Az elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása

Átírás

1

2 Alap felett rendelkező megnevezése: Pénzügyminiszter Fejezet száma: 22 Alapkezelő megnevezése: Magyar Államkincstár Alap megnevezése: Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Fejezet száma 68. Az elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása A évi LVIII. törvénnyel létrehozott Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és árvízből eredő belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az Alap működését szabályozó jogszabályok közül a beszámolási időszakban a 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet, ill. mellékletének - 6/2005. (II.22) KvVM-BM együttes rendelettel történt módosításával a veszélyeztetett települések száma 1267-ről 1304-re módosult. E körülmény azonban nem változtatott azon az ezideig tapasztalt tendencián, hogy az érintettek fogékonysága az öngondoskodásra és így a kártalanítási szerződések száma messze elmarad az Alapról szóló törvény megalkotásakor előre jelzett várakozástól végén 187 db élő kártalanítási szerződése volt az Alapnak, ami az előző év végihez képest az év során létrejött 38 új szerződés és a 25 db megszűnés együttes hatásaként - mindössze 13 db-os növekedést jelent. E növekedés elmarad a tárgy évre prognosztizált 600 db új szerződés megkötésétől is. A évi szerződésmegszűnés oka döntő többségben (21 kártalanítási szerződés esetében) a díj meg nem fizetése volt, 4 esetben pedig az ingatlan értékesítése, ill. a szerződő elhalálozása vezetett a szerződés megszűnéséhez.

3 A 187 kártalanítási szerződés összesen Budapestet (61 db) és 7 megyét (Pest 45 db; Borsod-Abaúj-Zemplén 9 db; Győr-Moson Sopron 2 db; Jász-Nagykun-Szolnok 38 db; Komárom-Esztergom 11 db; Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 db; Tolna 2 db), ezen belül összesen 103 lakóingatlant érintenek. A szerződések számának növelése, az érintett lakóingatlanok tulajdonosai öngondoskodásának elősegítése érdekében az Alapkezelő a megyeszékhelyeken található kincstári igazgatóságok és az együttműködésbe bekapcsolódó önkormányzatok mellett bővítette a helyszíni szerződéskötés lehetőségét oly módon, hogy közbeszerzési eljárás eredményeként május 30-i dátummal szerződött az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel a kártalanítási szerződések megkötésének előkészítésében történő közreműködésre. E szerződés hatása évben még nem éreztethette hatását. A évről szóló költségvetési törvény az Alapkezelő Ft-os működési költségének finanszírozására a kártalanítási szerződésekhez kapcsolódó díjakból Ft, költségvetési támogatásból Ft bevétellel számolt. Az év során mind a bevételek, mind a kiadások jelentősen elmaradtak az előirányzottól. A kártalanítási szerződésekhez kapcsolódó rendszeres befizetések tényleges összege elsősorban a évre a költségvetés tervezése során figyelembe vett új szerződéskötések számának elmaradása miatt az előirányzottal szemben Ft volt. E bevételből Ft befizetés történt a valamely időszakában élő kártalanítási szerződések összesen Ft-os tárgyévi díj előírására (melyből Ft. megfizetése már a korábbi évben megtörtént), míg Ft a évi hátralékra, Ft pedig a év utáni díjakra folyt be. E bevétel összegét csökkentette, hogy Ft korábbi évben teljesített díjbefizetés visszautalására a beszámolási időszakban került sor az ügyfél halála miatt bekövetkezett szerződés megszűnés miatt. A költségvetési támogatásként előirányzott Ft bevétel rendelkezésre bocsátása a finanszírozási terveknek megfelelően megtörtént. Az Alapnak egyéb, a jogszabályok szerint lehetséges bevétele (pl. önkéntes nem rendszeres befizetésekből, adományokból, nemzetközi segélyből, működési célú pénzeszköz átvételből) nem volt. Mindezek figyelembe vételével az Alap évi tényleges bevétele összesen Ft. volt. A beszámolási időszakban elszámolt összes kiadás Ft, melyből az Alapkezelő működési kiadása összesen Ft (a költségvetés készítése során betervezett folyó működési kiadásként történt kifizetés Ft, a kártalanítással kapcsolatos működési kiadás Ft.) volt. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a működési kiadásokra rendelkezésre álló Ft-os előirányzatból a káreseménnyel összefüggő kártalanítás jogcímre átcsoportosított Ft-os előirányzatból Ft-ot kár kiegyenlítésére fordított az Alap. A Kincstár un. számlavezetési díjára felhasznált Ft-os összeg a december 31-én még Tárgyévi függő átfutó kiegyenlítő kiadás -ként szerepel, rendezésére technikai okok miatt csak ban kerül sor. 2

4 A folyó működési kiadásokból Ft volt a működési célú pénzeszköz átadás az Alapkezelő részére, Ft a rendszeres befizetések postaköltségének kiegyenlítését szolgálta, míg a könyvvizsgáló részére Ft kifizetés történt. Ez utóbbi összeg a könyvvizsgáló október 01. és október 31. közötti díját foglalja magába. Kártalanítási eljárás kezdeményezésére 12 szerződés (7 ingatlan) esetében került sor a beszámolási időszakban. (5 db Jász-Nagykun-Szolnok, 3 db Szabolcs-Szatmár-Bereg, 2 db Borsod-Abaúj-Zemplén, 2 db Komárom-Esztergom megyében.) Ebből 10 szerződés esetében az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság állásfoglalása alapján az igény elutasításra került, mivel a bejelentett kár árvizi jelenség hiányában nem árvízből, és/vagy árvízből eredő belvízből keletkezett. Két kárbejelentés (1 ingatlan) esetében a kárszakértő szakvéleménye alapján a kárbejelentés megalapozott volt, ezért szerződésenként Ft (összesen Ft) kártalanítási összeg kifizetése megtörtént. E káresettel kapcsolatos további kiadásként jelentkezett a kárszakértőnek - közbeszerzési eljárás eredményeként még ben megkötött szerződés alapján - kifizetett Ft-os díj. Tekintettel arra, hogy az Alap bevételei mindössze Ft-tal, míg az Alap kiadásai jóval nagyobb mértékben Ft-tal maradtak el az előirányzottól, az Alap maradványa - a korábbi évekről rendelkezésre álló Ft. ot Ft-tal tovább növelve a beszámolási időszak végére Ft-ra módosult. Mint az a leírtakból látható, az Alapkezelő erőfeszítései (az Alap indulásakor országos szintű lakossági és önkormányzati tájékoztatás; az együttműködésre vállalkozó önkormányzatok az 1304 településből végén összesen 146 -, valamint az Allianz Biztosító Rt. bevonása a kártalanítási szerződések előkészítésébe) ellenére a szerződéskötések, így az érvényben lévő kártalanítási szerződések száma látványosan nem emelkedik. Ennek oka első sorban, hogy a veszélyeztetett területeken lakóingatlannal rendelkező tulajdonosok díjfizetéssel együtt járó önkéntes szerződéskötéssel nem fogékonyak az öngondoskodásra. Ennek az Alapkezelő által érzékelt okai a végén részletezettekhez képest alapvetően nem változtak, de előreláthatólag évben kiegészülnek, mivel január 1-től már a szerződéskötés feltételévé válik a jogerős építési és használatba vételi, ill. fennmaradási engedély megléte, ill. annak igazolása. Az Alap beszámolójában foglaltak megegyeznek az Alap kincstári beszámolójában szereplő adatokkal. Budapest, április 10. Készítette: Seresné Hermann Mária 3

5