Az almásfüzitõi vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai
|
|
- Balázs Varga
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Értesítõ LIII. évf füzet, pp Az almásfüzitõi vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai VICZIÁN ISTVÁN 1 Abstract Environmental geomorphological conditions of red mud depositories at Almásfüzitõ At Almásfüzitõ, 12 million tons of red mud were laid down behind the flood protection dams of the Danube, on the low and high flood plains of the river, covering an area of 200 ha. Red mud is the by-product of alumina production, classified as II category dangerous waste because of its high heavy metal contents, strongly alkaline character and high concentration of radioactive elements. The depositories were set up without any isolating barrier toward the underlying m thick, highly permeable alluvial sediments of the river. Waters deriving from the depository pollute the ground water and the Danube. The abandoned river channels spread under the depositories are preferred zones of the ground water flow. Almost all portions of the dykes which were built above the meandering river channels, are damaged by slumps and slides. The dust of the red mud transported by wind from the uncovered mud space endangers the health of inhabitants of the surrounding settlements. The cassettes containing the red mud are covered by various other dangerous waste. The surrounding of Almásfüzitõ has been a seismic area. A possible stronger earthquake might cause break of the dykes, pollution of the water of Danube and would seriously damage the living organisms. Pollution of the gravel bed of the river might destroy the drinking-water base of the settlements situated along the Danube. Bevezetés A Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitõn 1950 és 1997 között timföldgyár mûködött. A timföldgyártás során hatalmas mennyiségû veszélyes hulladék (vörösiszap) keletkezett, amelybõl több mint 12 millió tonnát Almásfüzitõn, a Duna árterén kialakított, síkvidéki körgátas zagytározókban helyeztek el 200 hektárnyi területen. Dolgozatomban e veszélyes hulladékfajta sajátosságainak bemutatása után a vörösiszap-tározók helykiválasztását kívánom értékelni környezetük geomorfológiai vizsgálata alapján. E célra a Duna melletti településen létesített zagytározó mintaterületként messzemenõen alkalmas. 1 MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1112 Bp., Budaörsi út viczianistvan@fre .hu 85
2 A vörösiszap jellemzõi A vörösiszap a timföldgyártás egészségre igen ártalmas mellékterméke, amelyet a nátronlúgban oldhatatlan ásványok, valamint a lúggal reakcióba lépõ vegyületekbõl képzõdõ szilárd sók alkotnak. Az erõsen lúgos kémhatású (ph=10) anyag nehézfémtartalma átlagosan hétszer magasabb az átlagos hazai termõtalajokra jellemzõ értékeknél. Az almásfüzitõi tározók anyagának nehézfémtartalma kb t (PUSKÁS S. 1999). A vörösiszapban a radioaktív leányelemek is feldúsulnak. Koncentrációjuk (1. táblázat) a tipikus hazai talajokra jellemzõ értékeknek szorosát mutatja (UGRON Á. 1996). 1. táblázat. Almásfüzitő környékén felhalmozott vörösiszap minták radioaktivitása (UGRON Á., OSSKI, Számítás- és Mérést. Oszt. Elemzése, 1991) Gamma-spektrometriai analízis eredményei (Akt. konc. Bq/kg) Mutató I. sz. II. sz. vörösiszap-tározó cm vörösiszap-tározó cm 243 Th 290 ± 14% U-sor 226 Ra 410 ± 12% 504 ± 8% Pb 260 ± 3% 368 ± 3% 214 Bi 250 ± 3% 360 ± 3% 228 Ac 270 ± 5% 351 ± 4,5% Th-sor 212 Pb 230 ± 4% 314 ± 3% Bi 290 ± 14% 420 ± 12% 208 Tl 270 ± 5% 366 ± 4% 40 K <2 80 ± 50% 134 Cs <2 <0,6 137 Cs 12 ± 26% 3,5 ± 76% 243m Pa 600 ± 55% 1040 ± 43% Tipikus hazai talaj: U-sor: Th-sor: Az anyag fizikai tulajdonságai is kedvezõtlenek: vízzel telítve nem vízzáró, víztartalmát hosszú idõ után sem veszti el. Térfogata magas víztartalma miatt a hõmérsékleti és csapadékviszonyoktól függõen változó. A vörösiszap erõsen lúgos kémhatása és a nehézfémek magas koncentrációja miatt a II. veszélyességi kategóriába tartozó veszélyes hulladéknak minõsül, ezért elhelyezése speciális földrajzi és mûszaki feltételeket igényel. Almásfüzitõ földtani és geomorfológiai viszonyai Almásfüzitõ a Gyõr Tatai-teraszvidék K-i részén helyezkedik el. A mezozóos, karbonátos medencealjzat Ny-on még 300 m-en, K-en már csak 100 m mélyen húzódik. Az oligocéntõl kezdve süllyedõ alaphegységre vastag harmadidõszaki rétegsor, legfelül jellemzõen agyagos, pannon üledékek rakódtak. 86
3 A pliocén végétõl a süllyedõ területet a Duna és mellékfolyói több tíz m vastag kavicsos-homokos alluviális üledékkel borították be. A középsõ pleisztocén során a mai Gyõr Tatai-teraszvidék területének süllyedése megállt, így a Duna hordalékkúpjába bevágódva teraszokat alakított ki. A vizsgált területen a Duna II/b. és II/ a sz. teraszát, ill. magas- és alacsonyártéri szintjeit különböztethetjük meg (1. ábra). Az utóbbihoz tartoznak a Duna vastag iszapréteggel kibélelt, elhagyott óholocén folyómedrei is (PÉCSI M. 1959, 1991). A teraszok felszínét sokfelé óholocén futóhomokformák fedik. Almásfüzitõ tágabb környezetét a Tata, Ó-Szõny és Dunaalmás által határolt területet a vízrendezési munkálatok elõtt mocsarak borították, amibõl csak a jelenlegi és az óholocén Duna-medrek által határolt teraszszigetek és a magasabban fekvõ teraszfelszínek emelkedtek ki. A mély térszíneket borító víz bõvizû karsztforrásokból és a Duna felõl táplálkozó talajvízbõl származott (HORUSITZKY H. 1916). Ma már 10 km hosszú árvízvédelmi töltés választja el a területet a folyótól, ami több km-es szakaszon egyben a vörösiszap-zagytározók gátjaiként is szolgál. A terület jellege azonban nem változott meg lényegesen. A mélyebben fekvõ részeket most is nádasok borítják, az elhagyott medrekben patakok folynak. A jó vízvezetõ tulajdonságú alluviális üledékben mozgó talajvíz a Duna vízszintjéhez igazodik, a folyó magas vízállása idején a tározók szigetként állnak ki a vízbõl. Az elsõ vízzáró, agyagos pannon rétegek a Duna m vastag kavicsos, homokos üledéke alatt találhatók (PÉCSI M. 1959, 1991). A tározókat lakótelepek, kiskertek és ipari létesítmények veszik körül. A tározók helyzete és kialakítása A vörösiszap tárolására szolgáló kazetták kialakítását a növényzet eltávolításával és a felsõ humuszos réteg elhordásával kezdték. Az így nyert felszínt felszántották és helyben lévõ iszapos-homokos anyagot tömörítették. Vízzáró agyagpaplanterítést tehát nem alkalmaztak. Az I VI. sz. tározók gátjait a zagytér alatti iszapos anyagból építették. A VII. sz. tározó kialakításakor fóliát is alkalmaztak (ÉGA). A megfelelõ mûszaki védelem nélkül épült tározókból a vörösiszappal együtt a tározókra került, ill. az ott késõbb megjelenõ szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül érhették el a talajvizet. Az alluviális üledékek jó vízvezetõ képessége és a magas talajvízállás miatt a tározók környezete a szennyezõdésekkel szemben érzékeny terület. A talajvíz szintjét és áramlási viszonyait elsõsorban a Duna és a Szõny Füzitõi-csatorna vízállása határozza meg. Nagyvíz idején a Duna táplálja a talajvizet, ami ekkor D-i irányba áramlik. Ilyenkor a talajvíz szintje a tározók környezetében megemelkedik, így azok szigetként emelkednek ki a vízbõl. A megemelkedõ talajvíz az iszaptér alsó rétegeit átmossa, emiatt elszennyezõdik. Az év nagyobb részében kis- és középvízállás esetén a Duna a talajvizet megcsapolja, emiatt a szennyezett vizek a folyóba kerülnek. 87
4 88 1. ábra. Almásfüzitõ geomorfológiai térképe (Szerkesztette: VICZIÁN ISTVÁN). 1 = alacsonyártér; 2 = magasártér; 3 = II/a. terasz; 4 = II/b. terasz; 5 = vörösiszap-zagytározó; 6 = futóhomokkal megemelt felszín; 7 = futóhomok formák; 8 = deflációs mélyedés; 9 = mesterségesen feltöltött terület; 10 = lejtõ; 11 = település; 12 = vasút; 13 = közút; 14 = gát Geomorphologic map of Almásfüzitõ (Compiled by: ISTVÁN VICZIÁN). 1 = low flood plain; 2 = high flood plain; 3 = terrace no. II/a; 4 = terrace no. II/b; 5 = red mud depository; 6 = elevated terrain of wind-blown sand; 7 = forms of wind-blown sand; 8 = deflation hollows; 9 = antropogeneous landfill; 10 = slope; 11 = settlement; 12 = railway; 13 = public road; 14 = dam
5 Az iszaptározókat csak rendkívül kis területen építették ármentes teraszfelszínekre. A lerakókat leginkább a folyó alacsony-, ill. magasártéri szintjein, jó vízvezetõ tulajdonságú teraszkavicsra alapozva alakították ki (VICZIÁN I. 2001, 2003). Minden kazetta alatt megfigyelhetünk alacsonyártéri szinteket, a magasártéri terasz testében futó, mély fekvésû, élõ és elhagyott folyó- és patakmedreket. Ezek ma is a kitüntetett zónái a talajvíz áramlásának. Az eltemetett medrek jelen állapotukban is összegyûjtik és vezetik vízgyûjtõ területük felszíni és felszín alatti vizeit, így a zagytérben lévõ szennyezett vizeket is. A medrekhez köthetõ talajvízáramlást bizonyítják a zagytározók gátjainak Duna felé nyíló részein megjelenõ vörösiszapos fakadóforrások, amiken át a szennyezett víz egy kis része a felszínre kerül (VICZIÁN I. 2001, 2003). A geomorfológiai viszonyok visszatükrözõdnek a gátak állapotán is. Egyrészt a medrekhez köthetõ talajvízáramlás meggyengíti az iszaptározók gátjait, veszélyeztetve azok állékonyságát. Másrészt az alacsony fekvésû területek vízzel átáztatott, kis nyírószilárdságú, iszapos anyagán a gátak könnyen megcsúsznak a képlékeny halmazállapotú vörösiszap terhe alatt. Megfigyelésem szerint azok a gátszakaszok, amelyek alacsonyártéri szintekre és medrekre épültek, szinte kivétel nélkül sérültek, helyenként több 10 m hosszan, rogyások és csuszamlások alakulnak ki rajtuk. Terepbejárásaim során a VII. sz. kazetta gátjának a DNy-i, ÉNy-i és DK-i sarkán, valamint a D-i oldal K-i felén és a K-i gát oldalán észleltem sérült szakaszokat. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a medrekhez köthetõ talajvíz áramlások nemcsak a talajvízszennyezés területi elterjedését növelik, hanem a gátak biztonságát és állékonyságát is veszélyeztetik. A vörösiszap-tározók szennyezõ hatása A talajvíz szennyezõdések vizsgálata céljából a tározóktól D-re 11 figyelõ kutat alakítottak ki. A vízvizsgálatokat a tározók tulajdonosa, a rekultiválást és a hulladék-elhelyezést végzõ Tatai Környezetvédelmi Rt. végezteti el. A cég által beszolgáltatott eredményeket az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség meghatározott idõközönként független vizsgálatokkal ellenõrzi. A vörösiszap szennyezõ hatása elsõsorban a magas Na-koncentrációban, a magas fajlagos elektromos vezetõképességben és a lúgos ph értékekben mutatkozik meg. A kiugróan magas fluoridkoncentrációk több esetben meghaladják a C3 intézkedési értéket is (SULYOK Z. 2000). A toxikus fémek értékei rövid idõn belül igen változatos, olykor nagyságrendileg is eltérõ eredményeket adtak. A talajvíz oldott fémtartalma legtöbb esetben a szennyezettségi határ alatt volt, de néhány esetben minden határértéket többszörösen meghaladt. Nem tartom szerencsésnek, hogy a talajvízfigyelõ-kutak nem a talajvíz áramlásának kitüntetett zónáiban vagyis nem a Duna felöli oldalon és nem is a tározók 89
6 alatt húzódó medrek vonalában alakították ki, hanem a tározóktól D-re, a magasártér és a II/a. terasz testében. A vizek szennyezõdének csökkentése érdekében hasznos lenne a tározók felszínének vízzáró réteggel való lefedése, mert így a hulladékokon átszivárgó csapadékvíz mennyisége csökkenthetõ lenne. Az almásfüzitõi lakosok több évtizeden keresztül szenvedték a timföldgyár és a fedetlen tározók okozta por kellemetlenségeit. A tározók fedetlen felszínérõl a szél jelentõs mennyiségû port ragadhat magával és szállíthat a környezõ lakóterületekre. A tározók lefedése már az 1970-es évek óta folyik különbözõ technikák alkalmazásával. A zagytér termõre fordítása kevés sikerrel járt, csak egyes igénytelen fûfélék maradtak meg. Az ültetett fák és bokrok hamarosan kipusztultak, amint gyökereik a vörösiszapot elérték. A zagytereken kialakított talajtakaró a vörösiszap hatására idõvel elszikesedett, aminek erõsen lúgos kémhatását csak kevés növény volt képes elviselni (ÉGA). Az I VI. sz. kazetták ma már nagyrészt fedettek. A VII. sz. kazetta 60%-a még fedetlen, ennek rekultiválása folyamatban van. Itt a lefedés a dorogi veszélyeshulladékégetõmû pernyéje, különbözõ veszélyes hulladékok és maradványaik, valamint mocsártalaj keverékével történik. A tározókban a vörösiszapon kívül sok ezer t más veszélyes hulladékot helyeztek el, ill. építettek be a terület gátjaiba azok kialakítása, magasítása során, pl. salakpernye, kõolajszármazékok, ipari szennyvizek és iszapok, bõrgyári cserzõanyagok, különbözõ vegyszerek, kommunális szemét, pernye, galvániszap, továbbá egyéb különbözõ veszélyes hulladékok és maradványaik (ÉDKVF). A hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanná teszi a hulladéklerakó szennyezõ hatását, emellett megnehezíti a vörösiszap esetleges késõbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását. Növeli a környezetterhelés kockázatát, hogy a különbözõ vegyi anyagok keveredésük során reakcióba léphetnek egymással, ami megváltoztathatja szennyezõ jellegüket és fizikai tulajdonságaikat (pl. a vörösiszap rossz vízvezetõ képességét). A vörösiszap radioaktív-anyag tartalmából adódó közvetlen sugárzás elhanyagolható az anyag alacsony aktivitása miatt. A vörösiszap radiológiai veszélye leginkább a szél útján szállított sugárzó anyagok vonatkozásában jelentkezik. Ezek belélegzése tüdõrák kialakulásához vezethet. Annak vizsgálatára, hogy a vörösiszap-tározókban lévõ radioaktív anyagok bomlásakor keletkezõ, szintén radioaktív gáz (radon) eljut-e a környezõ lakásokba, a RAD Lauder Laboratórium segítségének köszönhetõen méréseket végeztem ban a VII. sz. tározótól pár 100 m-re fekvõ Béke utcában 10 lakásban telepítettünk radonmérõ nyomdetektorokat. A radonnak és a bomlása során keletkezõ lányelemeinek nagy jelentõsége van radiológiai szempontból, mert ezek a levegõben lévõ aeroszol-részecskékhez tapadva a tüdõbe juthatnak. Ha a radont vagy leányelemeit belélegezzük, azok igen mélyen lerakódhatnak a tüdõben. A bomlás során a hörgõk és a tüdõ belsõ felületét borító 90
7 hámsejteket közvetlenül alfa-részecskékkel sugározzák be, ami fibrózist, tüdõrákot és tüdõtágulást okozhat (SZERBIN P. 1994). A lakótéri radon tekintetében a nemzetközi sugárvédelmi ajánlások 200 és 600 Bq/m 3 között adják meg a cselekvési szintet. Az USA-ban 150, Németországban, Oroszországban, Angliában, Csehországban és Szlovákiában 200, Svédországban 400 Bq/m³ a határ. Magyarországon még nincs törvényileg meghatározott dóziskorlát a lakótéri radonra (HÁMORI K. 2002). A Béke utcában az egyes lakásokban az éves átlagértékek a következõk voltak: 80, 93, 109, 117, 136, 145, 145, 171, 200, 297 Bq/m³. A magasabb értékkel rendelkezõ házak a korábbi (ÉNy DK és DNy ÉK) medrek vonalában voltak, de ebben a zónában alacsony értékû házakat is mértünk. A magasabb értékeket erõltetett lenne a medrekhez köthetõ vörösiszappal szennyezett talajvíz hatásaiként magyarázni. A mérések szerint vörösiszap-tározókból a talajvízzel a házak alá szállított radióaktív anyagok nem okoznak jelentõsebb radioaktív többletterhelést. Erre utal a Béke utcában lévõ kutak vízének vizsgálata is. Az ELTE atomfizikai laboratóriumában elvégzett mérések alacsony (3,1 és 3,5 Bq/l) aktivitást mutattak (HÁMORI K. 2002). A különbözõ radon-értékek sokkal inkább a házak különbözõ minõségû építõanyagaival és szigetelésével, valamint a lakók eltérõ életvitelével (pl. a szellõztetés gyakoriságával) lehetnek összefüggésben. Az itt mért értékek átlaga meghaladja a magyarországi átlagértékeket (néhány ház esetében még magasnak mondható), de ilyen értékek mellett speciális radon-mentesítésre nincs szükség, csupán a gyakoribb szellõztetésre kell fölhívni a lakók figyelmét. A 200 Bq/m³-t meghaladó érték esetében talajszigetelés alkalmazását is szokták javasolni. Tektonika, földrengések Almásfüzitõ környéke (Ács, Komárom, Dunaalmás, Dunaszerdahely) a negyedidõszak során tektonikailag aktív, földrengésveszélyes terület volt. Errõl tanúskodnak a teraszok és tektonikus deformálódásaik (PÉCSI M. SCHEUER GY. SCHWEITZER F. 1984), a környezõ települések hévizes forrásai és a történelmi feljegyzések is. A szomszédos Komáromban az 1763-as földrengés 279 házat döntött romba, ezek a rengések okozták a hegység túlsó felén álló zsámbéki templom összedõlését is. A húsz évvel késõbbi, 1783-as földrengés 500 házat pusztított el Komáromban ben a keleti szomszéd, Dunaalmás házai pusztultak el földrengés következtében (HOLÉNYI L. 1967). Az iszaptározók környezetében lévõ fiatal törésvonalakhoz köthetõ lassú mozgások a zagytározók gátjaiban feszültségeket kelthetnek, csökkentve ezzel azok stabilitását. Egy erõsebb földrengés hatalmas környezeti katasztrófához vezetne. A tározók gátjai megsérülnének, emiatt a vörösiszap a Dunába kerülne. A vízszennyezés következtében a folyó élõvilága súlyosan károsodna. A folyóba kerülõ finom vörösiszap elszennyezné a folyó kavicságyát, tönkretéve ezzel a dunaparti települések fõ ivóvízbázisát. 91
8 IRODALOM ÉGA: Építési Geotechnikai Adattár kéziratos dokumentumai. Bp. ÉDKVF: Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Fõfelügyelõség kéziratos dokumentumai. Gyõr HÁMORI K Nyomdetektorok viselkedése. Diplomamunka, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék, Bp. HOLÉNYI L Gerecse útikalauz. Sport Kiadó, Bp., pp HORUSITZKY H A komárommegyei Kömlõd környékének agrogeológiai viszonyai. A Magy. Kir. Földtani Int évi jelentése, Bp., pp PÉCSI M A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földr. Monográfiák 3. Akad. Kiadó, Bp., 345 p. PÉCSI M Geomorfológiai és domborzatminõsítés. MTA FKI Bp., pp PÉCSI, M. SCHEUER, GY. SCHWEITZER, F Plio-pleistocene tectonic movements and the travertine horizons in the Hungarian Mountains. Studia Geomorphologica Carpato-Balcanica, Vol. XVII., Kraków, pp PUSKÁS S Kis koncentrációjú, nehézfémtartalmú galvániszapok beágyazása vörösiszapba az almásfüzitõi vörösiszaptéren. Szakdolgozat, BME Kém. Tech. Tanszék, Bp. SULYOK Z Tájékoztatás a H-50532/1998 sz. veszélyes hulladék kezelési engedélyében foglalt, az almásfüzitõi I VII sz. vörösiszaptározók környezetében kialakított talajvíz-monitoring rendszerrel kapcsolatos elõírások teljesítésértõl. KVM, Bp., 7 p. SZERBIN P Radon a Rudas-fürdõ légterében. Fizikai Szemle p. UGRON Á Almásfüzitõ környékén felhalmozott vörösiszap minták radioaktivitása. In: SCHWEITZER F. TINER T. (szerk.): Nagyberuházások és veszélyes hulladékok telephely-kiválasztásának földrajzi feltételrendszere. MTA FKI, Bp., pp VICZIÁN I Az almásfüzitõi és neszmélyi vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai és értékelésük. Diplomamunka, PTE Földrajzi Int., Pécs, 56 p. VICZIÁN, I Engineering Geomorphologic Problem of Red Mud Depositories on the Flood Plain of the Danube. In: LEHOCZKY, L. KALMÁR, L. (eds.): 4th International Conference of PhD Students, University of Miskolc, Aug Miskolc, pp
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű
Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
Az ember környezetformáló tevékenységének történeti változásai a Komárom Esztergomi-síkság és a Nyugati- Gerecse területén
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Az ember környezetformáló tevékenységének történeti változásai a Komárom Esztergomi-síkság és a Nyugati- Gerecse területén PhD
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
A hazai vízművek NORM-os felmérése
A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive
RÖVID VÉLEMÉNY AZ ALMÁSFÜZITŐI VII. SZ. ÉS A NESZMÉLYI VIII. SZ VÖRÖSISZAP-TÁROZÓKRÓL
RÖVID VÉLEMÉNY AZ ALMÁSFÜZITŐI VII. SZ. ÉS A NESZMÉLYI VIII. SZ VÖRÖSISZAP-TÁROZÓKRÓL Készítette Sajgó Zsolt környezetvédelmi szakmérnök, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés részére 2013-ban Állítás:
Radon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON
RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Készítette: Váradi Eszter, ELTE Környezettan Bsc Témavezető: Dr. Horváth Ákos, ELTE Atomfizikai Tanszék Budapest, 2013. Célkitűzés Vasad területének
A vörösiszap-katasztrófáról radioökológusi szemmel
A vörösiszap-katasztrófáról radioökológusi szemmel Í 2010. október 4-én, hétfőn átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. A mintegy hétszázezer köbméternyi kiszabadult, erősen lúgos,
a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról
A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban:
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
Vízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1823/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: GEON system Kft. mintavevő és vizsgáló szervezet 3530 Miskolc, Görgey Artúr
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
Hulladéklerakók szigetelésének fontossága a felszín alatti vizek védelmében. Unyi Zsófia Tegola Ungarese Kft. FAVA,
Hulladéklerakók szigetelésének fontossága a felszín alatti vizek védelmében Unyi Zsófia Tegola Ungarese Kft. FAVA, 2019.03.27. HULLADÉKOK SORSA JELENLEG IS KOMOLY PROBLÉMÁT JELENT MAGYARORSZÁGON ILLEGÁLISAN
Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén
Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Simon Gergely 2015-11-20 Talajvíz szennyezettség A BVM Illatos úti telephelyén ármentesítést végző Elgoscar-2000
A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
Geotechnikai elemek hulladékból:
Geotechnikai elemek hulladékból: kapilláris rétegsorok, szivárogtató rétegek Feigl Viktória, Vaszita Emese, Ujaczki Éva, Klebercz Orsolya és Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Környezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.
KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ
Európa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.
A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
A VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő
DUNA-DRÁVA CEMENT KFT.
DUNA-DRÁVA CEMENT KFT. JELENTÉS HULLADÉK EGYÜTTÉGETŐ MŰVEK 2016. ÉVI MŐKÖDÉSÉRŐL ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL Tartalomjegyzék 1.0 Hivatkozások 2.0 Technológia működése 3.0 Levegőbe és vizekbe történő kibocsátások
BUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
Földtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
Viczián cáfolati cikk
Viczián cáfolati cikk Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai és Az ember környezetformáló tevékenységének történeti változásai a Komárom-Esztergomi síkság és a Nyugati-Gerecse
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz
Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján
Gerecsei csuszamlásveszélyes lejtők lokalizálása tapasztalati változók alapján Gerzsenyi Dávid Témavezető: Dr. Albert Gáspár 2016 Célkitűzés Felszínmozgás-veszélyes területek kijelölését segítő relatív
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
4. Az atomerőmű térségének környezetállapota az üzemeltetés előtti időszakban
4. Az atomerőmű térségének környezetállapota az üzemeltetés előtti időszakban 4. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 4. AZ ATOMERŐMŰ TÉRSÉGÉNEK KÖRNYEZETÁLLAPOTA AZ ÜZEMELTETÉS ELŐTTI IDŐSZAKBAN... 1 4.1.
RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor SOMOS Kft., Budapest RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ (DIPLOMAMUNKA BEMUTATÁSA) XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április
A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE
A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának
Magnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
Készítette: Kurcz Regina
Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi
Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi
Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.
KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,
Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió
TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába
Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről
BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről Balatonhenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének
Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi
Nógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 29-ei ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALELNÖKE ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. november 29-ei ülésére Tárgy: A neszmélyi vörösiszap tározó bejárásán szerzett tapasztalatok és az ezzel
A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA
PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány