NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2007.(III.27.) KGY. r e n d e l e t e

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2007.(III.27.) KGY r e n d e l e t e a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósságkezelési szolgáltatásról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. /a továbbiakban: Szt./ 1. -ának (2) bekezdése, 10. -ának (1) bekezdése, 32. -ának (1) és (3) bekezdése, 55/C. felhatalmazása alapján a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható -lakhatásukat segítő- adósságkezelési szolgáltatásról az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendeletnek az a célja, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata /a továbbiakban: Önkormányzat/ az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévő, lakhatással kapcsolatos költségeinek hátraléka miatt eladósodott és ennek következtében a lakhatás biztonságának elvesztésével fenyegetett adósokat fizetőképességük javítása, helyreállítása, megőrzése érdekében a saját közreműködésükre is igényt tartva- adósságkezelési szolgáltatásban részesítse. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya - a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre;

2 (2) A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. a) tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy -lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül- három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. b) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él. (3) A rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (1) E rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett 3. aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy az adómentes vagy adóköteles, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B -ának (4)-(5) bekezdésének szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;

3 b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlanjármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti

4 támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; h) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; i) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; j) Az adósság típusai: ja) vezetékes gázdíjtartozás, jb) áramdíjtartozás, jc) távhő-szolgáltatási díjtartozás, jd) víz- és csatornahasználati díjtartozás, je) szemétszállítási díjtartozás, jf) központi fűtési díjtartozás, jg) közösköltség-hátralék, jh) lakbérhátralék, ji) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. k) társasház: a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény, illetve a lakásszövetkezetekről szóló évi CXV. törvény hatálya alá tartozó lakóépületek, valamint azon egyéb lakóépületek, amelyek műszakilag, illetőleg az ingatlannyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaznak, továbbá azok az önálló ingatlanok, amelyek műszakilag elkülönült lakást tartalmaznak. Műszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyéből egyértelműen kiderül; l) elismert lakásnagyság: la) társasházak esetén: A háztartásban élők száma a lakás alapterülete 1 53m m m m m 2 5+n +6m 2

5 lb) családi ház esetén családnagyságtól függetlenül 100m 2 beépített hasznos alapterület felett az egy főre eső átlagos lakásnagyság a 25m 2 t nem haladhatja meg, m) szolgáltató: azon szolgáltató, amely az e rendelet alapján a j) pontban meghatározott adósság típus rendezéséhez nyújtott támogatás érvényesítésére és elszámolására az Önkormányzattal megállapodást kötött. II. Rész 4. A jogosultság feltételei (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az Önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a 3. j) pontban meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, valamint a tartozások összege adósság típusonként nem haladja meg a Ftot, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200 %-át és vagyona sem neki sem a vele egy háztartásban élőknek nincs, valamint c) aki e rendelet 3. l) pontjában meghatározott minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama a) a b) pont szerinti eset kivételével legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. b) Ha a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből származó adósság az a) pont szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben ba) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot, bb) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és

6 bc) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. (3) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (5) A támogatás méltányossági jogkörben is megállapítható, ha a háztartás jövedelme a rendelet 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 10 %-kal haladja meg, függetlenül a 3. l) pontban meghatározott lakásnagyságtól. (6) Az (5) bekezdés esetén a támogatás akkor állapítható meg, ha a) a kérelmező 70 éven felüli egyedül élő személy, vagy b) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy rokkant vagy súlyosan fogyatékos, vagy c) olyan család, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak, vagy d) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy munkanélküli, vagy e) a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy f) ha a háztartásban élő gyermek más helységben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy g) a kérelmezőnek pénzintézeti lakáscélú hitel tartozása van. 5. A szolgáltatás formái (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságkezelési tanácsadásban, és b) adósságcsökkentési támogatásban részesül. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.

7 (3) Az adósságkezelési szolgáltatás keretében -az adós kérelmére- előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható. 6. Adósságkezelési tanácsadás (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott adósságkezelési tanácsadás feladatait a Szocio East Egyesület fenntartásában működő Háztartási Adósságkezelési Tanácsadó Iroda és a Human-Net Alapítvány fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálat /továbbiakban: Tanácsadó/ útján látja el, a fenntartóval kötött ellátási szerződés alapján. (2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a Tanácsadó: a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről; ha az adósság nem kezelhető, tájékoztatást nyújt az igénybe vehető egyéb szolgáltatásokról, b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, melynek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra, c) javaslatot tesz az előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék biztosítására az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonással egyidejűleg, vagy az adósságkezelés időtartama alatt bármikor, d) közreműködik a készülékek felszerelésének és működtetésének biztosításában, e) az adós a hitelező által igazolt jogcímű és mértékű adóssága rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást /továbbiakban: adósságkezelési megállapodás/ köt, f) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, g) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, h) segítséget nyújt a kódhordozó megvásárlásához, i) az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése esetén kezdeményezi az Szt. 38. (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megvizsgálását. 7. Együttműködési kötelezettség Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles

8 a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában, c) az adósságkezelési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában, a hitelezővel a tartozása megfizetéséről szerződést kötni, a szerződés megkötésének bármely okból való meghiúsulásáról, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül pedig a Tanácsadót és a Szociális Irodát /továbbiakban: Iroda/ tájékoztatni, d) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és az adósságkezelési szerződésben előírt módon- tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, e) áramfogyasztást mérő készülék biztosítása esetén vállalja annak rendeltetésszerű használatát legalább egy éves időtartamban és erről írásban nyilatkozik, hátralék fennállása esetén megállapodást köt a szolgáltatóval a hátralék rendezésére. Vállalja a készülék felszereléséhez megfelelő mérőhely kialakításának és a beltéri egység költségének megfizetését. f) Nyíregyháza közigazgatási területén belül történő lakcímváltozás esetén a jogosult kérheti a Szolgáltatótól a Tanácsadó egyidejű értesítése mellett, hogy az új lakcímének megfelelő helyen a készüléket szereljék fel. Az új felszerelés költségei a kérelmezőt terhelik. 8. Adósságcsökkentési támogatás (1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb kettőszázezer forint, a rendelet 4. (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb négyszázezer forint lehet. A támogatás - a 4. (2) bekezdés b) pontja kivételével - egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. A támogatás a 4. (2) bekezdés b) pontja esetében havi részletekben nyújtható. (2) Azon személynek, akinek áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. (3) A támogatás azon adósságtípus rendezésére állapítható meg, melyre a szolgáltató az Önkormányzattal megállapodást kötött. (4) A támogatás módját a hitelező jogos érdekeire is figyelemmel kell megválasztani.

9 (5) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. (6)Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó adósság visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan adósságcsökkentési támogatásban nem részesül. (7) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott felső határt, akkor az önkormányzat az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően ahhoz az adósságtípushoz nyújt adósságcsökkentési támogatást, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit. (8) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő, természetben nyújtott szociális támogatásnak minősül, amelynek összegét az adós önrésze megfizetésének igazolását követően- közvetlenül a Szolgáltatónak kell átutalni. 9. Az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése, jogkövetkezmények (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. (2) Az adósságcsökkentési támogatást meg kell szüntetni, ha a) a jogosult lakcíme megváltozik, vagy b) meghal. (3) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (4) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást folyósították. (5) Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet.

10 III. Rész Eljárási rendelkezések 10. A kérelem benyújtása és a szociális igazgatási eljárás előkészítése (1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmeket a Tanácsadónál kell benyújtani. (2) A kérelmeket év közben folyamatosan lehet benyújtani. (3) A kérelem benyújtásában a Tanácsadó -szükség szerint- köteles közreműködni. (4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak jövedelmüket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással és a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk. c) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó háromhavi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani. (5) A kérelemhez mellékelni kell a kezelni kért adósság keletkezésének időpontját és összegét igazoló a hitelező által kiállított igazolást. (6) A támogatást kérőnek a a) lakáshasználata jogcímét bérlakás és albérlet esetén a bérleti szerződés egyszerű másolatával, egyéb esetben a helyrajzi szám megadásával, b) a lakás nagyságát, hitelt érdemlő módon igazolnia kell. (7) Ha az Iroda hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (4) bekezdés szerinti

11 jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezésre kerül. (8) az e rendelet 6. -ának a)-c) pontjaiban szabályozott eljárás lefolytatása után a Tanácsadó a kérelmet és mellékleteit, valamint az adósságkezelési szerződés egy példányát, az adósságcsökkentési támogatásra, vagy az arra irányuló kérelem elutasítására tett javaslatával egyetemben a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül köteles megküldeni az Irodának. A határidő indokolt esetben egy alkalommal- 10 munkanappal meghosszabbítható. (9) A Tanácsadó köteles megküldeni azokat a kérelmeket és a keletkezett valamennyi okiratot is a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül, amelyek alapján a kérelmező adósságkezelési tanácsadásban nem részesült. (10) Ha a (8) bekezdés alapján megküldött iratok tartalmából az adósságkezelési tanácsadásra jogosultság feltételeinek fennállása nem állapítható meg az Iroda az iratokat a 6. a)-c) pontjaiban meghatározott eljárás lefolytatására a Tanácsadónak visszaküldi. Az Iroda állásfoglalása a Tanácsadóra nézve kötelező. (11) Az Iroda a közvetlenül hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul köteles megküldeni a Tanácsadónak. 11. Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem elbírálása (1) Ha a (8) bekezdésben meghatározott iratok hiányosak, vagy azok tartalma alapján az érdemi döntés nem készíthető elő, az Iroda az iratokat a pótolandó hiányok, vagy tisztázandó körülmények pontos megjelölésével a Tanácsadónak visszaküldi, egyben felhívja a hiányok pótlására és az iratok 8 napon belül történő ismételt megküldésére. (2) Amennyiben a 8. (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni és e körben az Iroda álláspontja az adós, illetve a Tanácsadó álláspontjától eltér az adóst személyesen meg kell hallgatni. (3) A megállapított támogatás összegét a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől havi részletekben folyósítandó támogatás esetén, az adós önrészesedésének a szolgáltató általi igazolásától- számított 15 munkanapon belül kell átutalni a szolgáltatónak. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles

12 értesíteni az Irodát. (6) Az adósságcsökkentési támogatás egy jogosultra jutó összegét az adósságkezelési szolgáltatásba bevonásból származó előnyök szem előtt tartásával a más jogosultak érdekeire is figyelemmel- úgy kell meghatározni, hogy az e célra fordított kiadások az önkormányzati forrás, illetve a Magyar Köztársaság mindenkori költségvetésében meghatározott mértékén belül maradjanak. (7) Az előrefizetős árammérő készülék beszerzésének költsége az Önkormányzatot terheli. (8) Az Önkormányzat a támogatás céljára felhasználható összeget a mindenkori éves költségvetési rendeletében határozza meg. (9) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (10) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelésére az Szt. 18. és 24., valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. VI. Rész Hatásköri rendelkezések 12. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendeletben szabályozott adósságkezelési szolgáltatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását átruházza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterére. Vegyes rendelkezések 13. (1) A jelen rendelet április hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő- adósságkezelési szolgáltatásról szóló 12/2003. (IV. 1.) KGY rendelete, valamint az azt módosító 19/2004. (VI. 24.) KGY, 17/2005. (IV. 28.) KGY, és a 6/2006. (II. 23.) KGY rendeletek hatályukat vesztik. Nyíregyháza, március 26.

13 Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző E rendeletet március hó 27. napján kihirdetem. Nyíregyháza, március 27. Dr. Szemán Sándor jegyző A szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő- adósságkezelési szolgáltatásról szóló 14/2007. (III.27.) KGY rendelet Indokolása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő- adósságkezelési szolgáltatásról szóló /2007. ( ) számú helyi önkormányzati rendeletéhez I. Általános indokolás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény /továbbiakban: Szt./ felhatalmazása alapján az Önkormányzat május 1-től rendeletében meghatározott feltételek szerint adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azokat a szociálisan rászorult személyeket és családokat, akiknek lakhatása veszélybe került. Az Szt július 1-én hatályba lépett módosítása alapján lehetőség van az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléket is biztosítani. A január 1-vel hatályba lépett módosítás tovább bővíti a jogosultak körét azzal, hogy azok részére is biztosítható készülék, akiknek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. A évben eredményesen lezárult kísérleti program kedvező tapasztalatai és pozitívumai alapján a rendelet-tervezet az adósságkezelési szolgáltatás korábbi

14 szabályai mellett kiegészült az előrefizetős áramfogyasztást mérő készülékre vonatkozó rendelkezésekkel. A tervezetben szabályozott ellátás nem új keletű, azonban a részletesebb meghatározásokkal és új lehetőség biztosításával kívánjuk elősegíteni a szociálisan rászorult személyeket eladósodásuk megakadályozásában és abban, hogy lakhatásuk ne kerüljön veszélybe. II. Részletes indokolás hoz Az Általános Rendelkezések meghatározzák a rendelet célját, szabályozzák hatályát, a személyi hatályát hozzáigazítva az Szt. rendelkezéseihez, figyelembe véve az Szt január 1-től hatályos rendelkezését, amely alapján az az önkormányzat jogosult a kérelem elbírálására és az eljárás lefolytatására, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A 3. -hoz A tervezet az értelmező rendelkezések között foglalja össze azoknak a kifejezéseknek a tartalmát, amelyek segítséget nyújtanak az eljárásban résztvevő jogosultaknak és az eljáró igazgatási szerveknek is. A tervezet csak az elismert lakás nagyságára vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket hozzáigazítva a szociálisan rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2007. (II. 13.) számú helyi önkormányzati rendelethez. 4. -hoz A tervezet meghatározza a jogosultság feltételeit, a jövedelemhatárt a törvényi minimumhoz igazodva. Továbbá meghatározza azokat az eseteket is, amikor méltányosság alapján a minimumnál magasabb jövedelem esetén is nyújtható az ellátás. 5. -hoz A szolgáltatás formái között új rendelkezés az előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék biztosításának lehetősége hoz Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadás feladatait két civil szervezet bevonásával látja el. A Tanácsadó feladatai kibővültek az előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék biztosításában való közreműködés szabályaival. A rendelet-tervezet részletesen tartalmazza a jogosultak együttműködési kötelezettségének szabályait is.

15 8. -hoz A tervezet tartalmazza az Önkormányzat által adható támogatás összegét, annak felső határát. Továbbá rögzíti, hogy az Önkormányzat csak azok az adósságokat tudja kezelni, melyre a Szolgáltatóval megállapodást kötött. 9. -hoz Az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése feltételeinek és a hátrányos jogkövetkezmények részletes szabályozásával a tervezet elsősorban az adósságkezelés céljainak megvalósulását szolgálja hoz A tervezet részletesen tartalmazza a kérelem benyújtásának szabályait, a Tanácsadó és az Önkormányzat feladatait az eljárásban, kiemelve az ellátás szolgáltatás jellegének megfelelően a tanácsadás jelentőségét. Ugyanakkor minden a Tanácsadóhoz benyújtott kérelemről szociális igazgatási szerv dönt. A tervezet tartalmazza, hogy az előrefizetős árammérő készülék beszerzésének költsége az Önkormányzatot terheli, melynek a 90 %-a a központi költségvetésből visszaigényelhető hoz A korábbi gyakorlat, kedvező tapasztalatainak megfelelően a tervezet továbbra is a hatáskör polgármesterre történő átruházását javasolja.