I n d o k o l á s. II. A FOLYAMATOS FELÜGYELET SORÁN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK (i), A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE (ii), AZ ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE (iii)

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-PJ-III-28/2012. számú határozata az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársasággal szemben felügyeleti intézkedés alkalmazásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1037 Budapest, Montevideo u. 2/C.) (Társaság) felett gyakorolt folyamatos felügyeleti tevékenység során az alábbi h a t á r o z a t o t hozom. Figyelmeztetem a Társaságot, hogy 1. a jövőben maradéktalanul tartsa be az ügyfelek és a leendő szerződő felek tájékoztatására vonatkozó jogszabályi kötelezettségeit, továbbá 2. tevékenysége során a nyilvános értékesítésre történő felajánlásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul feleljen meg. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást kell tartani. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. I. A FOLYAMATOS FELÜGYELET I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 38. (1) bekezdésének első fordulata alapján a Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. -ban felsorolt törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett. A Psztv. 38. (2) bekezdése értelmében a folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. II. A FOLYAMATOS FELÜGYELET SORÁN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK (i), A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE (ii), AZ ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE (iii) (i) A folyamatos felügyelet során tett megállapítások A Felügyelet folyamatos felügyelés keretében észlelte, hogy a Társaság a honlapja ( nyitóoldalán, illetve az arról közvetlenül elérhető aloldalon ( az őt megbízó ügyfelei részére a Facebook, Inc. (székhely: 1601 Willow Road, Menlo Park, California 94025) (Facebook) részvényeinek május második felében várható nyilvános kibocsátásával összefüggésben a részvények jegyzés keretében történő nyilvános forgalomba hozatal útján való megszerzési lehetőségét ajánlja (Hirdetés).

2 A Facebook a részvényei Amerikai Egyesült Államokban (USA) tervezett nyilvános forgalomba hozatalához kötelezően szükséges, általa készített tájékoztatót (Prospectus) engedélyezés céljából benyújtotta a Securities Exchange Commission-nek (SEC), amely a Facebook USA-ban bejegyzett székhelye szerinti, a részvények USA-ban történő nyilvános forgalomba hozatalának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság. A SEC a honlapján közzétette a Prospectusnak a hozzá jóváhagyásra benyújtott tervezetét. A Prospectus értelmében a Facebook értékesítési korlátozásként rögzíti, hogy azon EGT-tagállamokban, amelyek az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (PD) implementálták, a Facebook csak minősített befektetőknek, illetve 100-nál (vagy a PD-t módosító, 2010/73/EU irányelv implementálása esetén 150-nél) kevesebb, a PD szerint minősített befektetőnek nem minősülő jogi vagy természetes személynek kínálja fel megszerzésre az általa forgalomba hozni kívánt részvényeket. A Prospectus szerint az előbbi körülményeken túlmenően továbbá csak olyan esetekben van lehetőség a Facebook ajánlatának elfogadása útján részvényszerzésre, amelyek fennállta esetében a PD 3. cikke szerint nem kell a PD-nek megfelelő prospektust közzétenni (Értékesítési korlátozások). A Felügyelet a Társaság Hirdetését megvizsgálta és megállapította, hogy annak tartalma nem áll összhangban a Prospectus tartalmával, mivel a Hirdetésben a részvényszerzésben történő közreműködése lehetőségét nem szűkíti le olyan alanyi státuszú ügyfelekre és esetekre, amelyek a Prospectus szerinti Értékesítési korlátozásoknak megfelelnek. Ezen felül a Hirdetés Vegyük, vagy ne vegyük a Facebook részvényeit? alcíme alatt a részvényszerzés kapcsán a jegyzésben való részvétel lehetőségéről tájékoztat, amikor a befektetőket arra hívja fel, hogy a szentimentet ki kell használni és érdemes jegyezni az IPO keretében a részvényekből, amit az érdeklődők az Equilornál is megtehetnek. A Hirdetés előbbiekben hivatkozott részei tehát nem álltak összhangban a kibocsátás alapdokumentumaként összeállított Prospectussal, mivel a Hirdetés nem tért ki arra a körülményre, hogy a Facebooktól jegyzéssel történő szerzés lehetőségét a Prospectus az Értékesítési korlátozásokban meghatározott esetkörön kívüli jogügyletekre kizárja. (ii) A megállapítások minősítése 1. A Hirdetésben adott tájékoztatás egyértelműségének és pontosságának értékelése A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 40. (1) bekezdése szerint a befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg. A Bszt. 40. (2) bekezdésének b) pontja szerint a befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) 5. (1) bekezdésének 50. pontja szerint forgalomba hozatal az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás. Ugyanezen bekezdés 63. pontja értelmében jegyzés az értékpapír forgalomba hozatala 2

3 során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére. A Tpt. értelmező rendelkezése (illetve a jogi szaknyelv általában) a jegyzést közvetlen befektetői jogügyletként, azaz a jelen eset vonatkozásában a Társaság ügyfelének, illetve leendő szerződő felének a közvetlen jogcselekményeként definiálja. A Hirdetés értelmében tehát a befektető a jegyzési nyilatkozat megtételével, azaz a Facebook által tett nyilvános ajánlattétel elfogadásával közvetlenül a Facebooktól szerzi meg a részvények tulajdonjogát. A Hirdetés azonban nem tartalmazza azt a lényeges információt, hogy az Értékesítési korlátozások a jegyzés során szűkítik a potenciális befektetők alanyi körét. A Társaság Hirdetése ezzel megsérti a Bszt ának idézett (1) bekezdését és a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat, mivel a Hirdetés mint az ügyfeleknek vagy a leendő szerződő feleknek szóló tájékoztatás nem szól arról, hogy a jegyzés során a Facebook milyen Értékesítési korlátozásokat alkalmaz. 2. A Hirdetésben adott tájékoztatás mint nyilvános értékesítésre történő felajánlás A Tpt. 20. (5) bekezdése szerint a külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő felajánlására az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amely ezt követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül. A Tpt. 21. (1) bekezdése értelmében ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt köteles közzétenni. A Tpt. 36. (1) bekezdése alapján a tájékoztató, valamint a hirdetmény közzétételéhez a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Felügyelet engedélye szükséges. Ahhoz, hogy a Hirdetésben leírt értékesítési konstrukció ne tartozzon a Tpt. idézett előírásainak hatálya alá, a befektetők személyi köre tekintetében meg kell felelnie a Tpt. zártkörű forgalomba hozatalra vonatkozó a PD 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban lévő 14. (1) bekezdése a-c) pontjaiban meghatározott feltételrendszernek, miszerint az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül, ha a) az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel; b) az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel; c) az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból. A nyilvános értékesítésre történő felajánlás fogalmát a Tpt. nem határozza meg, az 5. (1) bekezdésének 94. pontja csak a nyilvános ajánlattételt definiálja. E meghatározás szerint mely összhangban áll a PD 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjával, s a PD 3. cikk (2) bekezdése alapján a nyilvános értékesítésre történő felajánlás tartalmára is irányadó nyilvános ajánlattételnek minősül az értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát. 3

4 A Felügyelet megítélése szerint a Társaság Hirdetése annyi és olyan információt hordoz, amelyet egyrészt egy potenciális és az információt közzétevő társaság által egyedileg meg nem szólított befektető a számára (is) irányzott ajánlatnak tekinthet, másrészt ezen információk alapján a vételre irányuló szándék nem csupán felmerül a potenciális befektetőben, hanem az adott eszköz tényleges megvételére irányuló aktív, tevőleges magatartásra, a vételi ügylet megvalósításához szükséges cselekmények végrehajtására sarkallhatja. A Felügyelet mindezek alapján megállapította, hogy a Társaság Hirdetése mivel az az alanyi körre vonatkozóan nem tartalmaz kifejezett korlátozást, továbbá tartalma alapján nyilvános ajánlattételnek minősül a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, így nyilvános értékesítésre történő felajánlásnak minősül. A Társaság megsértette a Tpt. 21. (1) bekezdését és a 36. (1) bekezdését azzal, hogy nem készített a nyilvános értékesítésre történő felajánlás megtételéhez szükséges tájékoztatót és hirdetményt, és azokat a Felügyelethez nem nyújtotta be jóváhagyásra, illetve nem tette közzé. (iii) A Társaság által tett észrevételek és azok értékelése A Felügyelet május 14. napján kelt levelében kérte a Társaságot, hogy részletesen mutassa be az általa felkínált, a Facebook-részvényjegyzés lebonyolításában az őt megbízó ügyfelek számára vállalt közvetítői szerepét, ezen belül különösen a Hirdetés szerinti értékesítési konstrukció releváns körülményeit, feltárva a Társaság által létesített az ügyfelei általi megbízások teljesítése során létrejövő jogviszonyok tartalmát. Kérte továbbá, hogy terjessze elő a nyilvános forgalomba hozatali szabályok Társaság általi alkalmazásának kizárását megalapozó bizonyítékokat. A Társaság a május 15. napján kelt válaszában kifejtette, hogy a Hirdetés tárgyát képező Facebook-kibocsátás piaci jelentőségére, valamint a befektetők és a média részéről tapasztalt információ-igényre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a Prospectus és a hatályos jogszabályi rendelkezések kereskedési korlátozásaira vonatkozó kitételeinek figyelembevételével szükséges a befektetők általános jellegű tájékoztatása. A Társaság Facebook-jegyzéssel kapcsolatos kommunikációjának célja e mellett az EQUILOR brand médiában történő szerepeltetése volt. A Társaság álláspontja alátámasztásaként a Hirdetésben Jogi háttér alcím alatt szerepeltetett azon kitételét idézte, miszerint jelen dokumentum sem önmagában, sem részben nem képez ajánlatot, vagy felhívást semmilyen tőkepiaci instrumentum jegyzésére, vagy megvásárlására, és sem maga a dokumentum, sem annak bármely tartalma nem tekinthető semmilyen szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésként. A Társaság ezen túlmenően megjegyezte, hogy a jegyzéssel kapcsolatos korlátozások médiában történő megjelenését követően módosította kommunikációját, és a Társaság egy gazdasági napilap számára jelezte is, hogy az EQUILOR valószínűleg visszavonul a jegyzéstől, és a Facebook-részvények tőzsdei kereskedésére helyezi a hangsúlyt. A Társaság jelezte továbbá, hogy ügyfeleit arról tájékoztatja, hogy azoktól kizárólag másodpiaci forgalmazás vagy tőzsdei kereskedés útján tud vételi megbízást teljesíteni, illetve megbízást felvenni, jegyzési megbízást azonban nem vehet fel. A Felügyelet a Társaság észrevételei kapcsán egyrészt megjegyzi, hogy a Társaság a honlapján nem csupán a Facebook-jegyzéssel kapcsolatos általános információkat közölt, hanem kimondottan a Társaságon keresztüli jegyzés lehetőségét ajánlotta az alanyi kör korlátozása nélkül a potenciális befektetőknek. Másrészt a Felügyelet hangsúlyozza, hogy az értékesítésre történő felajánlás nyilvános, illetve zártkörű jellegének elhatárolásánál meghatározóak az értékesítési tevékenységhez kapcsolódó cselekmények azon szempontból, hogy eközben az értékesítő aktív, tevőleges, avagy passzív magatartást tanúsít-e, a lehetséges befektetőket milyen 4

5 módon keresi meg, továbbá az értékesítésre felajánlott értékpapírra vonatkozó információkat hol és milyen módon teszi közzé. A Felügyelet megítélése szerint a Társaság által közzétett Hirdetés tartalma és formája alkalmas arra, hogy a befektetők szélesebb körét részvényvásárlásra ösztönözze. A Felügyelet hangsúlyozza azt is, hogy a PD vonatkozó cikkének pontosan az a célja, hogy mindazon esetben, amikor valamely értékpapír forgalomba hozatala, vagy a már forgalomba hozott értékpapír újraértékesítése a zártkörűség szigorú feltételeinek nem felel meg, a forgalomba hozatalra (értékesítésre) csak úgy kerülhessen sor, ha a befektető megfelelő mélységű és minőségű, ellenőrzött információhoz jut a felügyeleti hatóság által jóváhagyott tájékoztatón keresztül. A PD rendelkezései tehát a befektetők teljes körű és kontrollált információhoz jutását tartják szem előtt, amely a Társaság által közzétett Hirdetés esetében nem valósult meg. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS Az intézkedés jogalapja A Psztv. 61. (1) bekezdésének a) pontja értelmében, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja az e törvényben, a 4. -ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. -ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését, ha törvény eltérően nem rendelkezik a 4. -ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (intézkedés). A Psztv. 38. (5) bekezdése alapján a Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja. A Bszt (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során az e törvényben foglaltak megsértése, illetőleg figyelmen kívül hagyása esetében a befektetési vállalkozást figyelmezteti, illetőleg ha szükséges a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja. A Tpt (1) bekezdésének a) pontja szerint a Felügyelet a felügyelete alá tartozó szervezetet az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve ha szükséges a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja. Figyelmeztetés felügyeleti intézkedés alkalmazása A határozat indokolásában kifejtettek alapján a határozat rendelkező részében figyelmeztettem a Társaságot, hogy a jövőben maradéktalanul tartsa be az ügyfelek és a leendő szerződő felek tájékoztatására vonatkozó jogszabályi kötelezettségeit, továbbá a tevékenysége során a nyilvános értékesítésre történő felajánlásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul feleljen meg. A figyelmeztetés alkalmazását szükségesnek és egyben elegendőnek tartottam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Társaságot a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától és ösztönözzem a jogszabálysértést megvalósító körülmények megváltoztatására. Az alkalmazott intézkedés megválasztása során figyelemmel voltam arra is, hogy a Hirdetés jelenleg (2012. május 16. napja óta) már nem elérhető a Társaság honlapján. *** 5

6 A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 71. (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdése h) és l) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdése d) pontjának da) alpontján, 100. (1) bekezdése d) pontján, 100. (2) bekezdésén és 109. (1) bekezdése a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, 327. (1) (2) bekezdésein, 330. (2) bekezdésén, 332. (2a) bekezdésén, valamint 338. (1) (3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdésének c) pontja, valamint 73/A. (3) bekezdése értelmében a közléssel jogerős. Budapest, május 18. Dr. Sáray Éva s.k., a PSZÁF alelnöke 6