Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében. Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008

Átírás

1 Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008

2 NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Az előadás tartalma A nemzetközi vándorlás statisztika története Hazai adatforrások A magyarországi migrációs helyzet

3 Miért van szükség migrációs statisztikára? átfogó társadalompolitikai stratégia kialakításához a migráció gazdasági következményeinek előrejelzéséhez a nemzetközi migráció prognózisához

4 A migrációs statisztika kapcsán az alábbi kérdések merülnek fel: Milyen adatforrásokat használ a migrációs statisztika? Milyen intézmények vesznek részt az adatgyűjtésben? Milyen szinteken gyűjtik az adatokat? Hogyan érhetők el ezek az adatok? Milyen az adatok minősége? Melyek azok a területek, ahonnan van adat? Melyek azok a területek, ahonnan nincsen?

5 A migráció rendkívül összetett jelenség, melyet a maga komplexitásában kell kezelni és vizsgálni. A 90-es évek elején a nemzetközi vándorlással összefüggő kérdések a világ szinte minden táján, így az újjáalakuló Európában is egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerültek. Migráció erősödésének okai: Növekvő demográfiai és munkaerő-piaci egyensúlyhiány Egyes országok régiók egyenlőtlen gazdasági fejlődése Számos ország politikai és gazdasági rendszerében bekövetkezett változások

6 A jelenségkör nemzetközi jellege a különböző országok statisztikai megfigyeléseinek összehangolását és egységes fogalmi rendszerének kidolgozását is szükségessé tette. Az Unió bővülése valamint a tagországok migrációs változása kapcsán szükség volt a migrációs statisztikai és menekültügyi adatok bővítésére és a közösségi statisztikai adatgyűjtés minőségének javítására. Eddig csak irányelvek * szabályozták a közösségi migrációs statisztikát. Az új Úniós törvény júliusában lépett hatályba. Az Európai Parlament és Tanács 862/2007/EK rendelete a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról E rendelet a nemzetközi vándorlásra és az állampolgárságra vonatkozó közösségi statisztikák összegyűjtésének és összehasonlításának közösségi szabályait határozza meg, valamint kitér az adatszolgáltatási kötelezettségekre a menedékjogra és nemzetközi védelemre is. *Council Regulation (EC) No 322/37 of 17 February on Community Statistics.

7 Nemzetközi vándorlás statisztika módszertana Az ENSZ* Eurostat ajánlásoknak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzetközi migráció mérése különböző forrásokra épül. A migrációs statisztika adatforrásainak három fő típusa: I. adminisztratív nyilvántartások II. határstatisztikák III. felmérések (megkérdezéses módszerek) *Recommendations Statistics of International Migration, Statistical Papers series M, No.58, Rev.1.

8 I. Adminisztratív nyilvántartások a következők: népesség-nyilvántartás idegenrendészeti nyilvántartás munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartása a külföldiek egészségbiztosítási nyilvántartása adóhivatal SZJA nyilvántartása Előnye: folyamatosan nyilvántartja egy célpopuláció minden egyes tagját meghatározott szempontok szerint Hátránya: a regisztráció közigazgatási célból készül

9 II. Határstatisztika Érkezőkre koncentrálás Számos ország: csak bizonyos csoportokat figyel meg Általános probléma: nem teljeskörű Előnye: az aktuális mozgásokat tükrözi Hátránya: nagyságrendjéből adódóan nem ad átfogó, megbízható adatokat

10 III. Felmérések (megkérdezéses módszerek) teljes körű vagy reprezentatív megkérdezéses módszerek népszámlálások reprezentatív háztartási kérdőívek munkaerő-felmérés Előnye: célzott Hátránya: költséges, minta nagysága eltérő

11 A nemzetközi vándorlás statisztika esetében rendszeres adatgyűjtés Magyarországon 1993 óta folyik. Erről adatok minden évben megjelennek a demográfiai évkönyvben. Ma Magyarországon a nemzetközi vándorlással összefüggő információk gyűjtése több forrásra épül. A KSH is az ENSZ Eurostat* ajánlásainak megfelelően alakította ki vándorlási statisztikáját. *Recommendations Statistics of International Migration, Statistical Papers series M, No.58, Rev.1.

12 Hazai fogalom meghatározás Nemzetközi vándorlás: az eredeti (szokásos) lakóhely országának olyan rövidebb vagy hosszabb időre szóló tartós elhagyása, amelynek célja egy más országban való lakóhely létesítése letelepedés vagy jövedelemszerző tevékenység végzése céljából. Nemzetközi vándorló (migráns): az a személy, aki megváltoztatja szokásos lakóhelye országát. A vándorlás időtartama szerint megkülönböztetünk rövid és hosszú távú vándorlót.

13 Hazai fogalom meghatározás Magyarországra bevándorló külföldi állampolgár Az a tartózkodási, vagy letelepedési engedélyért folyamodó külföldi állampolgár, aki Magyarországra az adott évben belépett. Magyarországról kivándorló külföldi állampolgár Az a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki Magyarországot a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, vagy aki lejárt engedélyét nem hosszabbította meg, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, ezért engedélyét érvénytelenítették. Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár Az a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki a vonatkozási év január 1-jén Magyarországon tartózkodott.

14 HAZAI ADATFORRÁSOK KSH által jelenleg használt adminisztratív nyilvántartások: KH népesség-nyilvántartása BÁH 3 idegenrendészeti nyilvántartása munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartása a külföldiek egészségbiztosítási nyilvántartása (OEP TAJ és BSZJ) adóhivatal-nyilvántartása (APEH SZJA) TAJ= Társadalombiztosítási Azonosító Jel 1996.évi XX törvény BSZJ=Bejelentett személyek jogviszony adatai SZJA=Személyi jövedelemadó

15 Külföldieket nyilvántartó intézmények BÁH KH SZMM KSH OEP PM-APEH OM KÜM

16 Adminisztratív nyilvántartások 1. BÁH Idegenrendészeti nyilvántartása Vízummal rendelkező külföldiek ( < 1 évnél) Tartózkodási engedélyesek (EGT, harmadik országbeliek) Letelepedési (bevándorlási) engedélyesek (> 1 évnél) 2. Központi Hivatal Népesség nyilvántartása Letelepedési (bevándorlási) engedélyesek Menekült státuszt kapottak május 1-je óta EGT tartózkodási engedélyesek Magyar állampolgárságot kapott külföldi állampolgárok Hazatérő, kivándorló magyar állampolgárok Ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok Menekült státuszt kérők, kapottak Befogadottak Illegálisan érkezők, kiutasítottak 3. BÁH Menekültügyi nyilvántartása

17 SZMM nyilvántartások 1. Munkavállalási engedélyek regisztere 2. Keretszerződések alapján munkavállalási (kiadott és érvényes) engedéllyel rendelkező külföldiek, regisztráció és zöldkártya Külföldön foglalkoztatott magyarok

18 OEP nyilvántartások 1. TAJ nyilvántartás (Társadalombiztosítási Azonosító Jel) A társadalombiztosítási rendszerbe kerülő külföldi állampolgárok 2. BSZJ nyilvántartó rendszer (Bejelentett Személyek Jogviszonyadatai)

19 PM-APEH nyilvántartás 1. Adóhivatal nyilvántartása (APEH SZJA) Magyarországon jövedelmet szerzett külföldi állampolgárok Külföldön jövedelmet szerzett magyar állampolgárok

20 KSH felmérései 1. Népszámlálás A népszámlálás időpontjában 3 hónapnál hosszabb ideig hazánkban tartózkodó külföldiek 2. KSH saját adatgyűjtései Magyar állampolgárságot kapott külföldiek (2002) Letelepedési engedélyért folyamodó külföldi állampolgárok (2003) Munkerő-felmérés kiegészítő felvétele

21 A nyilvántartások elemei Jellemzők BÁH PM-APEH SZMM OEP KSH DEMOGRÁFIAI-JELLEMZŐK nem kor születési ország állam polgárság családi állapot a határátlépés dátum a kiutazás időpontja külföldi lakóhely Mo-i lakóhely tartózkodási cél GAZDASÁGI JELLEMZŐK iskolai végzettség képzettség gazdasági aktivitás foglalkozás

22 Az adatforrások jellemzői: Az adatok nem teljes körűek, nem fedi le az összes külföldit a meglévő adatok egy része nem kerül rögzítésre a foglalkoztatási adatok hiányosak kivándorlók szűk köréről van csak információ a különböző szervek, hatóságok által gyűjtött adatok nem mindig összekapcsolhatóak Az előzőekben felsorolt nyilvántartási rendszerek nem statisztikai célra készültek. Ezért szükséges az adatforrások bővítése ill. a meglévő adatforrások azonos értelmezhetőségének biztosítása (közös nevezőre hozás).

23 A migrációs statisztika fejlesztésének okai: I. Nemzetközi oldal Európai Uniós elvárások, az Unió bővülése Tagországok migrációs változása Megnő a nemzetközi vándorlás jelentősége a gazdaságban a közigazgatásban és a statisztikában. EU új törvény* a migrációs statisztika szabályozására júliusától hatályos. *Az Európai Parlament és Tanács 862/2007/EK rendelete a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról

24 A migrációs statisztika fejlesztésének okai: II. Hazai oldal egyetlen adatforrás kevés a migrációs adatok előállításához különböző adminisztratív nyilvántartások együttes használata szükséges 2104/2004. Kormány határozat alapján Migrációs Tárcaközi Bizottság alakult, kormányzati oldalról is ezzel egyértelmű szándék fogalmazódott meg az integrált migrációs adatbázis létrehozására A feladattal a KSH-t bízták meg, ahol rendelkezésre áll a megfelelő szakmai-módszertani bázis és informatikai háttér

25 Fejlesztési alapelvek A gyakorlati fejlesztés során a fokozatosság érvényesüljön: a jelenleg rendelkezésre álló adatforrások maximális kihasználása az egyes nyilvántartások tartalmának és a jelenlegi törvényi környezetnek a megváltoztatása nélkül. tisztázni kellett: hiányzó adatok, információk hogyan pótolhatók, és esetenként mi a leghatékonyabb megoldás. Ezek lehetnek: egy-egy újabb adat beépítése a meglévő nyilvántartások valamelyikébe, adatforrások elemi szintű összekapcsolása, rendszeres kérdőíves statisztikai felmérés a lakosság meghatározott körében.

26 Az integrált migrációs adatrendszer célja Az adatbázisból származó adatok elégítsék ki hazai statisztikai igényeket, a nemzetközi statisztikai követelményeket, alkalmasak legyenek az egyes ágazati migrációs politikák megalapozására.

27 Integrált migrációs statisztikai adatrendszert az alábbiak szerint értelmezzük: Az adatrendszer kialakítása egységes koordinációval történik. Konzisztens: definíciók, nomenklatúrák azonosak vagy egymásnak megfeleltethetők Az adatforrások tartalma közötti összefüggések egyértelműek: kikre terjed ki, hol vannak átfedések, hiányosságok, időrendiség Egységes módszertan: az egyes adatforrások hogyan járulnak hozzá a lefedettséghez, pontosabb becsléshez Minden adatgyűjtő intézmény felelős a saját adminisztratív adatállománya minőségéért

28 A migrációs adatbázis felépítése INTEGRÁLT MIGRÁCIÓS ADATBÁZIS BÁH KH PM APEH SZMM OEP KSH adatgyűjtések Idegenrendészeti Nyilvántartás Népesség nyilvántartás SZJAnyilvántartás külföldiek Munkavállalási Engedélyek rendszere BSZJnyilvántartás Letelepedési kérdőív TAJnyilvántartás Állampolgársági kérdőív

29 Migrációs helyzet Bevándorló külföldi állampolgárok életútja Vízum Tartózkodásimunkavállalási engedély Letelepedési engedély Magyar állampolgárság megszerzése

30 Bevándorlók A nemzetközi vándorlás szereplői Magyarországon tartózkodók Magyar állampolgárságot kapott Munkavállalási engedéllyel rendelkezők Kivándorlók

31 A külföldi állampolgárok nemzetközi vándorlásának összefoglaló adatai Summary data of foreign citizens international migration Év Bevándorló Kivándorló Vándorlási különbözet Magyarországon tartózkodó Külföldi állampolgárok Január 1. Foreign citizens residing in Hungary 1 January Menekült státust kapott külföldiek Magyar állampolgárságot kapott külföldiek Year Immigrant Emigrant Difference in migrations Száma number Össznépesség Százalékában Percentage of total population Refugees People naturalized in Hungary , , , , , , , , , ,74....

32 2007 A nemzetközi vándorlás alakulása Magyarországon fő Bevándorlók Kivándorlók Magyar állampolgárságot kapott személyek

33 A bevándorlók megoszlása földrészek szerint Foreign citiziens immigrating by continens Ázsia 13% Amerika 3% Afrika 1% Európa 83%

34 Bevándorló II. származási ország Románia 36% 44% 35% 30% Ukrajna 9% 12% 11% 13% Szerbia Montenegro 9% 9% 7% 12% Európai Unió 15 10% 9% 8% 8% Kína 9% 5% 6% 9%

35 A bevándorlók megoszlása nemenként és korcsoportonként, % 80% 60% 40% 20% 0% Ország összesen (férfi) Bevándorlók (férfi) Ország összesen (nő) Bevándorlók (nő) X

36 A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma megoszlása nemenként Number and distribution foreign citiziens residing in Hungary by sex Év Year férfi male A külföldi állampolgárok száma Number of foreign citiziens nő female összesen total A külföldi állampolgárok megoszlása, % Dstribution of foreign citiziens, % férfi male nő female összesen total Ezer férfira jutó nő Number of females per thousand males Ezer magyar állampolgárra jutó külföldi állampolgár Numver of foreign citiziens per thousand HUngarian citiziens ,0 47,0 100, , ,7 48,3 100, , ,7 51,3 100, , ,8 51,2 100, , ,9 51,1 100, , ,5 51,5 100, , ,3 51,7 100, , ,1 49,9 100, , ,6 49,4 100, , ,5 48,5 100, ,4

37 A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok megoszlása állampolgárság országa szerint, január 1. Distribution of foreign citiziens residing in Hungary by country citizienship, 1 january % 6% 2% 1% 37% 2% 3% 8% 10% Románia Romania Ukrajna Ukraine Szlov ákia Slov akia Kína China Egy esült Államok United States 15% EU-15 EU-15 Szerbia és Montenegró egy ütt Serbia and Montenegro together Oroszország Russia Vietnam Vietnam Egy éb Other

38 Az ezer lakosra jutó Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma megyénként, január 1. Foreign citiziens residing in Hungary per thousands population by counties, 1 January 2008

39 Nemzetközi vándorlás statisztika jelentősége A különböző adatforrások együttes alkalmazása biztosíthatja olyan statisztikai rendszer létrehozását, mely elegendő ismeretet nyújt a nemzetközi vándorlás nagyságának és jellemzőinek értékeléséhez, a vándorlással kapcsolatos átfogó társadalompolitikai stratégia kialakításához, a nemzetközi migráció demográfiai prognózisaihoz, gazdasági következményeinek előrejelzéséhez, hozzájárulhat a munkaerő-piaci helyzet jobb felméréséhez.

40 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!