Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola

Átírás

1 SZÉCHENYI ISTVÁN Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, Radnóti Miklós u. 3. sz. (52) (52) OM azonosító: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat Összeállította: Papp István igazgató Hajdúböszörmény, szeptember 1

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS AZ SZMSZ CÉLJA, TARTALMA AZ SZMSZ HATÁLYA A SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 4 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK INTÉZMÉNYI AZONOSÍTÓK ADÓALANYISÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATOK AZ INTÉZMÉNY ALAP ÉS EGYÉB TEVÉKENYSÉGEI AZ INTÉZMÉNY NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁSÁNAK KÉPZÉSI SZERKEZETE SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS KÉPZÉS SZAKKÖZÉPISKOLAI ÁGAZATI KÉPZÉS SZAKKÉPESÍTÉSEK VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK (INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK) MEGNEVEZÉSE A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA A KIBŐVÍTETT ISKOLAVEZETŐSÉG A NEVELŐ TESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ALKALMI FELADATOKRA ALAKULT MUNKACSOPORTOK A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE.. 17 IV. A VEZETŐ ÉS AZ ISKOLA KÜLÖNBÖZŐ SZERVEZETEI, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI SZÜLŐI SZERVEZET, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA ÉS RENDJE INTÉZMÉNYI TANÁCS, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA ÉS RENDJE KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA ÉS RENDJE A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA ÉS RENDJE AZ ISKOLAI SPORTKÖR, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁJA ÉS RENDJE V. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE AZ ISKOLA NYITVATARTÁSI RENDJE BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ ISKOLÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE TANÍTÁSI NAPOK, TANÍTÁSI ÓRÁK, SZÜNETEK RENDJE

3 6.5. AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE AZ ISKOLAI FELÜGYELET RENDJE TANULÓI ÜGYINTÉZÉS RENDJE AZ ISKOLA HELYSÉGEINEK, ESZKÖZEINEK HASZNÁLATA AZ ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ ISKOLA HELYISÉGEIBEN KÁROKOZÁS FELADATOK A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ÉS BALESET ESETÉN RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK VEZETŐI HELYETTESÍTÉSEK RENDJE AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS TANKÖNYVTÁMOGATÁS ISKOLAI SZABÁLYAI A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A NEM PEDAGÓGUS KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK AZ ISKOLÁBAN A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE INTÉZMÉNYI DOLGOZÓKNAK TÖRTÉNŐ JUTTATÁSOK JUBILEUMI JUTALOM EGYÉB JUTALOM BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOK MUNKARUHA, VÉDŐRUHA, JUTTATÁSA A MUNKÁBA JÁRÁS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE ÉTKEZTETÉS AZ ISKOLA ESZKÖZEINEK, BERENDEZÉSEINEK, ESZKÖZEINEK IGÉNYBEVÉTELE VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI FENNTARTÓI ÉS MŰKÖDTETŐI NYILATKOZAT FÜGGELÉKEK SZÁMÚ FÜGGELÉK: AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÁBRÁJA MELLÉKLETEK SZÁMÚ MELLÉKLET: ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-E SZÁMÚ MELLÉKLET: MUNKAKÖRI-LEÍRÁS MINTÁK GYŰJTEMÉNYE SZÁMÚ MELLÉKLET: TANKÖNYVELLÁTÁSI SZABÁLYZAT

4 I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 4220 Hajdúböszörmény Radnóti M. u. 3. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg Az SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett eseményeken, rendezvényeken azok ideje alatt A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 4.

5 a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a Kormány 326/2013. (VIII. 30.) rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, az államháztartásról szóló CXCV. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, az illetékekről szóló évi XCIII. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény, 5.

6 a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet, a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet, Az emberi erőforrások minisztere 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 6.

7 Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről, a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről, 134/2004 FVM rendelet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről, 139/2008 FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről, 50/2009 FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet módosításáról. 7.

8 II. Intézményi alapadatok SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2.1. Intézményi azonosítók Az iskola neve: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Az iskola címe, székhelye: 4220 Hajdúböszörmény Radnóti M. u. 3. Alapítás módja: jogutódos alakulás Alapítója: Vidékfejlesztési Minisztérium Alapító okirat kelte és száma: KGF/1172/2/2013., Fenntartó, működtető: Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér1. Jogelőd: Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Alapítás éve: 1938 Alapító: Földművelésügyi Minisztérium 2.2. Adóalanyisággal összefüggő adatok Gazdálkodási besorolás: önállóan működő és gazdálkodó szerv, Adószám: , Bankszámlaszám: Az intézmény alap és egyéb tevékenységei Az intézmény közfeladatai, típusa: köznevelési intézmény (szakközépiskola, szakiskola), amely nevelő-oktató munkát folytat, 8.

9 közös igazgatású közoktatási intézmény, Az intézmény alaptevékenységi besorolása: , szakmai középfokú oktatás, A tevékenység típusai, szakfeladat megnevezése: Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/ évfolyam), Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam), Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam), Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon, Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon, Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon, Járművezető-oktatás, Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, M.n.s. egyéb felnőttoktatás, Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység, Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, Könyvtári állomány feltárása, megőrzése védelme, Könyvtári szolgáltatások, Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása, Egyéb tevékenység: Tangazdaság működtetése 0111 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése, 0113 Zöldség, dinnye, gyökér,- gumós növény termesztése, 0116 Rostnövénytermesztés, 0119 Egyéb, nem évelő növény termesztése, 0124 Almatermésű, csonthéjas termesztése, 0125 Egyéb gyümölcs, héjas termésű termesztése, 0129 Egyéb évelő növény termesztése, 9.

10 0130 Növényi szaporítóanyag termesztése, 0141 Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése, 0142 Egyéb szarvasmarha tenyésztése, 0143 Ló, lóféle tenyésztése, 0145 Juh, kecske tenyésztése, 0146 Sertéstenyésztés, 0147 Baromfitenyésztés, 0149 Egyéb állat tenyésztése, 0161 Növénytermesztési szolgáltatás, 0162 Állattenyésztési szolgáltatás, 0163 Betakarítást követő szolgáltatás, 0164 Vetési célú magfeldolgozás, 0210 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység, 4729 Egyéb élelmiszer- kiskereskedelem, 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése, 2.4. Az intézmény nappali rendszerű oktatásának képzési szerkezete Szakközépiskolai szakmacsoportos képzés Képzési idő (év) 4+2 Szakképesítés Szakmacsoport Ágazat Azonosítószáma Környezetvédelemvízgazdálkodás 4+2 Közgazdaság 4+2 Mezőgazdaság Szakközépiskolai ágazati képzés Képzési idő (év) Szakképesítés Szakmacsoport Ágazat Azonosítószáma 5 Mezőgazdasági gépésztechnikus 20. Mezőgazdaság XXXI. Mezőgazdasági gépész

11 5 5 Környezetvédelmi technikus Erdészeti és vadgazdálkodási technikus 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 20. Mezőgazdaság XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás Élelmiszeripari technikus 21. Élelmiszeripar XXXVI. Élelmiszeripar Szakképesítések Képzési idő (év) Szakképesítés Szakmacsoport Ágazat Azonosítószáma 3 Húsipari termékgyártó 21. Élelmiszeripar XXXVI. Élelmiszeripar Élelmiszeripari szakmunkás 21. Élelmiszeripar XXXVI. Élelmiszeripar Mezőgazdasági gépész 20. Mezőgazdaság XXXI. Mezőgazdasági gépész Kertész 20. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés Erdészeti szakmunkás 20. Mezőgazdaság XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás Dísznövénykertész 20. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés Húsipari termékgyártó 21. Élelmiszeripar Tejtermékgyártó 21. Élelmiszeripar 3 Zöldségtermesztő 20. Mezőgazdaság 3 3 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Erdészeti szakmunkás 20. Mezőgazdaság 20. Mezőgazdaság Állattenyésztő (szarvasmarha) 20. Mezőgazdaság

12 Pénzügyi, számviteli ügyintéző Környezetvédelmi technikus Erdészeti és vadgazdálkodási technikus Mezőgazdasági gépész technikus 15. Közgazdaság XXIV. Közgazdaság Környezetvédelem-vízgazdálkodás 20. Mezőgazdaság 20. Mezőgazdaság XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXI. Mezőgazdasági gépész Pénzügyi, számviteli ügyintéző 15. Közgazdaság Környezetvédelmi technikus 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Erdésztechnikus 20. Mezőgazdaság Mezőgazdasági gépésztechnikus 5. Gépészet Vállalkozási tevékenység A Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola az Aht. 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyeztetheti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az intézmény vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak a 30%-a. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységtől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni. 12.

13 III. Szervezeti felépítés SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 3.1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Az iskola szervezeti egységek és irányításukért felelős vezető: közismereti oktatás : általános igazgatóhelyettes, könyvtár : általános igazgatóhelyettes, szakmai elméleti oktatás : szakmai igazgatóhelyettes, felnőttképzés : szakmai igazgatóhelyettes, tangazdaság : gyakorlati oktatásvezető, gyakorlati oktatás : gyakorlati oktatásvezető, gazdasági feladatok : gazdaságvezető. Az iskola szervezeti felépítésének ábráját az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézménynek a szakmai feladat ellátása, az átlátható és hatékony működése megköveteli a belső szervezeti egységek közötti kapcsolattartási rend kialakítását Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az általános igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, a gyakorlati oktatásvezető. Az igazgató és gazdaságvezető megbízását a fenntartó adja. Az igazgatóhelyettes(ek) és a vezető helyettes(ek) megbízását a fenntartó, a tantestület és a dolgozók véleményének kikérésével az igazgató adja. Vezető helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. A vezető helyettesi megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes(ek) és a többi vezető beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 13.

14 A kibővített iskolavezetőség Az iskola kibővített vezetőségének a tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes(ek) és más vezető beosztású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat patronáló tanára, a diákönkormányzat vezetője, a tanulókat érintő témákban, a közalkalmazotti tanács elnöke, az intézményi tanács elnöke. Az iskola kibővített vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül(het). Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az igazgatónak kell gondoskodnia, amelyben az intézmény vezető-helyettesek a legfőbb segítői. Az iskola vezetője az igazgató, teljes jogkörrel felel az intézmény jogszerű működéséért. Az igazgatónak a fenntartóval egyeztetési kötelezettsége van az iskola működésével, a dolgozók alkalmazásával és jogviszonyával kapcsolatos kérdésekben, a beiskolázás kérdéseiben. Legfontosabb feladatai: a nevelőtestület vezetése, az intézményi döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzésének megszervezése, a költségvetés betartása, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, és folyamatos fejlesztése. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok: a belső ellenőrzés és irányítás, tanulók felvétele, részletes feladatait a fenntartó által készített munkaköri leírása tartalmazza. Az igazgató munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. 14.

15 A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézményműködésével kapcsolatos ügyekben, a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelésioktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni a jogszabályokban meghatározott ügyekben. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozhat létre. A bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választhatnak. A nevelőtestületi értekezletek időpontjait, témáit az intézmény éves munkaterve határozza meg. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége (igazgatói tanácsa) ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, s a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a 15.

16 szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben- a nevelőtestület többségének kérésére- titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Szakmai megbeszélések szerveződhetnek az alábbiak szerint: szakközépiskolai közismeretet tanító pedagógusok értekezlete, szakiskolai közismeretet tanító pedagógusok értekezlete, szakmai tantárgyat tanító pedagógusok értekezlete Szakmai munkaközösségek Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: reál munkaközösség, tagjai: matematika, fizika, informatika, biológia, kémia, földrajz, rajz, testnevelés szakos tanárok, humán munkaközösség, tagjai: magyar, történelem, idegen nyelv szakos tanárok és könyvtárostanár, osztályfőnöki munkaközösség, tagjai: osztályfőnökök, gépész munkaközösség, tagjai: gépész szakos tanárok és oktatók, gazdász munkaközösség, tagjai: erdész, állattenyésztő, húsipari és élelmiszeripari tárgyat tanító tanárok és oktatók, kertész-környezetvédelmi munkaközösség, tagjai kertész, dísznövénykertész, környezetvédelmi és közgazdaság szakos tanárok. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az alapműveltségi, érettségi és tantárgyi különbözeti vizsgák tételsorainak összeállítása, 16.

17 értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az iskola igazgatója felé a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösségvezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak vagy létrejöhet az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Tevékenységükről minden esetben beszámolnak a nevelőtestületnek A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje Az iskola szakmai munkaközösségei a munkaközösség által elfogadott éves munkaterv szerint működnek. Az intézményben két szakmai területen működnek szakmai munkaközösségek: közismereti, szakmai. A fenti munkaközösségek feladata a tagok szakmai munkájának összehangolása, melyek vezetői az adott terület vezető-helyettesével tartanak közvetlen kapcsolatot. A kapcsolattartás formái: munkaközösségi ülések, munkaterv elkészítése, igazgatótanácsi ülések, írásbeli és szóbeli beszámoltatás, elemzések, értékelések elkészítése. 17.

18 IV. A vezető és az iskola különböző szervezetei, kapcsolattartás formái Az iskolában az alábbi érdekvédelmi szervezetek működnek: Szülői Szervezet, Intézményi Tanács, Közalkalmazotti Tanács, Diákönkormányzat, 4.1. Szülői szervezet, kapcsolattartásának formája és rendje Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében osztályonkénti szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes, tag. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az Iskolai Szülői Szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei és tagjai vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya megválasztja tisztségviselőit és elnökét delegálja az intézményi Tanácsba. Az iskolai szülői szervezet választmánya (akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább EGY alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, 18.

19 tevékenységéről. A szülők részletes tájékoztatása gyermekük iskolai tevékenységéről, eredményeiről minden pedagógus kiemelt feladata. A tájékoztatás rendszeres, negyedévenként, írásban történik. A szülőket azonnal tájékoztatni kell gyermekük betegsége, igazolatlan hiányzása, súlyos fegyelmi vétsége esetén. A tájékoztatást dokumentálni kell. A szülői tájékoztatás formái: a tanév kezdetekor szülői értekezletet tartunk, melyen ismertetjük az iskolai alapdokumentumok szülőket, tanulókat érintő fejezeteit, tanév során tartandó osztályszülői értekezleteken, a fogadóórák havonta rendszeresek, de alkalmazkodunk a szülők elfoglaltságához is, egyéni megbeszélt időpontokban is felkereshetik a pedagógusokat. Az igazgató a szülőket az iskola egészének életéről, az Iskolai Munkatervről az aktuális feladatokról az alábbi fórumokon tájékoztatja: Szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten, az Intézményi Tanács ülésein, alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül. Az osztályfőnökök a szülőket az alábbi módokon tájékoztatják: az osztályszülői értekezleten, alkalmanként írásbeli (ellenőrző könyv) tájékoztatón keresztül. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az osztályfőnökkel, iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az Intézményi tanáccsal. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyetteseitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára 19.

20 elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, az iskola honlapján ( Intézményi Tanács, kapcsolattartásának formája és rendje Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből intézményi tanács működik. Az Intézményi Tanács jogköre: intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik. Ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra. Az intézmény vezetője évenként két alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. A szülői szervezet és az intézményi tanács működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg Közalkalmazotti Tanács, kapcsolattartásának formája és rendje A közalkalmazottak részvétele az iskola vezetésében a Közalkalmazotti Tanácson keresztül valósul meg, a kibővített iskolavezetés tagjaként. A Közalkalmazotti Tanács a kibővített iskolavezetés tagjaként meghatározott feladatok esetén döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, végrehajtó feladatokat lát el. A Közalkalmazotti Tanács a munkáját a Közalkalmazotti Szabályzat alapján végzi, melyet a hatályos törvények alapján az iskola igazgatójával egyetértésben kell elkészíteni. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás a Közalkalmazotti Tanács elnökének a feladata. A Közalkalmazotti Tanács érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. 20.

21 Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére. Az iskola biztosítja a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőinek, elnökének és két tagjának a feladataik ellátásához szükséges munkaidő kedvezményt. A kedvezmény felhasználásának módját a szerződő felek írásos külön megállapodásban rögzítik A diákönkormányzat, kapcsolattartásának formája és rendje Az iskolai diákönkormányzat jogait és az ezekkel összefüggésben álló feladatokat törvényi és rendeleti szinten szabályozzák. Ezek alapján a diákönkormányzat döntési hatáskörrel, egyetértési, kezdeményezési, javaslattételi és véleményezési, továbbá tájékoztatási joggal rendelkezik. Az iskola diákönkormányzata véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiség, berendezések használata, költségvetési támogatás) az iskola biztosítja Az iskolai sportkör, kapcsolattartásának formája és rendje Az iskola tanulói számára biztosítja az iskolai sportkör (ISK) által a mindennapi testedzés lehetőségét. A testnevelés órák mellett tornatermünk minden délután tanári felügyelettel szervezett sportolási lehetőséget biztosít minden tanulónk számára. Az ISK keretében az alábbi sport tevékenységekre van lehetőség: röplabda, labdarúgás, íjász, kosárlabda. 21.

22 V. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 5.1. A társintézményekkel való kapcsolattartás A pedagógiai szakszolgálatokkal, illetve szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval való kapcsolattartás folyamatos. Különösen szoros kapcsolatra van szükség a gyermekjóléti szolgálatokkal és a pedagógiai szakszolgálatokkal az általános iskolákkal és gyakorlati oktatásunkat segítő gazdálkodó szervezetekkel. Az osztályfőnökök a tanév elején egyeztetnek az oda járó tanulókról és felmérik az esetlegesen nagyobb figyelmet igénylők körét. A tanév folyamán problémajelző segítségével történik a kapcsolat felvétel, és esetmegbeszélés után intézkedési terv készül a probléma kezelésére, a szolgálatok bevonásával. A szakmai szolgáltatásaikat rendszeresen igénybe vesszük, rendezvényeikről rendszeresen tájékozódunk az intézmények honlapjain. A meghirdetett szakmai napokon, továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, iskolai rendezvényekre meghívást kapnak. A partnerintézményekkel való kapcsolattartásért az intézmény igazgatója és az általános igazgatóhelyettes felel Általános iskolákkal való kapcsolattartás Hajdú-Bihar megyei települések általános iskoláival való kapcsolat formái az alábbiak: tájékoztató anyagokat elkészítése és eljuttatása az intézményekhez, közös fórumok szervezése az intézmény felvételi és képzési terveiről a nyolcadikos tanulóknak illetve szüleiknek, osztályfőnöki óra vagy összevont szülői értekezlet formájában, általános Iskolai pályaválasztási szülői értekezleteken történő tájékoztatás, a Nyitott Kapuk keretében a végzős általános iskolai tanulók fogadása bemutató órákon, ahol megismerhetik intézményünket, tanárainkat és tanulóinkat, szakmai, kulturális, művelődési együttműködés: képzőművészeti kiállítások, műveltségi vetélkedők szervezése, szakmai továbbképzéseken való együttes részvétel: közös projektek tervezése, szervezése és lebonyolítása. Hajdú-Bihar megyei települések általános iskoláival való kapcsolattartás felelőse a szakmai igazgatóhelyettes és a pályaválasztási felelős. 22.

23 5.3. A gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás Az iskola profiljából adódóan igen szoros kapcsolatot kell fenntartani a szakmai nevelés és oktatásban részt vevő gazdálkodó szervezetekkel. Intézményünk több mint 20 gazdálkodó szervezettel áll napi kapcsolatban. A tanulószerződésben levő tanulók szakmai gyakorlati oktatását a szerződésben megfogalmazottak szerint végzik. Ezen kívül vannak olyan gazdasági szervezetek is, akik együttműködés alapján segítik az iskola szakmai képzését. Az együttműködés formái: szakmai megbeszélések, gyakorlati foglalkozások látogatásai, gyakorlati vizsgákon való részvétel, meghívások szakmai napokra. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató, a gyakorlati oktatási vezető a felelős. 23.

24 VI. Az intézmény működési rendje 6.1. Az iskola nyitvatartási rendje Az iskolában az oktatás nappali és esti munkarend szerint folyik. Épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6:45 19 óráig tart nyitva. Ettől eltérő nyitva tartást csak az iskola igazgatója engedélyezhet. Az intézmény hétvégeken a DIGITÁLIS KÖZPISKOLAI oktatás, illetve a FELNŐTTKÉPZÉS időszakában tart nyitva, iskolai szünetekben külön megállapított ügyeleti rend szerint működik. Nyári és évközi szünetekben az iskola külön rend szerint tart nyitva, munkanapokon heti beosztásban 8.00 és között tart ügyeletet Belépés és benntartózkodás rendje A tanulók, illetve a dolgozók minden be-, és kilépéskor kötelesek a be,- és kiléptető rendszert használni. A tanárok a tanítási óra kezdete előtt 10 perccel kötelesek az iskolában tartózkodni, a tanári ügyelet 7:45-kor kezdődik. A tanárok a törvényben előírtnak megfelelően heti 32 órában végzik a tantárgyfelosztásban jelölt tevékenységeket. A pedagógus munkát segítő alkalmazottak munkaideje hétfőtől csütörtökig tól ig, pénteken 7.30-tól ig tart. A gazdasági és ügyviteli alkalmazottak munkaideje megegyezik a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkaidő beosztásával. Ezen dolgozók számára a szünetet a Munkatörvénykönyv 2012.évi I. törvény (52. A munkaközi szünet) nak megfelelően biztosítjuk. A tanulók részére a tanítás előtti gyülekezés helye: az iskola udvara illetve a tanügyi épület folyosója, rossz idő esetén a főépület aulája. A tanügyi épületeket 7.45-kor nyitják ki. A tanulók a tanítás ideje alatt nem hagyhatják el az iskolát. Ettől eltérően engedélyt csak az osztályfőnök, igazgató, igazgatóhelyettes adhat írásban A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az iskolába érkező idegeneket a portaszolgálat ellenőrzi. Hivatalos ügyek intézése a szülőknek, gondviselőknek, ill. az intézménnyel jogviszonyban nem állóknak: 8:00-16:00 óra között történik. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére az intézménybe való belépés és 24.

25 benntartózkodás rendje: idegenek útbaigazítását a portás végzi, hivatalos ügyben érkező személyt az igazgatóhoz vagy távolléte esetén az igazgatóhelyetteshez kell kísérnie a portásnak, azok, a szülők és egyéb személyek, akik hivatalos ügyintézés végett keresik fel az intézményt a portás köteles útbaigazítani, a keresett irodába bekísérni, idegenek az intézményben külön engedély nélkül között tartózkodhatnak, az iskolával tanulói jogviszonyban állók szülei bejelentkezés után látogathatják a tanórákat, fogadóórákon felkereshetik gyermekük tanárait Tanítási napok, tanítási órák, szünetek rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján lehetőleg 8-16 óra között kell megszervezni. Tanóra a diákönkormányzat és az Intézményi Tanács egyetértésével legkorábban 7.10-kor kezdhető. A közismereti valamint a szakmai elméleti tanítási órák 45 percesek. A gyakorlati oktatás kezdete: 7:00 óra. Szünet: 9:30 10:00. A gyakorlati oktatás 60 perces órákból áll. Befejezés a szakmai gyakorlati csoportok órarendje szerint. A tanórákon kívüli foglalkozásokat lehetőleg 16 óráig, de legkésőbb óráig kell befejezni. Tanórát zavarni nem lehet, onnan bárkit kihívni csak rendkívül indokolt esetben, vezetői engedély alapján lehet. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt szaktantermekben. A kijelölt szaktantermek módosítása csak az adott szervezeti egység vezetéséért felelős igazgatóhelyettes engedélyével lehetséges. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: perc, a Házirendben feltüntetett csengetési rend 25.

26 szerint. Az óraközi szünetek ideje rövidíthető igazgatói engedéllyel. A szakmai gyakorlaton egy 30 perces szünetet kell tartani. Az óraközi szünetekben a tanulók az épület auláiban, a folyosókon illetve a kijelölt udvaron tartózkodhatnak. Az óraközi szünetekben a szaktantermekben tartózkodni tilos. A tanulók a szaktantermekben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Becsengetés után a diákok a beosztás szerinti tanterem előtt várakoznak fegyelmezetten, kulturáltan a tanár megérkezéséig Az iskolai felügyelet rendje Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák illetve a tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanulókra a tanórát tartó pedagógus felügyel. Az iskolában ig tanári ügyelet működik, ez alatt az ügyeletes köteles gondoskodni a házirend és balesetvédelmi szabályok betartásáról. A 8. óra után a szaktanárnak kötelező kikísérni a tanulókat az intézmény területéről. Az iskola évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az adott szervezeti egység irányításáért felelős vezető-helyettes (általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető) felel. Tanítási időben közötti időben legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. A fenti időponton túl a szolgálatot teljesítő pedagógus felelős a működés rendjéért, jogosult és köteles a szükséges intézkedések megtételére. A helyettesítés alatti döntésekről a helyettesítő az első lehetséges alkalommal tájékoztatja a helyettesítettet Tanulói ügyintézés rendje Az iskola tanulói hivatalos ügyeik intézését az óraközi szünetekben hétfőtől péntekig 8.45 és 10 óra között, illetve hétfőtől csütörtökig 13 és 14 óra között tehetik meg a titkárságon Az iskola helységeinek, eszközeinek használata Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, 26.

27 az SzMSz-ben és tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Berendezési tárgyakat, eszközöket csak az igazgató írásbeli engedélyével lehet kivinni. A pedagógus az iskolában az SzMSz-ben és a Házirendben meghatározott védő-óvó előírások betartásával viheti be az általa készített eszközöket Az iskolai védő, óvó előírások A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik tanári felügyelet, vagy engedély nélkül. Az iskolában fényképek és videofelvételek készítése csak igazgatói engedéllyel és oktatási céllal, illetve iskolai rendezvények megörökítése céljából lehetséges. A termet elhagyó osztály a teremberendezést köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést és a padok kiürítését. Az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. Az osztályközösség felel az osztályterem rendjéért. Eszerint a padok és a tanári asztal tisztasága, a szekrény belső állapota, a teremdekoráció elkészítése és karbantartása a közösség feladata. Amennyiben a teremrend fenntartása nehézségbe ütközik, osztályfőnöki közreműködéssel tanítási időn kívül kell a feladatot ellátni. Az iskola területén a munka-és balesetvédelmi szabályok betartása kötelező. Elmulasztásuk fegyelmező intézkedést, illetve fegyelmi eljárást vonhat maga után Reklámtevékenység az iskola helyiségeiben Reklámtevékenység csak az intézmény igazgatójának engedélyével lehetséges. Igazgató engedély birtokában reklám, hirdetési anyag elhelyezése csak az arra kijelölt hirdetőtáblán történhet. Az alábbi termékek és tevékenységek reklámozása tilos: a szervezetre káros élvezeti cikkek, a tanulókat vásárlásra ösztönzés, agresszív cselekedetre serkentés Károkozás Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit meg- 27.

28 vizsgáltatni, az okozott kár nagyságát felméretni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére Feladatok a tanulóbalesetek megelőzése érdekében és baleset esetén Az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse tervezi és szervezi meg a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében az igazgató jóváhagyásával. A részletes szabályokat az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatai tartalmazzák. A tanév első hetében az iskolában a tűzriadó terv végrehajtását, az épület kiürítését gyakorolni kell. A tűzriadó tervről a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, melyet az iskola igazgatója hitelesít. A tanév megkezdésének első napján az osztályfőnökök balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatást tartanak csoportjaiknak. A tanulók a jelenléti ív aláírásával igazolják az oktatáson történt részvételüket. Az oktatás írásos anyagát a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős készíti el, az igazgató hagyja jóvá. Tanév közben új foglalkozás típus első óráján, az intézményen kívül szervezett programok előtt is balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulóknak, felhívni figyelmüket a balesetveszélyre - sportkör, kirándulás, szakkör A balesetvédelmi oktatást dokumentálni kell csoportnapló, szakköri napló, külön jegyzőkönyv, valamint a tanulók által aláírt jelenléti ív. Az iskolában történt baleseteket a jogszabályi előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvezni, kivizsgálni és jelenteni kell a felettes szerveknek. A balesetet szenvedett tanuló gyors és szakszerű ellátásáról a foglalkozást tartó pedagógus, illetve az ügyeletes tanár gondoskodik Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni (tűz, árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó stb.). Az eseményt észlelő személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. Tűz, vagy más előre nem látható, balesetveszéllyel járó rendkívüli esemény esetében az erre készült intézkedési tervnek megfelelően munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat - a gyakorolt kivonulási terv szerint kell eljárni, értesíteni az iskola ügyeletes vezetőjét, a megfelelő hatóságokat (tűzriadó terv). A rendkívüli esemény bekövetkeztekor az igazgatónak illetve helyettesének, a munkavé- 28.

29 delmi és tűzvédelmi felelősnek, illetve az ügyeletes vezetőnek azonnal meg kell kezdeni az épület kiürítését. (Az összes kijárat kinyitása, az áramellátás megszakítása, gázvezeték elzárása, a szükséges elsősegélynyújtás megszervezése, vízvédelmi helyek szabaddá tétele.) A kiérkező elhárító szerveket tájékoztatni kell igazgató, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős, illetve az ügyeletes vezető - a rendkívüli esemény lényegéről, az eddig tett intézkedésekről, az épület legfontosabb jellemzőiről, az épületben található veszélyes anyagokról, az épületben még esetlegesen bent tartózkodó személyek számáról és tartózkodási helyéről, valamint át kell adni az épület alaprajzát és tűzriadó terv kivonulási térképeit Vezetői helyettesítések rendje Az intézmény vezetőinek munkaidő beosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézmény nyitva tartása alatt mindig tartózkodjon az iskolában felelős vezető vagy megbízott pedagógus. Az igazgatót távollétében az általános igazgatóhelyettes mint első helyettes helyettesíti. Az általános helyettes akadályoztatása esetén az alábbiak szerint történik a helyettesítés: szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, gazdaságvezető. A helyettesítő vezetők munkajogi kérdések kivételével minden halaszthatatlan kérdésekben döntési jogkörrel rendelkeznek. Döntéseikről munkába állásakor tájékoztatják az iskola igazgatóját Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Éves megrendezésük az iskola munkaterve szerint történik. Hagyományos rendezvényeink: Széchenyi hét, iskolai ünnepségek, iskolai karácsonyi ünnepség, farsang, iskolai tanulói kirándulások, verébavató, vidám ballagás, nevelőtestületi kirándulás Iskolai szintű ünnepélyek és megemlékezések Az iskolai ünnepélyeket az éves munkatervben rögzítjük. Minden tanévben közös iskolai 29.