SZERVEZETFEJLESZTÉS TANULMÁNY, ADATBÁZIS, SZAKÉRTŐI MUNKA

Átírás

1 4Sales Systems MÓRAHALOM VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK POLGÁRMESTERI HIVATALA 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Tel.: (06) ; Fax: (06) TANULMÁNY, ADATBÁZIS, SZAKÉRTŐI MUNKA Kapcsolódó ÁROP részterületek: ÁROP 1.a) ÁROP 1.b) ÁROP 1.c) AROP 1.d) ÁROP 1.e) AROP 1.f) AROP 1.h) AROP 1.j) AROP 1.k) AROP 1.l) ÁROP 2.c) ÁROP 2.g) ÁROP 3.a) ÁROP 3.b) Általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése A hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése érdekében Ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása Rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása A hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása A hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése Szervezeti szintű teljesítménymérési és értékelési eszközök bevezetése Projekt szemlélet megerősítése Költségvetési gyakorlat felülvizsgálata Környezetbarát közbeszerzési gyakorlat bevezetése A lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítása Civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok A kiadás dátuma: Jóváhagyta: Dr. Szántó Mária jegyző A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Mórahalom Település bemutatása A Polgármesteri Hivatal Az ÁROP projekt Swot analízis A Döntési mechanizmus korszerűsítése (1.a) Mórahalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (Ügyrend) A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje Kiadmányozás rendjének szabályozása Ügyiratkezelési Szabályzat Az Adatvédelmi Szabályzat A Polgármesteri Hivatal okmányirodájára vonatkozó külön adatvédelmi szabályok Az okmányiroda működésénél biztosítani kell: A kezelendő okmányok: A kezelendő tartozékok és kellékek: Az okmányok, ügyiratok tárolása: Az okmányok kezelő személyzete: A biankó okmányok megrendelése: A biankó okmányok és más küldemények átvétele: Az okmányok, ügyiratok nyilvántartása: Az okmányok selejtezése: Az ellenőrzés: A leltározás: Az informatikai rendszer: Az informatikai biztonsági követelmények: Közszolgálati Szabályzat Pályázati Szabályzat Stratégiai tervezés, az önkormányzati szakpolitikai prioritások és a költségvetés előkészítése és elfogadása közötti kapcsolat felülvizsgálata (2.c) Koncepcionális célok, irányok megvalósítandó feladatok A hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében. (1.b; 1.c) Ügyleírások, javasolt formanyomtatványok a szociális igazgatás területéreől vett konkrét példán keresztül A kérelemre induló eljárások folyamata A hivatalból induló eljárások folyamata Az ügyfélfogadás szinvonalának további javítása (1.c; 1.f) Az ügyfélszolgálati kommunikáció célközönsége és üzenetei Az ügyfélszolgálati kommunikáció eszközei és módszerei Ügyfélszolgálati személyzet kiválasztása Az ügyfélszolgálati tevékenység fejlesztésének jövőbeni lehetőségei Rendeletalkotási, szabályzási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása. (1.d) Oldal: 2

3 6.1. Képviselőtestületi, bizottsági anyagokkal kapcsolatos tevékenységek folyamata Az Képviselő-testületi modul A képviselő- testületi rendszer tartalma A képviselő- testületi rendszer funkciói Az ülések előkészítése Az ülések dokumentálása A végrehajtás követése Integráció Továbbfejlesztési lehetőség A Hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása, a hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése (1.e; 1.f) A belső kommunikáció eszközei, és módszerei Belső tudásbázis kialakítása mint a hivatalon belüli koordinációs funkció növelésének eszköze Újonnan érkező kollegák belső folyamatokkal való megismertetésének folyamata Hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése, valamint a szervezeti szintű teljesítménymérés és értékelés lehetősége (1.j, 1.k) A Teljesítményértékelés kérdésköre Minősítés Teljesítménymutatók és mérési lehetőségek megjelenése Mórahalom Polgármesteri Hivatalában Kapcsolattartás az ügyfelekkel, elégedettségük mérése A hivatali folyamatok és eredményeinek ellenőrzése, mérése A projektszemlélet megerősítése (1.l) Környezetbarát közbeszerzési gyakorlat bevezetése (2.g) Összefoglalás, fejlesztési javaslatok megfogalmazása (valamennyi ponthoz) Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére. (3.a) A külső kommunikáció eszközei és módszerei Közérdekű adatok köre, közzétételi szabályzat elkészítésének kötelezettsége A civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa (3.b) Összegzés Oldal: 3

4 1. BEVEZETÉS 1.1. MÓRAHALOM TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Mórahalom a Dél-alföldi régióban, Csongrád megyében, az Alföld déli részén, a magyar-szerb határ mentén, szűkebb környezetét tekintve a Mórahalmi statisztikai kistérségben helyezkedik el. Régiókódja 7, megyekódja 6, a kistérségi kódja pedig A statisztikai kistérség központja Mórahalom, 8 település számú állandó lakossal tartozik illetékességi területébe. A kistérség a 311/2007. (XI.17.) korm. rendelet szerint a 41. helyen van az országban jelenleg létező 174 statisztikai kistérség közül. A Mórahalmi kistérség a rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. A térség településeihez hasonlóan, Mórahalom is kiterjedt külterülettel rendelkezik. Mórahalom területe összesen 8314 ha, ebből belterület 376 ha és külterület 7938 ha. A városra a kistérséggel együtt alapvetően mezőgazdasági termelés jellemző. Mórahalom városában jelentős számú szervezet működik, mely átfogja a helyi termelő szféra érdekeinek képviseletét, szükségleteinek kielégítését. Mezőgazdasági szervezeteken kívül számos, elsősorban más főtevékenységgel rendelkező gazdasági szervezet működik. A termelő és szolgáltató ágazatok részben a mezőgazdasághoz kapcsolódva, annak igényeit ellátva működnek. A vállalkozások többsége a kereskedelem, javítás-karbantartás ágazatban tevékenykedik, de az iparban működő vállalkozások, szervezetek száma is nő, melyek többsége a könnyűipar, a feldolgozóipar (kapcsolódva a mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz), illetve az élelmiszeripar területén működik. A kereskedelem és a szolgáltató-szektor döntően a helyi igényeket szolgálja ki, de a tranzitforgalom és turizmus is hozzájárul az ágazat fejlődéséhez. A térségben alapvető törekvés a gazdasági szerkezet egyoldalúságának, elsősorban a mezőgazdaságra támaszkodásának feloldása, más gazdasági ágak fejlődésének elősegítése. Dinamizáló szerepet tölt be ebben a folyamatban a Mórahalmon működő Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park, amely 1997-ben elsőként kapta meg az ipari park címet Csongrád megyében ben 3 új befektető kb. 12 milliárd forint értékű beruházást kezdett meg az ipari parkban. Velük együtt 26 vállalkozás van itt, közülük is a legnagyobb a Mórakert, Magyarország első Oldal: 4

5 elismert TÉSZ-e. Az új befektetések kb. 350 munkahelyet jelentenek a térségnek, csökkentve az igen magas munkanélküliségi rátát. Az Ipari Park folyamatos bővítése a helyi feldolgozott termék növelését, a gazdaság diverzifikációját, a mezőgazdasági termékek alternatív felhasználási lehetőségének bővítését hivatott szolgálni, mindamellett, hogy helyben munkahelyeket teremt. A gazdasági sokszínűségnek közvetett hatása az idegenforgalom területén is jelentkezik, a turizmus növekedése a térségben újabb munkahelyek létrejöttét generálja. A turizmus életminőség javító és gazdaságélénkítő hatása vitathatatlan a térségben. A Mórahalmon regisztrált vállalkozásokra vonatkozó alapadatok Regisztrált vállalkozás korlátolt felelősségű társaság Ebből betéti társaság egyéni vállalkozás Mórahalom lakossága 6010 fő, melynek 30%-a a külterületi 800 tanyán él. Mórahalom nagy, hat körzetre osztott tanyavilággal rendelkezik. A népesség alakulását az élveszületések és halálozások, valamint a vándorlás befolyásolja. Az elvándorlást és bevándorlást vizsgálva megállapítható, hogy a településre való bevándorlás sokkal inkább jellemző, mint az elvándorlás. Mórahalom város lakosságszáma növekvő tendenciát mutat, amely a településfejlesztési tevékenység eredményeként tudható be. Népesség változás Mórahalmon ig Érdekes adat még, hogy a településre a roma lakosság nem jellemző A POLGÁRMESTERI HIVATAL A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény - Ötv (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az Oldal: 5

6 önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, melyek az alábbiak szerint csoportosíthatóak: Előkészíti és végrehajtja a testületi szervek - képviselő-testület, bizottság - önkormányzati döntéseit a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett. (Ötv. 38. (1)) Közreműködik a polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatásköreinek ellátásában. (Ötv. 35. (1), 36. (2) bekezdés c) pont) Ellátja az önkormányzati testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (Ötv. 29. ), az önkormányzati képviselők munkájának segítését. (Ötv. 19. (2) bekezdés e) pont) Előkészíti döntésre a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről. (Ötv. 38. (1), 36. (2) bekezdés f) pont) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatai : ellátja az önkormányzati testületi szervekhez (képviselő-testület, bizottságok, kisebbségi önkormányzat) kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, valamint a belső munkaszervezési igazgatási teendőket. Segíti az önkormányzati képviselők munkáját, a vezetés irányító tevékenységét, előkészíti és végrehajtja a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a polgármester, illetve az alpolgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett, ellátja az önkormányzat és szervei számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az önkormányzati hatósági, valamint az államigazgatási hatósági ügyeket és gondoskodik a döntések végrehajtásának megszervezéséről. A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszáma 33 fő, amelynek nagyobb szervezeti egységei az osztályok, a kisebbek a csoportok. Az önkormányzati operatív munkát, a polgármester hatáskörébe tartozó feladatok jelentős részét pedig a Polgármesteri Kabinet végzi. A Polgármesteri Hivatal éves ügyiratforgalma, iktatott és nem iktatott Okmányirodás ügyeket is számba véve db. Kiugróan magas ügyszám ez egy 33 fős köztisztviselői létszámhoz viszonyítva. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését, a hosszú távú fejlesztési koncepció valamint pontja részletesen tartalmazza. Oldal: 6

7 A munkaköri leírásokból, a Swot analízis értékeléséből, a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjéből, valamint az egy főre jutó iktatott ügyiratszámból, az is egyértelműen megállapítható, hogy a dolgozók leterheltsége egységesen, valamennyi köztisztviselő vonatkozásában érvényesül. Általános a nagy leterheltség, amely a feszültségek forrása, kevés a vezetői pozitív visszajelzés, a dolgozók erkölcsi-anyagi elismerése sokkal kisebb volumenű, mint amit a nagyon magas elvárási szint megalapozna AZ ÁROP PROJEKT Az ÁROP 1.A.2/A jelű és Ügyfélszolgálati rendszer kialakítása Mórahalom város Képviselőtestülete Polgármesteri Hivatalában című pályázat keretei között elvégzendő szakértői, tanácsadói feladatok kapcsán először egy átfogó helyzetfelmérést végeztünk, áttanulmányozva a Polgármesteri Hivatal hatályos dokumentumait, rendeleteit, szabályzatait. A jegyzővel, aljegyzővel valamint a szervezeti egységek vezetőivel végzett interjúkon, a munkavégzés, az ügyfélfogadás gyakorlatban történő megismerésén keresztül, a projektben megcélzott szempontrendszereket figyelembe véve szakértői munkák eredményeként először hosszú távú fejlesztési koncepcióban határoztuk meg a Polgármesteri Hivatal jövőbeni működési kereteit. A hosszú távú fejlesztési koncepcióban a Polgármesteri Hivatal működését javító, a polgárbarát ügyfélfogadást megvalósító, eredményesebb, átláthatóbb, költségvetési gazdálkodást folytató hivatali szervezet kialakítására az ÁROP projektben meghatározott célok mentén, a hivatal vezetése által követendő javaslatok kerültek megfogalmazásra. A hosszú távú fejlesztési koncepcióban megfogalmazott javaslatokat, irányokat figyelembe véve a projekt ezen szakaszában a pályázat feltételrendszerét követve konkrét változtatások, megoldások bevezetésére teszünk javaslatot. A Polgármesteri Hivatal vezetése elkötelezett a hivatal szervezeti egységei közötti együttműködés jobbítását célzó koncepciók és megoldások kidolgozásában, melynek elengedhetetlen feltétele a jelenlegi működés hiányosságainak feltárása. Az ügyfélfogadás színvonalának jobbítását szolgáló intézkedések között első rendű fontosságot tulajdonítunk ügyfélszolgálat kialakítására. Oldal: 7

8 1.4. SWOT ANALÍZIS Swot analízis módszerével határoztuk meg Mórahalom Polgármesteri Hivatalának erős és gyenge pontjait, az eljárások egyszerűsítésében rejlő lehetőségeket, feltérképeztük a veszélyeket. A Polgármesteri Hivatal általunk szúrópróba szerint kiválasztott köztisztviselői vettek részt a munkában. Volt közöttük ügykezelő, ügyintéző, és vezető beosztású munkatárs is. A 7 főből álló csapat először kb. 20 percig önállóan, majd az egyes pontokhoz írt javaslatokat megvitatva igen aktívan, egymást meggyőzve, véleményeket cserélve alakította ki saját szervezetének gyorsfényképét. A felkészült, a jogszabályokat jól ismerő köztisztviselők, összeszokott gárdát alkotnak, akik megfelelő pályázati tapasztalatokkal rendelkeznek, és ezt kifelé jól is kommunikálják. Röviden így foglalható össze a Polgármesteri Hivatal szervezetének erőssége a megkérdezettek szerint. Valamennyi résztvevő egyetértett abban is, hogy lokálpatrióta dolgozók jellemzik a hivatalt, akik nyitottak az újra. A hivatal mindamellett hogy ügyfélbarát, jó civil kapcsolatokat is ápol. A gyengeségek között egyrészt a saját szervezet hiányosságai kerültek megfogalmazásra. Ilyen volt a munkakörülményekkel kapcsolatos probléma, valamint a belső információ áramlásának gyenge volta. Sokan panaszkodtak a bérszínvonalra, a nagy fluktuációra, valamint a nagy leterheltségre, de megemlítették néhányan a pályázati monitoring, valamint az elismerés hiányát is. A Polgármesteri Hivatal szervezetére ható külső tényező -, amelynek jobb kihasználásával a szervezet működése jobbá, hatékonyabbá tehető - a pályázatok sikerességében került meghatározásra. A helyi diplomásokban és a település ismertségében 19-19% látja a lehetőséget. Az e közigazgatásban és a politika kedvező alakulásában 6-6 % bízik. A veszélyek megfogalmazásában sem volt teljesen egységes a csapat véleménye. Sokan a gyorsan és nem egyértelműen változó jogszabályokban, a gazdálkodási nehézségekben, és az önként vállalt ügyek nagyságában látták a legnagyobb veszélyt, míg néhányan az informatikai támadástól, vagy a kialakulatlan kistérségi szerepektől tartanak. A Swot analízis során egy igazán aktív munkavégzés, véleménycsere, jó hangulat volt jellemző. A résztvevők egymás érveit meghallgatva, sokszor egymást meggyőzve, saját gondolati elképzelésüket hozzátéve, a szervezet működését jól ismerve gyűjtötték össze a Polgármesteri Hivatalra általánosságban jellemző erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, melyet az alábbi ábrában foglalunk össze. Oldal: 8

9 Belső tényezők Külső körülmények Erősségek (Strengths) Pozitív dolgok, amelyek jól működnek, és lehet rá befolyásunk, hogy még jobban működjön: -Külső kommunikáció -Stabil gazdálkodási rendszer -Becsületesség -Jogszabály-központú ügyintézés -Összeszokott gárda -Világos hierarchia -Tapasztalt vezetők -Lokálpatriotizmus -Pályázati tapasztalatok -Nyitottság az új iránt -Civil kapcsolatok -Feladatorientált munkavégzés -Ügyfélbarát megoldások -Jól képzett dolgozók + Lehetőségek (Opportunities) Olyan pozitív adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket -Pályázatok sikeressége -Település ismertsége, kedvező kép -Helyi diplomások megtartása -E közigazgatás -Politika -Cégek betelepülése + Gyengeségek (Weaknesses) Olyan dolgok, amelyek nem jól működnek, de lehet rá befolyásunk, hogy jobb legyen a helyzet - Belső információáramlás gyenge -Munkakörülmények -Bérszínvonal -Nagy fluktuáció -Kevés elismerés -Pályázati monitoring -Irattár hiánya -Nagy leterheltség -Kevés belső kapcsolat - - Veszélyek (Threats) Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a sikerünk esélyeit, kockázatot jelenthetnek, ezért tartózkodni kell tőlük -Gyorsan változó és nem egyértelmű jogszabályok -Gazdálkodási nehézségek -Kialakulatlan térségi rendszer -Informatikai támadások -Kampányszerű feladatok többletterhei -Önként vállalt ügyek -Pályázati indikátorok -Túlpolitizált közszolgálat -Politikai függőség -bérfeszültségek - Oldal: 9

10 Erősségek 40% 38% 35% 31% 30% 25% 20% 15% 25% 25% 19% 19% 19% 19% 19% 13% 13% 10% 5% 6% 6% 0% 0% Pályázati tapasztalatok Jól képzett dolgozók Külső kommunikáció Nyitottság az új iránt Stabil gazdálkodási rendszer Jogszabályközpontú ügyintézés Tapasztalt vezetők Civil kapcsolatok Ügyfélbarát megoldások Összeszokott gárda Lokálpatriotizmus Becsületesség Világos hierarchia Feladatorientált munkavégzés Oldal: 10

11 Gyengeségek 45% 44% 44% 40% 35% 30% 25% 20% 19% 19% 19% 19% 15% 13% 13% 13% 10% 5% 0% Belső információáramlás gyenge Munkakörülmények Bérszínvonal Nagy fluktuáció Irattár hiánya Nagy leterheltség Kevés elismerés Pályázati monitoring Kevés belső kapcsolat Oldal: 11

12 Lehetőségek 35% 31% 30% 25% 20% 19% 19% 15% 13% 10% 6% 6% 5% 0% Pályázatok sikeressége Település ismertsége, kedvező kép Helyi diplomások megtartása Cégek betelepülése E közigazgatás Politika Oldal: 12

13 Veszélyek 25% 25% 25% 25% 20% 19% 15% 13% 13% 10% 6% 5% 0% Gyorsan változó és nem egyértelmű jogszabályok Gazdálkodási nehézségek Önként vállalt ügyek Informatikai támadások Kialakulatlan térségi rendszer Kampányszerű feladatok többletterhei Pályázati indikátorok Oldal: 13

14 2. A DÖNTÉSI MECHANIZMUS KORSZERŰSÍTÉSE (1.A) Mórahalom Polgármesteri Hivatal tevékenységének célja, hogy ügyfeleinek elvárásait a lehető legteljesebb mértékben kielégítse, intézményrendszerét a város és a környék polgárainak elvárásai szerint irányítsa, a képviselőtestület és a különböző bizottságok munkáját segítse. Ezen céljait, törekvéseit már Szervezeti Stratégiájában is rögzítette, melyet képviselő-testülete is elfogadott. Ennek érdekében célja a jelenlegi döntési kompetenciák felülvizsgálata, átalakítása. Az ügyfélközpontú működés megvalósításáért kívánja átszervezni eljárásait. Az önkormányzat vezetésének törekvése, hogy: hatékony szolgáltató önkormányzatot működtessen egyszerűsítse belső folyamatait optimalizálja emberi erőforrás felhasználását Ezen törekvéseinek érdekében felülvizsgáljuk a jelenlegi döntési kompetenciákat, azokat a legjelentősebb dokumentumokat amelyek alapvetően határozzák a polgármesteri hivatal és az önkormányzat működését. Elsőként az 1.a), b), c), d), e), f), l) valamint a 2.c), g), továbbá, a 3.a), 3.b) pontokhoz szorosan kapcsolódó dokumentációkat tekintették át szakértőink és az alábbi megállapításokat fogalmazzuk meg. Felülvizsgáltuk a Polgármesteri Hivatal és az intézmények kapcsolatát (1.h), annak informatikai megoldására a pályázat utolsó ütemében teszünk javaslatot. A közigazgatás, különösen a Polgármesteri Hivatalok tevékenységétől az ÁROP projekt pontjai közül a legtávolabb eső, és legnehezebben megfogható a hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetésére (1.j pont), valamint a szervezeti szintű teljesítménymérési és értékelési eszközök bevezetésére (1. k pont) készített javaslatok megfogalmazása. Oldal: 14

15 2.1. MÓRAHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Mórahalom Város Képviselőtestületének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzata /továbbiakban SZMSZ/ lényegében megfelel az önkormányzati törvény előírásainak. A jobb áttekinthetőség a szerkezeti, tartalmi átláthatóság érdekében csupán apróbb módosításokat, kiegészítéseket javasolunk. A javasolt módosításokat a követhetőség kedvéért a fejezetek és alcímek áttekintését követően mindjárt megtesszük. Az SZMSZ Preambulummal kezdődik, majd ezt követően az Általános rendelkezések következnek az I. fejezet keretében, melynek önálló alcíme nincsen. Tartalmát illetően az Önkormányzat és jelképei alcím adható. Itt került szabályozásra az önkormányzat hivatalos megnevezése, a működési területe, a jelképeiről, adható kitüntető címeiről szóló rendelkezés. A II. fejezetként álláspontunk szerint A helyi önkormányzás általános szabályai, kerülnének megfogalmazásra, amennyiben indokoltnak tartja ezt a jogszabály-tervezet előkészítője. A III. fejezet lenne Az Önkormányzat feladata, hatásköre. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait az Önkormányzati törvény (továbbiakban Ötv.) rendelkezései alapján a 3. /5/ bekezdése tartalmazza. Különösen jónak ítéljük, meg a kötelező és önként vállalt feladatok 2. sz. függelékben történő elhatárolását, erre az Állami Számvevőszék vizsgálati megállapításai során más városokban is javaslatot tett. A 4. új önként vállalt feladat esetén előkészítő eljárás lefolytatását teszi kötelezővé, amelyet szintén nagyon jónak tartunk az SZMSZ keretében szabályozni. Ezen paragrafust az alábbi /3/ bekezdéssel javasoljuk kiegészíteni: Az Önkormányzat a 3. /2/ bekezdése szerinti feladatokat az éves költségvetésében biztosított keretek között látja el olyan mértékben, hogy ezen feladatok megoldása nem veszélyeztetheti az /5/ bekezdés szerinti kötelező feladat- és hatáskörök ellátását. Ezen alcím keretében javasoljuk beemelni a képviselő testület kizárólagos hatáskörébe tartozó rendelkezéseket is, a soron következő 6. alatt: /1/ A képviselő testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) Az önkormányzati rendeletalkotás b) Az Önkormányzat és a Hivatal szervezetének kialakítása, működésének és a Hivatal ügyrendjének meghatározása. Oldal: 15

16 c) A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, amely magában foglalja a felmentés, a visszahívás és a megbízás visszavonásának jogát is. d) Munkáltatói jogkörében az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása. e) Helyi népszavazás kiírása, a népi kezdeményezést tárgyaló képviselő testület időpontjának kitűzése, a javasolt kérdés megtárgyalása. f) Az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása. g) A gazdasági program, a költségvetés megállapítása, módosítása, és döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, valamint a helyi adó megállapítása. h) A képviselő, a polgármester és az alpolgármesterek összeférhetetlenségi ügyében való döntés; továbbá az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. i) A településrendezési tervek elfogadása. j) Egy éven belül összesen.. millió forint értékhatárt meghaladó hitel felvétele. k) A kötvénykibocsátás l) Önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás. m) Önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése és megszüntetése. n) Gazdasági társaság alapítása és megszüntetése, valamint alapító okiratának /társasági szerződésének/ módosítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése. o) Megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás. p) Közterület elnevezése, emlékmű, köztéri szobor állítása. q) Helyi építészeti értékek védetté nyilvánítása, illetve annak megszüntetése. r) Eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. s) A bírósági ülnökök megválasztása. t) Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő. u) Egyesületbe tagként, pártoló tagként történő belépés elhatározása, a tagsági viszony megszüntetése. v) Önkormányzati hatósági ügyekben a fellebbezések elbírálása. w) Vagyonkezelési szerződés tartamának meghatározása és megkötése. Oldal: 16

17 x) Az évi III. törvény ában foglaltak szerint az ellátási szerződés megkötése, módosítása, illetve megszüntetése. y) Amit törvény a képviselő testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A Képviselő- testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásaira ruházhatja. 5. (1) A Képviselő- testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, és a bizottságok önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a Képviselő testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A Képviselő- testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az Önkormányzat ellen kell megindítani. A IV. fejezetként javasoljuk a mostani III. fejezetet a Helyi Önkormányzat Szervezete és Működése címmel, amely több alcímre tagozódna. Az Önkormányzat szervezete alcím alatt az Ötv. 9. /2/ bekezdésének rendelkezéseit javasoljuk pontosan átvenni, ugyanis az önkormányzatnak nem szerve a képviselő testület. Az önkormányzati feladat és hatáskörök azok, amelyek magát a képviselő testületet illetik meg: 9. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. A Képviselő testület működésének szabályai a képviselő testület ülése, az ülések nyilvánossága, a működés tervszerűsége, a sürgősségi indítvány, a testületi ülés rendje, a képviselő testület döntései, az interpelláció, a testületi ülés dokumentumai, a lakossági fórumok, a települési Oldal: 17

18 képviselő, a képviselőtestület bizottságai, alcímekre tagozódik. Ugyanezen fejezet keretében van szabályozás a polgármester, alpolgármester, és jegyző, valamint a polgármesteri hivatal működésére vonatkozóan. A Képviselő-testület ülése alatt célszerű különbséget tenni a különböző ülésfajták között úgy mint alakuló, rendes és rendkívüli ülés és indokolt szabályozni az alakuló ülés eljárási rendjét. Mindenképpen célszerű szabályozni a rendkívüli ülés összehívásának eseteit, módját. Az SZMSZ különbséget tesz a rendes és rendkívüli ülés között, és alapvetően szabályozza az ülések eljárási rendjét. 7. /7/ az alábbi szabállyal javasoljuk kiegészíteni: Rendkívüli ülésre szóló meghívót 3 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni, illetve elektronikus úton kiküldeni. /8/ A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. /9/ Eskütétele és illetményének megállapítása után az ülés vezetését a polgármester veszi át. Az SZMSZ nem részletezi, hogy a rendkívüli ülés kinek az indítványára hívható össze. Az Ötv. erre vonatkozóan megkötést nem tartalmaz, ezért az alábbiak szerint javasoljuk az SZMSZ-t kiegészíteni: A Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni: a./ a polgármester b./ a települési képviselők ¼-ének (4 fő) c./ a Képviselőtestület állandó bizottsága d./ a jegyző indítványára. A tanácskozási joggal résztvevők rögzítésénél kell azon kötelezettségnek eleget tenni, mely az Ötv-ben van rögzítve: a Képviselő-testület meghatározza azon önszerveződő lakossági közösségeket, melyeket tevékenységi körében tanácskozási jog illet meg a képviselő-testület ülésén. Ezen kötelezettségének tesz eleget az SZMSZ 9. /d/ és /h/ pontja. Oldal: 18

19 Következő alcím Az ülések nyilvánossága, ahol az ülés fajtái (nyílt, zárt) kerülnek meghatározásra, majd ezt követően A Működés Tervszerűsége alcím, amely a képviselő testület éves munkaterv, gazdasági program, és költségvetés alapján történő működését szabályozza. Ezt követi sürgősségi indítvány, majd a képviselő testületi ülés rendje alcím, ahol a rendes ülés működésének szabályai, az ülésvezető feladati és jogosítványai, a hozzászólás, vita, a szavazás rendje került szabályozásra. Ezen alcímet az alábbi rendelkezésekkel javasoljuk kiegészíteni: A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Itt szerepelnek továbbá a tanácskozás rendjének fenntartására vonatkozó előírások, majd ezt követi a döntéshozatal szabályai 14. -al kezdődő alcím a képviselő testület döntései. Itt van rögzítve, hogy a képviselő testület két fajta döntést hozhat (rendeletet vagy határozatot), az egyszerű szótöbbség, valamint a minősített többség, esetei, a titkos, valamint a név szerinti szavazásra vonatkozó szabályok. A döntések jelölése ezen paragrafus 12. bekezdésében van szabályozva. A következő alcím az interpelláció, majd a testületi ülés dokumentumai, ahol a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok vannak rögzítve. A jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat részletesebben, az alábbiak szerint javasoljuk meghatározni: (3) A jegyzőkönyv tartalmazza: a./ b./ c./ d./ e./ az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők nevét, az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, az ülés megnyitásának időpontját, az elfogadott napirendet, Oldal: 19

20 f./ g./ h./ i./ j./ k./ l./ a tárgyalt napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, továbbá, hogy milyen minőségében van jelen, a tanácskozás lényegét, a kérdéseket és a hozzászólások lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, a döntéshozatal módját, a szavazás számszerű eredményét, és a határozat szövegét, a megalkotott rendelet számát és címét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt, az elnök esetleges intézkedéseit, a Képviselő- testületi ülésen történt fontosabb eseményeket, az ülés lezárásának idejét. (8) A képviselő kérelmére írásban benyújtott felszólalását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. A 17. -al kezdődő Lakossági Fórumok alcímet nem itt, hanem jóval későbbi fejezetben javasoljuk szabályozni. A települési képviselő elnevezéssel gyakorlatilag az SZMSZ 19. -ának rendelkezései az Ötv. szabályaival kerülnének kiegészítésre. A települési képviselők jogait és kötelezettségeit fontosnak tartjuk nem csak az Ötv.-re történő hivatkozással, hanem a konkrét rendelkezések átemelésével szabályozni. A képviselő esetében a kötelezettségek körében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat rögzíteni indokolt. A képviselő jogosult: a./ b./ c./ d./ részt venni a Képviselő- testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében; kezdeményezni, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a Képviselő testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését; megbízás alapján képviselni a Képviselő testületet a Hivataltól a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni; Oldal: 20

21 e./ f./ g./ közérdekű ügyben kezdeményezni a Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni; az írásban benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz csatolását, illetőleg véleményének jegyzőkönyvi rögzítését kérni; tanácskozási joggal részt venni bármely bizottság ülésén. A képviselő köteles: a./ b./ c./ d./ e./ tevékenyen részt venni a Képviselő- testület munkájában; felkérés alapján részt venni a Képviselő - testület előkészítésében és a különböző vizsgálatokban; írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a Képviselő -testület, a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van; a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni; évenként legalább két alkalommal fogadóórát tartani; A fogadóóra helyét és időpontját a városban működő köztájékoztatási eszközök útján kell az állampolgárok tudomására hozni. f./ bejelenteni valamely ügyben személyes érintettségét (kizárás). 20. A képviselőt önkormányzati ügyben a jegyző, aljegyző, köteles soron kívül fogadni és részére a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást megadni. A Képviselő-testület bizottságai alcím a bizottságokra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Fontos megjegyezni, hogy a bizottságok feladatainak meghatározása az SZMSZ-ben indokolt és nem függelékben, mert a feladatokat a Képviselő-testület határozza meg. Ezt helyesen Mórahalmon az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. A Függelékben szerepelhet a bizottság ügyrendje, melyet a bizottság alkot a saját működésére vonatkozóan, ilyen függeléket a vizsgált SZMSZ jelenleg nem tartalmaz. Oldal: 21

22 A polgármester, az alpolgármester, a jegyző alcím alatt kerül sor a rájuk vonatkozó szabályok rögzítése. A 27. /1/ bekezdése helyett javasoljuk: A Képviselő testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre. A korábbi első bekezdés ezzel a módosítással /2/ bekezdésre változna. A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a feladat jelentőségére való tekintettel egy /4/ bekezdéssel javasoljuk még kiegészíteni: (4) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, alpolgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. A 28. aljegyzőre vonatkozó szabályokat pedig pontosabban javasoljuk meghatározni: (1) A Képviselő testület a jegyző javaslatára pályázat útján a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevez ki határozatlan időre. (2) A jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztásról, az általuk ellátott feladatokról, és a helyettesítés rendjéről az Ügyrend rendelkezik. A Polgármesteri Hivatal ennek a fejezetnek az utolsó alcíme. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában a hivatal szervezetére, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére vonatkozó szabályokat nem indokolt rögzíteni tekintettel arra, hogy ennek a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában van helye. Helyesen utal az önkormányzat Szmsz-ének 29. (3) bekezdése arra, hogy a Hivatal belső szervezetét, létszámát, munkarendjét és az ügyfélfogadási időt a képviselő testület külön határozatban állapítja meg. A következő alcím lehet A Polgármesteri Hivatal iratkezelése, melyben csupán az kerül rögzítésre, hogy az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatal látja el és az erre vonatkozó szabályokat a jegyző által az érvényes jogszabályok alapján kiadott Iratkezelési Szabályzat és Irattári Terv rögzíti. Oldal: 22

23 Szükséges ez a kiegészítés azért is, mivel Mórahalom Város Képviselő- testülete Polgármesteri Hivatal iratkezelési szabályzata VII.3.4 pontjában utalás történik a szervezeti és működési szabályzatra, azonban abban az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések nem kerültek beépítésre. Az önkormányzati rendeletalkotást szerkezetileg előbbre az Önkormányzat és szervei után a IV. fejezetben vagy a képviselő testület döntéseit a 14 követően javasoljuk szabályozni. V. fejezetként A Társulás itt a társulásokról lehetne néhány alapvető szabályt rögzíteni és a hatályos társulási megállapodások lehetnének az SZMSZ függelékei. Az önkormányzat társulásai a mostani SZMSZ ben kicsit később a 32. alatt van szabályozva. Az VI. fejezet Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása lenne, amely két szakaszból a 30. a vagyonra, a 31. pedig a költségvetésre vonatkozó szabályokat rögzíti. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályairól rendelkezik, majd rögzítésre kerülnek az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok is. Mórahalomnál helyesen a rendelet 4. sz mellékletében meghatározásra kerül a Polgármesteri Hivatal, valamint önálló és részben önálló intézményeinek alapfeladatai. Itt már az új státusztörvény, illetve a módosított államháztartási törvény és Ámr. alapján vannak meghatározva az intézmények gazdálkodási jogkörük szempontjából. Az önkormányzat által létrehozott intézmények felsorolása is itt történik meg. Itt javasoljuk szabályozni azt is, hogy az intézményvezetők milyen gyakorisággal és milyen eljárási szabályok mellett kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokat ki látja el. VII. fejezet A helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok főcímmel szerepelhetne. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés részletes szabályait Mórahalmon külön rendelet állapítja meg. A Lakossági fórumok keretén belül a Várospolitikai Fórummal kapcsolatos rendelkezések az SZMSZ 18. -ban leírtak kerülnének. Ezt követné a VIII. fejezet Záró rendelkezések. A fentiekben javasolt kiegészítések jórészt technikai jellegűek. Azokat az alapvető szabályokat amelyeket az önkormányzat működése, a képviselők munkájának segítése szempontjából fontosnak ítélünk meg, azokat nem az önkormányzati törvényre való utalással, hanem ezen rendelkezések SZMSZ-be való beemelésével javasoljuk szabályozni. Oldal: 23

24 2.2. A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (ÜGYREND) Az Ügyrenddel kapcsolatban a következő fontosabb szabályokról kell szólni: A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 35. (2) c) pontja szerint a polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Az eddigiekben ezt a dokumentumot hívtuk ügyrendnek, az Ötv. azonban nem határozza meg ennek az előterjesztésnek az elnevezését. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) 13/A. -a értelmében a költségvetési szerv a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján működik. A költségvetési szerv szervezeti felépítését az Ámr.-ben és külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala tekintetében az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvényben foglaltak alkalmazandók. A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának a külön jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell: a) a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást; b) a szerv nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját; c) a szerv által ellátandó és a szakfeladat-rend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését; d) a szerv vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi, alapítói, (külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, valamint a vagyonkezelés végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét; e) a szerv szervezeti felépítés működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait; f) a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait, kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét; g) a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el; Oldal: 24

25 h) a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat; i) a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását; j) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket. Az Ámr a (1) bekezdése meghatározza a gazdasági szervezet fogalmát, mely szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, előirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe tartozó előirányzatmódosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával, használatával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait. Az Ámr. 17. (4) bekezdése szerint a gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más külső szervezet - által végzendő részletes feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. Az Ámr. 17. (5) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a gazdasági szervezetnek olyan ügyrenddel kell rendelkeznie, amely részletesen tartalmazza az általa ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját. A fentiekből következik, hogy a polgármesteri hivatalnak, mint egyetlen gazdasági szervezetnek külön SZMSZ-szel és külön Ügyrenddel kell rendelkeznie. A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az Ötv. 35. (2) c) pontja alapján a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét. A polgármesteri hivatal SZMSZ-ét a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. Az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/1995 (IV.5.) Ör rendelete 29. (3) bekezdésének rendelkezése szerint A Hivatal belső szervezetét, létszámát, munkarendjét és az ügyfélfogadási időt a képviselő testület külön határozatban állapítja meg. A Mórahalom Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról a képviselő testület a fenti rendelkezés ellenére nem határozatban, hanem a 27/2007. (VIII.31) Ör. azaz önkormányzati rendeletben döntött, amellyel módosított a 9/1995 (IV.5.) Ör rendeletet, és a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és működési szabályzata a rendelet 7. sz. függelékébe került. Oldal: 25

26 2.3. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYRENDJE Az Ámr. 17. (5) bekezdése alapján a hivatal gazdasági szervezetének ügyrenddel kell rendelkeznie. E bekezdés rendelkezik az ügyrend kötelező tartalmi elemeiről is. Az ügyrend tartalmi elemeiből kitűnik, hogy a polgármesteri hivatal ügyrendjét a jegyző mint a gazdasági szervezet vezetője készíti el és adja ki. Az ügyrend a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának függeléke lehet. Tehát a megvizsgált dokumentumra vonatkozóan észrevétel és javaslat az, hogy a meglévő ügyrend (amely a szervezeti egységek feladatait tartalmazza SZMSZ 7. sz függeléke) tartalmazza a hivatal munkaidő-beosztását és ügyfélfogadási rendjét, (4. sz. függelék tartalma abba beépíthető) valamint egyéb belső szabályokat. Indokolt kiegészíteni az Ámr.-ben foglaltakkal és ezt a dokumentumot a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzataként kell a Képviselő-testület elé terjeszteni jóváhagyásra. Ezen kívül a gazdasági szervezet ügyrendjét az Ámr. előírásaira vonatkozóan a jegyzőnek kell elkészítenie és kiadnia, mely a hivatal szervezeti és működési szabályzatának függeléke lehetne, abban az esetben ha a képviselő testület önálló határozattal fogadta volna el a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát, és az nem az önkormányzati szervezeti és működési szabályzat függelékeként került volna szabályozásra. Az Államigazgatási Hivatalok elérő állásponton vannak e tekintetben. Van olyan vélemény, hogy a képviselő testület önálló határozattal elfogadott polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata lehet az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának függeléke, a másik álláspont szerint pedig, mivel a polgármesteri hivatalok önálló gazdálkodási szervezetek külön szervezeti és működési szabályzattal és külön ügyrenddel kell rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy a képviselő testület határozattal fogadja el a hivatal szervezeti és működési szabályzatát az ügyrend pedig ennek mellékletét képezheti. A szabályzatok használhatósága, illetve a rendszer átláthatósága növelése érdekében javasoljuk, hogy a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata, ne az önkormányzati szervezeti és működési szabályzat függelékeként, hanem önálló képviselő testületi határozatként kerüljön elfogadásra, amelynek függelékeként kerüljön alkalmazásra a következő szabályzatok, melyeket a jegyző ad ki: Költségvetési ellenőrzés, melynek tartalma I. Az ellenőrzési nyomvonal; II. A belső ellenőrzési kötelezettség; Oldal: 26

27 Szintén egy függeléke lehet a szervezeti és működési szabályzatnak a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzat, valamint a gazdasági szervezet ügyrendje. A gazdasági szervezet ügyrendje tartalmazná - a tervezés, - előirányzat-felhasználás, - előirányzat-módosítás, - üzemeltetés, fenntartás, működtetés, - beruházás, - vagyonhasználat, hasznosítás, - munkaerő-gazdálkodás, - készpénzkezelés, - könyvvezetés és beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás című fejezeteket. Ezek a gazdasági szervezet által ellátandó pénzügyi-gazdálkodási feladatok. A FEUVE-hez kapcsolódó Szabálytalanságok kezelése külön figyelmet, érdemel, hiszen azt az Ámr. 145/A.. (5) szerint a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni, és annak a szervezeti és működési szabályzat mellékletét kell képezni KIADMÁNYOZÁS RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA A kiadmányozás rendjének szabályozása a jegyzői hatáskörbe tartozó ügyek tekintetében az Önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló Mórahalom Város Képviselőtestületének 9/1995. /IV.5./ Ör. rendelete 6. sz függelékében történt meg. A jegyzői hatáskörbe tartozó ügyeknél általános helyettesként gyakorol kiadmányozási jogkört az aljegyző, amely a munkáltatói jogkör gyakorlására is kiterjed. Az aljegyző ezen túl a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. és annak végrehajtására kiadott jogszabályok által előírt jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben, valamint a szabálysértési ügyekben is önálló kiadmányozási jogot gyakorol. A jegyző távollétében az általa gyakorolt kiadmányozási jogkörrel az aljegyző van felruházva. Ezen túl önálló kiadmányozási joguk van az osztályvezetőknek az osztály tevékenységi körébe tartozó hatósági, államigazgatási ügyekben néhány kivétellel. Oldal: 27

28 Nem terjed ki a kiadmányozási jog: - képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatos ügyekre, - az államigazgatás területi és országos szerveihez történő felterjesztésekre, - a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos ügyekre, - az egész hivatalt érintő munkaszervezési, ügyfélfogadási, kapcsolattartási ügyekre A döntési kompetenciák hatékony gyakorlása, az ügyfelezés zökkenőmentes ellátása érdekében kiadmányozási joga van az adócsoport vezetőjének az adóhatóság hatáskörébe tartozó adóigazolások kiadására, továbbá a csoport tevékenységi körébe tartozó hatósági, államigazgatási ügyekben, az építésügyi vezetőtanácsosnak a csoport tevékenységi körébe tartozó szintén hatósági, államigazgatási ügyekben. A jegyző az Okmányirodán végzett jegyzői hatáskörök kiadmányozását a Szociális és Igazgatási Osztály vezetőjének adta le. A jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok leosztása az ügyek zökkenőmentes intézését, a hivatal zavartalan működését hivatottak szolgálni. A Polgármesteri Hivatal egészét érintő feladatokban, a más szervekhez való felterjesztésekben ahol a hivatalból kimenő iratok tartalmának ellenőrzése kiemelten fontos, valamint a képviselő testület és bizottságok működésével összefüggő ügyek tekintetében a jegyző kiadmányoz. A Polgármester kiadmányozási jogkörének szabályozása szintén az SZMSZ-ben a 6/B. sz. függelékben van. A polgármester hatáskörébe tartozó ügyek esetében az alpolgármester mint általános helyettes, de itt is csak korlátozással gyakorolja a polgármester helyett a kiadmányozás jogát. Az alpolgármester mellett a kabinetvezető és az osztályvezetők kapnak bizonyos ügyekben önálló kiadmányozási jogot, a kivételeket a függelék felsorolva tartalmazza. A döntési kompetenciák gyakorlása a polgármester hatáskörbe tartozó ügyekben csak ott kerül átruházásra ahol a mindennapi ügymenet érdekében feltétlenül indokolt. Ezeken kívül az elsődleges döntéshozó minden tekintetben a polgármester. A fentiek alapján történő kiadmányozás jogának szabályozását jónak tartjuk, a hatáskörök megfelelően kerültek leosztásra, legfőbb döntéshozó a kulcsfontosságú ügyekben helyesen a két felső vezető a polgármester és a jegyző. Oldal: 28

29 2.5. ÜGYIRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Mórahalom város Képviselő- testülete Polgármesteri Hivatalának iratkezelési szabályzatáról az 1/2006 sz. jegyzői utasítás rendelkezik. Az Ügyiratkezelési Szabályzat tekintetében megállapítható, hogy az megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak, azonban általános, több esetben az Önkormányzati Minisztérium útmutatóját szó szerint átveszi és a helyi viszonyokra vonatkozó szabályozást nem teszi meg, (pl. az iratkezelés szervezete tekintetében hivatkozik a Szervezeti és Működési Szabályzatra, de az nem rendelkezik erről, vagy nincs konkrétan meghatározva a küldemények átvételére, bontására jogosultak köre, csupán az, hogy a jegyző által meghatározottak szerint. Ugyancsak nincs meghatározva konkrétan, hogy az átmeneti irattárban hány évig tárolják az iratokat. Az Ügyiratkezelési Szabályzat átdolgozása, illetve felülvizsgálata a közeljövőben egyébként is aktuálissá válik, tekintettel arra, hogy az Önkormányzati Minisztériumban jelenleg dolgoznak az új minta irattári terven. Az új irattári terv kiadását követően az önkormányzatoknál is új irattári tervet kell készíteni, célszerű ezzel a munkával párhuzamosan az Egyedi Ügyiratkezelési Szabályzat megfelelő felülvizsgálata is AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. tv., valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. tv. alapján kell elkészíteni az adatkezelésre, az adatbiztonságra, a közérdekű adatok nyilvánosságára, az adatvédelmi felelősre és egyéb rendelkezésekre vonatkozóan. Adatvédelmi rendelkezések Mórahalmon a Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban, az Informatikai biztonsági és katasztrófavédelmi szabályzatban, valamint a évben kiadott Adatvédelmi szabályzatban találhatóak. A jegyző adatvédelmi szabályzatban a jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve szabályozta a hivatali ügyintézés során a polgárok személyes adatainak védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását. Az adatvédelmi szabályzat V. pontjában történik rendelkezés az Okmányirodára vonatkozó adatvédelmi szabályokról. Éppen ezért a I. Általános rendelkezéseket egy 5. ponttal javasoljuk kiegészíteni, amely szerint: A Polgármesteri Hivatal Okmányirodáján keletkezett iratok kezelésénél, adatvédelménél jelen szabályzat V. fejezetében leírt követelményeknek is meg kell felelni. Oldal: 29

30 Az Okmányirodára vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseket az Okmányirodán lévő fokozott adatvédelem, adatbiztonsági rendelkezések miatt - javasoljuk sokkal részletesebben, terjedelme miatt önálló fejezetben meghatározni. Az Okmányiroda a Polgármesteri Hivatal része, ezért álláspontunk szerint helyesen a rá vonatkozó adatvédelmi szabályok nem külön, hanem az egész hivatalra vonatkozó rendelkezések részeként került meghatározásra. A Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője 2002-ben adott ki egy módszertani útmutatót az okmányirodák részére a szigorú számadású okmányok, valamint tartozékaik kezeléséhez. Az ezekben rögzítettek felhasználásával az alábbiak szerint lehetne egy részletesebb helyi szabályzatot készíteni, amely egységesen tartalmazná az okmányirodára vonatkozó valamennyi szabályt, így az adminisztratív védelemre, az irattár kialakítására, használatára, a kulcstárolás rendjére, a beléptetés rendjére, titoktartásra, jogosultsági nyilvántartásra, ellenőrzésre és az adatbiztonságra vonatkozókat A POLGÁRMESTERI HIVATAL OKMÁNYIRODÁJÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN ADATVÉDELMI SZABÁLYOK Az Okmányiroda működtetése során a szigorú számadású "A" és "B" okmányvédelmi kategóriába sorolt, központi, illetve okmányirodai kiállítású biankó okmányok és tartozékaik kezelésénél az alábbiakban megfogalmazottak bevezetése és betartása biztonsági okokból kötelező. A biztonsági okmányok kezeléséhez, tárolásához a kapcsolódó törvényi előírásoknak megfelelő szervezési, technikai intézkedések kiadása és ellenőrzési rendszernek a kialakítása szükséges. E fejezet hatálya az Okmányiroda minden közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselőjére (továbbiakban ügyintéző) kiterjed, aki munkavégzése során biztonsági okmányt kezel, nyilvántartást vezet. Az Okmányiroda vezetőjén a Szociális és Igazgatási Osztály vezetőjét kell érteni. Az Okmányiroda tevékenységének zavartalansága, a szigorú számadású okmányok valamint tartozékaik kezelése, tárolása, továbbá az érkező, továbbítandó, tárolt és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) által működtetett hálózaton elérhető információk teljes körű adatvédelme érdekében az alábbiak szerint rendelkezem: Oldal: 30

31 AZ OKMÁNYIRODA MŰKÖDÉSÉNÉL BIZTOSÍTANI KELL: - az ügyfelek adatainak védelmét, - az iratok biztonságos kezelését, tárolását, - az okmányok mozgásának tételes bizonylatolását, - a hamisítások és visszaélések megelőzését, - az ügyintézők képzését, jogosultságaiknak szabályozását és ezek ellenőrzését, - a számítógépek és a hálózati elemek biztonságos működtetését, - a hálózatba lépés védelmi eszközeinek védését, - a fokozott tűzvédelmet, - a behatolás elleni technikai védelmet, - a védelmi berendezések folyamatos működését, - az ügyintézők személyi védelmét A KEZELENDŐ OKMÁNYOK: Személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány Ideiglenes személyazonosító igazolvány Egyéni vállalkozói igazolvány Mozgáskorlátozottak parkolási engedélye Vezetői engedélyek Ideiglenes vezetői engedély Nemzetközi vezetői engedély Forgalmi engedélyek Állandó forgalmi engedély Ideiglenes forgalmi engedély Ideiglenes forgalomban tartási engedély Rendszám érvényesítő címke Oldal: 31

32 Leadott, illetve bevont - központi, okmányirodai, vagy rendőrhatósági kiállítású - okmányok A KEZELENDŐ TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK: Adatbiztosító fólia Műanyag tok Lamináló fólia Bélyegzők Bélyegzőpárna és párnafesték, valamint oldószer a Samsung gyártmányú biztonsági nyomtatókhoz szükséges speciális festéket tartalmazó toner illetve a Canon i560 gyártmányú biztonsági nyomtatóhoz tartozó UV festéket tartalmazó toner AZ OKMÁNYOK, ÜGYIRATOK TÁROLÁSA: A szigorú számadású okmányokat fajtánként, illetéktelen személy hozzáférésétől védett, biztonságos és tűzvédelmi szempontból is megfelelő páncélszekrényben kell tárolni. A páncélszekrények elhelyezésére szolgáló helyiséget mozgásérzékelővel kell ellátni. A páncélszekrényt csak okmányirodai ügyintézők használhatják. A tárolásra szolgáló helyiséget a "C" tűzveszélyességi fokozatnak megfelelően kézi tűzoltó készülékkel szükséges felszerelni. Az okmányirodai ügyiratok tárolását jogosulatlan személyek elől elzártan, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényekben, beépített szekrényekben kell megvalósítani AZ OKMÁNYOK KEZELŐ SZEMÉLYZETE: A biztonsági okmányok kezeléséért az Okmányirodán 1 fő ügyintéző felel, aki egy személyben felelős a biztonságos és szakszerű tárolásért, valamint az okmány-készlet tételes elszámolásáért és a megrendeléséért. Az okmányokat csak olyan személyek kezelhetik, akik a Oldal: 32

33 kezelés szabályait elsajátították. Az átvett okmányokért minden ügyintéző személyes felelőséggel tartozik A BIANKÓ OKMÁNYOK MEGRENDELÉSE: Az okmányok kezeléséért felelős személy köteles figyelemmel kísérni az okmányok és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítők okmányirodai készletét és köteles előkészíteni a szükséges megrendeléseket A BIANKÓ OKMÁNYOK ÉS MÁS KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE: Csak a megbízott ügyintézők vehetik át az Állami Futárszolgálattól a KEKKH és a rendőrhatóságok által megküldött leveleket, csomagokat, és haladéktalanul továbbítaniuk kell az okmányiroda vezetőjének ellenőrzés és iktatás céljából. Az Állami Futárszolgálattól átvett okmány-csomagok sértetlenségét ellenőrizni kell. A csomagok átvételénél mindig két fő legyen jelen. A küldeményeket a mellékelt kiadási jegyzőkönyv alapján célszerű azonnal átvizsgálni. Szúrópróbaszerűen ellenőrizni szükséges az okmányok típusát, sorszám tartományát és darabszámát. Az ellenőrzés során feltárt esetleges eltérésekről két példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, annak egyik példányát a Központi Hivatalnak meg kell küldeni és azonnal fel kell venni a kapcsolatot az illetékes ügyintézővel AZ OKMÁNYOK, ÜGYIRATOK NYILVÁNTARTÁSA: A feladattal megbízott ügyintézőnek okmány típusonként kell Raktár-könyvet vezetni, az okmányokat naponta Átadás-átvételi jegyzőkönyvben regisztráltan adja ki az egyes ügyintézőknek, a munkanap zárásakor pedig jegyzőkönyvön vételezze vissza a felhasználatlan, nyomdai hibás, rontott, illetve a leadott, vagy bevont okmányokat. A jegyzőkönyv kapjon iktatószámot, amely azonosítónak az adott Raktár-könyv megfelelő rovatával megegyezőnek kell lennie. Oldal: 33

34 A biztonsági okmányokat kiadó/visszavételező és az adott okmányt felhasználó ügyintéző személye lehetőleg ne legyen azonos. Az okmányok felhasználását az okmányirodai elszámolási rend érdekében a megbízott ügyintéző naprakészen vezesse. Az okmányok esetleges eltűnéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni az eltűnt okmány sorszámát, az eltűnés körülményeit, a jegyzőkönyv felvételének helyszínét és dátumát, valamint a felelősök nevét. Az eltűnésről szóló jegyzőkönyv egy példányát a Központi Hivatalnak meg kell küldeni és arról az okmányelőállításért felelős főosztály vezetőjét azonnal tájékoztatni kell AZ OKMÁNYOK SELEJTEZÉSE: A KEKKH -nak felküldendő okmányokat áthúzással, pecsételéssel, vagy lyukasztással érvénytelenítve, típusonként elkülönítve, tételes kísérő jegyzékkel, a számítógépes rendszeren történő átvezetést követően az Állami Futárszolgálat útján kell továbbítani. a) Régi típusú személyazonosító igazolvány: a könyv-formátumú igazolvány minden oldalát "ÉRVÉNYTELEN" feliratú bélyegzővel, vagy áthúzással kell érvényteleníteni. b) Vezetői engedély: az ügyintézés során bevont - új típusú - vezetői engedélyt az alapiratokhoz csatoltan kell továbbítani. A bevont külföldi vezetői engedélyek közül csak a bevándorolt, menekült személyek cserélt okmányát kell felterjeszteni. A büntetőeljárás során bevont, hamis vagy hamisított - régi, illetve új típusú vezetői engedélyt a büntetőeljárás befejezéséről rendelkező jogerős határozattal együtt kell megküldeni. c) Forgalmi engedély: az ügyintézés során bevont állandó - régi vagy új típusú - forgalmi engedélyt az alapiratokhoz kell csatoltan kell felterjeszteni. A büntetőeljárás során bevont, hamis vagy hamisított - régi, illetve új típusú forgalmi engedélyt a büntető eljárás befejezéséről rendelkező jogerős határozattal együtt meg kell küldeni. A forgalomba helyezés napi anyagához kell csatolni továbbá a külföldről behozott járművek külföldön kiállított bizonylatát, forgalmi engedélyét és a tulajdonjogot igazoló iratot. d) Jármű törzskönyv: az ügyintézéskor bevont törzskönyvet az alapiratokhoz csatoltan kell felterjeszteni. A büntetőeljárás során bevont törzskönyvet a büntetőeljárás befejezéséről rendelkező jogerős határozattal együtt kell megküldeni. Oldal: 34

35 e) Nyomdai hibás okmányok: az okmányirodai kiállítású, nyomdai hibás okmányok selejtezése központilag történik, amit jegyzőkönyvvel kell megküldeni a KEKKH -nak. f) Talált vagy megkerült új típusú okmányok: ha új okmány még nem került kiállításra az ügyfélnek kell átadni, ha új okmány már kiállításra került központi selejtezésre fel kell terjeszteni. g) Át nem vett törzskönyvek: az egy éven túl tárolt, az ügyfél által át nem vett törzskönyveket a járműnyilvántartásban történő passziválást követően az okmányirodában kell selejtezni V.9.2. Az Okmányirodában megsemmisítésre kerülő okmányok selejtezését az Okmányiroda vezetőjének engedélyével lehet megkezdeni. A végrehajtásához Bizottságot kell felállítani. A selejtezés megtörténtét 2 példányban kell jegyzőkönyvezni és az egyik példányt megküldeni a KEKKH -nak. A selejtté nyilvánítást az okmányirodai számítógépes rendszerben is át kell vezetni. a) Rontott okmányok: az okmányirodai kiállítású, rontott okmányok selejtezése, illetve megsemmisítése az Okmányirodában történik. b) Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a leadást követően lyukasztással érvényteleníteni kell, majd helyben iratsemmisítővel kell megsemmisíteni. Ennek megtörténtét a számítógépes nyilvántartáson is át kell vezetni. c) Személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány: a leadást követően lyukasztással érvényteleníteni kell, majd biztonságos körülmények között 5 évig kell megőrizni. Az Okmányirodában történő selejtezésre és megsemmisítésre csak ezután kerülhet sor. d) Egyéni vállalkozói igazolvány: a régi és az új típusú egyéni vállalkozói igazolványokat az érvénytelenítést követően az ügyirathoz csatolva kell megőrizni. Az iratokat az irat keletkezésétől számított 75 évig kell biztonságos módon tárolni. Az Okmányirodában történő selejtezésre és megsemmisítésre csak ezt követően kerül sor. e) Egyéb, az ügyintézéskor bevont - régi típusú - okmányok: a bevont régi típusú okmányok selejtezése és megsemmisítése az okmányirodában történik. f) A határozott időre bevont okmányok: az ideiglenesen bevont - régi, illetve új típusú - vezetői engedélyt az okmány visszaadásáig az Okmányirodában kell tárolni. Oldal: 35

36 AZ ELLENŐRZÉS: A biztonsági okmányokkal kapcsolatos tevékenységeket az Okmányiroda vezetője szúrópróbaszerűen, szabályszerű kezelését folyamatosan, rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen köteles ellenőrizni. A tárolási mód, a bizonylati fegyelem, valamint az elszámolás rendjének betartása a szigorú számadású okmányok vonatkozásában elengedhetetlen követelmény. A rendszeres ellenőrzés az Okmányiroda vezetőjének a feladata. Az eseti ellenőrzéseket a felettes szervek hajtják végre A LELTÁROZÁS: Évente legalább egy alkalommal - Bizottság felállítása mellett - az okmányok leltározását is végre kell hajtani. A selejtezésről és a leltározás eredményéről Jegyzőkönyvet kell felvenni AZ INFORMATIKAI RENDSZER: Az okmányiroda biztonságos működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelően működő informatikai infrastruktúra biztosítása, az informatikai rendszernek a lehető leghosszabb ideig hibamentesen kell működnie és hiba esetén is minél hamarabb vissza kell állnia az eredeti állapotnak, amit a KEKKH -nak kötelessége biztosítani. Az informatikai rendszer védelme érdekében az Okmányirodában is intézkedéseket kell hozni. A fenyegető tényezők között nemcsak a személyektől eredő támadásokat kell figyelembe venni, amelyek az informatikai rendszer ellen irányulnak, hanem valamennyi fenyegetést, mint a véletlen eseményeket, külső tényezők általi behatásokat és olyan körülményeket, amelyek az informatikai a sajátosságaiból adódnak, mint a tüzet, az áramkimaradást, az adatbeviteli hibát, a hibás kezelést, a hardver tönkremenetelét, a számítógépes vírusokat és a különböző programhibákat stb. A megelőző, elővigyázatossági intézkedések érintik a műszaki, a szervezési és a személyi kérdéseket. Az intézkedéseket egymással össze kell hangolni. A kockázati tényezőket ismerve egyetlen informatikai rendszer biztonsága sem lehet száz százalékos. A biztonsági intézkedésekkel a kockázati tényezőket elviselhető szintre kell szorítani. Oldal: 36

37 AZ INFORMATIKAI BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK: Az informatikai rendszer biztonságára vonatkozó követelményeket a KEKKH és az Okmányiroda részéről is biztosítani kell: A KEKKH által: A felhasználói dokumentációkhoz és az informatikai rendszerhez kapcsolódó fejlesztési, üzemeltetési és karbantartási változásokról szóló értesítésekhez való hozzáférést az érintett ügyintézők számára Informatikai rendszer ismeretek oktatásának szervezése Az informatikai rendszer integritását Az informatikai rendszernek megfelelő interfészeket, hardvert és szoftverparkot Az adatok sértetlenségét a bevitelnél, feldolgozásnál, tárolásnál archiválásnál, módosításnál, karbantartásnál stb. Megfelelő jogosultsági csoportok kialakítását, a felhasználói, üzemeltetői, fejlesztői, hatásés feladatkör szerinti jogosultságok teljes szétválasztását. A jogosultsági nyilvántartás folyamatos vezetését (új és nem használt felhasználói azonosítók megfelelő kezelését). A biztonsági szempontból kiemelt feladatok elvégzése csak bizonyos személyek együttes, egyidejű közreműködése esetén legyen lehetséges. Az adatokhoz, alkalmazói programokhoz, rendszerprogramokhoz való hozzáférés jogának hozzárendelését. A hálózatba való bejutási jogok kiosztását, továbbadásának szabályozását és korlátozását és jegyzőkönyvezését (szervezési, informatikai intézkedések). Az adatok bizalmasságának garantálását Az adatmodell szerinti adatkörök osztályozását a törvényi előírások, az adat jellege a felhasználók száma, adatok reprodukálhatósága és az információ értéke alapján. Az adatkörök osztályaihoz tartozó biztonsági követelményeket Mentési és archiválási szempontok meghatározását Titkosítási szempontok meghatározását (Egyértelműen meg kell határozni, hogy ki milyen adatokhoz férhet hozzá). Hozzáférésre, jelszóhasználatra, jogosultságokra vonatkozó szempontok meghatározását Oldal: 37

38 Az adatokhoz való hozzáférések naplózását A bizalmas adatok saját csatornákon keresztül történő továbbítását Távfelügyelet, távkonfigurálás alkalmazását Hálózati felügyelet megvalósítását Az erőforrások kisajátításának megakadályozását Logikai hálózatok kialakítását és ezek közötti adatcsere felügyeletét Csak a szükséges és elégséges funkciók, szolgáltatások engedélyezését A felhasználóknak - bizalom megteremtése érdekében - az alkalmazott biztonsági rendszerre és infrastruktúrára vonatkozó információk megadását (De természetesen csak olyan mélységig, hogy ez ne biztosítson támpontokat a rosszindulatú támadások betörési lehetőségeinek meghatározásához!) Behatolásvédelmet Illetéktelen, jogosulatlan hozzáférések megakadályozását (erős autentikáció, tűzfal). Naplózási lehetőségek biztosítását és az ezekből származó adatok elemzését A tranzakciók, a kezdeményezők és a jóváhagyók egyértelmű egymáshoz rendelését A különböző jogosultságokhoz tartozó kritériumok egyértelmű meghatározását A rendszer központi menedzselhetőségét Hardver és szoftver felügyeletet Help-Desk rendszer kialakítását Rendszerterhelés mérését, kihasználtsági mutatók figyelését Külső rendszerekhez való kapcsolhatóságot A védelmi eszközökhöz kapcsolódó menedzsment feladatok meghatározását, végrehajtását és ellenőrzését (pl.: intézkedések a rejtjelezés kulcsainak igazgatására, kezelésére, adminisztrációjára (előállítás, átadás, csere, titoktartás)). A vírusokkal szemben minden beviteli ponton védő, egységes, automatikusan frissülő, központilag menedzselhető, automatikus riasztási és naplózási funkciókat teljesítő rendszert Bejelentkezési procedúra meghatározását A bejelentkezési eljárásban a felhasználó bizonyíthatóan egyértelmű azonosítását A rendszer működése során bizonyos inaktív idő eltelte után az alkalmazásokba bejelentkezett felhasználók újraautentikációját Oldal: 38

39 Felhasználók regisztrációját, melynek tartalmaznia kell a felhasználók szükséges adatainak rögzítését, nyilvántartását, és hogy ezen adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá, és ne módosíthassák. Ilyen szempontból a felhasználó adatai bizalmasnak minősülnek. A regisztrációt megelőzően a nyilvántartásba vételt végző személynek bizonyíthatóan, és hitelt érdemlő módon meg kell győződnie a regisztrálandó felhasználó adatainak valódiságáról. Biztonsági szempontból elsődleges felhasználói adatok a belépési név és jelszó. Regisztráció után biztosítani kell a felhasználó számára, hogy jelszavát kikényszerítetten és biztonságosan megváltoztassa Online: Az adatbázis és alkalmazás szerverek terheléselosztásának szabályozását, valamint redundanciáját A kommunikációs vonalak redundanciáját Offline: Tartalékszerverek, tartalék hálózati eszközök és tartalék adatcsatornák rendelkezésre állását. Mentési és archiválási rendszer kialakítását Rendszerszintű (image) mentések készítését Az adatok archiválására vonatkozó törvényi előírások figyelembe vételét Az alkalmazói rendszer visszatöltésének szabályozását A mentett állományok kezelésének szabályozását A tesztrendszerre a mentések visszatölthetőségének lehetőségét A rendelkezésre állást Tartalék eszközöket és erőforrásokat az okmányirodával közösen A felhasználó hitelességének ellenőrzését és különböző azonosító eszközöket, chipkártyákat, amit az ügyintézők az okmányiroda területéről nem vihetnek ki és használaton kívül pedig elzárva kell tárolniuk Az XR rendszerben az elektronikus iratok biztonságát o Hitelesség biztosítását o Az adatok hitelességének biztosítását mind a bevitelnél, feldolgozásnál, átvitelnél és a tárolásnál. o Bizalmasság garantálását o A bizalmas adatok körének meghatározását o Időbeli hozzáférés korlátozását a tárolás folyamán. o Információ kiszivárgás megakadályozását Oldal: 39

40 o Illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozását o Az informatikai rendszer üzemeltetői nem kérhetnek olyan adatokat kötelező jelleggel a felhasználóktól, amelyek az informatikai rendszer biztonságos működtetéséhez nem elengedhetetlenül fontosak. o Selejtezési eljárásokat o Az archivált elektronikus adatok bizalmasságát o Az archivált elektronikus adatok tárolási követelményeinek szabályozását o Az archivált elektronikus adatokhoz való fizikai hozzáférés és selejtezés szabályozását Az okmányiroda vezetőjének az adatvédelem és adatkezelés biztonsági követelményeit részletesen és elérhető módon ismertetni kell az ügyintézőkkel. Minden olyan kockázati tényezőt, amely az adatok, az informatikai rendszerben történő feldolgozásának rendelkezésre állását, sértetlenségét, bizalmasságát vagy hitelességét, illetve az informatikai rendszernek és a rendszer elemeinek működő képességét fenyegetheti az okmányirodában, a minimumra kell csökkenteni. Az okmányirodára háruló A bevezetett informatikai szabályzatrendszer hatékonyságát két tényező befolyásolja: a kialakított szabályok maximális betartása és a megfelelő, szakszerű használat. Szükség van a felhasználó által használt alkalmazások minél alaposabb megismertetésére és a különféle szintű intézmény biztonsági elvárások megismertetésére. A okmányirodának információbiztonsági területen is különféle elvárásoknak kell megfelelnie. Az ebből eredő veszélyek csökkentésére képzéseket kell tartani az új belépőknek, a rájuk vonatkozó szabályok, szabályzatok, rendelkezések ismertetésére. Az okmányirodához kapcsolódó egyes munkakörök képzettségi (végzettségi) igényét jogszabály vagy a jegyző határozza meg, amit a munkaköri leírásokban is érvényesít, ezekről nyilvántartást vezet. Az informatikai rendszer használata során bekövetkező hibák javításánál a Help Desk szakembere és a Polgármesteri Hivatal informatikusa dönti el, hogy helyben javítható-e vagy a KEKKH hivatalos közlemények, hiba bejelentésénél kérünk segítséget. Az irodai nyomtatókhoz Polgármesteri Hivatal informatikusai szerzi be a szükséges tonert. Minden okmányirodai ügyintézőnek tudnia kell, hogy a KEKKH és a jegyző által szabályozott biztonsági intézkedések szándékos megszegése fegyelmi eljárás kezdeményezését vonja maga után. Oldal: 40

41 Az okmányirodának katasztrófahelyzet esetére a Polgármesteri Hivatal elhárítási szabályzatát kell követnie. Az okmányirodának a fizikai védelemnél a következőket kell biztosítani: Tűzvédelmet és az ügyintézők tűzvédelmi oktatását Villám- és túlfeszültség elleni védelmet Elektromágneses ki és besugárzás védelmet Rendszerelemekhez való fizikai hozzáférés korlátozását és szabályozását Szünetmentes áramforrást minden számítógéphez Élőerős őrzésvédelem szükségességének vizsgálatát Integrált biztonsági felügyeleti rendszer kialakítását Infrastrukturális követelményeknek való megfelelést (páramentesítő, klíma stb.). Átadás-átvételi kritériumokat Ellenőrzési jogok és felelősségek meghatározását Adatbiztonságot Helyreállítási tervet katasztrófa esetére A kommunikációs hálózat biztonságát A dokumentumok, adatok átadás-átvételének, szállításának biztonságát Egyéb problémák kezelését Az okmányiroda a Polgármesteri Hivatal épületében található, ezért beléptető rendszere megegyezik a hivatal épületének beléptető rendszerével. A biztonsági rendszert külső vagyonvédelmi szolgáltató kezeli, ők tartják nyilván a hivatal épületébe belépésre jogosult ügyintézők nevét, kódját, a belépések időpontját, a riasztások esetén értesítendő ügyintézők nevét. A szolgáltató havonta listát küld a ki- és belépésekről. A riasztások alkalmával legalább egy ügyintéző és egy polgárőr van jelen, aki a helyszíni ellenőrzés során dönti el, hogy kell-e a rendőrhatóság igénybevétele. Az épület zárását a kódolás után vezetékes telefonvonalon megküldi a rendszer, amit a vagyonvédelmi társaságnál regisztrálnak. Oldal: 41

42 2.7. KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZAT A közszolgálati szabályzat általában megfelel a jogszabályi előírásoknak., tartalmazza azokat a rendelkezéseket amelyeket a köztisztviselők vonatkozásában alapvetően szabályozni kell, azonban a teljesség kedvéért kiegészítéseket néhány ponton javasolunk. A szabályzat II. fejezetének 3. pontja tartalmazza a rendkívüli munkavégzés szabályait, a rendkívüli munkavégzés elrendelését, nyilvántartását. A fejezet 3. a) pontjában javasolt kiegészítéseinek a korábbi rendelkezéseket változatlanul hagyva: - Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a tanulmányban javasolt 1. sz. melléklet szerinti Rendkívüli munkavégzést elrendelő- igazoló lapon" továbbiakban munkalap. - Rendkívüli munkavégzést elrendelni a rendkívüli munkavégzés ideje előtt legalább 2 munkanappal lehet munkalap A részének kitöltésével. Rendkívüli munka elrendelése a köztisztviselő saját munkaköri feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, és az Mt. erre vonatkozó rendelkezéseit nem sértheti. - A rendkívüli munkát végző köztisztviselő az elvégzett rendkívüli munkát a munkalap B részének kitöltése után a felettes vezetővel igazoltatja. - A felettes vezető az elvégzett, de előre nem tervezhető rendkívüli munkát a munkalap A és B részének egyidejű kitöltésével igazolja és hagyja jóvá. - A rendkívüli munkavégzés igazolását követően a munkalap a rendkívüli munka nyilvántartás mellékletét képezi. - Minden egyes rendkívüli munkavégzés esetén új munkalapot kell kitölteni. Egy lapon egy alkalommal elrendelt rendkívüli munkát kell rögzíteni. Ha azonban az elvégzendő feladat miatt előre láthatóan több napon keresztül kell rendkívüli munkát végezni, akkor egy lapon több (maximálisan 5 napon végzett) rendkívüli munka is elrendelhető. Azonos napon megszakítással végzett rendkívüli munka esetén a rendkívüli munka teljes időtartamát kell a megfelelő helyre beírni. Rendkívüli munka igazolása után újabb rendkívüli munka azonos munkalapon nem rendelhető el. - A köztisztviselő számára elrendelhető rendkívüli munka időtartama nem haladhatja meg évenként a 160 órát. Ezt meghaladó további rendkívüli munka elrendelésére a jegyző nem jogosult. Az elrendelt és szabadidőben megváltott rendkívüli munka nyilvántartására Oldal: 42

43 szolgáló - a tanulmány 2. sz mellékletben meghatározott - Rendkívüli Munka Nyilvántartó Lap naprakész vezetéséért a jegyző felelős. Ezen fejezet 3. pontját további c.) és d) ponttal javasoljuk kiegészíteni ahol a rendkívüli munka elrendelésének korlátai, valamint a d) pont alatt értelmező rendelkezések lennének az alábbiak szerint szabályozva: 1. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a köztisztviselő egészségét, testi épségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. 2. A köztisztviselő részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. 3. Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, továbbá a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint a köztisztviselő, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor. 4. Csak kivételesen a belegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkavégzésre a gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő a gyermeke egyéves korától négyéves koráig. 5. Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés a 2. pontban foglaltakat kivéve ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget és testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében került sor. d) pont: Értelmező rendelkezések Rendkívüli Munka Nyilvántartás: olyan nyilvántartás, mely a hivatalban dolgozó köztisztviselők rendkívüli munkáját, rendkívüli munka-átalányát és az ezért járó szabadidő felhasználását rögzíti. Részei: - Rendkívüli Munka-Nyilvántartó Lap mellékletei: - Rendkívüli Munkavégzést Elrendelő Igazoló Lap; Oldal: 43

44 - Engedély (Rendkívüli Munka Pénzbeni Megváltását Engedélyező Lap); (tanulmány 3.sz. melléklet) Rendkívüli Munka-Nyilvántartó Lap: olyan személyre és évre szólóan vezetett táblázatszerű nyilvántartás, melyből a köztisztviselő által elvégzett rendkívüli munka, és az ezért járó szabadidő felhasználása és annak engedélyezése naprakészen megállapítható. Vezetését a jegyző felügyeli. Rendkívüli Munka Elrendelő- Igazoló Lap: a rendkívüli munka elrendelésére, az elvégzett rendkívüli munka igazolására szolgáló nyomtatvány. A rendkívüli munkát a Rendkívüli Munka Elrendelő-Igazoló Lap A részének kitöltésével rendeli el a felettes vezető. A lapot a rendkívüli munka elrendelésével egyidejűleg a rendkívüli munka végzőjének átadja. Az elvégzett rendkívüli munka igazolása a nyomtatvány B részének kitöltésével történik. Engedély (Rendkívüli Munka Pénzbeni Megváltását Engedélyező Lap): amennyiben annak feltételei fennállnak ezen történik az elvégzett rendkívüli munka és a fel nem használt szabadidő-átalány pénzbeni megváltásának engedélyezése. IV. fejezet 3. pontjának utolsó sora az alábbiak szerint módosulna: A köztisztviselő részére a helyettesítést a tanulmány 4. sz mellékletben szereplő nyomtatványon a felettes vezető javaslatára a jegyző rendeli el. Javasoljuk szabályozni a rendkívüli munka elrendelésének korlátaihoz hasonlóan a helyettesítés korlátjait is: A HELYETTESÍTÉS ELRENDELÉSÉNEK KORLÁTAI - Helyettesítés elrendelésére csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. - Helyettesítést csak a táppénzes betegállomány, fizetés nélküli távollét (GYES, GYED, sorkatona, fizetés nélküli szabadság, továbbképzés) idejére illetve betöltetlen állás terhére rendelhető el. - A köztisztviselő helyettesét a köztisztviselő munkaköri leírása tartalmazza. Rendkívüli esetben a jegyző más helyettesítőt is megjelölhet. - A köztisztviselő csak olyan munkaköri feladatok végzésére kötelezhető, amelynek ellátására egyébként alkalmas. Még átmenetileg sem irányítható át olyan munkakörbe, amelybe kinevezni sem lehet. A vezető megbízatású köztisztviselő pedig nem kötelezhető Oldal: 44

45 lényegesen alacsonyabb munkakörbe tartozó olyan munkafeladatok elvégzésére, amely szakmai tekintélyét lejáratná. - A munkakörbe nem tartozó munkavégzésnek várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább 3 munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell. - Köztisztviselőt csak köztisztviselői besorolású személy helyettesíthet. II. fejezet 4. pontját egy további c) ponttal javasoljuk kiegészíteni ami a szabadságok nyilvántartásáról rendelkezik: - A jegyző által kijelölt személyügyi nyilvántartó gondoskodik a köztisztviselők szabadság nyilvántartásáról. - A szabadság nyilvántartást évenként kell vezetni. - A szabadság nyilvántartásban fel kell tüntetni: a) Az előző évről áthozott szabadságokat; b) az adott évben a köztisztviselőt megillető fizetett szabadságokat: - az alapszabadságot; - a pótszabadságokat; - a tanulmányi szabadságot; - a fenti szabadságok alapján az összes fizetett szabadságot; c) az adott évben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos adatokat; d) a szabadság felhasználását. IV. fejezet a Köztisztviselők díjazása, amelynek 1. pontját pedig jogszabályváltozás miatt szükséges módosítani, ugyanis a köztisztviselői törvény 43. /4/ bekezdése január 1-től hatályos szövege szerint: A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a Oldal: 45

46 kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - december 31-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő év február végéig - terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-ig - helyi önkormányzatnál március 1-jéig - dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult. A közszolgálati szabályzat köztisztviselők díjazására vonatkozó fejezetének első mondata szerint a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. Az illetmény alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Éppen ezért szükségesnek tartjuk szabályozni, bár illetménykiegészítés sajnos Mórahalmon a köztisztviselőknél nincs, legalább az idegen nyelvtudási pótlékra vonatkozó szabályokat. Illetménypótlék: pl az idegennyelv- tudási pótlék, vagy a képzettségi pótlék, vagy a vezetői illetménypótlék. Idegennyelv- tudási pótlék: 1. A Ktv a szerint ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. 2. Angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár. 3. Az előző pontban foglaltakon túlmenően idegennyelv-tudási pótlék adható, ha a közszolgálati jogviszony alapján olyan feladat is ellátásra kerül, amelynek során a legalább középfokú nyelvvizsgával igazolt idegen nyelv tudása hasznos. 4. Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. 5. A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú Oldal: 46

47 végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja. 6. Angol, francia és német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként - felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100 %-a; - középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60 %-a; - alapfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15 %-a. 7. Ha a köztisztviselő ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult. 8. Ha a köztisztviselő a 6. pontban meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik a 9. pontban foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra. 9. A 3. pont szerinti esetben a pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50 %-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében %-a; b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30 %-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a. 10. A 3. pont szerinti esetben a pótlékra való jogosultság mindaddig fennáll, ameddig a köztisztviselő pótlék megállapítás alapjául szolgáló munkaköri leírása nem változik. A jogosultság visszavonásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban értesíti a köztisztviselőt. Az értesítés három példányban készül, az értesítés másodpéldányát a köztisztviselő személyi anyagában kell elhelyezni, harmadik példányát a Költségvetési és adóosztály kapja. Oldal: 47

48 A szabályzat V. és IV. fejezete tartalmazza a köztisztviselőket megillető juttatásokat valamint a hozzájutás feltételei is. A X. fejezet a köztisztviselők teljesítményének értékelését tartalmazza, amelyet javasolunk jóval részletesebben meghatározni: 1. A teljesítményértékelés alapját képező célokról - a jegyző tárgyév január 31. napjáig benyújtott előterjesztése alapján - a Képviselő testület dönt. 2. Az 1. pont szerint kijelölt célok alapján a köztisztviselő egyéni teljesítménykövetelményeinek meghatározását, valamint a teljesítményértékelést beosztott köztisztviselő esetén az osztályvezető, osztályvezető esetén a jegyző (a továbbiakban együtt: teljesítményértékelést végző vezető) végzi. Osztály szintű szervezeti egység tekintetében az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása és a teljesítményértékelés a közvetlen munkahelyi vezető (osztályvezető) bevonásával, részvételével történik. 3. A teljesítményértékelést végző vezető - beosztott köztisztviselő esetén a közvetlen munkahelyi vezető (osztályvezető) javaslatát mérlegelve tárgyév március 31. napjáig a tárgyévre előre, írásban megállapítja a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket. Az egyéni teljesítménykövetelményeknek kapcsolódniuk kell a köztisztviselők kiemelt munkaköri feladataihoz. 4. A köztisztviselővel szemben támasztott teljesítménykövetelmények megállapítására csak szóbeli megbeszélés keretében kerülhet sor, mely szóbeli megbeszélésen a teljesítményértékelést végző jegyző a közvetlen munkahelyi vezető, és a köztisztviselő, vesz részt. Az egyéni teljesítménykövetelmények szóbeli megbeszéléséről 2 példányban emlékeztetőt kell felvenni. 5. A köztisztviselő teljesítményét az 3. pont szerint megállapított egyéni teljesítménykövetelmények alapján az pontban meghatározott szempontokra tekintettel kell értékelni. A teljesítményértékelés beosztott köztisztviselő esetén a közvetlen munkahelyi vezető (osztályvezető) véleményének ismeretében történik. Oldal: 48

49 6. A köztisztviselő teljesítményének értékelését legkésőbb a tárgyév december 31-éig kell elvégezni, s annak egy példányát szóbeli megbeszélésen - beosztott köztisztviselő esetén közvetlen munkahelyi vezetője (osztályvezető) jelenlétében - kell átadni az érintett köztisztviselőnek. A szóbeli megbeszélésről 2 példányban írásbeli emlékeztetőt kell készíteni. 7. A teljesítménykövetelmények megállapításának, a teljesítménykövetelmények értékelésének, az azokkal kapcsolatos szóbeli megbeszélésről készített emlékeztetőknek, valamint a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt céloknak egy példányát az érintett köztisztviselőnek át kell adni, aki az átvételt aláírásával igazolja. Ezen iratok másik példányát a teljesítményértékelésre vonatkozó dokumentumok tárolására rendszeresített a tanulmányban 5. sz melléklet szerint javasolt teljesítményértékelés gyűjtőben kell elhelyezni. 8. Az 7. pontban meghatározott teljesítményértékelés gyűjtő tárolásáról és nyilvántartásáról a személyügyi referens gondoskodik. 9. A teljesítményértékelés eredménye gyenge, közepes, jó, illetve kiváló lehet. 10. A teljesítményértékelés 9. pont szerinti eredményének meghatározásánál az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: - a feladatmegoldás színvonala, - a feladatmegoldás során tanúsított önállóság, határidők betartása, - a feladat teljesítéséhez szükséges együttműködés. 11. A feladatmegoldás színvonala szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a köztisztviselő mennyire képes a jelentkező problémák felismerésére, azonosítására, a feltételek megfogalmazására, valamint a prioritások felállítására. A feladat végrehajtása során képes-e rendszerekben, illetve folyamatokban gondolkodni. Átlátja-e az időben és térben egymás mellett zajló komplex folyamatokat, azok egymásra gyakorolt hatását. A kidolgozott alternatívákból képes-e kiválasztani a legmegfelelőbb cselekvési módot. Oldal: 49

50 12. A feladatmegoldás során tanúsított önállóság, határidők betartása szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a köztisztviselő a kitűzött célokat, feladatokat képes volt-e állandó irányítás és felügyelet nélkül elvégezni, s az adott feladat elvégzése során megfelelő volt-e tájékozódása, elemzése. A köztisztviselő betartotta-e a határidőket, a szabályokat és az előírásokat a munkavégzés során, valamint az elkészített írásos anyagok színvonala megfelelt-e az elvárásoknak. 13. A feladat teljesítéséhez szükséges együttműködés szempontjából vizsgálni kell, hogy a köztisztviselő adott feladat megoldásában, illetve közös feladat ellátása során mennyire működött együtt munkatársaival, illetve a vezetőivel. 14. A vezetők teljesítményének értékeléséhez az pontban leírtakon túl - az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: a) mennyire választotta ki a cselekvési alternatívák közül a döntési helyzetnek és a szervezet stratégiai céljainak megfelelő megoldást, b) mennyire kísérte figyelemmel a beosztott köztisztviselők teljesítménykövetelményeit, megadta-e az azok teljesítéséhez szükséges segítséget, biztosította-e szakmai fejlődésüket és igyekezett-e elősegíteni kreativitásuk kibontakozását, c) segítette-e az általa irányított szervezeti egység feladatainak teljesítéséhez kapcsolódó csapatmunka kialakulását, d) mennyire volt képes határidőre megszervezni a vezetett szervezeti egység munkáját, és hogyan sikerült az erőforrások hatékony felhasználásához igazodó munkamegosztást kialakítania. Oldal: 50

51 15. A teljesítményértékeléshez a munkaköri leírásokat a változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell. Ha év közben módosul a munkakör, akkor a tárgyévben módosítani kell a követelményeket, és az értékelést mindkét munkaköri leírás figyelembevételével kell elvégezni az időarányoknak megfelelően. A szabályzat nem tartalmaz rendelkezést a közszolgálati adatvédelemre vonatkozóan az Mórahalmon külön Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat keretében van kiadva. Az egységesítés a jobb átláthatóság érdekében javasoljuk e két szabályzat egy szabályzatban, Egységes Közszolgálati Szabályzat elnevezéssel történő kiadását PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT A pályázati lehetőségek felkutatása fontos feladata az önkormányzatoknak, Mórahalom városában pedig elsődleges prioritást élvez. A pályázatok menedzselése, mely tartalmazza a pályázatfigyelést, elkészítését, megvalósulás ellenőrzését, monitoringot Mórahalom városában súlyponti jelentőségű kérdés, ami a Polgármesteri Kabinet, koordinálása alatt működik. A korábbi évek tapasztalatai megerősítették, hogy a pályázatok előkészítése, megírása területén kiváló minőséget tud felmutatni a szervezet. Kreativitása, lényeglátása, szakmai hozzáértése megfelelő alap ahhoz, hogy az önrészek biztosíthatósága esetén a város életében pozitív eredményeket felmutató pályázatokon sikerrel induljon az önkormányzat. A hivatal munkatempója ezen a területen jóval meghaladja az átlagos munkatempót, és az egy munkavállalóra jutó feladatok mennyisége is meghaladja a szokásos terhelést. A hivatal vezetői, köztisztviselői kara, a Polgármesteri Kabinetben dolgozók kreativitása sok esetben a záloga a kihívások, feladatok sikeres megoldásának. Szerencsés vezetői magatartás, ha épít a közvetlen vezetői, referensi kreativitásra, azonban nagyon kell figyelni arra, hogy a terhelés intenzitása, folyamatossága ne okozzon kiégést, kifáradást, enerváltságot. Szükséges megfelelő időt, lehetőséget biztosítani a rekreációra, még akkor is, ha ez időnként az elvárt munkatempó csökkentését kívánja is meg. Erősségként értékelendő, hogy a Polgármesteri Hivatalnak november 11-étől van pályázati szabályzata amely, tartalmazza a pályázatok készítésének, kezelésének, valamint a projekt ellenőrzésének szabályait. Külön kiemelendő, hogy a pályázati szabályzaton túl a Polgármesteri Kabinet és a Költségvetési és Adó osztály köteles az uniós projektekre (szükség esetén más Oldal: 51

52 pályázatokra is) projekt lebonyolítási szabályzatot készíteni, melyben a gazdálkodással kapcsolatos jogosítványokról, hatáskörök gyakorlásáról, speciális eljárásrendről, illetve a hatályos szabályzatokból hiányzó (azoktól eltérő) specifikus szabályokat írja elő. Oldal: 52

53 3. STRATÉGIAI TERVEZÉS, AZ ÖNKORMÁNYZATI SZAKPOLITIKAI PRIORITÁSOK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA KÖZÖTTI KAPCSOLAT FELÜLVIZSGÁLATA (2.C) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10. -a foglalkozik a gazdasági programmal, oly módon, hogy a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utalta a gazdasági program megalkotását. Mivel ezzel kapcsolatban a jogi szabályozás nem tesz megkötést, így az egyes önkormányzatok eltérő módon tettek eleget gazdasági-programkészítési kötelezettségüknek. A törvény megfogalmazza a gazdasági program célját, szakmai szempontjait és időtartamát a következők szerint: A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Az önkormányzati meghatározó egy település életében, nem csak azért, mert igen komoly munkáltató és igen jelentős anyagi eszközökkel rendelkezik, hanem azért is, mert az önkormányzat a helyi közügyek letéteményese, így sokféle szálon kapcsolódik a település lakosságához. A településen élőktől az önkormányzathoz jelzések érkeznek, melyekre válaszokat kell adni. Ezek a válaszok azt tartalmazzák, hogy az adott problémára mit és hogyan kell cselekedni, és tartalmazzák azt is, hogy mindezt miből, milyen eszközökkel lehet elérni. A gazdasági program tehát egy alapstratégia, amely a jelenlegi helyzetből következő determinizmusokból határozza meg a jövőbeni cselekvések mozgásterét. A gazdasági programban Oldal: 53

54 tisztázni kell az önkormányzati működés során hozott döntések hatásait és ennek alapján meg kell határozni azokat a főbb irányokat, melyek az önkormányzati működésben, mint kitűzött célok fognak szerepelni. A gazdasági program megalkotásával a képviselő-testület a választási ciklusra vonatkozó stratégiai tervét alkotja meg, s ezzel üzenetet küld a város polgárainak, intézményeinek, civil szervezeteinek, lakóközösségének, politikai pártoknak, tudományos egyesületeknek, szövetségeknek, gazdasági kamaráknak, médiáknak, annak érdekében, hogy a város életében betölteni kívánt szerepét világossá és követhetővé tegye. Ugyanakkor az üzenet arról is szól, hogy e szervezetek és személyek javaslatai, ötletei, kezdeményezései, problémái, felvetései olyan integráns részeit képezik a város működésének, amely nélkül az önkormányzat valódi küldetését nem tudja teljesíteni. A gazdasági program szorosan kapcsolódik a költségvetéshez, annak megalapozó, iránymutató dokumentumaként szolgál. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.évi CV. törvény s az abban foglalt államháztartásról szóló törvény-módosítás január 1-től a költségvetési szervek működésére és gazdálkodására vonatkozóan gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeket fogalmaz meg. Az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás vizsgálatát, ellenőrzését államháztartási kontroll rendszer hivatott folyamatosan vizsgálni. (külső és belső ellenőrzés). Az 5/2009. (III.27.) PM tájékoztatóban közzétette a pénzügyminiszter a január 1-től hatályba lépő új a korábbitól jelentősen eltérő szakfeladatrend használatának útmutatóját és a szakfeladatok tartalmi meghatározását. Lényegesen több szakfeladatra, kvázi programokra bontható az új szakfeladatok és a hozzájuk kapcsolt mutatószámok alkalmazásával az önkormányzat költségvetése. Részletesebb, átláthatóbb költségvetés és beszámoló készíthető, mellyel költségtakarékosabb, hatékonyabb és eredményesebb feladatellátás valósítható meg. A következőkben Mórahalom Önkormányzata Gazdasági programjában megfogalmazott célokat foglaltuk össze: 3.1. KONCEPCIONÁLIS CÉLOK, IRÁNYOK MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK I. A településen foglalkoztatás és a jövedelmek megtermelése érdekében támogatni kell a mezőgazdaságot - A Térségi Agrár-Ipari Park kiépítésén keresztül az alábbi feladatokat kell elvégezni: Oldal: 54

55 I. 1. A Mórakert Szövetkezet beruházásában megvalósuló fejlesztéseket az Önkormányzatnak továbbra is segítenie kell. I. 2. Szükséges aktív ipari park kiajánló tevékenységet folytatni, hogy a mezőgazdasági alapanyag termelésre építve élelmiszeripari üzem(ek) kerüljenek letelepítésre a városban. I. 3. Térségi Agrár Logisztikai Centrum bővítésének megvalósítása. Fontos az önkormányzat közreműködése a mezőgazdasági integrációk kialakításában, a meglévők erősítésében. I. 4. A helyi vállalkozások versenyképességének biztosítása. Ennek egyik formája a vállalkozások részére biztositani a pályázatokról történő tájékoztatást. I. 5. Az Ipari park területén felépült magántulajdonú, de ki nem használt létesítmények működtetésére befektetők keresése önkormányzati érdek is, így ezen ingatlanok hasznosítását szorgalmazni kell. I. 6. Az Ipari park bővítési tartalék területének infrastrukturális ellátására terveket kell készíteni és pályázati forrásokkal törekedni kell ezek kiépítésére. A GVOP és ROP pályázat keretében az infrastruktúra fejlesztést biztosítani szükséges. I. 7. Az Ipari park további terület bővítését kezdeményezni kell, a rendezési tervben kijelölt területeken. Vonalas infrastruktúra-fejlsztés a Homokhát Térségi Agrár-Ipari Parkban, zöldmezős területeinek közművesítése. I. 8. Az inkubátorcentrum épületeinek minél nagyobb kihasználtságát kell biztosítani. I. 9. Az Ipari park területén önkormányzati finanszírozásában raktárbázis pályázati támogatás Oldal: 55

56 melletti megvalósítása indokolt az 1733 hrsz-on. A I. 10. A településen létrejött megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyek működési feltételeinek megmaradását fokozottan figyelemmel kell kísérni. I. 11. Az Európai Unió Szociális Alapja segítségével 2005-től új munkahelyek jöttek létre jelentős támogatás mellett. A munkahelyek fenntartása szükséges és megvizsgálandó újabb pályázatok benyújtásának lehetősége. I. 12. Az autópálya megépülésével számítani lehet az ipari parkban jelentősebb érdeklődésre, ezért a terület folyamatos bővítését vizsgálni kell. I. 13. Az Ipari Parkba betelepülni szándékozók részére vállalkozásbarát környezet és feltétel rendszert kell biztosítani. A projekt managment munkát erősíteni kell. I. 14. Az Ipari Parkba jelentkező betelepülők befektetésének ösztönzése. Biztosítani kell számukra a szükséges szakmai tanácsadást az egyablakos ügyintézést. Törekedni kell a folyamatos kapcsolattartásra. I. 15. Magas hozzáadott értékű félkész- és késztermék előállítás a Homokháti Kistérség meghatározó növényeiből. Kapacitásbővítés és munkahelyteremtés. I. 16. Kereskedelmi és kiállítási csarnok építése. I. 17. Új típusú energiaital kifejlesztése, technológia meghatározása és majdani piacra történő bevezetése, kiskereskedelmi üzletlánc kialakítása. I. 18. A betelepülő vállalkozásokkal szemben elvárás, hogy elsősorban helyi munkaerőt Oldal: 56

57 alkalmazzanak. I. 19. A munkaerő-piaci támogatások kihasználása érdelében figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetőségeket és összefogással közmunka, közhasznú, közcélú munkákat kell szervezni. I. 20. A munkahely teremtés feltételeinek javítása érdekében kerülni kell azoknak a helyi adóknak a bevezetését, amely a foglalkoztatotti létszám szerint növelné a vállalkozások közterheit. II. Támogatni kell az oktatást, mert a helyi iskolában tanuló gyermekek a jövő mórahalmi polgárai és tudásukkal, szellemi tőkéjükkel a várost kell gazdagítaniuk: II A Móra Ferenc Általános Művelődési Központ feladatainak végrehajtásához, a Homokháti Iskolaszövetség és a MIASZÖSZ Magyarországi Iskolaszövetségek Szövetsége hatékony működéséhez, a Többcélú társulástól átvett feladatok végrehajtásához és újabb pályázatok megvalósításához biztosítani kell a szükséges feltételeket. II. 2. Az iskola udvarán és sportcsarnokában továbbfejleszteni a megfelelő sportolási lehetőségeket a nappali rendszerű képzéshez, a tanórán kívüli foglalkozásokhoz, valamint a sportolni vágyó felnőtt lakosság számára. A feladatokhoz szükséges a sportcsarnok folyamatos karbantartása csak így biztosítható a kultúrált sportolási lehetőség. Elkészíteni szükséges egy átfogó felújítási, fejlesztési tervet. II. 3. A Mórahalmi Gyógyfürdő tanmedencéjének megépítésével lehetővé vált a helyi és a térségben lakó gyermekek úszásoktatása, illetve sportolási igényének kielégítése. II. 4. A sportolási igények mentén a helyi úszóegyesület újjászervezése megtörtént, működésének támogatása kiemelt feladat. Az úszóegyesület szervezésében térségi versenyek szervezése szükséges. Oldal: 57

58 II. 5. A tanmedence megépítése és a nagymedence vízforgatóval való ellátása után szükséges megvizsgálni a 33 m-es úszómedence lefedését annak érdekében, hogy a téli üzemeltetés biztosítva legyen. A hőcserélő beépítésével az úszómedence használatának lehetősége kora tavasztól késő őszig biztosítható, ennek üzemeltetését és kihasználását szorgalmazni kell. II. 6. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők mellett, szükséges a támogatásban nem részesülő családok rászorultsági alapon történő támogatása, legalább az idegen nyelvkönyvek ingyenes biztosításával. II. 7. Ingyenes étkeztetés biztosítása az óvodában az arra rászorultak részére. A folyamatosan emelkedő gyermeklétszám miatt további csoportszoba kialakítására lesz szükség. II. 8. Az iskola épületeinek folyamatos felújítása érdekében kiemelt feladatként kell kezelni a pályázati programokban való részvételt, meg kell valósítani pályázati forrás keresésével a Barmos épület teljes felújítását, figyelembe véve az energiatakarékosság követelményeit. II. 9. Meg kell teremteni az iskolában - figyelembe véve az elnyert pályázatokat -, a szakközépiskolai oktatás és a felnőttképzés feltételrendszerének hatékony működését, melynek fő profilja az egészségügyi és az idegenforgalmi képzés. II. 10. Az intézményben a pályázati források előteremtésével folytatni kell az akadálymentesítési programot, sportcsarnok akadálymentesítése, stb. II. 11. A Középfokú oktatás térhódításával együtt biztosítani kell a kollégiumi elhelyezés lehetőségét, a beiskolázás hatékonyságának növelése érdekében. A középiskolai kollégiumi elhelyezéssel párhuzamosan meg kell vizsgálni a tanyán élő általános iskolás korú gyermekek kollégiumi elhelyezésének lehetőségét (szociális pályázatok révén), valamint az ún. kórháziskola kialakításának lehetőségét. Oldal: 58

59 II. 12. A óvoda területén a családi napközi létrehozására a szükséges források rendelkezésre állnak. Gazdaságos fenntartásának megszervezésére az önkormányzat közhasznú társaságot hozott létre. II. 13. Az iskola komplex fejlesztésére megvalósíthatósági tanulmány készítendő, amely az intézmény valamennyi fejlesztési igényét (kollégium, sportcsarnok, épületek felújítása, további bővítése stb.) tartalmazza. A megvalósítás érdekében a Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelentetett programokra pályázat nyújtandó be. II. 14. Az óvoda újabb csoportszobával való bővítése megvalósítható, amelyre vonatkozólag a gyereklétszám függvényében lehet dönteni. III. Informatika fejlesztése - intelligens település III. 1. Az önkormányzati, intézményi városi intranet hálózat kiépítésének befejezésével gondot kell fordítani annak tartalmi szolgáltatásokkal történő feltöltésére, és folyamatos karbantartására. Törekedni kell a folyamatos aktualizálására, népszerűsítésére és megújítására (intézményi, civil szervezeti és kistérségi hírek). III. 2. A Tóth Menyhért Városi Könyvtár és Közösségi Házban az elnyert eszközök felhasználásával jól működő, nagy adatátviteli sebességgel rendelkező tele-házat kell folyamatosan fenntartani. III. 3. A magánvállalkozás keretében létrejövő web kávézó szolgálja a délutáni, esti és a hétvégi internetezőket. Gondoskodni kell róla, hogy a településen folyamatosan kulturált elhelyezése legyen e szolgáltatásnak. III. 4. A helyi kábeltelevíziós rendszeren üzemelő Móranet televízió stúdiójának folyamatos fejlesztését kell biztosítani. Oldal: 59

60 III. 5. A lakossági internet felhasználásának elterjesztése érdekében a mikrohullámú rendszer kiépítésében és üzemeltetésében az önkormányzatnak meghatározó szerepet kell vállalnia. A kiépítendő rendszernek a tanyai lakosságnak is tudnia kell szolgáltatni. E rendszer lehetőségeit az IP telefonálásban is kamatoztatni kell. A Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzati intézményekben biztosítani kell az Internettel rendelkező ügyfelek részére az IP telefonon, vagy Skype-on történő kapcsolatfelvételt. III. 6. A volt külterületi iskolák tele-kunyhó feladatot is kell, hogy ellássanak. III. 7. Az intézményekben folyamatosan megújítandó a számítástechnikai eszközpark. Szükséges hordozható számítógépek beszerzése is a körzeti hatósági feladatok ellátására, valamint bemutatók tartására. Lehetőséget kell biztosítani a távmunka végzés feltételeinek megteremtésére. III. 8. Az egészségügyi intézmények belső informatikai hálózatának megújítása megoldandó feladat, illetve a központi orvosi ügyelettel, illetve a szegedi egészségügyi intézményekkel való online kapcsolat kiépítése. III. 9. Pályázatok figyelembevételével hatékony pénzügyi controlling rendszer kiépítése szükséges. A rendszer kiépítésénél, a már máshol bevált rendszerek alkalmazása célszerű. III februárjában átadásra került a Móra Ferenc ÁMK tetőterében a Bagolyvár-jövő e- iskolája nevű infotéka. Az informatikai bázis a település legkomolyabb és legnagyobb méretű nyilvános informatikai bázisa. Célszerű megvizsgálni, hogy hasznosítása az oktatási feladatokon túlmutasson és integrálódjon a település és a kistérség informatikai életébe. Az iskolában további digitális szettek (interaktív tábla, laptop, projektor) beszerzése indokolt a digitális írástudás fejlesztése érdekében (NFT2 TIOP pályázatai révén). III. 11. Szükséges a évben megkezdett kistérségi integrált ügyintézési rendszer, e- közigazgatási rendszer keretében megvalósított szakági rendszerek bővítése további szakági rendszerekkel, illetve a meg lévő pénzügyi program (Gordius program) és az e-közigazgatási Oldal: 60

61 program kapcsolódásának megteremtése. IV. Kultúra-közművelődés IV. 1. A Röszkei út 1. szám alatti Művelődési Ház rekonstrukciója, bővítése és Közösségi Rendezvényházzá történő megvalósítása megtörtént. Az épület beüzemelése során szükséges valamennyi garanciális probléma megoldása (homlokzat), illetve fűtési rendszer megújuló energiaforrásra történő csatlakoztatása. IV. 2. Szükséges a Móranet Kht. szervezeti átalakítása úgy, hogy mint a térségi rendezvényház üzemeltetője, biztosítsa annak komplex gazdaságos hasznosítását. A szervezeti átalakítás és a teljes épület rekonstrukció után az idegenforgalommal kapcsolatos feladatok felvállalásával komplex szolgáltatást tud nyújtani az intézmény. IV. 3. Megvizsgálandó, hogy a volt vasútállomás lakásrészének hasznosítása. Szerencsés lehetőség lenne, ha melegkonyhás létesítmény tudna megvalósulni, és így az erdei iskola teljes étkezési ellátással tudna turnusokat meghirdetni. IV. 4. A Röszkei út 2. sz. alatt lévő Közösségi Ház hasznosításában a nagyterem csatolásával a könyvtár alapterülete bővült. Az épület tetőszerkezetének megújítását is középtávon pályázati forrásból biztosítani kell. IV. 5. A volt napközi konyha helyén innovációs központ alakult ki a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve PHARE támogatás igénybevételével. Az intézmény adta lehetőségek hatékony kihasználásáról gondoskodni kell. A létesítmény adjon helyszint a kistérségi informatikai program megvalósításához. A létesítmény bővítésének lehetősége adott. A volt napközi konyha melletti szaktantermek tetőtérrel való beépítése. IV. 6. Az önkormányzat 2007-ben is az érdekeltségnövelő pályázatokon részt kíván venni, és Oldal: 61

62 ez alapján gyarapítani kell a könyvtár állományát, valamint a közművelődési feladatok technikai feltétételeit javítani szükséges. A szabadtéri rendezvények technikai feltételeinek felszerelésére célszerű koncentrálni a következő években. IV. 7. A minden év. júliusában megrendezendő Homokháti Fesztivál szervezésében jelentős szerepet kell vállalni a helyi intézményeknek, és a közművelődési feladatán túl turisztikai jelentőséggel is kell bírnia a programnak. A fesztivál rendezése és lebonyolítása fesztivál iroda felállítását teszi szükségessé. Az intézmények és helyi segítők irányítására szakmai grémium létrehozása szükséges. IV: 8. A civil szervezetek támogatását biztosítani kell. A civil szervezetek számos társadalmilag fontos tevékenységet látnak el önkéntes alapon. E civil szervezetek képezik a bázisát a helyi rendezvényeinknek is. IV. 9. A Phare Orpheusz program keretében megújult korábbi mozi épület hasznosításába az ifjúsági önkormányzatot be kell vonni. Biztosítani kell az épület gazdaságos üzemeltetési lehetőségének megszervezését. IV. 10. A volt lőtér területén történő felújítások során lehetővé kell tenni az ifjúság kultúrált szórakozási lehetőségének megteremtését, úgy, hogy az segítse a különböző korosztályok közötti együttműködést. IV. 11. A Helytörténeti Ház kialakítása. A helytörténeti gyűjtemény elhelyezése lehetőség szerint a belvárosban szükséges. A település történetiségét és a Dél-alföld gazdálkodásának bemutatása a kor technikai lehetőségeit kihasználásával. Oldal: 62

63 V. Turizmus V. 1. Az 1998-ban megnyitott Tourinform Irodát folyamatosan fenn kell tartani. A nyári hétvégi nyitva tartást központi támogatás esetén biztosítani kell, lehetőleg úgy, hogy a legnagyobb ügyfélforgalmat tudja bonyolítani, segítve a Mórahalmi Gyógyfürdőt felkereső személyek tájékoztatását. Az irodának segítenie kell az önkormányzatnak a turizmus területén indított törekvéseinek megvalósulását, a helyi egyesületek hatékony működését, a szálláshelyek bővülését. A Tourinform Iroda a Móranet Kht. üzemeltetése alá került. V. 2. Az önkormányzati tulajdonban lévő Széksósi Iskolát az ökoturizmus keretében fejleszteni kell, ugyanakkor a meglévő objektum hasznosítását biztosítani szükséges. A Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola működtetése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával karöltve az ifjúsági turizmus fellendítésének alapköve legyen. V. 3. Az elkészített Kistérségi Ökológiai Program célkitűzéseit meg kell valósítani. V. 4. A Mórahalmi Gyógyfürdő gyógyvízének pozitív élettani hatásait propagálni kell, és ezzel biztosítani kell az intézmény gazdaságos kihasználtságát. Ki kell használni a regionális gyógyfürdő minősítéssel, és a Magyar Fürdőszövetség által **** minősítéssel járó előnyöket. Biztosítani kell a gyógyfürdő II. számú termálkút vízének gyógyvízzé minősítését. V. 5. A Mórahalmi Gyógyfürdő új szabadtéri gyógymedencéje, csúszdás élménymedencéje és gyermekpancsolója május 30-ra, a rendezvénymedence július 29-ig elkészült így a nyári strandnyitás után szélesebb rétegek számára is vonzóvá vált a fürdő. Biztosítani kell a gyógyfürdő területének további bővítését. Új wellness szolgáltatások kialakításra új épületszárny építendő, amely egyrészt a szaunázók igényeinek, illetve a családok elvárásainak fokozottan megfelel. A gyógyfürdő bővítésével a pihenő területek növelése célszerű. V. 6. A Mórahalmi Gyógyfürdő továbbfejlesztése érdekében az új termálkút fúrása I. Oldal: 63

64 félévében megvalósult. A kút meleg vízének energetikai célú hasznosítását folytatni kell. További tartalék kutak fúrásával kell biztosítani a gyógyfürdő üzemeltetését havaria helyzetek, illetve a korábbi gyógyvizes kút megszűnésének esetére. V. 7. A gyógyfürdő mellett található egészségház integrálása a gyógy-szolgáltatásokhoz szükséges. Az összeépítéshez szükséges épületszárny tervei elkészültek, amely források rendelkezésre állását követően megvalósítható az épület teljes felújításával együtt. Célszerű a felújítás előtt figyelembe venni, az épület felső szintjének későbbi hasznosítását is komplex rehabilitációs intézményként. V. 8. További fejlesztések előtt, illetve az üzemeltetés színvonalának emeléséhez szükséges megismerni a vendégkör igényeit, annak minél teljesebb kiszolgálását lehetővé tenni. V. 9. Az önkormányzatnak zöld felületeivel, azok gondozásával megfelelő image-t kell biztosítani ahhoz, hogy a várost vonzó településnek találja minden idelátogató. V. 10. Magánvállalkozások bevonásával növelni kell a látogatók kiszolgálási színvonalát, meg kell teremteni a feltételeit további vendéglátó helyek telepítésének, új szolgáltatásokat kell biztosítani. V. 11. Tovább kell növelni városi rendezvényeink ismertségét. V. 12. A településen üzemelő Thermál Panzió kihasználtsága érdekében szoros együttműködésre van szükség az önkormányzat és a Thermálgyűrű Kft között, a befolyó idegenforgalmi adót és az ahhoz kapcsolódó normatív állami támogatást a településmarketingre és a gyógyfürdő fejlesztésére kell fordítani. További szálloda fejlesztés alapját jelenti a Thermál Panzió kimagasló kihasználtsága. V. 13. Wellness központot is magában foglaló 56 szobás szálláshely létrehozása, amely magas Oldal: 64

65 színvonalon képes biztosítani a vendégek számára szükséges szálláshelyet, az étkezési- és más szabadidő eltöltési lehetőségeket. A fürdő és a tervezett szálloda egy fedett folyosó révén összekapcsolható, így a szállodavendégek a fürdő szolgáltatásait, medencéit is igénybe vehetik. A szálodában létesítendő konferencia központ modern technikai eszközökkel és légkondicionálóval felszerelt rendezvénytermei kiválóan alkalmasak lesznek céges rendezvények, értekezletek, tréningek, árubemutatók, állófogadások és kiállítások lebonyolítására. V. 14. A Thermál Panzió teraszának beépítése során kialakult wellness sziget közös üzemeltetése növelte a szolgáltatások iránti keresletet. További szaunapark kialakításának igénye fogalmazódott meg, amelynek megvalósítása érdekében új fejlesztés indítandó. V. 15. A fürdőhöz kapcsolódóan újabb kereskedelmi szálláshely megvalósításának előkészítése, figyelembe véve azt, hogy a gyógyfürdő kapacitása több vendég fogadását teszi lehetővé. Ahhoz, hogy a településre rendezvények szervezése történjen, jelentősen emelni szükséges a rendelkezésre álló ágyak és a szobák számát. V. 16. Egyéni szállásadók integrálását biztosítani kell, hogy ők is megtalálják helyüket az idegenforgalom fejlődésében. Lehetővé kell tenni, hogy a tanyák felújítása idegenforgalmi célból minél nagyobb számban történjen meg. V. 17. Mórahalom-Kistelek egészségfürdő és kapcsolódó infrastrukturális és kereskedelmi szálláshelyek komplementer fejlesztése. A két település partenrségén alapuló minden igényt kielégítő, minőségi turisztikai, gyógy és egyéb szolgáltatások megteremtése, amelyek magukban foglalják az aktív pihenés, a wellnes, a rekreáció és a gyógyászati lehetőségeket a kistérségi közjóléti egészségügyi és turisztikai célok szolgálatában. V. 18. A településhez közeli Széksóstói főcsatorna melletti - önkormányzati terület idegenforgalmi hasznosítására tervek készítendők. V. 19. Borút létrehozása, borkóstolóhelyek kialakításának elősegítése, beépítése az Oldal: 65

66 önkormányzati programok közé. V 20. A város határában a Széksóstói főcsatorna mellett új rekreációs terület alakítandó ki, a területen megvalósulna pihenőtó, szálloda, rehabilitációs intézmény is. V. 21. A Széksósi iskola melletti volt vasútállomás bővítése indokolt melegkonyhás vendéglátóhellyel, amely az Erdei iskolán túl egyéb turisztikai célcsoportokat ellátna szolgáltatásaival. VI. Környezetvédelem - Zöldfelület gondozás VI. 1. A lakossági szilárdhulladék kezelésének hosszú távon történő megoldása érdekében tovább kell folytatni a szelektív hulladékgyűjtést. Gondoskodni kell a szeméttelepen levő rend helyreállításáról. VI. 2. Az elnyert pályázati támogatással megépített gyűjtőszigetek hatékony hasznosítását kell biztosítani, valamint javítani kell a hulladékudvar infrastruktúráját. Az új hídmérleg informatikai rendszerbe való kapcsolásával a települési hulladékgyűjtési szokások felmérhetőek és adatbázis készíthető a jelentős hulladék-előállítókról. VI. 3. A hulladékudvar mellett pályázati támogatással új dögudvar és gyepmesteri telep is megvalósult. Az üzemelési engedélyek birtokában költséghatékonyságra kell törekedni. VI. 4. A helyben képződő hulladék elszállításának biztosításával lehetővé válik, hogy a meglévő szeméttelep bezárásra kerüljön és annak rekultivációja megkezdődhessen. A bezárt dögtér rekultivációjának megvalósítását megkezdeni. VI. 5. A MÓRAÉP Kht gépparkjának bővítésével, illetve megfelelő kihasználását a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht-val együttműködve kell biztosítani. Oldal: 66

67 VI. 6. Átmeneti időszakban a meglévő hulladéklerakó telep környezetének rendben tartása és a meglévő telepen hulladékudvar és átrakó állomás működtetésével kell a feladatot ellátni. VI. 7. A zsákos szemétszállítás bevezetésének tapasztalatait felhasználva folyamatosan biztosítani kell a lakossági igényeknek megfelelő szolgáltatást, pályázati támogatással új, információval ellátott zsákok gyártandók. VI. 8. Intézményi területen biztosítani kell az elemek ingyenes begyűjtését, és ennek a szolgáltatásnak az ismerté tételét. A gyógyszerek összegyűjtését is a megfelelő tájékoztatással segíteni kell. VI. 9. A Móra Ferenc ÁMK-ban évek óta folyik a szelektív hulladékgyűjtés az ott felhalmozott tapasztalatok hasznosítandóak, illetve szemléletformálásban jelentős eredményt értek el. VI. 10. Az egyik legnagyobb mennyiségű hulladékot képző intézmény gyógyfürdő területén a szelektív gyűjtés rendszerét a teljes területre ki kell alakítani. VI. 11. Környezetvédelmi Program 2003-ban elkészült az elnyert pályázati támogatással. Annak végrehajtása és felülvizsgálata folyamatos feladat. Ezzel összefüggésben felülvizsgálandó és végrehajtandó a évben elfogadott Hulladékgazdálkodási Terv. VI. 12. A Május 1. és a Bartók B. utca határán levő Gyermekliget gondozását biztosítani kell. Lehetővé kell tenni a gyermekek sportolási lehetőségeinek biztosítására sport felszerelésekkel való bővítését a területnek. Fontos feladat újabb ligetesítésre szánt területek kijelölése. VI. 13. Az önkormányzatnak célszerű részt venni a "Virágos Magyarországért" mozgalomban. (2004. év bizonyította, hogy a térségünkben lévő települések is érhetnek el komoly sikereket.) Oldal: 67

68 VI. 14. A településközpont zöldterületeinek gazdaságos gondozása érdekében automatikus öntözőrendszer működtetését kell biztosítani a frekventált területeken. VI. 15. A külterületi utak karbantartására, felújítására fokozott figyelmet kell fordítani és az ehhez szükséges forrást lehetőség szerint pályázati úton kell biztosítani. VI. 16. Törekedni kell a Móraép Kht. infrastrukturális fejlesztésére. VI. 17. A volt laktanyából átalakított Erdei Iskola jelenlegi káros környezeti problémáinak megszűntetése. Az Erdei Iskola területén lévő használaton kívüli, környezetre ártalmas, balesetveszélyes víztorony műszaki bontása. Új víztározó létesítése a területen. Az objektumban található kazánház lebontása, a szükséges talajrekultivációs munkálatok elvégzése. Az Iskola környezetének parkosítása, igényesen kialakított környezetkialakítása. A területen található szikkasztó telep megszűntetése, talajcseréje, rehabilitációja. VII. Sport VII. 1. A Rendezési Tervben kijelölt területen a sport központ tervezését szükséges megkezdeni. Elsősorban I. ütemben a korábbi futballpályák kiváltásának biztosításával. A tervezés során a futballal kapcsolatos valamennyi üzemelési igény betervezendő a fedett lelátóval bezárólag. Sikeres pályázat esetén pályázati forrásból és önkormányzati forrásból valósul meg a fejlesztés. VII. 2. Az ben jelentős társadalmi munkával és lakossági felajánlással megvalósult futballpálya gondozását folyamatosan kell biztosítani az új pálya elkészítéséig. VII. 3. A településen az új lakóterületek közelében területet kell kijelölni, illetve a szükséges feltételek biztosítani kell.. sportolási lehetőségek biztosítására Oldal: 68

69 VII. 4. A Városi Sportegyesület megyei I. osztályban való szerepléséhez a lehetőségekhez képest támogatást biztosít az Önkormányzat. VII. 5. A településen belül új szakosztályok létrejöttét támogatni kell. VII. 6. A helyi úszósport által szervezett egyesületet támogatni szükséges, fontos hogy országos jelentőségű verseny és szabadidős rendezvényekre eljussanak. (diákolimpia, Balaton, Velencei tó átúszás, stb.) VII. 7. A turizmusfejlesztés kapcsán szükséges megvizsgálni a volt vásártér területén egy Sportcentrum kialakításának lehetőségét. VIII. Egészségügy - Szociálpolitika VIII. 1. A év folyamán átadásra került Szakrendelőben a járóbeteg szakellátás a MÓRAVITÁL KHT által működtetett, és január 01-től társadalombiztosítási finanszírozási forrás áll rendelkezésre a működés zökkenőmentes ellátása érdekében. Alapvető cél a járóbeteg szakellátás meglévő óraszámainak növelése, a szakrendelések körének bővítése TB finanszírozás esetén, a kistérségre jellemző betegségcsoportok és itt jelentkező igények alapján, az optimális betegút elérése, az egészségnyereség biztosítása érdekében. VIII. 2. A Móravitál Kht térségi szerepkörének erősítése érdekében a környező települések lakosait jobban be kell vonni az ellátásba. Korlátot jelent a degresszív finanszírozás, a vizitdíj, az előjegyzéses rendszer. VIII. 3. Oktatás keretén létrejött társulás második félévében elindította a szakszolgálati feladatellátást. Ez különösen indokolja a gyerekekkel (különösen a bármilyen problémával küzdő gyerekek) foglalkozó szakemberek (pedagógusok, egészségügyi és szociális szakemberek) fokozottabb, hatékonyabb együttműködését. Kiemelt figyelmet kell fordítani szabadidős és kulturális programok biztosításával a kábítószer elleni küzdelemre, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum pályázati forrásokat is igénybe vevő működtetésére. Oldal: 69

70 VIII. 4. A központi orvosi ügyelet zavartalan működésének biztosítása érdekében az önkormányzat a szükséges karbantartási munkákat a védelmi központban elvégzi. VIII. 5. A hagyományosnak tekintendő lakossági szűrő vizsgálatokra, azok körét lehetőség szerint bővítve pályázati forrást is be kell vonni. VIII. 6. Az óvodás-iskolás korú gyermekek ellátásának érdekében logopédus állandó alkalmazását kell biztosítani, elsősorban a járóbeteg szakellátás keretében. VIII. 7. Informatikai eszközöket hatékonyan kell felhasználni, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a meglévő egészségügyi hálózat fejlesztését követően a központi orvosi ügyelet is elérje azt, és informatikai kapcsolat épüljön ki a szegedi járó-és fekvőbeteg ellátó intézményekkel. VIII. 8. A jelzőrendszeres idősgondozás folyamatos fejlesztése és fenntartása a szociális alapszolgáltatás mellett a tanyákon egyedül élők biztonságának megteremtése érdekében is szükséges. Az egyedül élő idősek lakásajtaira riasztó szerelése, ezzel is szolgálva a biztonságérzetüket. VIII. 9. Tanyai gyerekszállításhoz iskolabusz beszerzése (indítása) kistérségi társulásban. (Jelenleg nagyobb az igény, mint amennyit a tanyagondnoki járművekkel el tudunk látni). Tanyagondnoki gépjárművek folyamatos cseréje. VIII. 10. A Gondozási Központ akadálymentesítése. VIII. 11. A tanyákon lakók szociális helyzetének javítására kistérségi összefogással közös programok lebonyolítása indokolt, különös figyelmet fordítva a gyermekek életesélyeinek javítására. Vizsgálni kell a többcélú kistérségi társulásban történő további feladat-ellátási lehetőségeket, a már társulási keretek között biztosított ellátások színvonalas, kiegyensúlyozott működtetése mellett. Oldal: 70

71 VIII: 12. Az egészségügy infrastrukturális fejlesztésében jelentős szerepet biztosítani a Szent Margit Egészségház, amelybe már a magántőke is bevonandó. VIII. 13. A gyógyfürdő mellett található egészségház integrálása a gyógy-szolgáltatásokhoz szükséges a rendelkezésre álló területen a meglévő szolgáltatások mennyiségi bővítése lehetséges, illetve új szolgáltatás komplex gyógyfürdő ellátás, nappali kórház üzemeltetése valósítandó meg. VIII. 14. Az egészségügy továbbfejlesztése érdekében vizsgálni kell, hogy az egy napos sebészet megvalósítására milyen feltételekkel kerülhet sor. VIII. 15. Törekedni kell az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény rendelkezéseinek érvényesítésére a már megvalósult és megvalósítani kívánt beruházások, programok során is. Ezzel összefüggésben folyamatosan figyelemmel kell kísérni az Esélyegyenlőségi Program megvalósulását és indokolt esetben elő kell készíteni annak módosítását. VIII. 16. Magyarországi és Uniós pályázati források és önerő segítségével meg kell teremteni a régióban egyedülállóan működő termál-, gyógyvízre alapozott mozgásszervi rehabilitációs decentrum létrehozását, OEP által befogadott, finanszírozott fekvőbeteg kapacitással. A központ mozgásszervi betegségek gyógyításának speciális igényeit elégíthetné ki a régióban már működő kakasszéki rehabilitációs intézet alternatívájaként. VIII. 17. Figyelemmel kell kísérni időskorúak ápolását, gondozását biztosító bentlakásos intézmény kialakításának lehetőségét. VIII ban családi napközi kezdte meg tevékenységét, amelynek folyamatos működtetése, a Gyógyfürdő épületében kihelyezett részleg beindítása és fenntartása folyamatos feladat. Oldal: 71

72 VIII. 19. A fogyatékosok nappali intézménye átadása, optimális működési feltételeinek megteremtése kiemelt feladat. VIII. 20. Integrált egészségügyi rendszer mórahalmi központtal, valamint a Homokháti Kistérség főbb települései részvételével. Cél: egy informatikai hálózaton belül lehetőség legyen adatkommunikációra (egészségügyi leletek kérése, eredmények biztonságos küldése) a térség minden egyes egészségügyi szolgáltatói között (háziorvosok, szakrendelő intézet) VIII. 21. Egészségügyi és szociális mentor hálózat - integrált egészségügyi rendszer mórahalmi központtal, valamint a Homokháti Kistérség főbb települései részvételével. VIII. 22. Szenvedélybeteg ellátó és rehabilitációs központ kialakítása. A projekt célja, hogy olyan szenvedélybeteg ellátó és rehabilitációs intézményt létesüljön Mórahalom városában, mely az ún. Minnesota Modell szerint működve lehetővé teszi az alkoholisták felkészítését a tartósan józan életre. IX. Infrastruktúrafejlesztés - egyéb fejlesztések IX. 1. Belterületen kiemelt feladat a belvízelvezető rendszerek karbantartása. A további problémák elkerülése érdekében folytatni kell a település komplex csapadékvíz-elvezető rendszerének kiépítését. IX. 2. A településen a nem portalanított belterületi utcák szilárd burkolattal való ellátását ig el kell végezni. IX. 3. A regionális kerékpárút hálózat fejlesztése keretében pályázati forrásokból indokolt a Kistérségi együttműködés keretében a Szeged Domaszék Mórahalom - Ásotthalom kerékpárút megépítése, amely 2003-ban megtervezésre került ben a szükséges Oldal: 72

73 engedélyeztetési eljárás lebonyolítása, valamint az érintett területek kisajátításának előkészítése a cél ben még feladat, hogy a hiányzó autópályával érintkező szakasz terveit az autópályát építtető szervezet elkészíttesse. IX. 4. Barangoló kerékpárút (Mórahalom-Kistelek) kiépítése. Mórahalom-Kistelek közötti 45 km-es kerékpárút építése, biztosítva ezáltal a két település közötti biztonságos kerékpáros közlekedést. IX. 5. A település központja és a Széksósi iskola közötti kerékpárút tervezése és engedélyezése évben megtörtént és a meghirdetésre került EU-s támogatásra a pályázatból a forrás biztosított, 2006-ban a kerékpárút elkészült, turisztikai célú hasznosítását folyamatosan szorgalmazni kell. IX. 6. A Zákányszéki úton a gyalog- és kerékpárút folytatására terv elkészült, a szükséges engedélyekkel rendelkezik, megvalósítása szükséges. IX. 7. Mórahalom-Bordány közötti 14 km-es kerékpárút kiépítése, biztosítva ezáltal a két település közötti biztonságos kerékpáros közlekedést. IX. 8. A vásárok kulturált körülmények között történő megrendezésére hangsúlyt kell fektetni és a Képviselőtestület által decemberében elfogadott program szerinti szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Az új parkoló kiépítése 2003-ban megtörtént ben a kerítés megújult, további területek aszfaltozása szükséges. Világítási és hangosítási rendszer építendő ki. IX. 9. Külterületi útépítések is folytatódhatnak AVOP pályázatok esetleges megnyitása után. A szükséges engedélyek rendelkezésre állnak a Guczi sor, Tüsök sor, és a Fürtön sor esetén. IX. 10. A belterületen a Szegedi úti szervizút, a Kinizsi utca és a Rigó utca szilárd burkolattal való ellátása, melynek tervei rendelkezésre állnak. A fejlesztések nagy részére sikeres pályázat Oldal: 73

74 esetén a forrás rendelkezésre állhat. (A Rigó utca esetében az útépítés befejezése a várható telekalakítások utáni közművesítés után valósítható meg.) IX. 11. A külterületen szükséges folytatni a tanyai villanyhálózat és gázhálózat fejlesztését pályázati támogatással és lakossági hozzájárulással. Vizsgálandó az alternatív energia biztosításának lehetősége is. (pl. napenergia, szélenergia, biomassza) Naperőmű létesítése Mórahalom városában. Egy olyan hálózat kiépítése a városban, melynek keretében lehetőség nyílik az összes közintézmény illetve lakóépület rendszerbe történő bekapcsolásába. IX. 12. Figyelemmel kell kísérni az 55-ös főút belterületi rehabilitációja után átépült útszakaszon a biztonságos közlekedés feltételeit. Szükséges a következő időszakban a külterületi szakaszokon is az útrehabilitációkat szorgalmazni. IX. 13. Mórahalom-Ruzsa közötti 10 km-es összekötő út aszfaltburkolattal történő ellátása, biztosítva ezáltal a két település közötti gyors elérhetőség megvalósítását. IX. 14. Mórahalom-Röszke közötti 13 km-es összekötő út új aszfaltburkolattal való ellátása, biztosítva ezáltal a két település közötti gyors elérhetőség megvalósítását. IX. 15. Szorgalmazni kell az 55-ös főút elkerülő szakaszának engedélyezését, is mihamarabbi megvalósítását. IX. 16. Törekedni kell településünk közterületei tisztaságának fenntartására, az elhasználódott járdarészek kijavítására, folyamatos karbantartására. IX. 17. Belterületen új járdaszakaszok építése a hiányzó területeken. Fontos feladat lesz a közel jövőben a régi járdaszakaszok felújítása. IX. 18. A Buszváró bővítése, átalakítása a településközpont megújításával megvalósult 2006-ban. Oldal: 74

75 További váróterem kialakítása szükséges, illetve igényként fogalmazódott meg a büfé melegkonyhás átalakítása. A buszok biztonságosabb kanyarodása új buszsáv és parkolóhelyek építendők ki gyalogátkelőhellyel, illetve gyalogos járdával együtt. IX. 19. A Római Katolikus Templom külső homlokzata felújításának befejezése pályázati támogatással és az Egyház együttműködésével megvalósult, Fontos feladat a belső felújítás is. illetve az orgona rekonstrukciója. Szükséges a temető környéki területek csapadékvíz elvezetése és a külső környezet rendezése. IX. 20. A belterületen az újonnan kialakítandó építési telkeknél (Dobó utca- Bercsényi utca) elmaradt villany, és víz és csatornafejlesztéseket 2007-ben befejezni szükséges. IX. 21. A térségben található használaton kívüli, többségében rossz állapotú tanyai iskoláknak új funkciót teremtsen, lehetőséget biztosítva számukra, hogy fontos kulturális, szellemi központként üzemeljenek a jövőben. Volt tanyai iskolák megvásárlása, funkcióváltással egybekötött felújítása, informatikai rendszerrel történő ellátása. Az épületek megközelítését szolgáló utak felújítása. IX. 22. Új polgármesteri hivatal építése Mórahalom központjában, amely kistérségi szintű feladatokat látna el. A jelenlegi leromlott állapotú "TSZ-udvar" rehabilitálása és egy korszerű, igényes városközpont kialakítása. IX. 23. Lefojtott termálkutak hasznosítása, valamint új termálkutak létesítése Mórahalom Városában. Mórahalom külterületen található 2 db használaton kívüli, lefojott termálkút újbóli működési feltételeinek megteremtése. Két új termálkút létesítése Mórahalmon, melyek közül az egyik az Ersébet Mórahalmi Gyógyfürdő közelében, másik pedig a településcentrumtól távolabbi területen valósulna meg. A tervezett beruházás révén egyrészt a termálkutak turisztikai célú hasznosítása, másrészt mezőgazdasági célú hasznosításuk válik lehetővé. Oldal: 75

76 X. Külterület X. 1. A tanyai képviselőtestület összehívása rendszeres. A tanyai újság félévente történő megjelentetéséről gondoskodni kell. X. 2. Az önjáró földgyaluval és a meglévő erőgépekkel a külterületi földutak folyamatos és tervszerű karbantartását biztosítani kell. X. 3. A külterületen lévő buszmegállók felújításáról gondoskodni kell, illetve mindegyik megállóban padok, közterületi bútorok elhelyezése indokolt. X. 4. A tanyai gyerekek számára továbbra is biztosítani kell az általános iskola által a bérlettérítést. X. 5. Külterületi csatornahálózat folyamatos rekonstrukciója, a szükséges helyeken új csatornaszakaszok építése. X. 6. Energetikai célú lágyszárú növények (pl.: energiafű, energianád, csicsóka stb.) termesztésének elősegítése, tanácsadás, pályázati források keresése, illetve a feldolgozói háttér megszervezése és megteremtése. X. 7. Egy tisztán csak megújuló energiákból üzemelő gazdaság, tanya létrehozása a hatékonyság vizsgálata céljából. XI. Közbiztonság XI. l. Az új rendőrőrs 2003-as megvalósításával a dolgozók munkafeltételei jelentős mértékben javultak, amely remélhetően munkájuk eredményességében is megmutatkozik. Fontos, hogy a Oldal: 76

77 rendőörs a ciklus végéig rendőrkapitánysággá átszerveződjön az ellátandó térség nagyságára való tekintettel. XI. 2. A Mórahalmi Önvédelmi Csoport Közalapítvány támogatását folyamatosan az önkormányzat lehetőségeihez képest - biztosítani kell. XI. 3. A mezei őrszolgálat, a Polgárőrség és az Árpád Vezér Vadásztársaság együttműködését erősíteni kell. Segíteni és ösztönözni szükséges a Térségi Közbiztonsági Tanács működését, pályázati tevékenységét. XI A Védelmi Központ telephelyén elhelyezést nyert Önkéntes Tűzoltó Egyesület működőképességét és működési feltételeit is - az évente megszerezhető IRM pályázati forrás felhasználásával - javítani kell. XI. 5. A köztestületi tűzoltóság megteremtésének lehetőségét folyamatosan keresni kell. XI. 6. A Határőrség is megfelelő színvonalú helyre tud kerülni 2007-ben, és a Schengeni egyezmény szerinti feladatát el tudja látni. Figyelembe kell venni az erre jutó külön támogatásokat ben a Képviselőtestület a fejlesztés érdekében a szükséges döntéseket és felajánlásokat megtette ben a kivitelezés befejezésre kerül. A korábbi Móra Ferenc utcai épület hasznosítása szerződéses kötelezettség. XI. 7. Meg kell vizsgálni közbiztonsági referens foglalkoztatásának lehetőségét, biztosítani kell a Térségi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács működési feltételeit, pályázati források lehetőség szerinti bevonásával. Oldal: 77

78 XII. Lakás- és telekgazdálkodás XII. 1. Az önkormányzatnak optimálisan kell lakásait hasznosítani. Az üresen álló lakás bevétel kiesést, és többletráfordítást igényel az önkormányzattól. XII. 2. A lakások felújítására - a belső ellenőrzés megállapítására is figyelemmel -, folyamatosan az előkészületeket kell tenni. XII db szociális bérlakás épült 2004-ben. Újabb bérlakások építésének előkészületeit kell megtenni a nyugdíjas garzonház megvalósítása céljából, hogy később esetleg kiírandó pályázatokon az önkormányzat indulni tudjon, vagy magánerős befektetésként megvalósuljon. XII. 4. A település fejlesztése és a városban való letelepedés vonzóvá tétele érdekében újabb telekalakításra kell felkészülni. Az újabb telekalakításra csak földterület vásárlásával kerülhet sor. XII. 5. Az önkormányzat kezdeményezi a település frekventált helyein sajáterős társasházak építését. A társasházak lakóinak szervezésekor más településekről idetelepülőket is várjuk. A társasházak építésével minimális üzlethelyiség kiépítésére is sor kerül, ahol előnyt élveznek a helyi vállalkozók. XII. 6. Részletes szabályozási terv készítendő az összevont rendezési tervben meghatározott területeken. Az összevont rendezési terv felülvizsgálatát el kell végezni. XII. 7. A belterületen meglévő és magánszemélyek tulajdonában álló beépítetlen telkek forgási sebességére a telekadóztatást fenn kell tartani - tekintettel az önkormányzat tulajdonában álló telkek korlátozott számára, illetve a megelőlegzett közművesítési költségekre. Oldal: 78

79 XII. 8. Az Önkormányzati lakásépítési támogatásra jelentős forrást kell biztosítani. Ha egy ábrán szeretnénk szemléltetni a stratégiaalkotással kapcsolatos főbb tényezőket, és azok egymáshoz való viszonyát, akkor az így nézne ki: Oldal: 79