2016/08/17 05:18 1/11 Jog

Átírás

1 2016/08/17 05:18 1/11 Jog < Tananyag Jog Szerzői jog A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szerzői jog fogalma A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. - A szerzői joggal kapcsolatos alapvető szabályokat a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.) tartalmazza, de számos egyéb jogszabály [156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről; 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról; 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól] is rendelkezik szerzői jogot érintő kérdésekről. - A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). - Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. A szerzői joggal szomszédos jogok: Az előadóművészek védelme A hangfelvételek előállítóinak védelme A rádió- és televízió-szervezetek védelme A filmek előállítóinak védelme A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban 1. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. 2. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. 3. A vagyoni jogok nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. 4. A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet. 5. A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek. 6. A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

2 Last update: 2014/12/06 01:52 egressy:10e:tananyag:jog A szerzői jog megsértésének következményei Polgári jogi jogkövetkezmények A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik. A jogkezelési adatok védelme 1. A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, a nyilvánossághoz történő közvetítésére, amelyekről eltávolították, vagy megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít. 2. Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével összefüggésben jelenítik meg. Szabadalom A szabadalom a találmányok egyik iparjogvédelmi oltalmi formája a használati minta mellett. Csak az a találmány szabadalmazható, amely megfelel a szabadalmazható találmány valamennyi alábbi ismérvének. A felfedezések sohasem minősülnek szabadalmazható találmánynak, mivel még nem műszaki megoldások. Printed on 2016/08/17 05:18

3 2016/08/17 05:18 3/11 Jog A szabadalmaztatható találmány Magyarországon Szabadalmazható minden 1. új, 2. feltalálói tevékenységen alapuló, 3. iparilag alkalmazható műszaki megoldás. A szabadalmas A szabadalom jogosultját szabadalmasnak nevezzük. A szabadalmi oltalom A szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. A szabadalmi oltalom időtartama a bejelentés napjától (nem a szabadalom engedélyezésének napjától!) számított húsz év. A szabadalmi oltalom tartalmát a szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok határozzák meg. A szabadalombitorlás A szabadalmi oltalom alatt álló találmány jogosulatlan hasznosítása szabadalombitorlásnak minősül és polgári jogi esetleg büntetőjogi következményekkel járhat. A szabadalombitorlási ügyek bírói útra tartoznak. A szabadalmi eljárás [szerkesztés] Az eljárás a szabadalmi bejelentés benyújtásával indul, tehát ügyfél kérelmére folytatható közigazgatási eljárás. Az eljárásra kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel Magyarországon a Magyar Szabadalmi Hivatal rendelkezik. A szabadalom fenntartása A szabadalmas köteles évente emelkedő, jogszabályban meghatározott mértékű fenntartási díjat (évidíjat) fizetni az államnak. Díjfizetés hiányában a szabadalom megszűnik. A szabadalom megszűnése A szabadalom a törvényben meghatározott okokból megszűnik, így pl. az oltalmi idő lejár az évidíjat nem fizetik meg a szabadalmat megsemmisítik

4 Last update: 2014/12/06 01:52 egressy:10e:tananyag:jog Védjegy A védjegy jogi, azon belül iparjogvédelmi fogalom. A védjegyoltalom nem tartozik a szerzői jog alá. Magyarországon a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvényt többek között a évi CII. törvénnyel módosították. Ez utóbbi május 1. napján lépett hatályba. A védjegy fogalma A magyar védjegytörvény 1. (1) szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegy szót a törvény csak olyan megjelölésekkel kapcsolatban használja, amelyeket védjegyként lajstromoztak (kivéve a közismert védjegyet, amely lajstromozás nélkül is védjegyoltalomban részesül). A védjegy funkciói A védjegy funkcióit a jogirodalom többféle módon határozza meg. megkülönböztető funkció illetve azonosító funkció, versenyeszköz funkció, reklámeszköz funkció, minőségjelző (pl. tanúsító vagy eredetjelző) funkció. A védjegyoltalomban részesíthető megjelölések A magyar védjegytörvény szerint védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang, valamint a fent felsorolt egyes megjelölések összetétele. A védjegyjog tartalma (a védjegyhasználat) A magyar védjegytörvény a védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek körében kiemeli, hogy a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. E kizárólagos jogot csak a védjegyjogosult gyakorolhatja, illetve az, akinek a védegyjogosult használati engedélyt (licencia) adott. A védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ Printed on 2016/08/17 05:18

5 2016/08/17 05:18 5/11 Jog a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Különösen tilos (másoknak) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán és/vagy a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, és/vagy szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt, és/vagy a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele; a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban. A védjegyoltalom területi hatálya A védjegyjog területi (territoriális) hatályú, ami főszabályként annyit jelent, hogy csak abban az országban áll oltalom alatt, ahol védjegyként bejelentették és védjegyként lajstromozták. (Angolszász jogrendszerű országok joga hagyományosan az adott országban való használatot tartja fontosnak). Következésképpen egy Magyarországon a Magyar Szabadalmi Hivatalnál bejelentett és a hivatal által lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarországra terjed ki. E szabály következménye, hogy regionális illetve nemzetközi védjegyoltalmi rendszerek jöttek létre, biztosítva az oltalmat több országra. Nincs olyan egyezmény, amely a Föld valamennyi országában lehetővé tenné a védjegyoltalom egyetlen bejelentéssel való megszerzését. A legfontosabb regionális védjegyoltalom a közösségi védjegy, amely egyetlen bejelentéssel oltalomszerzést tesz lehetővé az Európai Unió teljes területére. A védjegyoltalom keletkezése A védjegyoltalom a védjegybejelentés lajstromozásának napján kezdődik, a védjegybejelentés napjára visszaható hatállyal. (1997. évi XI. törvény 10. ) A megjelölés védjeggyel való védett jellegének feltüntetése Az Egyesült Államokban a védett jelleg feltüntetése kötelező, ezért tüntetik fel a szimbólumot (regisztrált védjegy; nagy R betű egy körben). Ha nincs technikai lehetőség a szimbólum megjelenítésére, akkor (R) (nagy R betű zárójelek között) karaktereket is szokták használni. Szintén az Egyesült Államokban szokásos a (=trademark; TM betűk [alternatívaként a TM betűk zárójelek között]) és SM (=service mark) jelek feltüntetése, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy bár a megjelölés nincs lajstromozva, azt a használója védjegynek tekinti. Számos országban így Magyarországon ezzel szemben nem kötelező a védjegy védett jellegének feltüntetése. Ezekben az

6 Last update: 2014/12/06 01:52 egressy:10e:tananyag:jog országokban nem egységes a gyakorlat, Magyarországon a szimbólumot használják, vagy a Törv. védve (értsd: törvény által védve) feliratot. Licenc A licenc szó engedély értelemben használt. Az eredetileg latin licencia szó az elmúlt évtizedekben német, illetve angol közvetítéssel került a köztudatba. (Az iparjogvédelem területén továbbra is licencia formában használatos). Előforduló pontatlan használati formája, amikor az angolszász szövegkörnyzetből engedély helyett jogként fordítják le. Licencszerződés A szerző bizonyos feltételekkel engedélyt adhat arra, hogy a művét mások használják (to license the use under copyright). Erről szól az adott műre vonatkozó License Agreement, vagyis a licencszerződés. Ez azt írja elő, hogy bár a szerző marad a mű tulajdonosa, bizonyos emberek, például vevők, felhasználók stb. bizonyos feltételek mellett használhatják a művet, illetve annak másolatait, sokszorosított példányait. A jog megszerzése Az, hogy minek lehet az ember szerzője, országonként változó, ahogy a szerzői jog sem nemzetközi jog, hanem nemzeti. Amerikában például a szerzői (személyhez kötődő) jogok olyan mértékben tágulnak ki, hogy például egy film kapcsán örök időkre az egész univerzumban, minden jelenleg létező és a jövőben megszülető médiára, és a filmhez kapcsolódó mindenféle reklámcikkre (merchandise) vonatkozóan fenntartja magának a szerző az őt megillető (egyébként élete végéig plusz hetven évig megkapott) copyrightot. Amerikában, de máshol is, erős törekvés van arra, hogy jogokat szerezzenek az emberek szinte mindenben, a névhasználattól kezdve a szennyezési kvótákon át a világűr gyarmatosításáig bezárólag, és hogy e furcsa jogok átengedése, engedélyezése révén később könnyű bevételekhez jussanak. Ezzel szemben állnak azok, akik altruista (áldozatot vállalva, önzetlen) módon inkább meg akarják osztani javaikat, különösen az ismeretüket és tudásukat, amelyet közkincsként szeretnének látni, és ellenszolgáltatás nélkül adnak engedélyt saját munkáik, alkotásaik felhasználására. Ez az érdeke az összes ifjú, újítani vágyó nemzedéknek. Szoftverlicencek commercial freeware opensource shareware abandoneware public domain Printed on 2016/08/17 05:18

7 2016/08/17 05:18 7/11 Jog Opensource A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag. Shareware A shareware olyan szellemi termék (elsősorban közprogram ), amelyet a készítője ingyen hoz nyilvánosságra, de bizonyos felhasználási formák esetében (például rendszeres vagy üzleti célú használat), illetve egy megadott idő letelte után valamilyen (jellemzően alacsony) díjat vagy a haszonból való részesedést kér a felhasználójától. Shareware programok Total Commander VMware Workstation Public domain A közkincs (angolul public domain) egy szellemi alkotásokra vonatkozó (leggyakrabban szerzői jogi) fogalom, mely olyan művet, alkotást jelent, amelynek felhasználására a jog nem ír elő korlátozást.[1] Közkincs lehet egy alkotás, amennyiben a szerzője azt közkincsnek minősíti (vagyis olyan felhasználási feltételeket állapít meg, melyek a szerzői jogi törvény megkötései alól felmentést adnak); valamint akkor, ha annak szerzői jogi védelmi ideje lejárt. Freeware A freeware olyan, a szerzői jog által védett szoftver, ami ingyen használható, tetszőlegesen hosszú ideig (szemben a shareware-rel, ami szintén ingyenes, de csak korlátos ideig használható). A freeware (ingyenes szoftver) nem összekeverendő a szabad szoftverrel (free software), ami bármilyen célra szabadon felhasználható, és szabadon módosítható: a freeware felhasználási módja gyakran korlátozott, például otthoni, nemkereskedelmi vagy tudományos használatra. Nem azonos a szabadon terjeszthető (angolul freely redistributable) szoftverrel sem (bár a freeware programok nagy része szabadon terjeszthető): a Microsoft Internet Explorer például ingyen letölthető, de nem terjeszthető Abandonware Az abandonware (az abandoned, elhagyatott és a software szavakból) olyan szoftver (általában számítógépes játék), ami nem új, és már nem árusítják. Az abandonware kifejezés célja az ilyen szoftverek másolásának legitimizációja: a szerzői jog tiltja az engedély nélküli másolást, akkor is, ha az, aki engedélyezhetné az adott szoftvert, nem törődik már vele, esetleg a gyártó cég felvásárlása, más cégekkel való egyesülése vagy megszűnése miatt nem is lehet tudni, ki az. Számos régi játéknak a ma is játszható formátumúra alakítása a másolásvédelmi eljárások megkerülése miatt is törvénysértő. (2006 óta az USA-ban a Digital Millennium Copyright Act alóli egyik kivétel a

8 Last update: 2014/12/06 01:52 egressy:10e:tananyag:jog kereskedelmi forgalomban már nem lévő játékok védelmének feltörése archiválási célra. OEM Az OEM (Original Equipment Manufacturer) kifejezés arra a szituációra utal, amikor egy vállalat az eredeti gyártótól megvesz valamilyen terméket, majd mint sajátját adja tovább, gyakran valamilyen nagyobb termék részeként. Nem egyértelmű ugyanakkor hogy ebben a helyzetben az eladó eredeti gyártót vagy a felvásárlót nevezzük OEM-nek. Viszont ha valaki OEM terméket vásárol, akkor az azt jelenti, hogy gyári csomagolás nélküli termékről van szó. Általában, amikor mindez úgy történik, hogy a felvásárló vállalat a saját nevén hozza forgalomba a megvásárolt terméket, akkor a vásárló céget nevezzük így. Ez történt például, amikor az IBM a Tandontól floppy-meghajtókat vásárolt és az IBM PC részeként árulta. A keresési adatbázis szerint ez a fogalomhasználat a modern, a fordított változat csak korábbról maradt meg. Erősen növekszik az OEM-ek online aukciós piaca, ahol a termékek gyakran erősen különböznek a normál kiskereskedelemben kaphatóktól. A szónak már igei alakja is létezik az angol nyelvben: IBM OEM'ed the Tandon floppy drives. Létezik ezenkívül az Original Design Manufacturer (ODM) kifejezés is, amely olyan társaságokra vonatkozik, amelyek olyan termékeket terveznek és gyártanak, amelyek aztán más márkanév alatt kerülnek forgalomba. Ilyen például a Sony Carl Zeiss optikával ellátott fényképezőcsaládja. Adatvédelem Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Nevével ellentétben tehát nem elsősorban az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők. Ennek eszközei lehetnek jogi szabályok, eljárások, de akár technológiai eszközök is. Fontosabb alapfogalmak Az adatvédelmi törvény (Avtv.) pontja szerint személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet 2. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat 8. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező Printed on 2016/08/17 05:18

9 2016/08/17 05:18 9/11 Jog szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja 9. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is Az adatvédelem hazai története Az októberi, köztársasági alkotmány már elismeri a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, melyet az évi teljes alkotmányrevízió a kétharmados szabályozású törvények körébe emel. Az adatvédelem, más néven az információs önrendelkezési jog az egyén azon joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról. - mondta ki a 15/1991. (IV.13.) AB határozat[2]. Az állam és a gazdaság működéséhez, a társadalmi tevékenységek tervezéséhez és szervezéséhez egyre több információra van szükség. A nagytömegű információkezelésben növekedett az informatika jelentősége. Hiányzott egy átfogó szabályozás az adatok feldolgozásával és nyilvántartásával kapcsolatban, mely jogbizonytalanságot szült. Az Országgyűlés alkotmányos kötelezettségének eleget téve megalkotta és november 17-én kihirdette a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényt, közismertebb nevén az adatvédelmi törvényt (Avtv.). A törvény január 1-jétől hatályos módosítása átültette a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[3]. Az irányelv jelenleg is fontos, főleg jogértelmező szerepet tölt be a magyar törvény mellett[2]. Az adatkezelés feltételei [szerkesztés] Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy törvény elrendelte. [Avtv. 3. (1) bek.] Különleges adat kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. [Avtv. 6. ] A tájékoztatás követelményének való megfelelést szolgálja pl. az internetes honlapok esetében az adatvédelmi nyilatkozat. Az adatkezelés konjuktív feltétele az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének való megfelelés is, amely így szól: Avtv. 5. (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és

10 Last update: 2014/12/06 01:52 egressy:10e:tananyag:jog ideig. Jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségek Az érintett tájékoztatást kérhet adatai kezeléséről, és - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - kérheti adatai helyesbítését és törlését. [Avtv. 11. ][1] Az érintett jogainak megsértése esetén az adatvédelmi biztoshoz vagy bírósághoz fordulhat. Amennyiben a jogsértést auditált adatkezelő követte el, az érintett az adatvédelmi auditort is felkeresheti. A jogellenes adatkezelés következményei [szerkesztés] Törlés [Avtv. 14. (2) bek. e)][1] Bíróság lehetőségei [Avtv. 17. ][1] Kártérítés [Avtv. 18. ][1] Más polgári jogi igények [Ptk. 84. ][4] Szabálysértés [Szabs. r. 26. ] Munkajogi [Mt (3) bek.] Bűncselekmény [Btk. 177/A. ][5] Direkt marketing célú adatkezelés szeptember elsején lépett hatályba az új reklámtörvény, a évi XLVIII. törvény - Grt.[6]. A reklámtörvény az opt-in jelleget érvényesíti, azaz fő szabály szerint gazdasági reklám csak előzetes hozzájárulás birtokában küldhető. Reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. [Grt. 6. (1) bek.] 500 db feletti postai reklámküldemény a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Telefonkönyvben található telefonszámokat jogszerűen fel lehet hívni direkt marketing célból, ha az előfizető a dm-célú hívásokat a szolgáltatójánál nem tiltotta le[7]. Printed on 2016/08/17 05:18

11 2016/08/17 05:18 11/11 Jog From: - SzitWiki Permanent link: Last update: 2014/12/06 01:52