TÁJESZTÉTIKA ÉS TÁJMENEDZSMENT KAPCSOLATA KÉPESLAPOK PÉLDÁJÁN: A KÁLI-MEDENCE. Horváth Melinda Kiss Andrea Czinege Anett 1

Átírás

1 TÁJESZTÉTIKA ÉS TÁJMENEDZSMENT KAPCSOLATA KÉPESLAPOK PÉLDÁJÁN: A KÁLI-MEDENCE Horváth Melinda Kiss Andrea Czinege Anett 1 A képeslapok jellemzik és mintegy eladják a tájat. A képeslapoknak ezért az eladandó táj iránti figyelem felkeltésén, s így a szerzett élmény megosztásán túl jelentős reklámhordozó funkciójuk van. A jól, a vásárlók igényeinek megfelelően megalkotott képeslap nemcsak nagyobb számban eladható, de jelentős reklámot is biztosít a bemutatott területnek. Ezért nagy jelentősége van annak, mi s milyen arányban kerül rá a képes-levelezőlapokra. A dolgozat alapjául választott terület a Balaton-felvidék egyik legszebb kistáj-egysége a Káli-medence és a szorosan hozzá kapcsolódó balaton-parti régió. Választásunk azért esett erre a területre, mert tájesztétikai szempontból is különleges látványoságokkal, hosszú, ismert történelmi múlttal rendelkezik, ugyanakkor a Balaton-part közelsége miatt a turizmus szempontjából is kiemelten fontos. A medence belsejében például máig fenn tudott maradni a hagyományos falusi tájkép a régi épületekkel (lásd pl. Cseri, M. S. Lackovits, E ), takaros házakkal, melynek következtében a terület így nemcsak a fürdőzés, de a falusi turizmus szempontjából is különös figyelmet érdemel. A vizsgálat eszközei, célja és menete Tanulmányunkban a Káli-medencében található korabeli képeslapokon megjelenő tájérték-preferenciák változását követjük nyomon 1899-től (a területről rendelkezésre álló első képeslap lásd 1. képeslap kibocsátásának időpontja) napjainkig. 1. képeslap: Üdvözlet Révfülöpről (Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának Képeslapgyűjteménye: Révfülöp) 1 Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u tecza@bruhu.hu, kissandi@earth.geo.u-szeged.hu, horvmeli@fre .hu

2 Ezen túlmenően célként tűztük ki annak vizsgálatát, hogy a ma a környéken nyaralók, lakók illetve dolgozók milyen képeslapot küldenének legszívesebben a területről. Ennek eldöntése azért fontos, mert a megkérdezettek véleményét felhasználva meg tudjuk adni azt a képeslap-típust vagy típusokat, melyek a jelenleg leginkább érdekeltek véleménye szerint a legnagyobb sikerre számíthatna mind a potenciális vásárlók, mind a helyiek körében. Kutatásunk ennek megfelelően három fő részre bontható: 1. a terület régi, ma már nem forgalmazott képeslapjainak vizsgálata 2. a ma forgalomban lévő képeslapok táj-megjelenítései 3. a területen elkészített, a képeslapok jelenlegi és lehetséges jövőbeli tájképi összetételére vonatkozó kérdőíves felmérés. Vizsgálataink jelenlegi szakaszában elsősorban a tájesztétika szemszögéből keressük a terület képeslapokon történő megjelenítésének lehetséges módozatait. A táj esztétikai vizsgálatának célja pedig a táj vizuális értékének megőrzésén alapuló kutatás, valamint az esztétikai értékek lehetséges menedzsmentje. A vizsgálat célja kettős: Az első cél annak eldöntése, hogy a vizsgált területről készült képeslevelezőlapok ma és az egyes történeti időszakokban milyen tájképi elemeket részesítettek előnyben. A több részből álló felmérés második célja a korábbi információkra és nemzetközi vizsgálatok eredményeire alapozva annak minél objektívebb mutatókon alapuló eldöntése (illetve ennek eldöntéséhez a lehetséges preferenciák megadása), hogy a területet jelenlegi ismereteink alapján, nagyjából a jelenlegi helyi lakosokra s az itt üdülő potenciális vásárlói rétegre építve milyen típusú képeslapok képviselnék leginkább. Annak érdekében, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudjunk, bizonyos háttér-információk megadása szükséges. Ez egyrészt a kiválasztott terület földrajzi elhelyezkedésének, kettőségének, egyéb földrajzi jellemzőinek, másrészt a felhasznált források régi képeslapok adatbázisa és a kérdőíves felmérés elemzését jelenti. A képeslap, mint eszköz A képeslap mintegy 134 éves múltra tekint visssza. Pontosan nem tudjuk, hogy a Kálimedencére vonatkozó képeslapok mikor kerültek először forgalomba, de a gyűjteményekben szereplő legkorábbi ismert, a kutatási területet ábrázoló képeslap 1899-ből származik, amit a postai bélyegző által tudtunk datálni (1. képeslap). Habár már az első világháborút megelőző időszakra vonatkozóan is rendelkezünk példányokkal, a képeslap igazi áttörését és tömeges termelésének beindulását a két világháború közötti évekre tehetjük. Olyan különböző funkciókat töltenek be, melyekkel más hírközlési eszköz még ma sem képes versenyezni. Ezek közül kétségkívül a legjelentősebbek (például a képzelet, tájékozódás, értesítés, bemutatás, dokumentáció, újrafelismerés, emlék vagy a reklám) a turizmushoz kapcsolódnak (Békési, S. 1998, 45.). A képeslapok egyik speciális funkciójaként említhetjük a propagandát. Ilyen többek közt a háborús, vagy a választási propaganda, de esetünkben a legfontosabb mégis az idegenforgalmi propaganda (Békési, S ). Jelen dolgozatban a kutatás alapjául szolgáltató képeslap-adatbázist az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában (180 féle), a keszthelyi Balaton Múzeumban (60 féle) illetve az interneten található képeslapok (11 féle, - eredetijük helyi magángyűjteményekben), valamint a Kálimedencében ma forgalomban lévő képeslapok (26 féle) alkották. A különböző korokban a

3 területről megjelent képeslapok mennyiségi eloszlását (összesen 276 féle) az 1. ábra szemlélteti. Az ábra jelmagyarázatában a mozaikos kifejezés azt jelenti, hogy két vagy több részletre van felosztva a képeslap, míg az egyképes kategória esetén egy adott objektumot, tájat vagy egyéb tájképi elemet ábrázol a képeslap például látkép, tájkép, vagy panorámakép formájában. Képeslapok száma (db) Monarchia Két világháború között től a rendszerváltásig 11 Egyképes Mozaikos 15 Renszerváltástól napjainkig 1. ábra: A képeslap-adatbázis mennyiségi és típusbeli megoszlása a vizsgált időszakokban A vizsgált terület A kiválasztott terület (2. ábra) a Káli-medence térsége, mely két egységből tevődik össze: egyrészt magából a Káli-medencéből (Salföld, Szentbékkálla, Mindszentkálla, Monoszló, Balatonhenye, Köveskál, Kővágóörs, Kékkút) másrészt pedig az ahhoz kapcsolódó balatonparti területekből (Balatonszepezd, Révfülöp, Zánka, Balatonrendes és Ábrahámhegy helységek). A kettőség azonban nemcsak területi, hanem turisztikai és helytörténeti szempontból is jellemző: e kettőség tükröződik a később bemutatásra kerülő kérdőívelemzésekkel kapcsolatban is. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a Káli-medence a kismedencék közül a Balatonfelvidék egyik legterjedelmesebb tagja (2. ábra). Mintegy 9111 hektár (53 km 2 ) kiterjedésű, 1984 óta Tájvédelmi Körzet, 1997 óta pedig a Balaton Felvidéki Nemzeti Park része (Garami L. Garami L.-né 1997, 118.). Magyarország természeti tájainak rendszertani felosztása alapján a vizsgált terület két nagytájhoz: a Dunántúli-középhegységhez és a Dunántúlidombsághoz kapcsolódik. Az előbbi makrorégión belül a Bakony-vidék középtáj Balatonfelvidék kistájcsoportjában (Badacsony-Gulács csoport és Balatonfelvidék kismedencéi), míg utóbbi esetében a Balatoni medence mezorégió Balatoni-riviéra mikrorégiójában terül el (Magyarország atlasza ). A képeslapokon megjelenő vagy az elméletben létrehozott képeslap szempontjából fontos idegenforgalmi vonzerővel rendelkező és tájesztétikai szempontból fontos természeti értékek például Hegyes-tű, kőtengerek (Salföld, Szentbékkálla, Kővágóörs falvak közelében), Kornyitó és a Sásdi rét.

4 Méretarány: km 2. ábra: A vizsgált terület Tájérték-csoportok A tájértékek csoportosításának elvégzése egyrészt azért volt fontos, mert ez alapján fogjuk jellemezni, hogy a különböző korok képeslapjain mely elemek dominálnak, illetve játszanak alárendelt szerepet. Másrészt azért, hogy eldöntsük, milyen arányban szerepelnek a lapokon a számba vett tájértékek. Harmadrészt a kérdőívre kapott válaszokból is ugyanezen beosztás alapján hoztuk létre az elméletben legsikeresebb képeslapot vagy képeslapokat, amely(ek)et a következő fejezetben mutatunk be. A tájak, tájértékek illetve tájelemek (objektumok) csoportokba sorolását magunk hoztuk létre, de részben alkalmazásra került Ghimessy László 1984-ben publikált tájbeosztása is, aki két fő csoportot, természeti- és kultúrtájat különböztet meg (Ghimessy, L. 1984, ). Ezen túlmenően az egyedi tájértékeket és tájkarakterek egyéb elemeit felsoroló 1990-ben elkészült Módszertani Útmutatót is felhasználtuk, amelynek átdolgozott változatát a Környzetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tette közzé 1992 áprilisában az MI ös Műszaki Írányelvben (Csató, Sz. Mattányi, Zs. 1999). A képeslapokon található tájértékeket és a kérdőívben feltett kérdésekre kapott válaszokat figyelembe véve az általunk összeállított tájérték-csoportosítás az alábbi módon alakult: 1. Élővilág (biológiai) értékei: növények, állatok, emberek 2. Szabadidős-vizisport-sport tevékenységhez kapcsolódó értékek, létesítmények: strand, fürdőzők, csúszda, vitorlás stb. 3. Természeti értékek például hegy, folyó, öböl (Hegyes-tű, Kornyi-tó, Salföldi Kőtenger stb.)

5 4. Nem épített tájhoz kapcsolódó értékek vagyis a tájjellege: a. természet-közeli táj : például: erdő, nádas stb. b. mezőgazdasági (művelés alatt álló terület) és kultúrtáj: i. hagyományos, tájjelegű (tradicionális, területhasználat, tájhasználat) tájjellegbe illő: például: kis-, zártkertek: szőlő, gyümölcsös ii. nem tájjellegű: nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsolodó elemek: nagyüzemi táblákban történő gabonatermesztés (búza, rozs, kukorica) művészi-szórakoztatási-szabadidős céllal épült tájépítés: templomkert, virágoskert, park 5. Épített táj (település tájképe), egyéb mesterséges (ember által épített) objektumok: a. Komplex épített tájkép: teljes településkép, utcasorok, utca részlet, épületek épített, de tájjellegű b. Történeti jelentőségű objektumok i. Régi már nem funkcionáló, illetve hagyományos épített, elsősorban esztétikai értékkel bíró objektumok: templom-, palota, romok, mosóház, régi épületek, kápolna, kolostor stb. ii. Recens és/vagy történeti jelleggel is bíró, de ma is funkcionáló objektumok: - (kultúr) történeti jelentőséggel is bíró, de funkcionáló vallási: templom agrár: pince, bor, borászat, présházak közlekedési létesítmények, értékek: móló, kikötő, hajóállomás, hajó épületek: szálloda - recens, ma épült értékek a, minden napi funkciót kielégítő objektumok: kultúrház, posta, tájház, étterem, szálloda, ABC, iskola stb. b, turisztikai objektumok: például: kilátó, múzeum, szobor 6. Meghatározó, összefoglaló jellegű tájképi elemek megjelenítései: a, vizsgálati területhez köthető b, vizsgálati területhez nem köthető A képeslapok elemzése a felállított tájértékcsoportok alapján Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy a különböző korokban kiadott képeslapokon a csoportosított tájelemek közül melyek milyen arányban jelennek meg, formailag melyik típus milyen arányban áll egymással, valamint milyen tényező befolyásolta, hogy mely elem kerüljön rá a képeslapokra. Időbeni felosztásukat annak alapján készítettük el, hogy az egyes időszakokban mit hangsúlyoznak a képeslapokon, mikor melyik típus a meghatározó, valamint hogy miként változik a képeslapok mennyiségi aránya (1. ábra). A Monarchia kora Az ebben az időszakban napvilágot látott képeslapok fő jellemzője, hogy kizárólag sima, egyképes típusúak, s döntően szabadidős tevékenységhez kapcsolódó (kultúr)történeti, de ma is funkcionáló objektumokat (44%, pl.: vasútállomás, kikötő), kisebb számban pedig tájképet (22%, pl.: előtérben szőlő, háttérben Balaton és a túlsó part dombjai), valamint a Balatonhoz kötődő egyéb értékeket (17%, pl.: strand, vitorlás) illetve komplex épített tájképet (17%, pl.: településkép) ábrázolnak (3. ábra). A képeslapok száma alacsony (18 darab, azaz 6%), és

6 kizárólag egy balaton-parti települést Révfülöpöt ábrázolják. Érdekesség, hogy a területről rendelkezésre álló első képeslap mely 1899-ben jelent meg reklámhordozó funkciót is betölt: Schvarcz József fiók üzletét láthatjuk rajta (lásd 1. képeslap) 17% 44% 22% 17% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) 3. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása a Monarchia korában A két világháború közötti időszak A két világháború közötti években elterjedt lapokon a természeti és kultúrtájat (27%), illetve a települések szerves tartozékait például a komplex épített tájképet 27%-ban (különböző épületek pl.: villák, kúriák, lásd melléklet 3. képeslap) szemléltetik a képeslapok. A Balatonhoz fűződő értékek (pl.: fürdőzők, vitorlások) viszont kevésbé jellemzőek (17%). A (kultúr)történeti értéknek számító, de ma is használatos objektumokat (pl.: kikötő, lásd melléklet 2. képeslap) a képeslapok 14%-a örökítik meg. Az előző időszakhoz képest újdonság a képeslapokon a történeti, esztétikai jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok (3%, pl.: ecséri középkori templomrom), a természeti értékek (3%), illetve hétköznapi funkciókat betöltő épületeket és a kereskedelmi, vendéglátó létesítmények (9%, pl.: posta, vasútállomás) ábrázolása (4. ábra).

7 14% 27% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények Természeti értékek 27% 3% 9% 3% 17% "Ma" épült és funkciónáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok 4. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása a két világháború között Az 1945-től a rendszerváltásig terjedő időszak 1945 után a korábbi képeslapok tematikáját az új, szocialista típusú betonépítmények, kultúrális és szociális létesítmények, parkok stb. egészítik ki, melyek azonban inkább a kibocsájtott képeslapok mennyiségében, mint az egyes típusok számában mutatkozik meg. Ezen állításunkat alátámasztja Petercsák Tivadar is, aki az országos viszonylatban hasonló tapasztalatát írja le könyvében (Petercsák, T. 1994, 36.). Az épített táj kategóriájában felsoroltak közül még mindig feltűnően sok az épületet ábrázoló kép, azaz a komplex épített tájkép (40%), ezen kívül az utóbbi évtizedekben épült, hétköznapi funkciókat kielégítő objektumok emelkednek ki (10%, pl.: posta, cukrászda). Ez utóbbiak esetében a reklám funkció jelentősége is kiemelhető. Ezen túlmenően a képeslapokon előfordulnak még az esztétikai értékkel bíró, történeti jelentőséggel rendelkező építmények, például az ecséri középkori templomrom (1%), illetve nagy számban jelennek meg a ma is használatban lévő, így például az (20%) agrár (pince), közlekedési (móló, kikötő) létesítmények is. Ebben az időszakban jelennek meg először egyrészt a tájjelleget (5%, pl.: templomkert, park) ábrázoló képeslapok, valamint az olyan mozaikos képeslapok, amelyek egy-egy részletén kizárólag az élővilág értékei szerepelnek (2%). Ugyanakkor az is elmondható, hogy a nem épített tájhoz kapcsolódó értékeket együtt ábrázolják. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a természeti táj és a tradicionális tájhasználat egy képeslapon jelenik meg (8%) (5. ábra).

8 20% 2% 5% 8% 14% 10% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró, ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: téjkép, látkép) 40% 1% (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok Élővilág értékei (pl.: növény) Tájjellegek (pl.: park) 5. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása az 1945-től a rendszerváltásig terjedő időszakban A rendszerváltástól napjainkig terjedő időszak A rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban megjelent képeslapokat két részre osztva kell elemeznünk. A Káli-medence falvairól megjelent a képeslapokon (melléklet: 4. képeslap) egyáltalán nem szerepelnek a tájértékek csoportosításának második pontjában felsorolt elemek (például strand, Balaton), ezzel ellentétben viszont kiemelkednek az adott településhez köthető természeti (4%, pl.: Kőtenger, Hegyes-tű), biológiai (10%, pl.: ló, bivaly, fák,) értékek, illetőleg az esztétikai jelentőséget képviselő, de ma már nem használt (3%, pl.: mosóház) és a ma is használt (3%, pl.: templom, régi ház) épületek. Ezzel szemben a balatonparti településekről készült képeslapokon a szabadidőhöz, vízi sportokhoz, s általában a sportokhoz kapcsolódó létesítmények, elemek (23%, pl.: vitorlás hajó, stand, fürdözők, lásd melléklet 5. képeslap) jutnak döntő szerephez. Továbbra is megjelennek a reklám funkciót hordozó képeslapok, illetve képeslap-részletek (6%, pl.: étterem, szálloda), valamint a történeti jelentőségű, de napjainkban is működő építmények, eszközök (28%, pl.: templom, pince, móló). A komlex épített tájkép az előző korok lapjaihoz hasonlóan itt is fontos szerepet tölt be a képeslapokon (14%). Az egyéb tájképi ábrázolások közül a művészi-szórakoztatásiszabadidős célú területek, így például a templomkert és park említhető meg (1%). Egyre gyakoribb azonban a tájképi elemeket együttesen ábrázoló képeslap (7%). A korábbi időszakokhoz képest új stílusú lapok is kerültek forgalomba, így például a térkép alakú, humoros, mesés, rajzos (4%) képeslapok is meghonosodtak. Az új képeslapokon megpróbálnak minél többet bemutatni a településről, területről, hiszen napjainkban csak így tudják turisztikai vonzerejüket megőrizni. Ez azonban azzal a következménnyel jár, hogy egyre gyakrabban jelenik meg a képes-levelezőlapokon a Balaton, a különböző szálláshelyek, vendéglátó egységek stb., viszont ezzel a tulajdonképpeni legfontosabb, a táj helyi, a vizsgált területre jellemző képét meghatározó (táj)esztétikai értékek háttérbe szorulnak az átfogó, ugyanakkor kissé sematikus Balaton-image mögött. A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változásait a 6. ábra szemlélteti.

9 4% 1% 7% Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek, létesítmények Természeti értékek 28% 23% "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép 4% Élővilág értékei (pl.: növény, állat) 10% 14% 6% 3% (Kultúr) Történeti jelentőségű, de ma is funkcionáló objektumok Vizsgált területehez nem köthető elemek összesége Tájjellegek (pl.: park) 6. ábra: A képeslapokon szereplő tájértékcsoportok számszerű változása a rendszerváltástól napjainkig Hogy nézzen ki a képeslap? Kérdőíves felmérés a vizsgálati területen A június 23. és július 2. között kérdőíves felmérést végeztünk a Káli-medencében található és a medencéhez kapcsolódó balaton-parti településeken, melynek során összesen 236 darab feldolgozható kérdőív született. A cél elsősorban annak megállapítása volt, hogy a Káli-medencében ekkor idejét töltő megkérdezettek véleménye szerint mely tájértékek kerüljenek rá a képeslap(ok)ra. Ezután a kérdőívek kiértékelésével, számszerűsítésével született eredmények alapján megpróbáltunk egy vagy több képeslapot összeállítani (elméletben), melyeket az itt időzők a legszívesebben vásárolnának. A vizsgált területen a kérdőívek számát tekintve a kettőség a következő módon alakult: a válaszadók száma a Káli-medence falvaiban 32 volt (az általunk felkértek többsége visszautasította a válaszadást). Ez éles ellentétben állt a balaton-parti rész településeivel, ahol a megkérdezettek száma az előbbi területhez képest jóval magasabb volt: itt összesen 204 fő töltötte ki a kérdőívet. A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki, köztük elsősorban turisták, nyaralók, másodsorban pedig helyi lakosok szerepeltek. A kérdőívben szereplő kérdések három fő csoportba oszthatók: a háttérinformációk, a képeslapokra irányuló, és az elméletben összeállításra kerülő képeslap(ok)ra vonatkozó kérdések csoportjára. A jelen vizsgálat szempontjából ez utóbbi csoport kérdéseire adott válaszok a legértékesebbek, melyek eredményei a következőkben kerülnek rövid elemzésre. A kérdőíves felmérés eredményei között döntő szerepet játszik, hogy a turisták milyen tájértékeket ábrázolnának a képeslapokon, mert ezek alapján fogjuk a képeslap(ok)ra kerülő tájértékeket kiválasztani. Az ábrán a különböző válaszokat és azok százalékos megoszlását láthatjuk (7. ábra). Az egyes tájértékcsoportokon belül a válaszok igen széles skálán mozogtak. Az elméleti képeslap összeállításához csak az első és a harmadik oszlopban szereplő tájértékeket követjük végig, mivel a szabadidős-vizisport-sport tevékenység értékeit ábrázoló lapokból manapság is nagy mennyiség kerül forgalomba. A vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenítésén belül a következő tájértékeket ábrázolnák a turisták: tájkép, látkép, panorámakép a Káli-medencéről, a Balatonról, Balatonpartról, illetve

10 naplemente a Balatonnal. A természeti értékek közül pedig a Hegyes-tűt, Fekete-hegyet, Kornyi-tavat, révfülöpi-öblöt és a salföldi kőtengert, illetve a területen található valamelyik hegyet, folyót választanák. Válaszok száma (%) Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenése (pl.: tájkép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek Természeti értékek (pl.: Hegyes-tű) "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionáló objektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) (Kultúr) Történeti jelentőséggel is bíró, ma is funkcionáló objektumok Élővilág értékei (pl.: növény, állat) Vizsgált területehez nem köthető elemek összesége Tájjellegek (pl.: park) 7. ábra: A megkérdezettek által preferált tájértékek A második fontos kérdéscsoport volt annak eldöntése, hogy ezek az értékek hogyan változnak akkor, ha a megkérdezettek által eddig a gyakorlatban már elküldött képeslapokról kérdezünk. Az előző ábrával összehasonlítva látható, hogy az elküldött képeslapokon szereplő tájértékek százalékos megoszlása másként alakult. A 8. ábra oszlopdiagram értékeiből jól látszik, hogy a válaszadók 47%-a által elküldött képeslap a mintaterülethez köthető tájképi elemeket tartalmazó képeslapot küldött: a látkép, tájkép, Balaton, Balaton part szerepeltek leggyakrabban a válaszok között. A második legtöbbet feladott lap (13%) a szabadidősvizisport-sport tevékenység értékeit ábrázolta: vitorlás, strand, fürdöző- és napozó lányok. Komlex épített tájképet tartalmazó lapot, amelyen valamilyen épület, ház vagy település volt, 12% adott postára. Válaszok száma (%) Vizsgált területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenése (pl.: tájlép, látkép) Szabadidős-vizisport-sport tevékenységekhez kapcsolodó értékek Természeti értékek (pl.: Hegyes-tű) "Ma" épült és funkcionáló értékek (mindennapi, turisztikai) Esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró ma már nem funkcionálóobjektumok Komplex épített tájkép (pl.: utca részlet, településkép) (Kultúr) Történeti jelentőséggel is bíró, ma is funkcionáló objektumok Élővilág értékei (pl.: növény, állat) Vizsgált területehez nem köthető elemek összesége Tájjellegek (pl.: park) ábra: Az elküldött képeslapokon szereplő tájértékek százalékos megoszlása Míg az előző kérdésre kapott válaszok 10%-ában szerepelt a természeti érték, addig a jelen kérdésünkre adott válaszában csak 4% említette meg, hogy küldött ilyen tájértéket

11 bemutató képeslapot. Ez azt tükrözi, illetve a forgalomban lévő lapok is azt mutatják, hogy ma viszonylag kevés olyan képeslap készül, amelyen a Káli-medence tájképi nevezetességeit ábrázolják. A harmadik, elemzésünk szempontjából alapvető fontosságú kérdés volt annak eldöntése, hogy a válaszadók sima, egyképes, vagy pedig inkább mozaikos képeslapokat küldtek eddig és küldenének szívesebben. A képeslap típusának kiválasztásához ennek megfelelően két választási lehetőséget adtunk meg: az első a sima, egyképes, a másik pedig a mozaikos (több részletet egyszerre ábrázoló) volt. Az eredmények a következőképpen alakultak: 48% az előbbi formai típust, míg az utóbbit 33% választotta, 15% mindkettőt megjelölte, 4% pedig egyiket sem választotta. Mindezen információkból azt a kézenfekvő következtetést vontuk le, hogy a megkérdezettek közül a legtöbben egyképes, a tájat, a táj látképét összességében ábrázoló képeslapokat küldenének leginkább, ezek azonban jelenleg forgalomban lévő mennyiségnek még mindig viszonylag alacsony százalékát képviselik. A kutatás eredményei A Káli-medence területéről megjelent, rendelkezésünkre álló képeslapok alapján folyamatában végigkövettük a felállított négy történeti időszakban, hogy milyen tájelemek, objektumok kerültek rá a lapokra, másrészt ezek közül mi játszott hangsúlyos, mi pedig alárendelt szerepet. Megállapíthatjuk, hogy a régi képeslapokon a Monarchia korában és a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban a (kultúr)történeti jelentőséggel is rendelkező, de ma is funkcionáló objektumok (például: templom, kikötő) szerepeltek nagyobb számban, a két világháború között a területhez köthető tájképi elemek együttes megjelenése (például: tájkép, látkép) dominált, míg az 1945-től rendszerváltásig tartó ciklusban a komlex épített tájképet (például: utca részlet, teljes településkép) ábrázolták a leggyakrabban. Alárendelt szerepet játszottak mindhárom időszakban az esztétikai és történelmi jelentőséggel bíró objektumok (például: ecséri rom) és a területre jellemző természeti értékek (például: kőtengerek, Hegyes-tű). Kivételt jelent a Monarchia kora, amikor a komplex épített tájkép ábrázolásának jutott a legkisebb szerep. A kérdőíves felmérés eredményeinek felhasználásával annak meghatározására tettünk kísérletet, hogy a válaszadók véleménye szerint milyen összeállítású képeslap vagy képeslapok növelhetnék leginkább a táj eladhatóságát. A kérdőíveket alkotó kérdésekre kapott válaszokat elemezve a következőkre jutottunk: a megkérdezettek véleménye alapján formáját tekintve a sima, egyképes, fotó típusú képes-levelezőlapok adnák el leginkább a tájat. E képeslap vagy képeslapok vagy a Káli-medence illetve a Balaton tájértékeit mutatnák be tájkép, látkép formájában, vagy pedig a vizsgált területen előforduló turisztikai látványosággal bíró természeti elsősorban geológiai például Salföldi kőtenger, Hegyes-tű értékeket ábrázolnák nem osztott képeslapon. Ilyen és ehhez hasonló képeslapok ma csak viszonylag kis mennyiségben vannak forgalomban a területen. A kérdőívezés során kapott válaszok elemzése alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek a Káli-medence természeti értékeit és a területet bemutató tájképi elemek együttes megjelenítését részesítenék előnybe sima, egyképes típusú képeslapon. A század folyamán ilyen prioritásokkal nagyobb arányban egyedül a két világháború között megjelent képeslapokon találkoztunk.

12 IRODALOM Békési, S. (1998): Die Aneigung von Landschaft im Bild. Wahrnemungsgeschichtliche Untersuchung zum Populärmedium Ansichkarte am Beispiel von Neusiedler See-Seewinkel, Wien, pp (diplomadolgozat a Nemzeti Könyvtárban) Csató, Sz. Mattányi, Zs. (1999): A földrajzi információs rendszer (GIS) alkalmazása az Egyedi Tájértékek kataszterezésében Földrajzi Közlemények CXXIII. (XLVII.) kötet, szám, pp Cseri, M. S. Lackovits E. (szerk.) (1997): A Balaton-felvidék népi építészete. Szentendre-Veszprém. Garami, L. Garami, L.-né (1997): Zöld utakon. Védett természeti értékeink úti kalauza. Mezőgazda Kiadó, pp Ghimessy, L. (1984): Tájpotenciál (táj, víz, ember, energia). Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. Magyarország Atlasza (1999): Cartographia, Budapest, pp Marosi, S. Somogyi, S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere II. MTA FKI, Budapest, pp , Petercsák, T. (1994): A képes levelezőlap története, Miskolc, pp. 36.

13 Melléklet 2. képeslap: Révfülöp a kikötőről. Révfülöp, (Országos Széchényi Könyvtár Plakátés Kisnyomtatvány-tárának képeslapgyűjteménye: Révfülöp) 3. képeslap: Üdvözlet Balatonszepezdről. Balatonszepezd, (Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatvány-tárának képeslapgyűjteménye: Balatonszepezd)

14 4. képeslap: Szentbékkálla, (Káli-medencében található és ma forgalomban lévő képeslap) 5.képeslap: Balatonszepezd, (Ma forgalomban lévő és kapható a Balatonparton)