JELEN LEGI HELYZETE JA M A IC Á B A N *

Átírás

1 A T E R M É K E N Y S É G JELEN LEGI HELYZETE JA M A IC Á B A N * G E O R G E W. R O B E R T S A m ió ta számos fejlőd ő országban a halandóság roham os csökkenését tapasztalh atták és tapasztalh atják ma is, a népesség növekedésének magas aránya olyan nagy abszolút népességszaporulattal párosult, am ilyenre a m últban m ég soha nem volt példa. A z így k eletk ezett nyom ás közvetlen és nagyon súlyos problém át jelent a társadalm aknak. Különösen nehéz feladal például a gyorsan n ö vek vő iskolás korú népesség szám ára az oktatás feltételeinek kielégítő biztosítása. A zon felül, hogy a népességszaporulat fokozódó nyom á sával az egyes országok saját erőforrásaikból képtelenek m egbirkózni, a továb b i növekedés kilátásai a legközvetlen ebbü l érin tik az egész vilá got. Ü g y, h ogy a term ékenység színvonalának alakulásáért ezekben a társadalm akban m ost valóban az egész vilá g is felelősséggel tartozik. Tanulm ányunk tém ájául a K arib -ten geri szigetek angol nyelvű csoportjának legn agyobb szigete, Jam aica jelenlegi term ékenységéről szerzett tapasztalatok elem zését választottu k. A legutóbbi becslések szerint (1967) népessége va la m ivel a 2 m illió a la tt van. területe n égyzetm érföld, s így a népsűrűsége kb. 450 fő n égyzetm érföldenként. A z úgyszintén becsült 38,9%,,-es nyers születési arány és a 7,8 % 0-es nyers halálozási arány évi 3,1 % - os term észetes szaporodást ad. A társadalm i és gazdasági struktúra sok tekintetben olyan változások on m egy át, am elyek arra engednek k övetk eztetn i, h ogy ez az arány a term ékenység csökkenésének éppen a küszöbe. B ár am int ezt tanulm ányunk is tanúsítani fogja az em lített h elyzet in terpretációja néhány vonatkozásban elég nehéz. A függőség a m ezőgazdaságtól az u tóbbi években csökkent ugyan, de m ég m indig igen jelentős ban a férfi m unkaerő felét a m ezőgazdaság fo gla lk ozta tta. A gazdasági fejlődés szem pontjából igen jelentősnek bizon yu lt a bauxitbányászat m egindítása; term ékei és szárm azékai jelen leg az ország exportján ak k özel felét teszik ki. H asonló jelentőségű a kisipar növekedése, a helyi n yersanyagforrásokra települők és az im p o rtá lt n yersanyagokat felhasználók egyaránt. A z e g v főre jutó bru ttó belföldi term ék (a term elési tén yezők költségein) m ost kb. 400 U. S. dollár. * A cikk eredeti címe: The Present Fertility Position in Jamaica.

2 A T Е R М É К E N Y S É G J A М А I C Á В А N A tanulm ány, igen röviden, Jam aica term ékenységi helyzetének néhány von atk ozását tárgyalja. A k özpon ti problém a, am ellyel szem be kell nézni Jam aicában is, m int bárhol N yu ga t-in d iá b a n, az a sajátos családform a, am ely lényegesen különbözik az európai társadalm ak tradicionális családform áitól, és am ely e t egy és más vonatkozásban az instabilitás jellem ez. A z egyes típusoknak a dem ográfiai szem pontból nélkülözhetetlen azonosítása és alkalm azása szinte ijesztő problém a. A dem ográfiai tanulm ányokban N yu ga t-in d iá b a n alk alm azott, viszon yla g egyszerű hármas csoportosítást a népszám lálások közvetlenü l nem biztosítják, csupán m egközelítésére nyú j tanak lehetőséget. E zze l a kérdéssel m ásutt részletesen foglalk oztu n k.1 A term ékenységi arány elem zésénél sok szem pontból alkalm asabb a szám í tást nem a nők, hanem az anyák figyelem b evételével elvégezni, az e gyü ttélési közösség m indegyik típusánál. A továbbiakban főleg az évi népszámlálás eredm ényeire tám aszkodunk, ahol azonban célszerűnek látszik az összehasonlítás, erre az évi cenzus adatait használtuk.2 A z éve t m egelőző népszámlálási anyagok is nyújtanak némi lehetőséget a differenciális term ékenység tanulm ányozására, főképpen m egyei részletezésben és kisebb m értékben az iskolázottság színvonala szerint. A z a n ya k ö n yvi adatok alapján elvégezh ető elem zések a vallási különbségek feltárása m ellett, a születések törvényes és illegitim kategóriák szerinti tradicionális részletezésével, a term ékenység néhány igen fontos aspektusára is fé n y t derítenek. Fontos előrelépést jelen tett e téren az évi népszám lálás, m ivel leh etővé te tte a term ékenység elem zését az együ ttélési form ák, a földrajzi-terü leti beosztás és iskolázottság szerint is. M in dezt tovább b ő v í tette az évi népszámlálás. A három fő szem pont, am elyet a differenciális term ékenység vizsgálatánál a következőkben figyelem be veszü n k : a földrajzi beosztás, az iskolázottság és az együ ttélési form a típusa. A J E L E N L E G I I R Á N Y Z A T A term ékenység története Jam aicában, a m ely tulajdon képpen nem más, m int az Ú jv ilá g néger népessége term ékenységének a története, számos érdekes problém át v e t fel. A rendelkezésre álló b izon yíték ok alapján kétségtelen, h ogy a rabszolgaság idején a term ékenység igen alacsony v o lt, de röviddel az em ancipáció után szám ottevően m agasabb szinten stabilizálódott. A z 1840-es évek elejétől századunk harm adik dekádjáig a nyers születési arány 38 és 4 0 % 0 k ö zö tt á lla p od ott m eg. Becslések szerint ebben az időszakban a bru ttó reprodukciós együ tth ató 2,5 2,7 k ö zö tt v á lto zo tt. A z 1920-as évek végén k ezd őd ött csökkenés az 1940-es évek ig fo ly ta tó d o tt. E z a csökkenő irán yzat, a fővárost k ö rü lvevő m egyékben jelen tk ező h a tá rozott csökkenéssel párosulva, a születésszabályozás m egindulásának k ife je ze ti je le it m u tatva, a fővárosb ól K ingston-st. A n d rew -b ől te rje d t el. A bruttó reprodukciós együ tth a tó az és az évek k ö zö tt m integy ötödével, 2,64-től 2,08-ra csökkent. 1Lásd például: G. W. Roberts L. Braithwaite: A Gross Mating Table for a West Indian P o pulation. Population Studies. X IV. évf. 3. sz január; Mating among East Indian and Non Indian Women in Trinidad. Social and E conom ic Studies. 11. évf. 3. sz szeptember. 2Jamaica termékenységi helyzetének elemzéséről 1943-ig, lásd G. W. Roberts: The Population of Jamaica. Cambridge, Valamennyi évi termékenységi adat amennyiben másra utaló megjegyzés nincs ebből a forrásból származik.

3 1 0 6 G E O R G E V. R O BERTS B ár a term ékenységi arány az 1940-es évek közepén kezdett stabilizálódni, a legalacsonyabb születési a rá n yt (29,4 /0o) 1945-ben jegyezték fel. E zután csekély em elkedés k ezd ő d ö tt és a születési arány lassan elérte az előző színvonalat ra, 41,9 /0n kel igen magas szintre em elkedett. E bben az esztendőben a születések száma v o lt, m ajd 1960-ban ra növekedett, am ely 38,90/00-es nyers születési a rán yt jelen tett. A periódus arányszám ok fellendülése ellenére a b efejezett term ékenység mérőszám ai határozott csökkenést m utattak. A m in t a következőkben bemuta tju k, a b efejezett term ékenységnek az és az évi népszámlálás adataiból szárm azó m utatói egyaránt m egerősítik ezt. F Ö L D R A J Z I B E O S Z T Á S S Területi Z E különbségek R I N T mi ár Ka 19. Ü század L Ö óta N vannak, B S É bár G akkor E Kmég semmi esetre sem v o lta k lényegesek. Elsősorban a város-falu különbségeinek van ebben a vonatkozásban a legn agyobb jelentőségük. A városközpontnak a von záskörzetébe eső m egyékre g y a k o ro lt erős hatása jelen leg is érvényesülő tényező. A bruttó reprodukciós együ tth a tó k a t 1943-ig vizsgálva eltek in tve a term ékenységnek a 19. században m u tatkozó csekély különbségeitől - egészen 1921-ig k ifejezett terü leti jellegzetesség nem v o lt tapasztalható. E ttő l az időponttól kezdve azonban h atározott különbséget lehet m egállapítani a főváros körüli hat m egye és a nyugati m egyék k özött, m ivel az előzők viszon ylag alacsony, az utóbbiak pedig viszo n yla g magas term ékeny - ségű régiót képeznek. A z é vet m egelőzően a b efejezett term ékenység elem zésére alkalm as adatokat biztosító népszámlálás nem v o lt az országban. A z évi és az évi népszámlálás adatai tették csak lehetővé a b efejezett term ékenység föld rajzi beosztás szerinti különbségeinek a becslését. E z igen szoros párhuzam ot m u tatott az évi periódus-arányszám okon alapuló m odellel. A hét m egyében, am elyek n agyjából a főváros körüli régió t a lk ottá k, 1943-ban a éves korú anyák átlagos gyerm ekszám a 5,34 vo lt, szem ben a nyugati m egyékkel, ahol egy em lített korú anyára átlag 6,25 gyerm ek ju to tt ban ezek az arányok 4,59-re, ill. 5,64-re süllyedtek. A városias körn yezetbe eső m egyékben a csökkenés 14%, a vid ék i m egyékben pedig csak 10% v o lt. A m in t az 1. táblából látható, m agában K in gston ban a b efejezett családnagyság3 3,89-ről 3,26-ra, vagyis 16% -kal csökkent; a külvárosi St. A n drew ban ez az arány 4,58-ról 3,78-ra süllyedt. U gyan ak k or két nyu gati m egyében a b efejezett családnagyság csak csekély vá ltozá st m u tatott, m indössze 3, ill. 7 % -kal csökkent. A nyugati és a keleti m egyék k ö zö tti rés szélesedését nem kísérte sem m iféle alapvető eltolódás a sziget két nagy területi egységét je l lem ző különbségekben. U gyan ú gy, m in t a reprodukciós együ tth atón ál, a városi körn yezetbe eső m egyék k ö zö tti különbségek sokkal nagyobbak, m int a n yugati m egyék k özöttiek, elsősorban K ingston és St. A n drew k ivételesen alacsony arányainak tu lajdoníthatóan. A z alacsony term ékenységű m egyéknél a szóródási együ tth a tó 14, ban és 15, ban; a magas term ékenységű nyugati m egyéknél az együ tth atók sokkal alacsonyabbak: 3 Itt és a továbbiakban befejezett családnagyság -on a született összes gyermekek számát kell érteni. (A ford, megjegyzése.)

4 A T E R M É K E N Y S É G J A M A I C Á B A N 107 5,3, ill. 4,8. A magas term ék en ységű m egyéknél a különbségek szintjében tapasztalt csökkenés azzal a ténnyel párosult, h ogy a term ékenység csökkenése főkén t azokban a m egyékben m utatkozik, am elyeknél 1943-ban a termékenység aránya a legm agasabb volt. Terület, megye Csökkenés (% ) ( i ) (2) J a m a ic a... 5,73-1,94 13,4 1. K eleti megyék K ingston....4,89 3,26 16,2 St. A n d rew ,08 3,78 17,5 St. Thom as... 5,26 4,66 11,4 Portland... 5,69 4,94 13,2 St. M ary... 5,93 4,97 16,2 Clarendon... 6,23 5,43 12,9 St. C a th e rin e... 5,78 5,06 12,5 2. X y u g a ti m egyék St. Ann... 6,88 5,91 14,1 T rela w n v... 6,28 5,83 7,2 St. J a m e s... 5,78 5,22 9,7 H an over... 6,45 5,72 11,3 W estm oreland... 6,32 0,0/ 11,9 St. E liz a b e t h... 6,10 5,92 2,9 M anchester... 5,98 5,28 11,7 Горизонтальиая граф а: (1) Область, комитат; (2) Сокращение (% ). Вертикальная графа: 1 Восточные комитаты; 2. Западные комитаты. Heading: (1) Parish; (2) per cent decrease. Lateral Text: Í. Eastern parishes; 2. Western parishes. ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT I КÜ LÖNBSÉGEК A z iskolai végzettség m egfelelő és érzékeny társadalm i-gazdasági v á lto zó, am ely szoros kapcsolatban van a term ékenység szín von alával. A z é v i népszám lálás sokkal részletesebb in form ációkat szo lgálta to tt a nők iskolai végzettségéről, m int bárm elyik korábbi cenzus; kilenc fok ozatb ól: egy von a t k o zo tt az iskolába nem já rta k ra, ö t az alsófokú, k ettő a középfokú és egy az egyetem i és főiskolai végzettségű ekre. T ek in tettel azonban arra, hogy a publik á lt végzettségi csoportosítás egyes csoportjaiban az esetek száma nagyon csekély v o lt, az adatokat hat csoportra von tu k össze. A z iskolai végzettséggel kapcsolatos term éken ységi m utató a b e fejezett term ékenységen alapuló átlagos gyerm ekszám, a éves korcsoportba tartozó anyák figyelem bevételével szám ítva. Ebben a vonatkozásban érdeklődésre ta rth a t szám ot az iskolai v é g ze ttség szerinti differenciális term ékenységnek az egész szigetre bem u tatott általános képe. T o v á b b i fontos szem pontok, hogy ezek a különbségek m ilyen m értékben jelentkeznek m egyénként, m ilyen összefüggés van a term ékenységi szint és az iskolázottság általános színvonala k özött az egyes m egyékben.

5 108 G E O R G E V. R O B E R TS továb b á, h ogy m ilyen a kapcsolat a term ékenység csökkenése és az iskolai v égzettség k ö zö tt az évi népszám lálás adatai szerint. A z e g y anyára ju tó gyerm ekek szám át iskolai végzettség szerint, m egyén kén t a 2. tábla m u tatja be, és tartalm azza az egyes települések iskolázottsági h elyzetére von atk ozó összefoglaló indexeket is, am elyekről a k övetkezőkben lesz szó. (2. tábla.) A z egész országot tekin tve, a term ékenység az iskolázottsági színvonal em elkedésével párhuzam osan csökken. A z iskolába nem já r t nők átlagos gyerm ekszám a 5,40, ez a m agasabb végzettség felé haladva csökken, és 2,74 azoknál a nőknél, akik o k levelet szereztek v a g y egyetem re já rta k. E z a kép m egyénként kevésbé szabályos. M agában K ingstonban úgyszintén az iskolázatlan nőknél a legm agasabb (3,44) és 3,10-re csökken azoknál, akik négy osztálynál kevesebbet végeztek. E zután csekély m értékben, kb. 3,2-re em elkedik és ezen a szinten m arad a középiskolai végzettségig bezárólag. A legm agasabb végzettségű eknél a term ékenység igen alacsonyra, 2,64-re süllyed. A külvárosi St. A ndrew -ban az összefüggés szabálytalan, bár a term ékenység itt is az iskolázatlan nőknél a legm agasabb és a legalacsonyabb az oklevéllel rendelkező v a g y egyetem re járó nőknél. A töb b i m egyén él együttesen vizsgálva ezeket nem az iskolai végzettség nélküli nők term ékenysége a legmagasabb, hanem a négy osztályn ál kevesebbet v é g ze tte k é ; ettő l kezd ve azonban az egy anyára jutó gyerm ekek száma az anya iskolázottsági színvonalának em elkedésével csökken. E z az összetétel a legm arkánsabb a viszon y lag magas term ékenységű m egyékből álló területeken, de nem h iányzik teljesen a fővárosh oz közeli területeknél sem. E g y másik problém a, am i az iskolázottsági színvonal és a term ékenység k özötti összefüggésre von atkozóan felm erül, hogy va jo n létezik-e valam ilyen kapcsolat a m egyék term ékenységi szin tje és az iskolázottság általános színvonala k ö zö tt az egyes m egyékben. E problém a taglalásához a vizs g á lt m egyékre von atk ozóan az iskolázottsági színvonal összefoglaló in d exét kell m egkonstruálnunk oly m ódon, hogy az iskolai végzettségek kilenc csoportjába tartozó nők szám át m egfelelően súlyozzuk. A csoportok sorren djét jelző 1, 2...., 9 súlyszám ok alkalm azásával kapott indexek alkalm asak az egyes települések iskolázottsági szintjének a jellem zésére. E nnél a szám ításnál csak a p ro p a gatív korú (20 49 éves) nőket vettü k figyelem b e. A z in dex a k ét városi m egyében a legm agasabb: Kingstonban a külvárosi St. A n d rew ban 4,99. Legalacson yab b 3,76 St. Elisabeth-ben, ahol a term ékenység a legm agasabb. A z egész szigetre szám ítva igen erős n ega tív korreláció van a z egy anyára ju tó gyerm ekek szám a és az iskolázottsági in d ex k ö zö tt; itt r = 0,88. M egem lítjü k, h ogy 1943-ban a bru ttó reprodukciós együ tth a tó is erős korrelációban v o lt az írni-olvasni tudás arán yával (r = -0,72) ban az írni-olvasni tudás és a term éken ység k özötti kapcsolatra k ap ott együ tth a tó k erős korrelációt jeleztek, mind a keleti, m ind a nyu gati m egyékben, de ez a kép 1960-ban m ár ném ileg m egvá lto zott. A keleti m e gyékben a városi k özp on t hatására, m eglehetősen alacsony v o lt a korreláció (r = 0,62), u gyan akkor a magas term ékenységű területeken m ajdnem teljes v o lt (r = 0,96). V égü l m egvizsgálh atju k m ég, h ogy v a jo n az egyes m egyéknek az évi népszám lálás szerinti iskolázottsági szintje kapcsolatban van-e az 1943

6 J a m a ic a... 4,94 5,40 5,3.3! 5,09 4,71 1. Keleti megyék Kingston... 3,20 3,44 3,10 3,19 3,21 Sl. A n d r e w... 3,78 4,44 3,90 3,99 3,11 St. T h o m a s... 4,00 4,00 4,48 4,70 4,07 Portland... 4,94 5,17 4,72 5,05 4,87 St. Mary... 4,97 5,01 5,15 4,98 4,93 C la ren d on... 5,43 5,32 5,40 5,54 5,49 St. Catherine... 5,00 5,32 4,99 5,07 5,02 2. N yugati megyék St. Ann... 5,91 0,00 0,72 0,00 5,68 T re la w n v... 5,82 0,09 5,91 5,89 5,07 St. James... 5,22 5,48 5,09 5,34 5,04 H anover... 5,72 5,57 5,90 5,85 5,73 W estm oreland... 5,57 5,61 0,52 5,51 5,42 St. Elizabeth... 5,92 0,00 0,27 5,91 5,77.Manchester... 5,28 5,49 5,25 5,01 5,15

7 110 G E O R G E V. R O B E R T S és 1960 k özötti term ékenységcsökkenés m értékével. Első pillanatra nyilván való, hogy az iskolázottsági szint indexe abban a k ét városi m egyében a legmagasabb, ahol a term ékenység a legnagyobb m értékben csökkent, a legalacsonyabb in dexet pedig éppen abban a m egyében találjuk, ahol a term ékenység csökkenése a legkisebb v o lt. A term ékenység százalékban k ifejezett csökkenése és az iskolázottsági színvonal indexe k ö zö tti 0.66-os korrelációs koefficiens 50% -os szinten szignifikáns. A Z EGYÜTTÉLÉSI FORMÁK TÍPUSAI SZ KÜLÖNBSÉGE К E R I N T I A jelen legi családtípusok szerinti különbségek képezik a differenciális term ékenység egyik legérdekesebb problém áját egész N yu gat-in d iáb an, tanulm ányozásuk nélkülözhetetlen a term ékenység újahb trendjeinek elem zéséhez. N y ilvá n va ló a n sokféle tipológia alakíth ató ki, mégis az a lk alm azott tipológiát általában az határozza meg, hogy mi áll az érdeklődés közép pon t jában. D em ográfiai szem pontból feltétlenül előnyös annak a hármas felosztásnak a továb b i alkalm azása, am elyet a nyugat-indiai népesség term ékenységének elem zéséhez m ár töb b tanulm ányban elfogadtak. E z t a három típust házasság, tartós élettársi közösség és ideiglenes kapcsolat m áshol m ár részletesen tá rgyaltu k.4 A három típus közös vonása, h ogy azokra a nőkre terjed ki, akiknél a gyerm ekszülés valószínűsége fen n áll; a három csoportot tová b b i két jellegzetesség kü lön b özteti m eg. H ázas nők azok, akik törvén yes házasságot k ö töttek azzal, ak ivel együ tt élnek. A z élettársi közösségben élő nők nem léptek törvén yes házasságra azzal, akivel együ tt élnek. M egkülönb öztetjü k m ég az ún. ideiglenes kapcsolatot, am ikor sem törvén yes házasság, sem közös háztartás nem k öti a nőt partneréhez, ak ivel csupán tartós szexuális kapcsolatot ta rt fenn. A z évi népszám lálásnak a lényegében legális szem léleten alapuló csoportosítása az együ ttélő nőkről a k ö vetk ező v o l t : hajadon, házas, élettársi kapcsolatban élő, ö zvegy és elvá lt. E zek közül az első a hajadon, azonosnak veh ető az ideiglenes kapcsolatban élővel. A z é v i csoportosítás, am ely dem ográfiai és társadalm i szem pontból egyaránt sokkal kielégítőb b v o lt, a k ö v e tk e ző : soha nem élt együ tt senkivel, férjével él. élettársával él, m ár nem él eg y ü tt férjével v a g y élettársával. A z első csoport szintén felölelh eti az ideiglenes kapcsolatokat, bár az ide sorolt nők közül soknál nem áll fenn a gyerm ekszülés valószínűsége. A m ásodik és a harm adik csoport m egfelel a házassági, ill. tartós élettársi kapcsolat típusainak. A két népszámlálás von atkozó csoportosításainak alkalm azásánál figyelem mel kell lenni arra, hogy az összehasonlíthatóság az ideiglenes kapcsolatot tartalm azó típusnál a legbizonytalanabb. Bár a népm ozgalm i statisztika csak a hagyom ányos legitim -illegitim részletezésben ad képet a term ékenységről, m égis tá jék o zta t valam elyest a term ékenység e g y ik legfontosabb ism érve szerinti különbségéről, a házas és a nem házas nők term ékenységéről. A z illegitim születések évi aránya (7 2.4 % ) vala m ivel m agasabb ugyan, m int az é v i (7 0,2 % ), de a házasságon kívü l szülő nők k orstru k tú rá ja am int a 3. táblából láth ató eléggé közel áll egym áshoz. A m in t korábbi elem zések is bizon yították, a házasság * Lásd Roberts-B ra ithwaite i. m.

8 A T E R M É K E N Y S É G J A M A I C Á B A N 111 és az illegitim szülés k ö zö tti kapcsolat lényegében azonos a p rop agatív nők közül a házasok aránya és a házasságon k ívü li születések aránya k özötti kapcsolattal. B ár a két v á lto zó k özötti korrelációs együ tth a tó 1960-han valam ivel alacsonyabb volt, m int 1943-ban, m ég m indig lényeges (r = 0.92). Az anya életkora (1) lő.. 100,0 100, ,1 95, fi '> ,1 83, (14,2 (17, ,7 56, ,8 46, , ,0 31,6 1. Összesen 70,2 72,4 Горизонтальная графа: (1) Возраст матери. Вертикальная графа: 1. Всего. Heading: (1) Age of mother. Lateral text: 1. A ll ages. A gyerm ekes házas nők átlagos kora 1960-ban 30,7 év v o lt (1943-ban 30,5), a gyerm ekes nem házas nőké viszon t 25,1 év (1943-ban 24,9). A házas anyák m edián kora 1960-ban 30,2 év, a nem házasoké 23,9 é v ; ezek tulajdonképpen azonosak az évi értékekkel. A z é v i apasági adatok is a zt húzzák alá, h ogy sem m i lényeges változás nem történ t. A zok n ak a nem házas férfiaknak, akiknek gyerm ekü k v o lt, az évi átlagos életkora 31,5 év, szem ben a házasok 36,5 é v é v e l; ezek is csaknem teljesen azonosak az éviekkel, 31,0 ill. 36,3 év. H asonlóképpen az apák évi medián életkora is 35,7 év a házasoknál és 29,7 év a nem házasoknál teljesen párhuzamosan alakult a m egfelelő évi adatokkal. M in d k ét népszám lálásból rendelkezésre állnak olyan adatok, am elyek bem u tatják a családnagyság különbségeit a nők valam en n yi korcsoportja és együ ttélési típusok szerint. E zek et az a d atok at fogla lja össze a 4. tábla. A propagatív korú házas nők között viszo n yla g sokkal gyakoribbak a nagyobb családok, m in t a többi típusnál. A házasságban élő an yák családjainak kb. egyharm adában van három nál kevesebb gyerm ek, ugyanakkor a kis családok aránya sokkal m agasabb az élettársi közösségekben (4 6 % ) és az év folyam án csupán szexuális kapcsolatot fen n tartókn ál (6 3 % ). M ásfelől a házas anyák kb. egyötöd én ek van 7 v a g y több gyerm ek e; ezzel szem ben az élettársi közösségekben élő és a csupán szexuális kapcsolatot fen n tartó anyáknál ez az arány lényegesen alacsonyabb, csak 11%, ill. 5 %. H asonló h elyzetet m utatnak az évi adatok is, azzal a különbséggel, hogy a term ékenység csökkenése m ia tt a nagyobb családok aránya valam en n yi csoportban 1960-ban kisebb volt, m int 1943-ban.

9 112 G E O R G E V. ROB E R TS Családnagyság (a gyermekek száma) (1) Háza (2) Élettárs (3) Ideiglenes kapcsolatban élő (4) 1943 I éves anyák (5) ,29 14,04 24,23 19,04 02,95 52, ,40 15,90 24,52 23,12 38,31 40,01 о 15,81 10,34 19,54 20,87 22,22 23, ,73 14,40 14,02 10,04 12,99 13, ,08 12,00 11,33 12,82 8,09 8, ,l(i 10,07 8,49 9,22 5,80 5,44 (j... 7,89 8,40 0,53 0,43 4,04 3,40 /... 0,52 0,59 4,88 4,01 2,88 2,09 <S... 18,81 15,57 10,08 0,89 5,07 3, éves nők (0) ,11 15,21 14,59 19,11 22,11 21, ,77 13,85 13,77 18,30 15,33 20,08 о 10,00 11,98 12,01 15,20 14,20 10, ,89 10,09 10,60 11,20 11,81 13, ,18 9,39 9,14 10,24 10,00 11, ,49 8,18 9,10 9,49 9,43 9,00 ( i... 7,77 7,98 8,03 7,95 8,02 7, ,53 7,39 7,75 0,64 7,49 0, ,02 30,84 28,89 20,91 22,53 10,53 Горизонтальном графи: (1) Размер семьи (число детей); (2) Замужем; (3) Подруги жизни; (4) Временные связи; (5) Матери летнего возраста; (6) Матери летнего возраста. Heading: (1) Size of family; (number of children (2) Married; (3) Common law; (4) Visiting; (5) Mothers aged 15 44; (6) Women aged A családnagyság különbségei nem olyan szem betűnők, am ik or a (45 54 éves) nők b efejezett term ékenységét vizsgáljuk. E z bizonyos m értékig összefü gg az élettársi közösségben élő és a csak szexuális kapcsolatot tartó nőknek a törvén yes házasságig vezető átm en eti h elyzetével, am elyen a p rop agatív periódus a latt keresztül m ennek. M indenesetre a különbségek fennállnak. A stabilabb törvén yes házassági és élettársi kapcsolat és a kevésbé stabil ideiglenes szexuális kapcsolat k ö z ö tti ellen tét tová b b ra is fennm arad. E zt illu sztrálja a három féle,,család -típus nagyság szerinti m egoszlása ban a házasságban élő anyák 38% -ának v o lt 7 v a g y több gyerm eke, szemben a másik két típus 27, ill. 23% -os arán yával. A b e fejezett term ékenységű nők adatai is azt m u tatják, h ogy a családnagyság 1943 és 1960 k ö zö tt vala m ivel csökkent. Szükséges, hogy a továbbiakban alaposabban m egvizsgálju k a családnagyságról rendelkezésre álló inform ációkat a két népszámlálás adatai alapján. A hellyel való takarékoskodás nem engedi m eg, h ogy teljes részletesség

10 A TE R M É K E N YS É G JAM AICÁBAN 113 g el ism ertessük a családnagyság a d a ta it kor és együ ttélési típusok szerint, erre az anyagra a la p ozott néhány észrevétel azonban nem m ellőzhető, m ivel ezek hozzásegítenek a legutóbbi években b ek övetk ezett term ékenységcsökkenés m echanizm usának a m egm agyarázásához. A p rop a ga tív korú nők közül az egygyerm ekes anyák aránya 1960-ban általában alacsonyabb, m int 1943-ban. E z a h ely zet a éves házas- és élettársi közösségben élő nők valam en n yi korcsoportjában. A lazább, ideiglenes kapcsolatban élő nőknél ez a m egállapítás csak a 25 éven aluliakra igaz. A kétgyerm ekes nőknél ez a különbség nem áll fen n ; az arányok m in dkét cenzusnál nagyon hasonlók. A m agasabb gyerm ek szám fe lé h a la d va a z ad o tt gyerm ekszám ú nők arányának tendenciája az, h ogy az évi arányok fokozatosan m agasabbak, m in t az éviek. N a gyob b jelentőségű az a tén y, h ogy a legn agyobb családoknál ez m ár nem állapítható meg. A z ötödik gyerm ek től kezdve az évi arán yok m agasabbak, m in t az éviek. Ü g y tűnik tehát, h ogy Jam aicában a term éken ységet befolyásoló újabb fo lya m a to k a közepes nagyságú a 4 és 5 gyerm ek k ö zötti családok arányát növelik, ugyanakkor ehhez a m egoszlás k ét szélső gyakoriságának a csökkenése járul. A 45 éven aluli családnagyságra von atk ozó népszám lálási adatok egy másik szem pontból is fén y t derítenek a term ékenységstruktúrára. H a m egvizsgálju k a különböző gyerm ekszám ú nők átlagos korát, két tová b b i szem p on tot kaphatunk a különbségek elem zéséhez. A z 5. táblában k ö zö lt átlagos koradatok b ól elsősorban az tűnik ki, h ogy a gyerm ekszülés sokkal korábban k ezdődik a stabil házassági v a g y élettársi kapcsolaton k ívü l élő nőknél. íg y 1960-ban az egygyerm ekes házas nők, az élettársi közösségben és az egyéb kapcsolatban élő nők átlagos életkora 32,2, 22,6, ill. 24,1 év. A különbségek m ég m arkánsabbak v o lta k 1943-ban. A nők korában észlelt diszparitás a m agasabb gyerm ekszám felé h aladva észrevehetően csökken. A házas nők esetében az évi és az é v i átlagos életkorok m ég nagyon közel állta k egym áshoz, de a m ásik k ét típusnál az évi értékek alacsonyabbak volta k az évieknél. Családnagyság (a gyermekek száma) (1) Házas (2) Élettárs (3) Ideiglenes kapcsolatban élő (4) ,8 32,2 28,4 22,6 26,3 24,1 9 32,2 32,3 28,9 27,9 28,7 26,6 Я... 32,6 32,6 29,8 28,7 30,8 28, ,2 33,5 30,9 30,2 32,7 31, ,3 34,2 32,4 31,7 34,2 33, ,2 35,2 33,5 33,1 35,4 34, ,0 36,2 34,8 34,5 36,5 35, ,1 37,3 35,7 35,7 37,2 37, ,9 38,0 36,9 36,9 38,1 38, ,4 38,8 37,5 37,7 38,4 38,3 S Demográfia

11 114 G E O RGE V. R О В Е R Т S A különböző együ ttélési típusok szerinti differenciális term ékenység másik aspektusát jelen ti az egym ást k övető szülések időzítésének elemzése. Annak ellenére, hogy a gyerm ekszülés a lazább élettársi és ideiglenes kapcsolatban élő nőknél korábban kezdődik az először és a m ásodszor szülő nők k özö tti korkülönbség a házas nőknél a legkisebb (0,1 é v ) és az élettársi kapcsolatban élőknél a legnagyobb (5,3 é v). A bban, h ogy az egym ást k ö vető szülések k ö zö tti in tervallu m a házas nőknél a legkisebb, úgy látszik szerepet játszik a viszon ylag magas term ékenység, am ely ennek a típusnak jellem zője. A b efejezett term ékenység nagyságának a népszám lálási adatokon alapuló becslése is kiem eli a családtípusok k ö zö tti különbségeket és az és évek k özött tapasztalt csökkenés m otívu m át. A éves nőkre és az ilyen korú anyákra ju tó gyerm ekek szám át m u tatja a 6. tábla a két népszámlálás időpontjában. A legm agasabb a házas nők term ékenysége, a második legm agasabb értéket az élettársi közösségekben élő nőknél találju k. A sor végén következnek a többi nők, akik közül a legtöb b a csak ideiglenes kapcsolatot tartó nők csoportjába tartozik. E zt a képet m u tatják az és az évi adatok egyaránt. A gyerm ektelen nők vá lto zó arányú hatásának a kiküszöbölésére az átlagos gyerm ekszám ot csak az an yákat figyelem be v é v e is kiszám ítottuk m indhárom családtípusra. E zek lényegében a különbségeknek ugyanazt a struktúráját m utatják, és ami term észetes is szám ottevően m agasabbak, m int az összes nők alapján szám ítottak. Az együttélés típusa ( о Egy éves nőre Egy éves anyá Egv Egv an vájutó gyermek (2) ra jutó gyermek (3) nőre (4) ra (5) I960 jutó átlagos gyermekszám közötti csökkenése (% ) (6) 1. H á z a s s á g... 5,(i7 4,84 6,15 5,72 14,6 11,3 2. É lettársi közösség.. 4,7(1 3,88 5,57 4,80 18,5 13,8,'í. Soha nem élt p artnerrel...i 1,961 3, M ár nem él 3,40,3,18 4,64 \4,14 6,0 10,8 p a r tn e r r e l...j 3,97 J 4,60 J Горизонтальная графа: (1) Тип сожительства; (2) Число детей на одну женщину летнего возраста; (3) Число детей на одну мать летнего возраста; (4) На одну женщину; (5) На одну мать; (6) Сокращение среднего числа детей в гг. (% ). Вертикальная графа: 1. Супружество; 2. Подруга жизни; 3. Никогда не жившая с партнером; 4. Уж е не живущая с партнером. Heaclig: (1) Type of union; (2) Children per woman 45 54; (3) Children per mother 45 54; (4) Children per woman; (5) Children per mother; (6) Per cent decrease Lateral text: 1. Married; 2. Common law; 3. Never lived with partner; 4. No longer living with partner. A befejezett term ékenység csökkenése is kitűnik ezekből az arányszám okból. A z összes nők figyelem b evételével szám ított arányszám ok közül az élettársi közösségben élő nőké m u tatja a legn agyobb m értékű, közel 20% -os csökkenést. A házas nők összes szü letett gyerm ekein ek száma 15% -kal, a töb b i nőé 7 % -kal v o lt alacsonyabb, m int 1943-ban. Csak az anyák figyelem bevételével szám ított arányszám ok csökkenését vizsgálva, a különbségek

12 A T E R M É КЕN YSÉG JА М А IС Á В А N 115 lényegesen kisebbek. A z élettársi közösségekben élő anyáknál a csökkenés 14% -os, a házas és a töb b i anyánál egyarán t kb. 11%-os. A követk ezők b en a különbségeket periódus-arányszám ok alapján k ét oldalról k ö zelítjü k m eg: e gyfelő l k izárólag népszám lálási adatok alapján, m ásfelől népszám lálási és népm ozgalm i adatok alapján. A népszám lálást m egelőző év folyam án tö rtén t születéseket a házas, az élettársi közösségben élő és az ideiglenes kapcsolatban élő nők szám ához viszon yítottu k. A partnerrel soha nem éltek csoportjába sorolt nők valószínűleg m egközelítően azonosak az ideiglenes kapcsolatban élők k el; az összehasonlítás kiterjed m ég azokra a nőkre is, akik m ár nem élnek férjü kkel. A teljes term éken ységre von a tk ozó szám ítások, am elyek et a 7. tábla m u tat be, az ún. népszám lálási születésekből szá m ított korspecifikus term ékenységi arán yokból szárm aznak. A házasoknál a legm agasabb és az ideiglenes kapcsolatban élőknél a legalacsonyabb arán yt m utató határozott kép itt is jelen tkezik. A m ik o r a születéseket csak az anyákhoz viszon yítju k, az ideiglenes kapcsolatban élők és a m ásik két stabilabb típusban élők k ö zö tti h atározott különbség n agym értékben csökken ugyan, de a különbség jellege nem vá lto zik. L e g tö b b gyerm eke a házas anyáknak van (10,7), szorosan k ö v e ti ezt az élettársi kapcsolatban élő anyáké (10,5), az ideiglenes kapcsolatban élőké pedig 8,2. 7. A becsült teljes termékenység az együttélési típusok szerint, az összes nők és csak az anyák figyelem bevételével, 1960 Оцененная общая плодовитость по типам сомсительства с учетом всех мсенщин и только матерей, 1960 г. Estimated total fertilities for union types, based on all women and on mothers, 1960 A számítás bázisa 0 ) Soha nem élt partnerrel (3) Az együttélés típusai (2) Férjjel (4) JÉlettárssal (5) él együtt Már nem él együtt sem férjjel, sem élettárssal (6) 1. Összes nők... 3,49 9,40 8,46 7,58 2. Csak az anyák... 8,10 10,00 10,53 8,30 Горизонтальная графа: (1) Основа расчета; (2) Типы сожительства; (3) Никогда не жила с партнером; (4) Живет вместе с мужем; (5) Живет вместе с другом жизни; (6) Уже не живет ни с мужем, ни с другом жизни. Вертикальная графа: 1. Женщины всего; 2. Только матери. Heading: (1) Basis of fertility; (2) Type of union; (3) Never lived with partner; (4) Living with husband; (5) Living with common-law partner; (0) No longer living with husband or commonlaw parter. Lateral text: 1. Based on all woman; 2. Based on mothers only. B á r a népm ozgalm i adatok csak a házas és nem házas term ék en ység k ö zö tti m egkü lön böztetést teszik leh etővé, ezek az adatok is h ozzájáru lnak a különbségekre von atk ozó ism ereteink k ibővítéséh ez és elősegítik, h ogy fé n y t vessünk az 1943 és az 1960 k ö zö tti tren dekkel va ló kapcsolatukra. A legitim születéseknek a házas nőkhöz és az illegitim születéseknek a nem házas nőkhöz történő viszonyításával becsléseket végezhetü n k a term ékenység e k ét kom ponensére von atkozóan. Szem elő tt ta rtv a azonban azt, h ogy az u tóbbi csoportba tartozó nők n agy részénél valószínűleg nem tételezh ető fel a gyerm ekszülés valószínűsége, k ielégítőn ek látszik ezeknek csak eg y részét figyelem be venni, azt, am elyik magában foglalja az élettársi közösségben élő valam en n yi nőt, valam ennyi más típusú közösségben élő a n yá t

13 116 G E O R G E V. R O B E R TS és egy kis részét a m ég nem szült nőknek is. akiknél vélelm ezh ető a gyerm ekszülés valószínűsége. A házas és a nem házas nők term ékenységi arányainak az összehasonlítását 8. tábla tartalm azza, az u tóbbiaknál csak azok at a nőket figyelem b e véve, akiknél a gyerm ekszülés valószínűsége vélelm ezh ető. Szám ottevő a házas nők term ékenységi arányainak a növekedése. A legm agasabb éppen a legfiatalabbak, a évesek korcsoportjában, ahol az I960, é v i színvonal 59% -kal m agasabb az évin él; a növekedés szintje egyetlen korcsoportban sem süllyed az egyötö d alá. A nem házas nőknél a legn agyobb em elkedés a m agasabb korúaknái tapasztalható. Í g y a éves és a éves korcsoportokban a növekedés 65, ill. 77%. A term ékenység általános em elkedését kifejező átlagos gyerm ekszám a házas nőknél 6,7-ről 9,4-re (4 1 % -k a l), a nem házas nőknél pedig 6,0-ról 7,8-ra (3 0 % -k a l) növekedett. A házas nők term ékenységének lényegesen n agyobb növekedése következtében, a házas és nem házas nők term ékenysége k ö zö tti különbség 1946 és 1960 k ö zö tt észrevehetően szélesedett. A z előbbi időpontban a házas term ékenység 12% -kal haladta m eg a nem házas term ékenységet, az utóbbiban a diszparitás m ár 21% volt. S. K orsp ecifik u s termékenységi arányszámok a házas és a házasságban m ég soha nem élt nőknél, a k ik n é l a gyerm ekszülés valószínűsége vélelmezhető Возраст/юспецифшчсские коэффициенты плодовитости в случае ж енщ ин, зам уж них и никогда не ж ивш их в браке, у которых ве/юятность родов м ож ет быть предположена Age specific fertility rates for married and neuer married women, deemed to be at risk Életkor (1) Házas (2) Nem házas (3) Növekedés (% ) (4) 1946 I (1 Házas (2) Nem 111 zas(3) ,371 0,588 0,449 0,521 58,5 16, ,375 0,454 0,322 0,384 21,1 19, ,261 0,339 0,194 0,281 29,9 44,8 SO... 0,177 0,200 0,128 0,211 46,9 64, ,122 0,169 0,078 0,119 38,5 52, ,035 0,079 0,026 0,046 22,6 76,9 1. T eljes term ékenység 0,70 0,44 ö, OS 7,81 40,1 30,0 Горизонтальная графа: (1) Возраст; (2) Замужем; (3) Ile замужем; (4) Рост (% ). Вертикальная графа: 1. Полная плодовитость. Heading: (1) Age; (2) Married; (3) Xot Married; (4) Per cent increase. Lateral text: 1. Total fertility. A N Y A S Á G A z Ú jv ilá g néger népességének egyik régóta ism ert jellegzetes sajátossága, h ogy viszon ylag magas a nők aránya, akiknek nem sikerül gyerm eket a világra hozni. A term ékenységnek ezt a jelenségét az évi nyugatindiai cenzussal kapcsolatban is figyelem b e vettü k az ún. anyasági táblák alkalm azásával.5 Ez, a nupcialitási táblákhoz hasonlóan, ötéves korcsoportonként adja az anyaság valószínűségeit. A z évi jam aicai népszámlálással kapcsolatban ezt a m egközelítést nem alkalm azh attu k, de az évi népszámlálás anyagából ism ét sor került ilyen elemzésre. A z anyasági 5 Lásd G. W. Roberts: Motherhood Tables of the 1946 Census of the West Indies. Social and Economic Studies, 11. évf. 3. sz. és West Indian Census köt.

14 A T E R M É K E N Y S É G J A M A IC Á B A N 117 valószínűségeket а 9. tábla m u tatja be, külön-külön az együttélési form ák három típusára, ötéves korcsoportonkénti részletezésben. A z anyaság v a ló színűsége egyértelm űen a házas nőknél a legm agasabb és az ideiglenes kapcsolatot fen n tartó nőknél a legalacsonyabb. A különbségek a 25 éves koron túl különösen h atározottak és m ind a három vizsgá lt korcsoportban fennállnak, de em lítésre m éltó az anyasági valószínűségek k ife je zett em elkedése a éves korcsoportban, m ind a három típusnál. 55 G ,29(i 0,343 0,395 0,365 0,397 0/160 0,229 0,234 0, ,482 0,462 0,464 0,473 0,422 0,428 0,311 0,298 0, ,375 0,329 0,372 0,277 0,266 0,260 0,192 0,168 0, ,212 0,205 0,241 0,135 0,136 0,151 0,077 0,075 0, ,089 0,106 0,052 0,061 0,032 0,300. A z, h ogy az anyaság valószínűsége általában a házas nőknél a legm agasabb és az ideiglenes kapcsolatban élőknél a legalacsonyabb n yilván való. A szóban forgó anyasági táblák m u tatják, h ogy 45 éves korukra a házas nők 84% -a le tt anya. E z v a la m ivel m agasabb, m int az élettársi közösségben élő nők m egfelelő adata (8 0 % ) és sokkal magasabb, m int az ideiglenes kapcsolatban élőké (6 0 % ). A táblának igen fontos összefoglaló m érőszám a az átlagos életkor, am elyben az anyaság bekövetk ezik. E z a legalacsonyabb az. élettársi közösségben élő nőknél és a legm agasabb a házas nőknél, de n agyjában a különbségek elég csekélyek. íg y a éves nők közül az anyaság; a házasoknál 22,2 éves, az élettársi közösségben élőknél 21,4 éves és az ideiglenes kapcsolatban élőknél 21,6 éves korukban k övetk ezett be. A három típus k ö zö tt fennálló különbségek fontosságának hangsúlyozása m ellett, az elem zést eg y to vá b b i anyaggal is ki kell egészíteni, azért, hogy rámutathassunk az ország női népességének egy továb b i jellegzetességére, m égpedig a gyerm ektelen nők arányának az 1943 és 1960 k ö zö tt bek ö vetk ezett figyelem re m éltó csökkenésére. A nők közül az anyák arán yait az együ ttélés három típusa szerint 1943-ban és 1960-ban, a 10. tábla tü n teti fel. A tábla jó l szem lélteti, hogy az évi női népességben az anyák aránya sokkal m agasabb vo lt, m int korábban. A házas- és az élettársi közösségben élő nők k ö zö tt a növekedés fők én t a fiatalabbaknál fordul elő, az ideiglenes kapcsolatban élőknél viszon t úgy tűnik, h ogy a növekedés egészen a 34 éves korig tart.

15 118 G E О R G E V. ROB E R T S Életkor (1) Házas (2) Élettárs (3) Egyéb (4) 1943 I ,8 07,3 49,8 00,0 10,4 10, ,2 81,2 07,4 79,4 30,5 50, ,3 80,3 75,8 84,2 48,2 60, ,0 87,7 80,3 84,3 50,0 62, ,8 87,3 84,4 82,8 04,9 03,1 Valószínű, h ogy az anyák arányának a növekedése a nem i beteg ellenőrzés bevezetésének és az egészségügyi körülm ények általános javításán ak az eredm énye. K evésb é valószínű viszon t, h ogy az em elkedést az együ ttélési szokások bárm ilyen ala p vető m egváltozása ok ozta voln a, bár kétségtelen, hogy ez is jelentősen h o zzá já ru lta term ékenység struktúrájának az 1943 és 1960 k özötti m egváltozásához. KORSPECIFIKUS TE R M É K E N Y S É G I A Anak ellenére, R Áhogy az N1943. és Y az O é v i népszámlálás K adatai a befe je z e tt term ékenység m érőszám ainak csökkenését tárták fel, a term ékenység periódus-m utatói em elkedést jeleznek, különösen 1951 óta. A term ékenység kilátásairól végleges k ö vetk eztetések levonására jelen tanulm ányunkban n yilván nem kerülhet sor, elsősorban azért, m ert Jam aicában a születéseket az anya életkora szerint csak 1945 óta, a szülési sorrend szerint pedig csak 1957 óta d olgozzák fel. I t t csupán arra vállalkozhatu nk, h ogy összefoglaló k ép et adjunk a korspecifikus term ékenységi arányszám ok alakulásáról, tő l 1960-ig. Erre az időszakra becsülhetők a legitim és illegitim term ékenységi arányok és az adatok átcsoportosítása révén a kohorsz term ékenység vá l tozására is fén yt lehet deríteni. A z ún. illegitim term ékenységi arányok pontosságát korlátozza, hogy a gyerm ekszülés valószínűsége nem áll fenn va la m ennyi nem házas nőnél; em ia tt valószínű, h ogy ezek az arányszám ok a v a ló ságosnál alacsonyabbnak tü n tetik fel a nem házas nők term ékenységét. Sajnos a tényleges h elyzetet jobban tükröző, csak az anyák figyelem b evételével szám íto tt arányszám okról le kell m ondanunk, m ivel az anyák számának naptári éven kénti m egállapításához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. E lőre kell bocsátani, hogy a korspecifikus term ékenységi arányok szóban forgó k ét sorozata révén vázoltak alapján lényeges különbség van a legitim és illegitim term ékenység struktúrája k ö zö tt.6 A leglényegesebb itt a házas term ékenységi arányok h atározott fölén ye, valam en n yi korcsoportban e különbség dom inál. M eg kell továb b á jegyezn i, h ogy a nem házas nőknél a term ékenységi arány m axim um a fiatalabb (a éves) korban jelen tke 6 Annak érdekében, hogy a tanulmány a megengedeti kereteket ne lépje túl, a házas és nem házas korspecifikus termékenység adatait tartalmazó táblákat nem közöljük.

16 A T E R M É K E N Y S É G J A M A I C Á B A N 119 zik, szem ben a házas nőkkel, akiknél a legm agasabb érték a éves korcsoportra esik. A b b ól a célból, hogy a növekedés relatív arányát a term ékenység m indk ét sorozatánál összehasonlítsuk, egyenest illesztettünk a hat ötéves arányból álló sorokhoz és a hozzájuk tartozó iránytangens értéket a m egfelelő átlag százalékában fejeztü k ki. Íg y kaptuk a legutóbb e m lített adatokat, m int a 14 éves periódus a la tt tapasztalt csökkenés é v i arányának a becslését. A m in t a 11. táblából látható, a nők m in dkét csoportjánál szám ottevő növekedés k övetk ezett be. E z természetesen a teljes term ékenység általános növekedését is jelen ti. A házas nőknél a becsült évi 6,64-es arány évi átlagos növekedése 2,4% v o lt; a nem házas nőknél viszon t 2,89-ről kiindulva a term ékenység átlagosan évi 4 % -kal növekedett. A éves nők term ékenységi arányszám ának a növekedése m in dkét csoportnál magas, közel 4 % ; a házas nőknél ez egyhen a legm agasabb arány is. Érdekes, h ogy a legkisebb m értékű növekedés a k ö vetk ező korcsoportnál (20 24) jelen tkezik. A házas nők m agasabb korcsoportjainál az évi növekedés kb. 2 és 3 % k ö zö tt vá lto zik. A z em lítettek k el ellentétben, a nem házas nőknél az évi növekedés sokkal gyorsabb, a legnagyobb (5 % ) a éves korcsoportban. T én yk én t állapíth ató m eg, h o gy a nem házas nők term ékenysége a legn agyobb m értékben a 25 éves kor után em elkedik. A m agasabb korcsoportokban tapasztalt növekedés a m ú ltbeli születéskiesések megszűnésére enged k ö v e tk e zte tn i; ez azonban m ég nem feltétlen b izon yíték arra, h ogy a term ékenység általános szintje is em elkedni fog. Korintervallum a ) A korspecifikus termékenységi arányszámok átlaga (2) A korspecifikus arányok évi növekedése (3) Az időszak elcj éré (1947) becsüli arányszám (4) A 3. oszlop a 4. oszlop százalékában (5) Legitim (6) illegitim (7) Legitim (6) Illegitim ( /) Legitim (6) I lle g i tim (7 ) Legitim (61 Illegitim ( /) lő... 0,4454 0,1153 0,0175 0,0045 0,3317 0,0858 3,93 3, ,3982 0,2290 0,0044 0,0073 0,3097 0,1821 1,10 3, ,3039 0,1929 0,0051 0,0083 0,2704 0,1387 1,09 4, ,2134 0,1330 0,0055 0,0007 0,1778 0,0899 2,58 5, ,1450 0,0805 0,0028 0,0034 0,1274 0,0584 1,92 1, ,0535 0,0255 0,0010 0,0009 0,0433 0,0195 2,99 3,52 1. T eljes term ékenység 7,SS 3,1/1 0,1856 0, ,6433 2,800!/ 2,37 4,00 B ár a rövid időszak, am elyről a korspecifikus term ékenységre von atk ozó adatok rendelkezésre állnak, nem teszi leh etővé a kohorszok részletes tanul-

17 120 G E O R G E V. R O B E R TS m ányozását, m egközelítő m u tatókat a kohorszok bizonyos szelvén yeit je l lem ző folya m a tok elem zése útján nyerhetünk. A korspecifikus term ékenységi adatok átcsoportosításával a kohorszok három szelvényének term ékenységére vonatkozóan végezhetünk becsléseket. M indegyik kohorsz olyan nőkből áll, akik az a d ott naptári évben érték el a éves kort, m in degyik szelvén y 15 évet ölel fel, a m ely időszak a p rop agatív kor tartam ának éppen kb. a fele. A m in t a 12. táblából látható, a tan u lm án yozott három szelvén y m in degyike négy kohorszot tartalm az. Minden egyes esetben összegeztük a zt a három korspecifikus term ékenységi arányt, a m elyet a szelvén y m agában foglal. A z íg y k a p o tt m utatók alkalm asak lehetnek a kohorszélettartam a d o tt 15 éves részén belüli folyam atok elem zésére. A koréveket felölelő szelvén yben a term ékenységi arányszám ok nagyon csekély vá ltozá st m utatnak, de irán yzatu k em elkedő. A m ásodik (20 34 évesek) szelvényben a házas nőknél alig van változás, a nem házas nőknél viszon t h atározott em elkedés észlelhető. A házas és a nem házas nők között a legh atározottabb az ellen tét a legfiatalabbak (15 29 évesek) szelvényében. It t a házas nőknél csökkenés, a nem házasoknál minden kétséget kizáró em elkedés tanúi lehetünk. Összefogla lva azt m ondhatjuk, hogy a rendelkezésre álló töredékes anyagból nagyon kevéssé bizon yíth ató, hogy a házas nőknél a kohorszterm ékenység em elkedne, de v a la m ivel h atározottabb jelek utalnak arra. h ogy a nem házas nők kohorszait az em elkedő term ékenység jellem zi. 12. Összesített term ékenységi arányszám ok a 15 éves életkorukat az 1H években elérő nők tizenöt éves kohorsz-szelvényeiben Суммированные коэффициенты плодовитости в когортных сегментах мсснщин, достигших lö -летнего возраста в гг. Sum of fertilitu rates in segments ( each of 15 years) of cohorts of woman attaining age 15 in calendar gears

18 A T E R M É K E N Y S É G J A M A I C Á B A N 121 VÉGKÖVETKEZTETÉSEK R ö v id elemzésünk alapján a következőkben foglalhatjuk össze a helyzetet. A fővárosh oz közeli m egyék viszon ylag alacsony term ékenységű régiót képeznek, a távola b b ia k n á i viszon t továbbra is va la m ivel m agasabb a term é kenység szintje. A z a tény, hogy az előbbieknél a csökkenés sokkal roham o sabb, m int az utóbbiaknál, arra utal, hogy a term ékenység továb b i csökkenése várh ató. A z iskolázottság színvonala és a term ékenység szintje k ö zö tt erős n egatív korreláció van, u gyanakkor az egyes m egyéknél a csökkenés m értéke is szoros korrelációban van a m egye általános oktatási h elyzetével. A z együ ttélési típusok szerinti korspecifikus term ékenységi arányok azt húzzák alá, h ogy az em elkedés sokkal szem betűnőbb v o lt a nem házas nőknél, akiknél m ég az is jellem ző, hogy az em elkedés a magasabb korcsoportokban a legnagyobb. K é t népszámlálás adatai is m egerősítik viszont, hogy a term ékenység a házas nőknél a legm agasabb és az ideiglenes kapcsolatban élőknél a legalacsonyabb. A b e fejezett term ékenység m érőszám ainak csökkenését periódus-arányszám ok em elkedése kíséri, am i ellentm ondásnak tűnik. A periódus- és a kohorszarányszám ok k ö zö tti összefüggést N. B. Ryder7 m ár feltárta. A m íg nem kíséreljük meg m ódszerének alkalm azását a jam aicai adatokra, m eg kell je gyezn i, h ogy vizsgálatán ak egyik főbb eredm énye nevezetesen, h ogy a periódus-arányszám ok emelkedése és a kohorszterm ékenység csökkenése nem összeférhetetlen elfogadható. A tanulm ányunkban tá rgya lt adatokra alapuló m egfigyelések láthatóan alátám asztják azt a m egállapítást, h ogy a periódus-arányszám ok jelen legi em elkedése sem m i esetre sem jelen ti a csökkenő irán yzat valam iféle alap vető m egfordulását; az erre von atkozó szilárd b izon yíték ok m ár az 1940-es évek óta halm ozódnak. Elsősorban az n yilvá n va ló, h ogy lényegében a gyerm ektelenek arányának k ifejezett csökkenése, am ely fő képpen a fiatalabb korú nőket érinti, idézte elő a periódus-arányok em elkedését. A 45 éven aluli nők családjának a gyerm ekek száma szerinti m egoszlására von a tk ozó népszám lálási adatokból is az tűnik ki, h ogy a fellendülés a közepes nagyságú családok n övekvő gyakoriságából szárm azik, ugyanakk or tén y, h ogy a nagy családok aránya 1960-ban kisebb v o lt, m in t 1943-ban. V égü l a kohorszokról rendelkezésre álló törekedés inform ációk sem látszanak igazolni azt, h ogy a kohorszterm ékenységben lényegesebb növekedés lenne várh ató. B efejezésü l m egállapíth atju k, h ogy Jam aicában a term ékenység általános csökkenő irán yzata m ellett, bizonyos m értékben zavaró tü n et az időszakos arányszám ok em elkedő tendenciája, de m ár n yilvá n va ló, h ogy ez sem m iesetre sem jelen ti a trend m egfordulását. U gyan akk or hangsúlyozni kell, h ogy Jam aica tová b b ra is az egyik legm agasabb term ékenységű ország m arad. A csökkenés, am elynek tanúi vagyu nk, nem v o lt ugyan lényeges, de a születésszabályozás lassú elterjedése bíztató. N orm ann B. Ryder: The Process of Demographic Translation. Demography évi 1. köt. 1. sz.; The Translation Model of Demographie Change, az Emerging Techniques in Population Research c. kötetben, Milbank Memorial Fund, 1963.; The Structure and Tempo of Current Fertility, a National Bureau of Economic Research által 1960-ban kiadott Demographie and Economic Change in Developed Countries с. kötetben.

19 122 G E O R G E V. R O B E R T S Н А С Т О Я Щ Е Е П О Л О Ж Е Н И Е П Л О Д О В И Т О С Т И H A Я М А Й К Е, Резюме Очерк занимается анализом новой динамики ямайской плодовитости, главным образом, па основе данных переписи населения 1960 года, проводя сопоставления также и с материалами ценза 1943 года. Автор исследует дифференциальную плодовитость с трех главных точек зрения по географическому разделению, по ш кольному образованию и по типам сожительства, - упоминая о том, что формы сожительства значительно расходятся с традиционными типами семьи европейских обществ и характерная для большинства этих форм сожительства менее тесная связь представляет значительную трудность с точки зрения демографической группировки. Важнейшие установления очерка могут быть изложены в следующем Населенные пункты, расположены близко к столице, составляют регию со сравнительно низкой плодовитостью, в то время как в населенных пунктах, расположенных дальше от столицы, уровень плодовитости продолжает являться несколько более высоким. Тот факт, что в случае первых сокращение является значительно более быстрым, чем в случае последних, указывает на то, что можно ожидать дальнейшее сокращение плодовитости. Между уровнем школьного образования и уровенм плодовитости имеется сильная отрицательная коррекция и в то же время в случае отдельных деревень и размер сокращения находится в тесной коррекции с общим положением образования в соответствующих деревнях. Возрастноспецифические соотношения плодовитости по типам сожитлеьства подчеркивают то, что повышение являлось намного более наглядным в случае незамужних женщин, для которых характерным является еще и то, что повышение является наибольшим в случае более старых возрастных групп. Однако данные двух переписей населения подтверждают то, что плодовитость является наиболее высокой в случае замужнихженщин и - наиболее низкой в случае женщин, ж ивущ их во временной связи. Сокращение показателей законченной плодовитости сопровождается повышением периодичных коэффициентов, что кажется противоречием, однако не является несовместимым. Наблюдения, основанные на обсужденных данных видимо подтверждают то установление, что настоящее повышение периодических коэффициентов ни в коем случае не означает какого-то основного поворота в настоящей сокращающейся тенденции; соответствующие твердые доказательства накопляются уже с 1940-ых годов. В первую очередь, очевидным является то, что повышение периодических коэффициентов было вызвано в основном выраженным сокращением удельного веса бездетных, касающихся, главным образом, женщин более молодого возраста. Из данных переписи населения, относящихся к распределению семей женщин менее 45 лет по числу детей, тоже выявляется, что подъем происходит из увеличивающейся частоты семей среднего размера, что удельный вес больш их семей в 1960 году являлся меньшим, чем в 1943 году. Наконец, кажется, что и имеющиеся о когортах фрагментарные данные тоже не подтверждают того, что относительно когортной плодовитости ожидается более значительное повышение. В качестве заключения автор отмечает, что при общей сокращающей тенденции плодовитости на Ямайке повышающаяся тенденция периодических коэффициентов является до известной степени смущающим явлением, по уже очевидно, что оно ни в коем случае не означает поворота в тренде. Одновременно автор подчеркивает, что Ямайка и в дальнейшем остается одной из стран с наиболее высокой плодовитостью. Сокращение, свидетелями которого мы являемся, не являлось значительным, но медленное распространение урегулирования рождаемости является надежным.

20 A T E R M É K E N Y S É G J A M A I C Á B A N 123 T H E P R E S E N T F E R T I L I T Y P O S IT IO N I N J A M A IC A S u m m a ry T h e paper deals w ith some aspects of the recent fe rtility in Jam aica, m ainly on the basis of the results of the population census, but institu ting com parisons also w ith the m aterial o f the 1943 census. T h e author exam ines the three main aspects o f fe rtility differentials th a t are those in term s of geographical division, educational attainm ent and ty p e of union. H e m entions that the existin g form s o f union are d ifferen tly instituted from the fam ily types traditionally associated with European societies and the instability characterizing a lot of them, means very heavy difficulties from the standpoint of dem ographic identification. T h e main conclusions of the stu dy can be summarized as follows. Parishes closest to the capital constitute a region of relatively lo w fertility, whereas those further rem oved continue to show a som ewhat higher level. T h e fact that the form er decline m ore rapidly than the latter suggests th a t further reductions in fe rtility are in progress. There is a strong n egative correlation between level of education and level of fe rtility, w hile the exten t of decline for the several parishes is also closely correlated w ith the general educational status of the parishes. A g e specific fe rtility rates b y union ty p e emphasize th a t the rises have been much m ore prom inent am ong non-m arried women. M oreover am ong these it is the fertility rates at higher ages th at have m oved up most. Details from the two censuses confirm that fertility is highest for married women and lowest for the visiting. T h e fall in measures of com pleted fe rtility, accom panied b y increases in period rates, constitute a seeming contradiction, but this is not incom patible. In the present con text observations from the data tend to support the proposition th at the recent upturns in period rates do not presage an y basic reversal of the dow nward trend, firm evidence of which has been accumulating since the 1940 s. In the first place it seems clear that the pronounced decline in rates of childlessness, which affects m ostly wom en of younger ages, has contributed m aterially to the rise in the period rates. A gain, it emerges from census data on the size distribution o f fam ilies for wom en under 45 th at the upturns have stem m ed from the increasing frequ ency o f m edium size fam ilies, w hile in fa c t th e proportions of large families is smaller in 1960 than in Finally the fragm entary inform ation on cohort experience which can be obtained do not seem to substantiate any claim for pronounced increments in cohort fertility. Finally the author lays particular stress on the fact th at super-imposed on the established downward trend in fe rtility in Jam aica has been a disturbance tending to augm ent period rates, but b y no means prom ising to reverse the trend already in evidence. A t the same tim e he emphasizes th a t the. cou ntry remains one o f h igh fertility. Declines so far witnessed have not been substantial, but m anifestly the control of fertility is slow ly spreading.