IMPRESSZUM KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1

2 IMPRESSZUM KÖZIGAZGATÁSI TÁJÉKOZTATÓ KIADÓ: Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal KIADÓ CÍME: 4024 Debrecen, Piac u. 54. Tel.: 52/ , Fax: 52/ KIADÁSÉRT FELEL: SZERKESZTÉSÉRT FELEL: ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK: NYOMTATÁS: MEGJELENT: Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna mb. hivatalvezető Dr. Galambos Ildikó Zsuzsanna mb. hivatalvezető Takács Jánosné, Páll Enikő Informatika 450 példányban ISSN:

3 Hivatalvezetői tájékoztatás Hivatalvezetői köszöntő és tájékoztatás a megyei közigazgatási hivatalok felállításáról... 2 Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna, Dr. Galambos Ildikó, Dr. Csíkos Zoltán hivatalvezetők Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály tájékoztatói Főosztályvezetői köszöntő és tájékoztatás az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének visszaállításáról... 5 Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna, Dr. Kollár István, Dr. Lakatos Szabolcs Útmutató a képviselő-testület alakuló ülésének megtartásához... 6 Takácsné Lőkös Mária, Dr. Burget Krisztina, Dr. Katona Károly A települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülésére vonatkozó jogszabályi követelmények Dr. Papp Zsuzsa, Takácsné Lőkös Mária, Dr. Katona Károly A polgármesteri és az önkormányzati képviselői tisztséggel összefüggő aktuális jogalkalmazási kérdések Czeglédiné dr. Szilágyi Irén, Dr. Varga Márta, Takácsné Lőkös Mária A polgármesteri és a képviselői összeférhetetlenség egyes kérdései...41 Dr. Ligetné Nemes Katalin, Dr. Nagy Erika, Dr. Pelsőczy Mariann A polgármesteri munkakör átadás- átvétele...51 Dr. Burget Krisztina Hogyan szerkesszünk SZMSZ-t? Seres Valéria Összegző jelentés a települési önkormányzatok költségvetési rendeletei szabályozásának átfogó értékeléséről59 Dr. Szöllösi Lajos Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály tájékoztatója A év II. félévi közigazgatási vizsgák ütemezése 63 Takács Jánosné, Kocsis Ildikó, Körmöndiné Fülöp Éva

4 Hivatalvezetői köszöntő és tájékoztatás a megyei közigazgatási hivatalok felállításáról Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Kedves Kollégák! Szeretettel üdvözöljük Önöket a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal képviseletében. Saját kiadványunk, a Közigazgatási Tájékoztató december 31-éig a három hivatal közös gondozásában jelenik meg az utóbbi években megszokott rendben és tartalommal. Engedjék meg, hogy néhány mondatban bemutassuk az elmúlt hónapok történéseit és az újonnan felálló megyei közigazgatási hivatal feladataiban bekövetkezett legfontosabb változásokat. Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal A Kormány alapvető szándéka a Jó Állam megteremtése, amelynek eszköze a magyar közigazgatás gyökeres reformja, újraszervezése, a valódi szolgáltató állam létrehozása. Nemzetgazdasági szempontból stratégiai ágazatnak tekinti a Kormány a közigazgatás rendezését, éppen ezért célja a hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb és legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás megvalósítása. Így a középpontban okmányok és okiratok helyett - az állampolgárok és a vállalkozások, a bonyolult hatósági eljárások helyett a közigazgatási szolgáltatás, röviden a Jó Állam áll

5 Ezen az úton a kezdeti lépés a megyei közigazgatási hivatalok felállítása volt. Az Országgyűlés első döntései közé tartozott az önkormányzati törvény módosítása, majd a törvényben biztosított felhatalmazás alapján a Kormány júliusban elfogadta a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) számú Korm. rendeletet. A hét regionális államigazgatási hivatal helyett tizenkilenc megyei továbbá egy fővárosi közigazgatási hivatal jött létre szeptember 1- jén. Új hivatalaink súlya nő, régi feladataink újakkal bővültek, melyek ellátásához erős jogosítványokat kaptunk. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Ismét ellátjuk a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint bármely területi államigazgatási szerv vonatkozásában ellenőrzési hatáskörrel bír a közigazgatási hivatal. Eljárunk első- és másodfokú hatósági ügyekben, e tekintetben az eddig megszokott módon folytatjuk tevékenységünket. Hivatalaink továbbra is, de az eddigiekhez képest nagyobb súllyal gondoskodnak a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi koordinációjáról. Ezen cél megvalósítására ismét megyei államigazgatási kollégiumokat működtetünk, amelynek alakuló ülésére rövidesen sor kerül mindhárom megyében. Az államigazgatási kollégiumok a területi koordináció legfontosabb szervei, és a működésüket várhatóan január 1. napjától megkezdő kormányhivatalok mint a területi államigazgatási szerveket integráló hivatalok létrejöttének előkészítésében kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal

6 További jelentős változásként említhető, hogy közigazgatási hivatalaink véleményezik a meghatározott területi államigazgatási szervek vezetőinek kinevezését, megbízásuk visszavonását, véleményezhetik a területi szervek létszámára, költségvetésére vonatkozó javaslatokat. A közigazgatási hivatalok továbbra is ellátják a választásokkal, népszavazásokkal kapcsolatos informatikai feladatokat, közreműködnek az önkormányzati rendeletek közzétételében, a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzéseit szervezik, különféle vizsgákat (pl. közigazgatási szakvizsga) bonyolítanak le. Őszintén reméljük, hogy az előttünk álló közös szakmai munkában mindannyian megtaláljuk helyünket, és részesei lehetünk egy hatékonyabb, egyszerűbb, célszerűbb, az ügyfelek és az őket szolgáló közigazgatási szakemberek megelégedésével működő közigazgatásnak. Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, szeptember 14. Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal mb. hivatalvezető Dr. Galambos Ildikó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal mb. hivatalvezető Dr. Csíkos Zoltán Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal mb. hivatalvezető

7 Főosztályvezetői köszöntő és tájékoztatás az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének visszaállításáról Tisztelt Jegyző Asszony! Tisztelt Jegyző Úr! Kedves Kollégák! Köszöntjük Önöket, mint a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatalok Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályainak vezetői. A közigazgatási hivatalok felállításának főosztályunk számára legnagyobb jelentősége, hogy szeptember 1-jétől visszaállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, a fennálló súlyos alkotmánysértést az Országgyűlés megszüntette. A törvényességi ellenőrzési jogkör a korábbi tartalommal éled újjá. Így a közigazgatási hivatal vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, döntései (rendelete, határozata) megfelelnek-e a jogszabályoknak. Amennyiben a hivatal jogsértést észlel határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére, aki a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül intézkedésekről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatalt tájékoztatni. Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését, a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát

8 A jegyzőkönyvek hivatal részére történő megküldéséről továbbra is a jegyző gondoskodik az üléstől számított tizenöt napon belül. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden kollégának, akik a mögöttünk álló közel két évben együttműködtek velünk, segítséget nyújtottak. Kívánunk Önöknek eredményes közreműködést az önkormányzati választásokban, amelyet követően kérjük, vegyék kezükbe a főosztályaink által készített segédanyagokat (alakuló ülésről, illetményről összeférhetetlenség szabályairól stb.), látogassanak el honlapjainkra, illetve kérdéseikkel, észrevételeikkel keressenek személyesen minket vagy munkatársainkat. Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, szeptember 20. Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna Dr. Kollár István Dr. Lakatos Szabolcs Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályvezető Útmutató a képviselő-testület alakuló ülésének megtartásához Jogszabályjegyzék - Alkotmány - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) - a választási eljárásról szóló évi C. törvény (Ve.) - a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló évi XCVI. törvény (Ökjtv.)

9 - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (Nek.tv.) - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. tv. (Övjt.) - a helyi önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Az Alkotmány 44. (2) bekezdése szerint a képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. A Köztársasági Elnök a 204/2010. (VII. 16.) KE határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását október 3-ára tűzte ki. Az új képviselő-testületek létrejötte az önkormányzati rendszer működésében kiemelkedő esemény. Megalakulásuk zökkenőmentes, a folyamatos önkormányzati működést szolgáló lebonyolítása érdekében segítő útmutatást kívánunk adni. Jelezzük azokat a kérdéseket, amelyeket a törvény kötelező előírásaiból eredően egységesen kell követni és utalunk arra, ami célszerű illetve követendő megoldás lehet. Az Alkotmány 44. (3) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. Időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki a mandátum megüresedésétől számított 4 hónapon belülre (Ve. 115 (1) bekezdése). Amennyiben nem választanak polgármestert, akkor a régi polgármester megbízatása tovább tart az új polgármester megválasztásáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart

10 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 30. -a értelmében a helyi képviselő-testület, közgyűlés (továbbiakban: képviselőtestület) az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, tehát legkésőbb október 18-ig. (utolsó nap) Az alakuló ülés időpontjának meghatározásakor irányadó az SZMSZ képviselőtestületi ülés összehívására vonatkozó rendelkezése. Az alakuló ülést az új polgármester - kivétel a megyei közgyűlés - hívja össze. (Ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó régi polgármester.) Az Ötv. 30. második mondata szerint az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. A korelnök feladatai tehát az ülés vezetésére korlátozódnak. Az alakuló ülések javasolt napirendi pontjai 1. Ünnepélyes megnyitó, választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása 2. az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele 3. a polgármesteri program ismertetése 4. a polgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása 5. SZMSZ felülvizsgálata, módosítása 6. bizottságok megválasztása 7. alpolgármester(ek) választása 8. alpolgármester(ek) illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása 9. egyebek Természetesen az itt közölt forgatókönyv csak javaslat, erre vonatkozóan magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz előírást, a testületeknek azonban ebben az esetben is figyelemmel kell lenniük - amennyiben van erről rendelkezés - a helyi SZMSZ-ben foglaltakra. (napirend elfogadása, jegyzőkönyv hitelesítő választása, stb.)

11 1. Ünnepélyes megnyitó, a választási bizottság tájékoztatója, a választás eredményéről, megbízólevelek átadása A korelnök felkéri a helyi választási bizottság elnökét, aki ismerteti a helyi választások végleges eredményét, majd a Ve. 105/A. (2) bekezdés i.) pontban foglaltak alapján: i) kiadja a polgármesternek és a települési önkormányzati képviselőknek a megbízólevelet.. 2. Önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja a képviselők és a polgármester eskütétele. Az esküt célszerű ebben a sorrendben és különválasztva lebonyolítani. Ötv. 19. (1) bekezdés szerint:... A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. szerint esküt tesz. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló évi XCVI. törvény (Ökjtv.) 1. (2) bekezdése szerint: Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület, a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei közgyűlési listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevelének átvételét - a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését - követő ülésen a képviselő-testület előtt - a polgármesterre irányadó szöveggel - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az önkormányzati képviselők esküszövege megegyezik a polgármesteri eskü szövegével. ( az Ötv ban utal az Ötv ra.)

12 A polgármester esküjének és fogadalmának szövege Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye/település/kerület) fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen! Az eskü szövegét egyébként a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) melléklet tartalmazza. Arra vonatkozóan szintén nincs szabály, hogy ki legyen az esküt kivevő személy, ez lehet a korelnök, a választási bizottság elnöke, vagy történhet más képviselő előmondása szerint is. Az esküokmányt a képviselőnek alá kell írnia. Ezután következhet a polgármester eskütétele. Az Ötv. 32. szerint:.. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A Pttv. 1. (7) bekezdése szerint: A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövege a képviselőkre vonatkozó részben ismertetett szöveggel azonos. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az idézett Ökjtv. rendelkezésből az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló évi XXVII. törvény 3. (4) bekezdése hatályon kívül helyezte azt a mondatot, amely szerint Az eskü letételéig a képviselő nem gyakorolhatja jogait. Ugyancsak ez a törvény 3. (5) bekezdése hatályon kívül helyezte a Pttv. 2. (1) bekezdésének j.) pontját is, amely korábban arról rendelkezett, hogy A polgármester tisztsége megszűnik, ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja

13 Eszerint tehát július 1. napjától az eskü letétele nem feltétele a képviselői jogok gyakorlásának, illetve a polgármesteri tisztség megszűnésének nem törvényi oka. E napirend keretében vagy már az eskütétel után fel kell hívni a polgármester és a képviselők figyelmét a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, továbbá a szükséges nyomtatványokat részükre célszerű átadni. A polgármester az Ötv 33/B. -a alapján megválasztásakor, az önkormányzati képviselő az Ökjtv.10/A. (1) bekezdése alapján megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat vizsgálatát az SZMSZ-ben meghatározott bizottság végzi (Ötv. 22. (3) bek.). A vagyonnyilatkozatot az SZMSZ-ben erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi (Ökjtv. 10/A. (3) bek.). A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén annak benyújtásáig az önkormányzati képviselő jogait nem gyakorolhatja az Ötv ában meghatározott juttatásokban sem részesülhet. (Ökjtv. 10/A. (2) bek.) A polgármester vonatkozásában az Ötv. 33/C. (1) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása a tisztsége megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához vezethet. A hivatkozott törvényi rendelkezések alapján ha szükséges, az SZMSZ módosításával az alakuló ülésen ki kell jelölni a vagyonnyilatkozat vizsgálatával foglalkozó bizottságot és azt meg kell választani, különben működésképtelenné válhat a testület. 3. A polgármesteri program ismertetése Ez a napirendi pont is csak egy lehetőség, mert jogszabály a program előterjesztésére, tartalmára, formájára nézve nem tartalmaz előírásokat, a helyi SZMSZ-eknek lehetnek olyan szabályai, melyeket be kell tartani. A polgármesteri programban szerepelhetnek azok a célok, elképzelések, melyekért a polgármester

14 a ciklus során dolgozni kíván, és amelyek megvalósítása érdekében számít a képviselő-testület, a helyi civil szervezetek, gazdálkodó szervek, valamint a lakosság együttműködésére (fejlesztési célok, önkormányzati feladatellátás, intézményhálózat áttekintése). 4. A polgármester illetményének (tiszteletdíjának megállapítása) A polgármesteri, alpolgármesteri, valamint képviselői illetmények (tiszteletdíjak) megállapításának részletszabályairól külön tájékoztató anyag készül. 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata, módosítása Az önkormányzat működésének egyik legfontosabb jogszabályi alapja az SZMSZ. A bekövetkezett törvényi változások, szervezeti módosítások szükségessé teszik, illetve tehetik a szervezeti és működési szabályzat módosítását, kiegészítését, illetve egyes bizottságok létrehozását már az alakuló ülésen. Indokoltnak tartjuk, hogy a megválasztott polgármester már az alakuló ülést megelőzően egyeztessen a frakciókkal, képviselőkkel, hogy a tervezett SZMSZ-t érintő kérdésekben már az alakuló ülésen tudjanak SZMSZ-t módosító rendeletet alkotni (pl szeptember 1-től államigazgatási hivatal jogállása közigazgatási hivatalra változik, alpolgármesterek száma, önkormányzati bizottságok számának, nevének, létszámának megállapítása tárgyában). Az ülés előkészítése ugyanis már az új polgármester feladata. Az SZMSZ módosításakor figyelemmel kell lenni a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII 14) IRM rendelet március 1. napján hatályba lépett követelményeire. Ezt elsősorban az indokolja, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény rendelkezései szerint a

15 helyi képviselő-testületek létszáma a korábbi ciklusokhoz képest megváltozott, lecsökkent. Az önkormányzatok SZMSZ-einek jelentős része konkrétan tartalmazza a testületek létszámát, illetőleg sok esetben egzakt módon meghatározzák az egyszerű, illetve minősített többséghez szükséges minimális létszámot is. Figyelemmel a testületi létszám változására, ezek a számadatok is megváltoznak, így a törvényes működés alapjául szolgáló SZMSZ-nek a valós helyzethez való igazítása elengedhetetlenül fontos feladat. 6. A bizottságok megválasztása Az önkormányzat működésének egyik legfontosabb jogszabályi alapja az SZMSZ. A törvényi változások, szervezeti módosítások szükségessé teszik, illetve tehetik a szervezeti és működési szabályzat módosítását, kiegészítését, illetve egyes bizottságok létrehozását már az alakuló ülésen. A módosítást követően az Alkotmány új 44/B. (2) bekezdése szerint: A képviselőtestület bizottságot választ, és hivatalt hoz létre. Ez a szabályozás alkotmányos szinten erősíti meg azokat a korábban más jogszabályban már kötelezően előírt rendelkezéseket, amelyek - az önkormányzatokat megillető - szabad szervezetalakítási jogát törvényi szinten korlátozták. a) Pénzügyi bizottság: az Ötv. 22. (1) bekezdése kötelezővé teszi a 2000-nél több lakosú településen a pénzügyi bizottság megválasztását. A pénzügyi bizottság törvényben is meghatározott feladatainak ellátása indokolja, hogy tagjait az alakuló ülésen megválasszák. b) Vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság: Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló évi CII. törvény módosította, illetve kiegészítette az Ötv-t és az Ökjtv-t. Ennek megfelelően a polgármester, illetve az

16 önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A fentebb ismertetett rendelkezések alapján az SZMSZ módosításával az alakuló ülésen ki kell jelölni a vagyonnyilatkozat vizsgálatával foglalkozó bizottságot, vagy azt létre kell hozni, különben működésképtelenné válhat a testület. E feladat ellátására önálló bizottság létrehozható, de e feladat ellátásával más bizottság is megbízható. c) Ügyrendi, ad-hoc, szavazatszámláló bizottság: A választások lebonyolításával, ügyrendi kérdésekkel, az SZMSZ módosítással általában az ügyrendi bizottságok foglalkoznak. A fentiekben írt feladatokkal az ügyrendi bizottság is megbízható, de ad-hoc bizottság is létrehozható. d) Kötelező megalakítani az Ötv. 22. (2) bekezdése alapján a kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot is, ha a képviselő-testület kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagja azt kezdeményezi. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bizottságok nem képviselő tagjai az Ökjtv a alapján: A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a megválasztását követően a képviselő-testület előtt - a polgármesterre irányadó szöveggel - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Erre figyelemmel az előkészítés során gondot kell fordítani arra, hogy a nem képviselő bizottsági tagjelöltek lehetőség szerint jelen legyenek az alakuló ülésen, hogy megválasztásuk esetén az esküt is azonnal letehessék. 7. Alpolgármester(ek) választása Az Alkotmány új 44/B. -a a következő rendelkezést tartalmazza: A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a

17 polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja. Az Ötv október 4-től hatályos 34. (1)-(4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. Mindezek alapján azon alpolgármesterek, akik nem indultak a választáson vagy indultak és nem választották meg képviselőnek az alpolgármesteri megbízatása megszűnésének napja a polgármester megválasztása, míg a képviselőnek újraválasztott alpolgármesterek esetében a megbízatás az alakuló ülés napján szűnik meg. A leírtakra figyelemmel (választás napja, alakuló ülés napja) jogosultak alpolgármesteri illetményre vagy tiszteletdíjra

18 Az Ötv október 4-én hatályba lépett rendelkezése szerint a képviselőtestületnek továbbra is kötelezettsége, hogy tagjai közül legalább egy alpolgármestert válasszon. Ugyanakkor több alpolgármester választásának esetében lehetőséget kapott saját tagjain kívül nem képviselő-testületi tag választására is. A nem a képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester képviselőtestület nyilvános és zárt ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A szabályozásból következően figyelemmel kell lenni arra, hogy nem a képviselő-testületi tag alpolgármester a polgármestert a képviselőtestület elnökeként nem helyettesítheti, így például nem hívhatja össze a képviselő-testület ülését, nem vezetheti az ülést, a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet nem írhatja alá. Több alpolgármester esetén a képviselő-testület nem jogosult általános helyettest választani. A polgármester jogkörébe tartozik az alpolgármesterek közötti munkamegosztás kialakítása, általános helyettesének kijelölése (értelemszerűen csak képviselő lehet). A titkos szavazással, minősített többséggel megválasztott alpolgármester esküt tesz e minőségében a képviselő-testület előtt. 8. Alpolgármester(ek) illetményének, tiszteletdíjának megállapítása Lsd. 4. pontban írtakat, erről külön tájékoztató készült. 9. Egyebek o Az alakuló ülésen mindenképpen tárgyalni kell a képviselőkre, polgármesterre, alpolgármesterre vonatkozó felmerülő összeférhetetlenségi ügyeket. Az összeférhetetlenségi szabályokat a külön Tájékoztatóban ismertetjük. o A volt polgármester juttatásának megállapítása (Pttv. 2. (5) bekezdés), mely szerint a volt polgármestert 3 havi illetményének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, ha a polgármester legalább 2 évig betöltötte e

19 tisztséget és foglalkoztatási jogviszonya az új polgármester megválasztásával (akkor is, ha nem volt polgármester jelölt), halálával, illetve tisztségről való lemondással szűnik meg. Az új képviselő-testület további 3 havi juttatást adhat a volt polgármesternek a Pttv. 2. (5) bekezdés első mondatának második fordulata alapján. Ez a juttatás azonban a Pttv. 13. (5) bekezdése alapján csak akkor fizethető ki ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat. o A Pttv. 4/A. (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület a polgármesternek jutalmat állapítson meg. A jutalom megállapításakor nem vehető figyelembe a Pttv. 2. (5) bekezdése alapján a polgármestert megillető juttatás. o A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester és az alpolgármester munkaideje nem szabályozatlan, a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok az irányadóak. A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét más foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a képviselő-testületnek kell meghatározni. o Az Ötv. 91. (7) bekezdése értelmében, ha a gazdasági program egy választási ciklus idejére szól a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Célszerű, ha már az alakuló ülésen meghatározzák az ezzel kapcsolatos további feladatokat. o Az Ötv (5) bekezdése alapján lehetősége van az új képviselőtestületnek arra, hogy a megválasztását követő 6 hónapon belül döntést hozzon az Ötv. 70. (1) bekezdésében foglalt feladatok megyei önkormányzat részére való átadásáról. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezése

20 hiányában a feladat átadásának időpontja a települési önkormányzat döntését követő év január 1. napja. A megyei közgyűlés alakuló ülésének eltérő szabályai A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a még hivatalban lévő közgyűlési elnök hívja össze, és a korelnök vezeti. A megyei közgyűlés alakuló ülésének egyik fő napirendi pontja az elnök és az alelnök(ök) megválasztása. Minderre a települési önkormányzatoknál már bemutatott nyitóelemek (határozatképesség megállapítása, választási bizottság elnökének tájékoztatója, megbízólevelek átadása, képviselők eskütétele) után kerül sor, mégpedig titkos szavazással. A jelölés és választás részletszabályait miután törvény ezt nem szabályozza az SZMSZ-ben indokolt rögzíteni. Szervezete kialakításában a megyei közgyűlésnek is nagy mozgástere van, az Ötv. csupán a tisztségviselőket (elnök, alelnök(ök)), és két bizottságot nevesít: a pénzügyit, és ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakul, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságot. A megyei közgyűlés esetében is mód van arra október 4-től, hogy olyan alelnököt válasszanak, aki nem tagja a közgyűlésnek. Rá az alpolgármesternél kifejtettek irányadóak. Jegyzőkönyv az alakuló ülésről Az alakuló ülésről készítendő jegyzőkönyvre az Ötv. és az SZMSZ általános szabályai vonatkoznak. Javasoljuk, hogy akkor is, ha az SZMSZ nem írja elő, a titkos szavazásról (alpolgármester), minden esetben készüljön jegyzőkönyv, amely tartalmazza a szavazás eredményét, a bizottság minden tagjának aláírását, és e szavazási jegyzőkönyvet csatolják a testületi jegyzőkönyvhöz. Ez nem

21 pótolja azt a kötelezettséget, hogy a választás eredménye, a döntés határozatként is szerepeljen a jegyzőkönyvben. Az alakuló ülésen és a még ez évben megtartandó további üléseken alkotott rendeletek és meghozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a képviselő-testület (közgyűlés) alakuló ülését követő 15 napon belül az alakuló ülés jegyzőkönyvét a jegyző köteles megküldeni a megyei közigazgatási hivatalnak. Debrecen, szeptember 21. Takácsné Lőkös Mária vezető főtanácsos Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Dr. Burget Krisztina vezető főtanácsos Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Dr. Katona Károly vezető tanácsos Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal A települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülésére vonatkozó jogszabályi követelmények A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIV. törvény 3. (1) bekezdése értelmében a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani, s a 3. (3) bekezdés szerint a települési kisebbségi önkormányzat képviselő

22 testületének megbízatása a települési kisebbségi önkormányzati képviselők következő választása napjáig tart. A köztársasági elnök a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását október 3-ára tűzte ki, mely naptól a települési kisebbségi önkormányzati képviselők száma 4 fő. Települési kisebbségi önkormányzat megalakítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha legalább négy jelölt kap érvényes szavazatot. Ellenkező esetben a választás eredménytelen. I. Az alakuló ülés összehívása és vezetése A Nektv. 30/D. (1) bekezdése szerint a települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre hívja össze. Az alakuló ülést a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti. Az ülés lehetséges napirendje az alábbi: 1. Ünnepélyes megnyitó, a választási bizottság tájékoztatója, a megbízólevelek átadása 2. A kisebbségi képviselők eskütétele 3. Az elnök, elnökhelyettes megválasztása 4. A tiszteletdíj megállapítása 5. Bizottságok megválasztása 6. Egyebek 1. Ünnepélyes megnyitó, a választási bizottság tájékoztatója, a megbízólevelek átadása Fontos szabály, hogy a Nektv. 30/H. (1) bekezdése előírja, azt, hogy a határozatképességhez a települési kisebbségi képviselők több mint felének

23 jelenléte szükséges, így az immáron négy főből álló testületek esetén legalább három fő részvételének biztosítása szükséges. A testület ülésének ünnepélyes megnyitása után a korelnök felkéri a helyi választási bizottság elnökét a választás végleges eredményének ismertetésére, a megbízólevelek átadására. A Ve. 115/I. (6) j.) pontja alapján a helyi választási bizottság jogosult kiadni a képviselőknek a megbízólevelet. Jogszabály nem írja elő, hogy ennek az alakuló ülésen kell történnie, de legpraktikusabbnak, és az ülés méltó megnyitásának ezt az eseményt tekinthetjük. 2. A kisebbségi képviselők eskütétele Az alakuló ülés kötelező, és a megbízólevelek átadása utáni első napirendi pontja az eskütétel. A Nektv. 30/D. (3) bekezdése alapján a települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a Nektv. 67. szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja. Az eskü 67. szerinti szövege a következő: Én... (név) mint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti... (kisebbség megjelölése) kisebbségi közösség tagja, esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során kisebbségi közösségemhez hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden igyekezetemmel a... kisebbség (kisebbség megjelölése) anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen! Az eskütétel a helyi választási bizottság elnökének előmondása alapján vagy az írásban kiadott esküszöveg felolvasásával történhet. Az eskü letétele után a

24 korelnök megszavaztatja a napirendet, és kijelölik a képviselők közül a jegyzőkönyv hitelesítőt (ez utóbbi történhet az ülés végén is). 3. Az elnök, elnökhelyettes megválasztása A Nektv. 30/N. (1) bekezdése alapján az alakuló ülésen a települési kisebbségi önkormányzat testülete a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. Az elnök és az elnökhelyettes megválasztása tehát az alakuló ülés kötelező napirendje. Az elnök és az elnökhelyettes megválasztásához a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges (minősített többség). A választás az érintett nyilatkozatától függően tartható nyílt, vagy zárt ülésen, a személyes érintettségre a települési önkormányzat polgármesterénél elmondottak irányadók. A választás során titkos szavazás tartható, erről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. 4. A tiszteletdíj megállapítása A települési kisebbségi önkormányzat testülete az elnöknek, elnökhelyettesnek, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg (Nektv. 30/Q. (1) bekezdés). Amennyiben a kisebbségi önkormányzat a tiszteletdíj megállapítása mellett dönt, be kell tartani a törvényben meghatározott korlátokat. A Nektv. 30/Q. (2) bekezdése szerint a települési kisebbségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget. A bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál, a települési kisebbségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja pedig nem lehet magasabb a települési

25 kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-ánál. Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját összegszerűen kell megállapítani. 5. Bizottságok megválasztása Települési kisebbségi önkormányzatok esetében nincsenek kötelezően létrehozandó bizottságok, így az is elképzelhető, hogy nem hoz létre a kisebbségi önkormányzat egyet sem. Amennyiben a képviselők bizottság felállításáról döntenek, figyelemmel kell lenni a Nektv. 30/L. és 30/M június 29-től hatályos szabályaira. E szerint a bizottság tagjainak legalább fele a települési kisebbségi önkormányzat képviselője. A bizottság elnökét és tagjai közül 1 főt a települési kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma legfeljebb 3 fő. A bizottság tagjainak megválasztása történhet zárt ülésen, titkos szavazással. 6. Egyebek A Nektv. 30/C. (3) bekezdés a) pontja szerint a települési kisebbségi önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül át nem ruházható hatáskörben dönt. Ennek előkészítésére főleg, ha újonnan alakult kisebbségi önkormányzatról van szó célszerű már az alakuló ülésen lépéseket tenni. Természetesen annak sincs akadálya, hogy az SZMSZ-t már az alakuló ülésen módosítsák. Indokolt lehet felhívni a figyelmet a Nektv. 30/O. összeférhetetlenséget tartalmazó szabályaira, melyek vonatkoznak az elnökre, elnökhelyettesre, és a kisebbségi önkormányzat tagjaira is. Felhívható a kisebbségi önkormányzati képviselők figyelme a Nektv. 30/K. (5) bekezdésének képviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályaira, különös tekintettel az f) pontra, mely szerint a képviselői megbízatás megszűnik,

26 ha a települési kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén. Az alakuló ülésen meghozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik a év végéig. Azoknál a települési kisebbségi önkormányzatoknál viszont, amelyek esetében az előző ciklusban nem volt jogelőd kisebbségi önkormányzat, 1. sorszámmal kezdődik az alakuló ülésen meghozott határozatok sorszámozása. 7. Jogszabályjegyzék - Alkotmány - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) - a választási eljárásról szóló évi C. törvény (Ve.) - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. Törvény (Nek.tv.) - a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIV. tv. (Kökv.) - a kisebbségi önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Szolnok, szeptember 6. Dr. Papp Zsuzsa vezető tanácsos dr. Katona Károly vezető tanácsos Takácsné Lőkös Mária vezető-főtanácsos

27 A polgármesteri és az önkormányzati képviselői tisztséggel összefüggő aktuális jogalkalmazási kérdések Általános jogalkalmazási kérdések Az Alkotmány 44. (3) bekezdése alapján: a képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. Az Alkotmány rendelkezésével összhangban a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvénynek (továbbiakban: Pttv.); a 2. (1) bekezdése szerint a polgármester tisztsége megszűnik az új polgármester megválasztásával, a 2. (3) bekezdése szerint: a polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján. Az idézett rendelkezésekből megállapítható, hogy a polgármester megbízatása és a polgármester foglalkoztatási jogviszonya időközi választás kivételével mindenképpen a képviselő-testület megbízatása lejártát követően szűnik meg. A képviselő-testület a polgármester (értve ez alatt a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét is), és az alpolgármester (beleértve a megyei közgyűlés

28 alelnökét) foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át. ( Pttv. 11. ) A képviselő-testület a polgármester illetményét, illetőleg a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen (Pttv. 3. (1), 4. (1) ). Az alpolgármester illetményét, tiszteletdíját a megválasztásakor állapítja meg a képviselő-testület. A polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának emelését - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg. (Pttv. 3. (4), 4. (4) ) A polgármester, alpolgármester illetménye, tiszteletdíja közérdekű adat (Pttv. 4. (4) bek.), ezért az erről szóló döntést a képviselő-testület nyílt ülésen (Ötv. 12. (3) bek.) hozhatja meg. A polgármester, alpolgármester a döntésnél köteles bejelenteni személyes érintettségét, a döntéshozatalból való kizárásáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület minősített többséggel dönt (Ötv. 14. (2) bek.). Az illetményről, tiszteletdíjról szóló döntés formája határozat (Ötv. 12. (6) bek.) melyhez elegendő az egyszerű többség (Ötv. 14. (1), 15. (1)). Az (alap)illetményt, illetőleg a tiszteletdíjat a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 43. -ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalapnak (továbbiakban: köztisztviselői illetményalap, mely jelenleg ,-Ft.) és a Pttv. 3., illetve 4. -ában az adott tisztséghez és településkategóriához tartozó keretek közötti szorzószám szorzataként összegszerűen (azaz forintban) kell meghatározni. A főállású tisztségviselőnek esetlegesen járó illetménypótlékokat is a testületi határozatba kell foglalni. A polgármester, alpolgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat. (Pttv. 14. (3))

29 A képviselő-testületnek a költségtérítésről nem kell előzetesen döntést hoznia, azt a benyújtott számlák alapján esetileg kell elbírálni. Amennyiben a polgármester, alpolgármester kéri részére költségátalány megállapítását, akkor annak mértékéről a képviselő-testület a törvényi keretek között dönthet, ha a döntést a bejelentést követő ülésen mellőzi, a polgármestert a minimális költségtérítés (polgármester esetén illetménye, tiszteletdíja 20 %-a, alpolgármester esetében 10%-a) alanyi jogon illeti meg. A polgármester, alpolgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli. (Ptt.3. (6)) A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester, alpolgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. (Pttv. 12. ) Polgármester (főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke) Főállású polgármester Főállású, azaz a képviselő-testülettel választással létrejövő sajátos foglalkoztatási jogviszonyban áll a polgármester a megválasztásától kezdődően, ha főállásúként választották meg. A fővárosban, megyei, megyei jogú városban, városokban, nagyközségben a polgármesteri tisztség (főpolgármester, közgyűlés elnöke) kizárólag főállásban tölthető be. Háromezer főnél kevesebb lakosságszámú községben a polgármester akár főállású, akár társadalmi megbízatású lehet (erről a polgármester-jelöltkénti bejelentéskor előzetesen nyilatkozott), ezt egy alkalommal a képviselő-testület a polgármesterrel egyetértésben az SZMSZ módosításával megváltoztathatja, ez esetben a foglalkoztatási jogviszony kezdete/vége eltérhet a választási ciklustól (Pttv. 1. )

30 A polgármester illetményét (alapilletményét) a köztisztviselői illetményalap és a Pttv. 3. (2) bekezdésében meghatározott szorzószám szorzataként összegszerűen kell megállapítani. A főállású polgármester illetménye munkabérnek minősül, azt nem lehet a törvényben meghatározott kereteknél magasabb vagy alacsonyabb összegben meghatározni, arról a polgármester sem mondhat le. A polgármesternek vezetői pótlék nem jár. (Pttv. 13. (1), Ktv. 71. (2)) A díjazásra alkalmazandó jogszabályok Illetmény: Pttv. 4/A. (3) Költségtérítés, vagy költségátalány: Pttv. 18. (1)-(3) Jutalom Pttv. 4/A. (1)-(2) A Pttv. 13. (1) alapján alkalmazandó a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvényben (Ktv.) megállapított juttatások. Illetménypótlékok: Ktv. 47. (1)-(2) - Gépjármű-vezetési pótlék: Ktv Idegennyelv-tudási pótlék: Ktv. 48. Napidíj: Ktv. 49/C. Egyéb juttatások - Jubileumi jutalom: Ktv. 49/E. - Cafetéria-juttatás: Ktv. 49/F. - Köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásai: Ktv. 49/H

31 Segédlet a főállású polgármester illetményének megállapításához Település mérete Szorzószám Illetmény alsó határa Ft forintos illetményalapnál Illetmény felső határa Ft forintos illetményalapnál 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 7,0-9, lakosú település esetén 8,5-11, lakosú település esetén 11,0-12, nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 12,5-13, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén 13,5-14, a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén 14,0-15, a fővárosi önkormányzat esetén 15,0-16, Ha a település önkormányzata jogszabály alapján körzetközponti feladatokat lát el,, a lakosság számától függetlenül olyan településnek minősül,ahol a polgármester illetményét a köztisztviselői illetményalap 12,5-13,5 között meghatározott szorzószámmal számított összegben kell megállapítani. Társadalmi megbízatású polgármester A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető. (Ötv. 37. (1)-(2) bek.) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg a köztisztviselői illetményalap és a Pttv. 4. (1) bekezdésében foglalt keretek között meghatározott szorzószám szorzataként. A képviselő-testület a polgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti a tiszteletdíj megállapítását, illetőleg azt kisebb összegben is megállapíthatja. ( Pttv. 4. (3) bek.) A társadalmi megbízatású polgármestert nem illetik meg a foglalkoztatási jogviszonyhoz fűződő, Ktv. szerinti juttatások. A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra ( Pttv. 13. (3)

32 A díjazásra alkalmazandó jogszabályok Tiszteletdíj: Pttv. 4. (1), (3),(4), 4. (3) Költségtérítés, költségátalány: Pttv. 18. (1)-(3) Jutalom: Pttv. 4/A. (1) (2) Segédlet a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjának megállapításához 1000-nél kevesebb lakosú település esetén lakosú település esetén szorzószám Illetmény alsó határa forintos illetményalapnál Illetmény felső határa forintos illetményalapnál 2,5-4, ,5-6, Jogalkalmazási kérdések A társadalmi megbízatású polgármestert a törvény erejénél fogva megilleti a tiszteletdíj, azt a képviselő-testület csak a polgármester írásban benyújtott kérelme alapján mellőzheti, illetőleg határozhatja meg a törvényi határnál alacsonyabb összegben. A polgármester nyilatkozatát a testületi ülés jegyzőkönyvéhez mellékelni kell. (Pttv. 4. (3)) Alpolgármester ( főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke) Az Ötv. 34. a értelmében legalább egy alpolgármestert minden önkormányzatnál választani kell a képviselő-testület tagjai közül

33 A október 4-én hatályba lép új rendelkezés szerint már arra is mód nyílik, hogy mellette nem képviselő kapjon alpolgármesteri megbízatást, korlátozottabb jogkörrel (a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti a polgármestert, azaz pl. nem hívhat össze testületi ülést, azt nem vezetheti le, nem írhatja alá a jegyzőkönyvet, az önkormányzati rendeletet). A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és ez vonatkozik a díjazására is. Főállású alpolgármester Főállású alpolgármester a háromezernél több lakosú önkormányzatnál választható. Az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya az alpolgármester megválasztásával jön létre a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően. (Ötv. 37. (3), Pttv. 1.. (3)) Az alpolgármester illetményét (alapilletményét) a köztisztviselői illetményalap és a Pttv. 3. (2) bekezdésében meghatározott szorzószám szorzataként összegszerűen kell megállapítani úgy, hogy az ne érje el a polgármester illetményét. A díjazásra alkalmazandó jogszabályok Illetmény: Pttv. 3. (1)-(4), (5) Költségtérítés, költségátalány: Pttv. 18. (1)-(3) Jutalom: Pttv. 4/A. Ktv. szerinti juttatások: a Pttv. 10. és 13. (1) alapján a Ktv. szerinti juttatások ugyanúgy megilletik, mint a főállású polgármestert