Az adókötelezettség tárgyi és területi hatálya, az adó alanya 1..

Átírás

1 EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 12/2007. (III.29.) számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-Testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16../1/ bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított évi C. Törvény 1.. /1/ bekezdésében és 40.. /1/ bekezdésében foglaltak alapján a helyi iparűzési adóról az alábbiak szerint rendelkezik: I. Fejezet Az adókötelezettség tárgyi és területi hatálya, az adó alanya 1.. /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység) /2/ Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. /3/ Az adó alanya az iparűzési tevékenységet saját nevében és kockázatára, nyereség, illetve jövedelemszerzés céljából, üzletszerűen végző: a.) Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély. b.) Az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosoknak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély. c.) Mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély. d.) Az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély. e.) Jogi személy, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is. f.) Egyéb szervezet, ideértve a felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is. g.) Külföldi magánszemély és szervezet, ha adómentességét nemzetközi szerződés, vagy viszonosság nem biztosítja. /4/ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat 1

2 illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. /5/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kereskedelmet folytat b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. c.) bármely a a.) és b.) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. II. fejezet Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 2.. /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenységmegkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. /2/ Az önkormányzat közigazgatási területének ideiglenes, (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Adómentesség 3.. /1/ Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, a költségvetési szerv és költségvetési szervnek nem minősülő nevelési- oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme, (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak az 1.sz melléklet szerint. Az adó alapja 2

3 4.. /1/ Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítés értékével, valamint az anyagköltséggel. /2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját tevékenységi sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania. /3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. /1/ Az adó mértéke egységesen: 2 %. Az adó mértéke 5.. /2/ Az ideiglenes, (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó napi mértéke: 600 Ft. III. fejezet Az adó bejelentése, bevallása 6.. /1/ Az adóalany az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006.évi V. törvény alapján a cégjegyzékbe történő bejegyzése napjától számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést köteles tenni az adóhatósághoz. /2/ Az adózó iparűzési adóját az adóévet követő év május 31-ig önadózóként vallja be. /3/ Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel folytatott iparűzési tevékenységről az adó alanya a tevékenységének megkezdésekor köteles az adóhatóság felé bejelentést tenni. /4/ Az adózó az adókötelezettséget érintő változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak köteles bejelenteni. 3

4 Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 7.. /1/ Az adóalany az adókötelezettség teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni évi két részletben, március 15.-ig és szeptember 15.-ig. /2/ Az adóelőleg összege: a.) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjelleget is- a megelőző év adójának megfelelő összeg. b.) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege. c.) Tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege. /3/ Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. /4/ Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. /5/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a-b.) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. /6/ A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. /7/ Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel folytatott tevékenységet végző adóalany - amennyiben a tevékenysége az 1 napot nem haladja meg - a napi átalányt a bejelentéssel egyidőben köteles befizetni. Egyéb esetben pedig a napi átalányt legkésőbb az ideiglenes (alkalmi) tevékenység befejezésének napján köteles befizetni. /8/ A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31.-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. /9/ Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, ill. igényelheti vissza. /10/ Képviselő-Testület feljogosítja az adóhatóságot, hogy a pénzkezelési szabályok betartásával Ft.-ot meg nem haladó összegű iparűzési adóra (adótartozásra) 4

5 készpénzfizetést elfogadjon. Készpénz átvételére az adóhatóság vezetője által írásban felhatalmazott és az erre a célra rendszeresített nyugtatömbbel ellátott személy jogosult. Az átvett készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni. IV. fejezet Méltányossági jogkör gyakorlása. 8.. /1/ A méltányossági kérelmeket első fokon az önkormányzati adóhatóság bírálja el, az adóalany kérelmére. A kérelemben meg kell jelölni az okot (tényt, vagy körülményt) amely a méltányosságot megalapozhatja. /2/ Az adóhatóság az adózó kérelmére fizetési halasztást és részletfizetést az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) (1), (4) bekezdésében foglaltak alapján engedélyez. /3/ Az iparűzési adóval kapcsolatos határozatok ellen jogorvoslatnak van helye. Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezésről az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal dönt. V. Fejezet Eljárási szabályok 9.. /1/ Az adózó az önadózás útján megállapított, vagy megállapítani elmulasztott adót önellenőrzéssel helyesbítheti. Az adóalapot és az adót a kötelezettség keletkezésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell meghatározni. Pótlólagos adófizetési kötelezettséget eredményező önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlékot is meg kell fizetni. /2/ Az önkormányzati adóhatóság megbízó levéllel ellátott alkalmazottja, megbízottja a helyszínen ellenőrizheti a helyi iparűzési adóval kapcsolatos rendelkezések megtartását. Vizsgálja a bevallások, befizetések, az adó megállapításának megfizetésének helyességét, amennyiben azokkal kapcsolatosan kétség merül fel. /3/ Önellenőrzéssel megállapított, vagy módosított adóalap, illetőleg adóhiány önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettséget eredményez, ha a önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettséggel jár, annak teljesítésével az adózó mentesül az adóbírság és az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék, valamint mulasztási bírság megfizetése alól. 5

6 /4/ Adóhiány megállapítása adóbírság, a bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztása késedelmes teljesítése mulasztási bírság megállapítását eredményezi. /5/ Az adó és adóelőleg késedelmes megfizetése, vagy utólagos megállapítása esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell megállapítani, illetőleg megfizetni. VI. Fejezet Záró rendelkezések 10.. /1/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi helyi adókról szóló évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak. /2/ E rendelet 2007.április 1.-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti, a a 18/1999. /12.15./ önk.sz. rendelet, valamint az azt módosító, 24/2000. /l2.28./., 18/2002./12.11./., 25/2003./12.18./., 26/2004./12.16./ önk.sz. rendeletek. E g y e k, március hó 29. nap. /:Szincsák Ferenc:/ Polgármester /:Bódi Istvánné:/ Jegyző A rendelet kihirdetve: március hó 29. nap /:Bódi Istvánné:/ Jegyző 6