I. Általános jellemzők. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak
|
|
- Viktória Fehér
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I. Általános jellemzők Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak - földtan-geológia: A Földkéreg szerkezetével, fejlődésével foglalkozó tudományág - Földkéreg: A Föld legkülső, szilárd rétege. - ásvány: tiszta, elemekből vagy molekulákból felépülő anyag. Pl: termésréz - Cu, pirit - FeS 2 - kőzet: ásványokból felépülő általában kristályos anyag. Pl: mészkő, dolomit -földtörténet: a Földkéreg fejlődésével foglalkozó tudományág - földtörténeti időskála: a korok millió években értendők. Idő Időszak Egységek kezdete Egységek időtartama és vége Kainozóikum Negyedidőszak Harmadidőszak Mezozóikum Kréta Jura Triász Paleozóikum Perm Karbon Devon Szilur Ordovicium Kambrium Prekambrium Proterozóikum Archaikum ammonitesz: lábasfejűekhez tartozó élőlény, amely a középső devontól a kréta végéig élt. Ma élő legközelebbi rokonai a Nautiluszok. - diagenezis: kőzetté válás. Az üledékek megszilárdulnak és kőzetté válnak. - evaporit: túlsós vízből bepárlódó üledék: gipsz, kősó II. Az Aggteleki-karszt általános jellemzése II./1. Az Aggteleki-karszt elhelyezkedése, területe A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén elterülő ha kiterjedésű Aggteleki Nemzeti
2 Park két ÉK-DNy-i irányban elnyúló területet foglal magába. Hegyrajzi beosztás alapján a terület főként az alacsonyhegységi-dombsági kategóriába tartozik. A nemzeti park törzsterülete és ÉNy-i része az Aggteleki-hegység, DNy-i szöglete a Putnoki-dombság, ÉK-i része az Alsó-hegy, DK-i része a Szalonnai-hegység, a Bódva-völgy és a Rudabányai-hegység. A karsztvidék sajátossága, hogy a Pelsőc-Aggtelek-Teresztenye települések között meghúzható vonaltól északra fekvő terület tipikus fedetlen karszt, míg a délre eső hegyvidék fedett karszt. II./2. Az Aggteleki-karszt felosztása, kistájai Aggteleki-hegység Az Aggteleki-fennsík a Szilicei-takaró legdélebbi Hosszúszónál (Dlhá Ves) kezdődő és Szőlősardónál végződő mészkősávjához kapcsolódik. Alacsony, töbörsoros aszóvölgyekkel tagolt tetőit (Domica-tető, 465 m; Poronya-tető, 506 m; Baradla-tető, 484 m) É-on eróziós völgyek (Jósva- és Kecső-völgy, Ördöglyuk-víznyelő aszóvölgye) választják el a Szilicei-fennsík D-i részétől. D-i határa egybeesik a fedett karszttal (Putnoki-dombság). A fenti mészkősáv K-i, nagyobbik részét elfoglaló Galyaságtól a Hideg-völgy választja el, melyben a Jósvafő Aggtelek közti országút vezet. A Galyaság területén Ny-ról K felé húzódó mészkősáv az Égerszögtől a Kecske-kút felé tartó éles törésnél hirtelen megszakad. A Pitics-hegy körül még felszínre emelkedő karbonátos kőzetek az alsópannonban lejátszódó szerkezeti mozgások során mélybe zökkentek, felszínükre a benyomuló felsőpannon tenger és beltó vastag, homok- és kavicspadokkal tagolt tarkaagyag-összletet halmozott fel. A pannon üledékek, valamint az alsótriász palás mészkövek és márgák teljesen körülölelik a Galyaság utolsó karsztos foltját, a m magas Teresztenyei-fennsíkot. A Király-kút völgye, a Borzovai-polje (Brezová), a Kecső- és a Lófej-völgy által határolt területen emelkedik az átlagosan 500 m magas Haragistya-fennsík, amely voltaképpen a Szilicei-fennsík magyarországi nyúlványa. A mészkőből, dolomitos mészkőből és dolomitból felépülő, meglehetősen egyenletes karsztos felszínből alig emelkednek ki legmagasabb tetői (Lófej-tető 567 m, Káposztás-bérc 539 m, Ocsisnya-tető 535 m stb.), ellenben mélyen bevágódtak völgyei. Utóbbiak főleg a dolomitból álló területeken alakultak ki, amelyek sokkal tagoltabbak a mészkőfelszíneknél. A Szilicei-fennsík DK-i szegélyén a Jósva- és Ménes-völgy között három, egymással szoros kapcsolatban álló, de mégis jól elhatárolódó karsztfennsík emelkedik, amelyek a pannon elegyengetett felszín különböző magasságra emelt darabjai. A két magasabbikat, a Nagy-oldalt (604 m) és a Szinpetri-fennsíkot (481 m) a tektonikus eredetű kevéssé kiemelt - Szelce-völgy
3 választja el. A széles talpú, vályoggal, agyagos üledékekkel vastagon borított völgy Ny-on a Jósvafői-fennsíkba ((300 m) simul bele. A három, közös eredetű és hasonló fejlődési utat megjárt mészkőfennsíknak az azonosság ellenére sajátos arculata van. A legfejlettebb karsztos felszínformák a viszonylag kicsiny kiterjedésű Nagyoldalon alakultak ki, amely a Gömör Tornai-karszt magyarországi részének legmagasabb tagja (Fertős-tető 604 m). Meredek, törésvonalak mentén kialakult karros, sziklagyepes lejtői csaknem 300 m-re emelkednek a szomszédos Jósvafői-fennsík fölé. A kopár, alig tagolt lejtő, sziklás peremmel (Oltár-kő) megy át az É felé enyhén lejtő, töbrökkel teleszórt erdős tetőbe. Legnagyobb ürege a Lófej-völgy peremén nyíló Por-lyuk. Még meglepőbb, hogy az Alsó-heggyel való morfológiai hasonlóság ellenére itt mindössze egy függőleges rendszer ismert; a 20 m mély Nagyoldali-zsomboly. A Szinpetri-fennsík erdős-töbrös tetői (András-galya 439 m, Lipinye 481 m, Őzes-bérc 460 m, Kopolya-tető 446 m, Mohos-galya 464 m stb.) egy lépcsővel alacsonyabbak a szomszédos Nagyoldalnál, de ugyanahhoz a pannon korú elegyengetett felszínhez tartoznak, határai pikkelyhatáron alakultak ki. É-i, meredekebb, a Szelce- és a Ménes-völgy felé néző lejtői mészkőben, D-i, a Jósvavölggyel határos, lankásabb lejtői pedig alsótriász palákon fejlődtek ki, amiből az említett pikkelyhatáron nagy lépcsővel emelkedik ki a tulajdonképpeni karszt. Területén számos dolina, néhány nagyméretű uvala (Nagy- és Kis-Háló-völgy), aktív (Nagy- és Kis-Kotyor-víznyelő) és már inaktívvá vált víznyelők (Zabföldi-, Csapástetői-barlang) találhatók, amelyekhez viszonylag kis vízgyűjtőterület tartozik. A Jósvafői-fennsík völgyekkel (Kecső-, Tohonya-, Lófej-völgy, Szelcepuszta felé vezető völgy) tagolt planinája a pannon elegyengetett felszín legmélyebben fekvő, legkevesebbet mozgó darabja. Kiemelkedése kisebb mértékű volt a szomszédos tönkdarabokénál, ezért törésvonalakhoz kapcsolódó peremén fakadtak a jégkorban a magasabb tetőket megcsapoló források. A szomszédos, magasabbra emelt karsztfennsíkok lábánál fakadó forrásoktól (Tohonya-, Lófej-forrás, Szelce-völgy ősi forrása, a Nagy Tohonya őse, amely a mai Szelce-puszta környékén fakadt) kiinduló vizek kezdetben keresztülfolytak a karsztvízszint fölé éppen csak kiemelkedő Jósvafői-fennsíkon. A korábban egységes Jósvafői-fennsíkot (Tohonya-bérc, Gerge-bérc, Kuriszlán), a lassú emelkedését kísérő fokozatos völgybevágódás részekre tagolta. Azok a völgyek, amelyekhez bővizű forrás tartozott (a Haragistya-fennsík alatt húzódó Vass Imre-barlanghoz tartozó Tohonya-forrás), vagy nem karsztos kőzetekben alakultak ki (Törőfej-, Kecső-völgy) és bevágódásukkal követték a kiemelkedést, míg a kisebb vízutánpótlással rendelkező, mészkőből, vagy dolomitból felépülő területeken áthaladó völgyek fokozatosan elvíztelenedtek a beszivárgás miatt, bevágódásuk lelassult, vagy leállt (Lófej-völgy, Szelcepuszta felé vezető völgy).
4 Alsó-hegy Az Alsó-hegy átlagosan m tszf. magasságba emelkedő, keskeny fennsíkja a Mész-hegynél kapcsolódik a Szilicei-fennsíkhoz. A fennsík peremén emelkedő tetők közé zárt részek a Gömör Tornai-karszt karsztformákban leggazdagabb részei. Az orsószerűen elnyúló fennsíkot a Derenk bódvaszilasi övben kialakult völgyek három elkülönülő részre osztják. A Ménes- és Torna-völgy felöl Vidomáj-puszta felé hátravágódó völgyek egy kisebb Ny-i részt (Derenki-fennsík) és egy nagyobb K-i részt (Szilasi-, vagy Nagy-fennsík) határolnak el. Legszembetűnőbb a Kis-fennsík (Dusa) különállása. A Derenki-fennsík legmagasabb tetői a szinklinális szerkezetnek megfelelően a széleken sorakoznak, a karsztos mélyedések (töbrök) pedig a fennsík hossztengelyében csoportosulnak. A fennsík K-i, Derenkhez közelebb eső része az erős pikkelyeződés miatt és az alsótriász homokkövek felszínébe bevágódott völgyek révén tagoltabb a Ny-i részénél. Az alsótriász képződményeken nyugvó hallstatti, derenki és wettersteini mészkőből álló pikkelyek képezik a fennsík magasabbra emelkedő tetőit, a köztük lévő vízzáró kőzetsávok felszínén pedig zárt, felszín alatti megcsapolású medencék, vagy eróziós völgyek (Derenki-medence, Kecskés-, Mocsolya-völgy, Vár-kert) alakultak ki. Nagy morfológiai lépcsővel emelkedik ki a Derenk bódvaszilasi pikkelyes öv alacsonyabb felszínéből a Szilasi-fennsík, amely magasan a környezete fölé emelkedik. Töbrei és töbörsorai a wettersteini mészkő szerkezeti vonalait és a tektonikai mozgások során kialakult ÉÉNy DDK-i és ÉÉK DDNy-i harántvetők irányát követik. A fennsík elegyengetett, hullámos felszínébe a törésvonalak kereszteződésében kialakult sok töbörből álló töbörfészkek (uvalák) akár m-re is bemélyednek. A töbörsorok a törésvonalak mentén beszivárgó víz korróziós tevékenységének kitüntetett irányait reprezentálják, s néha annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy a köztük lefolyó víz lemossa a talajt, amely alól cm magas, karrcsatornákkal elválasztott karrgerincek emelkednek ki. A töbrökhöz kapcsolódnak az Alsó-hegy legjellegzetesebb felszínformái, a függőleges aknabarlangok, a zsombolyok. A térségben több mint száz zsomboly ismert, nagyjából fele-fele arányban a magyar és a szlovák oldalon. Legmélyebb a Vecsembükki-zsomboly. További három haladja meg a 100 m-es és még további tíz az 50 m-es mélységet. A fennsík D-i peremén, Bódvaszilas közelében a Kis-vizestöbri-víznyelő kibontásával tárult fel a Meteor-barlang. A Szilasi-fennsík és a Dusa tömbje között húzódik a Derenk bódvaszilasi pikkelyes öv tektonikailag, kőzettanilag és morfológiailag is erősen tagolt sávja, amelynek felszíne egy lépcsővel alacsonyabb a szomszédos karsztos tetőknél. A mészkőpikkelyek közé becsípődött homokkövek két K Ny-i irányú sávjának megfelelően a pikkelyes öv eróziós völgyei és víznyelőben végződő vakvölgyei két párhuzamos völgyvonulatot képeznek. Az Acskó-torokkal kezdődő és a Bódvaszilasnál végződő Ménes-völgy erősen deformált antiklinális zóna, s egyben a Ménes-völgy
5 szerves folytatása, amely valószínűleg a Ménes-patak Bódvaszilasi-medencébe vezető alsó szakasza volt. Az alsótriász homokkövek É-i zónáját legszembetűnőbben a két oldalán sorakozó víznyelők rajzolják ki. A legfejlettebb nyelők a Bába-völgy alsó szakaszán alakultak ki (Bába-völgyi I-IV. sz. víznyelők), amelyek a völgy szakaszos mélybe-fejeződésével keletkeztek. A völgyi töbörsorrá átalakuló Bába-völgy a Szilasi-fennsík egykori vízlevezetője lehetett. A Derenk bódvaszilasi töréses, pikkelyes övtől D-re emelkedő Dusa tömbje egy karsztos formákat hordozó, átlag 400 m magasra emelt fennsíkból, és egy alacsonyabb, völgyekkel tagolt, túlnyomó részben márgából és mészkőből felépülő D-i vonulatból áll. A barlangokban szegény terület legjelentősebb felszínalatti értéke a Rejtek-zsomboly. Rudabányai- és Szalonnai-hegység Az Aggteleki-hegység D-i határán Rudabánya és Tornaszentandrás között húzódó töréses-gyűrt szerkezetű bonyolult felépítésű sasbércvonulat már csak részleteiben karsztos táj, a Bódva völgyétől D-re eső részét Rudabányai-hegységnek, ÉK-i részét Szalonnai-karsztnak (hegység) nevezik. Szerkezetét a felsőoligocén és a középsőmiocén között a karsztvidék D-i peremén lejátszódó horizontális elmozdulások alakították ki, amikor is a DNy felől érkező lemeztöredékek ütközése a Szilicei-takaróból kisebb-nagyobb tömböket leszakítva, és azokat ÉK felé elmozdítva létrehozta a hegységeket. A két hegység alapvető morfológiáját a lemeztöredékek DDNy ÉÉK-i irányú mozgása alakította ki. A keskeny hosszú vonulat meredek lejtői a fő törésvonalak mentén alakultak ki és egybeesnek a blokkok határaival. A fő völgyek tektonikus preformációról árulkodnak, amelyek a fenti mozgásokra vezethetők vissza. Különösen szembetűnő a Rudabányai-hegységben, ahol a Telekesivölgy a Telekesi-blokk eltolódási vonala mentén alakult ki. A horizontális eltolódásokkal együttjáró nyíróerő keskeny sziklás gerinccé formálta a hegység felszínét, hiányoznak a karsztfennsíkok és a tetőkre jellemző felszínformák. A hegység legfejlettebb víznyelője a Telekesi-völgyben nyílik, amelynek alsó szakasza éppen ezért száraz. Az elszivárgó víz a mélykarszt felé áramlik. A hegység felszínalaktanilag legérdekesebb része a Telekesi-völgy középső része az Ördög-gát-kerengővel, amely a Telekesi-patak mészkőbe vésett kényszer meandere. A közeli Ördög-gát-barlanggal együtt a terület gyors kiemelkedését bizonyítja. A Szalonnai-karszt az őt felépítő különböző eredetű lemeztöredékek és takarók miatt nagyon változatos, jóllehet a tipikus karsztos fennsíkrészletek csak foltokban jelennek meg (Dunna-tető, Nagy-parlag, Szarukő-tető). A tetők nagy méretű oldásos töbrei között feltűnnek a karrmezők, a Dunna-tetőn madáritató formák is. A töbrök egy része a hegység peremétől hátravágódó völgyek völgyfőiben sorakoznak (Rahozna-kút és a Dobódél feletti völgy), amelyek a jelenlegi eróziós völgyekről fűződtek le. A Szalonnai-karszt időszakosan aktív víznyelői (Szár-tetői-, a Szarukő-tető
6 alatti völgyben a Sivák tanya mellett nyíló víznyelő stb.) a felszíni vízfolyások mélybefejeződéséről árulkodnak. A karszt túlnyomó nagy részét alkotó nem karsztosodó kőzeteinek felszínén eróziósderáziós formák uralkodnak. A különböző eredetű völgyek erősen felszabdalják a hegységet, amelynek központjában jellegzetes hármas halomként emelkedik a Szár-hegy (521 m). Esztramos A Rudabányai- és Szalonnai-hegység főtömegétől elkülönülve, magányosan emelkedik a Bódvaszilasi-medence peremén a barlangokat rejtő Esztramos, amelyet a külszíni bányászkodás jelentősen megcsonkított. A kis alapterületű, 380 m-re kiemelt, felszíni karsztformákban szegény steinalmi mészkőrög bányaművelése során különböző szintekben (320 m, 305 m tszf, valamint a jelenlegi karsztvíz szintjén) feltárt üregei az Aggtelek-Rudabányai-hegység fejlődéstörténetének számos részletét világították meg. A lépcsőzetesen művelt bánya egymás fölötti szintjeiben nyíló barlangok, továbbá az üledékekkel kitöltött üregek és hasadékok a hegység középsőpliocén és középsőpleisztocén közti szakaszos kiemelkedését és a nyugalmi szakaszban végbemenő üregképződést bizonyítják. Az üledékekben talált ősmaradványok nagymértékben hozzájárultak a terület ősföldrajzi viszonyainak, klímájának, faunájának ismeretéhez. II./3. Az Aggteleki-karszt geológiai felépítése - Perkupai Evaporit Formáció: elsősorban evaporitokból (anhidrit,gipsz), dolomitból és agyagból álló összletek. Eredeti vastagsága 250 m lehetett. Perm és triász határán keletkezett. Típusfeltárása a perkupai volt gipsz bánya. - Wettersteini Formáció: mészkőből és dolomitból álló összlet. Vastagsága 1000 m. Eredetileg lagúnákban képződött, a triászban. Típusfeltárása Aggtelken a Baradla-völgyben található, a barlang Csipke-termi kijáratától 300 m-re. - Gutensteini Formáció: Sötétszürke vagy fekete színű mészkő. Triászban keletkezett összlet, melynek vastagsága 250 m. Típusfeltárása a Baradla-barlang jósvafői bejáratától az Óriások terme K-i faláig. - Steinalmi Formáció: Fehér, világosszürke dolomitosodott mészkő, amely a triászban képződött lagúna környezetben. Vastagsága átlagosan m közötti. Típusfeltárása a Baradla-barlang Óriások terme és a Vöröstói bejárat között található. - Borsodi Kavics Formáció: 0,1-2 m vastagságú, ferde rétegzettségű kavicsos-homokos rétegek váltakoznak. Az ős-sajó egyik hordalékkúpja lehetett. Keletkezését a Pleisztocénre, azaz a Jégkorszakra teszik. Átlagos vastagsága 50 m. Típusfeltárásai Trizstől Ény-ra a műút K-i oldalában
7 lévő kavicsfejtésekben található. - Vörösagyag: Pleisztocénben keletkezett. A karsztfennsíkokon és a töbrökben akár 5-10 m vastagságban is előfordul. Jellemző előfordulásai Aggtelek (Vörös-tó, Sárga-tó), Jósvafő (Gergéslápa) környékén találhatók. - Mésztufa: Hidegvizes karsztosodás során keletkezett meszes képződmények (travertino), amelyek a karsztforrások környékén válnak ki. Pl.: Jósva- és Tohonya-patak mésztufagátjai. Az Aggtelek-Rudabányai-hegység fejlődéstörténetét a földtörténeti ókor (paleozóikum) legvégén, a késői-permtől tudjuk részletesebben rekonstruálni. Az ekkor induló alpi-tektogenezis (hegységképződés) során a perm közepén még szárazföldi terület fokozatosan süllyedni kezdett, először túlsós lagúnák alakultak ki, melyekben gipsz és anhidrit (Perkupai Evaporit Formáció)képződött. A triász elejétől a tenger egyre nagyobb területet öntött el. A középső-triász elejére a mai Bahamák vidékére jellemző karbonátplatform alakult ki, melyen a Steinhalmi Formáció mészköve rakódott le. Ezután az egységes platform ketté vált, elsodródott egymástól. A kettéválás helyén megsüllyedt a kéreg és mélytenger alakult ki. Az északra sodródott részen megmaradt a karbonátplatform és terjeszkedni kezdett. Ekkor képződött a Wettersteini Formáció. Ezután folyamatos és lassú süllyedés jellemezte a területet. A jurától kezdődően megindult a térrövidülés, melynek hatására elkezdődtek a kiemelkedések. Ekkor keletkezett a Szilicei-takarórendszer, illetve a helyközi vonulatok rendszere. Ezután a terület többször megsüllyedt, elborította a tenger, illetve kiemelkedett, azaz szárazföldé vált. A hegység legutóbbi kiemelkedése a pliocén végétől kezdődött és több ciklusban azóta is tart. A már előzőleg is karsztosodott mészkőfennsíkokon a Kárpátok felől lezúduló Borsodi Kavics is aktív szerepet játszott a nagy barlangrendszerek kialakulásában. A kiemelt területek helyi pusztulása, a kialakult patak- és folyóvölgyekben a folyóvízi üledékek akkumulációja (felhalmozódása) a mai napig is tart. Az Aggteleki Nemzeti Park területén számos fosszíliára (megkövesedett őslény vagy lenyomata) lelhetünk. Ezen leletek alapján számos formáció kora határozható meg. Általában azok az állatok tudtak jól fosszilizálódni, amelyek valamilyen vázzal rendelkeztek. Ez lehet külső váz (pl.: csigák, kagylók), vagy belső váz (pl.: ember). A legfontosabb leletek Rudabányáról kerültek elő. A rudabányai hominoida lelőhely az emberré válás korai szakaszának világviszonylatban is jelentős területe. Az itt talált leletről kiderítették, hogy az emberszabású majmokhoz tartozik és Rudapithecus hungaricus-nak nevezték el. 10 és 11,5 millió évvel ezelőtt éltek.
8 II./4. Az Aggteleki-karszt éghajlata, vízrajza, talajai A nemzeti park éghajlatának sajátosságait a terület földrajzi fekvése és domborzati viszonyai határozzák meg. Átlagos tengerszint feletti magassága, valamint az északra elhelyezkedő, néhol 1000 m-nél magasabb közeli hegyvidék (Gömör-Tornai-karszt, Szlovák-Érchegység) következtében hazánk egyik leghidegebb tájegysége. Az évi középhőmérséklet 9,1 o C, a havi átlagos hőmérséklet -4,0 és 20,3 o C között alakul. Az évi napfénytartam nem haladja meg az 1900 órát. A fagyos napok száma , a hótakarós napok száma évente 40, az átlagos hóvastagság 50 cm. Az uralkodó szélirány Ény-i. A hegység területére hulló csapadék átlagosan 672 mm. Az Aggteleki Nemzeti Park éghajlata nedves kontinentális, hosszú nyárral és a Kárpátok közelsége miatt erős hegyvidéki hatással. E sajátos természetföldrajzi adottságok határozzák meg a terület természetes növény és állatvilágának arculatát is. A terület legjelentősebb vízfolyása a Szlovákiában eredő Bódva, mely Hídvégardónál lép Magyarország területére. A folyó átlagvízhozama 3 m 3 /s a felső szakaszokon. Az alsóbb részeken, Szendrőnél a közepes vízhozam 0,08-43,6 m 3 /s. A völgyi síkságon kiszáradt morotvák jelzik egykori kanyarulatait. Karsztterületről lévén szó, az egyes nagyobb patakvölgyek vízgyűjtője nehezen határolható el, mivel a vízválasztó vonalakat nem tudjuk biztosan meghúzni. A terület vízfolyásait számos karsztés rétegforrás táplálja vizével. A Jósva-patak a karsztterület legnagyobb hozamú vízfolyása. A Ny-K folyásirányú völgy a Szlovákiában induló Kecső-völgyel kezdődik, melyben a völgy felső szakaszának egykori állandó vízfolyását jelentő Kecső-forrás fakad. Napjainkban ezen a szakaszon már csak árvizek idején találunk vízfolyást. Állandó vízfolyást csak a Babot-kút túlfolyó vize biztosít, mely Jósvafőtől Ny-ra fakad. Jósvafőn a terület legnagyobb forrásai táplálják a Tohonya- és Kajta-patak által. A fővölgybe jelentős mellékvölgyek kapcsolódnak be É-ról a Bolyamér- és Kopolya-völgy, D-ről a Kecske-kút-völgy. Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és a környező területeken levő természetes tavak kis területűek, vízfelszínük néhány ezer m 2. Különleges a Jósvafő határában töbörben kialakult Vöröstó, mely az utóbbi évek csapadékszegénysége miatt részben kiszáradó kis mocsárrá vált. Az Aggtelek község szélén lévő tó helyén a korabeli leírások szerint egy víznyelő működött, amelynek letömődésével keletkezett a tó. A mesterséges tavak közül a legismertebb a Törő-fejvölgyben levő Tengerszem-tó, melyet 1942-ben létesítettek a mellette levő kis vízerőművel a Tengerszem Szálló áramellátása érdekében. Az Aggtelek-Rudabányai-vidék földtani tagoltságának következménye, hogy a karsztvidéken 90 kisebb-nagyobb karsztforrás fakad.
9 Vörösföldek: Közepes földrajzi szélességek meleg éghajlatú, kontinensperemi területein, ahol száraz-meleg és nedves-hűvös évszakok váltakoznak, a tömör mészkövek felszínén keletkezett talajtípus. A talajok vastagsága általában nem haladja meg az 1 m-t. A kilúgozott talajtípus gyakran nem folyamatos takaróként, hanem mélyedések, üregek kitöltéseként jönnek létre, amelyeket a karsztosodó mészkő oldásos formái vesznek körül. A vörös talajok kevés humuszt tartalmaznak. Rendzina talajok: Tömör, szilikátos szegény karbonátos kőzeteken kialakult, erőteljes humuszosodást mutató talajtípus. Barna erdőtalajok: A területen igazi kifejlődésben nem jellemzőek. Köves, sziklás váztalajok: A természetes és az erdőirtások után megindult gyorsított talajerózió következtében a karbonátos kőzetfelszín számos területfolton talajtakaróját elvesztette. A terület jelentős részén megtalálhatók, főleg a sziklaszirteken, falakon, meredek lejtőszakaszokon, a maradványtetőkön, a töbrök, uvalák oldalfalán. Kavicsos váztalajok: Az Aggteleki kavicsháton található talajforma. Többnyire vályogos-agyagos fedővel, kavicsos váztalaj foltok figyelhetők meg. Öntéstalajok: A jelentősebb vízhozamú kis folyók völgyében és árterületein található talajtípus.
10 III. Barlangtani alapismeretek III./1. A barlangok védelméről A barlangok a természet oly különleges adományai, melyek látványukkal nemcsak gyönyörködtetnek és egy, életre szóló élményt nyújtanak, hanem információkat is szolgáltatnak a föld felépítésének, az éghajlat változásának, a földfelszín, az élővilág, az emberi kultúra fejlődésének megismeréséhez. Természettudományos, történeti és gazdasági jelentőségük alapján, 1961 óta általános védelmet élvezzenek. A védelme kiterjed a bejárattól a barlang egészére, a befoglaló kőzetre, formákra, forma-együttesekre, a képződményekre a szilárd, a folyékony és a légnemű kitöltésre, a bejárat növényzetére a sötétflórára, a barlangkedvelő és barlanglakó állatokra, függetlenül azok külön védettségétől, valamint a mesterségesen létrehozott bejárati, vagy barlangrészeket összekötő mesterséges szakaszára. Védett barlangnak minősül a földkérget alkotó kőzetben kialakult minden olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása után - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.. Minden olyan tevékenység, ami a barlangok természetes állapotának változását idézheti elő engedélyköteles. A barlangokkal kapcsolatos természetvédelmi kérdések a Környezetvédelmi Minisztérium, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladatkörébe tartoznak. A barlangok tudományos és feltáró kutatásával társadalmi szinten foglalkozó személyek és csoportok tevékenységét az 1910-ben megalakult Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat fogja össze. A több mint 1500 főt számláló társadalmi szervezet előadásokat, konferenciákat, tanfolyamokat szervez, kiadványokat jelentet meg, szakkönyvtárat, tudománytörténeti gyűjteményt működtet. A barlangjárás speciális technikai követelményeivel kapcsolatos képzési-továbbképzési feladatokat a Magyar Természetbarát Szövetség Barlangbizottsága fogja össze. A barlangokban eltévedt, balesetet szenvedett emberek felkutatását, mentését, az 1961-ben alakult budapesti székhelyű Barlangi Mentőszolgálat látja el.
A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI
Gruber Péter AZ AGGTELEKI-KARSZT GEOLÓGIAI JELLEMZŐI I. Általános jellemzők 1. Geológiai, természetföldrajzi és barlangtani alapfogalmak II. Az Aggteleki-karszt általános jellemzése 1. Az Aggteleki-karszt
A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
Magyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
A Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
30 éves az Aggteleki Nemzeti Park
30 éves az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-től kezdődött... Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti
Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió
Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit
4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
Recens karsztosodás Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány
Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb
Karsztvidékek felszínformái
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mészkőterületek változatos formakincseinek bemutatása A karsztos felszínformák kialakulásának megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homok, gipszpor,
Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése
Földrajzi Értesítõ XLVII. évf. 1998. 3. füzet, pp. 359 378. Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése ZÁMBÓ LÁSZLÓ 1 Bevezetés Hegyrajzi beosztás alapján az Aggteleki-karszt főként az alacsonyhegységi
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
Dunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
A TORNAI ALSÓ-HEGY FELSZÍNALAKTANI VIZSGÁLATÁNAK ÚJ EREDMÉNYEI
Karszt és Barlang, 1998-1999.12002.) é\f. l-ll. füzet, p. 95-104.. Budapest A TORNAI ALSÓ-HEGY FELSZÍNALAKTANI VIZSGÁLATÁNAK ÚJ EREDMÉNYEI Dr. M óga János Az Alsó-hegy karsztfennsíkja a Szilicei-takaró
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
Nyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
ÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
Világörökségek a föld mélyében
Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított
A folyóvíz felszínformáló munkája
Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése
Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról
32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6.
Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz
Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem
SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
Földtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
Természeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI
Afrika AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI AFRIKA TK.18/1 Tk. : a kontinens helyzete és
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A Tési-fennsík víznyelőinek felszínalaktani vizsgálata Móga János egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Természetföldrajzi
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY
A Nemzeti Vízstratégia (környezetvédő) civil szemmel BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY Készítő: Ökoton Bt. 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította
AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA
AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán
Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
Időpont: július 16. (szombat) Utazás: légkondis különbusszal. Étkezés: otthonról szendvicsek, Jósvafőn étterem.
Időpont: 2016. július 16. (szombat) Utazás: légkondis különbusszal. Étkezés: otthonról szendvicsek, Jósvafőn étterem. Felszerelés: jókedv, bakancs, esőkabát. Biztosítás: egyénileg történik. Találkozó:
A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye
Magyarország karsztvidékei Szőke Emília Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2011. március A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át karsztvízből oldják meg (gazdasági fontosság) Magyarországon
Az éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról
1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat
Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Látnivalók a tanösvény állomásain
Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról
GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés
Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Környezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki Nemzeti Park területén végzett tevékenységről.
Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc, 3530 Pf. 379. Kutatási jelentés az Adrenalin, TBE illetve egyéni kutatási engedélyekhez a 2010-es évben, az Aggteleki
FOGALMAK II. témakör
FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében
Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal
BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:
Nagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító
A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
MAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
Féléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
A NAGY-KŐMÁZSA ÉS KÖRNYÉKE (DK-I BÜKK) RÉSZLETES FELSZÍNALAKTANI TÉRKÉPEZÉSÉNEK LEGÚJABB EREDMÉNYEI. Záhorszki Adél 1. Bevezetés
A NAGY-KŐMÁZSA ÉS KÖRNYÉKE (DK-I BÜKK) RÉSZLETES FELSZÍNALAKTANI TÉRKÉPEZÉSÉNEK LEGÚJABB EREDMÉNYEI Záhorszki Adél 1 Bevezetés Az általam vizsgált terület Miskolc-Tapolca Ny-i határában fekszik és a Délkeleti-Bükk
Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
Magyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
Martonné Erdős Katalin
Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A DÉLI-BÜKK KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK FELSZÍN- ÉS VÖLGYFEJLŐDÉSI PROBLÉMÁI Martonné Erdős Katalin Doktori értekezés Debrecen, 1972 (részlet) Debreceni Egyetem, Tájvédelmi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi
Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló
1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
Osztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
Jósvafői Helytörténeti Füzetek
Gondolatok a Kutatóállomás lehetséges jövőjéről, a következő 50 évről - Szablyár Péter - (részletek egy 1998-ban készült tanulmányból) A Kutatóállomás lehetséges helye és szerepe egy a Világörökség listán
A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata
A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata Tóth Márton, Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros
Földtan kérdéssorozat
Földtan kérdéssorozat 1. Mit nevezünk földtudományoknak?. 2. Sorold fel a földtudományok segédtudományait! (22 db) 3. Mi a geológia?. 4. Mi a geológia (földtan) tárgya? 5. Oszd fel a földtant egy lehetséges
FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK
Geomorfológia 18. előadás FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK A Föld felszíne a belső és külső erők összjátékaként alakul. A jelenlegi állapot a pillanatnyi eredményt mutatja elegyengetett felszínek. Geomorfológiai
Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 20. 1. óra Iskola, osztály: Sashalmi Tanoda Általános Iskola, 8. a Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
B A R L A N G J A I N K L Á T O G A T Á S I R E N D J E 2014. január 1. - 2014. március 31. között
B A R L A N G J A I N K L Á T O G A T Á S I R E N D J E 2014. január 1. - 2014. március 31. között Jegyváltás Nyitva tartás Jegykiadás (a feltüntetett árak bruttó árak,27% áfát tartalmaznak) A program
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
Vízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli