Szabó Magda Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodák Botpalád, Fő u. 148.

Átírás

1 Szabó Magda Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodák Botpalád, Fő u E S E T T A N U L M Á N Y ÉAOP 4.1.1/2F 2f Botpalád térségi óvoda és iskola felújítása, bővítése az Európai Uniós oktatási színvonal biztosítása érdekében

2 I. Bevezető... 3 II. A fehérgyarmati kistérség átfogó jellemzői... 8 II.1. Lakónépesség II.2. Szociális helyzet a településen II.3. Népességvándorlás III. Közszolgáltatások elérhetősége III.1. Közoktatási feladatellátás Intézményhálózat Óvodáztatás III.2. Általános iskolai nevelés-oktatás III.3. Bejárás, eljárás III.4. Összefoglaló a társulás településein működő óvodákról és általános iskolákról Összefoglaló táblázat a társulás településein működő óvodákról és általános iskolákról IV. A projekt céljai, illeszkedése IV. 1. A projekt átfogó és specifikus céljai, elvárt eredményei. A projekt kapcsolódása az oktatáspolitika irányvonalaihoz IV. 2. A pályázat hogyan reagál a közoktatási intézmények szintjén megjelenő problémákra, a vázolt szükségletekre IV.3. A projekt illeszkedése a település(ek) ill. a kistérség oktatást érintő fejlesztési elképzeléseihez V.A projekt tartalma, megvalósíthatósága V.1. A projekt helyszínének bemutatása (megközelíthetőség, közlekedés) V.2. A tervezett infrastrukturális fejlesztés bemutatása alap- illetve önállóan nem pályázható (kiegészítő) tevékenységenként VI. A pályázatban szereplő innovatív elemek ismertetésére. A projekt egyedi vagy újszerű elemei VI.1. Környezetbarát, energiatakarékos megoldások ismertetés, várható hatásuk bemutatása VI.2. Mutassa be a fejlesztés teljes költségét és a fejlesztéssel érintett gyereklétszám arányát, ez alapján a beruházás költséghatékonyságát VI.3. A beruházás során tervezett költségek realitása VII. A projekt várható hatásainak elemzése A tervezett tevékenységek hatása az SNI és HH gyermekek nevelés-oktatására. A pályázat milyen pontokon segíti a tehetséggondozást VII.1. A kompetenciaalapú képzés megteremtésének lehetősége VII.2. A pályázat mennyiben szolgálja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését és méltányos oktatási körülmények kialakítását VII.3. A tervezett fejlesztés hozzá járulása a magasabb szintű szakmai eredmények eléréséhez. 23 VII.4. A projekteredmények továbbfejlesztési lehetőségei, koncepció bemutatása

3 I. Bevezető A nemzetközi és hazai kutatások azt igazolják, hogy az erőteljes társadalmi polarizációval egyidejűleg az iskolában is jelen vannak az esélykülönbségek. A tanulók iskolába hozott különbségeiből adódó esélyegyenlőtlenséget hivatott az iskola csökkenteni, viszont ezt a feladatát jelenleg meglehetősen hiányosan tudja teljesíteni. Köztudott, hogy a tanulók háttere, otthoni körülményei igen meghatározóak képességeik alakulásában. Természetesen a gyermek fejlődése érdekében a család, a saját szülei tudnak a legtöbbet tenni, de mert ez nem minden esetben történik meg, az iskolák egyik fő feladata a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek javítása. A PISA 2000 jelentés szerint Magyarországon az alsó és felső társadalmi státuszú szülők gyermekeinek iskolai teljesítménye közötti különbségek kiugróan magasnak számítanak. A hazai központi vizsgálat a kompetenciamérés körébe vonja a hozott érték vizsgálatát, amelynek keretén belül azt nézi, hogy az iskola mit tud kihozni a tanulóiból, figyelembe véve, milyen hátterű az iskolai tanulók összessége. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából a hozott érték index számítása azért fontos, mert ezt figyelemmel kísérve választ kaphatunk arra a kérdésre, az iskola mennyire tud hozzájárulni a tanulók képességeinek fejlesztéséhez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Az integráltan oktatott hátrányos helyzetű tanulók fejlődése inkább garantált, mint az elkülönítetten oktatottaké. A szocializálódást is sokkal jobban segíti az együttnevelés, mint a szegregáció. Az integráció hosszú távon növelheti a tanulók esélyeit a munkaerő piaci érvényesülésben és a sikeres felnőtté válásban. Az iskolai oktatásban tehát lényeges a szegregáció megszüntetése, a diszkriminációmentes oktatási gyakorlat kialakítása és működtetése. Minden gyermek és tanuló számára egyrészt hasznos, másrészt kifejezetten érdekes más társadalmi csoport, etnikum életszokásait, hagyományait megismerni, az iskola feladata ennek lehetőségeit kihasználni. Nem a különbözőségek lefaragása tehát az iskola feladata, hanem az egyes tanulók hátrányainak csökkentése, az egyenlő esélyek biztosítása. 3

4 I.1. Helyzetelemzés és bemutatkozás ban. Botpalád Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében fekvő gyöngyszem. Érintetlen természeti környezetben fekvő kistelepülés. A fellelhető iratok szerint már az 1400-as években említést kap. Botpalád Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében fekszik. A fellelhető iratok szerint már az 1400-as években említést kap. Neve, a Bot személynév, talán a magyar bot főnévből alakult ki a palád viszont a Pala személynév - d képzős származéka.(bár erre léteznek más magyarázatok is) Híres nemes faluként tartották számon.1410-ben Csaholyi Dienes birtoka. A Csaholyiakat 1429-ben újból beiktatják részeikbe. A jelenlegi iskola épülete 1958-ban épült az akkori technikai színvonalon modernnek számított, ma viszont elavult. Iskolánk gyermek létszáma folyamatosan növekszik, ezért kihasználtságunk több mint 100%-os. Zsúfoltak a szükség tantermek. A gyermekek oktatásának nincsenek meg a tárgyi feltételei. Férőhely hiánnyal küzdünk. A zsúfoltság miatt a tanulók ingerlékenyek, magatartásuk fegyelmezetlen, testi épségük veszélyeztetve van. Mivel iskolánk az egyetlen közművelődési lehetőség a két faluban, ezért felvállaltuk a községi könyvtári feladatellátását is. Hely hiány miatt egy tanteremben vagyunk kénytelenek a könyvtári órákat és a kölcsönzési órákat tartani. Fejlesztést nem valósíthatunk meg, ugyanis meglévő köteteink dobozolva vannak egy raktárban. 4

5 Az esélybeli egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében integrált nevelést folytatunk. Együtt neveljük az enyhe fokban sérült gyermekeinket a normál tanulókkal. Számukra a pedagógus továbbképzés keretében gyógypedagógust képeztettünk, aki egyéni fejlesztést is végez gyermekeinkkel. Vak gyermekünket is integrált formában oktatjuk. A fejlesztéséhez szükséges eszközök (pontírógép, abakusz, számítógépes hangos program) rendelkezésünkre állnak. Ennek a gyereknek a mozgását megkönnyítő akadálymentesítést a projekt biztosítja. Törekszünk a szakos ellátottság javítására. Ennek érdekében német nyelvszakos tanárt képezünk, egy kollegánk másoddiplomás képzés keretében számítástechnika szakon szerzett diplomát. Az intézmény alaptevékenysége: - nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, tanulószobai napközi otthoni ellátás, német nyelv oktatása, integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása nevelése eltérő tanterv szerint, etnikai felzárkóztató oktatás, mindennapos testedzés. Az iskolai könyvtár működtetése mellett felvállaltuk a falusi könyvtári feladatok ellátását. A szabadidő hasznos eltöltéséhez, lehetőségekhez képest programok és helyszín biztosítása. 5

6 Kapcsolataink: Intézményünk jó kapcsolatokat ápol a fenntartóval a kispaládi és a botpaládi önkormányzat képviselő- testületeivel. A helyi kisebbségi önkormányzat és a Kispaládon létrehozott kisebbségi önkormányzattal napi kapcsolatban állunk, főleg a tanulók magatartási problémáinak kezelésében és a szabadidejük hasznos eltöltésében várunk és kapunk tőlük segítséget. Legfontosabb partnereink tanulóink szülei. A családok többségével kapcsolatunk jónak mondható, sajnos azonban néhány család nem megfelelően viszonyul gyermeke iskolai előmeneteléhez és a pedagógusi munkát kevésbé becsüli meg. Ezen a téren súlyos problémáink akadnak melyeknek megoldásában, a két faluban működő családgondozó munkatárs segítségére számíthatunk. Munkakapcsolatunk tágabb értelemben sokrétűnek mondható, mivel iskolánkat nagy tömegű reklámanyaggal keresik fel. Ezek közül a cégek közül csak a már ismert iskolai eszközöket forgalmazókkal vesszük fel a kapcsolatot. A szülőkkel a kapcsolatunkat főleg gyermekeik tájékoztató füzetén keresztül tartjuk. A szülői értekezletekről jegyzőkönyvet készítünk. Helyzetünket megkönnyíti a kapcsolatártás terén, hogy faluban élünk ismerjük egymást, szinte napi kapcsolatban állunk a szülőkkel. A tanulóink többségének szüleit idősebb pedagógus kollegáim szintén tanították. Nyitott iskolának tartjuk magunkat a szülők fogadóórán kívül is akár tanítási órák látogatására előre jelzett időpontban bejöhetnek. Legnagyobb gondunknak tanulóink magatartásának romlását tartjuk. Egyre több a nehezen kezelhető gyerek, igaz ez néhány család gyermekeire jellemző. A probléma kezelésére a pályakezdő pedagógusok nincsenek felkészítve. A másság elfogadására nevelés egyik legfontosabb célunk. Iskolánkban 61 %-os a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Az esélyegyenlőség növelése érdekében képesség kibontakoztató oktatást vezettünk be 2005-ben. E program keretében egyéni fejlesztési terv szerint bontakoztatjuk ki a HHH-s tanulóink képességeit. Jelentős sikernek könyvelhetjük el, hogy a lemorzsolódási arány javult, az elmúlt tanévben csak két tanulónk ismételt évet. Terveink között szerepel pályakezdő fiatal pedagógus továbbképzése a deviáns magatartás kezelésére. Intézményünk dolgozói közalkalmazottak tehát a KJT-ben megfogalmazott jogszabályok alapján végzik munkájukat, kapják bérezésüket. 6

7 Az oktatást nevelést a KT és annak rendeletei szabályozzák. Iskolánk tanulói a felsorolt szociális juttatásokat kapják: - ingyenes tankönyvellátás minden tanulónak - ingyenes étkezés (ebéd) minden tanulónak - ingyenes napköziotthoni étkeztetés (tízórai, ebéd, uzsonna) - HHH-s tanulók tornaruha, tornacipő, táncruha, hangszer ingyenesen - ingyenes szakkör (angol nyelv) 7

8 II. A fehérgyarmati kistérség átfogó jellemzői Társadalmi-gazdasági jellemzők A fehérgyarmati kistérség az Észak-Alföldön, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a Szatmári-síkságon fekszik. Ez az ország legkeletibb része, Ukrajnával és Romániával egyaránt határos. Területe 696,4 km2, az állandó lakosok száma 2001-ben fő volt, 416 fővel kevesebb, mint 1995-ben. Településeinek száma 49, központja a kistérség egyetlen városi rangú települése, a Szamos partján fekvő Fehérgyarmat. Népsűrűsége 59,33 fő/km2, amely kevéssel haladja meg az országos átlag felét. Évek óta kissé romlik a kistérség öregedési indexe (a 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya). A mutató értéke 1,02, amely 0,32-dal kedvezőbb az országos átlagnál. A kistérség az elmúlt évhez képest 2 helyet javított a pozícióján (16.), megyéjében viszont csak a 9. helyen állt végén regisztrált munkanélküli köztük nő szerepelt a nyilvántartásban, 275 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A éves népességhez viszonyított arányuk 14,7%, az országos átlag 2,5-szeresét is meghaladja, mellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 7., a kistérségek között pedig a 142. helyet szerezte meg. Kedvezőbb a pozíciója a tartós, 180 napnál hosszabb időt munkanélküliként eltöltő népesség arányának mutatójában, hiszen országosan a 125., a megyében viszont a 3. helyen állt. Ennek ellenére a mutató értéke közel 2,5-szerese a hazai átlagértéknek. Megállapítható, hogy a kistérség demográfiai helyzete felemás, hiszen csökkent a természetes népességszám, vándorlási egyenlege is negatív volt, de az öregedési index kedvezőbb az országos átlagnál. A regisztrált és a tartós munkanélküliek aránya viszont a éves népességből több mint kétszerese a hazai átlagnak, s ezzel 142., illetve 125. az országos rangsorban. A vizsgált mutatók közel ¾-ében a 100. hely mögött végzett, közülük háromban (SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra jutó értéke, regisztrált munkanélküliek aránya a éves népességből, az lakosra jutó társas vállalkozások száma) a legutolsó tíz kistérség közé került. A kistérségben az összes működő vállalkozás 79,6%-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik. Ez az arány a mezőgazdaságban (81,6%), a szállítás, raktározás, távközlés, posta ágazatban (86,3%), valamint a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (93,5%) nemzetgazdasági ágban még 8

9 ennél is magasabb. A fent tárgyalt gazdasági forma aránya az iparban (66,0%) a legalacsonyabb, de még itt is kétszer annyi egyéni vállalkozás működik, mint társas. A kistérségek települései között számottevő különbségek alakultak ki az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások számában. A mutató értéke egyedül Fehérgyarmaton (77,9) haladta meg a vidéki átlagot (70,7), és csak Kölcsén érte el annak 75%-át, további 13 faluban magasabb a vidéki átlag felénél. A kistérség településállományának 80%-án, 40 faluban kevesebb mint 35 vállalkozás jut ezer főre, 4 helyen pedig alacsonyabb a vidéki átlag negyedénél. Legrosszabb helyzetben Kishódos van, ahol ezer főre alig több mint 11 vállalkozás jut, ami az átlag egyhatoda. A kistérség jellemző adatai: Lakónépesség (fő, dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint) Igen Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Típus szerint Ipari szerkezetátalakítási térség Nem Vidékfejlesztési térség Igen Mérték szerint Hátrányos helyzetű Nem Leghátrányosabb helyzetű Igen Települések száma 49 Jogállás szerint Város 1 Község 48 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rendelet szerint) 43 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 21 Országos átlagot jelentősen meghaladó Típus szerint munkanélküliséggel sújtott település 43 Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű település 0 Botpalád az Ukrán határhoz közeli település a Szatmár-sík Keleti felében, a Túr-folyó szomszédságában helyezkedik el. Kispalád román határnál lévő település a szatmár-sík K-i szélén. A Szamos és a Túr közötti erdővel borított, árvízmentes hátságon keletkezett írtásos falu. A tájat Paládságnak is hívják (az itt települt három azonos nevű falu közül Nagypalád Ukrajnához tartozik.) Keletkezésük időrendje nehezen állapítható meg, az azonos nevű falvak mindig egy földesúr kezén voltak. 9

10 A Terra Palad néven 1264-ben említett hely a mostani három közül valamelyikkel azonos ugyan, de nem feltétlenül lakott települést jelent. A Gut-Keled nemzetség telepítő tevékenységeként az e tájon kialakulóban levő birtoktömbjéhez tartozik. A nemzetség tagja, Pelbárt comes (a Váradi család alapítója) a XIII. század közepén ajándékozta nejének ben egy határjáró oklevélben még mindig egy Paládról van szó, de már faluként. Ennek a Paládnak ben temploma is van. Egy pár évtizeddel később már két Paládot (minden bizonnyal Nagy- és Kispaládot) említenek, amelyek közül az egyik a Káta nemzetségből származó Csaholyi családé, itt kialakított kisebb birtokkomplexumaként. A Csaholyi család később is egyedüli birtokosa, 1429-ben vették meg Botpaládot, 1477-ben pedig már mindhárom faluban birtokuk volt. Mellette ugyancsak mindhárom Paládon birtokos a Kendefi család is. Szirmay szerint (a név nála Kenderesinek írva) az utóbbiak az említett évben királyi adományként kapták. A XV. század közepén a három Palád, vagy egyes részeik, a rozsályi Kun család uradalmához tartozott; az előző században a Csaholyiak valóban perelnek is a szomszéd Kunokkal. Az bizonyos, hogy Beatrix királyné 1490-ben Kun Jakab hűtlensége miatt közelebbről meg nem nevezett Palád birtokát elkobozta és Perényi János főajtónállónak adományozta ben miután a Csaholyi család fiágon kihalt lánymaradékát, királyi kegyből fiúsítva, ismét beiktatták Kispalád birtokába. A XVIII. század végén még áll Sulyok János fából ácsolt, pincézett nemesi háza, amelyet zsindelytető fedett. A XVII. század óta tipikus kisnemesi faluvá alakult. Néhány jobbágyházán a szomszéd falvakban birtokos gr. Barkóczy, gr. Teleki, valamint a Panyolán és Szamosszegen a kora középkor óta birtokos Kállay család osztozkodott ben Botpaládon 50 lakóházból 12 volt nemesi kúria. A jobbágyfelszabadítás táján Botpaládnak 612, Kispaládnak pedig 786 lakosa volt ben Botpalád határa 2392 kat. hold volt, és 162 házban 853 lakos élt, 1900-ban 201 háza és 1017 lakosa volt. Kispalád határa 1870-ben 1740 kat. hold, 143 háza és 1001 lakója volt ban 186 házban 970 lélek élt. II.1. Lakónépesség Botpalád Lakónépesség száma 628 Állandó népesség száma 628 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 38 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 39 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 86 Állandó népességből a évesek száma 25 Állandó népességszám változása (- / +) + 10

11 ebből Esettanulmány Kispalád Lakónépesség száma 607 Állandó népesség száma 607 A táblázatból jól látható, hogy a lakónépesség száma a településen 628 fő, az állandó népesség száma pedig ugyanennyi. Az utóbbi 16 évben a lakosság számának változása pozitív irányt mutat. A két település lakónépességének száma közel egyező. A korösszetételt Botpaládon vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekek számaránya 29,9 %, ami az országos átlagnál (16 %) magasabb. Az állandó népességhez viszonyítva 13,7% a 6-14 éves korcsoport aránya. Lényegesen kevesebb, 3,9% a középiskolás korosztály aránya. A legfiatalabb korosztályok aránya már kicsit magasabb: 6% a 3-5 évesek aránya és 6,2% a 0-2 éves korosztály aránya. Állandó népesség gyermekeinek megoszlása Botpaládon 13% 20% 46% 21% 0-2 évesek száma 3-5 évesek száma 6-14 évesek száma évesek száma képvisel, és a 0-2 éves korosztály is 20%. Az adatokat elemezve látható, hogy a Botpaládon élő gyermekek korcsoportonkénti megoszlása sajátos képet mutat. A gyermeklétszám 46%-a általános iskolás korú gyermek, 13%-uk középiskolás, az óvodás korosztály 21% -os arányt II.2. Szociális helyzet a településen Botpalád Összesen Munkanélküliek száma a településen 150 Ebből tartósan munkanélküli 90 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 110 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 110 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 146 kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos Azon gyermekek helyzetükről száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 0 67 Nincsenek külterületen élők. Nincsenek etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők. 11

12 A szociális helyzetet jellemezi, hogy a munkanélküliek aránya 23,8 %. A tartós munkanélküliek aránya 14,3%, a munkanélküliek 60%-a. 17,5% kap rendszeres szociális segélyt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben Botpalád 188 gyermekének 77,6%-a részesül. 35,6% azoknak a gyermekeknek az aránya, akiknek a szülei nyilatkoztak hátrányos helyzetükről. 12

13 II.3. Népességvándorlás bevándorlások (1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Botpalád Közeli településekről 3 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 3 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 3 Külföldről 4 Botpaládra jellemzően külföldről és távolabbi városokból, településekről települnek be. elvándorlások Botpalád Közeli településekre 1 Közeli városba 1 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 2 Budapestre 3 Külföldre 1 Botpaládról jellemzően Budapestre költöznek. III. Közszolgáltatások elérhetősége A közszolgáltatások elérhetősége tekintetében az óvodai nevelés településén helyben elérhető. Általános iskolai oktatás tekintetében Botpaládon van intézmény, ide járnak a Kispaládiak is. Gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás ellátatlan a településeken. Fejlesztő felkészítést, a logopédiai ellátást, és a gyógytestnevelést más településről kijáró szakemberekkel oldják meg. A nevelési tanácsadást fehérgyarmaton lehet igénybe venni. Az alapfokú művészeti oktatás szintén más településről kijáró szakemberekkel oldják meg. Gyermekjóléti alap és szakellátások Az alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás és iskolai napközi Botpaládon biztosított. Bölcsőde, családi napközi és házi gyermekfelügyelet nem működik Botpaládon. Ilyen közszolgáltatásokat a környező településeken sem vehet igénybe a lakosság. Így a 3 év alatti gyermekek szükség szerinti elhelyezése nem biztosított. A 0 2 év közötti gyermeket nevelő anyák gyermekeinek felügyelete a térségben nem biztosított. Az anya iskolai elfoglaltsága idején, (így a munkavállalást segítő átképzés, képzés) ilyen szolgáltatást a szülők nem tudnak igénybe venni. Az erre vonatkozó igényfelmérés szükséges. 13

14 Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig... (km) Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás 8 KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés 4 Nevelési tanácsadás Fehérgyarmat 32 km Logopédiai ellátás 12 Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés 8 GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona A szolgáltatás ellátatlan X X X X X X X III.1. Közoktatási feladatellátás Intézményhálózat Az intézményi fenntartói társulás: Kispalád-Botpalád Önkormányzatok Társulása Botpalád, Petőfi út 7/a Intézménye: Általános Iskola Botpalád, Fő út 142 Telephelyei: Napköziotthonos Óvoda Botpalád, Fő út 153 Napköziotthonos Óvoda Kispalád, Fő út 20 Óvodáztatás A tiszaháti mikrotérség mindkét településén van óvodai ellátás, 1-1 intézménnyel. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 122 %-os. A térségben viszonylag magas a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek száma. Az óvodába beíratott gyerekeknek 96,7%-a hátrányos helyzetű gyermek, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya 54%. Gyógypedagógiai nevelésben óvodás gyermek nem részesül. Az óvodába 4 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nem írattak be, akik már 3 életévüket betöltötték. 14

15 Óvodai intézmények száma 2 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2X25 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 61 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 59 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 33 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 4 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 4 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2 vegyes III.2. Általános iskolai nevelés-oktatás Csak Botpaládon van általános iskolai nevelés-oktatás, összesen 9 iskolai osztály működik, a gyermeklétszám 175 fő. Magántanulói státuszban 2 gyermek van, sajátos nevelési igényű az általános iskolás gyermekek 2,3%-a. Gyógypedagógiai oktatásban egyetlen tanuló sem részesül. Magas a hátrányos helyzetű tanulók (94,8%), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (69,7%) aránya a mikro-térségben. Az általános iskolai tanulók 9,1%-a veszi igénybe a napközi otthonos ellátást, ez elég alacsony arány a hátrányos helyzetűek számához képest. Általános iskolai intézmények száma: 1 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 9 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 9 Általános iskolai tanulók száma (gyógyped. oktatással és magántanulókkal együtt) 175 Általános iskolai magántanulók száma 2 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 4 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 166 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 122 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 15 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 16 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma III.3. Bejárás, eljárás A Botpaládon élő gyermekek és tanulók közül a legtöbben a lakóhelyükön működő nevelésioktatási intézményekbe járnak. 4 alsós jár Kölcsébe és 3-3 felsős Kölcsére és Fehérgyarmatra. Az óvodába járó gyermekek száma a mikro-térségben 61 fő. Közülük mindenki a helyi óvodákba jár. A mikro-térség óvodáiba járók közül a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya nagyon magas. Az általános iskola alsó tagozatos tanulók vonatkozásában megállapítható, hogy a mikro-térségen belül a gyermekek a lakóhelyükön járnak iskolába, csupán 3,6% jár át másik településre. A mikro- 15

16 ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből ebből Esettanulmány térség iskolába járó alsó tagozatos tanulók közül a hátrányos helyzetű gyermekek aránya a korosztály 95,4%-a, 72,7%-uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A mikro-térség általános iskola felső tagozatos tanulóiról is elmondható, hogy a gyermekek a lakóhelyükön járnak iskolába, csupán 8% jár át másik településre. A korosztály létszáma 75 fő, ebből helyben járnak iskolába 69-en. A mikro-térség iskoláiba járó felső tagozatos tanulók közül a hátrányos helyzetű gyermekek aránya a korosztály 81,3%-a, 56%-uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Bejáró, eljáró hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Ebből Összesen: Ebből hh A társulás területén élő óvodás hhh gyermekek, tanulók száma Óvodába jár Helyben más településre eljáró társuláson belüli (településnevekkel) társuláson kívüli (településnevekkel) Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró 4 társuláson belüli (településnevekkel) társuláson kívüli (településnevekkel) Kölcse 4 Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró 6 társuláson belüli (településnevekkel) társuláson kívüli Kölcse 3 (településnevekkel) Fehérgyarmat 3 Összesen : A gyermekek, tanulók létszáma Botpalád HH / HHH óvodáiban és általános iskoláiban /137 Óvodába jár 31 29/15 más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) /80 más településről bejáró 58 54/47 tömegközlekedéssel iskolabusszal 58 54/47 falugondnoki szolgálattal 16

17 ebből ebből Esettanulmány egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) 69 61/42 más településről bejáró 44 35/27 tömegközlekedéssel iskolabusszal 44 35/27 falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) III.4. Összefoglaló a társulás településein működő óvodákról és általános iskolákról A mikro-térségben egyetlen általános iskola működik, melynek két óvodai telephelye is van. A közoktatásban lévő gyermekek 91%-a hátrányos helyzetű, 67%-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Megállapítható, hogy egyik intézményben sincs szegregáció. Az iskolai osztályokban és óvodai csoportokba a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közel egyenlő arányban járnak. 17

18 Összefoglaló táblázat a társulás településein működő óvodákról és általános iskolákról OM azonosító intézmény neve gyermek-, tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH SNI Összesen HH Általános Iskola Botpalád telephely Napköziotthonos Óvoda Kispalád, Fő út telephely Napköziotthonos Óvoda Botpalád, Fő út HH H Az általános iskolában minden diák normál tanterv szerint tanul, nem volt szükség gyógypedagógiai tagozat indítására. 18

19 A megvalósítandó fejlesztések lehetővé teszik, hogy a botpaládi Általános Iskola felzárkózzon a környék általános iskoláihoz, valamint az itt élő iskoláskorúak esélyegyenlőségének biztosításához. Cél az iskolai zsúfoltság csökkentése, fűtés, világítás korszerűsítése, nyelvi labor kialakítása, korszerű informatika terem létesítése, szükségtantermek megszüntetése, európai szintű étkeztetés biztosítása. Minden itt élő embernek joga van egy élhetőbb oktatási nevelési intézmény használatára. A beiskolázási körzethatáron belül más intézmény nincs. Alternatív megoldás, másik iskolaválasztás lehetősége a beruházásra nem adott. A környező települések iskolai befogadó képessége nem megfelelő. A szülők a távolságok miatt ( Kölcse: 16 km, Fehérgyarmat: 30 km) a Botpaládon működő Általános Iskolába íratják iskoláskorú gyermekeiket. A fejlesztés eredményeként létrejött óvodát és felújított iskolát a kispaládi és a botpaládi iskoláskorú tanulók, valamint a két községben élő ifjúság maradéktalanul használja majd. A szabadidejük hasznos eltöltéséhez a megépülő tornaterem sportrendezvényekkel járul majd hozzá. A kispaládi roma fiatalokból álló futball csapat edzéséhez, bajnokságok lebonyolításához is segítséget nyújt. Mivel Botpaládon egy iskola van, minden tanuló iskoláztatását ez látja el. Kistérségi szinten részt veszünk tanulmányi versenyek szervezésében, lebonyolításában. Vendégül látjuk környező iskolák diákjait, pedagógusait a Palád Kupán, testvér osztályi találkozók két havi jelleggel. Mivel internet hozzáférés csak az iskolában van, ezért az őstermelők gazdasági ügyeinek intézésétől- a két falu középiskolás és főiskolás fiatalságának speciális igényeinek kielégítéséig minden itt végzünk az iskolában. A társulás környezetének vizsgálata A beiskolázási körzethatáron belül más intézmény nincs. Alternatív megoldás nem áll rendelkezésre. A környező települések iskolai befogadó képessége nem megfelelő. A szülők a távolságok miatt (Kölcse: 16 km, Fehérgyarmat: 30 km) Botpaládon működő Általános Iskolába íratják iskoláskorú gyermekeiket. IV. A projekt céljai, illeszkedése A projekt alapvető, stratégiai célja az intézmény modernizálása révén biztosítani az oktatási esélyegyenlőséget az aprófalvakban iskolát végzett és a városokban, vagy más, jobban felszerelt iskolákba járó tanulók között. Ennek a célnak a megvalósítása pontosan illeszkedik a pályázati kiírás céljaihoz, és az önkormányzat törekvéseihez. A cél eléréséhez választott út - az iskola modernizálása - egyébként is egybe esik az iskola és az óvoda rendkívül leromlott állapota által előállott, tarthatatlan helyzet megoldásával. Az alapvető cél elérése számos kapcsolódó cél megvalósulását is lehetővé teszi, hiszen egy ilyen nagyformátumú projekt elnyerése és végrehajtása, az érintett községek társadalmára, közművelődésére is komplex hatást képes gyakorolni. 19

20 IV. 1. A projekt átfogó és specifikus céljai, elvárt eredményei. A projekt kapcsolódása az oktatáspolitika irányvonalaihoz A projekt átfogó célja tehát, a fentiek értelmében: Modern, a kor követelményeinek megfelelő óvoda és iskola létrehozása, mely alkalmas az oktatás-nevelés terén megmutatkozó esélyegyenlőtlenség csökkentésére. A projekt specifikus céljai, a fentiek értelmében: Tornaterem építése 2 új tanterem építése Az iskolaépület felújítása Új óvoda-szobák építése Új étkezde és konyha építése IV. 2. A pályázat hogyan reagál a közoktatási intézmények szintjén megjelenő problémákra, a vázolt szükségletekre A pályázat, a kapcsolódó TÁMOP pályázattal kiegészítve, - hitünk szerint - alkalmas választ nyújt az intézmény oktatási-nevelési tevékenységében jelentkező hiányokra, nehézségekre, megoldja az infrastrukturális hiányosságokból fakadó gondokat, valamint a megfelelő infrastruktúra lehetővé teszi mindazon, a nevelést kiegészítő, tevékenységeket, melyeket szükségesnek ítélünk a megfelelő színvonalú oktatás-neveléshez. IV.3. A projekt illeszkedése a település(ek) ill. a kistérség oktatást érintő fejlesztési elképzeléseihez Iskolánk az alábbi alapelveket tűzte ki a pedagógiai fejlesztések alapvető, stratégiai irányainak meghatározására: Partnerközpontúság: törvényes kereteken belüli, harmonikus együttműködés az intézményi folyamatokban szerepet játszó partnerekkel; Esélyegyenlőség biztosítása, tehetséggondozás és felzárkóztatás; Eredményesség a tanulók sikeres önérvényesítésében, a sikeres életút elérésében; Hatékonyság: a fenntartó költségvetésével való takarékos, átlátható gazdálkodás; Gyermekközpontúság, az életkori sajátosságoknak megfelelő nevelési-oktatási tevékenység Törvényesség: a jogszabályi előírásoknak és a minőségi elveknek megfelelő működés; Átláthatóság, kiszámíthatóság: feladatfinanszírozásra törekedő feltételrendszer biztosítása a szakmai döntések intézményi meghozatalához. Átgondolva a helyzetet, az intézmény oktatási, nevelési munkájának fejlesztésében a legsürgetőbb problémákra adható válaszok a következők: 1. Az intézmény és a szülői ház kapcsolata: szülő-tanuló-nevelő együtt-tanulási modell kipróbálása: családi bizalmat növelő programok szervezése (klubok, kirándulások), pedagógus esetmegbeszélő csoport működtetése. 2. Az iskolakezdés problémái: a várható tanulási zavarok kiszűrése, fejlesztőprogram kialakítása. Az iskolába lépő roma gyerekek fogalmi készletének feltárása. 3. Az iskolai teljesítések mérése és nyomon követése, tanítás-tanulásmódszertani műhely kialakítása szendvics-módszerrel. 4. Válasz a kiskamaszkor problémáira, a tanoda-módszer adaptálása. 20