A barokk és a rokokó

Átírás

1 A barokk és a rokokó

2 A barokk A barokk szó a művészetnek egy korszakát, és ennek az időszaknak a stílusirányzatát együttesen jelenti. Fénykora a 17. század, de előzményei korábbra nyúlnak vissza, hatásai pedig a következő században is érezhetőek.

3 A barokk Elnevezésében a következő század megvetése tükröződik: e stílusirányzatot az ízlés eltorzulásaként értékelték, körülményesnek, túldíszítettnek, bizarrnak találták. A megnevezés az olasz barocco (nyakatekert, bizarr) szóval hozható összefüggésbe. Ma már természetesen a többi korszakkal és irányzattal egyenrangúként szemléljük.

4 A barokk A barokk kialakulása és elterjedése mindenhol szorosan kapcsolódik az ellenreformáció folyamatához. A protestantizmus nagyarányú elterjedésének visszaszorítására a római pápa zsinatot hívott össze. Az ellenreformáció vagy rekatolizació ezzel a gyűléssel, az ig tartó tridenti zsinattal vette kezdetét.

5 A barokk A katolikus egyház belső megújulását hirdető, a protestantizmus visszaszorítását és a katolikus hit újjáélesztését szorgalmazó mozgalomban jelentős szerepet játszott a jezsuita rend. Az ellenreformáció változatos eszköztárral működött: a rekatolizáció az újjáéledő inkvizícióban öltött testet, melyet egyértelműen a hívek megfélemlítésének a szándéka vezérelt.

6 A barokk művészet A barokk művészet az emberek lelkének visszahódítását szolgálta. A stílus Rómából indult, meghódította Spanyolországot, a német nyelvterületeket, magyar és lengyel eredményei is jelentősek. A reneszánsznál jóval több országban és társadalmi rétegben érvényesült. Szemléletmódja áthatotta az építészetet, a festészetet, a zenét, a szobrászatot és az irodalmat.

7 A barokk művészet A barokk művészet a reneszánszból fejlődött tovább, de a kifejezés célja és módja döntően megváltozott. A barokk le akarja nyűgözni, el akarja kápráztatni a befogadót. Szenvedélyesség, mozgalmasság, ünnepélyesség, az illúziókeltés szándéka jellemzi. Kedveli a nagy méreteket, halmozza a díszítőelemeket.

8 Építészet A barokk építészetet leginkább a templomok és a kolostorok képviselik. A templomépítészet egyre fokozza a méreteket, tágítja a tereket. Az egyenes vonalakat csigavonalak, kagylóminták törik meg. Az oszlopok kötegekbe rendeződnek, csavarodnak. A templombelsők aranyszínben pompáznak, megszaporodnak a szobrok.

9 Il Gesu, Róma A barokk templomépítészet őstípusa (1584)

10 Szent Jakab székesegyház, Santiago de Compostella, Spanyolország ( )

11 Barokk templombelső Wschowa, Lengyelország

12 Szobrászat, festészet A képzőművészek célja a néző megdöbbentése, elkápráztatása volt. Nem az értelemre hatottak, hanem az érzékek megragadásán keresztül próbálták meggyőzni a közönséget. A szokatlant, a bonyolultat, az izgalmasat részesítik előnyben, a mozgalmasságot, lendületességet közvetítik. Kedvelik az élénk színeket, kiaknázzák a fény-árnyék kínálta lehetőségeket. Az antik és keresztény témák mellett a portrék, az életképek és a csendéletek is kedveltek.

13 Lorenzo Bernini: Szent Teréz extázisa

14 Caravaggio: Szent Máté és az angyal

15 Rembrandt: Levéltel a keresztről

16 Zene A művészeti ágak közül a zene nem csupán megújult, de nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A kialakuló új műfajok közül a bibliai témákat feldolgozó oratórium, valamit az opera és a versenyművek (szólóhangszer és zenekar párbeszéde ) a legjelentősebbek. Leghíresebb zeneszerzők: Vivaldi, J. S. Bach és Hӓndel.

17 A barokk irodalom A kor irodalma a művészi alapelvek tekintetében Arisztotelészt és Horatiust tartotta az abszolút mértéknek. Az antik mesterek kettős célkitűzését, a tanítás és gyönyörködtetés egységét azonban ritkán sikerült megvalósítaniuk, mert a barokk stílus túlfűtöttsége egyértelműen a gyönyörködtetést helyezte előtérbe.

18 A barokk irodalom A barokk irodalmi alkotások jellegzetessége a bravúros formai elemek túltengése: a virtuóz rímtechnika, az emelkedett hang, a merész költői képek, a túlzások, a halmozások és az ellentétek. A barokk kedveli a nagy terjedelmű műveket, a monumentális kompozíciókat.

19 A barokk irodalom A műfajok közül az eposzt és a tragédiát tartották a legelőkelőbbnek, a korszak kiemelkedő alkotásait ezek között találjuk. A keresztény és mitológiai témák itt is vezérszerepet játszanak.

20 Torquato Tasso John Milton Miguel de Cervantes Lope de Vega

21 Zrínyi Miklós Pázmány Péter

22 A rokokó Legtágabb értelemben a 18. század elejétől a 19. század első negyedéig tartott Európa különböző területein. A rokokó szó kagylót jelent. Egyes értelmezések szerint a rokokó válasz a barokk túlkapásaira, egy könnyedebb, játékosabb stílus. A rokokó emberének a célja az élet örömeinek felismerése és hajszolása.

23 A rokokó az irodalomban A rokokó elvilágiasodó szemlélete a pásztorköltészetben és a természetköltészetben jelentkezik először. Újra megjelenik a kert, a zárt világ, a belső térnek megnő a jelentősége. Jellemzi a gáláns, választékos, udvarló és kedélyes hangnem, a zeneiség és a játékosság.

24 A rokokó az irodalomban Hiányzik a fennkölt eszmeiség, a túlfűtött érzelmesség; a barokk nagyságot kicsinyítette, az erőt tompította. További jellemzői: az idill, a bensőségesség ábrázolása, az érzékiség, az élet örömeinek középpontba állítása, a miniatürizálás és a pillanatnyiság kiemelése, a zeneiség, a hangulat érzékeltetése, az irónia.

25 Mikes Kelemen