A Dunavet-B Rt. állategészségügyi hírlevele téli kiadás. Újra lendületben a HIPRA, a vakcina specialista

Átírás

1 A Dunavet-B Rt. állategészségügyi hírlevele téli kiadás Újra lendületben a HIPRA, a vakcina specialista

2 A tartalomból: Nifursol a pulyka blackhead ellen Újra lendületben a HIPRA, a vakcina specialista RINIPRAVAC-DT Torzító orrgyulladás elleni inaktivált vakcina Bemutatjuk dr. Szendi Róbertet, a Löszhát Kft. állatorvosát A takarmányba kevert AIVLOSIN hatékonysága ileitis ellen Új termékek, akciók Dunavet-B Rt Dunaföldvár, Ady E. u titkarsag@dunavet.hu Budapesti képviselet 1126 Budapest, Dolgos u. 2. MOM Lakópark III. épület állategészségügyi hírlevél Kiadja: Dunavet-B Rt. Tervezés, elôkészítés: LUCAVI STUDIO BT. Központ: 06 (75) Fax: 06 (75) Megrendelés: 06 (75) Állatpatika: 06 (75) rendeles@dunavet.hu Vezérigazgató Marketing Tel.: 06 (1) Fax: 06 (1) dunavet-bp@fre .hu dunavet_bp@axelero.hu Kedves Kollégák! Z Három évvel ezelôtt indítottuk útnak a Dunavet plusz hírlevelünket. Hála a bizalmatoknak, most is nagy lelkesedéssel számolunk be mindarról a szakmai újdonságról, amelyre a vegyespraxisban dolgozó kollégáknak szükségük lehet. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a spanyol HIPRA cég vakcináit, antibiotikumait és diagnosztikai kitjeit ezentúl újra elérhetitek, immár a Dunaveten keresztül. Reméljük, segítségetekre lehetünk 2004-ben is. f e ff Dr. Ötvös Imre e f Minden kol lé gám ne vé ben kel le mes ün ne pe ket és sikeres új évet kí vá nok!

3 pulyka blackhead A black he ad tönk re te he ti az egész eu ró pai puly ka á ga za tot A World Po ultry c. szak lap no vem be ri szá ma sze rint a francia or szá gi, né met és hol land puly ka ál lo má nyok ban történt leg utób bi black he ad jár vá nyok az egész eu ró pai puly ka ipar vé gét je lent he tik, mi vel az Eu ró pai Uni ó ban jelen leg nincs en ged élye zett gyógy szer sem a be teg ség me gelôzé sé re, sem pe dig an nak gyógy ke ze lé sé re. Er re a kö vet kez te tés re ju tott azon ban az eu ró pai puly ka á ga - zatok szá mos fe lelôs ve zetôje is. Mint az is me re tes, a black he ad me gelôzé sé re ko ráb ban a ni fur sol volt en ged élye zett, azon ban az Eu ró pai Uni ó ban ez a ha tó a nyag az em ber re néz ve fel té te le zett kar ci no - gén ha tá sa mi att áp ri li sá ban be til tás ra ke rült. A ni - fur sol al ter na tí vá ja ként azon ban je len leg nincs en ged élye - zett szer az EU-ban. A ni fur sol be til tá sá nak vár ha tó sú lyos kö vet kez mé nye irôl a puly ka i par ve zetôi már ko ráb ban fi - gyel mez tet ték az EU il le té kes ha tó sá ga it, az óta egyelôre ered mény te le nül. Szo mo rú pél da er re az, hogy a fi gyel - mez te té sek el len ére a hol land il le té ke sek ún. in di ká tor (sen ti nel) csir ké ket al kal maz tak an nak vizs gá la tá ra, hogy egy-egy puly ka te lep ma dá rinf lu en zá tól men tes-e. Volt olyan puly ka te lep azon ban, ahol ez az in téz ke dés a black - he ad ki tö ré sét is ered mé nyez te. A black he ad (más né ven puly kák fertôzô vak bél- és máj - gyul la dá sa, en te ro he pa ti tis) kó ro ko zó ja a His to mo nas me - le ag ri dis ne vû pro to zoa, mely ál ta lá ban a fertôzött ma da - rak bél sa rá val ke rül a te le pek re. Na gyon sok eset ben azon - ban a pro to zoa a csir kék, puly kák és vad ma da rak vak bél - fér gé nek, a He te ra kis gal li na rum pe té jé be zár tan ke rül ürí - tés re. A kör nye zet ben a pro to zo ák túl élé se ugyan ala - csony, de az ürí tett pe ték ben éve kig élet ké pe sek ma rad - hat nak. A te le pe ken vég zett hi gi é ni ai be a vat ko zá sok, fertôtle ní té sek azért sem ele gendôek a pro to zoa tá vol tar - tá sá hoz, mi vel azt em be rek, rág csá lók, föl di gi lisz ták és ma - da rak is köz ve tít he tik. A puly ka ál lo má nyok ban je lent kezô black he ad jár vá nyok sok szor vissza ve zet hetôk ar ra, hogy a te le pek köz vet len vagy köz ve tett kap cso lat ban áll nak ba - rom fi te le pek kel vagy a ko ráb ban csir kék tar tá sá ra hasz - nált is tál lók kal, be ren de zé sek kel. A sza ba don re pülô ma - da rak fertôzô sze re pe szin tén lé nye ges le het. A black he ad elsôsor ban a fi a tal, 6 16 he tes puly ká kat érin ti. A fôbb tü ne tek töb bek kö zött: ét vágy ta lan ság, meg nö ve ke - dett szom jú sá gér zet, ele sett ség, tán tor gás, a fej tá jék és a fej füg ge lé kek be sö té te dé se, has me nés. A meg be te ge dés és az el hul lás vál to zó, de az el hul lá sok rit kán ha lad ják meg a 15%-ot, bár a nem gyógy ke zelt jár vá - nyok ban meg kö ze lít - he tik a 100%-ot is. Szövôdmé nyek nél kü li eset ben a kór bonc ta ni el vál to zá sok a vak bél - re és a máj ra kor lá to - zód nak. A vak bél ballon sze rû en ki tá - gult, a fa la meg vas ta - go dott, raj ta el ha lá sos és fek élyes el vál to - Gyul la dá sos vak bél és tér kép sze rû máj ép zások ta lál ha tók. A kö ze pû, de el ha lá sos szé lû el vál to zá sok kal vak bél ben ta lál ha tó el saj to so dott gó cok vér csí ko sak le het nek. A máj duz zadt, felü le tén be hú zó dott ke rek vagy össze ol vadt el ha lá sok találha tók. Az el halt te rü le tek sár gák, sár gás-zöl de sek, és mé lyen az alat tuk levô máj szö vet be ter jed nek. Ere de ti cikk: Black he ad may kill Eu ro pe an tur key in dustry World Po ultry, No. 11, Vo lu me 19, Az FVM Ál lat egész ség ügyi Fôosz tá lya a ni fur sol tar tal mú DUFUR SAL 300 gyógyp re mix for gal ma zá sát az Eu ró pai Uni ó hoz va ló csat la ko zás idôpont já ig, az az április 30-ig en ged élye zte. A Fôosz tály tá jé koz - ta tá sa sze rint a már be szer zett kész le tek fel hasz ná lá sa még egy éven át, az az április 30-ig lehetséges. FVM ál tal hi va ta lo san en ged élye zett DUFURSAL 300 gyógypremix A.U.V. Nifursol tartalmú gyógypremix pulyka blackhead ellen

4 Újra lendületben a HIPRA, a vakcina specialista Friss hír, hogy ôsze óta a már Ma gyar or szá - gon is jól is mert spa nyol HIP RA cég ter mé ke i nek ki zá ró la gos ha zai for gal ma zó ja a DU NA VET. De hon nan és mi ért is olyan is me rôs a HIP RA? A HIP RA-ról rö vi den, a sta tisz ti ka tük ré ben A HIP RA a tel jes spa nyol ál lat gyó gyá sza ti ter mék - for ga lom 9,7%-át te szi ki, ez zel a pi a ci ré sze se dés - sel az érin tett spa nyol cé gek kö zött a má so dik a rang sor ban. A cég vak ci na gyár tá sa azon ban kü lö - nö sen ki emel ke dô: a spa nyol ál lat vak ci na el adá sok egyö tö dét (20%) a HIP RA vak ci nák ad ják. A gyár - tott HIP RA vak ci nák 40%-a ser tés-, 29%-a ba rom fiés 24%-a szar vas mar ha vak ci na, me lyek dön tô több sé gét eu ró pai or szá gok ban for gal maz zák. A bi o ló gi ai ku ta tó köz pont ban (UAS BI) ge ne ti kai úton mó do sí tott szer ve ze tek kel (ge ne ti cally mo di fi ed or ga nisms, GMO) és exo gén kó ro ko zók kal tör té nô mun ka fo lyik. A meg fe le lô P3 biz to sí tá si szint mel lett az itt végzett bak te ri o ló gi ai és vi ro ló gi ai ku ta tá sok bi o ló gi ai ve szélyt nem je len te nek a kör nye zet re néz ve. A mint egy 7000 m 2 -es bi o ló gi ai gyár tó köz pont - ban (CI A MER) el sô sor ban vak ci na gyár tás fo lyik, bak té ri um kul tú rák kal dol goz nak, va la mint a szö ve ti- és sejt kul tú rák ban vagy to já semb ri ó ban ví rust ter mel nek. A CI A MER köz pont ka pa ci tá sát és je len tô sé gét mi sem bi zo nyít ja job ban, mint hogy je len leg az egyik leg meg ha tá ro zóbb állat - gyó gyá sza ti bi o ló gi ai anya go kat elô ál lí tó központ Eu ró pá ban. A HIP RA-ról bô veb ben, az új bó li be mu tat ko zás je gyé ben A ka ta lán Amer (Gi ro na tar to mány) szék he lyû, mint egy 50 éves múlt ra vissza te kin tô HIP RA má ra az ál lat gyó gyá sza ti pi a cok egyik ve ze tô és meg - hatá ro zó gyár tó já vá vált. A cég el sô sor ban a nem zet - kö zi pi ac ra ter mel, je len leg több mint 100 or szág ba ex por tál ja ter mé ke it vi lág szer te. A HIP RA elô re tö ré sé nek alap ja a vak ci nák, gyógy - sze rek és di ag nosz ti ku mok fo lya ma tos ku ta tá safej lesz té se te rén szer zett szé les kö rû gya kor la ti tapasz ta lat ál lan dó vissza for ga tá sa. A HIP RA-nál elsôd le ges az em ber: a part ne rek igé nye i nek tel jes mér té kû ki elé gí té sé vel fo lya ma tos és meg bíz ha tó se gít sé get tud nyúj ta ni ab ban, hogy a part ne rek vál lal ko zá sa mi nél jö ve del me zôbb le gyen. Egye te - me sebb cél azon ban az ál la tok jó lé té nek, és ezál tal az em be rek élet mi nô sé gé nek ja ví tá sa a kör nye zet to váb bi ká ro sí tá sa nél kül. Min den nek az alap ja a ku ta tás-fej lesz tés A HIP RA akt ív részt ve vô je szám ta lan nem ze ti és nem zet kö zi ku ta tá si pro jekt nek, szo ro san együtt - mû kö dik a té má ban érin tett egye te mek kel és ható sá gok kal. Tel jes for gal má nak mint egy 9%-át for gat ja vissza a ter mé kek ku ta tá sá ba-fej lesz té sé be an nak ér de ké ben, hogy a nyúj tott szol gál ta tá sok és a fej lesz tett ter mé kek mi nô sé ge fo lya ma to san ja vul has son. A HIP RA va la mennyi ku ta tó-fej lesz tô és gyár tó köz pont ja ter mé sze te sen tel jes mér ték ben meg - fe lel az Eu ró pai Unió GLP (Go od La bo ra tory Prac ti ces) és GMP (Go od Ma nu fac tu ring Prac ti ces) elô írá sa i nak.

5 Cél a jö ve del me zô ál lat tar tás szol gá la ta A HIP RA egyik el sôd le ges cél ja hasz no san hoz zá já rul - ni az ál lat tar tás gaz da sá gos fej lô dé sé hez. Az ar ra igényt tar tó, ál lat tar tás ban dol go zó szak em be rek szá má ra ezért min den na pos tech ni kai se gít sé get nyújt szak ta ná csa dás sal vagy kü lön bö zô la bor vizs gá - la tok kal. A HIPRA egy-egy ál lat faj ra sza ko so dott szak em be rei, ál lat or vos spe ci a lis tái ré vén na pi kapcso la tot tart fenn a part ner te le pek kel, szak ta ná - cso kat ad, és részt vesz a te le pi be ál lí tá sok, kí sér le tek nyo mon kö ve té sé ben. Meg is mer ve egy-egy te lep állat egész ség ügyi prob lé má it gyors és meg bíz ha tó di ag nosz ti kai szol gál ta tást vé gez a be kül dött minták alap ján. A HIP RA-nál ki emel ke dô sze re pet kap te hát a gyakor lat ban dol go zó szak em be rek tá mo ga tá sa, mi vel az ô mun ká juk te he ti az tán jö ve del me zôb bé az ál lat tar tást, ôk biz to sít hat ják a kör nye zet meg - fe le lô vé del mét is. Ezért is ré sze se a HIP RA min den olyan am bi ci ó zus pro jekt nek, mely nek ré vén tovább ra is meg bíz ha tó la bo ra tó ri u mi szol gál ta tást nyújt hat a 21.szá zad ban is. Tel jes ter mék sor (ka ta ló gu sok) ha szon ál la tok nak A HIP RA a kö vet ke zô ál lat fa jok szá má ra gyárt termé ke ket: ser tés, ba rom fi, szar vas mar ha, juh, kecs ke, nyúl, ku tya és macs ka. A ter mé kek mel lett di ag nosz ti kai ki te ket és kü lön bö zô la bo ra tó ri u mi szol gál ta tá so kat nyújt a part ne rek szá má ra. Bi o ló gi ai ter mé kek: élô és inak ti vált vak ci nák, szé ru mok Gyógy sze ré sze ti ter mé kek: szá jon át adan dó vagy in jek ci ós ol da tok és szusz pen zi ók, an ti bi o ti ku mok, an ti pa ra zi ti ku mok, hor mo nok és vi ta mi nok Pre mi xek: ta kar mány-ki e gé szí tôk, fun gi ci dek Di ag nosz ti kai ki tek

6 új termékek torzító orrgyulladás RI NIP RA VAC-DT Tor zí tó orr gyul la dás el le ni inak ti vált vak ci na A be teg ség Az orr já ra tok de for mi tá sát és at ró fi á ját, va la mint tü dô el - vál to zá so kat oko zó bak té ri u mok fô hor do zói a ko cák, melyek a ma la co kat 2 3 he tes kor ban, a szop ta tás alatt fertôzik. A be teg ség kó ro ko zói a Bor de tel la bron chi sep ti ca és D tí pu sú Pas te u rel la mul to ci da, de a tor zí tó orr gyul la dás kli ni kai tü ne te i nek ki a la ku lá sá ért el sô sor ban az ez utób bi ál tal ter melt der mo nec ro to xo id (PMT) a fe lelôs. A vak ci na A gyár tó spa nyol HIP RA cég vak ci na gyár tás ban szer zett - gya kor la ti ta pasz ta la ta it is iga zol ja, hogy a RI NIP RA VAC-DT 15 éve van a spa nyol pi a con, ahol pi ac ve zetô vak ci ná nak szá mít: csak Spa nyo lor szág ban több mint 3 mil lió ada got ad nak el éven te. Mi vel a tor zí tó orr gyul la dás kli ni kai tü ne te i ért el sôsor ban a der mo nec ro to xo id fe lelôs, ezért meg fe lelô vak ci ná zá si prog ra mot csak olyan vak ci ná val le het vég re haj ta ni, amely tar tal maz za az inak ti vált der mo nec ro to xo i dot. Fon tos a vi vôanyag mi nôsé ge is: az ola jos ad ju ván sok így a RI NIP RA VAC-DT víz az olaj ban tí pu sú (W/O) ad ju ván sa is ma ga sabb szin tû vé de lem ki ala kí tá sá ra ké pe sek, mint az alu mí ni um-hid ro xid ad ju ván sok. Az összetétel: Kulcs fon tos sá gú an ti gé nek + erôtel je sen im mu no gén ad ju váns Inak ti vált 2 x Bor de tel la bron chi sep ti ca 5 µg D típu sú Pas te u rel la mul to ci da der mo nec ro to xo id W/O ad ju váns A víz az olaj ban tí pu sú (W/O) ad ju váns vak ci na an ti gént tar tal ma zó mik ro víz csepp jei sta bi lak, és ho mo gé nen oszla nak meg az olaj ban. Ez az ad ju váns sok kal po ten sebb mint az alu mí ni um-hid ro xid, így a ma la cok nak áta dott immu ni tás sok kal erôtel je sebb sti mu lá ci ó já ra ké pes. in ten zív hu mo rá lis im mun vá laszt in du kál és sti mu lál ja a cel lu lá ris im mun vá laszt is a las sú vak ci na an ti gén dif fú zió prog resszív im muns ti mu lá ci ót ered mé nyez a vak ci ná zás utá ni sze ro kon ver zió ho mo gén és hosszan tar tó a vak ci ná zott ál lo mány ban na gyon ho mo gén a vé de lem a hosszan tar tó vé de lem mel lett ke ve sebb bo os ter vak ci ná zás ra van szük ség Az ár tal mat lan ság Int ra musz ku lá ri san a nyak izom za tá ba fecs ken dez ve az ol tás he lyén nincs re ak ció, de má sod la gos ol tá si re ak ci ó kat (ve té lé sek, láz stb.) sem okoz. A sza po ro dás-bi o lógi ai paramé te rek re nincs ne ga tív ha tás sal, így a vem hes ség és a szop ta tás ide je alatt bár mi kor ad ha tó. A RINIPRAVAC-DT élel me zés-egész ség ügyi vá ra ko zá si ideje: 0 nap. Az ada go lás Int ra musz ku lá ri san, mé lyen a nyak izom ba: 2 ml / ser tés, 6 hó na pos kor tól va la mennyi súly-, kor- és iva ri cso port ban. A ma la cok ko loszt rá lis im mu ni zá lá sa: egy szerû, ol csó és ha té ko ny A RI NIP RA VAC-DT ár tal mat lan és ha té kony meg ol dás nyújt a vak ci ná zott ko cák ma la ca i nak tor zí tó orr gyul la dás el le ni vé del mé re. A ko cák vak ci ná zá sa a ko loszt rá lis im mu ni tás ré vén egy szerû, ol csó, ugyan ak kor ha té kony im mu ni zá ci ót je lent a ma la cok szá má ra. A ko cá kat te hát a vem hes ség alatt min dig vak ci náz ni kell an nak ér de ké ben, hogy a lehetô leg na gyobb passzív vé del met tud ják biz to sí ta ni a ma la ca ik nak. A ko cák két sze ri vak ci ná zá sá val (kb. 2 hó nap pal a vak ci ná zás után) meg fe lelô mennyi ségû hu mo rá lis el le na nyag termelôdik. A ko cák ban ki a la kult erôs és hosszan tar tó immun vá lasz a föcs te jen ke resz tül a ma la cok szá má ra is ma gas szintû vé del met je lent. A vak ci ná zott ko cák ma la ca i - ban az el le na nyag ti te rek az élet 7. nap já tól 6 8 he tes korig mér hetôk, a ko loszt rum biz to sí tot ta vé de lem a ma la cok 6 8 he tes ko rá ig áll fenn. Vak ci ná zás a tor zí tó orr gyul la dás szem pont já ból en dé mi ás te le pe ken A vak ci ná zá si prog ram meg kez dé se elôtt a tor zí tó orr - gyulla dás kli ni kai tü ne te it mu ta tó ser té se ket el kell tá vo lí ta - ni az érin tett te le pekrôl. El sô vak ci ná zás: Va la mennyi te nyész ál lat (elôha si ko - cák, ko cák, fi a tal és fel nôtt ka nok) vak ci ná zá sa. Má so dik vak ci ná zás: Is métlô (bo os ter) vak ci ná zás 4 hét el tel té vel. Há rom hó nap pal ké sôbb: Va la mennyi vem hes ál lat vakciná zá sa nap pal az el lés elôtt. RI NIP RA VAC-DT

7 torzító orrgyulladás új termékek Vak ci ná zás a tor zí tó orr gyul la dás szem pont já ból nem endé mi ás te le pe ken - me gelôzô vak ci ná zá si prog ram - Elôha si ko cák: El sô vak ci ná zás 2 hó nap pal az el lés elôtt, má so dik vak ci ná zás (bo os ter) egy hó nap pal az el lés elôtt. Ko cák (>1 el lés): Va la mennyi vem hes ség so rán egy hó - nap pal az el lés elôtt bo os ter vak ci ná zás. Fi a tal ka nok: Vak ci ná zás az elôha si ko cák nál le ír tak sze rint. Fel nôtt ka nok: Min den 6 hó nap ban bo os ter vak ci ná zás. Ami nem fon tos Nem fon tos, hogy a vak ci na inak ti vált D tí pu sú Pas te u rel la mul to ci da-t tar tal maz zon Va ló já ban a Pas te u rel la mul to ci da der mo nec ro to xo id (PMT) sze re pe a kulcs fon tos sá gú a meg fe lelô im mun vá lasz ki a la kí tá sa szem pont já ból, és azt is iga zol ták, hogy a dermo nec ro to xo id a fô oka a tor zí tó orr gyul la dás kli ni kai tü ne te i nek és kór bonc ta ni el vál to zá sa i nak. Ami fon tos Ide á lis és ele gendô mennyi ségû an ti gén kom bi ná ció: 2 x B. bron chi sep ti ca és 5 µg D tí pusú Pas te u rel la mul to ci da der mo nec ro to xo id (PMT) Meg fe lelô víz az olaj ban (W/O) ad ju váns, mi vel az alu mí - ni um-hid ro xid ke vés bé po tens és ke vés bé im mu no gén A W/O ad ju váns ár tal mat lan, de az alu mí ni um-hid ro xid - nál sok kal erôtel je seb ben im mu no gén A RI NIP RA VAC-DT ve zetô vak ci na, mely ár tal mat lan, de ki emel kedôen ha té kony RI NIP RA VAC-DT Tor zí tó orr gyul la dás el le ni inak ti vált vak ci na, in jek tál ha tó emul zi ós for má ban Össze té tel: Inak ti vált Bor de tel la bron chi sep ti ca. Pas te u rel la mul to ci da der mo nec ro to xo id, D tí pus (PMT). Vivôanyag ma gas im mu no ge ni tá sú ola jos ad ju váns sal. Be adás mód ja: Int ra musz ku lá ri san, a nyak izom za tá ba. Ada go lás: 2 ml / ser tés 6 hó na pos kor tól va la mennyi súly-, kor- és iva ri cso port ban. Cso ma go lás: 10 ada gos üveg. 50 ada gos üveg. Gyárt ja: HIP RA Spa nyo lor szág Ki vá ló vé de lem a tor zí tó orr gyul la dás sal szem ben Me gelôzi a tor zí tó orr gyul la dás kli ni kai tü ne te it A ma la cok nor má li san fej lôdhet nek, gyara pod hat nak Csök ken ti az orr já ra tok de for mi tá sát, atró fi á ját, va la mint a tü dô el vál to zá so kat A Hipra forgalomban levô sertésvakcinái Betegség Vakcina Összetétel Adag Nagyker. Ár / adag árak (Ft) Aujeszky-betegség AUSKIPRA-GN Bartha K61 ge-negatív, élô, vizes , 26, Aujeszky-betegség AUSKIPRA-GN/A3 Bartha K61 ge-negatív élô, olajos A3 adjuváns , 43, E. coli okozta enterotoxaemia, COLISUIN-CL 987P, k88 ab,ac, k99 E.coli LT enterotoxoid, , 220, fertôzô elhalásos bélgyulladás, Cl. prefringens C (e, b toxin), Cl. novyi B, a toxin kocák hirtelen elhullása olajos-vizes emulzió olajban (W/O) E. coli okozta enterotoxaemia COLISUIN-TP 987P, k88 ab,ac, k99 E.coli LT enterotoxoid , 200, olajos-vizes emulzió olajban (W/O) Parvovírus fertôzés, sertésorbánc PARVOSUIN-MR Inaktivált parvovírus és inaktivált 10x , 230, Erysipelothrix rhusiopathiae W/O-ban Torzító orrgyulladás RINIPRAVAC-DT Bordetella bronchiseptica és Pasteurella , 198, multocida dermonecrotoxoid D típus W/O-ban Mycoplasma-tüdôgyulladás MYPRAVAC SUIS Inaktivált Mycoplasma hyopneumoniae 50 Hamarosan kapható A3 adjuvánssal Actinobacillus-pleuropneumonia NEUMOSUIN Inaktivált Actinobacillus pleuropneumoniae 50 Regisztráció alatt 2, 4 és 5 szerotípus

8 új termékek Hosszú hatású 1%-os ivermektin-injekció Sertés, juh és szarvasmarha külsô és belsô élös kö dô inek kezelésére Spe ci á lis vi vô a nya ga (MABS ) ál tal, az iver mek tin ható a nyag le bon tá sa las sú, így elnyúj tot tabb ha té kony szö ve ti kon cent rá ci ót biz to sít, mint más ha gyo má nyos iver mek tin injek ció napos endoparazita ellenes hatás 50 ml: Ft + Áfa 500 ml: Ft + Áfa GYÁRTJA: BIOGENESIS, Argentína Összetétel: Prokain benzil-penicillin NE Benzatin benzil-penicillin NE Dihidro-streptomicin (szulfát) 20 g (megfelel 25,04 g dihidro-streptomicin-szulfátnak) Vivôanyag ad 100 ml 100 ml injekció A.U.V. Penivex Complex 100 ml: L.A. Penivex Complex L.A. Ft Penivex Complex + Áfa L.A. Sertés, szarvasmarha, juh és ló részére 72 órás hatástartam (L.A.) Kiváló konzisztencia Nagyon könnyen injektálható szuszpenzió

9 új termékek Lincovex %-os lincomicin vízoldékony por ívóvízbe vagy takarmányba l1 kg: Ft + Áfa 8 A sertésdizentéria ellen l110 ppm lincomicinre számolva Ft / t takarmány Elsôszámú választás az enterális kórképek kezelésében TIAMINVALL 45% WSP 45% tiamulin-hidrogén-fumarát tartalmú vízoldékony por Ft + Áfa / kg (10 kg)

10 bemutatjuk A sok ol da lú ság ra tö rek szem Be mu tat juk dr. Szen di Ró ber tet, a Lösz hát Kft. ál la tor vo sát Dr. Szen di Ró bert 1970-ben szü le tett Deb re cen ben. Kö zép - is ko lai ta nul má nya it is a ci vis vá ros ban vé gez te, az Ál lat or vos - tu do má nyi Egye te men 1993-ban ka pott dip lo mát. Ho gyan ala kult az éle ted a dip lo ma meg szer zé se után? A ka to nai szol gá lat és a gya kor no ki idô le töl té se után 1995-tôl a Haj dú-bi har me gyei Ál lat egész ség ügyi és Élel mi - szer El le nôr zô Ál lo más al kal ma zott ja let tem. Még ab ban az év ben ki vál tot tam a ma gán ál lat or vo si en ged élyt, és a kis - állatp ra xis ban dol goztam, mint tás kás ál lat or vos 2000-ig tôl lá tom el a deb re ce ni szék he lyû Lösz hát Kft ser tés - tele pé nek ál lat or vo si fel ügye le tét. Idôközben, a meg kez dett Ph.D. ta nul má nya im mi att, a kis ál latp ra xist ab ba hagy tam ben ál lat egész ség ügyi igaz ga tá si és jár vá nyü gyi szakál la tor vo si dip lo mát is sze rez tem. Lát szik, hogy nem tét len ked tél az egye tem el vég zé se óta: A Ph.D. tanul má nya i dat mi lyen té ma kör ben foly ta tod? A té mám az ex ten zív, sza bad tar tá sú ser tés ne ve lés sel (Out do or pig pro duc ti on) kap cso la tos. A Ph.D. ta nul má - nya i mat egyéb ként a Deb re ce ni Egye tem Ag rár tu do má nyi Cent ru má ban foly ta tom. A té mám mal kap cso lat ban több ször vol tam ta nul má nyú ton Né met or szág ban. Hiszem, hogy ko moly pi a ca lesz az al ter na tív élel mi szer - ter me lés nek. Vár ha tó an 2004-ben vé dem meg Ph.D. dolgo za tom. A nagy ál lat tar tás komp lett fo lya ma ta ér de kelt, a te nyész tés, az ál lat egész ség ügy és a ta kar má nyo zás együtt De mi ért ép pen a nagy ál latpra xis mel lett dön töt tél annak ide jén? Iga zá ból a nagy ál la tok kal va ló fog la la tos ság állt kö ze lebb hoz zám. Már az egye te mi TDK mun kám is nagy ál la tos té ma volt. A nagy ál lat tar tás komp lett fo lya ma ta ér de kelt, a tenyész tés, az ál lat egész ség ügy és a ta kar má nyo zás együtt. Sok ki hí vást érez tem en nek az el sa já tí tá sá ban. Ez volt ta lán a leg fôbb oka, ami ért el vál lal tam a Lösz hát Kft ser tés te le pé - nek ál lat egész ség ügyi fel ügye le tét. Be szél jünk most már a je len rôl: gon do lom, az ál ta lad el lá tott tele pe ket sem ke rül te el a cir co - vírus. Saj nos nem. Azon ban az ál ta - lunk al kal ma zott ta kar mány medi ká ci ó val je len tô sen csök ken - te ni tud tuk a cir co ví rus fer tô zést kö ve tô má sod la gos emész tô- és lég zô szer vi tü ne te ket. Mi lyen volt ez a me di ká ció? A pres tar ter me di ká ci ónk lin co mi cin nel, pon to sab ban Lin co vex 150 ví zol dé kony por ral folyt. Ez után sok más ser - tés te lep re fe ren ci ái és az in té ze ti vizs gá la tok alap ján nagy si ker rel al kal maz tuk a Fe ni ve ex 2%-os flor fe ni kol gyógy - pre mi xet a star ter fáz is ban, 2 kg / ton na ta kar mány adag - ban 10 na pon át. Ez utób bi ki vá ló ered mé nye ket ho zott a Strep to coc cus su is, Pas te u rel la és Bor de tel la ál tal oko zott meg be te ge dé sek el le ni harc ban. Mi lyen stra té gi át kö vet te tek még a cir kós idôk ben? Fon tos nak tar tot tam azt, hogy a meg fe le lô le gyen a malac va sel lá tott sá ga. Ezért min den ma lac kö zel 250 mg vas-dext ránt ka pott amo xi cil lin ki e gé szí tés sel (100 ml Hierro de xi na inj ml In ve mox LA inj. ke ve ré ké bôl 1,5 1,5 ml a ma lac mind két comb já ba). To váb bá vá lasz tás - kor min den ma lac ka pott 1 ml Oxi tet racyc li na L.A. in jek ci ót, fô ként a Bor de tel la bron chi sep ti ca gyé rí tés cél já ból. Mi lyen vak ci nás vé de ke zés fo lyik a te le pen? Az Au jeszky-be teg ség el len ne gyed éven te vak ci ná zunk, a ko cá kat tor zí tó orr gyul la dás, lep tos pi ro sis és par vo ví rus ellen vak ci náz zuk. Tor zí tó orr gyul la dás el len a spa nyol Rinip ra vac-dt vak ci nát hasz nál juk. A ma la cok APP el le ni vak ci ná zá sát kény te le nek vol tunk mi is be ik tat ni a ma gas Ac ti no ba cil lus ple u rop ne u mo ni ae fer tô zött ség mi att. A vak ci ná zás leg meg fe le lôbb ide jé nek ki tit rá lá sa nem kis prob lé mát adott a cir kós hely zet mi att, de az APP el le ni vak ci ná zás ra szá munk ra a 9. és 11. hét vált be a leg in kább. A te lep át vé te le kap csán nem ijed tél meg a Rád vá ró mun ká tól? Ez meg fe le lô ki hí vást je len tett szá mom ra, hi szen ez egy 1000 ko cás ál lo mány volt. Sze ren csé re kol lé gá im nagy segít sé gem re vol tak már a kez de ti idô szak ban is. Nem féltem, in kább sar kallt a fe le lôs ség. Úgy gon do lom, hogy si ke rült az elô döm ál tal meg kez dett mun kát to vább vin ni és több do log ban még ja ví ta ni is azon.

11 új bemutatjuk termékek Mi lyen más ál lo mány szin tû me di ká ció fo lyik még a te le pen? Mi vel nem vak ci ná zunk mycop las ma el len, ezért gon dos - kod nunk kel lett olyan mycop las ma el le ni gyógy sze res véde lem rôl, ami a ser tés di zen té ri át és az ile i tist is kont roll alatt tart ja. Így esett a vá lasz tás az Aiv lo sin-chlor tet gyógyp re mix kom bi ná ci ó ra. Ma ezt a kom bi ná ci ót hasz nál - juk a star ter fáz is vé gén és a hí zó ba te le pí tés idô sza ká ban. A nyá ron még egy új ké szít ményünk fej lesz té se kap csán is so kat be szél get tünk. Va ló ban. Ed dig is sok gon dot for dí tot tunk a ko cák uro - geni tá lis be teg sé gé nek (SUGD) fel de rí té sé re és meg elô zé - sé re. Eb ben sok ré tû ta pasz ta la to kat si ke rült gyûj te nem, mind a vi ze let sa va nyí tás, mind a pon tos me di ká ció meg ha - tá ro zá sa te rén. Ezért is volt öröm szá mom ra, hogy ké sôbb el ké szült a Du na vet MMA MIX fan tá zi a ne vû gyógy sze res elô keve ré ke, me lyet az óta is jó ered mé nyek kel hasz ná lunk. Lá tom, Te is haj tasz egész nap. De mi vel bí rod ezt a nagy ira mot? A To yo ta és a Volks wa gen sze rel me se va gyok, de ahogy a min den na pi mun kám so rán is fô leg a sok ol da lú ság ra tö rek szem, így az au tó vá lasz tás ban is ezek vol tak a döntô szem pon tok. Most egy stra pa bí ró, de ké nyel mes To yo ta Hilux 4WD-t haj tok. Im már két és fél éve ki vá ló an hely táll a sok szor igen kí mé let len igény be vé tel nek is. A szak ma mel lett re mé lem, azért jut idôd a ma gán élet re és hob bi ra is. Sze ren csé re iz gal mas és ese mény dús évek áll nak mö göt - tünk e té ren is. Két kis lá nyom szü le tett: az idô seb bik Boglár ka 1,5 éves, a pi ci Or so lya pe dig alig 1 hó na pos. Persze idô köz ben csa lá di ház áta la kí tás ra és bô ví tés re is szük sé ge lett a né pes csa lá dom nak. És a hob bim? Hát minden szer da es te a spor té. Tor na ci pôt hú zunk több kol - lé gám mal és ker get jük a lab dát ki ful la dá sig. De az an tik gö rög kul tú ra irán ti ér dek lô dé sem is élénk ma radt. A koca MMA-MIX-rôl bôvebben a DUNAVET Plusz nyári kiadásában olvashatnak, vagy a 30/ (Dr. Szendi Róbert) telefonszámon kaphatnak tájékoztatást. Össze té tel 10 kg-ban: Fe ni ve ex 2% gyógyp re mix Chlor tet FG 150 gyógyp re mix Am mó ni um-klo rid Ke serûsó (MgSO 4 ) Nut rex-fe 10% vas-ke lát Ore ga num aet he ro le um Vi vô a nyag ad Ft / kg 1 kg 1 kg 1 kg 2 kg 1 kg 12,5 g 10 kg MMA-MIX ko cák nak CE FA LEX 50% ví zol dé kony por Ser tés nek ta kar mány ba ke ver ve is! gyors felszívódás magas szöveti koncentráció kiváló rezisztencia viszonyok Össze té tel: Ce fa le xin Vi vô a nyag 50 g ad 100 g Ja val lat: Ba rom fi, ser tés, bor jú és bá rány co li ba cil lo - sis, pas te u rel lo sis, sal mo nel lo sis, fer tô zô el ha lá sos bél gyul la dás, strep to coc co sis gyógy ke ze lé sé re Ft + Áfa / 500 g

12 új sertés termékek ileitis A takarmányba kevert AIVLOSIN: Egyesült Államokbeli hatékonysági vizsgálatok a Lawsonia intracellularis-szal szemben A Dr. Nat han Win kel man (Swi ne Ser vi ces Un li mi ted, Mor ris, Min ne so ta, USA) ál tal 2000-ben ve ze tett mo dell kí sér let - ben ser té se ket 2 na pon át mes ter sé ge sen fer tôz tek Lawsonia int ra cel lu la ris po zi tív bél nyál ka hár tya ho mo ge ni - zá tum mal. A fer tô zés után 7 nap pal a ser té sek több mint 40 %-a mu tat ta az ile i tis re jel lem zô has me né ses tü ne te ket, mely iga zol ta a mes ter sé ges fer tô zés si ke rét. A vizs gált cso por tok (110 ser tés) Ke ze let len kont roll (2 x 10 db ser tés) 100 ppm ta kar mány ba ke vert ti lo zin 21 na pon át (3 x 10 db ser tés) 50 ppm ta kar mány ba ke vert AIV LO SIN 10 na pon át (3 x 10 db ser tés) 100 ppm ta kar mány ba ke vert AIV LO SIN 10 na pon át (3 x 10 db ser tés) A vizs gált pa ra mé te rek 1. El hul lás (%) 2. Nyál ka hár tya lé zi ók elô for du lá sa (%) és ér té ke lé se (I IV. fo ko zat) 3. Kli ni kai tü ne tek (pl. has me né sek, I V. fo ko zat) 4. Test tö meg-gya ra po dás, ta kar mány-fo gyasz tás, ta kar mány-ér té ke sí tés 5. Law so nia int ra cel lu la ris po zi ti vi tás: PCR vizs gá lat, im mun-hisz to pa to ló gia Az el hul lá sok és nyál ka hár tya lé zi ók elô for du lá sa és ér té ke lé se A nyál ka hár tya lé zi ók pon to zá sos ér té ke lé sét az ileocaeca lis bil len tyû utá ni sza ka szon vé gez ték. A III. fo ko zat fel et ti el vál to zá so kat sú lyos fo kú nak mi nô sí tet ték. I. Nor má lis bél sza kasz II. Eny he ödé ma és hype ra e mia III. Ki fe je zett ödé ma és hype ra e mia, rán colt sa vós hár tya, duzzadt nyál ka hár tya IV. Ua. mint a III. fo ko zat, de el ha lás sal és/vagy vér zés sel El hul lás Nyál ka hár tya III. fo ko za tú lé zi ók lé zi ók nagy sá ga Ke ze let len 15,1% 80,0% 109,5 cm kont roll Ti lo zin 16,7% 63,3% 120,1 cm 100 ppm Aiv lo sin 13,3% 73,3% 92,0 cm 50 ppm Aiv lo sin - 33,3%* 8,0 cm* 100 ppm * Sta tisz ti ka i lag je len tôs (P<0,001) el té rés A kli ni kai tü ne tek ér té ke lé se A has me né sek fokozatainak ér té ke lé se: I. Nincs has me nés II. Fél ke mény, nem vé res bél sár III. A pa do zat rá csa in át fo lyó, nem vé res, híg bél sár IV. Vé res vagy na gyon sö tét, kát rány sze rû bél sár V. Pro fúz vé res vagy na gyon sö tét has me nés >II. fo ko za tú has me né sek elô for du lá sa Has me - hét hét hét hét nés > II. Ke ze let len 12,5% 73,3% 86,0% 83,3% 56,1% kont roll Ti lo zin 12,5% 45,6% 68,6% 47,5% 41,8% 100 ppm Aiv lo sin 16,7% 32,2% 55,7% 52,6% 35,1% 50 ppm Aiv lo sin 24,2% 21,1% 13,3%* 24,4% 20,6% 100 ppm * Sta tisz ti ka i lag je len tôs (P<0,001) el té rés Egyéb kli ni kai pa ra mé te rek mé ré se: a ser té se ket he ten te há rom szor vizs gál ták és két fé le pon to zá sos rend szer ben ér té kel ték: Vi sel ke dés (PDS Pig De me a nor Sco re) 1. Nor má lis 2. Még moz gó, de eny hén vagy köz epe sen bá gyadt vagy apa ti kus ál la tok 3. Fek vô, nem moz gó, apa ti kus ál la tok

13 új sertés termékek ileitis Has alak (AAS Ab do mi nal Ap pe a ran ce Sco re) 1. Nor má lis 2. Eny hén so vány 3. Na gyon so vány Az élet na pok %-ában ki fe je zett ile i tis re jel lem zô kli ni kai tü ne tek 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 32% 16,8% Test tö meg-gya ra po dás, ta kar mány-fo gyasz tás, ta kar mány-ér té ke sí tés A test tö meg-gya ra po dást egye di leg mér ték, a ta kar mányfo gyasz tást cso por ton ként, a ta kar mány-ér té ke sí tést pe dig az át la gok alap ján szá mí tot ták ki. Test tö meg- Ta kar mány- Ta kar mánygya ra po dás fo gyasz tás ér té ke sí tés (a kont roll- (a kont roll - hoz ké pest) hoz ké pest) Ke ze let len 234 g 544 g 3,13 kont roll Ti lo zin 229 g 567 g 2, ppm (-2,1%) (+4,2%) Aiv lo sin 288 g 669 g 2,32 50 ppm (+23,1%) (+23,0%) Aiv lo sin 395 g* 745 g* 1, ppm (+68,8%) (+36,9%) * Sta tisz ti ka i lag je len tôs (P<0,001) el té rés 11,9% 1,4% Kontroll Tilozin Aivlosin Aivlosin 100 ppm 50 ppm 100 ppm Law so nia int ra cel lu la ris po zi ti vi tás: PCR vizs gá lat, im mun-hisz to pa to ló gia A po li me ráz-lánc re ak ció (PCR) vizs gá la to kat a cso por tok ból meg ha tá ro zott szám ban (4-6 db) ki vá lasz tott ser té sek ürü - lé ké bôl vé gez ték, eb bôl kö vet kez tet tek a tel jes cso port ra. PCR po zi tív ser té sek elô for du lá sa nap nap nap nap nap Ke ze let len 0% 0% 75% 75% 75% kont roll Ti lo zin 0% 0% 100% 83,3% 16,7% 100 ppm Aiv lo sin 0% 33,3% 33,3% 83,3% 33,3% 50 ppm Aiv lo sin 0% 16,7% 100% 16,7% 0% 100 ppm Im mun-hisz to pa to ló gia Az im mun-hisz to ké mi ai vizs gá lat egy na gyon ér zé keny és spe ci fi kus el já rás, mely nek se gít sé gé vel ki mu tat ha tó az élô vagy már el pusz tult Law so nia int ra cel lu la ris an ti gén je. A csök kent na pi test tö meg-gya ra po dás és ta kar mányfogyasz tás, va la mint a ked ve zôt len ta kar mány-ér té ke sí tés mi att el vég zett im mun-hisz to pa to ló gi ai vizs gá la tok po zi tív ered mény re ve zet tek ak kor is, ami kor más mód sze rek kel pl. ezüst fes ték tech ni ká val ne ga tív ered mény mu tat ko - zott vol na. Dr. Geb hart Az im mun-hisz to pa to ló gi ai ér té ke lés pon to zá sos rendszere: 0 Nincs de tek tál ha tó an ti gén 1+ Né hány ki mu tat ha tó an ti gén 2+ Sok de tek tál ha tó an ti gén 3+ A vizs gált szö ve tek több mint 40 %-ában van ki mu tat - ha tó an ti gén 4+ Min den vizs gált szö vet ben van ki mu tat ha tó an ti gén % % 50% 77% 50% n összes pozitív (%) n n 3+ feletti pozitív (%) 78% 57% 30% 7% Kontroll Tilozin Aivlosin Aivlosin 100 ppm 50 ppm 100 ppm A 10 napon át 50 ppm vagy 100 ppm adagban takarmányba kevert AIVLOSIN hatékonyabb, mint a 21 napon át 100 ppm adagban etetett tilozin

14 sertés ileitis A 10 na pon át 50 ppm adag ban ta kar mány ba ke vert AIV LO SIN Majd nem az összes vizs gált pa ra mé ter ese té ben szám sze - rû leg jobb ered mé nye ket ho zott, így ha té ko nyabb an ti bi o - ti kum nak bi zo nyult, mint a 21 na pon át 100 ppm adag ban ete tett ti lo zin. Fel té te lez he tô, hogy ele gen dô en ha té kony az ile i tis meg - elô zé sé re vagy még az ile i tis okoz ta tü ne tek meg je le né se elôt ti gyógy ke ze lés re A 10 na pon át 100 ppm adag ban ta kar mány ba ke vert AIV LO SIN Sta tisz ti ka i lag jobb ered mé nye ket mu ta tott az ile i tis okoz ta nyál ka hár tya lé zi ók elô for du lá sa és az el vál to zá sok át la gos nagy sá ga te rén. A has me né sek, kli ni kai tü netek, na pi test tö meg-gya ra podá sok tekin te té ben is sta tisz ti ka i lag hatéko nyabb ke ze lés nek bi zo - nyult a 21 na pon át 100 ppm adag - ban etetett ti lo zin nál. Az ileitis megelôzésében és gyógykezelésében az AIVLOSIN a leghatékonyabb antibiotikum min den vizs gált pa ra mé ter ese té ben a leg ked ve zôbb ered ményt hoz ta: az ile i tis (sú lyos tü ne tek ben je lent ke zô for má i nak) gyógy ke ze lé sé ben (is) a leg ha té ko nyabb antibi o ti kum nak bi zo nyult. AIVLOSIN + CHLORTET klórtetraciklin-ca komplex A mycoplasma-pneumonia, sertésdizentéria és az ileitis ellen Meg elô zés re: 400 g AIV LO SIN FG 50 (20 ppm) + 1 kg CHLOR TET FG 150 / ton na ta kar - mány 14 na pon át. Gyógy ke ze lés re: 1 kg AIV LO SIN FG 50 (50 ppm) + 2 kg CHLOR TET FG 150 / ton na ta kar - mány 7 10 na pon át.

15 baromfipraxis VETANCID Hosszú ha tá sú rep el lens ro va rir tó szer Össze té tel: Ci per met rin (C 22 H 19 Cl 2 NO 3 ) Vi vô a nyag ad 5 g 100 g Ja val lat: Ba rom fi-, ser tés-, szar vas mar ha-, juh-, és ló is tál - lók, va la mint más ál lat tar tó épü le tek és be ren de zé sek ro var men te sí té sé re, kül sô élôs kö dôk el le ni meg elô zé sé - re és ke ze lé sé re. Al kal ma zás: A port köz vet le nül a pa do zat ra, fa lak ra vagy az alom ra kell ki szór ni. Adagolás: 5 g VE TAN CID por / m Ft + Áfa / kg Elsô választású szer az alombogarak ellen Pasteurella spp., E. coli ellen FENIVEEX oral solutio 10% florfenikol gyors hatás a legjobb választás, amikor az idô számít biztonságos nincs aplasztikus anémia veszély hatékony kiváló rezisztencia viszonyok Gyártja: VE TAN CO S.A., Bu e nos Ai res, Ar gen tí na Ft + Áfa / liter AIVLOSIN vízoldékony por A mycoplasmosis ellen AIVLOSIN FG 50 gyógypremix 100% acetil-izovaleril-tilozin tartarát 5% Gyógykezelésre ivóvízben oldva: 20 mg AIV LO SIN vízoldékony por / ttkg / nap. Megelôzésre takarmányba keverve: 500 g AIV LO SIN FG kg CHLOR TET FG 150 gyógypremix / ton na ta kar mány egy héten át. Összetétel: Doxiciklin Vivôanyag ad DOXINYL 500 vízoldékony por 500 mg 1 g 1 kg: Ft + Áfa Javallat: Baromfi és pulykák: Mycoplasmosis (önálló vagy E. coli-hoz társult), colibacillosis, colisepticaemia, baromfikolera, CRD (idült légzôszervi betegség), valamint egyéb, a doxiciklinre érzékeny kórokozók által elôidézett megbetegedések gyógykezelésére. Adagolás: Szájon át, ivóvízben oldva. Baromfi és pulyka: 1-2 g DOXINYL 500 / 10 liter ivóvíz ( mg doxiciklin / liter ivóvíz) 3-5 napon át. Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: Ehetô szövetek: 5 nap. Emberi fogyasztásra szánt tojást termelô állományoknak nem adható. Gyártja: INVESA, Spanyolország

16 FENIVEEX FLORFENIKOL FENIVEEX FLORFENIKOL FENIVEEX FLORFENIKOL FENIVEEX FLORFENIKOL FENIVEEX 2 % gyógyp re mix 10 % oral solutio FLORFENIKOL Hatékony megoldás a sertés és baromfi légzôszervi betegségeinek állományszintû megelôzésében és kezelésében