7. Az oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere

Átírás

1 7. Az oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer a nevelési oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (a tanulók, szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolával szembeni igényeinek elvárásainak történő megfelelést szolgálja. 7.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat 2. pontja alapján. Az oktatómunka ellenőrzésének formái: - óralátogatások, - feladatlapos felmérések, - kompetencia mérések - célvizsgálatok, - beszámoltatás, - statisztikai elemzések, - részvétel vizsgákon. Nevelőmunka ellenőrzésének formái: - részvétel osztályok, szakkörök, diákmozgalmak ülésein, - rendezvényein, akcióin - beszámoltatások, csoportos beszélgetések, - munkaértekezletek, - felmérések, kérdőíves vizsgálatok. A tanügyi adminisztráció ellenőrzési formái: - osztálynaplók, szakköri, diákköri-, sportköri, stb. munkanaplók revíziója, - tanmenetek ellenőrzése, - túlóra elszámolások, naplók ellenőrzése, - bizonyítványok, anyakönyvek, ellenőrzők dokumentációk ellenőrzése. Ellenőrzésre jogosítottak: 1

2 - önkormányzati felügyelet, - minisztérium, - OKÉV - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - munkaközösségek vezetői. Az ellenőrzés formáját, módját az érintettekkel időben közölni kell, általában egy héttel előtte, óralátogatást a tanóra előtt. Az óralátogatásokon az igazgatóság képviselője lehetőleg a szakmai munkaközösség vezetőjével együtt vesz részt. Óralátogatási normatívák: igazgató óra/év igazgatóhelyettes óra/év A munkaközösség-vezetők évente hospitálnak szaktanár kollégáik óráin. A pedagógiai munka ellenőrzésének alapelvei: - Az oktatómunka ellenőrzése során el kell érni, hogy minden pályakezdőhöz, illetve új nevelőhöz az év során legalább 2 alkalommal eljussanak az igazgatóság és szakmai munkaközösségek képviselői, vezetői. - Általában egy évben minden nevelő óráira el kell jutni. - A kompetencia méréseket, célvizsgálatokat, beszámoltatásokat, felméréseket évente az iskolai munkatervben kell megtervezni, rendkívüli esetben azonban ilyen soron kívül beiktatható. - A nevelőmunka ellenőrzésének - segítésének normatívája az, hogy az iskolában működő minden közösség osztály, diákkör munkájába betekinthessünk, tehát minden munkaformát végiglátogassunk, megvitassunk évente legalább egyszer. - A tanügyi dokumentumok ellenőrzése során tanmenetek, bizonyítványok, anyakönyvek kivételével havonta legalább egyszer revidiálni kell a dokumentációt. Vezetői munkamegosztás az ellenőrzésben: - Igazgató - felső tagozat tantárgyai, nevelőmunka, tanügyi dokumentumok, bizonyítványok, anyakönyvek. - I.sz. igazgatóhelyettes felső tagozat tantárgyai, naplók, túlóra-elszámolás, nevelőmunka, a tehetséggondozás - felzárkóztatás, szakköri dokumentáció. - II.sz. igazgatóhelyettes - alsó tagozat tantárgyai, naplói, túlóra-elszámolás, nevelőmunka, a tehetséggondozás - felzárkóztatás. 2

3 - Munkaközösségek vezetői - szakjuk tanórái, tanmenetei, a nevelőmunkából a szakterületüket érintő részek - Diákmozgalmakat segítő tanár diákönkormányzat működésének dokumentumai Ügyeleti munka: Az oktató-nevelőmunka tanítási idő alatti ellenőrzésének fontos eszköze az ügyeletesi rendszer, melyért minden héten a főügyeletes a felelős. Főügyeletes: - Évente kétszer egy hetet fő ügyeletesi feladatot lát el minden felsős kolléga; - napi kapusi ügyeletre két tanulót kiválaszt, az ügyeletes osztályból; - 7:15 7:30 az ebédlőben ügyel; - 7:30 8:00 ellenőrzi az ügyeletet, az esetleg hiányzó ügyeletest helyettesíti; - 8:00 tól a szünetekben ellenőrzi az ügyeletet; - a faliújságon jelzi a helyettesítőknek, ha ügyeletesi feladatokat ellátó kollégát helyettesítenek. Ügyeletes: - Minden kolléga heti egy vagy két tanítási napon ügyeletet lát el. - Ügyelet reggel 7:30 8:00 illetve az órákat követő szünetekben folyik az 1 5. szünetben, - szünetekben a kijelölt területen felügyel a tantermek, a folyosók, és az egyéb közös használatú helyiségek rendjére, tisztaságára; - rendkívüli esetekben - baleset, tűz, stb. - bejelentést tesz, szükség szerint intézkedik; - az udvari ügyeletes 7:30 8:00 között az ebédlő kártyák kiosztását végzi, s óraközi szünetekben az udvaron ügyel. Ügyeleti helyszínek: - udvar - 2 felsős, 1 alsós - zöld udvar - alsó - Földszínt: - 2 felsős, 2 alsós - I. emelet - 2 felsős - II emelet - 1 felsős, 1 alsó Nagyobb iskolaközösségi rendezvények (pl. bálok, ünnepségek) alkalmával külön ügyeleti rendet kell készíteni. 7.2 Ellenőrzés, mérés, értékelés Az emberek elsősorban nem úgy tanulnak, ahogyan tanítják őket, 3

4 sokkal inkább aszerint, ahogyan értékelik őket. Munkánk során elengedhetetlen tevékenység az ellenőrzés. Szükségszerű tájékozódni arról, hogy a tanulók hogyan teljesítették a kitűzött célokat, hiszen így lehet meghatározni a további feladatokat. Reális képet akkor tudunk alkotni, ha információt gyűjtünk, amely elősegíti a jó döntések meghozatalát. Az ellenőrzés során látjuk az eredményeket, tudjuk, hogy kinek kell segítséget nyújtani, tanácsot adni, kit kell ösztönözni, hogyan kell egyeseket motiválni, javításra késztetni. A teljesítmény megítélésében viszonyítási alapként mindig valamilyen normát használunk, ahhoz hasonlítjuk a konkrét tényeket. Ahhoz, hogy összehasonlítást tehessünk, a munkát valahogyan mérnünk kell. Ez a mérés természete szerint lehet egyszerűbb és bonyolultabb. Az iskolai munkában a tanulók teljesítménye lehet a mérés meghatározója. Az ellenőrzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tűzött feladatok összegzése a fenntartó Gödöllő Város közoktatási rendszerének Minőségirányítási Programja és intézkedési terve. Az értékelés célja: a tanuló minősítése, visszajelzés a szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról. formái: írásbeli, szóbeli, egyéni tanrend esetén beszámoltatás, illetve záróvizsga típusai: diagnosztizáló nem osztályozzuk, normatív nem osztályozzuk, cél a hibák feltárása, javítása, szummatív lezáró, minősítő értékelés A tanulók ellenőrzésének, értékelésének alapelvei: - a közoktatásról szóló törvény 70. (1) (2) (3) bekezdések alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét az 1-4. évfolyam félévéig rendszeresen szövegesen a 4. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti a tanulók munkáját. - az eredményesség mérésekor a viszonyítási alap mindig a célok, követelmények teljesítése, megvalósítása; - a tantárgyi követelmények egységes értelmezése; - kiemelt alapelv a folyamatosság, rendszeresség; - az értékelés objektív, segítő, nevelő és fejlesztő hatású legyen, adjon elég lehetőséget a javításra; - az értékelés fegyelmezési eszköz nem lehet; 4

5 - a nem szakrendszerű órákon a tanulók teljesítményét osztályzattal nem értékeljük; - az értékelés nem csupán minősítés, hanem az eddigi egyéni eredmények javítására ösztönző motivációs eszköz; - nem csupán osztályzattal, hanem a tanuló személyre szóló szóbeli értékelésével, az iskolaközösség előtt történő értékelésig - széles skálán mozog; - a tanuló sokrétű tanulmányi munkáját tükrözi, az iskolai elvárások közvetítője, a diák önismeretének kontrollja; - az értékelés módjai és eszközei áttekinthetőek, egységesek, kiszámíthatóak, azonos feltételeket teremtőek legyenek A szöveges értékelés alapelvei: - Mindig konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés. - Tartalmában komplex, a pozitívumok és a negatívumok együttes megjelölését tartalmazza. - A címzettek számára érthető. - Nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló A tanulók ellenőrzése, értékelése: Iskolánk az értékelési rendszerét a törvénymódosítás értelmében megváltoztatta. A KOT 70. (3) bekezdésében foglaltak szerint az 1-3.évfolyamon félévkor, évvégén, a 4. évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel a 4. évfolyam II. félévétől a teljes képzési szakaszban tanítási év közben rendszeresen a hagyományos 5 fokozatú érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét. Továbbra is szükségesnek tartjuk a tanulók szorgalmának, magatartásának értékelésére az érdemjegyekkel, osztályzatokkal való minősítést. - Az 1-3 évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkorszöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók tudásának értékelését. Teljesítményi szintek megnevezése: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. - A helyi tanterv követelményrendszerét követve az egyes teljesítményi szinteknek megfelelően az értékelendő tantárgyakhoz az 1-4. osztály számára kidolgoztuk az értékelés elemeit és kritériumait 12.sz. melléklet. A szöveges értékelés tantárgyi rendszere és időpontjai: 5

6 Tantárgy 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam félév év vége félév év vége félév év vége félév év vége Magyar irodalom X X X X X X X érdemjegy Magyar nyelv X X X X X X X érdemjegy Matematika X X X X X X X érdemjegy Környezetismeret X X X X X X X érdemjegy Ének X X X X X X X érdemjegy Rajz X X X X X X X érdemjegy Technika X X X X X X X érdemjegy Testnevelés X X X X X X X érdemjegy Magatartás X X X X X X X érdemjegy Szorgalom X X X X X X X érdemjegy - A szöveges értékelés műfaja az előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg. - A személyközpontú pedagógia megvalósítása érdekében az évközi értékeléskor a nevelők számos módon kifejezhetik a tanulók értékelését: metakommunikációs jelzésekkel; szóbeli vagy írásbeli véleménnyel; pontozással; százalékértékkel; szimbólumokkal; érdemjeggyel; tárgyakkal; a felsoroltak kombinációival. - A nevelő a tanulók fejlődéséről évközben feljegyzéseket vezet. Ezek alapul szolgálhatnak a félévi és év végi minősítéshez. - A tanítónak bármikor joga van a szemléletmód szempontjainak betartása mellett értékelést adni. - A Felzárkóztatásra szorul minősítést kapott tanulók teljesítményét a szülő bevonásával értékeljük, megkeresve, feltárva a fejlődését akadályozó tényezőket, okokat. A felzárkóztatásra szoruló minősítést kapott tanulók értékelésének eljárásmódja: - Munkáját az utolsó teljesítményszint elemei szerint szövegesen értékeljük. - A szülő bevonásával feltárjuk a lemaradás okát, mértékét. - Egyeztetjük a szülőkkel a megoldási lehetőségeket. Javaslatot teszünk a megfelelő szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó, Logopédia stb.) igénybevételére. - Személyre szabott felzárkóztató programot készít a tanító, melyben megfogalmazza a tanuló tudásszintjét, a felzárkóztatás anyagát, feladattípusait és az ütemtervet, a felzárkóztatás időpontját a mérések idejét 6

7 (legkésőbb a 4. osztály év végéig el kell érni a továbbhaladáshoz szükséges tudásszintet).a nevelő feljegyzéseket készít a tanuló haladásáról. - A 4. évfolyam II. félévétől a teljes képzési szakaszban tantestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozta a minimális osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi, tanév végi értékelésekor rendelkeznie kell havonta valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal, mint a tantárgy heti óraszámának 50%-a, (de legalább egy osztályzattal) és a kapott osztályzatok legalább felét szóbeli megnyilvánulásra kell kapnia. Érdemjeggyel értékelhető: írásbeli felelet, feladatlap, röpdolgozat, elvégzett feladatok, témazáró dolgozatok, szóbeli feleletek, részösszefoglalás, önálló felkészülés, órai munka, kiselőadás. Érdemjeggyel csak a helyi tanterv követelményei alapján megtanított tananyag minősíthető. Nem értékelhető érdemjeggyel a fegyelmi, viselkedési kérdések órákon, órákon kívüli időben (beszélgetés, késés, házi feladat, beszédstílus stb. az egyes tantárgyakból). Jogszerűtlen minden olyan pedagógiai döntés, amelyik bármilyen - a tanuló tudásával össze nem függő okból - értékeli a tanuló évközi érdemjegyét vagy félévi, illetve év végi osztályzatát. A folyamatos értékelést a tanítók és szaktanárok végzik a tanév során. - Az egy-egy tananyagegység lezárásakor témazáró dolgozatokat iratunk. 30% alatti teljesítmény esetén javító dolgozat megírására adhatunk lehetőséget. Egy napon kettőnél több tantárgyból témazáró nem íratható. - A készségtárgyak értékelése az elkészített és beadott feladatok, munkadarabok alapján; testnevelés tantárgynál a tanulói teljesítményeknek megfelelően történik Különböző típusú értékelések kritériumai Szóbeli felelet Tartalma: adott tananyag (lecke, házi feladat) összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. JELES (sehr gut): Összefüggő, kérdésekre adott önálló felelet, ismétlő és legfeljebb egy segítő tanári, vagy tanulói kérdéssel. (100-91%) JÓ (gut): Több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet (90%- 76%) KÖZEPES (befriedigend): Kérdések alapján a tananyag elmondása (75%-51%) ELÉGSÉGES (genügend): A NAT és a Helyi tanterv minimum szintjének teljesítése adott tananyagból kérdésekre (50%-30%) ELÉGTELEN (ungenügend): minimumszint alatti teljesítmény.(29%-0%) Írásbeli beszámoltatás: 7

8 írásbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, felmérések Írásbeli felelet: Tartalma: adott tananyag, lecke kérdésekre (összefüggően), vagy kérdésekre egyenként adott válaszokkal történő ellenőrzése. Alapfogalmak, jelzések, szabályok, törvényszerűségek, összefüggések ellenőrzése néhány fővel, vagy minden tanulóval. A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében az írásbeli dolgozatok teljesítményét százalékos arányban fejezzük ki. Alapfogalmak számonkérése A szöveges értékelés kritériumához való viszonyítás: Jeles (sehr gut) % - Kiválóan teljesített Jó (gut) 90-95% - Jól teljesített Közepes (befriedigend) 76-89% - Megfelelően teljesített Elégséges (genügend) 61-75% - Gyengén teljesített Elégtelen (ungenügend) 0-60% - Felzárkóztatásra szorul Összefüggések számonkérése Jeles (sehr gut) % - Kiválóan teljesített Jó (gut) 90-76% - Jól teljesített Közepes (befriedigend) 75-50% - Megfelelően teljesített Elégséges (genügend) 49-30% - Gyengén teljesített Elégtelen (ungenügend) 29-0% - Felzárkóztatásra szorul Az írásbeli felelet, röpdolgozat íratásáról nem köteles a nevelő előre tájékoztatni a tanulót, szabadon dönthet alkalmazásáról. Nem lehet azonban az írásbeli beszámoltatást a fegyelmezés eszközeként alkalmazni a tanítási órán, lehetőséget kell adni a tanulónak a beszámoló előtt a felkészülésre. Ezeknek az írásbeli beszámoltatásoknak ugyanolyan súllyal kell bírniuk a tanuló félévi és év végi értékelésében, mint a szóbeli feleleteknek. Témazáró dolgozat Megegyezik az írásbeli felelet elvárásainak százalékos arányaival. - Javítási lehetőség: a pótlólag felkészült tanuló a témazárót követő időszakban beszámolhat, javíthat. Felmérések 8

9 - A tanulók folyamatos értékelésében fontos szerepe van a felméréseknek. Felméréseket a bevezető, kezdő alapozó és fejlesztő szakaszban egyaránt készítünk magyarból, matematikából, környezetismeretből tanév elején, félévkor és év végén. Az év eleji felmérések diagnosztikusak, melyek az ismétlést követik, így tájékozódó jellegűek, ezért nem osztályozzuk. A félévi felmérésekben készségeket mérünk (szövegértés, helyesírási, számolási készség, alapműveletek). Ezeket a méréseket közösen összeállított, egységes anyagon végezzük és a közösen kialakított pontozásos rendszer szerint értékeljük. Az év végi felmérésekben (szummatív felmérés) a helyi tantervben meghatározott követelményeket mérjük. A felmérés eredményeiről feladatonként %-os osztályszintű és tanulókra lebontott statisztikai kimutatást készítünk. Az eredményeket a szakmai munkaközösség elemzi, és ennek alapján határozza meg a következő időszak fő feladatait. Az írásbeli dolgozatokat, felméréseket lehetőség szerint a következő tanítási órára ki kell javítani, és két héten belül meg kell beszélni a tanulókkal a hibatípusokat, és meghatározni a továbbhaladás irányát A magasabb évfolyamba lépés feltétele: Az alapozó és fejlesztő szakaszban a tananyag minimum követelményeinek elsajátítása, melyet a tantárgyi programok követelményrendszere tartalmaz. - A tanév során kapott érdemjegyek a tanár kézjegyével ellátva az ellenőrző könyvbe kerülnek. Az ellenőrzőn keresztül értesítjük a szülőket a tanulóval kapcsolatos eseményekről. Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik, havonta ellenőrzik a tanulók ellenőrző könyvének bejegyzéseit, és összevetik a naplóban lévőkkel. A témazáró dolgozatokat, felméréseket kiosztjuk a tanulóknak, megtekintésre kérés alapján az iskolában megmutatjuk a szülőknek. A tanév végéig a szaktanár megőrzi a dolgozatokat. - A témazáró dolgozatok és felmérések időpontjáról előre tájékoztatjuk a tanulókat. - A félévi és év végi értékelés előtt egy hónappal írásban értesítjük a szülőt gyermeke tanulmányi előmeneteléről, abban az esetben, ha az felzárkóztatással vagy évismétléssel fenyeget. Tájékozatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. - A tanulók félévi és év végi osztályzatait a szaktanárok állapítják meg a félévi és az évközi eredmények, érdemjegyek alapján. Az osztályzatok megállapításánál a fejlődést, a javítást vagy a rontást figyelembe kell venni. Amennyiben a tanuló félévi vagy év végi osztályzatának megállapítása lényegesen eltér a folyamatos értékelés során kapott érdemjegyektől, úgy a szaktanár jegyét a nevelőtestület a szaktanár meghallgatása után a tanuló javára megváltoztathatja. 9

10 - Az év végi osztályzat megállapításánál az átlagszámításon túl figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát. A részosztályzatoknál a témazáró jegyek fajsúlyosabban számítanak. - Az írásbeli felmérések (félévi, év végi) eredménye nem határozhatja meg teljes mértékben a tanuló értékelését. A szöveges értékelésben a fejlődés mértékét, irányát kell megfogalmazni. - A modulok értékelése: témakörönként a modulok tanításakor részérdemjegyet, félévkor, év végén az adott tantárggyal együtt osztályzatot kapnak a tanulók. A részérdemjegyek befolyásolják az év végi osztályzatot. - A félévi és év végi osztályzatba be kell számítani a tanulónak a tanév során végzett órai munkáját, értékelni kell önállóan végzett gyűjtőmunkáját. Ezek azonban csupán kiegészítik az elsajátított tananyagot, nem helyettesíthetik azt. - Félévkor a naplóban és az ellenőrzőben érdemjeggyel értékelünk (kivétel a magatartás, szorgalom). Év végén a bizonyítványban és anyakönyvben betűvel vezetjük be a jegyeket. Év végén a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulóknak egyes tantárgyakból kitűnő minősítést adunk. Vizsgák Az osztályozó, javító, pótló, kiegészítő vizsgákról a Közoktatási Törvény rendelkezik. A különbözeti vizsgánál a helyi tantervi követelmények a mérvadók. Évismétlés A KOT 71. (1) bekezdése alapján az 1-3. évfolyamon a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, csak abban az esetben, ha mulasztásai miatt a tanulmányi követelményeket nem tudja teljesíteni. Szülő kérésére a tanuló egy-egy évfolyamot megismételhet. Az osztályismétlésre a szülői kérelmet minden év május 10-ig köteles írásban beadni az iskola igazgatójának. Az osztályismétlés abban az esetben is kérhető, ha a tanuló felsőbb évfolyamba lépne. Ilyenkor a tanulót nem osztályozzuk. Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei és korlátai: A tanítási órára való felkészüléshez, a folyamatos tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges a tanuló számára otthoni feladatok elvégzése. Ezek fejlesztik önállóságát, a jártasság szintjére emelhetik a tanítási órán elsajátított tananyagot, állandó visszacsatolást jelentenek az előző témákhoz. Tájékoztatják a szülőt az iskolában folyó munkáról, annak eredményéről. Ezek elvégzése azonban nem róhat aránytalan terhet a tanulóra. 10

11 - A bevezető és kezdő szakaszban tanulóink iskolaotthonos formában tanulnak. Jellegéből adódóan hét közben nem adható házi feladat. A tanórákon feldolgozott anyagot a délutáni önálló tanulás során gyakorolják. - Annak érdekében, hogy a tanuló önálló feladattudata erősödjön, hétvégére kaphat házi feladatot (gyűjtőmunka, vers-szövegtanulás, írásbeli feladatok) mennyisége nem haladhatja meg a hétközbeni napi önálló órákra kapott feladatok napi mennyiségét. A házi feladat adásnál figyelembe kell venni: - A tanulók életkori sajátosságát, - egyes tanulók esetében célszerű a differenciált feladatadás - ugyanazon tantárgyból szóbeli és írásbeli feladat is adható - a tanítási szünetekre kötelezően nem adható házi feladat - a másnapi felkészülésre fordított idő - átlagos képességű tanulóhoz viszonyítva - a bevezető szakaszban legfeljebb 30 perc, a kezdő szakaszban 60 perc az alapozó és fejlesztő szakaszban 90 perc. Az érdemjegyre történő átváltás szabályai: A szöveges értékelés négy kategóriájához részletesen kidolgozott tantárgyi elemek elsajátításának mértéke alapján történő értékeléshez viszonyítva: - Kiválóan teljesített (ausgezeichnet): 5 kitűnő - Jól teljesített (gut entsprochen) : 4 jó - Megfelelően teljesített (entsprochen): 3 közepes - Gyengén teljesített (genügend): 2 elégséges - Felzárkóztatásra szorul (ungenügend): 1 elégtelen Mivel a szöveges értékelést csak a törvényben előírt szakaszra terjesztjük ki (az 1-3. évfolyamon és 4. osztály első félévében), még abban az esetben sem kell érdemjegyre átváltani, ha a tanuló távozik az iskolából. A tanuló szöveges értékelés alapján távozik az intézményből. Működési feltételek alapelvei, szempontjai: A tankötelezettségről szóló törvény rendelkezésének értelmében az iskolaköteles a körzetéből minden tanköteles, iskolaérett gyermeket fogadni. A beiskolázással kapcsolatos iskolaérettségi vizsgálatot a Nevelési Tanácsadó végzi. A beírás időpontját a település jegyzője határozza meg. A beiratkozás megszervezéséért, az adminisztrációs feladatokért az alsó tagozat vezetője a felelős. Az adminisztráció előírt nyomtatványon történik. A körzeten kívüli felvételről a szabad hely terhére az iskola igazgatója dönt, az igazgatói tanács javaslata alapján. A beiratkozáskor az iskola felméri a működéssel kapcsolatos szülői igényeket (iskolaotthon, napközi otthon: délben hazamegy). A felvett tanulók szüleinek május hónapban szülői értekezletet tartunk melyen az osztálytanítók tájékoztatást adnak a szülőknek a tanévkezdésről és az 11

12 iskola elvárásairól. Partner - elégedettségi vizsgálathoz kérdőíves felmérést készítünk a szülők körében. Az első osztályba felvett tanulót ha rendelkezik szakértői bizottság által kiállított vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleményével az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól és az adott évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi el. Ez csak abban az esetben javasolható ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A felsőbb évfolyamra érkezők felvételét (fogadását) az iskola igazgatója engedélyezi. A magatartás és szorgalom helyi minősítési rendszere A helyi minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósításának segítése. A minősítés módja: A tanuló magatartását, szorgalmát alsóban 1-3. évfolyamon és 4.osztályban első félévben, év közben, félévkor és tanév végén szövegesen értékeljük. A tanuló magatartását felső tagozaton év közben 2 havonta, félévkor és tanév végén érdemjeggyel, írásban értékeljük példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokkal. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, és minősítését az alapozó és fejlesztő szakaszban az osztályfőnök végzi. Ezt kéthavonta a tanuló önértékelésével és az osztályközösség véleményének kikérésével teszi. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, a nevelőtestület döntése alapján adja. Az értékeléséhez felhasználja a magatartásfüzetet, amelyet minden osztályközösség működtet a tanév folyamán. Ebbe a füzetbe jegyzik a szaktanárok a tanulók tanórán tanúsított magatartásával, felszerelésük, házi feladatuk hiányosságaival, illetve a közösség érdekében végzett munkájukkal kapcsolatos megjegyzéseket. A magatartásfüzet használatának szabályait a házirend tartalmazza. Az osztályfőnök a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésére. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján történik. A minősítés alapelvei fejezzék ki: - a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt - a munkához való viszonyt - a felelősségérzetet - az önállóságot - a közösségért végzett munkát Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra valamennyi egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy a tanulót melyik fokozat illeti meg, a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök felelősségteljes pedagógiai feladata. 12

13 Év végén az egész tanév folyamán mutatott magatartást és az egész éves szolgalmat értékeljük. A magatartás értékelése, minősítése: A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A magatartás értékelés kialakításának szempontjai: Magatartás (Benehmen) Fegyelmezettsége Viselkedéskultúrája, hangneme Hatása közösségre, társas emberi kapcsolatai Példás (Vorbildlich) nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező Házirend betartása betartja, arra törekszik Jó (gut) megfelelő, még nem teljesen a sajátja kevés kivetnivalót hagy maga után részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú néha hibázik Változó Rossz (unterschiedlich) (schlecht) másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó de igyekszik javulni udvariatlan, nyegle nem ingadozó, közömbös, vonakodó, komisz részben be árt, tartja erősen kifogásolható, erősen zavaró negatív durva, romboló, közönséges, goromba hangoskodó negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő sokat vét ellene Felelősségérzete nagyfokú felelősségtudat időnként feledékeny ingadozó felelőtlen, megbízhatatlan A szorgalom értékelése a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli. 13

14 A szolgalom osztályzat kialakításának szempontjai: Szorgalom Példás Jó Változó Hanyag (Fleiβ) (vorbildlich) (gut) (unterschiedlich) (nachlässig) Tanulmányi céltudatosan figyelmes, ingadozó hanyag, lassító munkája törekvő, törekvő odaadó, igényes Munkavégzése aktivitása Kötelességtudata Tanórákon kívüli információk felhasználása, többlet munkája kitartó pontos, megbízható, önálló, lankadatlan kifogástalan, precíz rendszeres, érdeklődő rendszeres, többnyire önálló megfelelő néha ösztökélni kell előfordul, ösztönzésre dolgozik rendszertelen, hullámzó, önállótlan felszerelése gyakran hiányzik ritkán megbízhatatlan, gondatlan szinte nincs felszerelése, többnyire hiányos egyáltalán nem A tanulók jutalmazásának elvei és formái: Az intézmény pedagógiai munkájának egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás. Lehetőleg minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja, ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek alapvető pedagógiai feladata. Igen fontos, hogy a jutalmazás, dicséret megítélése nyilvános legyen, átlátható szabályok szerint történjen, s maga a jutalmazás is megkapja a jelentőségéhez mért nyilvánosságot. Kiemelten kell figyelembe venni jutalmazáskor, dicséret megadásakor: - a tanuló magatartását, - a jeles és kitűnő tanulmányi eredményt, - tanulmányi versenyeken elért eredményt, - a kulturális, honismereti, környezetvédelmi tevékenységben az iskolai körön túli teljesítményeket, - a sportversenyeken a megyei, országos, iskolák közötti bajnokságokon elért eredményeket, - a diákönkormányzatban, tanulóközösségekben az osztályérdekeltséget meghaladó részvételt, teljesítményt. 14

15 Jutalmazási formák A tanulók egyéni jutalmazása: - dicséretek ellenőrző könyvbe írása (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretek), - dicséretek beírása anyakönyvbe és bizonyítványba (szaktárgyi és általános dicséretek), - egészen kiemelkedő eredményt elért tanulók nevelőtestületi értekezleti jegyzőkönyvben való dicsérete, - oklevéllel, jutalomkönyvvel, - Petőfi Sándor Általános Iskola sportjáért díj. - Az iskola kiváló tanulója ( 8 évig kitűnő) - A tanulók, osztályok, diákközösségek csoportos jutalmazása: - dicséret (általános) beírása ellenőrzőkönyvbe, - oklevél, - hozzájárulás alapítványi keretből színházlátogatás, kirándulás költségeihez. A jutalmazás módja: A dicséreteket, jutalmakat osztály (szaktanári, osztályfőnöki, szaktárgyi, igazgatói dicséret), illetve iskolai nyilvánosság előtt (valamennyi többi jutalmazási forma), kell közölni: osztályfőnöki órán, a DÖK ülésén, iskolai ünnepségen, ünnepélyes tanévzáró- és nyitó ünnepségeken. A jutalmazás elbírálása: - az osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, szaktárgyi dicséreteket, oklevelet, jutalomkönyvet (egyéni jutalmazás) a nevezettek bírálják el. - jutalomkönyvre minden szaktanár, a diákmozgalmat segítő nevelő tesz javaslatot, - a többi jutalmazási forma odaítéléséről (tantestületi és általános tanulmányi dicséret, közösségek dicsérete, oklevele, jegyzőkönyvi dicséret, emlékplakett) a nevelőtestület dönt, a DÖK véleményét kikérve, - alapítványi keretből való jutalmazáskor az Alapítvány Kuratóriuma dönt a nevelőtestület javaslata alapján. 15

16 8. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, oktatónevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A KOT 38. (1) bekezdése alapján az iskoláknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges feltételekkel. A tantermek és helyiségek számát a 10.sz. melléklet tartalmazza. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai megfelelőek. A tanszerjegyzék az iskola elfogadott Pedagógiai Programja és Helyi tanterve alapján készült. Azon tanszerek felsorolására került sor, amelyek a tantárgyaknál részben hiányoznak, de meglétük feltétele a követelmények elsajátításának. A tanszerjegyzéket a 14.sz. melléklet tartalmazza. 9. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. A szülők elvárásai az iskolával szemben, véleménye az intézmény nevelőoktató munkájáról döntően befolyásolja az iskola életét, jövőjét. A fentiek miatt a kompetenciahatárok betartásával nyitott iskolaként igazodni szeretnénk a szülői elvárásokhoz, biztosítjuk érdekképviseletük valamennyi törvényes fórumát. Hitünk szerint úgy érhetünk el eredményeket, ha az iskolai élet különböző területein összhangot tudunk teremteni az iskolahasználók érdekei között: - A diák minél otthonosabb légkörben, minél sikeresebben tanulhasson az iskolában; - A szülő az iskolai képzés jó minőségét érezve minél biztosabbnak láthassa gyermeke értelmi és érzelmi fejlődését, pályaválasztását; - Az iskola a szülők és a gyermekeik plusz szolgáltatási igényeit felméri és lehetőségeihez mérten tanórán kívüli tevékenységnél térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét évente meghatározza. - A pedagógus nyugodt légkörben szakmai maximumát nyújthassa óráin és órán kívüli pedagógiai munkájában. Valljuk, hogy ehhez mindhárom félnek olyan jogosítványokkal kell rendelkeznie, melyek az iskolai élet formálójává avathatják őket a maguk területén. Kívánatos azonban az is, hogy a tanuló, a szülő és a tanár tegyen eleget az iskolai dokumentumokban és jogszabályokban lefektetett kötelezettségeinek is. Iskolai fórumainkon kiemelten biztosítjuk az alábbi szülői jogokat: - A szülő megismerheti az iskola nevelési-oktatási programját, házirendjét. 16

17 - Rendszeresen és érdemi tájékoztatást kaphat a megfelelő iskolai fórumokon gyermeke személyiségfejlődéséről, tanulmányai előmeneteléről. - Tanácsot kaphat a gyermek otthoni munkájának segítéséhez. - rendezvényeken bepillanthat az iskola életébe. - Képviselheti és képviseltetheti magát osztály és/vagy iskolai szülői közösségben. - Joga van részt venni a gyermekét érintő kitüntető vagy elmarasztaló eljárásokban. - Érdemi választ kell kapnia javaslataira, kérdéseire. A fenti jogok tiszteletben tartása mellett minél több olyan pedagógiai munkákat segítő szülővel kívánunk szoros kapcsolatot kialakítani, aki - kész rendszeres kapcsolattartásra a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal a szülői értekezletek valamint fogadóórák alkalmával, - az SZK által is elfogadott házirend betartását szülői kiállásával, gyakorlatával segíti, - a gyermek rendszeres iskolába járatásával segíti az iskola oktató-nevelő munkáját, a tantestület által meghatározott valamennyi taneszközt a tanév kezdetére biztosítja, - kiállásával, véleményformálásával otthon és a közéletben a jó gyermekközösség és a harmonikus tanár-diák viszony kialakulását segíti. A szülő törvényben előírt kötelezettsége, hogy megtegyen minden tőle telhetőt gyermeke fejlődéséért. A diák igazolatlan mulasztásai esetén a mindenkori jogszabályok alapján a szülőt, gondviselőt felelősség terheli. A szülői érdekérvényesítés iskolánkban kialakult formái és rendje: - az osztályok szülői értekezletei évente, - a nevelői fogadóórák, - az osztály és iskolai SZK gyűlések, A szülői értekezleteken, mint legközvetlenebb információs vagy egyeztető jellegű megbeszéléseken tájékoztatást kap az osztály és gyermeke tanulmányi helyzetéről, az osztály közös programjairól. Tájékozódhat az iskola házirendjéről, a diákok pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségeiről. E fórumnak mindkét fél megelőlegezett bizalmára kell épülnie, hisz csak így jöhet létre egészséges együttműködés, melyben az iskola nyitottá válhat a szülői elvárások felé. A szülői értekezleteket évente háromszor tartjuk. A nevelői fogadóórákon jó alkalom nyílhat a szülő és nevelő közvetlen találkozására. Személyes problémák megbeszélése során a szülő tájékozódhat a nevelői elvárásokról, tanácsot, segítséget kérhet a gyermek eredményesebb otthoni felkészítésében. A fogadóórákat évente 2 alkalommal szervezzük iskolai szinten. Az osztályfőnökök és szaktanárok havi egy alkalommal egyéni fogadóórákat is tartanak. 17

18 A szülői értekezletek és fogadóórák rendjéről a szülőket a diákok tájékoztató füzetein keresztül értesítjük. Szükség esetén mód nyílhat előzetes egyeztetés alapján külön megbeszélésekre is a szülő és a pedagógus közt. A szülői közösségek gyűjtik csokorba és közvetítik az iskolavezetés felé az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatos észrevételeket, illetve felajánlásaikkal segíthetik az iskolai törekvéseket. Iskolánkban a leghatékonyabban működő fórum e fenti három. A szülők aktív szerepe a közös gondolkodásban és döntéshozatalban a leginkább itt érvényesül. Az iskolai alapítvány az alapító okiratban megfogalmazottak szerint (a Petőfi Sándor Általános Iskoláért Alapítvány Alapító Okirata) működik. Az együttműködés további lehetőségei: - önigazgató iskola - Szülők Akadémiája - Pedagógiai napok rendezvénysorozata - PR tevékenység közösségkapcsolatok - Az intézmény hírnevének ápolása - írott anyagok, kiadványok, intézményazonosító médiumok, hírek - információs szolgáltatások - személyes kommunikáció - együttes programok, akciók. A tanulók által az iskolába bevitt dolgok közül az oktatás- nevelési intézmény nem vállal felelősséget az ékszerekért, mobiltelefonokért, laptopért; s a nem a tanteremben az öltözőben, elhelyezett kabátokért. A mobiltelefonokat a gyerekek az iskolában csak a tanórák megkezdése előtt és óra után, a tanórai szünetekben használhatják; használata az oktató-nevelő munkát nem zavarhatja. Az intézmény mindazoknak a jóakaratát meg akarja nyerni, akik tevékenységét érintik. Az iskolahasználók nemcsak az intézményhez, hanem egymáshoz is számos fontos módon kapcsolódnak. Egy meghatározott közösség erősen befolyásolhatja egy másik közösségnek az intézménnyel szembeni attitűdjét vagy magatartását. Ha egy iskola tanulói elégedettek, jól érzik magukat az iskolában, lelkesedésük át fog tevődni szüleikre, barátaikra, akik potenciális iskolahasználók lehetnek. A lelkesedés fokozni fogja az oktatók tanításra fordított figyelmét, a szülők támogatják az iskola célkitűzéseit. Az iskolahasználók elválaszthatatlan szövetségesei az iskolának. 18

19 10. Tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a következők: - Iskolaotthon, napközi (lásd külön) - Tanulószoba, igény szerint - Iskolai könyvtár - Kihelyezett tanórák - Szakkörök, tehetséggondozás, korrepetálások - Tanulmányi és sportversenyek - Tanulmányi munkát segítő rendezvények (szakkörök, érdeklődésnek megfelelő kirándulások) - Színház, mozi múzeumlátogatások szervezése - Tanulmányi kirándulások szervezése: A kirándulásokat a tantervi követelményekhez és a szülők anyagi helyzetéhez mérten szervezzük. Célunk, hogy tanulóinkkal megismertessük az ország nevezetességeit, az elméleti ismereteket a gyakorlatban szemléltessük. A kirándulások időtartama: 1 vagy 2 nap, tavasszal szervezzük, a tanév rendje szerint. - Énekkar 4-8. osztályos tanulókból szervezzük, a jó hangú tanulók kiválogatásával, heti 2 órában. Az énekkar tagjait az ének szakos tanár választja ki. A kórus kamarakórusként is működhet. Feladata: az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken, kulturális bemutatókon, versenyeken való szereplés. - Erdei iskola szervezése a tanulóknak. - Úszás oktatás szervezése a tanulóknak - Pályaválasztási szülői értekezlet szervezése november hónapban. - Ügyelet reggel, délután, őszi, téli és tavaszi szünetben - ISK Iskolai Sportkör a tanulók tömegsportjának szervezése, a minőségi, versenysport felkészítés feltételeinek biztosítása. - Tornatermi használat Tanulóknak csak szervezett formában, tanári felügyelettel. Szülőknek megbeszélés szerint - Táborok, szünidei programok szervezése az iskolai hagyományoknak és az igényeknek megfelelően Iskolai könyvtár célkitűzései és feladatai A szabadidő hasznos eltöltésének és a tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. 19

20 A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az Interneten való keresés stratégiáját. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása. Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei,a kooperatív munka, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése. A jövőben fontos feladat a könyvtári állomány bővítésénél a német nemzetiségi életet, kultúrát bemutató könyvek beszerzése. Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése az iskolai könyvtár segítségével. A napközi célkitűzései és feladatai Iskolánkban a napközit a Közoktatási Törvény 39.. szerint, az igényeknek megfelelően szervezzük. Az időkeret a törvény szerint: A bevezető és kezdő szakaszban: napi 4.5 óra (iskolaotthon, vagy napközi a szülői igények alapján) Az alapozó és fejlesztő szakaszban: napi 3 óra Ezeket a időkereteket indokolt esetekben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel (ügyelet). A törvény az iskola kötelességét és a tanuló jogait is meghatározza a napközivel kapcsolatban. A napközi célja és feladata: Az egész napos nevelés az iskolai nevelés szerves része. Célja az általános iskola céljával azonos. Az egész napos foglalkoztatás a nevelési folyamatoknak, a tanórán kívüli idő jelentős részére való kiterjesztése. Célját sajátos, elsősorban tanulási és szabadidő tevékenységek irányítása révén, közvetettebb vezetési módszerekkel, kötetlenebb, társas légkörben valósítja meg. Az egész napos foglalkoztatás a következőkben kell hogy közreműködjön: - A tanulók életkoruknak megfelelően sajátítsák el az egész napos, kultúrált életmód szokásait; - Legyenek képesek társas kapcsolatok alakítására, sajátítsák el a társas magatartás szabályait; - Legyenek képesek képességeiknek megfelelő tanulásra.; 20

21 - Legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlődésük számára kedvező önálló felhasználására. E célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesítenie: - A helyes testápolási, étkezési, tanulási és szabadidő szokások, a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása. - Kölcsönös rokonszenvi kapcsolatok kialakítása, csoport megbízatások vállalása és teljesítése, bírálat és önértékelés, az alá- és fölérendeltség, csoportszokások, csoporthagyományok kialakítása. - Önállóság fokozása, a tanulás technikájának kifejlesztése, önműveléshez a legfontosabb készségek és képességek elősegítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakozása. - A szabadidőben folyó többoldalú, kitartó tevékenykedés képességének kialakításához ill. fokozásához, többféle különböző jellegű szabadidő tevékenység technikájának elsajátításához, az egyéni képességek kibontakoztatásához. - Az iskolaotthonos foglalkozás sajátos lehetőségeit felhasználva szervezze minél egységesebbé a tanítási-tanulási folyamatot, a tanulási és szabadidő tevékenységek rendszerét. Együttműködés kialakítása a szülőkkel, osztályvezetőkkel, diákönkormányzat vezetőjével, szaktanárokkal, közművelődési intézmények illetékes munkatársaival. - Követelmények: társas magatartás, a munka, a szabadidő felhasználás követelményei - Tevékenységek: a csoport fejlettségétől függ - jellege és gyakorisága a tanulók életkorától függ - a módszerek: közvetettek legyenek - öntevékenységre neveljenek, társas légkör kialakulása. - A felelősi teendők tartalmában az irányító és ne a kiszolgáló jelleg domináljon. - A nehezen nevelhető tanulók bevonása a közösségi munkába. - A tanulási tevékenységben az önállóságra nevelés a fő szempont. Fel kell kelteni a tanulási kedvet, az önálló tanulás feltételeit. Ki kell alakítani a tanulókban a helyes tanulási technikákat, a felkészülésben a rendszerességre kell nevelni a gyerekeket. - Az írásbeli és szóbeli munka megfelelő arányának kialakítása. - A tanulásirányításban a frontális munka a jellemző, de egyéni segítségnyújtás is feltétlenül szükséges. - Korrekciós tevékenységgel néhány alapvető készség fejlesztését szolgáljuk. - Szabadidőben az alkotó tevékenység kialakítására törekedjünk. A szabadidős tevékenységeket kiscsoportos és egyéni formában szervezzük, melyben lehetőséget adunk a gyerekeknek a választásra, a spontán 21

22 kapcsolatok kialakítására. Megfelelő szokásrend kialakítása a szabadidős foglalkozásokon belül is, ismerve az irányítás speciális módszereit. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánjuk tanulóinkat felkészíteni ezért érdeklődési körükhöz és igényeikhez mérten csoportközi foglalkozásokat szervezünk. Fakultatív délutáni foglalkozásokkal, szakkörökkel színesítjük a szabadidőt, fejlesztjük tanulóink személyiségét, már az első évfolyamon is. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza (1-2. évfolyam) az iskolába lépő kisgyerekben megőrzi, és tovább fejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot. Átvezeti a gyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe, a játékosság elvének szem előtt tartásával. o A Kis gondolkodó matematikafoglalkozásokon nagy hangsúlyt fektetünk a matematika megszerettetésére, hatékony oktatására a logikai készség fejlesztésére az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakítására. A korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével. Fontos a személyiség sokoldalú formálása, gazdagítása a pozitív attitűd kialakítása, a reproduktív problémamegoldó alkotó gondolkodásmód fejlesztése. Cél: kreativitás és logikus gondolkodás fejlesztése, az eredetiség, a szellemi rugalmasság megerősítése kíváncsiság, érdeklődés fenntartása, tanulmányi versenyekre való felkészítés. Az 1-2. évfolyamon tehetséggondozó matematikai szakkört működtetünk a 3-4. évfolyamon osztálykeretek között folyik a fejlesztés. o Az idegen nyelvoktatást is kiemelten kezeljük. Iskolánkban 4. évfolyamtól heti 3 órában egy élő idegen nyelv tanulását el kell kezdeni (angol, német). Első évfolyamon ennek játékos előkészítése a feladat. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését a foglalkozásokon a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük. o Természetbarát foglalkozásokon célunk, hogy a gyerekek váljanak fogékonnyá az élő és élettelen természet szépsége iránt. Játékos formában szerezzenek tapasztalatokat környezetük állapotáról. Környezettudatos magatartásformákat sajátítsanak el, hisz kisiskolás korban teremtjük meg az érzelmi vonzódást a természet iránt. Csodálatot kell ébresztenünk a gyerekekben a környezet szépsége, sokszínűsége iránt. Igény szerint tanév végén erdei iskolát és kirándulásokat szervezünk. Ösztönözzük tanulóinkat az egészséges környezetbarát életmód elsajátítására. o Kézműves foglalkozásokon a természet adta anyagok illetve újrahasznosítható anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetnek tanulóink, amelyekből bemutatót is szervezünk. 22

23 23

24 11. Az iskola képzési rendje A tanév helyi rendjét a művelődési és közoktatási miniszter évente rendeletben határozza meg, valamint az iskolai SZMSZ és az éves munkaterv szabályozzák. A tanév szorgalmi idejét a tanév rendje határozza meg. A tanulók értékelése, osztályzása az első félév végén, valamint a tanév végén történik. A tanév ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és tanévzáró ünnepéllyel záródik. A tanév időtartamát indokolt esetben az igazgató meghosszabbíthatja. A mindenkori tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület határoz az aktuális év helyi szervezeti rendjéről, éves munkatervéről, valamint a tanítás nélküli munkanapok pedagógiai célra való felhasználásáról. A heti és napi életrendet a mindenkor érvényes iskolai SZMSZ, valamint a házirend tartalmazza. Szükség szerint A-B hetes ciklusban szervezett órarenddel. Az iskolai foglalkozások általános rendje évfolyamonként Idősáv tantárgyi tanulás Tantárgyi tanulás Tantárgyi tanulás szabadidős tevékenység szabadidős tevékenység szabadidős tevékenység Tantárgyi tanulás Tantárgyi tanulás és/vagy szabadidő és/vagy szabadidő Tantárgyi tanulás és/vagy szabadidő Német nemzetiségi kétnyelvű osztályban: Idősáv tantárgyi tanulás tantárgyi tanulás napközi napközi 24

25 Az iskolában világnézetileg semleges oktatás és nevelés folyik, de a tanítási időn túl helyet és hirdetményi lehetőséget biztosítunk az egyházi jogi személyek hit és vallásoktatásához. A tanulók zenei képzését segítve a tanításon kívüli időben helyet biztosítunk a Zeneiskola kihelyezett szolfézsoktatásának. Az iskola egészségügyi szolgáltatás helye is. Az iskolaorvosi és védőnői hálózat által megszervezett orvosi vizsgálatok, védőnői szűrések, védőoltások lebonyolítása a tanítási időn belül nevelői felügyelet mellett történik. Az eddigi jó tapasztalatok miatt szorosabbra kívánjuk fűzni a gyermekorvossal és a védőnőkkel az együttműködést a preventív egészségvédelem érdekében. Az iskola saját tanulóinak helyet biztosít a gyógytestnevelésen való részvételhez. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a választható tanórai foglalkozások és a tehetséggondozásra járó órakeretből biztosítjuk. A tanév rendjében a tanítás nélküli munkanapokból 1 napot tanulmányi kirándulásra fordítunk. Pontos idejét az éves munkatervek rögzítik. A tanulmányi kiránduláson való részvétel a tanulók számára kötelező. Indokolt esetben a szülő írásbeli kérelmére felmentést az igazgató adhat. A szorgalmi időben lehetőség nyílhat a gyerekek erdei iskolában történő komplex képzésére, melyet az osztály Szülői Közösségek véleményeznek. Az erdei iskola programja az osztályfőnöki munkatervbe beütemezett és az igazgató által jóváhagyott legfeljebb öt tanítási napon zajlik. Az erdei iskola programja az egyes tantárgyak tantárgyi programjához kapcsolódhat, valamint óraszámaiba beszámítandó. Az erdei iskolát vezető pedagógus minimum napi 4 tanítási órának megfelelő foglalkozást szervez a kötelező és választható tantárgyak körében, melynek óraszámát és témáit a haladási naplóba jegyzi be. Azok a tanulók, akik az erdei iskolai programon nem vesznek részt, az évfolyam párhuzamos osztályainak tanítási óráin kötelesek részt venni. Erdei iskola a tanulócsoport legalább 80%-ának részvételével szervezhető. A nyári vakáció idején a táborozást a tantestület tagjai szervezik meg. Iskolánk tanulói számára tábort, tanfolyamot és egyéb rendezvényt csak az igazgató engedélyével rendelkező szervezet vagy személy szervezhet A képzés szakaszai, irányai A jó iskolaszerkezet ismertetője, hogy az egymás után következő fokozatok szorosan kapcsolódnak egymásba, úgy illenek össze, hogy a gyermek az egyikből belenő a másikba, zökkenő nélkül tágítja világképét, halad a szociális érés felé. Az Alapító Okiratban rögzítettek szerint iskolánk megőrzi hagyományos, osztályokra épülő, nyolc évfolyamos struktúráját. Az általános műveltséget megalapozó képzés négy szakaszban folyik - a bevezető szakasz 1-2.évfolyamon, - a kezdő szakasz 3-4. évfolyamon, - az alapozó szakasz az 5-6. évfolyamon és - a fejlesztő szakasz 7-8. évfolyamon. 25

26 Az alapkészségek kialakítását az 5-6. évfolyamokon is folytatjuk a NAT kerettantervi követelményeinek megfelelően. Az 5-6.évfolyamokon 2008-tól felmenő rendszerben új oktatásszervezés és pedagógia gyakorlat indul. Az alapkészségek fejlődésében elmaradó tanulók kapnak így jelentős esélyt. Az általános iskola 5. és 6. évfolyamain - a közoktatás törvény előírása szerint - a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25 százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében használjuk fel. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatásnak, ebben a szakaszában is nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a 4. évfolyamos országos mérés iskolai eredményeire építve (pl. írás, olvasás képességének fejlesztése, szövegértés, számolási képességek, stb). Az alsó tagozaton tanítók, a felső tagozaton szaktanárok végzik ezt a feladatot, az áttanítás lehetőségével. Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük a tehetséges és a szociális hátrányokkal küszködő tanulóink fejlődését. Tehetségük kibontakoztatására, illetve a tanulási nehézségek leküzdésére a választható órakereten túl is szervezünk csoportos és egyéni foglalkozásokat. A 8 évfolyamos általános iskolai szerkezet egyes szakaszainak funkciói: Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam): szülői igény szerint iskolaotthonos (napközi otthonos) szervezeti formában működik. Megtanítjuk a gyerekeket írni, olvasni, számolni. Képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére. Elsajátíttatjuk velük az értelmes tanulás módszereit. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, köztük elemi összefüggések felismerésére, kialakítjuk az életkornak megfelelő szokásrendet. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam): az elsajátított ismeretanyagot bővítjük, az alapozás során kialakított készségeket és képességeket a NAT kerettantervi követelményeinek megfelelően magasabb szintre emeljük. Az alapkészségek fejlesztése minden pedagógus feladata. A nem szakrendszerű sávban a kötelező és nem kötelező órák számának 25%-a heti hét, a német nemzetiségi kétnyelvű osztályban 7,5 óra óra. Ez éves szinten 37*7=259 óra, illetve 37*7,5=277,5 óra A 259 óra felosztása: 5. évfolyam magyar nyelv és irodalom órák számából 1 óra tánc és dráma órák számából 0,5 óra hon és népismeret órák számából 0,5 óra matematika 0,5 óra informatika 0,5-0,5 óra idegen nyelv 0,5-0,5 óra összesen: 4.5 óra 26