Szervezeti és működési szabályzat. Fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium

Átírás

1 Szervezeti és működési szabályzat Fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium Érvényes: április 01-től Ph.. Igazgató

2 Tartalom Szervezeti és működési szabályzat... 3 Az intézmény általános jellemzői... 3 Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai... 5 Alapító okirat... 5 A működés további alapdokumentumai Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Szervezeti felépítés Az intézmény vezetése Az intézmény vezetősége A vezetők kapcsolattartási rendje A vezetők helyettesítési rendje Az intézményi közösségek Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje A tanulói közösség és kapcsolattartásnak rendje A diákönkormányzat és működése A szülői közösségek és a kapcsolattartás rendje Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A nevelőtestület feladatainak átruházása Az intézmény működési rendje A tanév helyi rendje A tanítási napok rendje A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai Az elektronikus és az elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

3 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje (e- napló) Az intézmény munkarendje A tanórán kívüli foglalkozások rendje Tanórán kívüli foglalkozások A tanulói jogviszony A létesítmények és a helyiségek használati rendje Az épület egészére vonatkozó rendszabályok A helyiségek és berendezések használati rendje Az intézményi hagyományok ápolása, és az ünnepélyek rendje A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei, feladatai Egyéb rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Intézményi védő, óvó előírások Teendők rendkívüli esemény bombariadó eseten Pártok, pártokhoz kötődő szervezetek A kollégiumokkal való kapcsolattartás Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat módosítása Az iskola szabályzatainak, pedagógiai programjának, házirendjének közzététele A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása és felülvizsgálata

4 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény általános jellemzői A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok évi LXXIX. törvény a közoktatásról; évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi C. törvény a számvitelről évi CXCV. törvény az államháztartásról évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi XXXIII. törvény közalkalmazottak jogállásáról/és módosításai; 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről/és módosításai; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3/2002. (II.15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 3 -

5 a 130/1995. (X.26.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról/és módosítása; 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a Pedagógiai szakszolgálatokról évi Országos Képzési Jegyzék 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 25/2010. (V. 14.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról; 15/2007. (III.14.) OKM rendelet az egyes pedagógiai szakszolgálatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól; évi CI. törvény a felnőttképzésről és módosításai; évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat, pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend, - 4 -

6 esélyegyenlőségi terv, éves munkaterv (tantárgyfelosztás, órarend és terembeosztás, ügyeleti rend), belső szabályzatok, jelen szervezeti és működési szabályzat. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, ALAPDOKUMENTUMAI ÉS JOGOSULTSÁGAI ALAPÍTÓ OKIRAT Kivonat Készült: Fehérgyarmat Város Önkormányzat képviselő testülete november 24-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. FEHÉRGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 91/2011. (11.24.) önkormányzati határozata Nevelési-oktatási intézmény alapító okiratának egységes szerkezetbe foglalásáról A Képviselő-testület A Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát január 01-i hatállyal az alábbiak szerint hagyja jóvá: ALAPÍTÓI OKIRAT Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény neve: Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium - 5 -

7 Rövidített név: Móricz Szakképző OM azonosító: Székhelye: Tagintézménye: Alapító szerve: A költségvetési szerv létrehozásáról szóló határozat Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: Fenntartó neve és székhelye: Kollégium 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. Munkaügyi Minisztérium Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-test. 38/2002. (VII. 04.) Önk. sz.h. nincs Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2. Alapítói joggyakororló szerv neve, székhelye: Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2 Irányító szerv neve, székhelye: Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2 Felügyeleti szerv neve, székhelye: Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2 Az intézmény által ellátott közfeladat: Közoktatás Szakiskola évf. általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientációs és szakmai előkészítő ismeretek szakképző évfolyam: szakmai elméleti és gyakorlati képzés szakközépiskola: általános és szakmai műveltséget megalapozó, megerősítő oktató, nevelő tevékenység, érettségire történő felkészítés, OKJ-s szakmaszerzés biztosítása Felnőttképzés keretében működő nappali rendszerű szakközépiskolai képzés Kollégium: megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs - 6 -

8 lehetőségük Hátrányos helyzetű, gyenge képességű tanulók felzárkóztatása. Az intézmény típusa: Gazdálkodási jogköre: Tagozat: Többcélú intézmény Szakiskolai képzés Szakközépiskolai képzés Szakközépiskolai felnőttképzés Kollégiumi nevelés Önállóan működő és gazdálkodó, teljes előirányzat felhasználási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Felnőttoktatás, sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: magántanuló visszahelyezett tanuló testi, érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; A hatályos jogszabályok szerint orvosi igazolás alapján magántanuló Az intézmény alaptevékenysége: Szakágazat szerint: Szakfeladat szerint: Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi externátusi nevelése Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás 9-12/13. évf Szakközépiskolai felnőttoktatás 9-12/13. évf Nappali rendszerű szakiskolai oktatás évf Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai - 7 -

9 elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Egyén oktatást kiegészítő tevékenységek Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás Iskolai diáksport tevékenység és támogatása Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő az intézmény által indítható szakképesítések megnevezése, száma: Szoftverfejlesztő, webmester Géplakatos Hegesztő Szerkezetlakatos Központi fűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő Elektromos gép- és készülékszerelő Ács-állványozó Kőműves Női szabó Bútorasztalos Élelmiszer és vegyi áru eladó Pincér Szakács Vállalkozási tevékenysége és arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: Működési köre: Maximális gyermek-, és tanulólétszám: 0 % Szabolcs-Szatmár-Bereg Nappali tagozat Szakiskola évf. 420 fő Szakközépiskola évf. 140 fő Szakközépiskola felnőttoktatás 140 fő Szakképesítés megszerzésére felkészítő elméleti és gyakorlati oktatás szakképzési évfolyamokon 420 fő Egyéves felzárkóztató képzés 24 fő Kétéves felzárkóztató képzés 48 fő Kollégium 135 fő - 8 -

10 Évfolyamok, csoportok száma: Szakiskola 2 évfolyam Szakközépiskola 4 évfolyam Szakközépiskolai felnőttoktatás 4 évfolyam Szakképesítés megszerzésére felkészítő elméleti és gyakorlati oktatás szakképzési évfolyamokon 1-4 évfolyam Kollégium 5 csoport valamint OH illetve fenntartó külön engedélye alapján Vezetőjének kinevezési, megbízási rendje Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése Az intézmény képviseletére jogosultak: Feladatellátást szolgáló vagyon: Vagyon feletti rendelkezés joga: Záradék: A mindenkori hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján nevezi ki és bízza meg. Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban, és a munka törvénykönyve alapján történik Az intézmény mindenkori vezetője A 491/A/1 és a 641 hrsz.-on szereplő telekés épületingatlanok, valamint az intézmény vagyonleltárban szereplő berendezése és felszerelések. Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2008. (XI. 10.) Önk. vagyonrendeletében foglaltak szerint. Ezen alapító okirat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testülete 99/2010. ( ) Önk. határozata. Dr. Tilki Attila s.k. polgármester Dr. Kovács Attila s.k. jegyző A kivonat hiteles: Fehérgyarmat, november

11 A működés további alapdokumentumai Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei Az intézmény házirendje A könyvtár működési szabályzata, gyűjtőköri szabályzata Munkavédelmi szabályzat Intézkedési terv baleset esetére Tűzvédelmi szabályzat Közalkalmazotti szabályzat A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata Minőségirányítási Program (IMIP) Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat Adatkezelési Szabályzat (tanulók) Szabályzat a nemdohányzók védelméről Kockázatkezelési Szabályzat Kockázatkezelési Szabályzat Vegyi anyagok használata Képernyő előtti munkavégzés egészségbiztonsági előírásai Munkaerő gazdálkodási Kézikönyv Veszélyes anyagok, készítmények felhasználásának, tárolásának szabályzata Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Esélyegyenlőségi Szabályzat Továbbképzési program Az oktatás és nevelés alapdokumentumai Pedagógiai program Kerettantervek Tantárgyfelosztás Órarend

12 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI AZ INTÉZMÉNY, GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS JOGKÖRE Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által megállapított költségvetés alapján működik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet az intézmény saját bevétele egészít ki. A fenntartó biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások fedezetét. A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvény tartalmazza. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. A központi költségvetési hozzájárulás fedezi a pedagógusok és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét és járulékait. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Fehérgyarmat Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az igazgató feladatait a közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai * az igazgatóhelyettesek, * a gazdasági igazgatóhelyettes, * a gyakorlati oktatásvezető, * a gyakorlati oktatásvezető helyettes, * a műszaki vezető (a gyakorlóhely, tanműhelyvezető) vezető Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei

13 A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál a legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igény figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek. Az intézmény szervezeti egységei: elméleti oktatás, gyakorlati tanműhelyi képzés, üzemi (szórvány, kabinet) képzés, gazdasági szervezetek. A közoktatási intézmény szervezeti (működési) egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: * igazgatóhelyettesek: - általános igazgatóhelyettes, - műszaki igazgatóhelyettes, * gyakorlati képzés: - gyakorlati oktatásvezető (kabinetvezető), - gyakorlati oktatásvezető helyettes, * tanműhely: - gyakorlóhely (tanműhely) vezető, * gazdasági részleg: - gazdasági igazgatóhelyettes Az intézmény szakmai, pedagógiai tanácsadói Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, szervező, ellenőrző, értékelő, tevékenységét) tanácsadók segíti meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Ezek a beosztások: * a szakmai munkaközösség vezetői, * a diákönkormányzat vezetője, * a közalkalmazotti tanács, * az ifjúságvédelmi felelős, (felelősök) * az SZMK képviselői. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen igény szerint megbeszélést tart, melyről szükség szerint írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. (Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét az SZMSZ függeléke, a belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat

14 diákképviselőivel. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE A vezető személye Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg. Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a jogszabályok, valamint a fenntartó határozza meg. Kiadmányozási joga az intézményben csak az intézményvezetőnek van. Az intézményvezető kiemelt feladatai a nevelőtestület vezetése, a belső kontrollrendszer kialakítása és ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diák önkormányzattal, a nemzeti és intézményi ünnepek méltó megszervezése, a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása, a munkahelyi, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása, a döntés az egyetértései kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) egyszemélyi felelősségéről jogszabály rendelkezik, kiemelten felelős az alábbiakért a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

15 a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az igazgatói fogadónap A tanév rendjében meghatározott napon és időben. Az operatív vezetőség tagjai: igazgató az igazgatóhelyettesek tagintézményvezető helyettes gyakorlati oktatásvezető gyakorlati oktatásvezető helyettesek műszaki vezető AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE A vezető helyettesek (helyettesek) kinevezése: Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezető helyettesek közreműködésével látja el. A helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. A pedagógiai helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai helyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A gazdasági helyettes (gazdasági vezető) szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A vezetői feladatok megosztása A helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A helyettesek feladatát hatáskörét és felelősségét a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézmény kibővített vezetőségéhez tartoznak az igazgató és a helyettesek mellett a munkaközösségek vezetői is. A munkaközösség vezetőket a munkaközösségek tagjai választják (az iskola vezetősége javaslatot tehet). A munkaközösség vezetők a munkaközösségek munkáját közvetlenül irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. Ellenőrzéseikről, tapasztalataikról beszámolnak közvetlen vezetőjüknek, fokozott jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség munkájáról féléven ként tájékoztatja a nevelőtestületet

16 A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Tagintézménnyel, tanműhellyel való kapcsolattartás rendje A vezetők között a kapcsolattartás közvetlen, rendszeres és kölcsönös. A tagintézmény vezető, illetve a gyakorlati oktatásvezető köteles minden, rendkívüli eseményről (károkozás, baleset, verekedés, bűncselekmény, rendőri intézkedés, stb.) az igazgatót haladéktalanul értesíteni. A helyettesek a vezetőségi értekezleteken kötelesek beszámolni a munkájukról, munkaterületükről. A vezetők helyettesítési rendje. Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén, halaszthatatlan ügyekben a műszaki helyettese helyettesíti, kinek akadályoztatása esetén, az oktatási igazgatóhelyettes látja el a helyettesítési feladatokat. Az intézményvezető tartós távolléte (két hétnél hosszabb időszak) esetén, a teljes vezetői jogkör gyakorlásáról írásban intézkedik. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként a köznevelési törvényben foglaltak alapján - vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Tartós távollét eseten a teljes vezető jogkör gyakorlásával a műszaki igazgatóhelyettest bízza meg. A helyettesek helyettesítési rendje Eltérő rendelkezés hiányában a vezetők az alábbiak szerinti sorrendben kötelesek egymást helyettesíteni. helyettesített helyettesítő igazgató 1. műszaki igazgatóhelyettes 2. általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes 1. általános igazgatóhelyettes 2. igazgató általános igazgatóhelyettes 1. műszaki igazgatóhelyettes 2. igazgató 3. osztályfőnöki munkaközösség vezető tagintézmény vezető igazgatóhelyettes 1. tagintézményvezető helyettes 2. általános igazgatóhelyettes 3. igazgató

17 gyakorlati oktatásvezető 1. gyakorlati oktatásvezető helyettes 2. műszaki igazgatóhelyettes 3. általános igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető helyettes 1. gyakorlati oktatásvezető 2. műszaki igazgatóhelyettes tagintézmény vezető helyettes 1. tagintézmény vezető igazgatóhelyettes 2. általános igazgatóhelyettes Pedagógiai munka belső ellenőrzése: A belső ellenőrzés évente elkészített ellenőrzési terv szerint folyik. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett, külön jogszabály rögzíti. Az alkalmazottak egy része oktató nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösségeket és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre személyre szóló, vagy munkakörére vonatkozó meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Véleményezési jogát gyakorolhatja többek között az iskolai alapdokumentumok, valamint a belső szabályzatok elkészítése során is. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója, az adott kérdésben a hatályos jogszabályok alapján, akkor intézkedhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az egyetértési jogot gyakorolhatja Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, SZMSZ és a Házirend megalkotásakor. Egyetértési joga van a Szülői szervezetnek és Diákönkormányzatnak is

18 A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben az igazgató, testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje: Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartáshoz mindig azt a formát kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, informatikai, hirdető táblák, digitális napló, iskolai dokumentumok rendszere, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, amelyet a hivatalos közlések helyén kell közzétenni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSNAK RENDJE Osztályok és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályt alkotnak. Az osztály tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztállyal kapcsolatos adminisztrációt az osztályfőnök végzi, akinek kiemelt szerepe van a nevelési feladatok ellátásában, és a szülőkkel való kapcsolattartásban is. Az osztályfőnököt az illetékes igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvórák, számítástechnika órák, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre,

19 melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákkörök működését az illetékes helyettes felügyeli. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlést az iskola igazgatója, illetve a diákönkormányzat hívhatja össze. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS MŰKÖDÉSE A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ánák képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a tankönyvterjesztési szabályzatról, benne a tankönyvtámogatás rendjéről. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására

20 A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit, melyet írásban is rögzít. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31 ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt, és az iskola vezetősége jóváhagy. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az Iskolai Diákbizottság képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött tart kapcsolatot az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét. a vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Diáknap A diákönkormányzat évente egy alkalommal, az igazgatóval egyeztetett időpontban diáknapot tarthat. Ennek programját, forgatókönyvét a rendezvény előtt két héttel egyezteti az igazgatóval. Az iskolai sportkör (DSK) és az intézmény vezetője közötti kapcsolattartás formája és rendje A DSK önálló jogi személy önálló gazdálkodással. Elnökség vezeti, melyet a tagság választ. Szakcsoportjait a hagyományok, az igények, és az anyagi lehetőségek függvényében alakítja ki. A DSK elnöke és ügyvezetője az iskola vezetőivel és a testnevelőkkel egyeztetve gondoskodik a tanulók sportolásának biztosításáról. A DSK segíti a mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítását szakcsoportjain keresztül, és szervezi a sporttáborokat. Az iskola vezetése és a DSK vezetője egyeztetést tart a sportlétesítmények használati rendjéről, idejéről, díjáról. A sportlétesítmények használatba vételének fontossági sorrendje: o kötelezően meghatározott testnevelési órák o tömegsport foglalkozások, házibajnokságok iskolai rendezvények o DSK szakcsoportok o külső egyesületek, szervezetek, iskolák stb. egyéb (pl. konferencia stb.)