HÍRES UTAZÓK NAGY FELFEDEZÉSEI

Átírás

1 HÍRES UTAZÓK NAGY FELFEDEZÉSEI

2 A kötet az alábbi kiadás alapján készült: GREAT JOURNEYS OF THE EXPLORERS Copyright 2005 Orpheus Books Limited Copyright Gulliver Könyvkiadó, 2012 Összeállította: Rachel Coombs, Nicholas Harris, Sarah Harrison, Sarah Hartley és Emma Helbrough Orpheus Books Ltd. Írta: Sarah Harrison Illusztrálta: Nicki Palin és Gary Hincks További illusztrációk: Adam Hook, Richard Hook (Linden Artists), Giuliano Fornari, Steve Noon és Alessandro Rabatti A felhasznált fényképek az alábbi gyűjtemények engedélyével, illetve hozzájárulásával szerepelnek a kötetben: British Library, London (20. oldal, balra lent); Denver Public Library, Denver (48. oldal, balra lent); Scott Polar Research Institute (University of Cambridge) ( oldal, balra fent; jobbra fent); National Archives and Records Administration, Washington (57. oldal, jobbra középen); Kon-Tiki Museet, Oslo (58. oldal, balra lent) Fordította: Deák Márta ISBN Kiadta a Gulliver Könyvkiadó Felelős kiadó a Gulliver Kft. ügyvezetője Felelős szerkesztő Hertelendy Csaba Műszaki vezető Orosz Attila Nyomta és kötötte: Radin Print Group Felelős vezető Ljubisa Vuletic Kereskedelmi képviselet: Kvadrát ʼ97 Kft. Megjelent 10,04 (A/5) ív terjedelemben

3 HÍRES UTAZÓK NAGY FELFEDEZÉSEI Írta Sarah Harrison Illusztrálta Nicki Palin és Gary Hincks

4 TARTALOM 6 A NYUGATI ZÖLD FÖLD A vikingek felfedezik Amerikát 8 Portyázók és kereskedők 10 A MESSZI KELET TITKAI Marco Polo útja Kínába 12 A Mennyei Birodalom 14 AZ ISZLÁM VILÁG ZARÁNDOKAI Ibn Battúta, az utazók hercege 16 A Próféta zöld zászlaja alatt 18 TÁVOLBAN EGY FEHÉR VITORLA Vasco da Gama útra kel Indiába 20 A felfedezések kora 22 AZ ÚJVILÁG Kolumbusz nekivág a végtelen óceánnak 24 Amerika meghódítása 26 A VILÁG KÖRÜL Magellán körülhajózza a Földet 28 A Föld körül 30 MESÉS KINCSEK FÖLDJE Pizarro leigázza az Inka Birodalmat 32 A Nap gyermekei 6 7. oldal: Vikingek oldal: Az Oregon-ösvény oldal: René-Robert de la Salle oldal: Francisco Pizarro oldal: Kolumbusz Kristóf oldal: Kon-Tiki expedíció oldal: Vasco da Gama 4

5 34 KÉT ÓCEÁN MOSSA PARTJAIT... La Salle utazása a Mississippi folyón 36 Észak-Amerika meghódítása 38 A DÉLTENGEREK HAJÓSA Az Endeavour legendás útja 40 Cook kapitány utazásai 42 A FEKETE KONTINENS Livingstone és Stanley 44 Úton Afrika szívébe 46 EKHÓS SZEKÉRREL A VADNYUGATON ÁT Karavánok az Oregon-ösvényen 48 Irány Nyugat! 50 A VILÁG DÉLI VÉGÉN Burke és Wills expedíciója 52 Ausztrália felfedezése 54 VÉGTELEN JÉGMEZŐK VÁNDORAI Shackleton kalandos megmenekülése 56 A sarkvidékek hősei 58 A RÉGMÚLT FELFEDEZŐI A Kon-Tiki expedíció 60 Az ókor híres utazói 62 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ oldal: Marco Polo oldal: Ibn Battúta oldal: James Cook oldal: Burke és Wills oldal: Livingstone és Stanley 5

6 A NYUGATI ZÖLD FÖLD A VIKINGEK FELFEDEZIK AMERIKÁT A z első viking telepesek Vörös Erik vezetésével úgy ezer évvel ezelőtt érkeztek Grönlandra, a zöld földre, s hamarosan bejárták a szigettől nyugatra hullámzó ten - gereket is. Egy nap Vörös Erik fia, Leif Eriksson fülébe jutott a hír, hogy egy viharban elsodródott kereskedő ismeretlen partvidéket pillantott meg a távolban. Nyomban elindult a felfede zé sére. A Baffin-szigeten partot érő Leif a kopár, sziklás vidéket Hellulandnak ( Kőország ) nevezte el. Onnan délnek hajózott a mai Labradorig, ahol az európaiak közül elsőként lépett az amerikai szárazföldre. A fáktól zöldellő vidéknek a Markland ( Erdőföld ) nevet adta. A telet viszont már következő állomás helyén, a Vinlandnak, Szőlőföldnek keresztelt New foundlanden töltötte, majd tavaszszal visszatért Grönlandra. Leif sosem látta viszont az újonnan felfedezett földeket. Egy évvel később fivére, Thorvald kelt útra. A lakatlannak hitt vidéken amerikai őslakókba botlott, ám a találkozás tragikus véget ért. A vikingek többet megöltek a megvető en vadember -nek nevezett bennszülöttek közül, akik kíméletlen bosszút álltak. Megtámadták a normannok táborát, s a csetepa té - ban Thorvaldot nyílvessző sebezte ha lálra. Sorra meghiúsultak a későbbi gyarma tosító expedíciók is. A telepesek kis csoportját felőrölte az indiánok túlereje és a fel-feltámadó viszálykodás, így a vikingek örökre elhagyták az amerikai kontinenst. Jegesmedve JEGES-TENGER Agyarból faragott szobor BAFFIN-SZIGET (Helluland) Éjszakai pihenés egy öbölben Eszkimó kislány LABRADOR (Markland) A vikingek és a vademberek összecsapása Rozmár Úszó jégtáblák Az eszkimók hagyományos közlekedési eszköze a kajak Hosszúszárnyúgömbölyűfejűdelfin NEWFOUNDLAND (Vinland) Nyílt tűzön főző asszonyok GRÖNLAND ATLANTI-ÓCEÁN Szőlő A vikingek partot érnek Marklandon Grönlandi település Vinlandi település 6

7 NORVÉG-TENGER Vihar a tengeren Hajót építő vikingek SVÉDORSZÁG NORVÉGIA Izlandi település IZLAND Feröer szigetek Shetlandsziget DÁNIA ÉSZAKI- TENGER Kúpos fóka Narvál Navigációra szolgáló tájolókorong Bálnavadászat Izland közelében BRIT-SZIGETEK Szula 850-ben norvég hajósok indultak a Feröer szigetekre, de nyugatra sodródtak, és egy nagy országot találtak, írja a krónika. Nemsokára ismét vikingek kötöttek ki az ismeretlen partokon, akik az óriási gleccserek láttán az Ísland (Jégföld) nevet adták a szigetnek. Első lakói Széphajú Harald norvég király kegyetlen uralma elől menekültek Izlandra, s a 10. század elején már létre - hozták saját parlamentáris kormányzatukat. Innen indult útnak Vörös Erik, miután 982-ben gyilkosság miatt három évre szám űzték. Új hazát keresve vetődött el Grönland partjaira, s hazatérve termékeny tájakról, zöldellő legelőkről mesélt honfi társainak. Történetei hallatán több száz izlandi vállalta a kockázatos hajóutat, s velük alapította a zöld föld első településeit. Leif dús legelőkre, laza - coktól hemzsegő pata kok ra, no meg szőlőre lelt a mainál akkoriban mele gebb éghajlatú Vinlandon. Valószínűleg a nevét is a vine (szőlő tőke) ihlette. A régészek 1960-ban a kanadai Newfoundland északi csücskén, LʼAnseaux-Meadows-ban egy viking település marad - ványait tárták fel. Egykor ez lehetett Vinland. Viking teherhajó A vikingek mesterien megépített, a vad viharokkal, erős hullám veréssel dacoló hajóikkal bátran nekivághattak a szeles északi vizeknek. Az új földekre telepeseket szállító, knarrnak nevezett teherhajókat szélesebb és magasabb oldalpalánkokkal építették, mint a tengeri hadjáratokra tervezett karcsú sárkányhajókat. Mind két hajótípus törzsét sajátos módon ácsolták: a deszkalapok széle úgy fedte egymást, akár a háztetőn a zsindelyek. A hasas knarrban elég hely akadt a családokon kívül a lovaknak, barmoknak, szerszámoknak s mindennek, ami egy telep megépítéséhez kellett. 7

8 PORTYÁZÓK ÉS KERESKEDŐK A kelet-angliai Lindisfarne kolostorát 793 nyarán brutális támadás érte. A tenger felől felbukkanó ismeretlen harcosok nyomában nem maradt más, mint kifosztott épületek üszkös romjai és felkon - colt szerzetesek. A keresztény krónikák a kíméletlen pusztítást Isten büntetéseként emlegették. Ezzel a hírhedt portyával léptek a történelem porondjára a vikingek, akiket normannoknak, azaz északi embereknek is neveztek. A Skandináviában letelepedett germán törzsek a norvégok, dá nok és svédek ősei számára a 8. században mind szűkö sebbnek bizonyult zord éghajlatú hazájuk. Ahogy nőtt a népesség, úgy lett egyre kevesebb a megművelhető földterület, így a szükség, no meg kalandvágyó természetük új meg új tengeri hadjáratokra ösztönözte a nemzetségeket. Gyors hajóikkal lecsaptak a zsákmánnyal kecsegtető partokra, kirabolták a falvakat, meg - ostromolták az erődített városokat. E félelmetes hírű, kíméletlen martalócokkal nemigen mert senki szembeszállni. A század között a vikingek uralták a tenge - reket. Miközben letelepedésre alkalmas vidékek után kutattak, az Atlanti-óceán ismeretlen, zord északi vizeit is bebarangolták. A Nap és a csillagok állása, valamint leleményes navigációs eszközeik A viking nemzetségfők és királyok többszörösen meg - erősített földvárakból igazgatták kiterjedt birtokaikat. Az épületek a kör alakú, fából vagy döngölt földből épített védősáncok oltalmában húzódtak meg, s az erődöt fautak tagolták negyedekre. az úgynevezett tájolókorong vagy az iránytű elődjének is tekinthető Leidarsteinn ( vezető kő ) segítségével remekül tájékozódtak. Kalandozásaik során a vikingek elsőként alapítot - tak kolóniákat Izlandon, majd Grönlandon, sőt még Észak-Amerikába is elvetődtek. Rendre végigdúlták Anglia partvidékét, a frank uralkodók is csak hadisarc fizetésével válthatták meg a békét, Normandiát pedig kénytelen-kelletlen átengedték a letelepedő hódítóknak. A vikingek drekarokon, azaz sárkányhajókon indultak tengeri rablóhadjárataikra. Karcsú és gyors, mégis alacsony merülésű hadihajóikkal a folyókon könnyen eljutottak a szárazföld belsejébe. A portyázó seregek a Loire-on végigevezve rajtaütöttek Nantes-on, nem kímélték a Szajna-parti Párizst, sem a rajnai városokat, Kölnt és Koblenzet. 8

9 Mindeközben a viking törzsek a Baltikumban is meg vetették a lábukat, majd a Kelet-európai-síkság nagy folyóin, a Dnyeperen és a Volgán hajózva egyre délebbre hatoltak. Kereskedelmi telepeket hoztak létre a szlávok lakta vidékeken, s a helybéliektől begyűj tött szőrmét és borostyánkövet ezüstért, selyemért és fűszerekért adták tovább. A kelet felé terjeszkedő, varégoknak nevezett vikingek a 860-as években megalapították az első orosz fejedelem - ségeket, Novgorodot és Kijevet. A Russzia azaz Oroszország név a rusz szóból, a betelepülők szláv elne vezéséből származik. A varégok eljutottak A viking nemesurak, a jarlok a harcban vassisakot, acélszemekből kovácsolt sodronyinget vagy bőrpáncélt viseltek, felszerelésükhöz a dárda és a hosszú, egyenes normann kard mellett a fapajzs is hozzátartozott. KRONOLÓGIA 793. Viking portyázók feldúlják és kifosztják a lindisfarne-i kolostort A vikingek az Ibériai-félszigetet körbehajózva eljutnak a Földközi-tengerre A varégok megostromolják Konstantinápolyt A norvég vikingek letelepednek Izlandon Együgyű Károly, Franciaország királya átengedi a dán Rollo hercegnek Normandiát Az izlandi Thingvellirben első alkalommal ülésezik az Althing, a viking parlament. 982 körül Vörös Erik partra száll Grönlandon Izlandról több száz telepes hajózik Grönlandra körül Leif Eriksson eljut Észak-Amerikába, felfedezi Vinladot (ma: Newfoundland). 10. század második fele: A dán Kékfogú Harald, majd a norvég Olaf Tryggvason király felveszi a keresz tény - séget. Véget ér a viking kalandozások kora. A viking családok többsége tanyákon élt, a szabad földművesek, a karlok kemény kétkezi munkával teremtették elő a mindennapi betevőt. Otthonaikban, a fából ácsolt hosszúházakban egy fedél alatt éltek a marhákkal, juhokkal. Nyílt tűzön sütötték-főzték ételeiket, így néha szinte fulladoztak a füsttől. a Fekete-tengerig, és virágzó kereskedelmet építettek ki az arabokkal meg a Bizánci Birodalommal. Kalmárjaik a legkelendőbb portékák, a rabszolgák árán luxuscikkeket pompás kelméket, remekmívű edényeket, ékszereket vásároltak. Bizánci szolgálatba szegődött viking harcosok alkották a császár testőr - ségét, a varég gárdát. Az előkelőket mívesen kidolgozott fegyvereikkel ezüstberakásos pen - géjű csatabárdjaikkal, díszes markolatú kardjaikkal együtt temet ték el. A sírok még a köpe - nyüket összefogó arany vagy ezüst mell tűket is megőrizték. arany melltű (bross) csatabárd kardmarkolat

10 VELENCE Velence, az Adria királynője 1. A Polo fivérek Velencében bontottak vitorlát. A Szentföldre hajóz tak, s Akkóból mentek tovább Hormuzig. A kikötővárosban elborzadtak a rozoga hajók láttán, FEKETE-TENGER ARARÁT s inkább a tevekaravánt válasz - tották. Az ősi Selyem úton szelték át a perzsa sivatagot, ám útjukat állták a Pamír hatalmas vonulatai. 40 nap alatt verekedték keresztül magukat a zord hegységen, miközben egyetlen emberrel sem találkoztak. FÖLDKÖZI- TENGER KIS- ÁZSIA ISKENDERUN TRAPEZUNT TABRIZ KASZPI- TENGER Átkelés a Pamíron AKKO Eufrátesz Tigris Skorpió PAMÍR- HEGYSÉG Velencei gálya Hópárduc Sivatagi rablók veszélyeztetik az utazókat A MESSZI KELET TITKAI MARCO POLO ÚTJA KÍNÁBA A középkor talán leghíresebb európai utazója, Marco Polo velencei kereskedőcsaládból származott. Amikor apja, Niccolò és nagybátyja, Maffeo 1271-ben Kínába indult, magukkal vitték a 17 éves fiút is. Több mint három évig tartó, viszontagságos vándorlás után érkeztek meg a távoli birodalomba. Abban az időben a mongol nagykán, Kubiláj ült Kína trónján, aki udvari tisztviselőként maga mellé vette az eszes, több nyelvet beszélő ifjút. Az uralkodó követeként az elkövetkező 17 évben beutazta szinte az egész birodalmat, s a látottakról beszámolót készített a császárnak ben a Polo család tengeri úton indult vissza Velencébe. Kubiláj kán megbízásából Hormuzig kísérték Kokacsin hercegnőt, aki jegyeséhez, a per zsiai mongol kánhoz igyekezett. Ezután lovas kísérettel mentek tovább Trapezunt császárságába, s csak 24 évnyi távollét után értek haza. ARAB SIVATAG HORMUZ A sivatagban árválkodó magányos fa az utazók fontos Hormuzi útjelzője. világítótorony Dau Sivatagi karaván Marco Polo idejében a kietlen ázsiai tájakon gyakran támadták meg zsákmányra éhes rablóbandák az utazókat, ezért aki csak tehette, a nagy karavánokhoz csat - lakozva kelt át a sivatagon. A nagyobb biztonság érdekében éjszakára is közösen vertek tábort. 10

11 Mongol harcos 2. Útjuk legnehezebb szakaszának a Góbisivatag bizonyult. Egy hónapig vándoroltak a homok pusztaságban, melyről úgy hírlett, démonok csalják pusztulásba a karavánokat. 3. A Polo család 1275 májusában érkezett meg Sang tuba, a 108 templom városába. Kubiláj kán szívélyesen fogadta őket fényűző nyári rezidenciáján. SANGTU Kubiláj kán nyári palotája Sangtuban Tevekaravánnal a sivatagon át KASGAR A velenceiek Kubiláj kán színe elé járulnak GÓBI-SIVATAG Mongol jurták A Nagy Lúdpagoda HANBALIK (Peking) Híd a Nagy Csatorna felett CSANGAN KINSZÉ Éjszakai tábor HIMALÁJA Jangce KÍNA CSENGTU QUANZHOU 4. Marco Polo számtalan hihetet - len nek tűnő dolgot látott Kubiláj kán birodalmában. Lenyűgözte a nagy ságával minden európai települést felülmúló Kinszé, csodálattal szá molt be a Mennyei Város kövezett utcáiról, közfürdőiről, számtalan csatornájáról és híd járól. Ámulatba ejtette, hogy a kínaiak papír pénzt használtak, mert ez a fizetőeszköz akkortájt még ismeretlen volt Európában. INDIA Útonállók Karadzsangtartományban Delfinek Gyöngyhalász BHAMO BURMA Gyanta csapolása a szumátrai esőerdőben KUNMING Mekong Kínai földművesek Kínai dzsunkák Egy dzsunka fedélzetén TANJORE Pagoda Tanjoréban Repülőhalak SZUMÁTRA 11

12 A MENNYEI BIRODALOM A kínaiak már jóval az európai utazók, így Marco Polo előtt, szinte teljes egészében feltárták az ázsiai kontinenst. A Kínai Birodalom terjesz - kedése a Han-dinasztia uralkodása alatt kezdődött. Kr. e. 138-ban Vu-ti császár Belső-Ázsiába küldte palotája kapu őrségének parancs nokát, Csang Csient. Bizalmas embere fontos megbízatással kelt útra: el kellett nyernie a jüecsi nép szövetségét a hsziungnuk ellen, akik ekkortájt már rendszeresen rátörtek Kína északi vidékére. Alig lé pett Csang az ellenség földjére, szinte nyomban a portyázó nomádok kezébe került. A hsziungnuk tíz évig tartották fogságukban, bár rab - sága idején vi szonylag szabadon mozoghatott földjükön, s megkülön böz te tett, az előkelőket megillető bánásmódban részesült. Végül sikerült megszöknie, megtalálta a jüecsiket, beutazta a Tien-san hegység meg az Amu-Darja folyó vidékét, s 12 évnyi távollét után visszatért hazájába. Bár a jüecsik elzárkóztak a szövetségtől, Közép-Ázsia addig ismeretlen orszá gai - ról írott értékes beszámolói felkeltették az uralkodó érdeklődését. Nem sokra rá a kínaiak már rendsze - resen szállították áruikat a Góbi-sivatagon keresztül a Pamír-hegység lábánál fekvő Kasgarba. E kereskedelmi gócpontban találkoztak a közép-keleti kereskedőkkel, s a város piacain a kínai selyem és Kubiláj kán gyakran hódolt kedvenc időtöltésének, a vadászatnak. a különféle fűszerek a nyugatról érkezett aranyért, ezüstért, pamutért és egyéb áruért cseréltek gazdát. A rendkívül értékes selyem szövetek aztán távoli váro sokban Rómában, később pedig Konstantinápoly ban találtak vevőre. A Nyugattal, azaz Európával összeköttetést teremtő keres kedelmi útvonalat nevez - ték Selyemútnak, amely az akkori kínai fővárostól, Csangantól indulva Közép-Ázsián át egészen a Földközi-tengerig, pontosabban a szíriai Damaszkuszig húzódott. Az európaiak közül Marco Polo az elsők között járta végig a híres útvonalat. A kínai kereskedők teve- és szamárháton szállították portékáikat a Selyemúton. 12

13 Nem csupán árucikkeket juttattak el messzi vidékekre a Selyemúton, hanem vallásokat is. 100 körül Indiából érkező szerzetesek terjesztették el Kínában a buddhizmust. 399-ben a kínai Fa-hszien, a Se lyem - út északi és déli ágát követve, gyalogszerrel kereste fel Ázsia szívének buddhista országait, majd India kolostorait, sőt hajóra szállva Srí Lankára és Szumátrára is eljutott. Úgy 250 évvel később egy másik tanult szerzetes, Hszüan-cang zarándolt a Tiensanon és a Hindukuson átkelve Indiába, s majd tizenöt évig barangolt a hatalmas szubkontinensen. Híres műve, a Hszijü csi ( nyugati vidékek leírása ) felbecsülhetetlen értékű áttekintést nyújt a kora beli Belső-Ázsiáról és Indiáról, nem kevesebb, mint 138 királyságot bemutatva. KRONOLÓGIA Kr. e Csin Si Huang-ti császár elsőként egyesíti Kínát. Kr. e. 206 Kr. u A Han-dinasztia uralkodása Kr. e Csang Csien beutazza Belső-Ázsiát. Kr. e Kínából megindulnak a karavánok a nyugatra vezető Selyemúton. 100 körül Indiai szerzetesek meghonosítják a buddhizmust Kínában. Az évszázadokig épített kínai nagy fal a nomád népek északról fenyegető támadásaitól védte a Mennyei Birodalmat A kínai szerzetes, Fa-hszien a buddhizmus tanulmányozására Indiába és Srí Lankára utazik A Tang-dinasztia uralkodása A kínai buddhista szerzetes, Hszüan-cang végigzarándokolja Belső-Ázsiát és Indiát. Értékes vallásos szövegek és szent relikviák egész gyűjteményével tér vissza hazájába A Szungdinasztia uralkodása Dzsingisz kán megtámadja Kínát. Csangan városa (a mai Hszian) volt a Han- és a Tang-dinasztia fővárosa. Értékes és különleges árucikkek tömkelegét, így például selymet, aranyat, ezüstöt és prémeket adtak-vettek nyüzsgő piacterein. A Mennyei Birodalom a Tang- és a Szung-dinasz - tia uralkodása idején élte aranykorát. Noha a kínai nagy fal hosszú századokig védelmet nyújtott a bel - ső-ázsiai nomád népek ellen, 1211-ben a Dzsingisz kán vezette mongolokat már képtelen volt feltartóztatni. Unokája, Kubiláj 1279-ben megsemmisítette a fellázadó déli Szung udvar seregét, s császárként egész Kínát egyesítette uralma alatt Kubiláj kán megalapítja a Jüandinasztiát Kubiláj kán halálával hanyatlásnak indul a Mongol Birodalom. A Jüan-dinasztiát megalapító Kubiláj kán művelt, toleráns uralkodó hírében állt A Ming-dinasztia megdönti a mongol uralmat. A kínaiak sok száz évvel az európaiak előtt ismerték a selymet, a por ce - lánt, a puskaport vagy az iránytűt. Ötletes találmány volt az áruk szállítására használt kínai talicska is. 13

14 AZ ISZLÁM VILÁG ZARÁNDOKAI IBN BATTÚTA, AZ UTAZÓK HERCEGE A legnagyobb mohamedán utazó, a 14. században élt Ibn Battúta, több mint kilométert tett meg vándor - lásai során. Beutazta Egyiptomot, Arábiát, Mezopotámiát, elvetődött Indiába, Kíná - ba, még Európába is ben Marok - kóból zarándoklatra indult Mekkába, a muzulmánok szent városába. Első útján különös álmot látott: egy óriási madár vette a hátára, és messze kelet felé repült vele. E látomás ösztönözte arra, hogy bejárja az iszlám világ legtávolabbi sarkait is. Előkelő származá sának, műveltségének köszönhetően minde - nütt szívélyesen fogadták, tudósok és uralkodók egyaránt ben tért vissza Marokkóba, ám két év múlva még tett egy utolsó utazást a Szaharán át a feke te földekre, Mali királyságá - ba. Csodálatos élményeit egy andalúziai költőnek, Ibn Dzsuzajnak mondta tollba. Így született híres könyve, a Rihla (Utazásaim). DJENNÉ TANGER MARRAKES Vízilovak Tevekaraván MAROKKÓ Találkozás Mali szultánjával Niger MALI ALGÍR FÖLDKÖZI-TENGER Muzulmán esküvő SZAHARA TUNISZ Sivatagi rablók támadása Ahaggar-hegység A nagymecset Djennében Ibn Battúta Oázis 1. Ibn Battúta 1325-ben hagyta el szülővárosát, a marokkói Tangert. Csatlakozott egy tevekaravánhoz, és kelet felé vette útját. Alexandriában megcsodálta a hatalmas világítótornyot, a Fároszt, az ókori világ hét csodájának egyikét. Jeruzsálemben ellátogatott a Templom-hegyre, és elragadtatással szemlélte a Sziklamecset tűzgömbként izzó aranykupoláját. A muzul mánok szent városában, Mekkában a Kába-kőnél imádkozott, ahogy a többi zarándok. 14

15 Sziklamecset FÖLDKÖZI-TENGER ALEXANDRIA KAIRÓ Alexandria világítótornya, a Fárosz A F R I K A JERUZSÁLEM Nílus Pénzérme Eufrátesz A kairói Citadella MEDINA MEKKA 2. Mekkából észak felé, egy Bagdadba tartó TABRIZ zarándokcsoporthoz csat lakozva indult tovább. Éjszaka, fáklyafénynél utaztak, nappal ugyanis elviselhetetlen volt a forróság. A karavántól el sza - Imám- (Sah-) mecset BAGDAD kadva Nyugat- Perzsia ISZFAHÁN felé vette útját, Iszfahánban és Sirázban csodás mecseteket látott. Innen érkezett SIRÁZ végül Bagdadba. Datolyapálmák Tigris VÖRÖS- TENGER Tevekaraván fáklyásokkal A Kába-kő a mekkai Nagymecsetben PERZSA- ÖBÖL ARÁBIA ARAB- TENGER ZAFAR Mekkába tartó muszlim zarándokok ADEN ben Ibn Battúta megbetegedett, s visszatért Mekkába. Felgyógyulása után a Vörös-tenger partjára, Aden kikötővárosába uta zott, ahol egy délre az afrikai Mogadishuba tartó kereskedőhajóra szállt. 4. A kelet-afrikai partok mentén a mai Tanzániában fekvő Kilváig hajózott. Részletesen beszámolt a virágzó arab kereskedővárosról, melynek kalmárjai aranyat, elefántcsontot, kínai porcelánt, illatszereket adtak-vettek. Innen a dél-arábiai Zafarba ment. Delhi szultánja 1332-ben Ibn Battúta Indiába utazott, ahol fogadta Mohamed ibn Tuglug, a legendás uralkodó. Hosszú évekig szolgálta Delhi szeszélyes és különc szultánját, aki megtette a város főbírájává, majd 1341-ben nagy - követként, kincsekkel megrakott karaván élén Kínába küldte. MOMBASA KILVA MOGADISHU INDIAI- ÓCEÁN Dau (arab kereskedőhajó) 15

16 A PRÓFÉTA ZÖLD ZÁSZLAJA ALATT A 7. század második felében új világvallás, az iszlám terjedt el viharos gyorsasággal szerte Arábiában. Az arab szó annyit tesz: Isten akaratának való alávetés. Az iszlámot az első próféta, Mohamed alapította. 610-ben szülővárosában, Mekkában kezdte hirdetni az egyetlen igaz istennek tekintett Allah igéit, melyeket a legenda szerint Gábriel arkangyal tolmácsolt számára. Idővel azonban összeütközésbe került a régi isteneknek hódoló mek kaiakkal, így 622-ben muszlimnak ( Isten akara - tá ban megbékélőnek ) nevezett követőivel Medinába menekült. Az igazhitűek ezt az évet tekintik a musz - lim időszámítás kezdőpontjának. 629-ben sereggel foglalta el Mekkát, s az iszlám zöld zászlaja alatt egységbe kovácsolta a viszálykodó arab törzseket. Mohamed halála után az első kalifák ( örökösök ) Bagdad városát 762-ben alapította al-manszúr, az iszlám világot uraló Abbászida-dinasztia második kalifája. A perzsa falucska helyén épült metropolisz a legendás Harun al-rasid kalifa ( ) idejében a művészet és tudomány fellegvára lett. Az Abbászidák fővárosa kereskedelmi központként is a legfontosabbak közé tartozott, ahová még a távoli Kínából is érkeztek áruk. vették át Arábia irányítását. Hódító seregeik a következő két évszázadban nyugaton Spanyolországig, keleten Indiáig terjedő birodalmat hoztak létre, s mu - zulmán hitre térítették a leigázott népeket. Az arabok azonban nemcsak a harcban jeleskedtek, kitüntetett figyelmet szenteltek a tudományoknak is. Az ókori görög-római kultúra méltó örököseinek bizonyultak, az antik kor földrajzi ismereteit saját tapasztalataikkal gazdagították. Számos művelt muszlim vállalkozott nagy felfe dezőutakra, ellátogatva az ak kor ismert világ min den zegzugába, Kelet-Ázsiától az Ibériai-félszigetig, a Szaharától Indonéziáig. A bagdadi al-maszúdi akit az arab Hérodotosznak is neveznek 956-ban bekövetkezett haláláig keresztül-kasul beutazta az iszlám világot, s több mint harminc könyvben számolt be az Afrikában, Indiában, Srí Lankán és Kínában látot takról. A másik neves arab földrajztudós, az A könnyű fegyverzetű íjjal, szablyával, lándzsával hadakozó arab csapatok katonai sikereiben fontos szerep jutott erős és gyors lovaiknak, a sivatagi nomád törzsek által kitenyésztett arab telivéreknek. 16

17 andalúziai al-idríszi az 1100-as években Szicília normann királya, II. Roger szolgálatában járta be Európát, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet. Az uralkodó számára készítette fő művét, a Tabula Rogeriana néven ismert világtérképet, amit részletes útikönyveivel együtt még századok múlva is hasz nál tak az utazók. Úgy vélte, az Atlanti-óceán Kína partjait is mossa, tehát évszázadokkal megelőzve Kolumbuszt gömb alakúnak tartotta a Földet. A muszlimok már a kora középkortól busás hasznot húztak a Távol-Kelettel folytatott tengeri keres kedelemből, tekintélyes árucserét bonyolítottak a kelet-afrikai partokon létesített kikötők is. Kalmár - jaik a 13. századtól a kínai dzsunkák nyomán ki fej - lesztett hajókkal, a daukkal indultak a távoli utakra. E mozgé kony, ugyanakkor erős vitorlásokkal biz ton - ságosan kelhettek át az Indiai-óceánon. A leg nagyobb dauk olykor 400 tonna árut szállítottak. Az arabok leleményességét dicséri több új navigá ciós eszköz megalkotása is. Az asztrolábium például lehetővé tet - te, hogy a Nap vagy a csillagok segítségével pontosan meghatározzák földrajzi helyzetüket a tengeren. Az Oszmán Birodalom szultánjai Isztambulban, a Topkapi Palotában rendezték be fényes udvar - tartásukat. KRONOLÓGIA 570. Mekkában megszületik Mohamed próféta Mohamed és követői Medinába menekülnek Mohamed halála. Kalifák uralkodnak Arábiában A muszlimok elfoglalják a Közel-Keletet, Egyiptomot és Perzsiát Bagdad lesz az Arab Birodalom fővárosa Al-Maszúdi befejezi fő műve, az Aranymezők és drágakőbányák megírását as évek Az arab al-idríszi beutazza Európát és a Közel-Keletet A mongolok elfoglalják Bagdadot Ibn Battúta beutazza az iszlám világot. Kína talán legnagyobb felfedezője, Cseng Ho admirális muzulmánnak született. Kincses Flottája 1405-ben indult első küldetésére, és az elkövet ke - zendő közel harminc évben további hat tengeri utat tett Indiába, Arábiába meg Kelet-Afrikába. Az óriási Arab Birodalom idővel mindinkább széttagolódott, egyes területeit más-más mohamedán hitű uralkodók kormányozták. A 16. században az oszmán török szultánok hatalmát nyögte a fél világ Egyiptomtól egészen Iránig. Perzsiában a Szafavidák kerül - tek hatalomra, Indiában pedig megszületett a Mogul Birodalom, melynek élén muszlim sahok álltak Cseng Ho (Zheng He) kínai admirális hét tengeri útja A mongol származású Bábur Indiában megalapítja a Mogul Birodalmat. Vallási ünnepeiken a török - országi aszkétarend tagjai, a kerengő dervisek körbekörbe forogva, az önkívületig járják misztikus táncukat. 17

18 TÁVOLBAN EGY FEHÉR VITORLA PORTUGÁLIA SPANYOL- ORSZÁG LISSZABON VASCO DA GAMA ÚTRA KEL INDIÁBA A 15. században a portugálok mindent megtettek, hogy új tengeri utat találjanak a Távol-Keletre. Kolumbusz beszámolói nyomán úgy hitték, vetélytársaik, a spanyolok hatalmas előnyre tettek szert az Ázsia fűszereiért folytatott versenyfutásban júliusában Vasco da Gama abban a reményben bontott vitorlát Lisszabonban, hogy sikerül eljutnia Indiába. Parancsnoksága alatt két nagyméretű kereskedőhajó, a São Gabriel és a São Rafael, a gyors és könnyű karavella, a Berrio, valamint egy névtelen, ellátmányt szállító teherhajó vágott neki a vakmerő kalandnak. A flotta kezdetben dél felé vitorlázott, majd a Jóreménység fokát megkerülve északkeletnek vette az irányt. Végighajóztak a kelet-afrikai partok mentén, ahol elámulva látták a perzsa és arab hajókkal teli kikötőket, végül szerencsésen elérték az indiai Malabar-parton fekvő Calicutot. Útköz - ben sok helyütt padrãót, azaz jelzőoszlopot állítottak, mintegy a korona tulajdonának nyilvánítva egy-egy területet. Hazafelé viszont elpártolt tőlük a szerencse. A tenge részeket megtizedelte az éhség és a betegségek. A legénység nélkül maradt São Rafaelt Mozambik partjainál felgyújtották, az élelmet szállító kísérőhajó már korábban kettétört és elsüllyedt az Indiai-óceánon. Az expedíció zászlóshajója, a São Gabriel, fedélzetén Vasco da Gamával, 1499 őszén érkezett vissza Lisszabonba. A hálás portugál uralkodó, I. Mánuel India admirálisává nevezte ki a kapitányt. DÉL- AMERIKA Közönséges levesteknős ATLANTI- ÓCEÁN Vasco da Gama Sirály Kanáriszigetek Zöld-fokiszigetek A kapitány asztrolábium segítségével határozza meg hajói földrajzi helyzetét Vasco da Gama flottája a Zöld-fokiszigetektől a dél-afrikai Szent Ilona-öbölig, hatalmas körívet leírva szelte át az Atlanti-óceán déli vizeit. Delfin Skorbutban szenvedő matróz A flotta kifut Lisszabon kikötőjéből 1. Vasco da Gama lehetőség szerint igyekezett elkerülni a kedvezőtlen szeleket és áramlatokat, ezért nem Afrika nyugati partjai mentén haladt, hanem merészen kivezette flottáját a nyílt óceánra. Három hónapig nyomát sem látták szárazföldnek, a legénység már attól rettegett, hogy lehajóznak a Föld pereméről. Nagy ámbráscet 18

19 FÖLDKÖZI-TENGER 2. A kelet-afrikai Mozambik kikötőjében a portugálok reményteli várakozással szemlélték az arannyal, ezüsttel, fűszerrel megrakott arab hajókat, ám a város mohamedán lakossága ellenségesen fogadta a keresztény utazókat. A kenyai Mombasában sem látták őket szívesen, egyedül Malindi uralkodója bocsátott a rendel kezésükre élelmet, valamint egy muszlim navigátort Calicutig. 3. Calicut a mai Kalkutta hindu uralkodója, a zamorin fogadta ugyan a portugálokat, a kereskedelmi megállapo dástól azonban elzárkózott. Az európaiak ajándékai korallékszerek, ruhanemű, olaj és méz egyáltalán nem keltették fel a dúsgazdag uralkodó érdeklődését. Vasco da Gama szerény, bár Európában így is vagyont érő fűszer - rakománnyal hagyta el Indiát. ARÁBIA A zamorin fogadja Vasco da Gamát Dau CALICUT INDIA Fregattmadár Padrão MALINDI MOMBASA INDIAI- ÓCEÁN Repülőhalak Malindiben feltölthették élelmiszer-készleteiket. AFRIKA Mozambik szultánja sértődötten visszautasítja az európaiak hitvány ajándékát. MOZAMBIK St. Helenaöböl Jóreménység foka Hottentották Mossel-öböl A lángoló São Rafael Vasco da Gama hajói Calicutban A kikötőbe befutó portugál hajókat körülrajzották a friss gyümölcsöt és zöldségféléket kínálgató árusok csónakjai. A bőség országa mégsem váltotta be reményeiket. Az uralkodótól főként a muszlim kereskedők áskálódása miatt hiába vártak kedvezményeket. Így a város piacán, áron alul adtak túl portékáikon, hogy borsot, gyömbért, fahéjat vásárolhassanak. 19

20 A FELFEDEZÉSEK KORA A középkor derekán a Kelet kincsei szárazföldi karavánutakon érkeztek Ázsiából a Földközitenger keleti partvidéke, azaz Levante nagy kikötővárosaiba, Konstantinápolyba, Akkóba meg Alexandriába. Innen az arab kalmárokkal gyümölcsöző kapcsolatokat ápoló Genova és Velence hajói hozták Európába a kínai selymet, az indiai és in donéz fűszereket, drágaköveket, aranyat s más luxus cik ke - ket. Az akkori világ peremén fekvő kis királyság, Portugália nem vetélkedhetett a levantei kereskedel - met uraló, erős itáliai városállamokkal. Tengerészeit mégis új utak keresésére ösztönözték a távoli orszá - gokról szóló káprázatos elbeszélések. A portugálok a 15. szá zad elején fürge hajóikkal, a karavellákkal ki me rész kedtek a nyílt óceánra. A korai felfedező utak szerve zé sében Tengerész Henrik I. János király harmad szü lött fia járt az élen, aki elsőként küldte kapitányait az ismeretlen dél felé. A herceg saját vagyonát áldozta a hajózás fejlesztésére, és arra is nagy gondot fordított, hogy a hajósok elsajátítsák a hosszú expedíciókhoz nélkülözhetetlen navigációs, térképé szeti és csillagászati ismereteket. A legenda szerint Sagresben tengerészeti isko lát is alapított. Az 1430-as évektől a portugál felfedezők fokozatosan feltérképez ték a nyugat-afrikai partvonalat. Hamar felismer ték, milyen páratlan kincseket tarto - gat számukra az afri kai kontinens. Erődökkel védett kereskedelmi állo mások láncolatát építették ki a Guineai-öbölben, mohón kutattak arany és ele fánt - csont után, s tö megével hurcolták el rabszolgának a benn szü löt teket. Amikor 1453-ban a törökök bevették a Keletrómai Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt, s rátették Henricus Martellus Germanus 1490-ben kiadott világtérképe tüntette fel elsőként a portugál felfedezőutak legújabb eredményeit. 20