Személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség formái és ellenőrzési lehetőségei Szakdolgozat

Átírás

1 Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség formái és ellenőrzési lehetőségei Szakdolgozat Kovács Gábor

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A szakdolgozat témájának tartalmi ismertetése A szakdolgozat logikai vázának a bemutatása Az adózás rendjéről szóló és személyi jövedelemadó törvények Az Art. történeti áttekintése Az Art. és Szja. törvények a szakdolgozat témáját érintő közelmúltbeli változásai Magánszemélyek és mezőgazdasági őstermelők bevallási kötelezettsége Bevallási kötelezettség teljesítése hagyományos bevallási nyomtatványon Egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás Adónyilatkozat Munkáltatói adó-megállapítás A mezőgazdasági őstermelők bevallási kötelezettségének speciális esetei A törvény által meghatározott ellenőrzési lehetőségek A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bemutatása A NAV történeti háttere és jogelőd szervezetének bemutatása Az ellenőrzési eljárás Az ellenőrzések fajtái Az ellenőrzési eljárásokra vonatkozó határidők Az ellenőrzés megindítása Az ellenőrzési eljárás lezárása Az adóhatóság jogai és kötelezettségei Az adózó jogai és kötelezettségei Bevallás utólagos ellenőrzése Becslés A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013-as és 2014-es statisztikáinak az elemzése Személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó statisztikák elemzése Ellenőrzési eljárásokhoz kapcsolódó statisztikák elemzése Esettanulmány Észrevételek a választott szakdolgozati témáról Összegzés Hivatkozási jegyzék

3 10. Irodalomjegyzék Idegen nyelvű összefoglaló Mellékletek

4 Bevezetés A szakdolgozat témájának tartalmi ismertetése Szakdolgozatom témájának a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség formáinak és ellenőrzési lehetőségeinek bemutatását választottam, alapul véve az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) és a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) vonatkozó rendelkezéseit. Jelen témakör már korábban felkeltette az érdeklődésemet és úgy gondoltam, érdemes erről a témáról írnom a szakdolgozatomat, ugyanis ez egy olyan terület, amelyről a törvényértelmezésen felül, konkrét esettanulmányokat, elemzéseket és összevetéseket is be tudok mutatni. Mielőtt a dolgozatot elkészítettem alapos kutatómunkát végeztem, mind a jelenleg hatályos törvényeket, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal publikussá tett információit beszereztem, értelmeztem és elemeztem, majd azokat felhasználva írtam meg a szakdolgozatomat. Mindent megtettem azért, hogy az elérhető összes információt összegyűjtsem a választott témámmal kapcsolatban, és törekedtem arra, hogy azokat elemezve a legfontosabb adatokat bemutassam. A szakdolgozatom elkészítésével egy olyan téma elemzését vittem véghez, mely a magánszemélyek és mezőgazdasági őstermelők személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos. A szakdolgozat logikai vázának a bemutatása A szakdolgozat első részében az Art. és az Szja tv. a személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó információit, és ugyanezen törvények legfontosabb változásait mutatom be. A második részben foglalkozom a magánszemélyek és mezőgazdasági őstermelők bevallási kötelezettségeivel és azok formáival: a hagyományos nyomtatványon történő bevallást, az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallást, az adónyilatkozatot, a munkáltatói adómegállapítást és a mezőgazdasági őstermelők bevallásának speciális eseteit ismertetve. Ezeken felül ugyanebben a fejezetben mutatom be a törvény által meghatározott ellenőrzési lehetőségeket. Ezt követően teszek említést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, annak történetéről és jogelőd szervezetéről. 4

5 A következőkben mutatom be többek között az ellenőrzés fajtáit, az egyes ellenőrzési eljárások határidejére vonatkozó szabályozásokat, az adóhatóság és az adózó jogait és kötelezettségeit; és a magánszemélyek Szja. bevallásaihoz kapcsolódó, ellenőrzést érintő témaköröket. A szakdolgozatom következő részében összevetem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a személyi jövedelemadóról szóló Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóságának és évi publikált statisztikáit, azokat elemezve mutatom be az erre az adónemre vonatkozó legfontosabb információkat. Végül a szakdolgozatom utolsó részében, az esettanulmányban egy mintapéldán keresztül bemutatom a személyi jövedelemadó bevallás ellenőrzésének folyamatát. 5

6 Az Art. és az Szja törvény Az Art. történeti áttekintése Az adózás rendjéről szóló törvényt 2003-ban fogadta el az Országgyűlés. E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. (Art. 1. (1) bekezdés) Kódexszerűen meghatározza az adózás eljárási rendjét, megállapítja az adózás során érvényesülő közös szabályokat. A törvényben rögzítésre került mind az adózó, mind az adóhatóság fogalma. Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, olyan törvény írja elő, amely adót vagy költségvetési támogatást állapít meg. Az adózó számára a törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy amennyiben jogait, kötelezettségeit nem tudja, vagy nem kívánja személyesen gyakorolni, képviselőt vehessen igénybe. Magyarországon az adóhatóságok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal: annak adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, és vámszerve, mint vámhatóság; az önkormányzat jegyzője és a fővárosi és megyei kormányhivatalok bizonyos esetekben. Alapelvei, hogy mind az adózó, mind az adóhatóság csak ennek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait, teljesítheti kötelezettségeit, és az adóhatóság minden ügyben a törvényeknek megfelelően mindenféle megkülönböztetés nélkül köteles eljárni, intézkedni. Az alapelvek közül kiemelést érdemel a következő is: Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. (Art. 1. (5) bekezdés) A törvény a Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személyekre; lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet elérő magánszemélyekre, jogi személyekre és egyéb szervezetekre; közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban részt vevő személyekre vonatkozik. Amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik, úgy a vámszabad területre is ennek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (Art. 3. ) 6

7 A törvényben meghatározásra kerülnek egyebek mellett a bejelentés szabályai; az adóregisztrációs eljárás keretei; rendelkezik az adómegállapításról és az önadózásról; a személyi jövedelemadó bevallás formáiról (például az adónyilatkozat, egyszerűsített bevallás); az adatnyilvántartásokról, adatszolgáltatásokról és adótitkokról; a hatáskörökről és illetékességekről (többek között az állami adó- és vámhatóságéról); az adóigazgatási eljárásról; az ellenőrzésekről; a hatósági és végrehajtási eljárásokról; a jogkövetkezményekről és mindezek mellett a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról és az adóügyek elektronikus intézéséről. Bár szakdolgozatomnak szorosan nem témája, fontos megemlíteni az Art. mellett a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt (továbbiakban Ket.). Ahogyan neve is tartalmazza az eljárási kérdéseket alapvetően a közigazgatási eljárásokban ez a törvény határozza meg, azonban a Ket. és az Art. kapcsolata speciális. A két törvény viszonylatában a Ket. egy úgynevezett keretjogszabályként jelenik meg, amely előírásait mindazon esetekben kell alkalmazni, amelyeket az Art. nem szabályoz, az adózás vonatkozásában azonban az Art. előírásai az irányadóak. Például az ügyintézési határidő a Ket. szerint 21 nap, míg az Art. adóügyekben ezt 30 napban határozza meg. (Ket. tv.) Az Art. és Szja. törvények a szakdolgozat témáját érintő közelmúltbeli változásai január 1-ével több változtatás került be az adózás rendjéről szóló törvénybe, melyekből a szakdolgozat témájához kapcsolódó legfontosabb változtatások a következők: Az év elejétől bekerült a törvénybe, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok is adóhatóságoknak minősülnek azokban az esetekben, ha azok az önkormányzati adóhatóságok felettes szerveként járnak el. A módosítás lényegében csak egy pontosítás, ugyanis a helyi adóügyekben korábban meghozott elsőfokú határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket a kormányhivatalok elődjei, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok bíráltak el, míg 2013-tól a kormányhivatalok továbbra is csak másodfokú hatósági jogkörben járnak el, kiterjedt adóztatási hatáskörökkel továbbra sem rendelkeznek. Az Art ban változásokat ír elő a bevallási szabályokra, melyben többek között az egyszerűsített bevallásra is kitér. Az adóhatóság által az adózónak küldött 7

8 ajánlatot ez évtől kezdve nem kell visszaküldenie az adózónak a feladó szervhez csak javítás esetén. Amennyiben nem történik javítás az ajánlatban, annyiban az már a bevallási kötelezettség teljesülésének minősül január 1-jétől az egyszerűsített bevallás választásának feltétele változott, a korábbiaktól eltérően feltétel lett az, hogy az adózó belföldi lakcímét közölje. Míg az előző években elég volt az elektronikus levélcím feltüntetése is a lakcím megadása helyett, úgy ettől az évtől kezdve a bevallási ajánlatot ha az adózó az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal egyetért az állami adóhatóság kizárólag a magánszemély lakcímére postázza, elektronikus levélcímre való kiküldés már nem választható lehetősége az adózónak. A személyi jövedelemadó bevallás egyszerűsített formája, (melyről a későbbiekben részletes említést teszek) a köznyelvben söralátét -ként emlegetett adónyilatkozat évben került bele a törvénybe, évben, a évi bevallási kötelezettség teljesítésére már alkalmazható volt. Az adónyilatkozat az adózó által beadott adóbevallásnak minősül, és azt az adóévet követő május 20-áig kell benyújtania az adózónak. A törvény 2013-tól kezdődően jelentős változásokat ír elő az adóellenőrzés területén belül is. Az adóhatóság azt a magánszemélyt, aki vállalkozói tevékenységet nem végez, önellenőrzésre hívhatja fel, amennyiben a magánszemély bevallásának adataiból és a rendelkezésre álló adatokból az adózó terhére vonatkozó eltérést állapít meg az adóhatóság. Miután a felhívást közölte az adóhatóság az adózóval, 30 napig nem végezhet ellenőrzést a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében. ( Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?, Mit kell tudni az adózás rendjéről?, ADÓ 2013 HVG, megjelenés éve: 2012, 5. Különszám, 6-17., oldal) Ahogy 2013-ban, úgy január 1-ével is több, a szakdolgozat témájához kapcsolódó változás került be az Art. és Szja. törvényekbe. Az Art-ot érintő változtatások a következőek: Megváltozott az adónyilatkozat tartalma, innentől kezdve, ha az adózó adónyilatkozatot nyújt be, akkor a nyilatkozatnak a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának és az összes, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét kell tartalmaznia, míg korábban az adónyilatkozat a csökkentett összeget tartalmazta. Változott a benyújtott bevallás önellenőrzésének módosításával történő időponti korlátja, ugyanis az a bevallás esedékessége előtt is önellenőrizhető lett. Amennyiben a 8

9 bevallási határidő előtt történik a bevallás helyesbítése, akkor a helyesbített adó vagy költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. Fentiek mellett az Art-ban rögzítésre került, hogy megváltozott a kiutalási határidő számítása is, miszerint a kiutalási határidőt az ellenőrzés kezdetétől, vagy a már folyó ellenőrzés befejezését akadályozó tényező megszűnésétől kell számítani január 1-ével az Szja tv. is kiegészítésre került, melyben szereplő változtatások közül a szakdolgozat témáját érintő legfontosabbak: Bővítésre került a családi kedvezmény: a személyi jövedelemadón túl a levont járulékokból is érvényesíthető a kedvezmény, mind a magánszemélyek, mind az egyéni vállalkozók körében. Változott a személyi jövedelemadó kedvezmény egy fajtájának, az önkéntes pénztári kedvezménynek az elszámolhatósága: míg korábban az így érvényesíthető összeg 100 és 150 ezer forint között volt, attól függően, hogy a pénztártag mikor érte el a nyugdíjkorhatárt és hány pénztárnak volt a tagja; addig 2014-től ennek a kedvezménynek az összege nem haladhatja meg a 150 ezer forintot, függetlenül attól, hogy egy vagy több fajta, különböző nyugdíjpénztárba teljesít befizetést a pénztártag, illetve, hogy mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Bevezetésre került a személyi jövedelemadó egy új kedvezménye, a nyugdíjbiztosítási kedvezmény. Amennyiben a magánszemélynek van üzleti nyugdíjbiztosítása, akkor a díjként fizetett összeg 20 %-át a magánszemély adójának terhére az állami adóhatóság átutalja az üzleti biztosítóhoz. E miatt a magánszemély a saját befizetésénél magasabb nyugdíjbiztosítási szolgáltatásra lesz jogosult. ( Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?, Mit kell tudni az adózás rendjéről?, ADÓ 2014 HVG, megjelenés éve: 2013, 6. Különszám, 6-21., oldal) Az előző évekhez hasonlóan 2015-ben is több, a szakdolgozat témájához kapcsolódó változás került be az Art. és Szja törvényekbe. Az Art-ot érintő, ide kapcsolódó változás az, hogy egységes lett az Szja. bevallások benyújtásának határideje, a munkáltatói adómegállapítást az adóévet követő év május 20-ig kell benyújtani, míg korábban a határidő június 10-e volt. Az Szja törvénybe bekerült az első házasok kedvezménye, mely egy adóalap csökkentő kedvezmény, miszerint minden olyan párnál, akiknél legalább az egyik fél az 9

10 első házasságát köti, ott együttesen havi Ft-tal csökkenthetik az adóalapjukat 24 hónapon keresztül. Fentiek mellett, a szakdolgozat témájához kapcsolódó más változtatás, hogy a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők veszteségüket ettől az évtől kezdve csak a keletkezés évét követő öt évben határolhatják el. ( Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?, Mit kell tudni az adózás rendjéről?, ADÓ 2015 HVG, megjelenés éve: 2014, 6. Különszám, 6-14., oldal) Magánszemélyek és mezőgazdasági őstermelők bevallási kötelezettsége A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). (Szja tv. 2. (4) bekezdés) Mezőgazdasági őstermelőnek azt a nem egyéni vállalkozó magánszemélyt nevezi meg az Szja tv., aki a saját gazdaságában növényt termeszt, ültetvényt telepít, állatot tenyészt, terméket dolgoz fel úgy, hogy az a saját gazdaságban előállított anyag felhasználásával történik. Az ilyen státuszú magánszemélynek őstermelői igazolvánnyal kell rendelkeznie, valamint 16. életévét már be kellett töltenie (továbbiakban: őstermelő). Art (1) Az adót, a költségvetési támogatást a) az adózó: önadózással, b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel c) az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg. Art (1) A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját, és nyújtja be adóbevallását vagy adóját a munkáltatójához 10

11 intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg. (Art. 25. és 33. (1) bekezdések) A magánszemélyek a bevallási kötelezettségüket több módon teljesíthetik, melyek a következők: a kötelezettség teljesíthető az önadózás hagyományos formájával, bevallási nyomtatványon, egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallással vagy adónyilatkozattal. A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódóan ezt a három bevallási lehetőséget nevezzük összefoglaló néven önadózásnak. A negyedik bevallási kötelezettség teljesítési lehetőség a munkáltatói adómegállapítás. A fenti lehetőségek közül a magánszemélyek részben választhatnak, részben kötelesek használni az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokat, például a működő egyéni vállalkozók bevallási nyomtatványon tehetnek eleget kötelezettségüknek. A mezőgazdasági őstermelők akkor kötelesek bevallás benyújtására, ha az éves bevételük támogatások nélkül eléri a 600 ezer forintot. Bevallási kötelezettségének eleget tehet nyilatkozattal ebben az esetben hagyományos nyomtatványon, egyszerűsített bevallás, illetve munkáltatói adómegállapítás részeként, vagy tételes költségelszámolással vagy az átalányadózás szabályai szerint. Ez utóbbi két esetben a hagyományos bevallási nyomtatványt kell alkalmaznia. 11

12 Bevallási kötelezettség teljesítése hagyományos bevallási nyomtatványon A magánszemély mentesül a bevallás benyújtási kötelezettség alól, amennyiben az adóévben egyáltalán nem vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet az Szja. tv. rendelkezései szerint nem kell bevallani, részletesen a törvény 1. számú melléklete tartalmazza az adómentes bevételeket. Ilyen bevétel lehet például a gyermekgondozási segély, magánszemély által megszerzett örökség, nyugdíj. (Szja tv. 1. melléklet) Amennyiben az adózó az adóévre vonatkozóan nem az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallást választotta nyilatkozatában (1453NY-es nyomtatvány) és nem is a munkáltató által történő adóbevallást (14NY29-es nyomtatvány), vagy ha nem felel meg a feltételeknek és nem nyújt be adónyilatkozatot (1453NYILATKOZAT), akkor a hagyományos bevallási nyomtatványt kell kitöltenie. A 2014-es évről a 1453-as nyomtatvány szól, amely: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás, a magánszemély jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelő különadó, a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont egyéni nyugdíjjárulék visszaigényelhető összegének, a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékának a bevallására szolgál. A nyomtatvány egy viszonylag összetett dokumentum, amely egy előlapból, A-B-C jelzésű főlapokból, számozott pótlapokból és egy nyilatkozatból áll, amelyben az adózó rendelkezhet a befizetett személyi jövedelemadójának 1+1 %-áról. Magánszemélyekre a főlapokon túl a 01-estől a 09-ig tartó; mezőgazdasági őstermelőkre az előzőeken túl a 12- es pótlapok is, egyéni vállalkozókra a fentiek mellett a pótlapok vonatkoznak. Az adózónak február 15-ig meg kellett kapnia az adóbevallásához szükséges minden igazolást és tájékoztatást. Amennyiben az adózó egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, annyiban az adóbevallását február 25-ig be kellett nyújtania és teljesítenie ugyanezen határidőig az esetleges adófizetési kötelezettségét is. Minden más esetben május 20-a volt az adóbevallás 12

13 benyújtásának és a megállapított adó megfizetésének a végső határideje. A visszaigényelhető adó kiutalásának határideje a bevallás beérkezésétől számított 30. nap, legkorábban március 1. (Art. 37. ) Az adózó a dokumentum benyújtását két féle módon teheti meg, nyomtatványon melyet postai úton vagy személyesen juttathat el az adóhatósághoz, illetve elektronikus úton. Utóbbinak feltétele, hogy meglévő Ügyfélkapus regisztrációja legyen. A törvény rendelkezik az elévülési időről, ebből eredően hogy december 31-éig meg kell őrizzen az adózó minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a évi adóbevallása kitöltése során felhasznált, de ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia. (Art ) Egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás A magánszemély az adóhatóság közreműködését veheti igénybe a személyi jövedelemadó alapjának és összegének megállapításához. Ezt a lehetőséget akkor választhatja a magánszemély, ha megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek. Egyszerűsített bevallást az a magánszemély adhat be, aki az adóévben kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből a munkáltató az adót vagy adóelőleget levonta; ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége; mindezek mellett nem volt egyéni vállalkozó; mezőgazdasági őstermelői tevékenységből adóköteles bevétele nem származott és nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani. (Szja tv. 12. ) Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás lehetőségének megteremtése előtt már működött egy hasonló adózási mód, az adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági adómegállapítás. Ennek a célja az volt, hogy úgy könnyítsen a munkáltatók adminisztratív terhein, hogy segítséget nyújt a magánszemélyeknek az adó megállapításához január 1-jétől az adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági adómegállapítás helyett került bevezetésre az egyszerűsített bevallás. A korábbi formához képest ez nagyobb szabadságot adott a magánszemélyeknek, hiszen míg az adóhatósági adómegállapítás egy végrehajtható okirat volt, tulajdonképpen a magánszemély bevallása, addig az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás egy ajánlat a magánszemély részére, melynek elfogadása, módosítása, nem hagyományos bevallással történő kiváltása egyszerűen megoldható. 13

14 Arról, hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallást választja-e az adóévet követő év február 15-ig kell bejelentést tennie az adóhatósághoz. A bejelentés két módon történhet meg, papíron vagy elektronikus úton, a 1453NY számú nyilatkozat kitöltésével. Ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokról, mint például a családi kedvezmény megosztásáról, súlyos fogyatékosság kedvezmény igénybevételéről, önkéntes pénztári kedvezményről, stb. Kiemelendő, hogy ez a nyilatkozat sokkal egyszerűbb, mint az adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági adómegállapítás esetében volt. Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség folyamata: február 15-ig a magánszemély benyújtja a 1453NY jelű nyomtatványt, ezzel elindítja a folyamatot. Az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján mely részben a munkáltatótól, kifizetőktől beérkező bevallások, egyéb adatszolgáltatások, részben a magánszemély által tett nyilatkozaton feltüntetett adatokat takarja elkészíti a bevallási ajánlatot. A nyomtatvány száma 1453E, melyet április 30-ig megküldött a magánszemély részére. Az ajánlat formáját tekintve lényegesen egyszerűbb, mint egy bevallási nyomtatvány, lévén csak azon sorokat tartalmazza, melyben érdemi adatok szerepelnek egyszerűbb esetben egy lapon elfér. Az ajánlat mellett az adóhatóság megküldi a forrásadatokra vonatkozó kimutatást is, mely adószám szerint tartalmazza, hogy az ajánlat jövedelem adatai honnan származnak. A magánszemély az ajánlaton szereplő adatokat összeveti a rendelkezésére álló igazoláson szereplő adatokkal, melyhez segítségül felhasználhatja a forrásadatokat is. Amennyiben a magánszemély egyetért az ajánlattal, azon semmilyen formában nem kíván módosítani, úgy további teendője nincs, május 20-i dátummal a bevallási kötelezettsége teljesítettnek minősül, erre az időpontra kell a befizetési kötelezettséget rendeznie, illetve ettől a naptól indul a kiutalásra nyitva álló 30 napos határidő számítása. Módosítási igény esetében az érintett sor mellett tollal ki kell tölteni a helyes adatot és aláírva azt visszapostázni, a postára adás legkésőbbi dátuma évben május 20. lehetett. A dátum kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis a késetten visszaküldött 14

15 módosított ajánlatokat az adóhatóságnak már nem áll módjában figyelembe venni ilyen esetekben önellenőrzés benyújtására van lehetőség. Az adóhatóság a visszaküldött ajánlatokat a javított adatok alapján ismételten átszámolja és az eredményről értesítést küld a magánszemélynek. Az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a kötelezettséget megfizetni, illetve ettől az időponttól számítódik a kiutalási határidő is. Előfordulhat azonban az az eset is, amikor az adóhatóság arról értesíti a magánszemélyt, hogy részére egyszerűsített bevallási ajánlat nem készíthető. Pl. akkor, ha olyan jövedelem adatról van információ, mely kizárja a magánszemélyt az egyszerűsített bevallási kötelezettség lehetőségéből, vagy nincs a magánszemélyre vonatkozó adat. Előbbi esetben hagyományos nyomtatványon kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Adónyilatkozat 2011-től épült be a jogszabályba az adónyilatkozat jogintézménye, mint a személyi jövedelemadó bevallás legegyszerűbb formája. Ennek a fajta bevallásnak minimális az adattartalma, kizárólag a személyes adatokat, az összevont adóalap és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, az adófizetési kötelezettséget, a levont személyi jövedelemadót és adóelőleget tartalmazza. Ezt a bevallási módot azok választhatják, akik megfelelnek az Szja. törvényben rögzített feltételeknek, miszerint az év közben tőlük levont adóelőleg maximum Fttal tér el a tényleges adókötelezettségüktől. Mindemellett meg kell egyeznie az általuk az adóelőleg megállapítás során érvényesített kedvezménynek az adónyilatkozat szerinti tényleges kedvezmény összegével. Adónyilatkozatot nem tehet az a magánszemély, aki az adóévben egyéni vállalkozó volt; mezőgazdasági őstermelőként adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására köteles; vagy például tételes átalányadózást választott az adóévben a fizető-vendéglátó tevékenységére. (Szja tv. 11/A ) Az adónyilatkozat az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, papíron vagy elektronikus úton nyújtható be. A évi személyi jövedelemadó kötelezettség adónyilatkozattal történő teljesítéséhez a magánszemélyeknek a 1453ADÓNYILATKOZAT számú nyomtatványt kell kitölteniük. 15

16 Fontos változás történt korábban, ugyanis a 2012-es adóévben az adójóváírás kedvezménye megszűnt, ezért az ehhez kapcsolódó kizáró feltételek is megszűntek tól újabb változások léptek érvénybe azokra a magánszemélyekre vonatkozóan, akik adónyilatkozatot tehetnek, meg kell felelniük több követelménynek ahhoz, hogy ezt a bevallási módot választhassák. A legfontosabb követelmények a következők: az adóévben kizárólag, az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet; az adóévben más kifizetőktől kizárólag külön adózó jövedelmeket szerzett, amelyből a kifizetők az adót hiánytalanul levonták; tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot az adóelőleg megállapítása során nem számolt el; a levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben nem több mint ezer forint; az összevont adóalapjából családi kedvezményt, az adóból súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt egyáltalán nem, vagy csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített; az adóévben nem szerzett külföldön is adóztatható jövedelmet; az adóévben belföldi illetőségű volt; az adóévben nem volt egyéni vállalkozó; mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására; az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást. (Szja tv. 11/A ) Az adónyilatkozathoz nem kapcsolódik befizetési és kiutalási határidő, lévén a maximum 1000 Ft-os eltérést nem kell megfizetni és kiutalásra sem kerül. Ahogy fentebb részleteztem, a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesíthető az önadózás három választható formájával. Mindezek mellett a magánszemélyek igen jelentős részénél a munkáltatói adómegállapítás módszere használatos, melyet a következőkben ismertetek. 16

17 Munkáltatói adó-megállapítás Szja A munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját - az e - ban foglalt feltételek fennállása esetén - az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltató (az adó elszámolását vállaló munkáltató) állapítja meg és számolja el. E alkalmazásában az adó elszámolását vállaló munkáltató a társas vállalkozás is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles. (Szja tv. 14. ) Art Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. (Art. 27. ) Az adómegállapítás speciális esete az, amikor az adót az adózó helyett a kifizető, a munkáltató, illetve az adó beszedésére kötelezett állapítja meg. A kifizető más személy adóját csak abban az esetben állapítja meg, ha azt a törvény előírja. A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. A munkáltatónak, illetőleg a kifizetőnek kell a levont adót, adóelőleget megfizetnie, és ha a levonás megtörtént, akkor az adó az adó alanyától nem követelhető. Fenti állítás igaz az adóbeszedésre is, az adót a beszedést követően csak az adóbeszedésre kötelezettnek kell megfizetnie, az csak tőle követelhető. A két adómegállapítási mód között lényeges különbség van a felelősség kérdését illetően akkor, ha valamilyen okból elmarad az adóelőleg, illetve az adó levonása, beszedése. A kifizető akkor a felelős, ha az adót, adóelőleget levonták. A kifizetőre vonatkozó rendelkezésekből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a magánszemély adóalanytól a le nem vont adót, adóelőleget utólag is lehet követelni. 17

18 A munkáltatói adómegállapításra már az első személyi jövedelemadó kötelezettséggel érintett év vonatkozásában, azaz 1988-ra is volt lehetőség. Amennyiben a magánszemély a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, és erre vonatkozóan nyilatkozatot ad a munkáltató felé, akkor a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Jelenleg a munkáltatót választási lehetőség illeti meg. Ezt a választási lehetőséget az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallást megelőző adóhatósági adómegállapítás törvénybe iktatásával párhuzamosan építették be a jogszabályba, korábban ez a magánszemély választását követően a munkáltató részére kötelezettség volt. A jogalkotó szűkítette a magánszemély lehetőségét a munkáltató választási lehetőségével, ezzel párhuzamosan azonban alternatívát kínált a magánszemély részére. További törvényi kötelezettsége a munkáltatónak, hogy amennyiben nem vállalja az elszámolást, úgy köteles a magánszemélyt az adónyilatkozat és az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás (korábban adóhatósági adómegállapítás) lehetőségéről tájékoztatni. Amennyiben a munkáltató vállalja az adómegállapítást, úgy a magánszemélynek január 31-ig nyilatkoznia kell. A megállapítást a fenti nyilatkozat és az adóalap alapján az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével, az adóévet követő év április 30-ig teszi meg és erről igazolást ad a munkavállalónak, majd az adóévet követő év május 20-áig elektronikus úton továbbítja az adóhatósághoz évtől a munkáltatót további kötelezettség is terheli: a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyekről az adóévet követő év február 12-ig adatot szolgáltat az adóhatóság felé. (Art. 27. ) Amennyiben a munkáltatói adómegállapítás visszaigényelhető adót tartalmaz, úgy azt a magánszemély közvetlenül a munkáltatótól kapja meg. Befizetendő adó esetén elsősorban a munkáltató vonja le a következő időszaki béréből, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a magánszemélynek azt az adóhatósághoz kell közvetlenül megfizetnie. A mezőgazdasági őstermelők bevallási kötelezettségének speciális esetei Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek - függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg - a támogatások összegével csökkentett őstermelői 18

19 tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem kell jövedelmet számolnia és ezt a bevételét nem is kell bevallania. A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét, mely meghatározza a bevallási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeit is. A tételes költségelszámolást választó őstermelő, aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 6 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is. A nyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásban tehető meg, de a nyilatkozatételi jogával az is élhet, aki munkáltatói elszámolást, vagy adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást ad. Abban az esetben, ha a tételes költségelszámolást választja az őstermelő, akkor költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása. A mezőgazdasági kistermelőknek lehetőségük van 40 % költségátalány elszámolására. A harmadik módszer melynek alkalmazására csak a mezőgazdasági kistermelők jogosultak a jövedelem átalányban történő megállapítása. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő tételes költségelszámolással vagy átalányadózással állapítja meg a jövedelmét, akkor azt a május 20-áig benyújtandó 1453-as bevallásban kell bevallania. Ha a mezőgazdasági őstermelő áfa fizetésére kötelezett vagy őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozó is, akkor a bevallást február 25-éig kell benyújtania. A mezőgazdasági őstermelő egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett, melynek alapja és mértéke függ a jövedelem számítás módjától, az alábbiak szerint: 19

20 A mezőgazdasági őstermelő az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik. A biztosított mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik ez a mentesség, mégpedig addig az összegig, amely után járulékot fizet. A mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját ennek megfelelően csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával. (Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának Alapvető szabályai 2013 Nemzeti Adó- és Vámhivatal információs füzete) A fentieket, illetve az egyéb részletszabályokat az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény tartalmazza. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget a személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. A törvény által biztosított ellenőrzési lehetőségek alapadatai A munkáltatónak, a kifizetőnek illetőleg az Art. 52. (4) bekezdésének l), p), r), s), t) pontjában meghatározottaknak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást kell tenniük az adó és társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról és/vagy többek között az alábbi adatokról: a Tbj ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól, a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról, a magánszemély természetes személyazonosító adatairól, neméről, állampolgárságáról, 20

21 a magánszemély adóazonosító jeléről, a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont nyugdíjjárulék összegéről, a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összegéről, a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, az általa kifizetett, az összevont adóalapba tartozó bevételről és az adóelőleg alapjáról, a költség elszámolási módról és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételekről, a megállapított adóelőlegről, a ténylegesen levont adóelőlegről, az adóelőleg-levonás elmaradásának okáról, az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont, illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt a kifizetést, amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, amelynek adója nulla százalék, amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles, amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély, amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli, a külföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem összegéről, és az általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegéről, a magán nyugdíjpénztári tagság tényéről, a szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről. (Art. 31. (2) bekezdés) 21

22 A legfontosabbnak ítélt adatszolgáltatási kötelezettségeket a fentieken túl a következőkben emelem ki: A befektetési szolgáltató az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az olyan ügyletben résztvevő személyek azonosító adatairól, amikor az ügylet során az az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír számláról a másik fél tulajdonában levő értékpapír számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást teljesített. A nyugdíjat, rehabilitációs járulékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot folyósító szerv az adóévet követő év február 15. napjáig az állami adóhatóság felé elektronikus úton adatot szolgáltat ezeknek a járandóságnak, járadékoknak az adóévi összegéről. Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv, ha olyan igazolást állít ki, amelynek alapján a magánszemély adókedvezmény igénybevételére jogosult, ennek az igénybevételére jogosító igazolás tartalmának a közlésével adatot szolgáltat az adózónak a kiadott igazolásról. Az adóévet követő év január 31-éig kell az adatszolgáltatást elektronikus úton az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv illetékes állami adóhatóságához teljesíteni. Emellett a tárgyhónapban kiállított adókedvezményre jogosító igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig küldi meg a kiállító szerv elektronikus úton az állami adóhatóság részére abban az esetben, ha a személy tartósan álláskeresőnek minősül, vagy gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény ellenőrzése céljából szükséges. (Art. 52. (4) bekezdés, 3. számú melléklet) 22

23 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bemutatása A Nemzeti Adó- és Vámhivatal történeti háttere és jogelőd szervezeteinek bemutatása A Pénzügyminisztérium Bevételi, később Ellenőrzési Főigazgatósága július 1-én a 16/1967-i (VI. 18.) kormányrendelet nyomán megalakult a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága négy területi igazgatósággal. A Főigazgatóság országos hatáskörű szerv volt, mely a minisztériumok irányítása alá tartozó állami vállalatok pénzügyi ellenőrzését végezte. A Kormány január 1-ével megszüntette az adóztató szervezet széttagoltságát. Megyei hivatalokat szerveztek a tanácsi adóhatóságokból, és ezeket a Főigazgatóság területi hatálya alá helyezték. A későbbiekben már a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága néven működő szervezetnél a mai rendszerhez hasonlóan történt az adók, támogatások könyvelése, nyilvántartása és kifejlesztették többek között a dokumentális adóellenőrzés módszertanát, mindemellett kialakult egy szakmailag felkészült, tapasztalt és elhivatott szakembergárda, akik a rendszert működtetni tudták. Az állami adóhatóság ügyfélköre a későbbiekben kibővült, köszönhetően a második gazdaság kiszélesedésének, mely a 80-as évek elején következett be. Mindezek a változások megváltoztatták a gazdasági szerkezetet: 1987 végére az adóhatóságnak 9,2 ezer hagyományos gazdálkodó szervezet mellett 38,7 ezer kisebb-nagyobb gazdasági társaság adóztatási feladatait kellett ellátnia. Adó- és Pénzügy Ellenőrzési Hivatal 1987-re világossá vált, hogy adóreformot kell Magyarországon végrehajtani, mely tulajdonképpen a gazdasági értelemben vett rendszerváltás alapja volt. Maga a reform az önadózás bizalmi elvére épült, melyre építve a személyi jövedelemadóztatás visszaállította a közteherviselés alkotmányos kötelezettségét, a hozzáadott érték típusú adó bevezetése utat nyitott a külföldi piacokon való megjelenéseknek és a nyereségadózás megteremtette a piacgazdaság egyenlő feltételeit. Az adóreform végső lépései az 1991-ben hatályba lépő adózás rendjéről és a helyi adózásról 23

24 szóló törvények voltak. Az adóreform kidolgozását és bevezetését Kupa Mihály koordinálta. A legfontosabb eredmény az volt, hogy az európai piacgazdaságokban kialakult struktúrákhoz az átalakítások révén az adórendszerünk egyre több eleme alkalmazkodott. Az adórendszer legfontosabb elemei a következők voltak: személyi jövedelemadó társasági adó általános forgalmi adó jövedéki adó vámok illetékek társadalombiztosítási befizetések Több kis adó került bevezetésre az előzőek mellett, melyek közül a legfontosabbak: a munkaadói járulék munkavállalói járulék rehabilitációs hozzájárulás szakképzési hozzájárulás kulturális járulék játékadó július 1-én megalakult az Adó- és Pénzügy Ellenőrzési Hivatal (APEH), melynek a megváltoztatott adóigazgatás működtetése lett a feladata. A rendszerváltást követő években a magyar adórendszer számtalan módosításon esett át, mindemellett az állami adóhatóság feladatköre, hatásköre is folyamatosan bővült. Az APEH január 1-től bővült jelentős mértékben, amikor az egészségbiztosítótól és a nyugdíjbiztosítótól hozzá került a járulékok nyilvántartásának, beszedésének és ellenőrzésének feladatköre. Főként a járulékokból származó bevételek jelentik az Egészségbiztosítási Alapnak és a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a fő bevételi forrását, mely állami garanciával működik január 1-től az addig önálló Szerencsejáték Felügyelet az APEH Központi Hivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályaként működött tovább, míg ugyanebben az évben az illetékhivatalok is az állami adóhatóságon belülre kerültek. Az illetékekkel kapcsolatos feladatokat korábban a megyei önkormányzatok alatt működő önálló illetékhivatalok látták el. 24

25 Nemzeti Adó- és Vámhivatal A legújabb és egyben a legjelentősebb változás a szervezet életében a közelmúltban következett be: január 1-től az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján kiadták az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség egyesítésével létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) alapító okiratát. A költségvetési szerv létrehozásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény rendelkezett. Az új szerv közfeladatai lettek: adóigazgatási jogkörében végzett feladatok; vámigazgatási jogkörében végzett feladatok; jövedéki igazgatási jogkörében végzett feladatok; bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkörében végzett feladatok; rendészeti és igazgatási jogkörében végzett feladatok; nemzetközi tevékenysége keretében végzett feladatok; egyéb feladatok. 25

26 Az ellenőrzési eljárás Az ellenőrzések fajtái Art (1) Az adóhatóság az ellenőrzés célját a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó, c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, d) az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg. (Art. 87. ) Az ellenőrzések célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének a megállapítása. Ennek körében az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében vizsgálja az adózókat. Az ellenőrzések fajtáit a fentiekben idézettek szerint - az Art a rögzíti a fentiek szerint. A törvény különbséget tesz a között, hogy az ellenőrzéseket milyen céllal vagy milyen kötelezettségekhez kapcsolódva hajtják végre. Az ellenőrzéseket megelőzi egy széleskörű, összetett kockázatelemzései, kiválasztási folyamat. Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásának szabályait az Art. 89. és 90. -a rögzíti az alábbiak szerint: Art (1)577 Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, 26

27 d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzatképviselő-testületének határozata alapján. (Art. 89. ) A jogszabály ezen paragrafusa sorolja fel azokat az eseteket, amikor kötelező ellenőrzést végrehajtani, és a 90. ismerteti a kötelező ellenőrzéseken felüli ellenőrzési tevékenységeket, melyeket az állami adóhatóság vezetője által évenként, február 20-áig közétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végeznek. A tájékoztatás az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra figyelemmel meghatározza az adott év kiemelt vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását. A tájékoztatás külön pontban részletezi a személyi jövedelemadó bevallások vizsgálatához kötődő legfőbb ellenőrzési feladatokat. (Art. 90. ) Az Art. 90. (5) bekezdése rögzíti azt is, hogy a NAV becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. Ez az adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok és megállapítások alapján az adókötelezettséget megállapító adatokat. Fenti módszerek, tehát a kötelező és kiválasztás alapján történő ellenőrzéseken felül a NAV az adózókat célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. Ennek alapját képezik: a) az adózó által benyújtott bevallások, b) az adatszolgáltatások, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok (Art. 90. (6) bekezdés) Mielőtt az ellenőrzés szabályait tovább taglalnám, itt szeretnék említést tenni annak kiemelt jelentőségéről Magyarországon. A feketegazdaság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a közép európai országok átlagának megfelelő, számítások szerint 27

28 2014-ben 22.1% volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának adataira épülő becslések szerint a feketefoglalkoztatás adja a feketegazdaság felét az országban. Az év első felében közel 10 ezer munkáltató ellenőrzése történt meg, melyek 62%-ánál állapítottak meg munkaügyi hiányosságokat. (MTI, Kötésig gázolunk a feketegazdaságban, (letöltés szeptember 18.)) A jogszabály rögzíti, hogy a hatóság ahhoz, hogy az ellenőrzési eljárást elvégezze bizonyítási eszközöket és bizonyítékokat használhat fel, melyek lehetnek különösen az iratok, szakértői vélemények, adózó vagy képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozatai, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai vagy bármilyen adatszolgáltatás tartalma és minden más hatóságtól származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ. (Art. 97. ) Az ellenőrzési eljárásokra vonatkozó határidők Az ellenőrzési eljárások határideje, beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját is - 30 nap. Ettől eltérhet az ellenőrzés határideje azokban az esetekben, ha az bevallások utólagos vizsgálatára irányul, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés, központosított, állami garancia beváltásához kapcsolódik vagy költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés. A törvény ezekben az esetekben 90 és 120 napos határidőket ír elő az ellenőrzés végrehajtására, függően azok típusától. Fentiek mellett, léteznek még többek között más, egyedi határidejű ellenőrzési tevékenységek is, mint például a felszámolás alatt álló adózó esetében a költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés, vagy a felszámolás esetén történő ellenőrzési tevékenységek. (Art. 92. ) Az ellenőrzési határidők meghatározásán túl, az Art (9)-(14) bekezdéseiben - egyéb olyan esetköröket is rögzít, melyhez kapcsolódó időtartamokat az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni, illetve a határidőbe nem számít bele, vagy azt hosszabbítja. 28

29 Az ellenőrzés megindítása Az ellenőrzés megindítását a törvény szabályozza, miszerint az, az arról szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Ez a megbízólevél akár elektronikusan is kézbesíthető, de abban az esetben, ha egy ellenőrzéshez kapcsolódóan új eljárást folytatnának le, akkor a megbízólevél kiállítására nem kerül ismét sor. Az eljárás lefolytatására csak és kizárólag a hatóság megbízólevéllel és szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja jogosult. (Art. 93. ) Az Art. 94. (1) bekezdésében rögzíti, hogy az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. (Az elévülésre vonatkozó részletszabályok az Art ában kerülnek kifejtésre.) (Art. 94. (1) bekezdés) Az ellenőrzési eljárás lezárása Az adóhatóság az ellenőrzés lezárásaként a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja majd azokat az adózónak átadja. Ha az ellenőrzés feltár és bizonyít olyan tényeket, körülményeket, adatokat melyek alapjai lehetnek jogsértésnek vagy joggal való visszaélésnek, akkor hatósági eljárás veszi kezdetét. Az adózót az ellenőrzési eljárások alapján hozott - azok megállapításait realizáló - döntésekkel szemben megilleti a jogorvoslat lehetősége, mely alapján jogorvoslati kérelmet (fellebbezést vagy felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) nyújthat be, melyet a felettes szerv bírál el és dönt annak jogszerűségéről. Továbbá a másodfokú jogerős határozattal szemben bírósági felülvizsgálat lehetősége is biztosított az adózók számára. Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban A következőkben tennék említést az adóhatóság azon jogairól és kötelezettségeiről, melyek az ellenőrzésekhez, ezen belül a személyi jövedelemadó bevallások vizsgálatához is kapcsolódnak. Az adóellenőrzés megkezdését megelőzően az adóellenőr köteles magát és ellenőrzési jogosultságát a törvényben előírtaknak megfelelően igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. Az ellenőr köteles a 29

30 tényeket, körülményeket, adatokat értékelni és az adózót, annak képviselőjét vagy meghatalmazottját az eljárás során tett megállapításokról tájékoztatni. Art (4) Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. (Art. 97. (4) bekezdés) Fentiek alapján kiemelendő, hogy az eljárás során megállapított tényeket csak abban az esetben köteles az adózó önmaga bizonyítani, ha azt a törvény külön az ő kötelezettségeként előírja, minden más esetben a tényállás tisztázása és bizonyítása az adóhatóság feladata. Emellett garanciális szabály, hogy a hatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni, a nem bizonyított tények és körülmények, a lentebb részletezett becslési eljárás kivételével, az adózó terhére nem értékelhetőek. (Art. 97. ) Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban Art (1) Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. (2) Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. (Art. 99. (1)-(2) bekezdések) Ahogy a törvény fenti paragrafusa leírja, az adózónak kötelezettsége a hatósági eljárás során együttműködnie és az ellenőrzés feltételeit biztosítania és a rá vonatkozó adómentességeket és adókedvezményeket igazolnia. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor jogosult az ellenőrzést végző személyazonosságáról megbizonyosodni, az ellenőrzési tevékenységnél jelen lenni és a megfelelő képviseletéről gondoskodni. Emellett joga van ezen hatósági tevékenység során keletkezett dokumentumokat megtekinteni, azokhoz észrevételt tenni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni és esetleges bizonyítási indítványokat előterjeszteni. (Art. 99. ) Alapvető garanciális jog, hogy adózónak joga van az ellenőrzési jegyzőkönyvet megtekinteni és átadását vagy kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. (Art (3) bekezdés) 30

31 Az ellenőrzési határidőkhöz kapcsolódó kiemelést érdemlő adózói jog, hogy ha az adózó megítélése szerint az ellenőrzési határidő túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, kifogással fordulhat a felettes szervhez. (Art (5) bekezdés) Az adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallások ellenőrzése körében a fentiekben kiemelt ellenőrzési irányokra, továbbá a célszerűségi és gazdaságossági szempontokra is figyelemmel a rendelkezésre álló kapacitás hatékony felhasználásával végzi vizsgálatait, a legmegfelelőbb ellenőrzési fajta, illetve jogintézmények alkalmazásával. Kiemelt ellenőrzési fajta a vagyonosodási vizsgálat, mely jelen szakdolgozatnak nem témája, de röviden szeretnék megemlékezni annak számszerű változásairól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014-ben kevesebb ilyen típusú vizsgálatot kezdeményezett, mint 2012-ben, de azok számának csökkenése mellett kiemelendő tény, hogy amíg ben 20 millió 640 ezer forint és 2013-ban 21 millió 114 ezer forint nettó adókülönbözetet tártak fel az adóellenőrök, addig 2014-ben az év novemberéig ez az összeg 25 millió 646 ezer forintra nőtt. (MTI, Kevesebb vagyonosodási vizsgálattal több adókülönbözet folyt be tavaly, (letöltés október 23.)) A tárgykörben alkalmazott ellenőrzési fajták közül az úgynevezett utólagos ellenőrzést emelném ki az alábbiakban. Bevallás utólagos ellenőrzése Az adóhatóság vizsgálhatja az adózó adómegállapítási és bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként vagy időszakonként, és mindezek mellett azokat egy meghatározott időszakban több adó és támogatás tekintetében is ellenőrizheti. A bevallani elmulasztott adót az ellenőrzés megkezdéséig számítva adókülönbözetként az adózó terhére vagy javára állapíthatja meg. Az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést vagy adó-visszaigénylést a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja a hatóság. (Art. 87. (1) a). bekezdés és 106. ) A személyi jövedelemadó bevallások vizsgálata körében kifejezetten jellemző amennyiben adózó bevallásában visszaigényelhető adót szerepeltet a kiutalás előtti vizsgálat, melynek elvégzésére a jogszabály rövidebb határidőt biztosít, ugyanakkor a 31

32 vizsgálat módszerében, bizonyítási eszközeiben megegyezik az úgynevezett klasszikus utólagos revíziók során alkalmazottakkal. A Becslés Az adóhatóság ellenőrzéseit alapvetően dokumentális alapon, az adózó által rendelkezésre bocsátott iratok, bizonylatok, nyilvántartások, valamint a tényállás tisztázási tevékenység során elvégzett fentiekben ismertetett bizonyítási eljárások, eszközök alkalmazása révén beszerzett bizonyítékok alapján végzi. Ugyanakkor szükséges utalni az Art. által szabályozott speciális ellenőrzési módszerre is, a becslésre. Art (1) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. (Art (1) bekezdés) Becslés alkalmazása esetén az adóhatóságnak két alapvető körben van bizonyítási kötelezettsége, egyrészt bizonyítania kell, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, másrészt hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és az eljárás során alkalmazott módszerek az adóalapját valószínűsítik. Amennyiben ezt az eljárást alkalmazza a hatóság akkor az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, fentebb felsorolt tényezőket kell figyelembe vennie és azokat együttesen értékelnie. A jogszabály a különböző típusú becslési eljárások alkalmazási körét, feltételeit, illetve az ezekhez kötődő módszerek szabályait tartalmazza. Ezek közül kiemelhető, hogy például a becslési eljárás akkor alkalmazható, ha a bevételek és a kiadások egy részének az ismeretében, az adóalap valószínűsíthető bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel nem állapítható meg. Hasonló módon speciális eljárási szabályokat határoz meg az Art. arra az esetre, ha az adóalap megállapítására azért nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. További külön becslési esetkör, ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, vagy ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat. (Art ) 32

33 A fentiekben röviden már megemlékeztem az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatokról, külön szakaszban rendezi a törvény ezek szabályait (Art ), mely a személyi jövedelemadó bevallások adatainak ellenőrzése körében jellemzően megjelenhet. Kiemelendő, visszautalva az adóhatóság kötelezettsége körében leírtakra is, hogy a becslési eljárásoknál a bizonyítási elv megfordul, azaz az adózónak kell a becslési eljárás alapján a fentiek szerinti adóhatósági jogalapi és módszertani bizonyítást követően meghatározott számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést hitelt érdemlő adatokkal bizonyítania. (Art (9) bekezdés) 33

34 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013-as és 2014-es statisztikáinak az elemzése Személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó statisztikák elemzése A következőkben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és évi, és az Északmagyarországi régióra vonatkozó publikus statisztikáinak releváns adatait részletezem, melyeket elemezve szeretném bemutatni az erre az adónemre vonatkozó fenti két évet érintő legfontosabb változásokat a régióban ban Magyarországon a személyi jövedelemadó bevallók száma fő volt, mely szám az előző évhez képest alacsony mértékben (0.69 %-al) növekedett. A bevallók megoszlása az önbevallók és a munkáltatóval elszámolók között nem változott szignifikánsan, ebben az évben en választották az önbevallás valamely formáját, és an a munkáltatóval történő elszámolást. Az Észak-magyarországi régióban a vizsgált két évben az Szja. bevallások száma az alábbiak szerint alakult: Szja. bevallások (db) Ábra. Szja. bevallások, Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bulletin 2013,