A HUDI20007 Besnyői löszvölgy

Átírás

1 A HUDI20007 Besnyői löszvölgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve KÉP Budapest 2014

2 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: Fax: dinpi@dinpi.hu Web: Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Riezing Norbert Petrányi Gergely Csihar László Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

3 Tartalomjegyzék A HUDI20007 BESNYŐI LÖSZVÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS I. Natura 2000 fenntartási terv A terület azonosító adatai 1.1. Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. 16 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció A tervezési terület alapállapot jellemzése Környezeti adottságok Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Felhasznált irodalom Térképek.. 25

4 I. Natura 2000 fenntartási terv

5 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Besnyői löszvölgy jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 40,99 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: Síksági pannon löszgyepek (6250) * Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhely: Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) * Jelölő fajok (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi állatfajok) csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) * 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) FEJÉR MEGYE Beloiannisz 28,02 6,17 Besnyő 12,97 0, Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Ökológiai háló Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma MT magterület 40, évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 5

6 Típus Kód Név ex lege földvár Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma Bolond-vár 2,6 még nincs 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Besnyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2005 (XII.15) Önkormányzati Rendelete Besnyő Község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint a 260/2005 (XII.1.) Önkormányzati Határozat Besnyő Község Szerkezeti Tervéről. A Besnyő közigatgatási határán belül eső Natura 2000 terület egésze korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko) övezetbe tartozik. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek közé az országos ökológiai hálózat, a természeti területként nyilvántartott erdőterületek és a Natura 2000 területek területén található mezőgazdasági területek tartoznak. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m², szélessége min. 30 m. Nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. Gazdasági épületek, építmények kizárólag a gyep művelési ág fenntartása érdekében helyezhetők el (pl. istálló és takarmánytároló létesítmények), amennyiben az épületek, építmények kialakításához az elsőfokú természetvédelmi igazgatóság is hozzájárul. A gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást. Az övezetben kerítések nem létesíthetők, kivéve az erdővel határos mezőgazdasági területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Belioannisz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/1997. (VII.4.) KT. rendelete Belioannisz Község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről A belioanniszi jegyző referens tájékoztatása alapján (X. melléklet) a település nem rendelkezik szabályozási tervvel és terelpülésszerkezeti tervvel Körzeti erdőtervek és üzemtervek A 612. sz. Sárosdi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes január december 31.) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 918/2008. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Sina-Dunavölgye Földtulajdonosi Közösség (2453 Sinatelep) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2008.) Halgazdálkodási tervek 6

7 A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság Egyéb tervek Egyéb tervekről nincs tudomásunk. 7

8 2. Veszélyeztető tényezők Belső veszélyeztető tényezők: A legfőbb belső veszélyeztető tényező a terület alullegeltetése. Leginkább a birkával való legeltetés tenne jót a gyepnek. Másik fontos tényező az idegenhonos inváziós növények terjedése, illetve az erdőtelepítések során az idegenhonos fajokkal történő fásítás. Kód Veszélyeztető tényező neve A Gyepterület átalakítása szántóvá A Kaszálás felhagyása/hiánya Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 5 Síksági pannon löszgyepek (6250), Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek L 5 Síksági pannon löszgyepek (6250), Megindul a növényzet avasodása, ezzel egy időben megjelennek az inváziós fajok, és beindul a nem kívánt szukcesszió A Alullegeltetés birkával H 30 Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) Megindul a növényzet avasodása, ezzel egy időben megjelennek az inváziós fajok, és beindul a nem kívánt szukcesszió B Beerdősítés/fásítás idegenhonos fafajokkal D Villany- és telefonvezetékek H 20 Síksági pannon löszgyepek (6250), Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek L 1 Síksági pannon löszgyepek (6250), Csökkennek a táji értékek, növekszik a taposás, a karbantartással járó tereprendezés és a szemetelés. E Háztartás hulladék L 1 Síksági pannon löszgyepek (6250), A hulladék lerakása károsítja az élőhelyeket és fajokat, járulékos hatásként megjelenik a gyomosodás. F Vadászat M 1 Síksági pannon löszgyepek (6250), A vadászok és vadak jelenlétükkel hatással vannak az élőhelyekre, taposásukkal, túrásukkal károsítják az élőhelyeket, gátolják az erdők felújulását. F Vadak károkozása M 20 Síksági pannon löszgyepek (6250), Elsősorban a vaddisznók túrásukkal 8

9 G Emberi taposás, túlhasználat I 01 Idegenhonos inváziós fajok jelenléte visszavetik a növényzet felújulását, illetve a gyeptakarót felsértik M 5 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Csökkennek a táji értékek, növekszik a taposás és a szemetelés, ami a terület gyomosodásához és degradációjához vezet H 15 Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) degradáció, fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) térhódítása és folyamatos terjedése. Foltokban selyemkóró (Asclepias syriaca), magas aranyvessző (Solidago gigantea), melyek terjedése várható. Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek J Leégés L 10 Síksági pannon löszgyepek (6250), A leégés az inváziós fajok terjedését nagymértékben elősegíti, a fásgyepes vegetációszerkezet megbomlik, nehezen áll vissza a mozaikos élőhelyszerkezet. K Fajösszetétel változás, szukcesszió L 10 Síksági pannon löszgyepek (6250), csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), A szukcesszió a löszgyepek ésa hozzájuk kapcsolódó növényfajok eltűnését eredményezi. Külső veszélyeztető tényezők: Jelentős külső veszélyeztető tényező a környező szántókról történő vegyszer és tápanyagbemosódás, valamint a terület általános kiszáradása, mely hatással van az élőhelyhez kötődő fajok szaporodási sikerére. A 07 Kód Veszélyeztető tényező neve Biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 20 Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) 9

10 (6210), Közvetett hatásként jelentkezik, elsősorban ott, ahol a szegélyt túlszántották, vagy szántó határolja a területet. Innen bemosódnak a tápanyagok és a vegyszerek, megbontják a gyepek egyensúlyát, így degradálódik az élőhely.k K Kiszáradás M 5 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) A terület kiszáradása következtében a szaporodási feltételek romlanak 10

11 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Rendeltetés: Őrizze meg a Mezőföldre valamikor általánosságban jellemző löszgyep és erdősztyepp társulások mára fragmentálódva megmaradt elemeit, az ott található fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeit. Célkitűzés: Legfontosabb célkitűzés a jelölő élőhelyek hosszú távú fennmaradását elősegítő legeltetési gyakorlat kialakítása, különös tekintettel a jelölő lepkefaj, a csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) védelmében. A területen az utóbbi években megjelenő és egyre jobban terjedő selyemkóró (Asclepias syriaca), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) állományának felszámolása kiemelt fontosságú feladat a területen. Az üzemtervezett erdők esetében az erdőfelújításhoz kapcsolódóan az erdősztyepp társulásra utaló erdőállomány kialakítására lenne szükség. A szegélyben lévő túlhasznált szántók visszagyepesítése szintén prioritás a fragmentálódás csökkentése végett. Az ex lege földvár környezetének hosszú távú megőrzése kultúrtörténeti jelentősége miatt fontos Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg Élőhelyek kezelése Legfontosabb feladat a lágy- és fásszárú inváziós és tájidegen fajok arányának visszaszorítása, az optimális gyep-erdő mozaik arány fenntartása, valamint a gyepterületek legeltetésének ismételt megjelenése. A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a településrendezési eszközök meghatározta adottságokat (kijelölt gazdasági területek). 11

12 Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt. - Új épület és építmény létesítése a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül nem javasolt. - A gépjármű közlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben nem károsítja a területet. - ex lege földvárszerkezetének megőrzése végett erdőfelújításoknál talaj-előkészítés nem javasolt. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: Általánosságban elmondható, hogy a területen a legsürgősebb beavatkozást egyrészt a túlszántott szántók jelenti, azaz a földhivatali nyilvántartás szerint gyep művelési ágba tartozó területeket is szántóként hasznosítják a szegélyeken. A gyepeken általános a legeltetés hiánya és a legelő állatok alacsony száma, valamint a terület jelölő élőhelyeit veszélyeztetik az üzemtervezett erdők kötelező fehér akáccal (Robinia pseudoacacia) történő felújítása, mely faj, inváziós tulajdonságai miatt, erőteljesen terjeszkedik az erdőn kívüli gyepterületeken is. Kezelési egységek: A tervkészítés során a teljes kjtt-re készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép és ez alapján több típusú élőhely is megtalálható a területen. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok és a településrendezési eszközök meghatározta adottság (kijelölt gazdasági területek) alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. szántó 2. legelőterület 3. fás állomány 1. szántó Ebbe a kezelési egységbe kizárólag a túlhasznált, földhivatali nyilvántartás szerint gyep művelési ágba tartozó szántók tartoznak. Mivel ezek jelenléte a területen nem kívánatos, ezért az egyetlen előírás ezen területek visszagyepesítése. a. javasolt a túlhasznált szántók visszagyepesítése megfelelő típusú gyepkeverékkel a földhivatali nyilvántartás szerint Kód SZ54 Szántóterületekre vonatkozó előírások Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. 2. legelőterület Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a nyíli, illetve nem üzemtervezett fás gyepterületek, melyek cserjével és fával való borítottsága olyan mértékű, hogy megfelelő kezeléssel a szukcessziós folyamatok megállíthatóak, illetve visszafordíthatóak. a. az élőhely fennmaradása érdekében a Pannon löszgyepen a legeltetés ismételt megjelenése szükséges b. fokozott figyelemmel javasolt lenni az inváziós fajokra, azok kiszorítása a területről mechanikus (esetenként vegyszeres) megoldással javasolt. c. a téli legeltetés a területen nem támogatandó 12

13 Kód E69 E70 E73 Kód GY01 GY02 GY15 GY18 GY24 GY26 GY28 GY29 GY30 GY31 GY34 GY42 Erdőterületekre vonatkozó előírások A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalog akác (Amorpha fruticosa) kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Tűzpászták létesítése nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. 13

14 GY59 GY68 GY117 Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. Legeltethető állatfaj: juh. Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetiparkigazgatósággal egyeztetni szükséges. 3. fás állomány Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a 16C; 16/NY, 16/CE, 16/G, 15/D, 15/E, 15/TI, 15/F, 15/C, 15/B, 7/C és 7/D erdőrészletek. a. üzemtervezett erdők meghatározó állománya az fehér akác (Robinia pseudoacacia). Az erdőfelújítások során előtérbe javasolt helyezni az őshonos fajokkal történő helyettesítést. Kód E05 E06 E07 E25 E30 E47 E50 E51 E54 E62 E63 E65 E69 Erdőterületekre vonatkozó előírások Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Idegenhonos fafajú faállomány csak természetesen újítható fel. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. 14

15 E70 E73 Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalog akác (Amorpha fruticosa) kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. Vadgazdálkodás: Kezelési táblázat: Kód Kategória Erdőterületekre vonatkozó előírások VA02 A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. VA03 A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. Erdő Gyep Szántó szántó 54 legelőterület E69; E70; E73 GY01, GY02, GY15, GY18; GY24; GY26; GY28; GY29; GY30; GY31; GY34, GY42, GY59, GY68, GY117 15

16 fás állományok összes E előírás Vadgazdálkodás: optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: o módbeli: o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: vadföldek kialakítása: vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: Vízgazdálkodás A területen nem folyik vízgazdálkodás Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések A kaszálások során fontos a búvósávok megtartása, a megfelelő sarjúmagasság (legalább 10 cm) meghagyása, valamint a vadriasztó lánc használata. Csíkos medvelepke (Euplagia quadripuctaria) A faj élőhelyein általában gyakori, az üde élőhelyeken élő populációi különösen nagy egyedszámúak lehetnek. Hazánkban jelenleg a hegyvidéken lévő populációk nem veszélyeztetettek. A vágásos üzemmódú erdőgazdálkodással érintett élőhelyein a vágásterület növényzete is megfelelő a hernyók számára, bár valószínűleg a populációk egyedszáma visszaesik a véghasználatok során. Az izoláltabb síkvidéki előfordulások esetében a potenciális veszélyforrás a teljes talaj-előkészítéssel kombinált erdőfelújítás. Ez utóbbi esetben az aljnövényzet is sérül, így megszűnik élőhelynek lenni a csíkos medvelepke számára. Továbbá az erdei tisztások erdősítése, az élőhelyük kiszáradását okozó beavatkozások és a rovarirtó szerek nagy területekre történő kijuttatása veszélyezteti leginkább állományukat. Ezen tényezők azonban a hazai állomány esetében marginális fontosságúak. A hegy- és dombvidéki populációk esetében a szegélyek, erdei tisztások kíméletével lehet hozzájárulni a fennmaradáshoz. A síkvidéki erdős területeken olyan erdőművelési módok megfelelők, amik nem járnak teljes talaj-előkészítéssel, és amelyek során nem egyszerre, hanem fokozatosan (legalább évre elnyújtva) kerül letermelésre a faj élőhelyéül szolgáló erdőrészlet faállománya (pl. szálaló vágás). A Natura 2000 jelölő lepkefajok közül a csíkos medvelepke hazai fennmaradása biztosított Kutatás, monitorozás A monitorozás és hatékony állománykövetés érdekében javasoljuk az Európai Unió által előírt, 6 éves ciklusonkénti fajfelmérés folytatását a Natura 2000 és fokozottan védett fajokra, valamint az olyan ritka, védett fajokra, melyek állományai csak kis foltokban, elszórtan találhatóak meg. Ezen túl a területen található inváziós fajok terjedésének nyomon követése szintén javasolt. 16

17 Mellékletek Kezelési egységek térkép: 17

18 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében - 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG) - 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól - A 612. sz. Sárosdi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes január december 31.) évi LIII. törvény a természet védelméről - 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól - 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról Agrártámogatások Jelenleg működő agrártámogatási rendszer Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezetátalakítási beavatkozások finanszírozására: erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a nem vesznek igénybe sem AKG sem Natura 2000 támogatást. A Besnyői löszvölgy területét 12 MEPAR blokk érinti. Jelenleg a területből 3,48 ha támogatható. 18

19 Javasolt agrártámogatási rendszer Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez Pályázatok - A területet érintő pályázat jelenleg nem fut Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A Besnyői löszvölgy (HUDI20007) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: május 13-án az illetékes járási hivatal írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdász közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdász részére. Nem kaptunk választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében június 25-én megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg május 29-én szakmai terepbejárás történt, amelynek során a területen gazdálkodókkal, valamint az érintett hatóságok képviselőivel történt egyeztetés A kommunikáció címzettjei Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: - Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága - területileg illetékes hatóságok - a területet ténylegesen művelő gazdák Eszköz típusa Célcsoport Címzett Időpont + kapott észrevétel terepbejárás a területileg érintett Gerecsei Tájegység nemzeti park igazgatóság szakmai terepbejárás gazdálkodók, érintett hatóságok 19

20 önkormányzati gazdálkodók, Besnyő, Beloiannisz közzététel tulajdonosok, települési önkormányzatok gazdafórum gazdálkodók, települési Besnyő, Beloiannisz önkormányzatok honlap lakosság érintettek levélben vagy falugazdászok; erdészeti Fejér Megyei : nincs ben történő igazgatóság Kormányhivatal visszajelzés megkeresése Dunaújvárosi Járási : adatszolgáltatásnak Hivatala; díja van, sikertelen Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A járási hivataloktól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. 20

21 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

22 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Besnyői löszvölgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20007) Besnyő és Beloiannisz település közigazgatási határába esik, Ercsi településhatárával szomszédos. A 41 hektáros terület két részre tagolódik, melyeket a Budapest-Pécs vasútvonal választ el egymástól. A természeti tájak rendszertani felosztása szerint a Besnyői löszvölgy a Mezőföld középtájhoz, azon belül az Észak-Mezőföld kistájcsoporthoz, illetve a Váli-víz síkja elnevezésű kistájhoz tartozik (MAROSI SOMOGYI 1990). A terület a kistájon, a kistájcsoporton és a középtájon belül egyaránt peremi helyzetű: a mezőföldi löszplató keleti szélénél foglal helyet. Ez a térség a Pentelei-táblarög északkeleti pereme, amelyet a Váli-víz völgye határol. Az Észak-Mezőföldet átszelő Váli-víz és Szent- László vízfolyás itt ér ki az adonyi alluviális síkság süllyedékterületére (ÁDÁM 1959). A féloldalasan megbillent Pentelei-táblarög meredek lejtővel végződik el a Duna síkja felé. A táblarög meredek pereme a Régi-Váli-víz mentén Iváncsától Beloianisszig húzódik, majd a Váli-víz mentén tovább északnyugati irányban. A Besnyői löszvölgy ennek a peremnek a Beloiannisz belterületi határától észak felé mintegy 1200 méteren keresztül húzódó szakaszát, valamint az ettől nyugatra eső löszvölgyeket és platórészeket foglalja magába. A Besnyői természetmegőrzési területen húzódó löszvölgyek a Pentelei-táblarög meredek pereme felé tartanak, majd a Váli-víz völgyébe torkollanak, így a Duna egykori árterületére érnek ki. A területen két nagyobb és egy kisebb völgy halad keresztül. A nagyok közül az egyik a terület északnyugati sarkától délkelet felé tart, míg a másik nyugat-délnyugat felől érkezik, és nagy kanyart véve délnyugat felől torkollik a másikkal együtt a Váli-víz völgyébe. A kisebbik löszvölgy ezek torkolatától délre, kb. 500 méterre található, nyugat-keleti lefutású, hossza alig éri el a 400 métert Éghajlati adottságok Száraz és mérsékelten meleg éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 C, a tenyészidőszaké 17,2 17,4 C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 34 C körüli, a leghidegebb téli napok abszolút minimumainak átlaga -16 C. Az évi csapadékösszeg 540 mm körüli, a nyári féléve mm. Az ariditási index 1,28 körüli. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s A hőmérsékleti maximumok és minimumok alapján a Mezőföld a Dunántúl legkontinentálisabb tája. Ehhez még hozzájárul, hogy a csapadék mennyisége Adony környékén a legalacsonyabb a Mezőföld többi vidékéhez képest: mm körüli. Ezért valószínű, hogy a Mezőföld löszvidékeinek nagyobb részére egykor jellemző tatárjuharos lösztölgyesek helyett a Penteleitáblarög térségben inkább a lösztölgyes és pusztai cserjés foltokkal tarkított löszpuszták jelentették a potenciális növénytakarót (ZÓLYOMI 1989) Vízrajzi adottságok A Besnyői löszvölgy területére eső löszplatón nincsenek állandó vízfolyások. A plató pereme alatti területrész már a Váli-víz völgyében foglal helyet. Az itt elterülő mocsárrétekről egy kis árok vezeti el a csapadékvizeket, ami aztán a Régi-Váli-vízbe torkollik Talajtani adottságok A területre a lösz alapkőzetnek és az éghajlatnak megfelelően a mészlepedékes csernozjom talaj jellemző. A területtel szomszédos Váli-víz völgyében azonban már réti öntéstalaj alakult ki Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: 22

23 Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6250 Síksági pannon löszgyepek C SDF adatlapon nem szereplő, a évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidealelőhelyei 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: elszórtan nagy kiterjedésben, viszonylag összefüggő foltokat alkotva Élőhely területi aránya: 21% Élőhely kiterjedése a területen: 8,5 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H5a, H5axH4 kiterjedésének fele, H5axP2b, H5a(xS6). SDA alapján: 12,3 ha Élőhely jellemzése: A-NÉR 2011 kódja: H5a Társulástani besorolás: Salvio Festucetum rupicolae Az állományalkotó fajok közül a leggyakoribb a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), kunkorodó árvalányhaj (Stipa capillata), árva rozsnok (Bromus inermis), fenyérfű (Bothriochloa ischaemum). Délies kitettségű, meredek lejtőkön kisebb foltokban állományalkotó lehet az taréjos tarackbúza (Agropyron pectinatum) is. A keskenylevelű réti perje (Poa angustifolia) helyenkénti szubdominánssá válása a zavarás jele. A Festuca rupicolá-t több helyen a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) helyettesíti. A völgyalj felől gyakran felhúzódik a löszgyep állományokba a francia perje (Arrhenatherum elatior). Zavartabb vagy kissé árnyékos, üdébb helyeken jellemző a csomós ebír (Dactylis glomerata). A kétszikűek közül jellemző a mezei zsálya (Salvia pratensis), tejoltó galaj (Galium verum), réti útifű (Plantago media), magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), az egykor erősen legeltetett helyeken gyakori a fehér pemetefű (Marrubium peregrinum), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa). Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, fajkészletükből hiányoznak a színezőelemek; ezek az állományok 3-as természetességi értékkel rendelkeznek. Csak egyes foltokban jelennek meg ritkább, jellegzetesebb fajok (hengeresfészkű peremizs (Inula germanica), kardos peremizs (Inula ensifolia), érdes csűdfű (Astragalus asper)/ és szorulnak háttérbe a gyomok, ezek 4-es természetességi kategóriába sorolhatók. Előfordulnak 2-es kategóriájú, erősen leromlott, gyomos, fajszegény állományok is, amelyek már az OC élőhelytípus felé való átmenetet képviselik. Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02.03, A03.03, A , A07, B01.02, D02.01, E03.01, F03.01, F , G05.01, I01, J01.01, K01.03, K

24 Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei Élőhely kódja: 6210 Élőhely előfordulása a területen: elszórtan kis foltokban Élőhely területi aránya: 3,4% Élőhely kiterjedése a területen: 1,4 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H4, H5axH4 kiterjedésének fele. Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H4 Társulástani besorolás: Euphorbio pannonicae Brachypodietum pinnati Az állományalkotó fajok közül a legfontosabb a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), amelyhez a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) társul. Gyakran előfordul benne az francia perje (Arrhenatherum elatior) és a csomós ebír ( Dactylis glomerata). Konstans eleme a magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), jellemző még a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), tarka koronafürt (Coronilla varia), magyar cickafark (Achillea pannonica), tejoltó galaj (Galium verum), homoki gurgolya (Seseli annuum), budai imola (Centaurea sadleriana). Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, viszonylag fajszegények; 3-as természetességi értékűek. Van néhány jobb állapotban fennmaradt állományfolt, amely a 4-es természetességet ugyan alig éri el, fajkészlete sem nagyobb lényegesen, de kevésbé gyomos, mint a többi állomány. Erőteljes taposás és legelés hatására egyes állományai sztyeppesedtek, és a xerofil löszgyephez hasonló állományokká alakultak át. Élőhely veszélyeztetettsége: Nagy mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A , A07, G05.01, I01 Élőhely neve Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: két egybefüggő foltot alkot, követve a Váli-víz medrét. Élőhely területi aránya: 5,3% Élőhely kiterjedése a területen: 2,2 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: D34, D34xH5a Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: D34 Társulástani besorolás: Cirsio cani Festucetum pratensis Állományalkotó faj az réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti csnkesz (Festuca pratensis), francia perje (Arrhenatherum elatior), kiszáradó állományokban a közönséges tarackbúza (Agropyron repens). A löszvölgyek közül csak az egyik völgyaljában figyelhető meg, de ott is csak szárazodó, relatíve fajszegény típusa. A szebb állományok a lösztábla pereme alatti síkon élnek. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: A Váli-víz völgyében található állományfoltok üdébbek, fajgazdagabbak, természetességük 4-es. A kelet-nyugati irányban húzódó löszvölgy aljában élő állományfolt leromlottabb, természetessége 3-as. Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: K01.03, I A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű növényfaj előfordulásáról nincs tudomásunk. 24

25 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II. csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) C Faj magyar neve (tudományos neve) csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) Irányelv melléklete: II Faj előfordulása a területen: összesen 4 ponton került elő, ott viszont nagyobb csoportot alkotva Állománynagyság (jelöléskor): egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 30 egyed Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: kis mértékben veszlyeztetett Veszélyeztető tényezők: K A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) selyemkóró Asclepias syriaca - Inváziós faj, potenciális veszélyeztető tényező. érdes csűdfű Astragalus asper V karcsú orbáncfű selymes peremizs Hypericum elegans oculus- Inula christi csillag őszirózsa Aster amellus V borzas len Linum hirsutum V selymes boglárka Ranunculus illyricus tavaszi hérics Adonis vernalis V V V V 25

26 1.3. Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás művelési ág terület (ha) szántó 5,34 gyep 7,19 erdő 31,02 kivett 2, Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság A területen a korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezet elsősorban legeltetéssel, kisebb mértékben kaszálással foglalkozott. Megszűnését követően a területek magántulajdonba kerültek. A területek alapvetően még elfogadható állapotban vannak, rendszeres használat ugyanakkor nem történik rajtuk. A területeken több foltban spontán szukcessziós folyamatok indultak, amit alapvetően az őshonos cserjék jellemeznek Erdészet, erdőgazdálkodás A tervezési területen nagy területi kiterjedéssel magán erdők találhatók. Az erdők gazdasági és talajvédelmi rendeltetésűek, a Natura 2000 rendeltetés másodlagosan jelenik meg. A faállományban alapvetően az idegenhonos akác dominál. A fafaj összetétel alapvetően veszélyezteti a terület jelölő élőhelyeit (magszórás, gyökérsarjak terjedése), illetve fajait, ezért célszerű megvizsgálni a véghasználatok során a fafajcserét, lösztölgyesekké alakításukat Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat Vadászatra jogosult a Sina-Dunavölgye Földtulajdonosi Közösség, és a Porcelánkacsa Vadásztársaság. A hatályos vadgazdálkodási üzemterv alapján a területen vadgazdálkodási létesítmény, illetve vadkibocsátó hely nem létesíthető. A területen a vadgazdálkodás alapvetően a legnagyobb problémát okozó vaddisznóállomány apasztására terjed ki. Őzből és gímszarvasból évente néhány egyed kilövésére kerül sor. Apróvad vadászata a területen folyik, ennek közvetlen kedvezőtlen hatásairól nem beszélhetünk. A Sina-Dunavölgye Földtulajdonosi Közösség 10 éves vadgazdálkodási terve a következő előírásokat tartalmazza: - Olyan állományszintet kell kialakítani, amely az erdőállományok eredményes felújítása során nem teszi feltétlenül szükségessé a vadvédelmi kerítések alkalmazását, valamint megakadályozza a bolygatásra érzékeny sztyepprétek, üde kaszálók és mocsárrétek károsodását - A területen vadászati-, vadgazdálkodási létesítmény, vadkibocsátó hely nem létesíthető. Nem őshonos vadászható faj betelepítése nem megengedett. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni - A területen való gépjármű közlekedés során tilos a gyepterületek felcsapázása - A természetes gyepek védelme érdekében a vaddisznóállomány mértékét korlátozni szükséges Halászati, horgászati tevékenység nem folyik a területen. 26

27 Vízgazdálkodás A területen állandó jellegű vízfolyás nem található Turizmus Szervezett turisztikai hasznosítás a területen nem folyik Ipar Nincs a területen Infrastruktúra A területet kettévágja a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal, a mezőgazdasági használathoz kötődő földutak a terület szélén húzódnak. A területen 20kV-os szabad légvezeték (szigetelés nélkül) halad át Egyéb védett területek, anyagbányák Országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület nincs a Natura 2000 területen belül, ugyanakkor itt található a Besnyői Bolond-vár ex lege földvár. Anyagbánya nincs a területen. 27

28 2. Felhasznált irodalom Marosi S. Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Ádám L. 1959: A Mezőföld Duna Sárvíz közti területe. In: Ádám L. Marosi S. Szilárd J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp Horváth A. 2002: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése (Synbiologica Hungarica 5.). Scientia Kiadó, Budapest. Horváth A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland association, Euphorbio pannonicae Brachypodietum pinnati. Acta Botanica Hungarica 52: Kállayné Szerényi J. 2008: Váli-víz síkja. In: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete (szerk.: Király G. Molnár Zs. Bölöni J. Csiky J. Vojtkó A.). MTA ÖBKI, Vácrátót. p. 26. Lendvai, G. Horváth, A. (2010) 2011: Adatok a Mezőföld löszflórájához II. Kitaibelia 15: Marosi S. Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Terei Gy. Nováki Gy. Mráv Zs. Feld I. Sárközy S. 2011: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. Bálint (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi 1., MME, Budapest, pp. 185+XII. Buschmann et Szabóky (2011): Hazai nagylepkéink magyar nevei. In: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumi Adattár 37., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, pp Gozmány (1968): Nappali lepkék Diurna. - In: Kaszab (ed.) Fauna Hungariae XVI/15. Akadémiai kiadó, Budapest, pp Karsholt et Razowski (1996): The Lepidoptera of Europe. A Distributional Checklist. Apollo Books, Stenstrup. pp.380. Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót Kovács (1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.6., Nr.2. p Kovács (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. II. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.9. Nr.4. p Rakonczay ed. (1989): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény és állatfajok. Akadémiai kiadó, Budapest. Ronkay (1997): Lepkék. In: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer. VII. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 71. Rötschke (2004): Die Tagfalter Europas und Nordwestafrikas: nach Tolman / Lewington, ergänzt mit Karsholt für Osteuropa. CD-ROM. Verlag für Interaktive Medien, Spaichingen photo, 505 spp. Simon (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp Tolman (1997): Butterflies of Britain and Europe. Harper Collins Publishers, London, pp 320. Varga, Ronkay, Bálint et László (2004): A magyar állatvilág fajjegyzéke. 3. kötet, Nagylepkék, Macrolepidoptera. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp Varga ed. (2010): Magyarország nagylepkéi. Heterocera Press, Budapest, pp