PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 23-I ÜLÉSÉRE NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG MOÓR ESZTER BIZOTTSÁGI ELNÖK

Átírás

1 IKTATÓSZÁM: 07-7/3-7/2011. TÁRGY: A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁ- SOKRÓL ÉS GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ 11/2007.(IV.15.) ÖNKORMÁNYZA- TI RENDELET MÓDOSÍTÁSA MELLÉKLET: 1 DB E LŐTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 23-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DR. MAULNÉ DR. TÓTH CSILLA ELŐADÓ: MOÓR ESZTER BIZOTTSÁGI ELNÖK VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA: SZÁMA: NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG 364/2011.(06.08.) PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG./2011.(06.15.) AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT: A POLGÁRMESTERI KABINET JÓVÁHAGYÁSA: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL JOGI CSOPORT: ÁGAZATI JOGÁSZ: EGYEZTETÉS: ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: CSIZI PÉTER ALPOLGÁRMESTER TERJEDELEM: 6. OLDAL

2 Tisztelt Közgyűlés! én lépett hatályba Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2007. ( ) önkormányzati rendelete, az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól. A évi CLXXl. tv módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi lll. törvényt, (továbbiakban Szt.) mely január 01-től hatályos. A lakásfenntartási támogatásra vonatkozó 7. -a szeptember 1-jén lép hatályba. Ennek értelmében a lakásfenntartási támogatás szabályrendszere az alábbiak szerint változott. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (jelenleg 71250,- Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A törvény meghatározza a fogyasztási egység számításának szabályait, az elismert lakásnagyságot, az elismert havi költséget, valamint a lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegét. A települési önkormányzat rendeletében helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg, melyet a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként, illetve önálló lakásfenntartási támogatásként nyújt. Az önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatást úgy kell szabályozni, hogy - az önkormányzati rendelet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő, - a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak egy hónapra jutó, 100 forintra kerekített összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál, - az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen. A törvény módosítása nagymértékben kibővítette a normatív lakásfenntartási támogatás igénylésére jogosultak körét. Az eddigi 42750,-Ft egy főre jutó jövedelemhatár emelkedett meg egy fogyasztási egységre jutó 71250,-Ft-ra. A jövedelemhatár emelkedés következtében szélesebb körben részesülhetnek támogatásban az arra rászorulók. De nem csak a jogosultak köre szélesedett, hanem várható a támogatás célzott és hatékony felhasználása is, mivel természetbeni formában kapják az arra rászorulók az ellátást. A jelenleg hatályos önkormányzati rendelet helyi lakásfenntartási támogatás megállapításáról az alábbiak szerint rendelkezik. A rendelet 9. (3) bekezdése szerint helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartás esetén, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át nem haladja meg és b) a lakásfenntartás elismert havi költsége, a háztartás havi összjövedelmének egyszemélyes háztartás esetén a 25%-át, két személyes háztartás esetén a 20%-át, TERJEDELEM: 6. OLDAL

3 2 három, vagy több személyes háztartás esetén a 15% -át eléri vagy meghaladja. Az (5) bekezdés szerint a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 475 Ft. A (6) bekezdés szerint a helyi lakásfenntartási támogatás összege havi 3000,-Ft, melyet egy évre kell megállapítani. Indokolt a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó rendelkezéseket módosítani, mivel a törvény a jelenleg hatályos helyi rendeletben megállapítható jövedelemhatárnál magasabb egy főre jutó összegben határozta meg az ellátás jövedelemhatárát. Az önálló helyi lakásfenntartási támogatást az Szt. szerint csak úgy szabályozhatja az önkormányzat, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál ( Ft) alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő. Ezen összeghatár feletti jövedelemmel rendelkező újabb ügyfélkört megcélozni és a támogatási rendszerbe bevonni indokolatlan és rendkívül költséges. Azonban a normatív, illetve adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásban részesülők közül indokolt azon ellátottak számára kiegészítő támogatást megállapítani, akiknek: egy fogyasztási egységre jutó jövedelmük Ft alatt van, illetve e mellett a számukra támogatásként nyújtott havi összeg a Ft-ot nem haladja meg. Fentiek alapján teljesül az Szt. jogszabályi feltétele, mely szerint az önkormányzatnak vagy az önálló, vagy a kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatás formájáról a helyi rendeletben rendelkeznie kell. A meglévő helyi lakásfenntartási támogatás teljes hatályon kívül helyezésére nincs mód. Előbbiek alapján az új szabályozás szerint kiegészítésként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a normatív alapú, vagy adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás havi összege nem haladja meg a havi 4000,-Ft-ot. A kiegészítésként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás összege havi 1000,-Ft., melyet egy évre, vagy az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára kell megállapítani. A normatív lakásfenntartási támogatás 90%-át biztosítja a központi költségvetés, az önkormányzatnak kell a 10%-ot rendelkezésre bocsátani. Az eddig megállapított helyi lakásfenntartási támogatásokat továbbra is folyósítani kell a rászorulóknak, csak akkor lehet azok megszüntetéséről rendelkezni, ha a jogosult azt maga kéri, mivel a kedvezőbb normatív lakásfenntartási támogatást igényli. A város költségvetéséről szóló 10/2011.(lll.12.) önkormányzati rendelet 17. melléklete tartalmaz előirányzatot a helyi, illetve normatív lakásfenntartási támogatásra.

4 3 Jelenleg összesen 3623 fő részesül lakásfenntartási támogatásban. A minisztériumi tájékoztatók szerint a normatív lakásfenntartási támogatást igénylők száma várhatóan a 4-5 szörösére emelkedhet. A jelenleg támogatásban részesülők közül a nyugdíjminimum (28500 Ft-) alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők száma 1328 fő. Az új szabályozás szerint az egy főre jutó jövedelem helyett át kell térni az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításra, ami azt eredményezi, hogy az 1328 fő 50%-a átkerül a Ft feletti jövedelmi kategóriába. Mivel a jelenlegi önálló és a kiegészítésként adott lakásfenntartási támogatás megszűnik és a helyette életbelépő kiegészítő támogatásban részesülők köre lényegesen szűkebb, ezért a költségvetésben biztosított előirányzat ezt fedezni fogja. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy ennek a körnek a számát előre lehetett tervezni, egyéb körnek, esetlegesen önálló lakásfenntartási támogatásra jogosultak létszáma és annak költségvetési vonzata előzetesen nem tervezhető. A rendelet módosításának másik indoka az aktív korúak ellátásának változásával kapcsolatos. Az aktív korúak ellátására jogosultak január 01-jétől bérpótló juttatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülhetnek. A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben az ellátottnak legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban, munkaerőpiaci képzésben, vagy munkaerőpiaci programban kell részt venni, vagy keresőtevékenységet kell folytatnia, illetve legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésen kell részt venni, ahhoz, hogy jogosultsága a továbbiakban is fennálljon. A bérpótló juttatásban részesülők egy része nem tud elhelyezkedni, illetve képzésen részt venni, mert nincs munkára képes állapotban. Az Szt. lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi, vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek történő megfelelés esetében rendszeres szociális segélyt állapíthasson meg. A rendszeres szociális segélyben részesülőnek a Családsegítő Szolgálattal kell együttműködnie, és beilleszkedést segítő programban kell részt vennie. A helyi rendelet 6. (3) bekezdését célszerű az alábbiak szerint módosítani. rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek a kérelmére, aki - pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt folyamatos orvosi kezelés alatt áll, és betegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza, vagy kizárja, és erről orvosi igazolást csatol, - gyermeket vár és ezt orvosi igazolással, vagy terhesgondozási kiskönyvvel igazolja. A központi költségvetésről szóló törvény a bérpótló juttatásnak 80%-át, a rendszeres szociális segélynek 90%-át biztosítja. A bérpótló juttatás adott összeg, Ft., a rendszeres szociális segély viszont a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmétől függően alakul, 1000 Ft-tól Ft-ig terjedhet. A jelenlegi 516 fő rendszeres szociális segélyezettből 378 fő Ft-ban, 84 fő ennél magasabb összegű, 54 fő ennél alacsonyabb összegű ellátásban részesül. Nem számítható ki pontosan a rendszeres szociális segélybe - a fenti körülmények alapján - átkerülők száma, és annak költségvetési vonzata, így nem

5 4 célszerű tovább bővíteni ezen ellátásban részesülők körét. Fontos azonban, hogy a legkilátástalanabb helyzetben lévők ne legyenek ellátatlanok a 2012 évi felülvizsgálatot követően sem. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy nyarán valamennyi bérpótló juttatásban részesülő számára levelet küldünk ki, melyben a megállapító határozathoz hasonlóan, ismét tájékoztatást kapnak arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek megléte esetén lesznek jogosultak az ellátásra 2012-től. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban:jat.) 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell. A Jat 17. (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálni, melyre tekintettel a rendelet módosításának várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: 1. A módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: a) A módosítás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A kiegészítő lakásfenntartási támogatás megalkotásával a társadalmi igazságosság elve érvényesül, mely szerint a legrászorultabb réteg számára kerül biztosításra magasabb támogatás. Ugyanez az elv érvényesül azon bérpótló juttatásban részesülők esetén is akik pszichiátriai vagy szenvedélybetegséggel küzdenek, és így önhibájukon kívül nem tudnak bekapcsolódni a közfoglalkoztatásba, vagy más kereső tevékenységbe. A város költségvetéséről szóló 10/2011.(lll.12.) önkormányzati rendelet 17. melléklete tartalmaz előirányzatot a normatív, a helyi lakásfenntartási támogatásra, illetve a rendszeres szociális segélyre. A módosítás többletforrást nem igényel. b) A módosítás környezeti és egészségügyi következményei nem határozhatóak meg. c) A módosítás adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A módosítást megalapozó törvényi változás eredménye az adminisztráció megemelkedése a területi szociális központokban. A növekvő számú eljárás törvényes határidőn belüli lefolytatása, indokolttá teheti (a későbbi tapasztalatok tükrében) az ügyintézői létszám növelését. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás várható következménye: A rendelet módosításának szükségességét a törvényi változás kényszeríti ki, ennek hiányában a helyi rendelet jogszabálysértő, így törvénytelen lenne, és ezzel

6 5 együtt negatív morális hatást is kifejtene, valamint társadalmi szolidaritás elve ellen is hatna. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket illetően az 1. pontban meghatározottak az irányadók. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztés mellékletét képezi a 11/2007.(04.15.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetben, melyben a kivastagított részek a tervezett módosító rendelet szövegét tartalmazzák. A rendelet egyéb rendelkezéseit nem kellett módosítani. A Népjóléti és Sport Bizottság a rendelet-tervezetet március 08-án tárgyalta és 364/2011. (06.08.) számú állásfoglalásában 4 igen egyhangú szavazattal támogatta. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a rendelet-tervezetet június 15-én tárgyalja, melynek eredményéről képviselőtársaimat szóban tájékoztatom. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendeletet alkossa meg. Pécs, június 08. Moór Eszter bizottsági elnök