Illetlen, ha valaki saját magát idézi,

Átírás

1 Mailed on Friday, 29th February AZ AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA * THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA Illetlen, ha valaki saját magát idézi, de elnézést kérve megteszem: a múlt századi, akkori világ rendkívüli állapotából eredô rendkívüli állapotunkról írtam 1978-ban az alábbiakat: Rendkívüli állapot az emigráció. Gondoljunk csak bele, a tizenötmilliós magyarságnak csak az a kis része élvezi a sajtószabadságot, amely ma külföldön, az úgynevezett nyugati államokban él. A feladat csak annyi, hogy a sajtószabadsággal élve megmondjuk az igazat, ezenkívül többféle felelôsség is terheli az emigrációs újságírót. Az igazság mellett a valóságot is meg kell írni. A kettô nem ugyanaz, mert például Trianon problémakörében elmondott igazságaink mellett azt is meg kell írni, hogy senki azt meg nem hallgatja, mert a valóság az, hogy a nagypolitika érdekei nem esnek egybe a magyar érdekekkel. A felelôsség ott van, ahogyan ezt és minden más kérdést kezelünk. Az újság a civilizált társadalom fontos tájékozódási eszköze, így a befogadó országokban letelepedôk kialakuló magyar közössége igényelte a magyar újságot. Civil kezdeményezésként és legtöbb esetben szakmai gyakorlat nélkül jöttek létre újságaink világszerte. A civil újságírás Shayne Bowman és Chris Willis definíciója szerint a következô: Egy állampolgár vagy állampolgárok egy csoportja aktív szerepet vállal hírek és információk gyûjtésében, tudósításában, elemzé- Price $ 3.20 I n c l u d i n g G S T No March Printed post approved PP /00008 L. évfolyam 9. szám március 6. ÜGYVÉDI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÁCSADÁS MINDENFÉLE ÜZLETI ÜGYBEN HÁZ ÉS MÁS INGATLAN ADÁSVÉTELE ÉS BÉRLÉSE VÉGRENDELETEK KÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA KÉPVISELET PERES ÜGYEKBEN ÖRÖKSÉG ÜGYEK KÖZLEKEDÉSI ÉS ÜZEMI BALESETEK BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK CSALÁDI ÜGYEK ÉS VÁLÓPEREK TÁRSULÁS FINANSZÍROZÁS ADÓSSÁGOK BEHAJTÁSA MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSÚ ÜGYEK INTÉZÉSE KÖVETSÉGI HITELESÍTÉS MAGYARUL BESZÉLÜNK 10 CECIL PLACE, PRAHRAN 3181 Telefon: Fax: tsz@tsz.com.au Csapó Endre Tisztuló médiavilág sében és terjesztésében. E részvétel célja olyan független, megbízható, pontos, széles körû és releváns információk nyújtása, melyekre egy demokráciában szükség van. Lehet, hogy új fogalom a civil újságírás? Jelentôsége van a jelzôk sokaságának: független, megbízható, pontos, széles körû és releváns? A válasz: minden bizonnyal! A független sajtót a mindenkori hatalom veszélyezteti. És mindazok, akik a hatalomhoz anyagilag vagy akár érzelmileg kötôdnek. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését! hangzott a márciusi követelések elsô pontjaként. A sajtó hôskorát nemcsak Magyarországon jelzi a hûtlen kezelés, a hirtelen nagyra nôtt hatalommal való visszaélés. Így volt ez világszerte, és így volt ez elsôsorban Amerikában, ahol a napi sajtó a legnagyobb mértékben vált a mindennapi élet minden mozzanatának nemcsak tudósítójává, de irányítójává is. John Swinton, a New York Times egykori szerkesztôje megbotránkoztatta a sajtóvilágot, amikor 1914-ben nyugalomba vonulása tiszteletére bankettot rendeztek, és ott valaki poharat emelt a független sajtóra. Swinton válaszként a következôket mondta: Olyasmi, hogy»független sajtó«nincs! Van esetleg a vidéki városkákban ezt önök tudják, én is tudom. Önök között nincs egyetlenegy sem, aki le merné írni az ôszinte véleményét, és ha mégis megtenné, jól tudja elôre, hogy az soha nem fog nyomtatásban megjelenni. Engem itt ennél az újságnál heti 250 dollárral fizettek azért, hogy bármilyen ôszinte véleményt elutasítsak ebbôl az újságból. Önöket hasonló fizetéssel, hasonló feladatokra tartják itt, és ha bárki önök közül olyan ostoba lenne, hogy leírná ôszinte véleményét, kint találná magát az utcán, másféle munkát keresni. Az újságíró feladata megölni az igazságot, habozás nélkül hazudni, zülleszteni, rágalmazni, és alázatosan hizelegni a Mammon lábainál, csak azért, hogy a mindennapi kenyeréért elárulja a fajtáját, elárulja a hazáját. Önök is tudják ezt, én is tudom, hogy micsoda dôreség ez a pohárköszöntô: Független sajtó! Mi csak eszközei, vazallusai vagyunk a függönyök mögötti gazdagoknak. Zsinóron rángatott bábuk vagyunk, ôk húzkodják a zsineget és mi táncolunk. A tehetségünk, a lehetôségeink és az életünk is más emberek tulajdona. Douglas Reed a huszadik század egyik legnevesebb újságírója a londoni The Times részére dolgozott tôl 1938-ig. Külpolitikai levelezô és rovatvezetôként a legragyogóbb analizáló tanulmányírói tehetségrôl adott példamutató bizonyságot. Szakírói területe Közép-Európa volt, amit helyszíni utazásokból alaposan ismert. Insanity Fair címû könyve 1938-ban egycsapásra világhírûvé tette. Ettôl kezdve könyvei egymás után jelentek meg, és bestsellerek lettek. Mint olyan ember, aki szeret az események szerkezetébe is betekinteni, sok mindent meglátott a második világháború eseményei, és azt követô politikai fejlemények során. Élete alkonyán D. Reed úgy érezte hogy ki kell egészítenie könyveinek sorát egy az amerikai politikáról szóló kötettel. E célból Amerikába költözött két évre, és 1951-ben megjelent Far and Wide címû kötete, amiben megdöbbentôen összegezte a látható politika mögötti láthatatlan hatalomról általa megismert erôket, összefüggéseket. Ez a könyv, röviden szólva, a titkos világuralmi törekvések leleplezô dokumentációja volt. Mint nyugdíjast ekkor már nem érhette megélhetési megtorlás, de kiadóját tönkretették, további könyveihez nem kapott neves kiadót. Esete itt a sajtószabadság kérdésével kapcsolatban merül föl. Az említett két neves újságíró rámutatott a két nyugati nagyhatalom sajtóviszonyaira, ami inkább jellemzô diktatórikus államra. A felszínen még ideálisnak is nevezhetô, hogy Amerikában és az Egyesült Királyságban a tájékoztató ipar nem állami, hanem magántársasági, üzleti kézben van. Elvileg megfelelhet annak az ideális követelménynek, ami szerint a független sajtó ellenôrizheti a hatalmi szerveket a kormányzás demokratikus végrehajtásában. De hiszen, mint láttuk, a sajtó nem független, hanem elképesztô egyöntetûséggel irányított. Kell legyen egy nagyhatalmú gazdája. Az államnál is hatalmasabb. Regôs Sándor (tavaly elhúnyt kiváló újságíró) válaszol erre a kérdésre egyik írásában: A polgári demokráciákban a sajtó a hatalom ellenôrzése címszó alatt a negyedik hatalmi ággá nôtte ki magát, egyébként mind a mai napig megválaszolatlanul hagyva a kérdést: ki ellenôrzi az ellenôröket? De sajnos ez a kérdésfeltevés egyre veszít idôszerûségébôl, hiszen a kapitalizmus torz fejlôdése, a multinacionális vállalatok és a nemzetközi pénzvilág korlátlan térnyerése maga alá gyûrte a sajtószabadságot harsányan hirdetô ellenôröket is. Így már itt is szinte kötelezôvé vált a manipuláció, a tények elferdítése, a hazudozás, csak éppen nem egy ideológia nevében, hanem kölönbözô gazdasági érdekcsoportok szándékainak, kívánalmainak megfelelôen. A globalizációt, a fogyasztói társadalmat kiszolgáló média az olvasónak vagy tv-nézônek egy virtuális világot igyekszik közvetíteni, amelyben nincs helye olyan évezredes, az emberi közösséget fenntartó elveknek, mint az egymás iránti megértés, a tolerancia, a szeretet, a másokhoz való alkalmazkodó képesség, az idôsek megbecsülése, a család rangjának tisztelete. Sokan megfogalmazták, és a demokrácia elképzelt szép épületébe illesztették a sajtónak, mint negyedik hatalmi ágnak (parlament, kormány és bíróság után) polgári ellenôrzô szerepét. A jelenlegi, sztálini gyökerû magyar alkotmány szerint felépített államhatalom szervezetében még látszatra sincs jelen a hatalommegosztás elve. A választásból sikeren kikerülô politikai párt uralja az országgyûlést, adja a kormányt és államelnököt, nevezi ki a bírói kart. Ebben a többpárti egypártdiktatúrában bizony jól jönne a polgári ellenôrzést ellátó független sajtó. Azonban ilyen létrejöttének nincsenek meg a feltételei. Még ellenkezôbben, a sajtó a kormányok és pártok fölötti olyan elitréteg birtokában van, amely a pártállami politikában gyakorolt hatalmát a privatizációval gazdasági hatalommá is kifejlesztette. Ugyancsak neves médiaszakember, Chrudinák Alajos írta 1999-ben (Napi Magyarosrszág, május 13.) így, többek közt: Ez az európai demokráciákban ismeretlen, és tôlük idegen, szinte totális sajtómonopólium arra törekszik, hogy Magyarország bel- és külpolitikáját és az ezzel kapcsolatos döntéseket ômaga határozza meg és befolyásolja. Ezt a médiát több mint fél évszázada csaknem ugyanaz a politikai, gazdasági érdekcsoport uralja. Az idôközben»liberálissá«átvedlett hatalmi csoport bizonyos külföldi tôkével ôsszefonódva nemcsak a magyar gazdasági életet, a bank- és pénzpiac jelentôs részét tartja szintén kezében, hanem a médiát és kulturális életünket is ellenôrizni és befolyásolni szándékozik.... A Fidesz gyôzelme [1998] után ezek a sajtócézárok megijedtek. Van, aki félelmét így magyarázgatja:»ha nem mi vagyunk hatalmon, akkor nem érezzük magunkat biztonságban, akkor végünk van.«... Kornis Mihály ekként fenyegette meg a szókimondó, karakán Bayer Zsoltot:»Más választásod nincs, vagy náci vagy, vagy igazat adsz nekem, illetve nekünk. És azt is vedd tudomásul, hogy él ebben az országban ötezer értelmiségi, akinek a véleményével szemben nem lehet politikát csinálni!«ha jól beletekintünk a fenyegetésbe, ötezer politikai és gazdasági oligarcha (ennél kevesebb futatta a diktatúrát negyvenöt éven át), akiknek alárendelten él további százezer vezetô pozícióban lévô alkalmazott, minden hatalom és a média birtokában azt cselekszik, amit csak akar. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet a rendszerváltoztatás mikéntjével vált szinte roszszabbá, mint volt elôtte. Seszták Ágnes írta meg a Magyar Nemzet-ben (2004. július 28.), hogy: Az újságíró társadalom 1989 elôtt sem volt egységes. Mindenki tudta, hogy kik jártak az agitációs és propagandaosztály mindenható vezéreihez napi rendszerességgel, kik elôszobáztak miniszterelnöki irodákban, és láss csodát, ezek az urak, hölgyek ma is a médiapiramis tetején üldögélnek, mondhatni, dúsgazdagok, vállalkozásaik, cégeik, nagy vagyonuk van. Budán, Buda környékén s egyéb elôkelô helyen laknak, és nagyon magabiztosak. Azok az újságírók, akik 1989 után beálltak az MSZP és az SZDSZ mögé, nyílt háborút hirdettek azok ellen, akik viszont egy másik útra léptek, mert úgy gondolták, nekik szimpatikusabb az Antall-kormány, illetve a Magyar Demokrata Fórum által meghirdetett nemzeti eszmevilág. (Folytatás a 4. oldalon)

2 2. oldal MAGYAR ÉLET március 6. BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNUNK! Március 6. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Leonóra, Inez nevû kedves olvasóinkat. Leonóra: az Eleonóra önállósult rövidülése. Inez: az Ágnes spanyol formája. Köszönthetjük még Elvira, Fridolin, Felicia, Colette, Ilona nevû barátainkat. Március 7. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Tamás nevû kedves olvasóinkat. Tamás: az arameus Teomo névbôl, jelentése siker. Innen a görögök vették át Thomasz formában. A görögben volt már egy ilyen alakú szó, jelentése: csodálatos. Köszönthetjük még Pál, Ubul nevû barátainkat. Március 8. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Zoltán nevû kedves olvasóinkat. Zoltán: török eredetû régi személynév. Jelentése: fejedelem. Zoltán fejedelemnek, Árpád fiának tiszteletére terjedt el. Köszönthetjük még Apollónia, Beáta, János, Szilvia, Juliánusz nevû barátainkat. Március 9. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Franciska, Fanni nevû olvasóinkat. Franciska: a latin Franciscus név nôiesítése. Fanni: két név egybeesése: 1. az angol Frances név nôi becézôje, 2. a német Fanni név átvétele a Stephaniebôl. Köszönthetjük még Domán, Domonkos, Gergely, Metód, Rebeka nevû barátainkat. Március 10. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Ildikó nevû olvasóinkat. Ildikó: a germán Kunigunda, Kriemhilda névbôl ered, Arany János magyarosította. (A Kriemhilda rövidült germán becézése a Hilda.) Attila hun fejedelem feleségének neve volt. Köszönthetjük még Anasztáz, Ede, Édua, Aurélia, Kamilla, Valér nevû barátainkat. Március 11. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Szilárd nevû olvasóinkat. Szilárd: a magyar nyelvújítók alkották a Konstantin lefordítása útján. Köszönthetjük még Aladár, Borsika, Konstantin, Riza, Rozina, Teréz nevû barátainkat. Március 12. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Gergely nevû olvasóinkat. Gergely: a görög Gregoriosz latinos Gregorius formájának rövidülése. Jelentése: éberen ôrködô. Köszönthetjük még Engelhard, Miksa, Maximilian, Szibilla nevû barátainkat. DOLLÁR ÁRFOLYAM február 28-án 1.00 AUD = A DUNA TVvételéhez szükséges antenna felszerelésért hívja az AAA Com Satellite Systems díjmentes számát: Ausztráliában Új-Zélandon A kommunizmus áldozataira emlékeztek országszerte. Minden évben február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt fôtitkárát 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen a megszálló szovjet katonai hatóságok, késôbb a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. Bár ezután még képviselôként politikai szerepet vállalt, az igazságtalan meghurcoltatás és a fogság megpróbáltatásai következtében 1959-ben, ötvenegy évesen meghalt. Sorsa tipikus példája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon. Szegeden ez alkalomból a Glattfelder téren lévô emlékmûnél koszorúzással tisztelegtek az áldozatok emléke elôtt. A Tisza Konzervatív Kört képviselô Bartha László egykori szegedi polgármester mellett Magyar Anna, a megyei közgyûlés elnöke, és a két alelnök, Zakar Péter és Kovács Kálmán is elhelyezte az emlékezés virágait. Az eseményre kellemes kora tavaszi idôben került sor, mintegy ötven fô jelenlétében. Az alacsony létszám oka az volt, hogy a megyei önkormányzat méltóságteljesen, radikális és szélsôséges szervezetektôl mentesen szeretett volna ünnepelni, ezért nem harangozták be korábban az eseményt. Részben az emléknaphoz kapcsolódóan a Román Kulturális Intézet szegedi fiókintézete vitaesttel egybekötött kiállításmegnyitót szervezett Dokumentumok a kommunista titkosszolgálat archívumából címmel. A résztvevôk között volt Fejér Dénes, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke és Löffler Tibor politológus, román részrôl pedig Germina Nagar, a Securitate irattárát vizsgáló bizottság tényfeltáró részlegének igazgatója is. A kiállítás március 12-ig látogatható. A Magyar Királyi Szent László Lovagrend Emlékirata a Magyar Püspöki Karhoz Eminenciás Bíboros, Prímás Úr! Fájlaljuk, hogy az Apostoli Szent-széknek a felvidéki egyházmegyék új területi rendjével kapcsolatos újkeletû döntése (Vatikáni FigyelŒ II. 14. ) valójában a velejéig romlott Jan Slota és csoportja magyarellenes szervezeti koncepciójának az egyenes kiszolgálását eredményezi. Itt jegyez-zük meg, hogy a Külügyminisztériumhoz eljuttatott korábbi levelünkben foglalt adatok alapján még a jelenlegi magyar kormány sem tárgyalt a visegrádi találkozó alkalmából a Ficó-Slota féle csoporttal. Kár lenne tagadni, hogy a hitéhez, egyházához és a nemzetéhez hû magyar keresztény értelmiségi elit ezt a Szentszéki döntést a mártír sorsú hercegprímásunkkal, Mindszenty Józseffel szemben alkalmazott megalázó egyházpolitikai lépések egyenes folytatásaként éli meg idehaza és a külhonban egyaránt. FélŒ, hogy e Szentszéki politikai (!) lépésnek igen súlyos elidegenedést kiváltó és dep-resszióba hajló következményei lesznek nemcsak Felvidéken, hanem Magyarországon is. A hitéért, a hazájáért és a nemzetéért aggódó magyar katolikus közvélemény ezért joggal várja el Európa egyik legrégebbi, Szent István apostoli királyunk által fémjelzett Egyházától és annak Püspöki Karától is, hogy emelje fel a szavát a Szentszéki adminisztrációnak a magyarság anyanyelvi vallásgyakorlását és nem-zeti önazonosságát immár alapjaiban is megkérdœjelezœ és azt súlyosan érintœ átgondolatlan és hibás, a magyarsággal szemben pedig példátlanul diszkriminatív rendelkezése ellen. Keserûen tapasztaljuk, hogy miközben a magyar nyelvû csángó misék magától értetœdœ egyszerû ügyében sincs évek óta érdemi elœrelépés Szentszéki szinten sem, akkor a szentszéki adminisztráció Szent Cirill és Metód ünnepére szánt ajándékként nemcsak a csángó-magyar, hanem a felvidéki, ezredéve Œshonos magyar népcsoportok anyanyelvû vallásgyakorlási jogának az újabb korlátozását vezeti be egy értelmetlen és minden történelmi alapot nélkülözœ, az ott élœ magyarságra nézve kirívóan diszkriminatív új egyházmegyei rend kiesz-közlésével. Teszi ezt akkor, amikor az EU éppen egy igen markáns változtatást hajt végre még a koszovói albánok nemzeti, vallási stb. érdekei védelmében is. Pedig Œk nem katolikusok és így nem az Apostoli Szentszék gyermekei. Az áldatlan állapotokat eredményezœ új egyházmegyei renden belüli Magyar FŒesperességek létrehozásával némileg mérsékelni lehetne e drámai helyzetet. Ez a mi, úgymond helyzethez igazodó Rendi (stratégiai) javaslatunk lénye-ge. MAGYAR A vázolt Szentszéki döntés a jelenlegi nyers formájában igen veszélyes modellt hordoz magában. Már a csángó ügy kapcsán is azt tapasztaltuk, hogy egyre élesebben vetik fel még a hít- és egyházhû katolikusok is azt a kérdést, hogy ha az Apostoli Szentszék ennyire közömbösen és bántó módon kezeli a katolikus magyarság vallási érdekeit és szabadságjogait, mint a szavakban sokat emlegetett keresztény Európa bástyáinak az alapvetœ jogositványait, akkor át kell gondolnunk az Apostoli Szentszékhez való jövœbeni viszonyunkat is! Az az érzésünk, hogy valakik egy tikos célból mintha éppen erre kivánnának rávenni bennünket! Crux est fidelitas nostra Gladius est integritas nostra Budapest február 17. Lovagi tisztelettel és nagyrabecsüléssel: Dr. Nagy László sk. Rendi kormányzó Hosszú bolti sorokkal járhat az aprókivonás Nincsenek felkészítve a pénztárosok és az üzletek az egy- és kétforintosok kivonását követô kerekítésekre írja a Népszabadaság. A lapnak errôl a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke beszélt. A pénzkészletért teljes anyagi felelôséggel tartozó pénztárosoknak ugyanis mivel a használatban lévô pénztárgépek nem képesek erre fejben kell majd le- vagy felkerekíteniük az összegeket. A mûvelet eredményét papíron is regisztrálniuk klell, hogy igazolják a kasszában lévô összeg jogosságát. A gépeket ugyanakkor át kell állítani, ami hosszú folyamat, ráadásul ehhez APEH-engedélyért is folyamopdni kell, a gépekre vonatkozó elôírésokat is el Magyar Élet Hungarian Life Felelôs szerkesztô és kiadó: Márffy Attila Sydneyi szerkesztô: Józsa Erika Fôszerkesztô: Csapó Endre Melbourne 15 Roselyn Crescent. East Bentleigh, Vic Tel. : (03) Fax: (03) amarffy@netspace.net.au Levélcím: P.O. Box 210, Caulfield, Vic Irodák: Sydney A Magyar Élet Kiadóhivatalának P.O. Box 210, Caulfield, Vic Megrendelem A Magyar Életet évre Mellékelek $ -t. Elôfizetési díj egész évre (50 szám) GST-vel együtt $ 160. Félévre (25 szám) GST-vel együtt $ 80. Külföld egy évre: Magyarország $ NZ $ A Magyar Életnek régi elôfizetôje vagyok új elôfizetôje vagyok 22 Marinella Street Manly Vale, NSW Telefon: (02) hungarianlifesydney@gmail.com Hirdetési díjszabás: $ 5.50/cm/column (Incl. GST) (Hasábonként 1 cm mély és 5 cm széles) Elôfizetés egy évre GST-vel együtt $ Advertising rate: Classified: $ 5.50/cm/col. (Incl. GST) Half page: $ 300. Full page: $ 550. Translation and artwork free of charge. Proprietor and Publisher: Hungarian Life Publishing Printed by Attila Márffy, 15 Roselyn Cresc. East Bentleigh, Vic Név Cím Postcode A csekket HUNGARIAN LIFE névre kérjük kiállítani. MONEY ORDER átutalása esetén kérjük, ne felejtse el a postán kapott nyugtát azonnal elküldeni hozzánk a fenti címre. A nevet és a címet olvasható nagybetûkkel kérjük kitölteni. Címváltozás esetén szíveskedjék a régi címet is közölni.

3 2008. március 6. MAGYAR ÉLET 3. oldal HÍREK kell készíteni, ráadásul sok gépet nem is lehet már átalakítani. A szakszervezeti vezetô szerint, míg a költségvetés 6-7 milliárd forintot spórol, addig a vállalkozások összesen milliárdot buknak majd az átálláson. A vevôk hosszú sorokra számíthatnak a pénztáraknál, de nem csak a kerekítés miatt, hanem azért is, mert a pénztárgépek átállításáig a kerekített összegrôl bizonylatot kell majd kiállítani. Sok üzletben ezt úgy oldják meg, hogy eleve kerekítik az árakat olvasható a Népszabadságban. Nem érdemes bízni senkiben? A magyar társadalom 70 százaléka úgy gondolja, hogy nem érdemes bízni senkiben és a jövôt sem érdemes tervezni erre a következtetésre jutott a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Kutatócsoportja mintegy ember megkérdezése után. Kopp Mária professzor, a kutatócsoport vezetôje hozzátette: az úgynevezett társadalmi tôke romlása, illetve hiánya nagymértékben hozzájárul a magyarok, különösen a férfiak korai halálozásához és 2006 között 50-rôl 70 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a legbiztosabb nem bízni senkiben mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete Kutatócsoportjának vezetôje. Kopp Mária a mintegy ember megkérdezésével készített felmérést ismertetve közölte: a válaszadók 70 százaléka szerint nincsenek közös értékek és a jövôt nem lehet tervezni. A válaszok alapján arra lehet következtetni, hogy morális válság van a társadalomban hangsúlyozta. Kopp Mária kiemelte: a felmérés alapján a társadalmi tôke súlyos romlására lehet következtetni. Ez az adat a szomszéd országokénál is rosszabb vélekedett a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete Kutatócsoportjának vezetôje. Ezeknek a tényezôknek komoly szerepe van az idô elôtti egészségromlásban és halálozásban, fôleg a férfiak esetében tette hozzá. Félmillió magyar nyugdíj nélkül Az ötven felettiek harmada nem szerzi már meg a megfelelô jogosultsági idôt írja a Népszabadság. Az ötvenes években születettek közül félmilliónyian semmilyen vagy csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak derül ki két közgazdász-kutató elôrejelzésébôl. A nyugdíj-megállapítási szabályok 2013-ra várható megváltozása után pedig az induló nyugdíjak nagyjából 15 százalékkal lesznek alacsonyabbak, mint most. Optimista forgatókönyvvel számoltunk szögezi le Augusztinovics Mária, aki Köllô Jánossal együtt, a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkében azt elemezte, hogyan alakul az 1945 és 1959 között születettek az ötven feletti, nyugdíj elôtt állók aktív életpályája, s ennek alapján milyen nyugdíjra számíthatnak, és hányan képesek egyáltalán teljesíteni a járadékra jogosító feltételeket. Az optimizmus azt jelenti, hogy javuló foglalkoztatottságot, a munkavállalók képzettségi szintjének emelkedését, a rokkantnyugdíjasok számának csökkenését, és ebbôl következôen a nyugdíjba menetel idejének késôbbre tolódását feltételezték a következô években. Lázadás a hárommillió koldus országában Ma nincs forradalmi helyzet, de a lázadáshoz mindenkinek joga van. Lázadóknak kell lennünk, nem forradalmároknak. Az öntudatra ébredésnek is megvan a becsülete. Ha valaki jó helyre teszi a voksát, máris megtette a lázadást, a becsület lázadását mondta Csoóri Sándor író, a keszthelyi Festetics-kastélyban, az általa alapított és szervezett Márciusi Charta tizedik rendezvényén. Az ország mai sanyarú, a néhány évvel ezelôtti Argentínát idézô gazdasági helyzetének alapvetô oka, hogy az állam nem szed be olyan pénzeket, amelyeket be kellene szednie, mert a multinacionális cégek irreálisan nagy kedvezményeket kapnak, s cserébe az itt keletkezô haszon jelentôs részét kiviszik az országból mondta Csath Magdolna közgazdász a Balaton Akadémián. A GDP helyzete egyértelmûen a kormány bûne, hiszen olyan tevékenységeket támogat, amelyekbôl az országnak nincs haszna. Nem lehetünk büszkék az idetelepülô gumigyárakra sem, hiszen a közgazdasági tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen befektetôk általában a fejletlen országokba költöznek. A közgazdász kijelentette: utoljára Trianon után volt ennyire rossz állapotban az ország, akkor azonban a nemzetben volt még annyi erô, hogy talpra tudjon állni. Napjaink nagy kérdése, hogy van-e ma is benne. Vukovich Gabriella demográfus elôadásában leszögezte: Magyarországon európai összehasonlításban is jelentôs az elmaradás az emberek születéskor várható élettartamában és egészségi állapotában, ezért inkább még többet kellene fordítani az egészségügyre, nem elvonni belôle. Hárommillió koldus országa lettünk ezt már Jakab István Magoszelnök állapította meg. Hozzátette: az uniós forrásokat nem sikerült megfelelôen kihasználnunk, a pénz elköltése nem a nemzet érdekében és az Európai Unió által meghatározott céloknak megfelelôen történt. Jakab szerint a pénzeket maffiaszerûen osztják szét egymás közt egy szûk, pártérdekek mozgatta csoport tagjai, pedig az utolsó esélyünk a versenyképes mezôgazdaság megteremtésére a következô évekre ígért uniós támogatás. A tanácskozás zárásaként Csoóri Sándor író, a Márciusi Charta életre hívója azt mondta: forradalmárok ma már nem lehetünk, egyetlen fegyverünk a lázadás. Az öntudatra ébredésnek is megvan a becsülete. Ha valaki jó helyre teszi a voksát, máris megtette a lázadást, a becsület lázadását mondta. Kívánatosnak tartja azt is, hogy a parlamentben jöjjön létre egy száz fôbôl, tudósokból, értelmiségiekbôl, politikailag független gondolkodókból, egyházi személyiségekbôl álló erkölcsi felsôház, amely a nemzet szellemi erôit egyesítve lenne képes megakadályozni a pártok bohóckodását. Perre készül Csurka ellenzéke Bírósághoz fordul Csurka István elnök belsô ellenzéke, nem fogadják el ugyanis a MIÉP tizenötödik országos gyûlésén hozott határozatokat, mivel szerintük a gyûlés elôkészítésének módja a párt alapszabályába ütközött. Ezen a gyûlésen döntöttek úgy a küldöttek, hogy két évre újraválasztják a jelenlegi elnököt. Zsinka László alelnök elmondta: a gyûlés elôtt törvénytelenül zárták ki a párt huszonnyolc alapszervezetének küldötteit, akik kivétel nélkül ôt jelölték elnöknek. Ráadásul olyan helyekrôl engedtek be küldötteket, ahol Zsinka állítása szerint nem is mûködik alapszervezet. Ha nem zárják ki a szabályosan megválasztottakat, ma biztosan én lennék a MIÉP elnöke jelentette ki Zsinka, aki szerint azért szükséges Csurka leváltása, mert ezzel újra politikai tényezô lehetne a párt. Csurka István nemrég elmondta: összeesküvés történt, amelybe belejátszott egyesek intrikus természete is, de külsô nyomás, külsô megbízatás is érzékelhetô volt. Ezzel szemben Zsinka László azt állítja, nem történt összeesküvés, csupán változást szeretne a tagság többsége, ám ezt Csurka István nem hajlandó figyelembe venni. Kérdésünkre leszögezte: tizennégy éve tevékenykedik a párt soraiban, és továbbra is a MIÉP alelnökének tekinti magát. A változást sürgetôk a Fôvárosi Bíróságra már beadták kérelmüket, hogy a hatóság nyilvánítsa semmissé az országos gyûlésen hozott határozatokat. Zsinka szerint a MIÉP-et még nem szabad leírni, mivel sok régi szavazó kizárólag Csurka személye miatt távolodott el a párttól. A párt jelentôségével kapcsolatban egyébként korábban a jelenlegi elnök is hasonlóan nyilatkozott korábban. Útban van a Magyar Igazság és Élet Pártja. Akármekkora a párt, útban van. Ezt tudomásul kell venni mondta a párt elnöke. Torgyán József új pártot hozott létre Torgyán József Megújuló Magyarországért Mozgalom néven új pártot hozott létre, amelynek szervezését már tizenkét megyében elkezdték. Reményei szerint a mozgalom 2010-ben, ha nem is kormányerôként, de a parlamentbe juthat, és ott majd a mérleg nyelvének szerepét játssza. Torgyán József szerint új politikai erôre van szükség, mivel a valódi konzervatív, keresztény, nemzeti erôknek szinte semmilyen beleszólása sincs az ország sorsába. Mind közjogi, mind gazdasági területen gyökeres változásra, a népszuverenitás elvének helyreállítására, új alkotmányra, kétkamarás parlamentre, a jelenleginél kevesebb országgyûlési képviselôre van szükség mondta ṀÁV Cargo: nagy osztrák sikerdíj kis magyar cégnek A MÁV Cargo eladásának sikeres lebonyolításáért meglehetôsen vitatható módon kapott majdnem kétmilliárd forintos szakértôi díjat a gyôztes osztrák társaságtól egy magyar vállalkozás. Az elmúlt hetekben és hónapokban többször tettük fel azt a kérdést, hogy miért kell a vasút teherszállítási üzletágát, a MÁV Cargót privatizálni reagált Fónagy János a Fidesz szakpolitikusa arra a hírre, hogy a rendôrség vizsgálatot indított a vállalat eladásának ügyében. Hozzátette: a cég eladását azzal indokolta a kabinet, hogy nem éri meg köztulajdonban tartani a teherszállítást. Ez az állítás nem igaz, mivel olyan osztrák cég vásárolta meg a MÁV Cargót, amely szintén állami tulajdonban van fogalmazott az ellenzéki képviselô annak kapcsán, hogy a MÁV Cargo szolid, de megbízható bevételt hozó vállalat. Az ellenzék szerint az eladás stratégiai lehetôségtôl fosztotta meg Magyarországot, hiszen elhelyezkedésénél fogva hazánkban vannak az európai vasúti teherszállítás legfontosabb tranzitútvonalai. A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja ki a MÁV Cargo privatizációs folyamatát, és adjon választ arra a kérdésre, kinek állt érdekében a nyereséges állami vállalat eladása. Fónagy János szerint elképzelhetô, hogy közelebb visz a megoldáshoz az osztrák lapértesülés, amely szerint egy kis magyar betéti társaság csaknem kétmilliárd forintot kapott sikerdíjként az adásvételért. A Format osztrák gazdasági hetilap tegnapi számában arról írt, hogy a Rail Cargo Austria 7,1 millió eurós 1,9 milliárd forint megbízási szerzôdést kötött a magyar Geuronet Bt.-vel. A harmincezer forint jegyzett tôkéjû társaságnak a szolgáltatási díjért elsôsorban lobbitevékenységet kellett volna kifejtenie, bár az osztrák lap szerint a megbízók meglehetôsen hézagosan fogalmazták meg az elvárásokat. A lap arra is utalt, hogy osztrák vasúti körök szerint a sikerdíj egy részét azoknak a magyarországi politikai intézményeknek és személyeknek szánták, amelyek és akik befolyássolhatták a MÁV ügyeinek alakulását. Fónagy szerint Gulya András a Geuronet Bt. beltagjának a fia fordulóján, az Orbán-kormány idején rövid ideig több státust is betöltött. Ezek egy-két hónapos idôszakok voltak, de ahogyan megismertük munkáját és személyiségét, megváltunk tôle fogalmazott a fideszes politikus. Fónagy elmondta, hogy 2002 után Gulya András a jelenlegi miniszterelnökhöz, Gyurcsány Ferenchez közelebb álló cégeknél talált munkát. A MÁV Zrt. közölte, hogy elhatárolódik az osztrák sikerdíjügytôl. A történetben megjelenô vállalkozással a MÁV soha semmiféle kapcsolatban nem állt. A lobbitevékenység meglehetôsen értelmezhetetlen ebben az ügyben, hiszen a pályázati feltételek között kilencvenszázalékos mértékben az ár volt a meghatározó, a MÁV Cargoért pedig az osztrákok ajánlották messze a legmagasabb vételárat, így a MÁV velük kötött szerzôdést. Ketrec A Tisztelt Ház ismét nagyméretû kordonnal veteti körül a Parlamentet. Néhányan odabent valószínûleg megint elkezdtek vacogni. Dobozi József dandártábornok, az ORFK Köztársasági Ôrezredének parancsnoka a hivatalos indoklás szerint kiegészíti az Országház védelmére kidolgozott személyés létesítménybiztonsági intézkedést. A jelek szerint a magyar kormánypártok ismét be vannak gazolva. Az említett környéket újból mûveleti területté nyilvánította a hatóság Dobozi mameluktábornok parancsára. A harctéri készültség február 11-én nulla órától lép életbe, és a szükséges ideig, de legkésôbb március 31-ig tart. Újabb dicsôségére a nagy magyar demokráciának. Figyelemre méltó, hogy a két idôpont között lesz a Fidesz KDNP által kezdeményezett népszavazás (március 9.), illetve a március 15-i nemzeti ünnep. A hatalom számára veszélyes idôpont mindkettô. Hogy miért? Dobozi gondolkodó szerint a közelgô népszavazás miatt nôtt a Kossuth térre és környékére bejelentett tüntetések száma, és azok szervezôi célul tûzték ki, hogy erkölcsi és politikai nyomást gyakoroljanak az országgyûlési képviselôkre. A március tizenötödike meg mindenkor zabszem volt a kommunista hatalom ülepében Így aztán most felépítik a második budapesti berlini falat. Az ország szégyenét. Ketrec áll a nagy Duna mentében. Majomketrec. Akik állították, talán nem is tudják, hogy ôk vannak a rácson belül. A Gusztos-elmélet A szabad demokraták falurossza jelenleg Gusztos Péter. A bôrfejû gyorshajtó (százötvennel szokott menni a sztrádán), aki korábban az ügyészségi gyanú szerint a számviteli fegyelem vétségét is megvalósította, hétfôn magasröptû beszédet intézett a törvényhozáshoz, beleillesztve abba több eszement marhaságot. Az egyik valahogy így hangzott: Bár a törvényt megerôsítô népszavazást még a rendszerváltás óta nem alkalmazták, az kormánypárti mûfajba tartozik, hiszen az ellenzék annak rendszeres alkalmazásával kormányozhatatlanná tehetné az országot. Ha jól értem az ifjú liberálist, azt akarja az ország értésére adni, hogy a népszavazás mint olyan kormánypárti mûfaj, vagyis efféle kérdéseket a népnek kizárólag a hatalom tehet fel, az ellenzék legfeljebb boltban, fodrásznál, szervizben, illetve ivóban érdeklôdhet nemzetet érintô kérdésekrôl. Az azokra adott válaszokra amúgy is fütyül a hatalom Hivatalosan az ilyesmire csak nekem, kormánypárti politikusnak van jogom, és ezt a baromságot még az ország parlamentjében is elmondom, el én gondolhatta Gusztos, s az SZDSZ Bôrfejû Pétere pengette a normál A hangot, kórusa meg vokált énekelt hozzá. Nem lehetne ezt a számviteles-gyorshajtó embert beterelni egy gumiszobába, köré meg egy Gergényi-ketrecet? Valószínûleg végtelenül elvolna magával. Pilhál György (Magyar Nemzet)

4 4. oldal MAGYAR ÉLET március 6. Tisztuló médiavilág (Folytatás az 1. oldalról) De lássuk, hogy is jött létre a szabad sajtó a demokrácia nevében a diktatúra vezérelt sajtójából. Jobboldali politikai és társadalmi körökben a sajtóhelyzet miatti jogos felháborodás során elmarasztalják az egykori Antall-kormányt és Orbán-kormányt, hogy miért nem takarította ki a kommunistákat a média-világból, vagy legalábbis miért nem hozott létre erôs jobboldali sajtót? Hiszen érezhették a sajtó ellenséges támadásait minden ellen, ami nemzeti. Fôleg Antallt vádolják bûnös tétlenséggel ma is, de tették még éltében is. Egy interjúban (Pesti Hírlap, március 17.) Antall József a dolgok mélyebb átgondolására késztetô alábbi választ adta, nem is a jobboldali elégedetleneknek, hanem a baloldalnak, amely éppen amiatt támadta meg, hogy az állami kézben lévô (közszolgálati) tájékoztató szerveknél a kinevezések alkalmával kormánypárti érdekeket érvényesített, megsértve a sajtószabadság elvét: A sajtószabadság kérdése pedig az ellenzéki állításokkal szemben pontosan fordítva van: szerkesztôségi és újságírói»kollegiális terror«érvényesül e sajtó más szemléletû újságíróival szemben. Ezt kell kimondani. Nem arról van szó, hogy a kormányzat akadályozza a sajtószabadságot ez minden humorérzéket meghaladó állítás, hanem azok a klikkek, azok a A Magyar Központ vezetôsége és a Magyar Nyelviskola szeretettel várja honfitársait EMLÉKEZZÜNK MÁRCIUS 15-re március 16-án az Ifjúsági teremben 760 Boronia Rd. Wantirna. 14 órakor szentmise 15 órakor koszorúzás a Hôsi Emlékmûnél (jelentkezés Vetô Tibornál: ) 16 órakor ünnepi mûsor a Magyar Nyelviskola rendezésében Ünnepi beszédet mond GERALD MURNANE Patrick White-díjas ausztrál író Elôadás után büfével várjuk kedves vendégeinket. csoportok, amelyek megakadályozzák, hogy nyugodtan írhassanak az újságírók, akik nem adnak munkát azoknak, akik más irányt merészelnek követni. A sajtóban kétségtelenül nagyon erôs pozíciókat foglaltak el volt kommunista újságírók, szerkesztôk. Hogy ez miként alakulhatott ki, erre az a válasz kínálkozik, hogy a sajtó és a kultúra volt az elmúlt évtizedekben az a struktúra Révai Józseftôl Aczél Györgyig, amely szorosan összefüggött a politikai hatalommal. Mindketten, túlmenôen a kultúrán részben a titkosszolgálatot is beleértve, egyben az értelmiség kézbentartói is voltak. Az értelmiség közöttük az újságírók megtörésének minden eszközével rendelkeztek. Ezen az sem változtat, hogy volt egy bizonyos mozgástér, amelyet nagyon sokan tisztességgel igyekeztek tágítani a lehetôség határain belül. Tehát: a sajtórendszer kézben tartott rendszer volt, így a kézben tartók az átmenet idôszakában érdekeiknek megfelelô jogi eszközöket vehettek igénybe a külföldi cégekkel kötött megállapodásokban, valamint a meginduló versenyben olyan eszközöket használtak fel, amelyek az elsô idôben szinte lehetetlenné tették egy más irányú sajtó megszületését. Egy születô parlamentáris demokráciában az új pártoknak semmi anyagi forrásuk nem volt, hogy saját sajtót teremthettek volna. A sajtót kézben tartók az átmeneti idôszaknak jogilag gazdaságilag megragadva a lehetôségeit, a sajtómonopóliumokat megteremtették, gyakran erôs külföldi tôkesegédlettel. Mindezek a manipulációk egyrészt jogi értelemben sem könnyen módosíthatók, másrészt ellentétben velünk ôk már korábban egy tudatos és folyamatos stratégiával készülhettek a mai idôszakra. Sajtószabadságról szónokolnak azok, akik éppen ennek az ellenkezôjét szolgálják. Ebbôl is világosan látszik, hogy a tájékoztató iparban folyamatos a bolsevizmus és folyamtos a diktatúra. Az is világos, hogy a pénz diktál. A bevezetett és bô anyagiakkal alátámasztott média beágyazottsága mellett ellenzéki sajtó még kedvezô kormányzati helyzetben is örökös hátrányban marad. Honi bolsevistáink vállalkozásuk összeomlása elôl a kapitalizmus keblébe furakodtak, ahol a tékozló fiút atyai szeretet melege várta. Oda, ahonnét a bolsevizmus szétáradt. Alapszervezeteken is így mûködött, zsigeri ösztönnel futottak külföldi tôkések szárnyai alá mint látható az alábbi példából: Egy interjú során Zöldi László (médiakutató.hu) kérdezte az MSZP elsô kincstárnokát a megyei lapok eladásáról. Fabriczki András némi kispesti párttitkároskodás után, 1989 végén, az MSZMP romjain létrejött Magyar Szocialista Párt kincstárnoka lett. Válaszaiból idézünk néhány érdekes mondatot: Amit az akkori közvélemény pártvagyonként tartott számon, az nyolcvan százalékban állami tulajdon volt. Az MSZMP, illetve 1989 ôszétôl az MSZP, csak használati jogot kapott az állami vagyon kezelésére. Nyers Jenô adta a feladatot, hogy hozzam rendbe a párt gazdálkodását. Kifejtette, hogy nagy baj van, mert a bevételek elapadtak, a kiadások meg nem csökkennek. Nemcsak azt mondta el, hogy januárra fizetésképtelen lesz az MSZP, hanem azt is, hogy három hónapon belül csôdhelyzetbe kerül. Márpedig közelednek a választások, s a párt számára létkérdés lesz, hogyan kampányol 1990 tavaszán. Sokat feszegették az úgynevezett pártlapok helyzetét. Én felügyeltem a pártvagyonokat, köztük a megyei lapkiadókat is. A megyei újságok a megyei pártbizottságok politikai irányításával mûködtek ugyan, de az ôket kiadó vállalatok bejegyzett tulajdonosa az MSZMP volt, illetve az MSZP lett. Miért éppen a külföldi sajtókonzorciumoknak ajánlotta fel a tizenkilenc napilapot? Egyáltalán kiben ötlött fel, hogy külföldi cégek jussanak hozzá a vidéki sajtóhoz? Bennem. Csak tôlük várhattuk, hogy a megyei újságokat profitszerzési szándékkel mûködtessék. Magyarországon ugyanis nem volt olyan erô, amelynek lett volna tôkéje a szerkesztôségek mûködtetésére és korszerûsítésére. Ha már pénzt kellett szereznie, akkor úgy próbálta eladni a megyei lapokat, hogy a politikai ellenlábasok ne juthassanak saját újsághoz? Ebben van igazság. Ha a megyei lapok formailag az MSZP tulajdonában maradnak, akkor a számára kedvezôtlen politikai változás esetén a hatalom új birtokosai elveszik tôle az újságokat. Meg kellett szabadulnunk a megyei napilapoktól, hogy ne hozzuk politikai ellenfeleinket kedvezô kommunikációs helyzetbe. A megyei lapkiadó vállalatok vagyonának értékesítésébôl alapoztuk meg pénzügyileg az MSZP 1994-es választási gyôzelmét. Látjuk tehát, hogy az eladott újságvállalatok árát ami állami vagyon volt az utódpárt gyôzelmére lopták el. Így ment tönkre Magyarország állami pénzen, kommunista pártérdekbôl. Köteteket lehetne írni arról a sok erôfeszítésrôl, amit a polgári pártok, alkalmi szervezetek, egyéni vállalkozók, újságírók, egyszóval a nemzeti oldal kifejtett a baloldali médiabirodalom nyomasztó túlsúlyának ellentételezésére szánt újságok, folyóiratok alapításával. Ezek során bebizonyosodott, hogy a nagy példányszámban és nagy oldalszámmal megjelenô, jól bevezetett, és külföldi lapkiadóvállalat által fölfejlesztett napilappal, a Népszabadsággal, nem lehet versenyre kelni. A magyarországi média-helyzet már nyugati mintára alakult. Az Orbán-kormány igyekezett mérsékelni a baloldali fölényt, bár a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország összevonása többet ártott, mint használt, a Heti Válasz sem felelt meg a várakozásoknak. A kormányváltással elmaradt az állami hirdetések és egyéb juttatások mankója, ez kihatott a tartalomra is, a jobboldai elkötelezettség ellazult. Újabb tanulság: bizonytalan tulajdonú újság hûsége ingadozó. Jó két éve indult az Echo Televízió, tulajdonosa újfiú a médiaiparban. Egyébként egyike a legsikeresebb üzletembereknek, aki viszont nem privatizáción szerezte a vagyonát, hanem tudással és szorgalommal. Széles Gábor 1945-ben született. Elnökként jegyzi a Mûszertechnika, a Videoton és az Ikarus csoportot, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét ben villamosmérnökként végzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen. Tanulmányait a Harvard Egyetemen folytatta, ahol egy vállalatvezetési programban vett részt ben indította el elsô vállalkozását Mûszertechnika néven ig pártonkívüli volt, majd az MDF iparügyi koncepciójának kidolgozásával egy idôre beszállt a nagypolitikába; 1993-ig tagja volt a Magyar Demokrata Fórum elnökségének ben az általa vezetett konzorcium nyerte meg a Videoton eszközeire és márkanevére kiírt pályázatot ben az Ikarus elnökévé is megválasztották. Az Echo Tv létrehozása után megvásárolta az SZDSZ elveit hirdetô Magyar Hírlapot. Innét már szóljon Széles Gábor, aki megvásárolta külföldi tulajdonostól a budapesti napilapot, akit máris médiacézárnak neveznek: Rá kellett jönnöm, fôleg miután megvásároltuk a Magyar Hírlapot, hogy középen nincs senki. Politikailag semleges, vélemény nélküli embertömegek pedig pláne nem léteznek. A lap balliberális olvasótáborának helyére tehát jobboldali közönséget építettünk mindezt úgy, hogy megtartottuk az olvasószámot. Sôt, hamarosan 18 ezer újságot fogunk eladni az eddigi 15 ezer helyett. Nem azért vásároltam be magam a médiába, mert politikai ambícióim lennének. Akik pedig arra spekuláltak, hogy hamar belátom, a médiabiznisz nem nekem való, azok is rájöhettek már: tévedtek. Merthogy a médiumaimra elsôsorban nem racionális vállalkozóként, hanem érzelmileg elkötelezett emberként tekintek. Médiaegyensúlyt akarok, azaz a jobboldali befolyás növelését. Amikor három éve megalapítottam az Echo Televíziót, még nem gondoltam, hogy egy médiacsoport alapjait rakom le. Egyre inkább belehajszoltam magam; jött a Magyar Hírlap, a Vital Tv, a megyei újságok, s újabb megyei lapok következnek, azaz megyünk tovább. Más nagyvállalkozóknak is jelezni szeretném: érdemes, hovatovább erkölcsi kötelesség beruházni a magyar sajtóba. A média a XXI. század egyik legfontosabb iparága. Ugyanaz a szabály, mint a klasszikus ágazatokban: amit lehet, oldjunk meg a hazai tôke segítségével, máskölönben a multik mindent visznek. Újabb, mintegy hatszázmilliós tôkeemelést tervez Széles Gábor a Magyar Hírlap kiadójánál; a cég törzstôkéje így egymilliárd forintra nô. Hamarosan saját nyomdában készülnek Széles Gábor nagyvállalkozó médiaholdingjának újságjai, valamint átalakul, nagyobb méretû lesz a Magyar Hírlap. A cég még ebben az évben újabb két megyei lapot indítana. Tervei szerint két éven belül országszerte saját megyei napilapokkal jelentkezik az Elsô Magyar Média Holding, amely Hollandiából vásárolta a gépsort. Bérmunkával töltik majd ki a Magyar Hírlap és a köré épülô megyei újságok több mint százezresre tervezett összpéldányszáma felett megmaradó szabad nyomókapacitást. Fejér megyei napilapjuk három-, a csongrádi ötezer példányban készül, ez utóbbi az a szint, amellyel már rentábilisan mûködtethetô egy regionális újság; folyamatos elôkészítéssel még az idén további két megyei orgánumot kíván indítani. Minden jel szerint Széles Gábor médiavállalkozása legfontosabb bástyájának tekinti a Magyar Hírlapot. Természetes, hogy a szerkesztôi gárda teljesen kicserélôdött, és az a kijelentése, hogy határozott nemzeti, jobboldali újsággal akar tért hódítani, megbizonyosodik új fôszerkesztôje kiválasztásában. Kocsis L. Mihály a legmegfelelôbb a feladatra, aki az Új Magyarországot annak idején fölfejlesztette, aki szaktudásban, nemzeti elkötelezettségben, írói tisztességben minden kétségen felül áll. Nyugati módszerrel fosztották meg a magyar társadalmat attól, hogy végre saját, magyarérdekû tájékoztató ipara legyen, most akadt valaki, aki nyugati módszerrel, tôkével, kivásárlással, ráfizetés vállalásával viszszaszerzi, amennyire lehet, azt, amit a kommunista privatizálók elherdáltak, idegen kézre juttattak. Bárha sok ilyen áldozatkész sikeres magyar követné a nemes példát. Bavarian Smallgoods and Butchery magyar és német húskészítmények, magyar füstölt kolbász és szalámi (budapesti recept szerint), füstölt szalonna, sonkák, 10 féle Bratwurst, hideg felvágottak, kenômájas, virsli, disznófôsajt, Meatloaf nagy választékban. 90 féle helyben készített hentesáru, tartósítók, mesterséges színezôk és glutén NÉLKÜL. Shop 4, 39 Bartlett St. ERMINGTON Tel.:

5 2008. március 6. MAGYAR ÉLET 5. oldal (Folytatás)) Elsô nagy versenyét Mar del Platában nyeri, megosztva Szpasszkijjal. Ô lesz késôbbi ellenfele a világbajnoki címért. Kezdi nevét felkapni a sajtó. Azt írják, zabolátlan. Tévednek: megszállott. Pimaszkodik a rendezôkkel, terjesztik róla. Mik voltak a pimaszságai? Szót emelt a versenytermek jobb világításáért, méltóbb pénzdíjakat követelt, s a legfontosabb: kivívta a világ sakk iránti figyelmét. A sakkelitnek imába kellett volna foglalnia a nevét mindezért, de alig mutattak hálát. A megszokás bajnokai gyûlölik a rendkívüliséget. A zseniket meg végképp. Pedig micsoda erôfeszítésbe került mindez! Fischer mögött nem állt az a virágzó sakkélet, ami a címvédô Szpasszkijt támogatta. Magára volt utalva, de tehetsége és határtalan sakkszeretete átsegítette mindenen. Megtanult oroszul, és a szovjet megnyitáselméletet a legjobban tudta a világon a szovjet sakkozóknál is jobban írta egyik méltatója. Persze Edmondson ezredes nélkül talán így se lesz belôle világbajnok. És ha arra gondolunk, hogy egy suttyó teherautó-sofôrbôl szintén valami ezredes csinált világsztárt Elvisrôl van szó, ezek a jenki ezredesek tudhatnak valamit. Elvisnél könnyû dolguk lehetett, hisz a Jailhouse Rock mozgásba hozta a nôi szíveket és nem mellesleg a csípôket is, de kiket lehet elzsongítani a vezérindiai védelemmel? Nos, Edmondson megtalálta a módját, hogy oda kelljen figyelni Bobbyra. Megnyeri a monacói sakkfesztivált 1967-ben, de az eredményhirdetésnél közli a nagyherceggel: Vándordíjra nem tartok igényt A következô zónaközi versenyen Tunéziában tíz játszmából 8,5 pontot szerez (elsô partiját úgy veszíti el, hogy nem áll ki), aztán összepakol, és hazautazik. Két évre eltûnik. Ellenfelei leírják a csodagyereket. Korán. Hatvankilencben meghívják a Szovjetunió világválogatott csapatmérkôzésre. Új arc, ezúttal már öltöny, és gyôzelem Petroszjan ellen. Jutalma egy Zasztava. Fischer köszöni, de az árát kéri inkább. Majd jönnek a páros mérkôzések, amelyeken ha gyôz, kihívhatja a világbajnokot. Nem kegyelmez senkinek. Tajmanovot 6:0-ra, Larsent ugyanilyen arányban söpri el, Petroszjant, a ravasz örményt 6,5:2,5- re gyôzi le. Megmérkôzhet a világbajnoki címért. Reykjavíkban Jim Slater angol bankár olyan pénzdíjat ajánl fel, amely nagyobb, mint az összes korábbi mérkôzésén együttvéve. Fischer gyôz. Vége az orosz hegemóniának. Végh Alpár Sándor Köznapló Elsô dolga, hogy megújítsa a világbajnoki rendszert, ne az oroszok diktálják, mit lehet, mit nem. Javaslatait elutasítják. Válaszul visszavonul. Címét elveszik, játék nélkül egy orosz kapja. Visszavárják egy darabig, de hivatalos versenyen többé nem látja a világ. Szabó Lászlónál abban a fotelban ültem, amelyben pár nappal korábban Fischer, s megkaptam ajándékba a dossziét, amelyet a világbajnok is kézbe vett. Kitüntetésnek éreztem, nagyobbnak, mint bármelyiket addig. Mert a kitüntetéseket általában méltatlanok osztják a méltóknak. Akkor fordítva volt. Szabó nagymester Fischer mellett az egyedüli, akinek esélye volt átjutni az orosz kásahegyen, ám munkaszolgálatosként a legjobb éveit vesztette el évekig kivágta az újságból sakkcikkeimet. Összegyûjtötte, dossziéba rakta ôket, ma is ôrzöm. Ez volt az én találkozásom Robert James Fischerrel, a sakksport valaha élt legnagyobb alakjával. A többi néma csend. Január 20., vasárnap Többnapos böjt után ma reggel újra jógázni kezdtem. Egy légzôgyakorlat közben olyan érzésem támadt, nem a szobában vagyok, hanem kinn, túl mindenen: a tágas univerzumban, annak sejtjeként, atomjaként, vagyis a Nagy Egész olyan alkotórészeként, amely csak e tudatérzéssel teljes. Ez fogott körbe, ám ugyanakkor belül tágulni kezdett, s egyre hihetôbbé teljesedett, hogy a mindenség mégis inkább bennem van. Én magam vagyok az, és ami kívül létezik, megvan belül is. Ennek a felismerésnek áldott pillanatában azt éreztem, Isten rám pillantott, egy szemvillanásra észrevett, meglehet, szólt is, de nem szavakkal. Jelezte csupán, hogy ô van, s én is vagyok, ám kettônk frigyéért nekem kell megtennem, amit lehet. Tenni, mozdulni, szólni, idônként hallgatni, megint máskor biztatni a bátortalanokat. Mert mások felé csak akkor fordulhat hitellel az ember, ha elôbb Isten felé fordult. Az istentagadók szava ez okból híg és csalfa, ezért óv bennünket a Saulusból lett Paulus: Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában, mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? Vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? (2Kor. 6.14) Befejeztem a jógát, sütött a nap. Ünnep volt a reggel február 22-én, a Szent István templomban szentmise keretében búcsúztunk el KOVÁCS ISTVÁNTÓL. Egy nagyrabecsült székellyel lett szegényebb Melbourne magyarsága. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. Az Ausztráliai Erdélyi Magyar Szövetség Január 23., szerda Pécs, Európa 2010-es kulturális fôvárosa bajban van. Egy kapavágást nem tettek azért a kultúráért, amelyre állítólag az egész kontinens vevô lesz. Mentséget kerestek, s mit ad isten, találtak maguknak egy Palmert. Rosszul csengô név felénk. Viselôje, az egykori nagykövet sok piszkos ügy gazdája volt. De Pécset nem érdeklik a nevek. Fôleg, ha az ô Palmerük felmentést fogalmaz. Ettôl Baranyában felpezsdül a vér. A strasbourgi ember azt mondja, semmi baj, tessék csak tovább keresni a mûvészeti igazgatót. Ha tíz hét után sincs, majd lesz tizenkét hét után, és ha nem felel meg az sem, tessék nyugodtan elcsapni, fô a hidegvér. Liverpoolban kettô is lemondott, Thesszalonikében öt, mégis elkészültek. Mondott olyat is a derék Palmer szó szerint idézem, mert aligha volnék képes méltón elôadni : az a legroszszabb, amikor kinevezik vezetônek a híres helyi zenekar emberét, aki menedzselni már nem tud. Vagyis mister Palmer tökéletesen átlátja a helyzetet, és a legjobban attól óv, nehogy a Pécsi Szimfonikusok karnagya, elsôhegedûse vagy oboása irányítsa a munkákat. Kijelentette Pécs barátja azt is, hogy Európa kulturális fôvárosának lenni tanulási folyamat. Hogy mit jelent ez a lenini szellemet sugárzó mondat? Semmit. Palmer úr hablatyol. Hogy ingyen-e, vagy megfizették, utóbb kiderül. Mindez felidézi a két év elôtti úszó Európa-bajnokságot. A pánikot elôtte. Elején az óriás ígérethalmazt, utóbb a tengernyi hazugságot. Amikor mégis meglettek, jött az ujjongás, ígérgetôk és hazudozók kórusban kiáltozták: fantasztikusan sikerült! Egy frászt. Épphogy. Becsapták a sportolókat, a nézôket új uszodát ígértek nekik. Bújócskát játszottak a nemzetközi szövetséggel, fellázították a környezetvédôket, áthágtak tucatnyi szabályt. Így készül nálunk valami: Made in (liberalsocialist) Hungary. Elôbb felsülnek itthon, majd felsülnek a világ elôtt. Csak a szemük nem sül ki. Asszonykával állampénzen utazgatni, saját szállodát építeni, az Adrián házat tartani, milliókat zsebre tenni ez a tudományuk. Olyanok, mint az útonállók. A tisztességesek útjában állnak. Félre is fogják ôket söpörni. Tavaszodik Ilyenkor jönnek-mennek a madarak. Költöznek. Január 24., csütörtök Találkoztam egy fiatalemberrel. Finom belvárosi teázóban ültünk le, hogy három év, hébe-hóba történt levélváltás, telefonok és filmküldések után lássuk, ki is a másik. Nem ismertük egymás arcát. A három év alatt végigment a Szent Jakab zarándokúton, bejárta Indiát, és teljesen megváltozott az élete. Arcán nyugalom. Sok mindent oldani képes derû. Meg talán annak az öröme, hogy dán barátnôje nemrég ide költözött. Eszembe jutott az amerikai szociológus. Kincsesbánya ez az ország, mondta. Originális értékek, amerre néz az ember. Csak a magyarok nem veszik észre. És pesze gondoltam Lukács Csaba írására is. A múlt héten olvastam ugyanitt. Könnyezve, mert belerendültem. Mennek a magyarok. Neki a világnak. Megint a java. Akiket eddig minden szívdobbanásuk ide kötött. De nem bírják tovább. Belefáradtak. Elegük lett. És akkor itt ez a kedves soknyelvû fickó, annyi hittel és erôvel, hogy ide tud hozni egy dán lányt, ahelyett, hogy ô menne oda. Felderengett Kodály arca is. Kétszer találkoztam vele. Bartókkal nem lett volna módom, akkor se, ha életben marad. Bartók elment. Talán ezért is találom szemét, arcát a képeken hûvösnek. Távolinak. Elege lett? Belefáradt? Kodálynak zsidó felesége volt, mégis maradt a legnehezebb idôkben is. Itt, velünk. Ahogy a fiú is azzal a kedves dán lánnyal. Én az enyéimmel. Meg még sokan. Például Cseh Tamás, dalának végén ezzel a három szóval: Maradunk itt. Maradunk. Január 25., péntek Eszembe se jutna errôl szólni, ha számítógép elôtt fogalmaznék. De nem megy. Ahogy írógép elôtt ülve se ment. Máig kézzel írok elôbb. Ezért vannak tollaim. Nem golyósak. Töltôtollról beszélek. Kaptam már Mont Blanc-t, Watermant, Parkert, ôrzök kevésbé márkás olasz és francia tollakat hiába. Alig tudok velük írni. Vettem Bathban másfél fontért diáktollat, egyedül az engedelmeskedik. A többi karcol, pacáz, nem fog bennem lehet a hiba. Nagy betûkkel és nagy lendülettel írok, finom lelkû tollaim nem kedvelik a túlmozgásos tempót. Már panaszoltam, hogy mindenütt csak fénymásolópapírt kapni, márpedig az nem illik a töltôtoll kényes természetéhez. Ma az indiai szekrényben kotorásztam. Kihúztam egyik fiókját, és lám, ceruzával volt tele. Jó firma vagyok, elfelejtettem ôket. Pedig milyen jó velük írni! Úgy siklanak a papíron, mint a mûkorcsolyázók. Vizsgálgattam ôket. Maradt néhány doboz cseh Hardmuth ceruzám, Molnár Pista, a káprázatos tipográfus egyszer Faber-Castellt ajándékozott névnapomra, van fél tucat 2B-s Staedtler is, s ami különösen fontos, itt az amerikai hegyezô. Berakja az ember az új vagy az eltompult ceruzát, és amikor pár tekerés után kiveszi, ámul. A finom gúlaforma gótikus, a csúcs mélyszürke az ember szinte sajnálja, hogy írnia kell vele. Látszatra játék, de nem. Mélyén várakozik a lehetôség, hogy szíveket dobogtass, égig érô tornyot formázz, vagy olyan képletet vess papírra, amellyel földrészeket mozdíthatsz ki a helyükbôl. Egy-egy ceruzában benne az egész világ. Január 27., vasárnap Luzsicza Lajosnak kockafeje volt, tüske frizurája, és évekig ô igazgatta a Mûcsarnokot. Volt minisztériumi fôember is, meg még több helyen fôfô. A fôemberek fontosak. Ha a negyvenes-ötvenes években lettek azok, emellett beszédesek, sok olyat elárulnak, amitôl szinte hápog az ember fôleg ha távol áll tôle a fôember lelkület. Luzsicza festô. Aba-Novák-tanítvány. Érsekújvár szülötte, mint Kassák. Kicsit szerelmes is annak keménységébe, de ez nem tartozik ide. Most Csókról lesz szó. Az öregnek nagy kiállítást rendeztek a Mûcsarnokban. Aki eléri a kilencvenet, annak jár az ilyen, mert ki tudja, mit hoz a holnap. Nála azt, hogy csaknem száz évig élt. A kiállítások mozgalmi reszortosai 1955-ben rosszul mérték fel az idôt. Mint annyi mást. Kirakták minden jobb képét a hírhedett óriás vásznon kívül. Azt valami perverz barom szétszabdalta a háború alatt, felizgatta Báthory Erzsébet orgiája. A kiállításra Rákosi is elment, jóízûen beszélgetett Csókkal. Akik látták, mondják, még nevetgéltek is. A balosoknak nem tetszett a jókedv. Csók mégiscsak a polgári reakció festôje. De aztán eszükbe jutott, Rákosi pár évvel elôbb Csáki-Maronyákkal megfestette portréját, és lehet, hogy megint kigondolt valamit. Luzsiczától tudom, hogy Kádár is járt a Mûcsarnokban. Próbáltak neki közérthetô dolgokat mutatni id. Szabó István faszobraiban nyoma se volt modernségnek, hiába. A fôtitkár bólogatott, hümmögött, de merev arca elárulta, nem tud a látottakkal mit kezdeni. (Nagy rejtély számomra máig, miért kapott Kádár a születésnapjára kétszer is festményt?) Cserébe ezekért én is mondanék egy s mást Luzsiczának, ha itt lenne, de pár éve meghalt. Rajzolnék egy lejtôt, lássa, mint alakul a mûvészek és a hatalmasok viszonya felénk. Meg mindenütt. Mert nem jól alakul. Úgy is mondhatnám, hogy rosszul. Sekélyesebb lett minden. Itt is, ott is. Pedig lehetne másként. Mert, hogy Csóknál és Rákosinál maradjunk, a piktúra meg a szobrászat századokon át rengeteg királyt, pápát, dózsét, kancellárt, kormányzót, bölcs pártvezért és sok nyalka hatalomgyakorlót vonzott: I. Miksát és II. Fülöpöt ugyanúgy, mint V. Károlyt, Gyula pápát, Lorenzo de Medicit, Katalin cárnôt, Mária Teréziát, Horthyt, Hitlert, Rákosit hosszú a lista, és hossza azt jelzi, hogy mindben erôs volt a halhatatlanság utáni vágy. Ráadásul vágyuk nem állt magában. Kiegészítette valami más: a festôk, a szobrászok is vonzódtak hozzájuk. Nehéz hát erkölcsi kérdést csinálni abból, hogy egy szobrász zsarnokot mintáz. Sokan nem értik e vonzódás már-már érzéki izgalmát. Hogy a szobrász kezében a mintázófával olyasmit érezhet, amit csak a hóhér: kotozhat a zsarnok (agyag)nyakán. A festô is tudja, hogy modellje szemében olyan lesz a fény, ahogy ô teszi a vászonra. Sugározhat belôle bölcsesség, jóság, de gonoszság is, ha a piktor úgy akarja. Az ô kezében a halhatatlanság. És ez hatalom. Félnek tôle? Alighanem. Vagy mégsem? Fölösleges kutatni a választ. Ennek vége. Ma egymást lökdösô fotósok képei jelentik a halhatatlanságot, ma nekik pózolnak a hatalmasok. És akinek csupán négy év jut halhatatlanságát megalapozni, minek járjon kiállításra? Miért keresse rangos mûvészek társaságát? Mi haszna abból, ha bizonyítja kulturális jártasságát? Gyula pápát még izgatta, mint csinálja Michelangelo. Meg is leste. Hogy az állítólag hozzávágott egy deszkát? Istenem, a mûvész már csak ilyen. Hitlernek és Sztálinnak is fontos volt, emigrál vagy otthon marad Richard Strauss, és játsszák-e Bulgakov Fehér gárdáját a Mûvész színházban? A kölcsönös érdeklôdés mára kihunyt. A hatás és visszahatás ereje is. Egy ideje a mûvészeket sem érdekli a hatalom. Ha mégis, csak amikor ösztöndíj kéne. Vagy tanulmányút. Iskolaszer a gyereknek. Amúgy? (Folytatjuk)

6 6. oldal MAGYAR ÉLET március 6. HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK= Az EP-Kisebbségvédelmi Intergroup 2008 januári ülésén a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának tízéves évfordulójáról emlékezett meg. A tanácskozás résztvevôi Európa szégyeneként könyvelték el, hogy a Chartát több tagország még mindig vonakodik aláírni, más országok viszont elfogadják ugyan, de nem ültetik át gyakorlatba a dokumentumot. Ez utóbbi eset érvényes például Szlovákiára. A Balkán egyes országai viszont nemhogy az anyanyelvi jogokat nem ismerik el, de még a területükön élô egyes kisebbségek puszta létét is tagadják. Ez a helyzet áll fenn például a görögországi és a bulgáriai makedónok, a romániai csángómagyarok, valamint a szerbiai románok esetében. Ellopták Koszovót! A koszovói függetlenségi nyilatkozat után a melbournei The Age szerint a belgrádi szerb ujságok címfejei egyönteûen Ellopták Koszovót hirdették az elsô oldalakon. Nos, egy országrész ellopásának kinyomozását megkönnyiti, hogy amig egy ellopott mobiltelefonnak, vagy bugyellárisnak bottal üthetjük a nyomát, addig egy országrészt nem lehet elvinni, és ez a tolvajok felderitését is megkönnyíti. De ha a híreket jól hallottuk, akkor világos, hogy Koszovót nem szomszédos államok csatolták el (lopták el), hanem Koszovó lakosságának túlnyomó többsége határozott úgy, hogy szülôföldjük ügyeit nem Belgrádból, hanem Pristinából fogják irányítani.a kérdés a belgrádi újságirók számára pedig csak az: hogyan lophatja el egy nép a saját szülôföldjét? De ha már országrész lopás, vagy pontosabban országrész rablás példáját keressük a történelemben, akkor elég az, ha visszapillantunk az november 13-án megkötött belgrádi katonai konvencióra, amely déli és keleti demarkációs vonalakat állapított meg, illetve elôirásokat tartalmazott a kiürített területek közigazgatásáról és az antant csapatok magyarországi mozgásáról. Az egyezmény a kiürített déli területek közigazgatását a magyar kormány kezében hagyta. A déli francia erôk parancsnoka táviratban közölte a francia kormánnyal, hogy a magyarok csak akkor írják alá a megállapodást, ha az antant a béketárgyalásokig biztosítja az ország határait, és meghagyja a magyar közigazgatást. Az egyezményt ennek értelmében írták alá a két fél képviselôi és egy szerb tábornok. Az internetes lexikon rámutat, hogy a kisantant országai, Szerbia, Románia és Csehszlovákia ezt az egyezményt vették semmibe, amikor a szerbek a Délvidéken számos helyen lecserélték a magyar közigazgatást és deklarálták a megszállt megyék elszakadását, a román csapatok pedig december elején átlépték a demarkációs vonalat és megkezdték Erdély elfoglalását. A kisantant harmadik országa, Csehszlovákia új külügyminisztere, Eduard Benes ugyanakkor jó francia kapcsolataira támaszkodva mindent megtett a belgrádi konvenció érvénytelenítéséért. Figyelemre méltó a román politikai elit hiszterikus reagálása a koszovói függetlenség kikiáltására. A magyar pártot (RMDSZ) kereszttûzbe vevô román pártok egyhangúan birálták az RMDSZ-t, amelynek vezetôi kijelentették, hogy Romániának el kellene ismernie az új balkáni államot. A viták hevében az RMDSZ emlékeztetett arra, hogy a romániai magyarság mindig békés eszközökkel harcolt jogaiért, de a többség mégis évek óta akadályozza például a kulturális autonómiát is magában foglaló kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Kicsit biztató volt arról értesülni, hogy Alina Pippidi, a Román Akadémiai Társaság nevû civil társadalmi szervezet elnöke már emlékeztette a románokat arra, hogy a koszovói függetlenség kikiáltásához hasonlóan csatolták 1918-ban Erdélyt Romániához. Akkor is szuverén állam, nevezetesen Magyarország egyik tartományának elszakadásáról döntöttek Gyulafehérváron a románok. Tôkés László képviselô az Európai Parlament február 20-án megtartott Koszovó vitájához írásban szólt hozzá. A beadvány felhívja a figyelmet, hogy az idei választásokra készülô román pártok magyarellenes hisztériakeltésre használják fel az alkalmat. A közlemény jelzi: joggal várják el, hogy a területért jogokat elve alapján Románia európai módon rendezze nemzeti közösségünk helyzetét, és az Európai Unióban érvényes önkormányzatiság elve alapján biztosítsa a magyarság személyi elvû és Székelyföld, valamint más vidékek regionális elvü autonómiáját. Tôkés László a szerbiai álláspont megváltoztatását is szükségesnek tartja, nem csupán Koszovóra nézve, hanem a délvidéki magyarság autonómia jogai szempontjából is. A felvidéki Magyar Koalició Pártja ( MKP) alelnöke, Berényi József többek között kijelentette, hogy az MKP figyelni fogja a koszovói szerb kisebbség státusát szavatoló megoldást. Ha ez példamutató lesz, akkor abból az MKP is meríteni kíván, elemzés tárgyává teszi, s ez befolyásolhatja politikájának alakulását. Az alelnök arra is utalt, hogy a déltiroli és a finnországi modell is elemzés tárgya. De miért ne fejezzük be ezt a Koszovó dolgot a tót Jan Slota bölcs kijelentésével, kommentár nélkül Koszovó olyan precedens, amely a harmadik világháború kitörésével végzôdhet. Ez egy egyszerû müncheni diktátum, amelyet washingtoninak is nevezhetünk Kroyherr Frigyes Kiváltképpen aggasztó, hogy a kisebbségi elnyomás és jogfosztás eme kirívó eseteiben ezeknek a nemzeti közösségeknek az egyházai sem kelnek híveik védelmére. Szlovákiában egészen új fejlemény: nemhogy teljesítenék az ott élô, félmilliónyi magyar nemzetiségû katolikus hívô magyar püspök kinevezésére irányuló, több évtizedes igényét, hanem ezzel szemben a most bevezetett új egyházmegyei felosztás szalámitaktikával négy egyházmegyébe szórta szét az elôzôleg két egyházmegyébe tartozó magyar katolikusokat. Ráadásul amint Tabajdi Csaba bizottsági elnök megállapította Európa is hallgat ezekben a kérdésekben. Mindezeket szem elôtt tartva, tisztelettel indítványozom a következôket: 1. Az EP-Kisebbségvédelmi Intergroup nem hallgathat a nemzeti és vallási kisebbségek eme kirívó sérelmeinek ügyében. Éppen ezért: (a) Határozottan ítélje el a vértelen etnikai genocídium minden formáját és esetét; (b) Kezdeményezze európai parlamenti tényfeltáró bizottságok kiküldését a felsorolt országokba, illetve a veszélyeztetett közösségekhez; (c) Érje el ezeknek a kisebbségi ügyeknek és eseteknek az Európai Parlament napirendjére tûzését. 2. Az EP-Kisebbségvédelmi Intergroup közvetlen úton lépjen kapcsolatba a felsorolt veszélyeztetett nemzeti és vallási közösségek ügyében illetékes egyházakkal, és a vallási sokszínûség, a tolerancia, a krisztusi emberszeretet, valamint az ökuménia szellemében kérje együttmûködésüket kisebbségi híveik, illetve közösségük védelmében. A Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek a felvidéki magyar katolikusok és a moldovai csángómagyarok védelmében külön is keresse meg és kérje a Magyarországi Püspökkari Konferencia támogatását. Strasbourg, február 21. Tôkés László EP-képviselô A Magyar Lobbi Akció levele: Koszovó és a magyarok (A koszovói fejlemények és így az amerikai követség épületének felgyújtása végre felhívta a világ figyelmét a közép-európai kisebbségek problémáira, a kisebbségvédelem helyes útjának keresésére. Nagy alkalom ez számunkra! Ezért a Magyar Lobbi résztvevôi remélem elöntik majd a világsajtót a magyar kisebbség helyzetét ismertetô leveleikkel. Vegyen Ön is részt, írjon az Ön által olvasott lapba! To The Editor, The news media is flooded with articles about Kosovo in general and the rights of the Serb minorities in Kosovo. This is admirable, it is the duty of the international community to protect the rights of all minorities, including Europe s smallest. What is surpising is that there is no mention of the rights of one of Europe s largest minorities, that of the indigenous Hungarian minorities living in Serbia, Romania, Slovakia and The Ukraine. These minorities are not emigrants, they never left the towns and villages of their ancestors. They became foreigners because the borders been redrawn around them by the Great Powers. They are peaceful people, they don t want violence, they don t want the borders to change, all they want is self-determination and autonomy in the regions they live in. It is the moral duty of the UN, EU and USA to help them in achieving this goal. Sincerely, AZ ÖN NEVE ÉS CIME Tôkés László, az Európai Parlament képviselôje megnyitotta Sepsiszentgyörgyi irodáját és javasolta, hogy az RMDSZ (Markó Béla vezetésével) és az MPP (Szász Jenô vezetésével) állapodjanak meg egy egyeztetô-jelölôbizottság felállításában. Fontosnak tartja ezt a püspök azért, hogy az erdélyi magyarság erejének megfelelôen léphessen fel a közelgô választáso-

7 2008. március 6. MAGYAR ÉLET 7. oldal =HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK kon. Traian Basescu államelnök megkérte Tôkés Lászlót, hogy vessék papírra célkitûzéseiket, így a magyar önrendelkezés, a választási törvény módosítása, a román magyar kerekasztal létrehozása és az elnök mellé való magyar tanácsos kinevezése témaköreiben. Koszovó kapcsán a világsajtó mérlegeli, hogy vajon a határkiigazítás, vagy az autonómia szolgálja jobban a békét, igazságot és a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak védelmét? Mérlegelik, hogy a koszovói szerb kisebbség által lakott térségnek Szerbiához való visszatérése, vagy területi autonómiájának a biztosítása a helyes út? Románia és Szlovákia egyik megoldást sem helyesli, és zavarja ôket, hogy a nemzetközi közvéleményben egyáltalán felmerülhet a kisebbségek önrendelkezésének kérdése. Ôk a státus quo fenntartását helyeslik és ellenzik Koszovó önállóságát, Koszovó és a Vajdaság jövôjének összekapcsolását. Koszovó függetlenségének kinyilvánítása nyomán fellángolt a nacionalista retorika a román belpolitikában, a pártok választási kampánycélra akarják felhasználni a történteket ez az általános vélemény tükrözõdik a román sajtóban. A lapok utalnak arra is, hogy minden román párt egységesen szembehelyezkedett az RMDSZ-szel, amely nem a román állam függetlenséget elutasító álláspontját vallja. A Curentul tudósítása címében azt írja a liberálisokkal koalíciót alkotó magyar szervezetrõl, hogy a román nemzet árulójává vált. A koszovói döntés nyomán Romániában feltámadt a nacionalizmus írja címoldalán az Evenimentul Zilei, amely szerint a koszovói függetlenség kikiáltása mind a román nacionalisták, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) malmára hajtotta a vizet. Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatára utal, miszerint precedensrõl van szó, amelynek Romániát az etnikumközi problémák megoldására kell késztetnie. Román részrõl a lap Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökét idézi, aki követelte az illegális, szeparatista és terrorista RMDSZ azonnali eltávolítását a kormányból. Ghoerghe Funar egyenesen Markó Béla azonnali letartóztatását tartotta szükséges- nek. Az Adevarul is ezekre az esetekre utalva fogalmaz úgy címében: Koszovótól elment a román politikusok esze. A román pártok Koszovó témájában ismét közös ellenséggé hajlamosak visszaminõsíteni a romániai magyarságot olvasható egyebek között a romániai magyar sajtóban. A bukaresti Új Magyar Szó vélemény rovatában Salamon Márton László fõszerkesztõ lehangolónak nevezi, hogy Koszovó kérdésében minden román párt egy követ fúj. Amikor a román nemzeti érdek megkívánja, a lassan három és fél éve harcban álló felek is képesek fegyverszünetet tartani és össztüzet zúdítani a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), a romániai magyar kisebbségre, amely hirtelen visszaminõsül a kilencvenes évek elejének közös ellenségévé írja a kommentátor. Az Erdélyi Krónikában Gazda Árpád kifejti: Koszovó függetlenségével kapcsolatosan a világ jobbik fele egy kisebbségi kérdésben foglalt állást. Ez az állásfoglalás pedig segít abban, hogy a kisebbségi kérdés nagyobb nyomatékot kapjon az Európai Unió-ban és a nagyvilágban egyaránt. Az erdélyi magyarság ugyanakkor empátiával viszonyulhat a szerb nemzethez is, amelyik most éli meg a maga Trianonját állapítja meg a szerzõ, aki szerint Koszovó afféle Erdélye a szerb nemzetnek. A Krónikában egyébként megszólal Antal Árpád András RMDSZ-es képviselõ, aki Sógor Csaba európai parlamenti képviselõvel Pristinába utazott a koszovói függetlenség kikiáltásának idejére. Antal Árpád elképesztõnek tartja a romániai politikusok többségének tudatlanságát, mivel nem tesznek különbséget függetlenség és autonómia között. A legnagyobb európai uniós tagállamok minden eddiginél szorosabb katonai együttmûködését szorgalmazza Nicolas Sarkozy francia elnök. Ha az elképzelés megvalósul, az egy leendô közös, európai uniós haderô magvát jelentheti, és jelentôsen fokozná az EU védelmi képességeit. Új fázisba léphet az európai közös védelmi politika, ha sikerül tetô alá hozni Nicolas Sarkozy elképzelését. A Le Figaro francia lap és a European Voice címû uniós hetilap értesülései szerint a francia elnök már az idén Suite 1, 128 Acland St. St.Kilda VIC 3128 Tel.: Bel- és külföldi utazását, rokonok kihozatalát nagy gyakorlattal végzi Szabó Edith Ha nyugodtan akar elindulni és hazaérkezni akkor forduljon hozzánk bizalommal! szeretné elôkészíteni a hatok szoros katonai együttmûködését tartalmazó projektet. A lépéssel Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Nagy-Britannia és Lengyelország vállalnák, hogy fokozzák katonai képességeiket, összehangolják a védelmi eszközök beszerzését, és tízezer katonával járulnak hozzá a tervezett hatvanezer fôs uniós gyors reagálású intervenciós haderôhöz. Az együttmûködés a védelmi infrastruktúra fejlesztésére, a hírszerzésre, a katonai mûholdakra, valamint a rakétavédelem területeire is kiterjedne. A projekt a tervek szerint jövôre indul, a lisszaboni szerzôdés hatályba lépésével. A dokumentum állandó strukturált együttmûködés keretében biztosít jogi lehetôséget a kezdeményezésnek. A kemény maghoz elviekben más tagállamok is csatlakozhatnak egy szigorú, nyolc pontból álló kritériumrendszer teljesítésével. Az egyik ilyen feltétel, hogy a jelentkezô államnak az éves GDP-je legalább két százalékát kell védelmi kiadásokra fordítania. Ezt jelenleg a hatokból a franciák és a britek, valamint nagyjából (1,96 százalék) a lengyelek teljesítik. Gordon Brown brit kormányfô és Nicolas Sarkozy a március végi francia brit csúcson vitatja meg az elképzelést. Az Európai Unió 1999-ben állapodott meg egy hatvanezer fôs haderô felállításáról, ami a NATO-val egyeztetve, de függetlenül tevékenykedne. Ez nem jött létre a megszabott 2003-as határidôig, közben tizenhárom, egyenként ezerötszáz fôs harccsoport létrehozásáról is döntöttek, de a tavaly év végi határidôt tekintve ez a terv is döcög. Az Egyesült Államok régóta bírálja európai szövetségeseit alacsony védelmi kiadásaik miatt, ugyanakkor meglehetôsen óvatosan kezelik Washingtonban az önálló EU-hadsereg kiépítésére vonatkozó szárnypróbálgatásokat. Az amerikaiak fôként a NATO- és az európai védelmi potenciál párhuzamosságainak kialakulásától tartanak, ami nem növeli a védelmi képességet, viszont forrásokat, erôket von el a NATO-nak felajánlható kapacitásokból. Rekordszintre, tonnánként 145 dollárra nôtt a szén ára, ami azt jelenti, hogy 2008-ban másfél hónap alatt 17 százalékkal drágult az olaj alternatíváját jelentô energiahordozó ára olvasható a Napi Gazdaságban. Az ausztráliai Newcastle kikötôjében a berakodásra váró úgynevezett hôszénért azaz hôerômûvi használatra szánt szénért már január közepén tonnánként 125 dollárt kellett fizetnie a vevônek, ami 143 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest idézi a The Wall Street Journal a Globalcoal piackutató cég adatait. Ebben szerepet játszott a hideg tél miatt megugrott kereslet, illetve az egyes bányabalesetek miatt kiesô kínálat is. Az éves szerzôdésekkel lekötött árak amelyek április 1-jétôl lépnek majd érvénybe a vezetô amerikai befektetési bankok elôrejelzése szerint kétszeresükre nônek az ezzel egyidejûleg lejáró megállapodásban szereplô értékekhez képest. Az erômûvi szénért így dollárt kell majd fizetni tonnánként, míg az acélgyártásban felhasználtért 200 dollárt. Az árrobbanás az elektromos áram és az acél drágulásán keresztül elkerülhetetlenül át fog gyûrûzni mindennek az árába. Az emberiség szénbôl állítja elô energiaszükségletének 40 százalékát, az USA-ban 50, Indiában 70, Kínában 78 százalék ez az arány. Ez utóbbi országban tavaly 9 százalékkal nôtt a felhasználás. A keresletet erôsíti, hogy Japán az egyik legnagyobb importôr teljesen felhasználta készleteit, amióta a tavaly nyári földrengés károkat okozott egyik kulcsfontosságú atomerômûvében. India annak ellenére jelentôs behozatalra szorul, hogy a világ egyik legnagyobb szénkészletével rendelkezik. Az USA-ban számos szénerômû áll építés alatt, s noha ez az ország rendelkezik a világ legnagyobb tartalékával a világkészlet 27 százaléka található itt, növekvô felhasználása felszívja a kitermelt szenet. Kína öt évvel ezelôtt 83 millió tonnával több szenet exportált, mint amennyit importált, ám 2007-re 2 millió tonnára zsugorodott a többlet. A kiesô 80 millió tonna a nemzetközi forgalom 12 százalékának felel meg. További gond, hogy Vietnam, Kína legnagyobb szénszállítója saját igényeinek növekedése miatt idén egyharmadával csökkenti exportját értesült a Napi Gazdaság. A gdansk-i kikötô területén, azaz ott, ahol Lech Wa?e sa irányításával útjára indult a Szolidaritás 1980-ban, épülhet fel a European Solidarity Centre, magyarul az Európai Szolidaritás Központ. Az oktatási, kulturális funkciók mellett az épületegyüttes otthont ad egy Lengyelország közötti történelmének szentelt múzeumnak és dokumentációs központnak. A komplexumhoz konferenciaközpont és szálloda csatlakozik majd, és irodát kap a szervezetet egykor indító Wa-?e sa, valamint a Szolidaritás mai vezetôsége is. A épület fô elemei nyersen hagyott, rozsdás fémfalak, amelyek egymással párhuzamosan, olykor egymásra támaszkodva több rétegben futnak végig a tömbön. A végsô látvány így egyszerre hasonlít egy kártyavárra, és nyer az egybefüggô, hatalmas fémfelületektôl páratlan monumentalitást.

8 8. oldal MAGYAR ÉLET március 6. Grüner hentes. Van-e ki e nevet nem ismeri? A Grüner név fogalommá vált úgy Melbourneben, mint Ausztrália magyar lakta helyein. Adelaidebôl jöttek hozzám pár éve kedves vendégek és ôk is felkeresték a Grüner hentest St Kildában, a 227A Barkly Streeten. Az üzlet ez évben ünnepli 50 éves fennállását. Grüner András és felesége Rózsa alapították, ahová fiuk, Péter 30 évvel ezelôtt betársult, és most ô viszi tovább az apai, anyai örökséget. A 68 éves fiatalember jól tartja magát, a munka úgy látszik, jól kon- Bagin Lívia Grüner hentesüzlet szárítás alatt lévô árut. A rendeléseket átnézem, hogy tiszta lappal kezdjem a hetet. A Grüner féle csabait nagyon szeretik a vásárlók, ennek a valami speciálisan finom Grüner kolbásznak nagy vásárló közönsége van. Az elmúlt évben valamilyen oknál fogva minôségi változáson ment át. Mivel magyarázható ez? Múlt év júliusában jöttek az egészségügyi szervektôl ellenôrök és leállították a csabai gyártását, mert nem volt szárító szoba. Akkor meleg füstön kezdtem gyártani, de annak természetesen nem volt ugyanolyan jó az íze. 50 ezer dolláromba került körülbelül a szárító szoba, mely az elôírásoknak, a követelményeknek megfelel és már az engedélyt is megkaptam végre az egészségügyi hatóságoktól és gyártom a megszokott ízes, zamatos csabait, melyet a kedves vásárlóim annyira szeretnek. Hogyan készül a csabai kolbász, szalámi? Hat évvel ezelôtt új törvények jöttek be, a darált húshoz a fûszerekkel együtt be kell dagasztani egy úgynevezett barátságos baktériumot, mely megöli a toxikus, mérgezô baktériumokat, mint például a szalmogem minden egyes tagja elégedetten távozzon üzletembôl. Most, hogy a kolbász gyártása beindult, hiszem, hogy így is lesz. Kapott-e valamilyen kitüntetést vagy elismerést Grüner Péter az üzlet nívója és áruinak ínyenceket is kielégítô minôsége miatt? Kitüntetést nem, de a The Ageben többször elismeréssel írtak az üzletrôl. Szabad idejében mit csinál? Mint mondtam, az nem sok van. Szombatonként megyünk egy órára a feleségemmel a gymbe és tornászunk. Mi az ön életének mottója? Talán az, hogy akkor vagyok boldog, ha mások boldogok körülöttem, akkor elértem a célomat. A Grüner hentesüzlet tehát már 50 éve ugyanazon a helyen várja vásárlóit, minôségi áruival. Péter mindent megtesz, mint olvashatták, a közért, anyagi áldozatokat is beleértve. Segítsenek neki úgy ünnepelni ezt a munkás 50 évet (András bácsira és Rózsa nénire is emlékezve), hogy betérnek hozzá egy-egy jó szóval, amit viszonozni fog és finom áruiból vásárolva. Az újság hátsó oldalán hirdetésében olvasható, hogy milyen bô választék áll rendelkezésre. A YARRA VÖLGYE Kerekes Kálmán verse, 2007 A felkelô nap sugarai eloszlatták a köd takarót a Dandenong hegy ôszi palástjában köszönti az új napot lent a Yarra völgyet is elöntötték az ôszi színek, a szôlôkben már érett fürtöket szüretelnek szorgos kezek zerválja nem csak a húsokat, hanem azok készítôjét is. Egy üzletet, amiben húsokkal dolgozik az ember, nem lehet fél kézzel csinálni, az egész embert kíván. A hús árú nagyon kényes, a kezelése szakértelmet és abszolút 100%-os higiéniát igényel. Ha valaki, akkor ô igazán tudja, hogy mirôl beszél és miért, mit tesz a húsárukkal. Grüner Péter biokémiai végzettséget szerzett, majd 4 évet dolgozott laboratóriumi menedzserként és közben elvégezte az RMIT-én az Gyönyörû lakás Budapest szívében, a régi zsidó negyedben rövidebb vagy hosszabb idôre KIADÓ. Teljesen bútorozott és felszerelt modern konyha és fürdôszoba, megfelelô 5 személynek. 3 perc séta a fô közlekedési úttól 10 perc séta a Dunától Csendes környék. Bôvebb felvilágosításért hívja Gina Richtert vagy Robert Sebest: (02) sebrich@optusnet.com.au Apa... élelmiszeripari egyetemet. 15 évig dolgozott több nagy társaságnál vezetô beosztásban, de a nagy felelôsség és stressz miatt otthagyta és társult a szüleivel. Édesapja 16 éve halt meg, még szép 14 évet dolgoztak együtt. Édesanyja 90 éves, egy öregotthon lakója. Péter nagy-nagy szeretettel beszél szüleirôl: A szüleim nagyon keményen megdolgoztak az üzletért. Apámnak volt egy kis pénze, amit elvesztett és szinte újrakezdés volt a hentesüzlet, amit fel kellett építeni. Iskolás gyerekként mentem be és láttam, hogy apám szemébôl folynak a könnyek. Botokra akasztották a virsliket és mind leesett, oda lett a munkája. Éjjel-nappal dolgoztak. Nagy erôs ember volt édesapám. Mindenkin segített, akin csak tudott. Grüner Péter szülei, érdekes körülmények között találkoztak össze. Édesapám Grüner András válogatott magyar birkózó volt, megnyerte a magyar bajnokságot háromszor, édesanyám Zinger Rózsa asztalitenisz bajnok volt. A sport, annak szeretete hozta ôket össze. Két kiváló sportoló gyermekeként Péter milyen sportot ûzött? Én lejártam focizni párszor a második csapatba, de inkább a lányok után futottam, azok jobban érdekeltek, 17 éves voltam, nem véletlen. Milyen anekdotákat tudna mesélni édesapjáról? Apám 12 éves volt mikor Nyiregyházára került inasnak Lajos bácsihoz. Nagyapám olyan egyezséget kötött Lajos bá-val, hogy gyermeke ahány pofont kap, ô annyi korsó sört fizet a mester úrnak. Az elsô hónap letelte után ez 50 korsót tett ki. Jól kitoltam késôbb Lajos bácsival, aki nem jól látott és átugrattam vele egy fa árnyékát. Édesapám egy kórust hozott létre és a jelentkezôket az üzletben hallgatta meg, úgy, hogy felállította ôket egy székre és énekelhettek, a vásárlók nagy örömére. Amikor 81 éves volt kérdezték tôle hogy van? baj van mi a baj? A szememmel van baj, nézem a csinos nôket, és semmi sem történik! Vidám, boldog ember volt édesapám. Grüner Péter nem esett messze a fájától, ô is egy jó kedélyû, viccelôdô ember. Kedvenc megszólítása a hölgyek felé édes, amit ne vegyenek rossznéven tôle, ez az abszolút szeretetének jele embertársai felé. Különben boldog házasságban él 40 éve, egy csodálatos asszonnyal. Így igaz. Feleségem egy nagy tudású, okos asszony. A Melbourne Egyetemen science degreet kapott, már összeházasodtunk, mikor az orvosi egyetemet elvégezte. GP-ként dolgozott, majd a Repatriation Medical Center-ben igazgató Heidelbergben, 7 év után a The Melbourne Clinic igazgatója négy évig Richmondban. Közben elvégzett egy master consultant business menedzsmentet Mt. Elizában és medical consultant lett. Ô tanítja az új orvosokat. Elôadásokat tart tíz kórházban. Most éppen Indonéziában van. Nagyon elfoglalt. A Government is felkéri, például Tasmaniában a Mercy Hospital személyzetének öszszeállítására. Az interneten bôvebben meg lehet ismerkedni tevékenységével, Lee Grüner név alatt. Testvére, gyermekei milyen tevékenységet folytatnak? Egy húgom van, Zsuzsika, boldog családi életet él. Két lányom közül a nagyobbik a KBMG-nél dolgozik. Psychológiát és business menedzsmentet tanult, kisebbik lányom a mûvészet felé orientálódott, tehetséges. Grüner Péter tehát sikeres, boldog embernek könyvelheti el magát, az élet minden területén. Azonban neki is megvannak a maga gondjai. Mirôl álmodik egy hentes, kolbász karikákról? Nem nagyon álmodok, nincs idôm rá. Alig hogy leteszem a fejemet, már alszom is, hiszen minden nap reggel 10 perccel 4 után kelek és 5 órakor már az üzletben vagyok. Hat napot dolgozok a hétbôl, de vasárnap is legalább két órát a boltban vagyok, ellenôrizni a hûtôgépeket, a füstölés, és fia nellát. Betöltve a kolbászbélbe egyenesen megy a 30 fokos melegbe, hogy a jóindulatú bacilus tudjon termelni acidot (savat), mely megöli az ártalmas baktériumokat. A PH mérôt (savas kémhatás) az ember bedugja a kolbászba és, ha 5.2 alá megy, a kolbász elfogadható, mehet a füstölôbe, ahol 7 órán keresztül hideg füstöt kap. Ez a folyamat megöli a baktériumokat és tartósít. A szárítót úgy kellett építeni, hogy egyforma hômérséklet és páratartalom legyen benne. A kolbász körülbelül 6-7 napig szárad, míg el nem éri a 3.4 % súlyveszteséget, ami annyit jelent, hogyha száz kilogramm húst dolgozok fel, akkor abból csak 66 kiló marad. Minden nap mérem a kolbászok súlyát, míg el nem éri a kívánt súlyveszteséget. A minôség mindig egyforma, garantálni tudom, hogy ugyanolyan finom és ízletes, mint volt. A készítményekrôl naplót kell vezetnem és idôrôl-idôre, napról-napra le kell írnom precízen, hogyan, milyen stádiumban áll a gyártmány. Az elmúlt nyolc hónap alatt belefáradhattam volna az egészségügyi hatóságok állandó jelenlétébe és a kenetek, vizsgálati anyagok laboratóriumba küldésébe, ami mentálisan és fizikailag is sok volt, de nekem az a szempontom, hogy a vásárló közönsé- kertünkben tarka madársereg bújkál a lombok mögött aztán zajos csicsergéssel repdesnek a bokrok, fák között kék hegylánc alatt láthatod a Yarra folyó párás leheletét, ameddig a szem ellát csodálatos, szép ez a vidék amint a megszokott tájon legeltetem szemem hálát adok, hogy a sors hajója itt kötött ki velem de azért néha eszembe jut egy messze, egy más vidék egy gondtalan, boldog világ mikor gyermek voltam még a Városmajorban, ha közeleg a tél sárgán virítanak a vadgesztenyék és a földre hullott leveleibôl szövi az ôsz térdig süppedô szônyegét gondolatban az iskola mellett a lépcsôkön ugrándozva lefutok balra tôlem a Beethoven szobor és jobbra máris a fák között vagyok tudom itt vannak már pajtásaim nagyszerû játékok várnak reám, hajra, kezdjük már srácok, nincs sok idôm uzsonnával vár otthon jó Anyám - a kookaburra kacagására felriadok, eltûnt a Beethoven szobor, a gesztenyefasor, egy pillanatnyi álomkép volt az egész, hiába, messze van innen a Városmajor! A Yarra völgyében mint kacér szeretô ôszi színeiben tündöklik a táj boldog vagyok itt de azért néha a szívem egy kicsit mégis csak fáj.

9 2008. március 6. MAGYAR ÉLET 9. oldal Tervek szerint a napokban indul egy expedíció Új-Guineába Fenichel Sámuel jeltelen sírjának felkutatására és ha ez sikerül, halálának 115. évfordulója alkalmából egy emlékmû állítására. Az expedíció szaktanácsadóját, dr. Hangay Györgyöt kérdeztem a jelentôs és érdekes eseményrôl. Fenichel Sámuel szakmai berkekben közismert, a kívülálló azonban nem sokat tud róla, még akkor sem, ha hallotta nevét. Kaphatunk egy kis tájékoztatót? Igen, természetesen. Fenichel Sámuel augusztus 25-én látta meg a napvilágot Nagyenyeden, tanulmányait a város híres Bethlen Kollégiumában végezte. Természet, ásványtan és régészet iránti érdeklôdését kiváló tanárai keltették fel és alapozták meg.1889-ben már a Román Nemzeti Múzeumban dolgozott, ennek keretében egy dobrudzsai ásatáshoz került, ahol megismerkedett Albert Grubauer müncheni ornitológussal. Grubauer meghívta készülô Új-Guinea-i expedíciójába. Fenichel elfogadta a meghívást és 1891 ôszén együtt indultak útnak, hogy hosszú, kalandos hajóút után december 22-én az Új-Guniea-i Astrolabe öbölben tegyék szárazföldre lábukat. Miután Grubauer megbetegedett és visszatért Németországba, Fenichel egyedül maradt. Haláláig az Astrolabe öböl környékén gyûjtött jelentôs mennyiségû néprajzi és természettudományi anyagot. Fenichel Sámuel összesen 15 hónapot töltött Új Guineában, mert sárgaláz következtében március 12-én, 25 évesen elragadta a halál. Gyûjtésének nagy része a magyar kormány közbenjárására hazakerültez az anyag 3000 néprajzi és természettudományi tárgyat, valamint madarat és kb. ötszáz fényképet tartalmazott. Érdekesség, hogy a tudomány egy általa felfedezett madárfajt róla nevezett el Arses fenichelinek. A Természettudományi Társulat február 9-i emlékülésén Herman Ottó méltatta a 25 évesen elhunyt kutató, Fenichel Sámuel tudományos érdemeit és az ott elhangzottak ösztönözték és lelkesítették fel Bíró Lajost arra, hogy folytassa a Csendes Óceán-i szigeten megkezdett munkát. Határozottan érzékelhetô a folyamatosság az Új-Guineával kapcsolatos tudományos munkásság és kutatás magyar részvételét illetôen, s ha már itt tartunk, Bíró Lajost is megismerhetnénk kicsit közelebbrôl? Hogyne. Bíró Lajost már kora ifjúságától érdekelte a világnak az a része, ahol az európai kultúra nincs jelen. Fenichel Sámuel példáján valószínû hirtelen rádöbbent, hogy a távoli földrészek megismerésének vágya meg is valósítható. De ne vágjak a dolgok elébe. Bíró Lajos 1856-ban született Tasnádon, ahol kisiskolás kora óta foglalkoztatta a természet. Mire Budapestre került, már hatalmas rovargyûjteménye volt. Nevelôként, majd tanárként dolgozott, szûkös keresetét gyûjtôutakra fordította, azután 1895-ben eladta darabból álló rovargyûjteményét és 1896-ban elindult Új-Guineába. Egy kis anekdota megvilágítja az akkori helyi viszonyokat: Bírót, indulásnak, a pápuák földjén egy magyar orvos fogadta (?) be, aki azt tanácsolta, hogy vegyen pápua feleséget, mert a szigeten így a legkönnyebb tartós kapcsolatot teremteni az ôslakókkal. Bíró ezt meg is fogadta, de mert különbözô körzetekben végezte a kutatást, ott vett magának Magyar Ösvény Új-Guineában asszonyt, ahol a munkát folytatta. Igy gyüjteménye mellett két pápua feleséggel is gyarapodott, akik segítettek neki a munkában. Bíró felkészült kutató volt, már használt fényképezôgépet, és 100 százalékos páratartalomban is tudott preparálni: fölfüggesztett bádogedényben szárította a rovarokat és forrasztó sóval zárta le az edényeket. Hat évet töltött Új-Guineában, ahol mintegy 200 ezer állatot, köztük rovarokat, lepkéket, legyeket, darazsakat, hangyákat és 6000 darabból álló néprajzi eszközt, kultikus tárgyat gyûjtött össze és küldött haza. Rovartani gyûjteményének tudományos feldolgozása a mai napig tart. Amikor Bíró Lajos 1902 augusztusában visszaérkezett Magyarországra, ünnepléssel és a frissen megjelentetett természetrajzi könyvével várták tisztelôi. Késôbb mellôzöttség lett osztályrésze, de van történelmi igazságtétel, napjainkban Bíró Lajos méltó helyére került, a magyar természettudomány nagyjai között találjuk nevét. Budapesten hunyt el, 1931-ben. A mostani kutató- és emlékexpedícióról is ejtene néhány szót? Tudjuk, hogy Fenichel Sámuel jeltelen sírját valahol Madangtól délre, az ôserdôben kell keresnünk. Ha megtaláltuk, az évforduló alkalmából szeretnénk felállítani egy síremléket, amit már elkészítettem a jeles kutató portréjával. Célunk a méltó megemlékezés mellett az expedíció filmen való rögzítése, melyet Xántus Gábor erdélyi operatôr/dokumentumfilm rendezô fog a helyszínen megörökíteni.ez a film Xántus Gábor több részes Bíró-Fenichel témájú dokumentumfilmjének részét fogja képezni. Xántus...Tudományos körökön kívül is nagyon közismert és köztiszteletben álló név, Xántus János természettudós komoly részt vállalt a budapesti Állatkert létrehozásában és igazgatója is volt, természettudományi expedíció tagjaként gyûjtött, 1873-tól a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatója volt, útleírásai jelentek meg Borneóról, Jáváról, Ceylonról, stb.és még lehetne sorolni. Van kapcsolat Xántus Gábor és Xántus János között? Igen, Gábor a nagy elôd leszármazottja, hadd tegyem hozzá, hogy Gábor édesapja, János is igen elismert erdélyi tudós volt. Xántus Gábor munkássága fôként Erdély magyar értékeinek filmen való dokumentálásából áll. Érdekes lesz együtt dolgozni. Dr. Hangay György, köszönöm a beszélgetést. Az interjút készítette Majláth-Ábray Ágnes A GONDOLATÉBRESZTÔ következô mûsora március 9-én, du. 2 órakor a BOCSKAIBAN ILLÉS LAJOS EST felvételrôl. Zenész, zeneszerzô, a legendás Illés Együttes alapítója Cím: 123 St. Georges Rd. Nth. Fitzroy Minden érdeklôdôt szeretettel vár a szervezô: DÉGI IBOLYA tanárnô Belépés díjtalan. Biodízel lehet a káros melléktermékbôl Az Év Feltalálója 2007 elnevezésû vándordíjat a Thész János, Boros Béla, Király Zoltán hármasnak ítélte oda a Magyar Feltalálók Egyesülete, a biodízel újfajta elôállítási módszeréért. A találmány révén addig használhatatlan és a környezetet szennyezô anyagot is hasznosíthatnak, egyelôre laboratóriumi méretekben. Szeretnék, ha Magyarországon létesülne a majdani iparszerû termelést elôkészítô kísérleti üzem. A feltaláló társaság szóvivôje Boros Béla gépgyártás-technológia szakon végzett. Szabadkozik: a találmány kapta a díjat, s nem ôk hárman. Két névjegyét teszi elém. Az egyik magyar nyelvû, a másikat ausztrál embléma díszíti. Így magyarázza kétlakiságát: Életem elsô negyvenhat évét Magyarországon éltem le úgy, hogy sokáig még útlevelem sem volt. Már családostól mentem ki Ausztráliába 1985-ben, ott húsz év alatt a munkám során becsavaroghattam a világot. A kinti cégem által készített víztisztító berendezés például Katarban, az emír családjának a farmján mûködik; az átadása óta eltelt nyolc évben még a szivattyút sem kellett javítani benne. De ipari szennyvizek tisztítására, méregtelenítésére Jemenben, Tunéziában és még sok helyütt a világban építettünk telepeket. A ciánmentesítési eljárásomat 2000-ben a tiszai szennyezéskor diplomáciai úton felajánlottam Magyarországnak, de a dokumentum, sajnos, elveszett az akkori minisztériumban. Amikor nyugdíjba mentem, kértem a családot, hadd csináljam azt, amit szeretnék. Eladtam a céget, s hazajöttem. Itthon olykor felkeresem azokat a laborokat, amelyeket kiváló akadémiai munkatársaimmal álmodtunk meg, három-négy évtizeddel ezelôtt. Ma is szinte ugyanazokkal a berendezésekkel mûködnek. A strapabírásuk mutatja, nem volt hiábavaló a gondos tervezés. Hogy jutott el a víztisztítástól a biodízel-gyártáshoz? Talányos hirdetésre akadtam az interneten: ingyen kínáltak hihetetlenül nagy mennyiségû glicerint. Ennek a magas hôértékû zsírsavnak számos felhasználási területe van, a kozmetikától a gyógyszergyártásig. Ha csak egy kétszáz forintos terméket készít valaki az ingyen anyagból, máris kétszázszoros a haszon. Akkor meg miért akarnak ebbôl ötszázezer tonnát ajándékba adni? De kiderült, hogy a felkínált glicerin szennyezett, Európa-szerte tavak vannak tele a biodízel gyártásából származó ipari melléktermékkel, s cégek mentek tönkre a bértárolás díja miatt. Ekkor társaimmal elkezdtem kutatni, mit lehet kezdeni ezzel a veszélyes anyaggal. Biodízel melléktermékbôl sikerült biodízelt elôállítaniuk? A glicerin hasznosítási lehetôségeit kutatva rájöttünk a biodízel gyártásának gazdaságosabb, környezetkímélôbb módjára. A mi eljárásunk során nem keletkezik szennyezett melléktermék, hanem a felhasznált anyag minden egyes molekulája üzemanyaggá alakul át. Alapanyagul továbbra is olajos magvak kipréselt leve szolgál, de a gyártásnál adagolt olajhoz a felhasznált mennyiség tíz százalékának megfelelô szennyezett glicerint is hozzáadunk. Így gyakorlatilag száztíz százalékos a teljesítmény, s még fogyasztjuk is a Földet elárasztó, más célra felhasználatlan glicerint. Hisz a biodízelben? Ön szerint ez a jövô üzemanyaga? Feltalálótársként hivatalból is hinnem kell benne. A föld kôolaj- és szénhidrogén-készleteinek elfogyta után azonban az új üzem- és fûtôanyag alapja szerintem a hidrogén lesz, mert ilyen, vagy olyan halmazállapotban abból van a legtöbb a környezetünkben. A bio-üzemanyagokat bizonyos körök úgysem fogadják kitörô lelkesedéssel, mert gyártásuk élelmiszerár-emelkedést, ínséget fog eredményezni, mivel elveszik a vetésterületet az emberi fogyasztásra alkalmas termények elôl. A bioetanolt nem szabad összetéveszteni a biodízellel. A bioetanolt búzából és gabonafélékbôl állítják elô... Nem mindegy, hogy ipari felhasználásra szánt napraforgót vagy búzát vetnek az emberi táplálékul szánt növény helyett? Nem, mert a kalászosok termesztése és feldolgozása során nagy menynyiségû melléktermék keletkezik, míg a pálmaolajból például alig marad valami kisajtolás után. A termesztett növényi magvak biodízellé történô feldolgozásánál húsz százalékos a veszteség. Ez azt jelenti, hogy a termôterület egyötödét hiába mûvelték meg. A mi eljárásunknál ez a veszteség nulla, illetve a hozzátett adalékanyaggal tíz százalékkal meg is növeljük a termelékenységet. Így tehát harminc százalék termôterületet más célra lehet hasznosítani. Egyelôre csak a bio-üzemanyagok elterjedése képes bizonyos mértékben csökkenteni az üvegházhatást. Minden ellenôrzési fázison végigment a találmányuk? Ha egy reakciót laboratóriumban, ötven literes edényzetben elô lehet hívni, az nem jelenti még azt, hogy gyárként is felépíthetô az erre alapuló üzem. A méretnövelésnél tartunk. A találmányunkat felkaroló befektetônek az lesz a feladata, hogy ezt a lépést finanszírozza. Tucatnyian jelentkeztek már a világ minden tájáról, de mindenki kizárólagosságot akar, szerintünk azonban a tudomány mindenkié, azt nem lehet kisajátítani. Szeretnénk, ha Magyarországon létesülne, akár kutatóintézeti, akár részvénytársasági közegben az a félüzem, ahol bármilyen olajjal bármikor bemutatható az eljárás, s a további kísérletek is elvégezhetôk. Akad még új találmány a tarsolyában? Az idén Kínában megrendezendô számítógépes világkiállítás döntôjébe bekerült egy ipari robotom. Ez a találmány lételememmel, a vízzel hozható kapcsolatba. Még a sportok közül is a vitorlázást választottam. A robot a nagy tengeri katasztrófák elkerülését segíti. A polip formájú gép lékesedés esetén lemászik a hajó oldalán, kitapogatja a lyukat, köré cuppan a karjai végén található korongokkal, és behegeszti a sérült hajótestet. Évente kétezer hajó süllyed el, s nemcsak a lemerült roncsok, hanem a kiömlött szállítmány is szennyezi a világtengereket. Ezzel a találmányommal ausztrál színekben neveztem a kiállításra. Megszerveztem ott a Nemzetközi Feltalálók Szövetségének helyi egyesületét. Jó érzés, hogy visszaadhatok valamit azért, hogy befogadtak bennünket. De szülôhazámban vagyok igazán itthon.

10 10. oldal MAGYAR ÉLET március 6. REFORMÁTUS SZEMLE Az Ausztráliai Magyar Református Egyház fi zetett melléklete és kiadása Felelôs szerkesztôk. C. és J. Csutoros Postai címünk: P. O. Box 1187, North Fitzroy VIC Telefon: (03) (03) Az Ausztráliai Magyar Református Egyház 121. St. Georges Road, North Fitzroy Vic szolgálatai A victoriai kerület lelkipásztora Dézsi Csaba Lelkészi hivatal: 121 St. Georges Road, North Fitzroy Postacímünk: P.O. Box 1187 North Fitzroy, 3068 Az Egyház honlapjának címe: dezsi@tpg.com.au Telefon: (03) Mobile: (Dézsi Csaba lelkész) (Csutoros Csaba fôgondnok) MELBOURNE (VIC) március 9-én vasárnap de. 11 órakor Magyar szabadságharc EMLÉKÜNNEPI ISTENTISZTELET a Magyar Templomban 121 St. Georges Rd. North Fitzroy. Igét hirdet: Dézsi Csaba (112-es villamos a Collins St.-rôl, 20-ik megálló) 12 órakor ebéd a Bocskai nagyteremben 1 órakor presbiteri és nôszövetségi gyûlés 2 órától klubélet. Minden kedden déli 12 órától Bibliaóra a Bocskai nagyteremben, 123 St. Georges Rd. Nth. Fitzroy. SYDNEY STRATHFIELD(NSW) március 9-én, vasárnap de órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Péterffy Kund Carrington Ave. Uniting Church KATOOMBA március 8-án, szombaton du órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Péterffy Kund Katoomba Streeet, Uniting Church. ADELAIDE (SA) március 9-én, vasárnap de. 11 órakor ISTENTISZTELET ISTENTISZTELET Igét hirdet: Szabó Attila az Unley Uniting Churchben (Unley St. és Edmund Ave. sarok) Minden csütörtökön du kor BIBLIAÓRA BRISBANE (QLD) Minden vasárnap de. 11 órakor ISTENTISZTELET a marsdeni Magyar Házban, 150 Fourth Avenue, Marsden Igét hirdet Kovács Lôrinc Minden hónap negyedik vasárnapján du. 2 órakor ISTENTISZTELET a St. Paul s templomban St. Paul s Terrace, Brisbane Igét hirdet Kovács Lôrinc GOLD COAST ROBINA Minden hónap harmadik vasárnapján du. 2 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet Kovács Lôrinc Cottesloe Drive és University Dr. sarok. A Brisbane-i és a Gold Coast-i (Robina) istentisztelet alatt magyar nyelvû játszócsoport gyermekeink számára. Meséken, dalokon, irányított játékokon keresztül bôvíthetjük gyermekeink szókincsét. Március 9-én, vasárnap de. 11 órakor EMLÉKÜNNEPI ISTENTISZTELET az es magyar szabadságharc emlékére. Igét hirdet Dézsi Csaba a Nth. Fitzroyi Magyar Református Templomban 121 St. Georges Rd. Nth. Fitzroy Az Edinborough Parkkal szemben. (112-es villamos a Collins sreetrôl, 20. megálló) Istentisztelet után ebéd a Bocskai nagyteremben. Mindenkit szeretettel várunk. Február 23-án a Nth. Fitzroyi Magyar Templomban búcsúzott családja, gyülekezete és baráti köre NÁDUDVARY MAGDÁTÓL. Magda Nôszövetségünk tagja, presbiter férje haláláig hosszú évtizedeken át hûséges, fenntartó tagja volt egyházunknak. Egészségi állapota férje halála után megakadályozta a közösségi munkában, de lélekben mindig ott érezte magát. A temetési szertartást Dézsi Csaba lelkipásztor végezte. Isten veled Magda, nyugodj békében. GYÜLEKEZETI HÍREK Minden kedden 12 órától Bibliaóra a Bocskai nagyteremben, 123 St. Georges Rd. Nth. Fitzroy. Mindenkit szeretettel várunk. Szeret sakkozni? Keres játszótársat? A Bocskai Sakk Kör vasárnap délutánonként szeretettel várja. Bôvebb felvilágosításért hívja Simon Endrét, telefon Az Ausztráliai Magyar Református Egyház victoriai gyülekezetei és a melbournei magyar egyesületek kiküldöttei március 16-án vasárnap de. 10 órakor a Carltoni temetôben rövid áhitat keretében emlékeznek az es szabadságharcra és az elesett hôsökre, mártírokra, koszorút helyezve a Magyar Hôsi Emlékmûnél. 11 órakor virágvasárnapi ünnepi istentisztelet a Nth. Fitzroyi Magyar Templomban.

11 2008. március 6. MAGYAR ÉLET 11. oldal Mi lesz 10-én? Gyurcsány a parlamentben egy kicsit kibillent a lelki egyensúlyából. A kérdésre, hogy vajon járhatna-e ma József Attila egyetemre miután rögtönzött kiselôadást tartott Horger Antal és József Attila ambivalens kapcsolatának mibenlétérôl azt felelte, hogy üdvözli Horger Antal urat. Ennél persze sokkal jobb poén volt, amikor megkérdezte, hogy tudjuk-e mi lesz kilencedike után? Tizedike. Szerinte felkel a nap, és a kormány a helyén marad gagyog, s ragyog. Szóval a nap fel fog kelni. A kormány marad. Megfizetjük az árát, hogy 2006-ban hitt neki a nép. Aki hitt neki. Aki nem hitt, az meg annak az árát fizeti meg, hogy nem hozott magával még egy embert. Pedig tudtuk, láthattuk, hogy mibe kerül a szocialista meg a neoliberális kormányzás. Tudtuk, láthattuk, hogy mire megy ki a játék. Most fizetünk. Fizetünk, mert sokan voltunk, de nem elegen. És ne tévedjünk! megadjuk az árát, ha most sem leszünk elegen. Ha az IGEN nem gyôz, ha nem gázolja el irgalom és szánakozás nélkül a Gyurcsány-kormány kommunikációját, kegyetlenül megadjuk az árát. Menetrendszerûen az arcunkba kapjuk az újabb gázáremelést, a BKV is visszatérhet a járatvagdozásra, az adócsökkentés vuduja helyett viszszatérhet a kormány az adóemelés jól berögzült gyakorlatára. A vizitdíjat, ha nem mondjuk elég hangosan, hogy IGEN, töröljék el, alkalmasint legitim a társadalmi szerzôdést nem sértô eszköznek fogják tekinteni, és oda emelik föl, ahová csak akarják, meg az el szúrt költségvetés nem szégyelli. Marad hát a kormány? Marad. Ha nem leszünk elegen. És mindent meg fognak tenni, hogy a mozgósítás ne mûködjön. Mikola már megint agresszív és antidemokratikus és antiszociális lesz, a nép elindul a polgárosodás útján, miután hozzávágják a költségvetést még pénzelni képes utolsó állami vállalatok részvényeit, meg ki fog derülni, hogy a Fidesz hazudik, meg hogy az Orbán sofôrje a rokkant parkolóhelyen parkolt. És lesz még néhány kitûnô téma, amirôl beszélni fognak népszavazás helyett is. Maszatolás, ködösítés, hazugság. Ám, ha egy méretes zakó dacára marad a kormány sekély e kéj a szocialisták is megadják az árát, hogy a nyakunkra ültették a táncoskomikus miniszterelnököt. Ôk, akik eddig bátrak voltak, és nem mertek szembe szállni Gyurcsánnyal, szinte biztosak lehetünk benne! szembe mernek szállni a saját választóik akaratával. De annyira ôk sem birkák, hogy szó nélkül hagynák magukat a vágóhídra vinni. Az önkormányzatokból, már mindenhonnan kihullottak, ha a parlamentbôl is kikerülnek, mehetnek viszsza ugrálni a balettbe. És a miniszterelnöktôl tudjuk, hogy az autószerelôi szakma sem rossz. Ha az IGEN gyôz, másnap valóban felkel a nap. Ha felkel a nap, nagyon éles és tiszta fényben, a 2x2 józanságával láthatjuk a dolgokat. Ez pedig a maszatolás, a ködösítés és mondjuk ki bármennyire unjuk is! a hazugság végét jelenti. Azt jelenti, hogy azért a víz az úr. Te csak várj, míg fel kel majd a nap! Szabó Béla István (Gondola) NÉPSZAVAZÁS 300 ruppó. Friccs. Negyed mozijegy Nemsokára népszavazunk. Pénzrôl. Pénzrôl? Pénz 300 forint? 300 ruppó? 300 friccs? Negyed mozijegy! Szóval az a három páncélos nem pénz. Kipengeti a magyar! Ihaj! 300. Ennyi a vizitdíj. Az orvosnál fizetendô vizitdíj. Meg a kórházi napidíj. Az egyetemi tandíj viszont nagyon sok. Osztok-szorzok: nagyon sok. Bevallom: önzô vagyok, a fiam most készül a felsôoktatás alanyává válni, ezért fogom elutasítani a tandíj fönntartását. Mi, a családfenntartók, nem fogjuk tudni fizetni, ha meg a gyerek erôs melóra kényszerül, nem tud majd a tanulásra figyelni. Nem annyira, mint amennyire kellene. Igennel szavazok, hogy nemet mondjak. Népszavazok. Pénzrôl. Nem, szó sincs róla. A dolog ugyanis valójában nem a pénzrôl szól, mai világunkban leginkább mégis a pénz vagy a hiánya látszik, azt láttatják velünk. A pénzhalmok eltakarják a lényeget. Itt van ez a háromszáz forint de beleakadtam! csakugyan kiizzadható, nem oszt, nem szoroz ha már úgyis lázasak vagyunk. Beszedése a fogyasztó fizess! elven alapul. Ugye milyen igazságos? Aki nem csúzos vagy trüszszög, annak nem kell leperkálnia. Mert nem fogyaszt gyógyítást. Persze a mindenkire kötelezô egészségbiztosítást jó esetben fizeti a társadalmi szolidaritás elvét gyakorolva, azaz nemcsak a maga bajának (esetleg majdani, esetleg sohanapi) elhárítását teszi pénzbelileg lehetôvé, hanem rászoruló embertársaiét is. Most ez a szolidaritási elv sérült. Aki beteg, többet fizet. Tehát az, aki elesettebb. A kormányzat, az uralkodó szocialista és liberális pártok ezt rendjén valónak találják. Én nem. Az egészségügynek korántsem pusztán a gyógyításra gondolok néhány más nagy elosztórendszerhez hasonlóan nem szabad a pénzrôl szólnia, habár mûködésében a pénz ma természetesen meglehetôs szerepet játszik. Voltaképen pénz által is lehetséges igazságos és világos, hatékony rendszert mûködtetni mondják egyesek, én nem vagy legalább is ahhoz közelítôt, de ma itt, Magyarországon nem lehet. Lehetetlen. Az általános emberi szolidaritás keresztény eszme. Az egyetlen elfogadható totális parancsból fakad, a szeretetébôl. A szeretet pénzzel nem megváltható, és nem pótolható ki- és befizetésekkel. Az utóbbiak pusztán kényszercselekvést jelentenek, mert ilyen a rendszer. Lehetséges más rendszer is attól távolodunk. Vannak egészségügyi cselekmények vagy hogyan is mondjam ezeket, amelyek nem épülnek be a szolidaritás boltozatába. Cicisztárok kórházi mellemeléséhez semmi közöm. Egy rákon túlesett asszony mellplasztikájához van. Önmagukat dagadtra menedzserkedett elit hájalakulatok zsírleszívása nem közügy, de az egészséges táplálkozás hasznának megismertetése mindenkivel, az bizony az. Ami túl van a szolidaritáson, azért fizessenek! De mi van túl a szolidaritáson? A napi szolidaritáson? És mi van még a határain belül? Mit fogadunk el? Csak Isten szeretete teljes, a halandók csak közelíthetik. Szabadságunkban áll több vagy kevesebb szeretetre törekednünk szabadnak teremtettünk de a választás következményekkel jár. Ha elfogadjuk a vizitdíj mai, hazai, e módon való bevezetését, illetve meghagyását, a világban csökkenni fog a szeretet ereje. Pusztán errôl van szó és nem másról. Az egyetemi tandíj ügye kicsit más. A szolidaritásban természetesen van önzés. Joggal számíthatunk bajba kerülvén másokra, más személyekre. Úgy van rendjén, hogy minekünk is jusson a segítségbôl és élhessük életünket. Ahogyan lehet, a lehetô legjobban. A lehetô szó itt nagyon fontos! Mert nem mindent lehet. Egyetemre járni, tanulni, korántsem annyira fontos. Nem lehetséges, hogy mindenki egyetemre járjon, nem is szükséges, elegendô annyit tanulnunk, amennyire képesek vagyunk. Ha valaki döcögve ír-olvas, még lehet teljes ember. Többségünk döcögve írolvas. Közös ügyünkben, az emberi világ, a világ emberségének gyarapításában tulajdonképpen igen kevesen vesznek, vehetnek részt. A népesség nagyon nagy részének fogalma sincs, mirôl van szó, milyen létezésnek az akaratlan részese. A történelemben mégis fölfedezhetô a fejlôdés útja, s ez azonos a tudás gyarapodásával és a tudás használatával. A közösség kötelessége tehát a tudás gyarapítására képesek számának növelése, nevelésük és istápolásuk. A cél az, hogy minden képességes ember megkapja a lehetôséget. De nem! A cél az, hogy minden képességes ember kinevelése által több lehetôséget kapjunk a gyarapodásra. Mindannyian. De mi alapján válogatunk? Milyen haszon alapján? Hogyan ismerjük fel a képességeseket? És vajon az összes tehetséges hegedûst ki kell-e képezni vagy elég egy-két szimfonikus zenekar létszámigényével számolni? A tudás gyarapodása ésszerûtlen és pontosan ez a szép benne. A tudás gyarapodásának értelme nem érthetô meg a köznapi racionalitás által. Most viszont pontosan effelé törekednek a tandíjfizetés pártolói. Nem fejtem ki, hogyan is. Sôt a miértre sem sok szót áldozok: a gyôztesek a ma magukat gyôztesnek érzô hatalmasok a fajunk ésszerûsége szerint cselekednek, utódaiknak akarják a jövôt. Emberi dolog ki ne szeretné a legfelsôbb dobogón látni az ivadékát? A kiválasztás sosem-volt-tökéletessége csorbul. Az ugyanis, hogy mikor, hol és miért támad egy tehetség, mai tudásunk szerint kiszámíthatatlan, azaz mindenkor, mindenütt keresni kell. De jól lehet tudni, ma hol a pénz. A szociális öröklôdés természetesen tudomásul veendô, bár nem üdvözlendô. Ma minálunk egy rossz értékek mentén kiválasztott, hatalombirtokló csapat törekszik magát és a tagjaiban lévô hagyományt átörökíteni, a szellemi nyitottság és keresés esélyeiket gyöngítené. Ne feledjük, a népköztársasági Kádár-szellem van ma hatalmon, a bolsevik gyökerû kiválasztási rendszer hozta fel a ma uralgókat. A kádári idôk hatalmasainak leszármazottai pedig nem a szellem gyarapításában járnak elöl tudnak mondani egy pártfônök ágyékából fogant nagy tudóst, mûvészt, közért cselekvô embert? Hát vezérigazgatót, közigazgatási fejest, pénzparancsnokot? Na látják! Mindez nem nyers genetika bár társadalomszerkezetünk humángenetikai evolúcióját sem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem az épülô, emberek építette Új Rend alakulása. Sajnos, a tudáslerobbantásban alkották a legmaradandóbbat a rosszra törôk. Az alapok szétporladtak. A tudás, a szellem sajátos rendje szerint nem alulról épül, hanem felülrôl. Ma a tornyokat kell védeni. És a fölvezetô lépcsôket. Menjünk el mindnyájan szavazni, és mondjunk igent! De ne azért, hogy kevesebb fizetnivalónk legyen. Az nem számít. Az számít, ami a pénzen túl van. Igen, az. Igen. Igen. Igen Valóság nevû nagybátyánk Gyurcsány Ferenc-interjút olvasok a Népszabadságban. Van énnekem egy ilyen polgári szokásom. Minden nap kezdetén jó egy órát töltök újságolvasással. Mellé kávé (hosszú kávé, hideg tej, semmi cukor), cigaretta, sajnos, cigaretta, rabja vagyok, mint Ervin az Utas és holdvilágból, csak belôlem már soha nem lesz Pater Severinus Ülök az én polgári délelôttömön, és olvasom Gyurcsány Ferenc szavait. Olvasom, hogy kapitalizmus van már nálunk, polgárság még alig. Bólintok hozzá. Így volt ez már régen is. Akkor szocializmus volt nálunk, és polgárság alig. Polgári (amúgy eredetileg kisparaszti) nagyapám a sercegô Szabad Európa Rádióra tapasztott füllel hallgatta a polgári valóság messzi hangjait. Ezalatt én elôbb sokat olvastam (szinte mindent elolvastam tizennyolc éves koromig, amit elolvasni érdemes volt), utóbb a Moszkván lógtam, és disszidálni készültem. A retekbôl, ahol élnem adatott. Így, ebben az átmeneti állapotban ért 1988, amikor is Fideszt alapítottam. És annyira megtetszett a narancssárga csík a szocializmus embertelen szürkéjén, hogy maradtam végül. És odaülök azóta is minden délelôttön magam mellé, a kávém mellé, a reményeim, a hiteim, az illúzióim, a kiábrándulásaim mellé, és úgy teszek, mintha Mindig úgy tenni, mintha ez neveli fel aztán a legmélyebb, legengesztelhetetlenebb haragot. Kapitalizmus van már nálunk, polgárság még alig. Mennyire igaz, édes Istenem! A polgárságot elzavarták, kiirtották, megbélyegezték, lehetetlenné tették egy Márai Sándor indexen volt, negyven esztendeig! Elzavartak, kiirtottak, megbélyegeztek, lehetetlenné tettek itt mindenkit, aki magabíró és független volt, aki megtartotta ezt a nemzetet 1100 esztendôn át. A hortobágyi birkahodályokba telepítették a nemzetet, aki meg túlélte, annak kínáltak segédmunkát és portási állást. Kik? A szellemileg és mindenhogyan saját szarukba szakadtak Nagyapám szép szavával élve. Nem volt szebb és igazabb szocializmus sehol a világon, mint a hortobágyi birkahodályokban, ahol együtt tért nyugovóra a ganéban polgár, paraszt, arisztokrata, körorvos és postamester, boltos és kocsmáros, míg odakünn a drótok túloldalán a lumpenproli meg a Moszkvából hazabitangolt moszkovita lengette a kancsukát. Ennél szebb szocializmus már csak a szovjet gulágokon volt. Ahogy Szolzsenyicin írta, aki kíváncsi még az orosz szellemre és kultúrára, kénytelen lesz felkeresni valamelyik haláltábort a Kolima mentén. Bizony, bizony, elmaradozott a polgárság mifelénk. Mialatt idôsebb Gyurcsány a bicikliket lopkodta a kocsmák elôl, ifjabb meg belevágott a KISZ-karrierbe. Én meg festettem egy narancssárga csíkot a szocializmus embertelen szürkéjére, és beleszerettem, és itthon maradtam, és elhittem, hogy csináltam, csináltunk valamit. Így telt el húsz esztendô, és akkor megtudom ifjabb Gyurcsánytól, hogy kapitalizmus van már nálunk, de polgárság alig. Sôt azt is megtudom én a polgári kávém mellé, hogy túl kellene tennünk magunkat a történelmi félelmeinken, bizalmatlanságunkon, az idegenkedéstôl mindentôl, ami a tôkéhez köthetô. Ez is a polgárosodás része. Bennem aztán nincsen idegenkedés a tôkével szemben, Ferenc, nem is nagyon lehet, ami tôkéje ugyanis volt a családomnak valaha, azt ti elvettétek mitôlünk. De mégis, hogyan tegyem túl magam a nem létezô idegenkedésen, ha egyszer a tôke ma ebben az országban te vagy? Ha egyszer ti vagytok Te pedig egy szomorkás, sivár, igazi kelet-közép-európai Al Capone vagy. Ô whiskyt csempészett a nagy alkoholtilalom idején, te állami vagyont csempésztél a nagy átalakulás idején. Ô a saját bôrét vitte vásárra legalább az elején, te meg az enyémet. A mienket. A polgári nagyapámét. Al a Sziklán végezte, puci nôk képeit nézegetve és lazacot zabálva a négy négyzetméteres cellában, te meg miniszterelnök lettél, és nagyon komoly arcot vágva most azt mondod a képembe, hogy kapitalizmus van már nálunk, de polgárság még alig. És az az alig nos, az is te vagy, az is ti vagytok. A tifélétek. Ez pedig csak azért iszonytató, mert azért azt beláthatjuk, Ferenc, hogy rád, tirátok érzô, tisztességes, magabíró, független, valamiféle gyökerekkel rendelkezô ember mégsem akarhat hasonlítani. Ha te, ha ti egyszer példakép lesztek, az lesz a világvége. Az Armageddon. De lehetne itt történelmi kiegyezés, Ferenc. Tudod, hogyan? Úgy, hogy leüljük. Vonuljunk be kéz a kézben a cellába, puci nôket nézegetni. (A lazacot hagyjuk is el ) Te leülöd, ami jár az egész eddigi életedért, én pedig leülöm a magam felelôsségét abban, hogy te miniszterelnök lehettél a hazámban. A fiaink pedig esetleg már jó barátok lesznek bár nyilván mindig is idegenkedni fognak egymástól. De addig, addig Ferenc nincsen más, csak Cseh Tamás dala: Elutazott tôlünk, akit oly hôn szerettünk, Valóság nevû nagybátyánk. Sajnos már nincsen velünk, levelet ír csak nekünk Bizony, bizony, Ferenc. Valóság nevû nagybátyánk mindaddig számûzetésben fog élni, ameddig te beszélsz, beszélhetsz a polgárságról és annak hiányáról. De én tudom, hogy elôbbutóbb haza fog térni az öregúr. Nagy nap lesz, Ferenc. Majd meglátod Bayer Zsolt

12 12. oldal MAGYAR ÉLET március 6. GULYÁS ÉS HALÁSZLÉFÔZÉSI VERSENY Melbourne Ezen a gyönyörû vasárnap reggelen, korán megkezdôdött a fôzés. Az idén a kilencedik Gulyás és Halászlé fôzô verseny kilenc versenyzôvel indult: Ámon Lilla Babgulyás Ludovika módra Rácz György Erdélyi gulyás és Marosmenti hal leves Szabó Gyurka Bajai halászlé KRÓNIKA Bakos János Bega vidéki hal paprikás Vilma néni Szegedi halászlé és gulyás Berwick módra Virág Marika Babgulyás Bácsi Marika és Bálint Rózsika Erdélyi gulyásleves Forgács László Szarvaspörkölt nokedlival Nádasdi Péter Pacalpörkölt Pesti módra A nagy bográcsban 30 kiló húsból Szabó Edith fôzte a finom gulyást. A zsûri tagok: Sulyok István, Vigh Zsolt a Paprika Hussar étterembôl és Sallai Viktor a Budapest étterembôl. Miután a bográcsokban megfôtt az étel, következett a zsûri nehéz munkája, az osztályozás. A három tagú zsûrinek nehéz volt a feladata, hiszen mindegyik étel elsôrendû volt. A gulyásfôzés nyertesei: Elsô: Ámon Lilla díja egy kis bogrács, oklevél, a Budapest étteremtôl 60 dolláros voucher és a Paprika Hussár étteremtôl 10 dolláros voucher. Második Rácz György dija Kis Magyar szakácskönyv és oklevél, harmadik Virág Marika, aki egy üveg pezsgôt és oklevelet kapott. Halászléfôzés nyertesei: Elsô: Szabó Gyurka díja egy kis bogrács, oklevél a Budapest étteremtôl 60 dolláros voucher és a Paprika Hussár étteremtôl 10 dolláros voucher. Második Rácz György díja Kis Magyar szakácskönyv és oklevél, és harmadik Bakos János, egy üveg pezsgôt és oklevelet kapott. A közönség szavazata: Gulyás fôzés: Bácsi Marika és Bálint Rózsika, halászlé: Szabó Gyurka, 1-1 üveg ital jutalommal. Gratulálunk a nyerteseknek, és minden résztvevônek, reméljük jövôre ismét beneveznek és újabb szép emlékkel szaporodnak napjaink. Köszönjük a zsûri tagjainak közremûködését, valamint a vendégeknek a verseny szép számban támogatását. A nap tiszta bevételét a ifjúság kultúrája fejlesztésére fordítjuk, ami az év folyamán aképpen lesz felhasználva, hogy Magyarországról népitánctanárt hozatunk ki hat hónapra. Kövesdy Éva KÖSZÖNET Melbourne Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Petô Árpádnak és Endrének azokért a nagyértékû adományokért, amit az Árpád Otthon részére eljuttattak. Mint tudjuk az Otthon építkezik és pár hónap múlva egy emelt szintû gondozást nyújtó részleggel bôvül. A Petô család adományaival: 3 kórházi ággyal, 3 speciális matraccal, 2 elektromos székkel, valamint egy kombinált szék-ággyal segítségére voltak az Otthon berendezésének, mellyel nagymértékben támogatták és segítették a magasfokú gondozást igénylô idôs magyarjaink életminôségének javítását. Hálásak vagyunk figyelmességükért és támogatásukért. Köszönjük nekik és minden adakozni vágyó magyar-szívû embernek, aki nem felejtkezik el az Árpád Otthonról. FMSZSZ HÍRADÓ Sydney A Független Magyar Szabadságharcos Szövetség február 23-án tartotta a Sydney-i Magyar Központban tisztújító közgyûlését. A 2008-as évre megválasztott tisztségviselôk a következôk: elnök: v. Bene Ferenc József, alelnök: v. Matula Sándor, alelnök és kultúrfelelôs: v. Mécs János, titkár: ideiglenesen Bene Ferenc, pénztáros és jegyzôkönyv vezetô:: Mogyorósy Gellért Mária, pénztár ellenôr: Falvi Elemér és Palánszky Miklós. A Magyar Hiszekegy elmondása után Uhrweiss Benedek titkár (aki egészségi okok miatt ideiglenesen visszalépett) megnyitotta a gyûlést. Elnöki beszámolójában Bene Ferenc üdvözölte a megjelenteket. Köszöntötte a Gold Coastról eljött Somogyi Sándor bajtársat és továbbította a szövetség tagságának elismerô szavait a kapott Queensland-i Premier s Awardért. Sajnálatát fejezte ki, hogy Nuszpán Eszter bajtársnô meghûlése miatt nem tudott jelen lenni. Továbbá a tagság elismerését tolmácsolta v. Mécs Jánosnak a Nemzetôrség tagjai sorába való felvételért, valamint v. Uhrweiss Benedek bajtárs vitézzé avatásához. Közölte, hogy köszönet érkezett Sepsiszentgyörgyröl, az Erdélyi 56- os Bajtársi Társaságtól azért az adományért, melyet az FMSZSZ küldött az 56-os emlékmû alkotáshoz. Köszönet jár Bánki Évinek a finom süteményért melyet áldozatos munkával sütött. No és mint mindig, azért az ízletes pogácsákért, mellyel Varga Évi kedvesen meglepte a tagságot. Az elnök mindenkinek megköszönte a megjelenést és a Hiszekegy elmondása után bezárta a tisztújító közgyûlést. Ezt követôen a tagság még az esti órákig kellemesen elbeszélgetett. bfj LEVÉL A SZERKESZTÔNEK Egyszer volt, hol nem volt egy gyermekprogram, amit elôször szeptemberben adtak elô egy általunk nagyon jól ismert mûvésznô rendezésében. Sajnos az elôadáson közel sem voltak annyian, amennyire a Magyar Központ rendezôsége számított. Mind a Központ vezetôsége, mind a mûvésznô, aki a mások által megszületett ötletet tehetségével életre keltette és magáévá tette, nem figyeltek oda számomra érthetetlen okokból, hogy az elôadás sokkal sikeresebb lehetett volna megfelelô hirdetéssel, egymás iránt való tisztelettel, megértéssel. Aki benne él a mûvészet világában, nagyon jól tudhatja, hogy nézetkülönbségek vannak, de ha pozitiv irányból nézzük a helyzetet, nagy sikereket lehetett volna elérni. A gyermekek fáradhatatlanul, odaadóan dolgoztak. Legtöbbször iskola után a kis ennivalót a kocsiban ették meg, hogy rohanjanak a próbákra. Azt külön megjegyzem és hangsúlyozom, menynyire fontos a kis mûvésztehetségek lelki biztatása, hiszen aki az elôadást végignézte, láthatta, hogy ezek a gyerekek már évek óta nemcsak magyar, de ausztrál zeneiskolákban is tanulnak és olyan gyerekek is felléptek, akik nem is kifejezetten a mûvésznô tanítványai voltak. Szerettem volna már akkor látni, hogy az ô nevük kerül elôtérbe a hirdetôlapokon, hiszen büszkék lehetünk arra, hogy még hajlandóak magyarul énekelni és fellépni. Itt most szeretném minden egyes gyermeknek, kis mûvészeinknek a köszönetemet kinyilvánítani, és további munkájukhoz sok sikert kívánni. Az elôadás megrendezése alatt problémák voltak, amit teljesen felesleges nyilvánosságra hozni, hiszen ilyen helyzetek elôfordulnak, de ezek miatt a problémák miatt, amit a felnôttek maguk idéztek elô, Maróti Eszter ki lett hagyva a Hungarofeszten megismételt programból. A kislány ott volt, végignézte az elôadást, amire ô is hónapokig készült, tudomásul vette a gyermeklelkével, hogy ôt kihagyták, de felment a színpad mögé, ahol tudta, hogy kis mûvésztársai, barátai ruhát kell cseréljenek, s ha már ô nem énekelhet, akkor legalább a függöny mögött velük lehet és segíthet nekik. De a mûvésznô onnan is kiutasította, megvonva a közönségtôl egy gyermektehetséget. Köszönettel tartozom a nézôközönségnek, akik keresték és kérdezték, hogy a kislány miért nem lép fel? Nem válaszoltam. A választ majd talán a Magyar Központ és a mûvésznô megadja. Számomra semmi magyarázat nincs. A felnôttek között elôforduló nézeteltérések miatt egy gyermeket nem lehet büntetni és megalázni. Nem engedhetjük meg magunknak a lassan mar kihalófélben lévô magyarságunk miatt. Talán ha a személyeskedéseken át tudnánk tenni magunkat, akkor a Központ is jobban tudná fizetni a számláit. Talán néha érdemes odafigyelni és meghallgatni, fôleg elfogadni mások véleményét is, hátha akkor nagyobb sikereket tudnánk elérni. Maradok tisztelettel és köszönettel Maróti Valéria MAGYAR MAGAZIN TV Melbourne Az Ausztráliai Magyar Magazin Televízió március 6-án, csütörtökön déli óra között a 31-es adóállomáson március 15-ikére emlékezik. Érdeklôdni lehet a telefonszámon. S. K.

13 2008. március 6. MAGYAR ÉLET 13. oldal ÖT KARIKA HAT HÓNAP Még éppen fél év, és naponta sok százezerszer hangzik el világszerte a Kína szó és persze a fôváros neve: Peking. Az olimpia fônév hallatán máris egy kicsit gyorsabban ver a szívünk, és ez csak fokozódik augusztusig. A Pekingbôl érkezô képeken már egyre gyakrabban látni kész létesítményeket. A szmogfelhôbôl legmagasabbra egy 19 emeletes üvegtorony emelkedik ki. Ott székel az olimpiai bizottság, ott, az Olimpic Towerben van a játékok szíve és agya: a sportvezérkar mellett az apparatcsikok, a párt és az állam képviselôi, no meg a hírügynökségek emberei. Ôk szervezik meg, hogy a nyáron 205 országból odalátogató 17 ezer sportoló, edzô, szakvezetô, a húszezer újságíró és várhatóan félmillió külföldi szurkoló zavartalanul élvezze a játszó ember világraszóló ünnepi eseményeit. Huszonnyolc sportág 302 versenyszáma! Ennél töményebb sport nincs a föld kerekén! Hogy milyen áron? Az egymilliárdháromszázmillió lakosú Kína eddig 38 milliárd dollárt költött a húsz új sportlétesítményre, az új metróvonalakra (ott másfél év alatt felépült a 4-es). Ha a gondokról és az elvárásokról beszélünk, többnyire eszünkbe sem jutnak olyan bagatell dolgok, mint az idôjárás, vagyis hogy az egyébként esôs pekingi augusztusban most egy csepp se hullhat. Errôl gondoskodnak majd a meteorológusok, akik ezüstjodidos lövedékeikkel már a fôvárostól távolabb esôterhük leadására kényszerítik a felhôket. A szmognak megparancsolják majd, hogy tûnjön el. Erre párthatározat születik. A taxisoknak angol nyelvvizsgát kell tenniük. Az utcai járókelôk ezután nem köpködhetnek, ahogy eddig gátlástalanul tették. A rendôröknek úgy kell feloszlatniuk minden demonstrációt, hogy az idegenek lehetôleg észre se vegyék. A szurkolók ujjonghatnak, de nem túl hangosan, mert az a 36-os berlini olimpiára emlékeztetne. No és a kínai sportolóknak annyi aranyat kell nyerniük, amennyit csak lehetséges, de nem olyan sokat, hogy az gyanús legyen. (Titkos célkitûzésük, hogy száz aranyat kell otthon tartaniuk.) Ha ezt valaki szóba hozza, elnézô keleti mosollyal teszik helyre az álmot: 570 emberük alkotja a csapatot, tehát majdnem minden hatodiknak olimpiai bajnoknak kellene lennie. Ez irreális. Azokban a sportágakban, amelyekben a legtöbb érmet osztják, vagyis atlétikában és úszásban, az amerikaiak elôttük járnak, de az oroszok is jobbak náluk mondják. Csak asztaliteniszben, tollaslabdában, súlyemelésben, toronyugrásban, mûugrásban, valamint lövészetben tekintik magukat favoritoknak. Ebbôl nehéz lenne kihozni száz aranyérmet. Apropó, asztalitenisz. A szervezôbizottság egyik nagyon agilis, a szálláshelyekért és az olimpiai falubeli élelmezésért felelôs embere a százötven centi magas pingpongos, a kilencszeres világbajnok Teng Ja-ping. Nem is mellesleg négy aranyérmet gyûjtött a barcelonai és az atlantai olimpián. Tíz éve már a NOB tagja. Ô az egyik legnépszerûbb sportoló Kínában. Angliában, Nottinghamben történelmet, majd Cambridgeben közgazdaságtant tanult. Most írja a doktori disszertációját. Csuda energikus kis-nagy ember. Sokan emlékezhetünk rá aktív korából, olyan lábmunkája volt, úgy pattogott, mint sportszere, a kaucsuklabda. Rendkívüli karriert csinált, azon kevesek közé tartozik, akik ott dolgozhatnak, ahol akarnak, oda utazhatnak, ahová kedvük tartja, azt vásárolhatnak, amit csak megkívánnak. Teng Ja-pingnak nincs semmi oka bármiben is kételkedni. Számára nem létezik Tibet-kérdés, nincsenek politikai foglyok a börtönökben, és a demokráciával meg az emberi jogokkal is minden rendben. Érdekes, hogy a szervezôk jelszóban kapták meg a kötelezôen betartandó világnézeti útmutatást. Így szól: Én is teszem a dolgom hasznos akarok lenni, boldog vagyok. Kész. Ez ilyen egyszerû. Óriási esemény lesz az olimpia a kontinensnyi ország életében. Az államapparátus és funkcionáriusai immár hat évtizede úgy mûködnek és uralkodnak, mint valami titkos szövetség, de most kénytelenek lesznek nemcsak honfitársaik, hanem az egész világ elôtt láthatókká, sôt átláthatókká válni. Nem lehet majd egyszerûen lerázni a kíváncsi újságírókat, nem lehet az idegeneket elintézni néhány banális, líraian mozgalmi, tehát üres és semmitmondó szóvirággal. Nemcsak beszélniük, mondaniuk is kell valamit. A kínai sztárok között a legismertebb a gátfutó Liu Csi-jang és a kosaras Jao Ming, de a legszebb a kétszeres athéni toronyugró bajnoknô, Kuo Csingcsing. A McDonald s, a Coca-Cola és a Dior reklámarca lett ez a bájos atomkori gladiátornô, hamar csinos fejecskéjébe szállt a dicsôség, milliomos lett, nemrég a tévében nyilvánosan kellett önkritikát gyakorolnia. Mára eltiltották az interjúktól, ennek ellenére valószínûleg ô lesz az olimpia arca ugyanúgy, mint Sydneyben az aborigin Cathy Freeman. A kilátások biztatók. Kína nem akar vendégei fölé tornyosulni, mint valami legyôzhetetlen óriás. Nem akar összeharácsolni egy éremgyûjteményt, amit gépemberek szállítanak, olyan ismeretlen szupersportolók, akik ismeretlen drogokkal nônek a riválisok fölé. A kínai doppingellenes ügynökség nemzetközi összehasonlításban a jók közé tartozik. Nagyon kínos lenne egy lebukás a legnagyobb sportszínpadon, méghozzá éppen a rendezôk csapatában MAGYAR ZOLTÁN 4-5 ARANYAT REMÉL A kétszeres olimpiai bajnok tornász, Magyar Zoltán bár sohasem távolodott el igazán szeretett sportágától, most visszatérésérôl folytat komoly tárgyalásokat a magyar szövetség elnökével. Közösen szeretnék, hogy a magyar tornasport szerezze vissza régi becsületét. Azt tudjuk, hogy állatorvosként dolgozik. De milyen a kapcsolata a tornával? Egykori klubom, a Ferencváros tornaszakosztályának tiszteletbeli elnöke vagyok, és ott is azért dolgozom, hogy a tornasport visszaszerezze a népszerûségét. Hisz valljuk be, itthon a torna az utóbbi évtizedekben meglehetôsen lesoványodott sportág lett, pedig a világban egyre népszerûbb. A magyar sportnak a világversenyeken régi pontszerzôi vagyunk. Azt szeretném, ha a külföldi országokhoz hasonlóan itt is olyan támogatókat tudnánk találni, akik nagy pénzeket tennének bele a sportágba, ezzel mindenki jól járna. De az FTC tornaszakosztályának se SPORT nagyon van pénze, hiszen egyetlen tehetséges felnôtt tornászukat sem tudják a klubnál tartani. Igen, ez így van. Pedig az utánpótlás tornaversenyeken lehet látni, hogy a hazai tornasport nyolcvan százalékát gyerekkorban a Ferencváros adja. És még népszerû is a gyerekek körében. De aztán az áldatlan anyagi helyzet miatt valóban nem tudjuk megtartani tornászainkat tehát olyan üzleti szemléletet kell kialakítani, amellyel mindenki jól járhat, a tornasport showjellegét pedig vissza kell hozni a versenyeken, hogy a nézôknek is szórakoztató legyen. Önt segítségül hívták a Peking Klubba a Pegazus Tours kezdeményezésére. Igen, és nagy örömmel mentem, hiszen huszonkét olimpiai bajnok tagja még a klubnak, hogy az olimpiai imázst még tovább javítsuk. Azért, hogy minél több nézô buzdítsa Pekingben sportolóinkat, mi pedig majd igyekszünk a saját sportágainkban eligazítást, információkat adni az érdeklôdôknek. Meggyôzôdésem, hogy a pekingi olimpia hihetetlen nagy versenyt fog hozni. A montreali és a moszkvai olimpián lólengésben nyert aranyérmet. Mit gondol, mennyit változott ez a szer az ön idejéhez képest? Ez érdekes, mert öt-hat évvel ezelôtt azon csodálkoztam, hogy még akkor is az én nagyszerû mesterem, Vígh László által kitalált erôsségû gyakorlatokra épült a lólengés. Aztán óriási ugrás következett, idehaza Berki Krisztián hozta az egylábas forgást, és ahogy a kínai világbajnok, Hsziao Csin végzi a gyakorlatát a lovon, az még engem is ámulatba ejt. Titokban reménykedem, hogy Berki Krisztián kap szabadkártyát, és ott lehet Pekingben, mert kettejük vetélkedése mindenképpen csemege lenne Berki ezen a szeren mindenképpen a világ legjobb tornászai közé tartozik. Elégedett a magyar tornasport utánpótlásával? Igen. A mostani versenyzôkre nem lehet panaszkodni, és amúgy is el kell felejteni a régi dolgokat, ma már a tornában sem fordul elô, hogy valaki négy-öt éven át uralja a nemzetközi mezônyt. - Ön is ott lesz Pekingben. Hány magyar aranyérmet remél? Négyet-ötöt. Ha igazán reálisak akarunk lenni, azt is néznünk kell, hogy Athénban kétszázharminc versenyzônk volt, míg Pekingben optimális esetben is csak százhatvanan lesznek. Úgy gondolom, hogy az a négy-öt aranyérem, amit remélek, mindenképpen nagy elismerésre ad majd okot. KAMMERER VISZI A ZÁSZLÓT PEKINGBEN A háromszoros olimpiai bajnok kajakozó, Kammerer Zoltán viszi a magyar zászlót a pekingi játékok augusztus 8- ai megnyitó-ünnepségén, az április 26- án esedékes ünnepélyes fogadalomtételen pedig az olimpiai bajnok sportlövô, Igaly Diana, valamint egy, a jövô héten kijelölendô vízilabdázó mondja majd az esküt döntött a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége tatai kihelyezett ülésén. A grémium elôször átfogó tájékoztatót kapott Mártha Dezsôtôl, a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Tanács (NDKT) elnökétôl és Tiszeker Ágnestôl, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezetôjétôl. Az NDKT vezetôje bejelentette, hogy valamennyi, kvótát szerzett magyar sportolót legalább négyszer ellenôriznek az olimpia rajtjáig - ami nemzetközi összevetésben is példátlan volumenû kontroll. Célkitûzésünk: tegyünk meg többet, mint ami elvárható - összegezett Mártha Dezsô. Tiszeker Ágnes jelezte, továbbra is akad több sportoló, aki nem veszi komolyan a holléti nyilvántartás vezetését - a MOB elnöksége ezért újabb szigorítást rendelt el. Kamuti Jenô fôtitkár indítványára elfogadták, hogy annak az olimpiai kerettagnak, akit nem találnak az elôre megadott helyen a doppingellenôrök, 48 órán belül jelentkeznie kell a MACSirodában doppingvizsgálatra, ellenkezô esetben súlyos szankciókkal, akár az olimpiai csapatból történô kizárással is számolnia kell. Schmitt Pál újból nyomatékosította: milliós nagyságrendû anyagi veszteséget okoz a MOB-nak az, hogy a tavaly elfogadott, állami költségvetés által garantált 430 millió forintos olimpiai részvételi támogatás nemhogy nem érkezett meg a MOB-ba, de még szerzôdés sincs róla. Február vége van, nekünk egy sor dolgot már ki kellett fizetnünk, és ott tartunk, hogy hitelt kell felvennünk a további kiadásaink fedezetére, amíg az állami pénz nem érkezik meg - közölte az elnök, jelezve, hogy így kamatbevétel helyett kamatkiadásokkal kell számolni. A Magyar Olimpiai Bizottság már a tervezésnél pontosan tudta, hogy ez az összeg csak a támogatási rendelet február végén esedékes megszületése után, azaz márciusban vagy áprilisban érkezik meg hozzá - reagált az MTI érdeklôdésére Elbert Gábor sportszakállamtitkár, hangsúlyozva, hogy: Ez a részvételi támogatás, a felkészülésre biztosított 1 milliárd 280 millió forintot - a rendszerváltás óta eltelt idôt alapul véve példátlanul korán - már december és január folyamán megkapták a sportági szövetségek, ezt még a 2007-es költségvetésbôl biztosítottuk. Schmitt Pál ugyanakkor bejelentette, hogy elfogadta a MOB meghívását az ünnepélyes eskütételre Sólyom László köztársasági elnök, aki szólni is kíván majd a csapattagokhoz. Ezután ifj. Török Ottó, a NUSI fôigazgatója tájékoztatta az elnökséget az olimpiai felkészülés fô színterét adó nemzeti sportközpontok helyzetérôl. Elmondása szerint folyamatosan fejlesztik a létesítményeket - többéves kívánságnak eleget téve nemsokára kész a tatai edzôtábor fôépületének légkondicionálása -, igyekeznek eszközbeszerzésekkel segíteni a sportágak felkészülését, és rugalmasak az étrend összeállításánál is. Végül örömmel jelentette be, hogy sikerült megmenteni a mátraházi edzôtábort, nem fogják privatizálni, az újjáépítést követôen ismét a magyar sportot szolgálja majd a létesítmény. Török Ottó végül két felajánlást tett: a pekingi olimpiai érmesei ingyen belépôt kapnak a Nemzeti Sportuszodákba, a korábbi olimpiák bajnokai pedig - afféle nosztalgia gyanánt - ingyen tölthetik el a hétvégéket partnerükkel a tatai edzôtábor szállodájában. Schmitt Pál MOB-elnök megköszönte az ajándékot, de nem csak ezek ellentételezéseként jelentette be, hogy a fôigazgatót, valamint az olimpiai edzôtáborok vezetôit a sportolóknak nyújtott támogatás elismeréseképpen vendégül látják a pekingi játékokon. Végül az elnökség rendkívüli támogatásokról döntött: ezek közül kiemelkedik az atlétikai szövetségnek megszavazott 7 millió forint, amely az új vezetés újrakezdését hivatott megkönnyíteni. Az ülést követôen Schmitt Pál a család képviselôivel és az elnökség tagjaival közösen leplezte le dr. Csanádi Árpád emléktábláját, amelyet a MOB egykori fôtitkára, a NOB egykori sportigazgatója halálának 25. évfordulóján avattak fel a róla elnevezett teremben. NB I. A Gyôr kiütéses, 5:0-s gyôzelmet aratott a vendég Nyíregyháza ellen a labdarúgó Soproni Liga 16. fordulójában. Az Újpest hazai pályán 3:0-ra verte a Siófokot, míg a ZTE ugyanilyen arányban nyert Pécsett a villanyvilágítás hiánya miatt albérletbe kényszerülô Paks vendégeként. A Vasas idegenben, Budapesten gyôzte le az ugyanilyen okból a Szônyi úti oroszlánbarlangot otthonául választó Tatabányát, míg az ôsszel még a bajnoki címrôl álmodozó Honvéd a Bozsikstadionban ajándékozott egy pontot a REAC-nak. Öt meccs, 8400 nézô, kiállítás beszédért - tavaszi magyarfoci-rajt. Gyôr Nyíregyháza 5:0 Gyôr, 3000 nézô A mérkôzés elején gyorsan vezetést szerzett a hazai gárda, amely a gól után uralta a félidôt és több kimaradt lehetôséget követôen növelte is elônyét, így biztos vezetés tudatában vonulhatott az öltözôbe. Szünet után aktívabban kezdett a Nyíregyháza, ám gólt ismét a Gyôr szerzett. A vendégek ezek után kevés ellenállást tanúsítottak, így a hazai gárda öt góllal is megérdemelten gyôzött. Újpest Siófok 3:0 Szusza Ferenc-stadion, 3000 nézô Az elsô félidôben mindkét oldalon akadtak helyzetek, de a házigazda újpestiek veszélyesebbnek tûntek, s egyik lehetôségüket - egy védelmi hibát követôen - ki is használták. A fordulás után már egyértelmûen a lila-fehérek akarata érvényesült, a kameruni Denis Dourandi révén megérdemelten duplázták meg elônyüket, amit a lefújásig még növelni is tudtak a csereként beállt Moldovan jóvoltából. A Balaton-partiaknál Sütô a hajrában megkapta második sárga lapját, így a Siófok tíz emberrel fejezte be a találkozót. Honvéd REAC 1:1 Bozsik Stadion, 1500 nézô Álmosan kezdtek a csapatok, s bár a Honvéd játszott mezônyfölényben, mégis a vendégek voltak veszélyesebbek: gyors, egyérintôs futballjukkal gyakran megzavarták a hazai védôket. A kispestiek mondhatni a semmibôl, egy szöglet után szereztek gólt a télen szerzôdtetett Filó révén. A vezetés magabiztosabbá tette a hazaiakat, de Szántai bravúrjai miatt elônyüket nem tudták növelni. A Honvéd a folytatásban sem játszott jól és egy tetszetôs vendégkontra végén Torma a bal felsô sarokba bombázott. A hazaiak az egyenlítés hatására sem tudtak változtatni, továbbra is ötlettelenül futballoztak, a REAC pedig sikerrel tördelte a játékot. Ennek megfelelôen igazságos döntetlen született.

14 14. oldal MAGYAR ÉLET március 6. VEGYES VÁGOTT A falu bolondja (Folytatás) Amikor én lettem a falu bolondja, nem volt jobb állás, hidd el. És ne feledd, a többiek választanak meg. Szóval ez egy bizalmi állás. Ha magával beszélek, mindig az az érzésem, hogy bolondít csak. Korán kell kezdeni. Amikor megszülettem, én már olyan csúnya voltam, hogy a bába pofon vágta anyámat. Felnyerítek, nem tudom túldobni az öreget. Isten vele. Még benézek az általános iskolai klubba. Tudjátok, valami olyasmit hallottam, hogy egy lány kimaradt az idén az iskolából, mert gyereket vár. Hallottam már olyat is, hogy ez is emiatt a klub miatt van. Csönd. Aztán egy Sassoon-frizurás lány kiböki: Az a gyerek a lány apjára ütött. Kell neki, ô csinálta. Most már elementáris erôvel tör ki a nevetés. Meséld el egy hetedet, mondom a sassoonost félrevonva. Fél kettôre vissza kell jönnöm általában az iskolába. Hétfô, szerda, úttörônap. Én vagyok a titkár. Kedd: orosz-elôkészítô, csütörtök matek, pénteken magyar. Szombaton otthon szoktam segíteni. Vasárnap el szoktam menni a délután ötös mozira. És kész. Elballagok a szállásomra, felkapom az ajtóhoz készített hátizsákot, és elindulok az állomás felé. Lovas kocsi megy el az úton, a néni és a bácsi fagylaltot nyal a bakon. Csikó poroszkál a saroglyához kötve, homlokán, miként a mesében, csillag. Elbámészkodok, majdnem rálépek egy csigára. Menj csak, öreg, a dolgodra. Én is megyek. Megveszem a jegyet, és beülök a presszóba egy sörre. Várom a vonatot, Tanár úr kérem Válaszok a legutóbb feltett kérdéseinkre: 1. Julius Ceasar, 2. Cher, 3. Sztravinszkij, 4. Kvazárok, 5. A Klondike-nál, 6. Hollandiában, 7. Keratin, 8. I. András (Endre), 9. Az inkáké, 10. Színésznô volt. Petôfi Megyeri Károly mellett róla is írt verset. Rövid ideig Lendvay Márton felesége volt. Szomorú véget ért: idôs korára megôrült. E heti kérdéseink: 1. Ki az a David Daniel Kominski néven született amerikai színész, aki a z Udvari bolond, A revizor címû filmek fôszereplôje is volt? 2. Mikor és melyik csúcsértekezleten fogadta el az Európa Tanács közös valutául az eurót? 3. Melyik zöldségfélét nevezzük kelvirágnak? 4. Kit tartanak a világirodalom egyik legnagyobb, egyben legkorhelyebb drámaírójának, akinek ismert mûvei közé tartozik a Doktor Faustus? 5. Nagy-Britannia melyik része állt a II. világháború idején német megszállás alatt? 6. Ki volt a kémiai periódusos rendszer megalkotója? 7. Mi az eredeti címe Henrik Ibsen Nóra címû drámájának? 8. Ki volt az a frank uralkodó, aki csak hatvanéves korában sajátította el a betûvetést, s ezért kései okiratai aljára már le tudta írni a nevét? 9. Mi a neve Kína és Észak-Korea határfolyójának? 10. Hány pár kromoszómája van az embernek? A válaszokat jövô heti számunkban közöljük. Összeböngészte C. G. ami elvisz innen. Vége Szappan, opera Nem is tudom, hova csúszott a múltak iszapján ez a történet. (Egyik jegyzetfüzetemben leltem rá. Csak egy kicsit kellett kiszínezni.) Londonban esett meg velem, a Royal Eagle Hotelben, ahol egy barátom vett volt ki szobát nekem. Háromcsillagos, kellemes szálloda volt, öt Viktória korabeli nagy házból kialakítva, a Craven Roadon, a Hyde Parktól egyutcányira. Az az utca az Oxford Street volt. A Hyde Park öt percre, a Buckinghampalota tíz percre volt. A Picadilly egy köpésre. A legközelebbi földalattiállomás, a Lancaster Gate, úgy kétszáz méterre. A vasútállomás (Paddington) se volt messze. A buszmegálló száz méter. A Portobello Road-i piac, melyet annyira szeretek, nem volt távolabb tízpercnyi utazásnál. És borral és csokoládéval fogadtak odafönn a szobámban. Tölgyfa bútorok, óriási fürdôszoba. Nem tudtam még, hogy ez utóbbi lesz csatáim oka. Ma már belátom, én voltam a hibás. Ha én nem akarok spórolni a szállodának, nem történt volna meg velem, ami megtörtént. Az elsô levelemet az ágyra helyeztem. Kedves Szobalány, kérem, ne hagyjon azokból a kis szállodai szappanokból a fürdôszobában, mert én hoztam a saját nagyméretû mosdószappanomat. Kérem, vigye vissza a hat felbontatlan kis szappant a gyógyszertartó fiók alatti polcról és a másik hármat a szappantartóból. Útban vannak. Köszönettel, F. Temesi. A válaszlevél az éjjeliszekrényemen várt. Kedves 89-es Szoba, én nem az ide beosztott szobalány vagyok, csak helyettesítô. Ô majd holnap jön, csütörtökön. Kivettem a szappantartóból három szállodai szappant, az ön kívánsága szerint. A másik hatot levettem a polcról, nehogy útban legyenek, és a papírtörlô-automata tetejére tettem, hátha meggondolja magát. Csak három szappant hagytam ezúttal itt, mert a szállodai szabályzat ezt írja elô, naponta. Remélem, ez kielégítô az ön számára. Margie, a helyettes szobalány. Kedves Szobalány, remélem, ön már az ide beosztott dolgozó. Nyilván Margie nem szólt önnek a kis szappanokra vonatkozó üzenetemrôl. Amikor ma este visszaérkeztem a szobámba, azt láttam, hogy ön újabb három kis (Camay) szappant hagyott a gyógyszeres ládika alatti polcon. Két hétig szándékozom a szállóban lakni, és a saját normál méretû (Fa) szappanomat óhajtom használni, tehát nincs szükségem arra a hat kicsi Camayra, amely elfoglalja a polcot. Útban vannak, ha borotválkozom, fogat mosok stb. Kérem, vigye el ôket. F. Temesi. Kedves Mr. Temesi, valószínûleg a helyettesítô szobalány hagyta ott azt a három szappant, ami a munkaköri leírásunkban is szerepel. A hat kis szappant, amely útjában áll önnek, a szappantartóba tettem, ahol az ön Fa szappana volt. A Fa szappant beletettem a gyógyszeres fiókba az ön kényelmére. Nem vettem ki a három kiegészítô kis szappant, amely mindig ott van az újonnan bejelentkezôk számára. Amikor ön múlt hétfôn bejelentkezett, semmilyen kifogása nem volt ellene. Kérem, tudassa, miben lehetek további szolgálatára. Az önhöz beosztott szobalány, Dotty. Kedves Mr. Temesi, az igazgatóhelyettes, Mr. Frederick tudatta velem, hogy ön tegnap este felhívta telefonon. Eszerint önt nem elégíti ki a szobalányi munka, és ezért szomorú. Új szobalányt jelöltem ki az ön szobájába. Remélem, elfogadja bocsánatkérésemet a kényelmetlenségért. Ha további panasza van, kérem, lépjen kapcsolatba velem a 1108-as melléken reggel 8 és délután 5 között. Köszönettel, Diane Carmen szobaasszony. Kedves Mrs. Carmen, nem tudtam önnel kapcsolatba kerülni, mert egész nap házon kívül voltam. Ezért hívtam föl múlt este Mr. Fredericket. Az új szobalány, akit ön munkába állított a szobámban, azt hitte, újonnan érkezett vagyok. Ezért a napi három kis szappan mellett további hármat hagyott a gyógyszeres fiókban és még hármat a fürdôszobapolcon. Öt nap alatt huszonnégy kis szappant kaptam. Miért teszik ezt velem? Temesi. Kedves Mr. Temesi, az ön szobalánya, Margie utasítást kapott, hogy ne vigyen több szappant az ön szobájába, és vigye vissza a szappantöbbletet. További rendelkezéseit a 1108-as melléken várom. Köszönettel, Diane Carmen szobaasszony. Kedves Mr. Frederick, a saját nagyméretû (Fa) fürdôszappanom eltûnt. Minden szappan eltûnt vele együtt. Tegnap este a szobaszolgálattól kellett kérnem szappant, hogy lefürödhessek. F. Temesi. Kedves Mr. Temesi, tájékoztattam Diane Carment, a szobaasszonyunkat az ön szappanproblémájáról. Nem értem, hogyan fordulhatott elô, hogy az ön szobájában nem volt szappan, amikor a szobalányoknak elô van írva a napi három szappan elhelyezése. Ezt a csorbát azonnal kiköszörüljük. Fogadja bocsánatkérésemet a nehézségek miatt. William S. Frederick igazgatóhelyettes. Kedves Mrs. Carmen, ki a fene hagyott ötvennégy kis Camay szappant a szobámban? Én nem akartam ezt. Én csak azt az átkozott SAJÁT Fa szappanomat akartam vissza! Kérem, adják vissza nekem. F. Temesi. Kedves Mr. Temesi, ön panaszkodott a túl sok szappanról, így én azokat beszedettem. Aztán a hiányukról panaszkodott Mr. Fredericknek, mire én személyesen visszavittem. Nyilvánvalóan Margie, az ön szobalánya, nem tudván, hogy én visszavittem a napi három (összesen huszonnégy) szappant az ön szobájába, így ô is vitt huszonnégy, valamint a napi három Camay szappant. Nem tudom, honnan veszi, hogy szállodánk közepes méretû Fa szappanokkal foglalkozik. Hagytam önnek néhány közepes méretû Ivoryt a szobájában. Diane Carmen szobaaszzony. Kedves Mrs. Carmen, rövid beszámoló a szappanfrontról. Ma nekem tizennyolc Camayem van a gyógyszeres fiók alatti polcon. Tizenegy a papírtörlô-automatán, nyolc a szobai öltözôszekrényen, plusz négy Ivory és még egy négyes csomagolású Camay. A gyógyszeres fiókban tizennégy Camay, a szappantartóban hat nedves, a kád északkeleti szélén egy használt, a kád északnyugati szélén még hat Camay. Kérem, szóljon Margie-nak, hogy számolja meg ôket, amikor az én szobámat teszi rendbe. Stószolja is föl mindet, borravalóra számíthat. Közlöm továbbá, hogy az ablakpárkányomon bôséges hely van újabb szappanok számára. Továbbá tudatom, hogy vettem egy nagyméretû Fa szappant, de azt a szobai értékmegôrzô dobozba zárva tartom, a további félreértések elkerülése végett. F. Temesi. Késôi búcsú (1.) Regénybe zárt emberrel megeshet, hogy nem tud idôben elbúcsúzni a barátjától, csak ha már kiszabadult. Így vagyok én is Körmendi Jancsival, ha szabad így mondanom, és nekem szabad. Már régóta imádtam, rádióból, tévébôl, színházból. A könyveit is olvastam. Mint a szomorúságra hajló emberek, szeretek nevetni. Azt Boncz Géza barátomtól (halott) tudtam, rajta láttam, hogy milyen ára van egy poénnak, és hogy a humoristák civilben nem biztos, hogy vidám emberek. Na jó, a Géza ebben is kivétel volt. Tulajdonképpen folyton gyakorolt, és élesítgette rajtam a poénjait. Szegeden két éven át éjjel és nappal. Meg tudott nevettetni, hát meggyógyított. Körmendi Jánossal, a színésszel úgy találkoztam, hogy a Por címû regényem második részének bemutatásakor (az országot végigjártam már a könyvvel) a várbeli Korona Pódiumon adták elô az általam összeállított részeket egy mûsorban. Jellemzô a tv és az irodalom közötti akkori viszonyokra, hogy az elôadás elôtt adtam második interjúmat a Por kapcsán az MTV híradójának. Csak azt nem bírtam, hogy a riporter, mint mindenki, azt kérdezte: Hogy tudhat egy fiatalember ennyit a világról, az emberekrôl? Hogy?! Hát hogy Tíz évig készül a regényre. Ezt valahogy senkinek nem jutott az eszébe megkérdezni. Kivéve egy embert. Ez a valaki a Körmendi Jancsi volt. Volt a mûsorban (édesapám kívánsága szerint) egy igen neves színész is, akit utáltam. Beképzelt, dölyfös ember volt, nôket bántott meg az ô fene nagy férfiasságával, és soha nem tanulta meg a szöveget. Ô volt az is, aki a pusztavacsi fesztiválon magyarnóta-éneklés közben azt kiáltotta a kamerába, hogy: ilyen jól sose éltünk. Hát ô biztos nem (halott). Nyugodjék békében. Hanem a Jancsi, a János. Nem engedte, hogy bácsizzam. A pertu valóban kölcsönös volt. Ugyanis ô elolvasta az egész könyvet. És még valami: szegedi volt. Amikor Magyarország nagyobb városaiban tájoltunk a mûsorral, magyarán hakniztunk, akkor lehetett tôle a legtöbbet tanulni. Volt egy dzsipje, amivel a legnagyobb sárban is be tudott menni bármilyen helységbe. Csak azt tudnám, honnan tudtad, hogy a Szarosfazékban én már a színészetrôl álmodoztam!, jegyezte meg egyszer. Mesélve tanított. Gyermekkori nyomorát, fölmenôi egy részének alkoholizmusát gyakran emlegette. Ô maga soha nem ivott. Azt mondta, a gyerekkorát úgy látja, hogy egy lovas kocsi tetején ül egy bútoron. Mert szinte havonta kellett költözniök a kifizetetlen lakbér miatt. (Folytatjuk TEMESI FERENC) PSYCHIC SARAHS ONLINE Photo Readings. For accurate and frank readings NA NE... Egy asszony rántottát készít reggelire a férjének. A férj hirtelen beront a konyhába. Óvatosan! Vigyázz!! Egy kicsivel több vajat tegyél bele. Jaj! Túl sokat sütsz egyszerre. Túl sokat! Fordítsd meg! Fordítsd meg azonnal! Több vaj kell! Jaj! Jaj, mi lesz most?! Több vcajat! Óvatosan! Vigyázz! Azt mondtam, óvatosan! Soha nem hallgatsz rám, ha fôzöl. Soha! Fordítsd meg! Gyerünk! Normális vagy? Ne felejtsd el megsózni. Mindig elfelejted megsózni! Sózd! Sózd meg! Az asszony értetlenül bámul rá: Mi a franc van veled? Azt hiszed nem vagyok képes megsütni egy rántottát? A férj nyugodtan válaszol: Csak meg akartam mutatni, milyen érzés, amikor vezetek. Két barátnô beszélget. Azt mondja az egyik: Képzeld, rájöttem, hogy megcsal a férjem. A rohadt anyját! És képzeld, itthonról hordja el az óvszereket. A rohadt anyját! De én az összeset kiszúrtam. A rohadt anyádat! Na, most lebuktál! üvölti a feleség. Már tudom, hogy kivel csalsz meg, csak azt kell kiderítenem, hogy mivel!? Megkérhetem a kisasszonyt szól át a szomszédba Padlizsánné, hogy szíveskedjék ismét meztelenül napozni, mint a múltkor? Miért? kérdi zavartan a lány. Mert ideje lenne, hogy a férjem újra kedvet érezzen a fûnyíráshoz. Számomra érthetetlen mondja a bíró a vádlottnak, hogy a falon ott függ a vadászpuskája, és akkor maga lenyilazza a feleségét. Miért? Nem akartam, hogy felébredjenek a gyerekek. A falusi lagziban hatalmas botrány tör ki, mert a vôlegény belerúg a menyasszonyba. A botrányból verekedés lesz, majd az egész társulat a rendôrségen köt ki. Miután az orvos ellátja a sérülteket, a rendôrök megkezdik a vendégsereg kihallgatását. Elôször azt a vendéget hallgatják ki, aki éppen a menyasszonnyal táncolt a verekedés kitörésekor. Na, mondja el, mi történt! mondja a rendôr. Én azt nem tudom, kérem! mondja a vendég. Menyasszonytánc volt, éppen a menyasszonnyal táncoltam, amikor a vôlegény hirtelen felugrott a székébôl, és minden ok nélkül az ara lába közé rúgott! Húú, az biztos nagyon fájdalmas volt! szisszen fel a rendôr. Azt elhiheti! Három ujjam is eltört! Szörnyû dolgot látok! mondja sejtelmesen a jósnô. A kártya szerint a kedves férje pár napon belül meg fog halni. Azt már tudom. Engem csak az érdekel, hogy felmentenek-e? Összeállította Helfer Gyuri

15

16 16. oldal MAGYAR ÉLET március 6. apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések= apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések Melbourne Melbourne Melbourne HÁZTETÔFES- TÔ, magyarul beszélô háztetô restaurátor Melbourneben. Reg. tetôrestaurátor óta bizalommal fordultak hozzám terracotta és betoncserepû háztulajdonosok a tetô problémáikkal. A háztetôrôl magas víznyomással a mohát eltávolítom (vegyszer nélkül). Figyelem, a víztilalom rám nem vonatkozik!. A tetôje lehet terracotta vagy betoncserép. Színes cementtel kúpcserepeit (dudacserepeit) átcementezem, a törött cserepeket mind kicserélem vagy leragasztom. A terracotta cserepet leglazúrozom vagy a mohanövést gátló vegyszerrel bevonom, a betoncserép tetôjét szükség esetén az ön által választott színnel befestem és glazúrozom is. Ha a tetô közötti pléh völgy rozsdás és a kémény körül is a pléh rozsdás és már folyik, ezt is mind kicserélem. Szélvihar okozta kárt a tetôn gyorsan rendezem és nyugtát adok a biztosító részére. Amennyiben garázs, veranda, carport vagy ehhez hasonló épületen tetôproblémája van, hullámvas, decking stb. szükség esetén megjavítom, kicserélem, átfestem. Használok Zincalum Colorbond anyagot. Öreg Fiberglass tetôt kicserélem új Fiberglassra vagy Laserlite-ra, hasonló anyaggal is. Szükség esetén darab vízcsatornát is kicserélek. Csatorna kitakarítást is végzek (szükséges ez tûz esetén). Padlás forgó levegôzôt is berakok a tetôbe. Bármilyen tetô problémája van, bizalommal forduljon Jánoshoz. Telefon 7 napon át (03) Amennyiben sürgôs szolgálat kell, hívjon reggel 7-8 óra között, Melbourne 80 km-es körzetében és Geelongban is. GRÜNER HENTESÜZLET * Delicatessen * * Grüner bátya a kolbászát úgy keveri / még a verejték is jól kiveri. / De ám a kolbász íze jó, / és így mindenki asztalára való, / Vagy hiszed vagy nem hiszed, / nem mindenhol kapsz ily jó ízet. / A csabaink igen jó, / fôzô debrecenink ropog, / Hurka, kolbász, fehér, fekete / sütnivaló kolbászt együnk vele. ÚJDONSÁG: finom szaftos, füstölt fôzôdebreceni. Fenséges mustárral vagy tormával. A legjobb húsok: borjú, disznó, marha, sonka, csabai, csabai szalámi, virsli, töpörtyû, disznósajt, magyar szalámi és minden más, amit szeme-szája és persze gyomra megkíván. A magyarországi húskonzervek megérkeztek. Magyar akácméz ismét kapható! 227A Barkly St., St. Kilda. Telefon: MAGYAR fogtechnikus nemcsak Gardenvale-i rendelôjében fogad ügyfeleket, de kérésre elôzetes megbeszélés szerint saját otthonában is felkeresi. Telefon (Melbourne). Kérje Izabellát. HÁZAK, hozzáépítések, beázott tetôk, stancok javítását, bejárati ajtók KÜRTÔS KALÁCS rendelésre kapható két méretben, többféle ízben. Telefon: (03) vagy mobile: (Melbourne) (fixing lock up), konyhák, fürdôszobák átalakítását vállaljuk. Hívja Józsit a (Melbourne) telefonszámon. ÁGYNEMÛ. A legjobb minôségû, európai stílusú pehelypaplan és -dunyha egyenesen a gyártótól. Régi paplanját újrahúzzuk, felfrissítjük. Ágynemût méretre készítünk. Nagy-kereskedô árak. Csecsemô- és gyermekágynemûk, asztalterítôk. Nyitva hétfôtôl csütörtökig reggel 10-tôl délután 4-ig, pénteken de. 10-tôl du. 2-ig. Magyarul beszélünk. Specialty Quilts, 18 Porter St., Prahran, Vic Telefon (03) SZÔNYEGTISZTÍTÁS megengedhetô áron, 20 dollár hálószobánként. Hívja Andreát ingyenes árajánlatért a (03) vagy számon. Melbourne. 24 ÉVES, Magyarországon élô, érettségizett lány keresi családi életre vágyó fiú ismeretségét, házasság céljából. Választ hornyakadri83@citromail.hu címre kérek. TAKARÍTÁST VÁLLALOK heti 1-2 napra. Mobile telefon: (Melbourne) Figyelem! Keressen fel Weboldalonkun: cs-magnacartatravel.com.au 30 Gaine Rd. Dandenong South VIC 3175 Tel.: Fax: TÁRSKERESÉS. 77 éves, koromhoz képest csinos, aktív, tevékeny nô vagyok. Keresek egy hozzám hasonló partnert év között, kivel meg tudnám osztani szabad óráimat. Fényképes levelet SZÉP ÔSZ jeligére a melbournei szerkesztôség címére kérek. TELEK DAYLESFORDBAN, 15 négyszögöles (acre) érintetlen erdôs telek eladó. A központtól 5 perc járható földes úton, autóval megközelíthetô. A szomszéd telken wellness center épül. Kiváló befektetés az egyre növekvô Daylesfordban. További információért hívja Zsuzsát, telefon (03) vagy mobile Alarm-system, security camera, intercom, digitalis antenna és a Duna TV telepitése. Nagy Gábor Telefon / Fax: (03) Mob: Sydney BUDAPESTRE LÁTOGATÓK! Budán, közvetlenül a Vár alatt egy szoba összkomfortos luxuslakás rövidvagy hosszútávra kiadó. 60 dollártól naponta. Tlefon (02) Sydney. (V6) OSZTRÁK-magyar származású 50- es hölgy, arisztokratikus háttérrel, keres es, magasan intelligens, tiszta, rendes, komoly úriembert, aki szivesen élne Európában is. Csak fényképpel, lakáscímmel és otthoni telefonszámmal ellátott levelekre válaszolok, minden levelet diszkréten kezelek. Választ 777 jeligére a sydneyi szerkesztôségbe. (V 27) BUDAPESTEN megbízható, ingatlan befektetésekkel foglalkozó cég, jogász végzettségû vezetôvel vállalja Ausztráliában élô magyarok és nem magyarok magyarországi ingatlan vásárlással, eladással vagy bérléssel kapcsolatos ügyeinek intézését, elsôsorban Budapesten és környékén. Hazatelepüléssel kapcsolatos és egyéb jogi ügyek intézése. Referencia, jogi garancia biztosított. Dr. Lévai és Társa, telefon , cím lontai.bt@chello.hu Magyar kávézó és étterem Leichhardtban! CAFE ZIZI szeretettel várja magyar vendégeit ebédre és vacsorára keddtôl vasárnapig tól késôig, Este ingyenes parkolás elôzetes foglalással. 14 Norton Street Leichhardt Tel: TARCUTTA HALFWAY MOTOR INN magyar vezetés alatt várja magyar vendégeit. Szálljanak meg Sydney és Melbourne között félúton! Olcsó. modern szobák, úszómedence, BBQ., játszótér festôi környezetben. Az étteremben magyar ételek is kaphatók! Tóth Éva és Zoltán szeretettel várja önöket. Telefon: (02) Fax: (02) halfwaymotel@bigpond.com Hume Highway, Tarcutta