Eljárások drónok felderítésére

Átírás

1 DOI: /BSZ JAROLIN JÓ ZSEF Eljárások drónok felderítésére Az utóbbi években ugrásszerűen elterjedtek a pilóta nélküli repülő eszközök 1, és ez a tendencia vélhetően továbbra sem változik, tulajdoníthatóan az egyre inkább megfizethető árnak, amely egyre bővebb funkcionalitással párosul. Az esz kö zö ket nagy részt ma gán cél ra, hob bi szin ten hasz nál ják, de mind na - gyobb mértékben alkalmaznak speciális, feladatorientált eszközöket (ábra) Az észak-amerikai drónpiac forgalmának várható alakulása ( ; millió amerikai dollár) professzionális felhasználás játék, hobbi felhasználás fotózás, videókészítés Forrás: Gya kor la ti pél dák is alá tá maszt ják, hogy a drónok jó, il let ve rossz ügyek szol - gálatába is állíthatók, és a leghasznosabb képességeket a legártalmasabb célokra is lehet használni. Természetesen a drónok használhatóságának sokrétűsége alapjaiban is veszélyeket rejt magában, a nem megfelelően képzett 1 A továbbiakban: drón, egyaránt alkalmazva az UAV (Unmanned Aerial Vehicle, pilóta nélküli légi jármű): olyan légi jármű, amely repülését, a légtérben való közlekedését a fedélzeten lévő személyzet nélkül végzi és UAS (Unmanned Aerial System, pilóta nélküli légijármű-rendszer): a pilóta nélküli légi járművet, annak földi vezérlő/irányító állomását, a járművön elhelyezett hasznos terhet és a két pont közötti adatkapcsolatot, irányítást, telemetriát magában foglaló rendszer fogalmak helyett. Belügyi Szemle, 2019/1. 137

2 pilóták, illetve esetleges minőségi problémákból eredő meghibásodások okán. Belátható azonban, hogy ezek az eszközök könnyen alkalmazhatók kifejezetten ártó szándékkal is. Az elterjedtségből eredő tömegtermelés miatt az áruk kifejezetten megfizethető, így a velük elkövetett káros cselekmények (illegális migráció támogatása, csempészet, terrorcselekmény robbanóanyaggal, tömegpánik-okozás, személyisérülés-okozás) meglehetősen gazdaságosan kivitelezhetők, a bőséges funkcionalitás pedig könnyebben végrehajthatóvá teszi az elkövetést. Károkozási lehetőségek A kö vet ke zők ben fel so rolt ese tek ben kö zös pont, hogy a drónok ké pes sé ge i - nek kihasználását állítják az elkövetendő cselekmények szolgálatába. Ezek közül a legfontosabbak a kis, fel tű nés men tes mé ret; repülési, így nagy mobilitási képesség; meg bíz ha tó ság; hasznos teher cipelésének képessége; képalkotási lehetőségek. Egyértelmű, hogy ezek a képességek külön-külön is, kombinálva még inkább egy sze rű vé, ha té ko nyab ban ki vi te lez he tő vé te szik a kár oko zást. Kü lön ki - eme len dő, hogy a tá vol ról ve zér lés (az esz köz és az irá nyí tó sze mé lyé nek el - válása) sok esetben a drón, és így az elkövetendő cselekmény személyhez kötését is megnehezíti. A károkozás típusai a következők: Gondatlan veszélyeztetés: alapvetően a többitől eltérő cselekvési forma, ebben az esetben nem feltétlenül domináns tényező az ártó szándék. Kevés tudással, nem megfelelő tapasztalattal, esetleg hanyagul történő reptetés következtében előállhat gazdasági kárral, esetlegesen személyi sérüléssel járó baleset. Kiemelt létesítmény elleni támadás, anyagi vagy erkölcsikár-okozás: az adott létesítmény (repülőtér, kritikus infrastruktúra, katonai létesítmények stb.) meg fi gye lé se, mű kö dé sé nek meg za va rá sa ugyan úgy le het cél, mint a lé - tesítménnyel szembeni károkozás. Könnyen megérthető, hogy a tilos vagy kor lá to zott he lye ken tör té nő rep te tés ál tal oko zott ve szély hely zet il let ve bal - eset katasztrófához is vezethet. Rendezvény megzavarása, pánikkeltés: történhet tudatosan, pánikkeltési, illetve médiabeli reakciót kiváltó okból, figyelmetlenségből, hanyagságból 138

3 egyaránt, hasonló következményekkel. Bármelyik valósul is meg, nem nehéz elképzelni, hogy egy tömegrendezvény esetén egy kisebb károkozás is kelthet pánikot, amelynek hatását a tömeg jelentősen felerősíti. Ehhez elegendő, ha egy tö meg be zu ha nó drón sze mé lyi sé rü lést okoz, ami a tö meg ből kont - rollálhatatlan menekülést válthat ki. Csempészet (drog-, fegyver-, cigaretta-, kommunikációseszköz-, lőfegy - ver-): a repülési hatótávolság és teherhordási képesség növekedésével a drónok ide á lis esz kö zé vé vál tak en nek a te vé keny ség nek. Ki sebb sú lyú (né - hány kilogramm), nem engedélyezett, vagy kifejezetten tiltott eszközök/áruk szál lí tá sa kön nyen meg va ló sít ha tó ily mó don. Ez fő ként ha tá ron va ló át jut ta - tást vagy őrzött intézménybe történő bejuttatást jelent. Felderítés és képrögzítés: eb be a ka te gó ri á ba ér ten dő a né ha a sze mé lyi - ségi jogok megsértésével is együtt járó képek és videók készítése, egyúttal események, objektumok megfigyelése is. Veszélyességi szempontból ehhez kapcsolódhat, a cselekmény esetleges lelepleződésekor a megfigyelt személy vagy csoport drónnal szembeni agresszív fellépése (tüzelés éles lőfegyverrel, így a drónban vagy an nak kör nye ze té ben oko zott kár). Mind amel lett szin tén óhatatlan a károkozás, ha katasztrófaturista típusú felhasználás esetén az elkövető a védelmi egységek (tűzoltó-, mentőhelikopter) repülő eszközeit akadályozza. Rádiófrekvenciás, illetve egyéb technikai zavarás: a károkozás legszofiszti káltabb, nem is sű rűn al kal ma zott mód ja. Olyan kis mé re tű esz köz szál lí tá - sa, majd terítése, amely képes valamilyen szolgáltatás megzavarására. Ezek lehetnek rádiófrekvenciás zavaró, amely akár teljesen ellehetetleníti a rádióforgalmazást, így egyebek között akár a telefonforgalmat (hosszú ideig nem fenntartható az energiaszükséglet miatt, ami a drón fedélzetén véges); technikai zavaró vagy szennyező anyagok célba juttatása például széntartalmú anyagok szórása, amely a radarok elvakítására szolgál, egy következő dróntámadás előkészítése céljából; szén- vagy más vezetőszálakkal zárlatokozás, az elektromos hálózat működésének szabotálása érdekében. Lőfegyverek alkalmazása: ne he zen ki vi te lez he tő el já rás, mi vel meg kell ol - dani a visszarúgás, hátrasiklás kérdését, ráadásul a lőfegyver és a fedélzeten tárolt lőszer súlya és mérete is korlátozó tényező. Belügyi Szemle, 2019/1. 139

4 Precíziós rögtönzött robbanóeszköz célba juttatása hasznos teherként: a lőfegyverhez képest alkalmazásának sokkal nagyobb az esélye, a következők miatt: a) a robbanóeszköz megépítése sokkal kevesebb szaktudást igényel; b) a drón pre cíz ve zér lé se, így az esz köz cél ba jut ta tá sa na gyobb esélyt ad a sikeres végrehajtásra és a menekülésre is; c) nem kell kifürkészni a cél útvonalát, nem kell semmit telepíteni vagy álcázni. Vegyi, biológiai, radioaktív hasznos teher célba juttatása: ezek már kis meny - nyi ség ben is ve szé lyes anya gok, így a súly és a mé ret nem je lent kor lá to zó té - nyezőt. Szinte észrevétlenül, nagy távolságról célba juttatható, és a légtérben való eloszlás miatt nagy területen képes kárt okozni. A kár mértékét a terített anyag határozza meg, akár jelentős élőerő-veszteséget vagy pszichológiai hatást okoz va. Drónfelderítés, -elhárítás A drónok je len tet te új ve szély for rás ter mé sze tes mó don ma gá val von ja az el - lene való védekezés kialakulásának módozatait. A veszély mértékét egyre több érintett szerv, valamint gyártó cég is felismerte, kezdetben ez utóbbiak a szakterületüknek megfelelő eszközök kifejlesztését hajtották végre (radart gyár tó cég drónokra spe ci a li zált ra dart, rá dió ve vő ké szü lé ket gyár tó cég rá - diós megoldást készített). A cégek később rájöttek, hogy egyenként, a veszély összetettségéből adódóan csak nem elégséges részvédelem kialakítására képesek, ezért erre szakosodott rendszerintegrátor cégek bevonásával, több cég termékéből alkottak komplex védelmi rendszereket. Felderítési metódusok Az eljárások célja a drónok közelben történő működésének felismerése, lehetőség szerint lokalizálása, valamint a veszélyesség fokának esetleges meghatározása. A következőkben összefoglalom, milyen eljárások alkalmazhatók a feladat-végrehajtásban, amelyek egyrészt kiegészítik egymást, másrészt megerősítik egymás adatait. Akusz ti kus fel de rí tés a me tó dus alap el ve, hogy mik ro fo nok kal (mik ro - fo nok ból ál ló hálózattal/ráccsal/mezővel) el len őr zik a kör nye zet ben ész lel he - tő hangteret, és a drónokra (rotorokra) jellemző hangkép észlelésekor kelet- 140

5 ke zik ri asz tás. A fel de rí té si me tó dus ese tén a drónok meg haj tá sa a fő szem - pont, hi szen be lát ha tó, hogy egy ke res ke del mi for ga lom ban kap ha tó, kis mé - re tű multirotoros gép ki sebb hang in ten zi tás kel té sé re al kal mas, mint egy gáz - turbinás hajtású, így az észlelési távolság kisebb. Az akusztikus szenzorok néhány száz méteres hatótávolsága mindenképpen korlátozó tényező. Fontos továbbá, hogy lakott területen történő alkalmazásukkor a környezeti zajok mennyire befolyásolják a működés hatékonyságát. Radarfelderítés az eljárás alapelve, hogy a radar által kibocsátott magas frek ven ci ás su gár zás ese tén a szi lárd tár gyak vis sza ve rő kö zeg ként vi sel ked - nek, a visszavert jel irányából és az eltelt időből meghatározható az adott visszaverő közeg, esetünkben a drón elhelyezkedése, mozgási iránya és sebessége. Ennél a felderítési metódusnál fő tényező a drón mérete és anyaga. A na gyobb mé ret alap eset ben na gyobb vis sza ve rő fe lü le tet ered mé nyez (spe - ci á lis eset ben a fe lü le tet sok él lel és csúc csal ta gol ják, így vis sza ve ré si pa ra - mé te re it szán dé ko san ront ják a ra dar ral tör té nő ne he zebb ész le lés ér de ké - ben), amely megkönnyíti az észlelést. Érthető módon radarral könnyebb egy nagy, merev szárnyú légi eszköz detektálása, mint egy kis méretű, multirotoros gépé. Az esély utóbbiaknál is fennáll, mivel a rotorok környezetében kialakuló elektromágneses tér is visszaverő közeg. Anyagfelhasználást tekintve a speciális rádiófrekvenciás elnyelő anyagokból felépített vagy ilyen jel le gű fes ték kel ke zelt drón ész le lé se ne he zebb ra dar ral, mi vel ezek aka dá - lyozzák, illetve részben elnyelik a rádióhullámok visszaverődését. Rádiós felderítés a módszer alapelve a távvezérlő és a drón közötti rádióforgalmazás detektálása (vezérlőjel és/vagy videojel), ennek alapján az eszközök esetleges lokalizálása. Hátránya, hogy ha a drón nem manuálisan távvezérelt (autonóm navigációjú, GPS-koordináták alapján repülő eszköz), rádiósan inaktív, így nincs kisugárzott, detektálható jele, ezért rádiós úton nem le het fel de rí te ni. Eb ből lát ha tó, hogy en nél a fel de rí té si me tó dus nál el - sődleges a drón vezérlésének típusa (bár kevésbé elképzelhető, de nem kizárt, hogy egy autonóm módon repülő drón videojelet sugározzon vissza). Az eljárás előnye, hogy a rádióhullámok minden irányú terjedése magával vonja azt is, hogy bár mely irány ból fel is de rít he tő, eh hez csak a rá di ós rá lá tásnak kell meg va ló sul nia, ami egy le ve gő ben lé vő tárgy ese tén ki lo mé te res tá - volságból is működik. Op ti kai fel de rí tés az el já rás alap el ve a lég tér ka me rák kal tör té nő meg fi - gyelése, az abban történő változások, mozgások észlelése esetén a térrész pon to sabb (na gyí tott, kép fel dol go zó al go rit mu sok kal meg tá mo ga tott) el len - őrzése a mozgás okának beazonosítása céljából. Természetesen rossz látási Belügyi Szemle, 2019/1. 141

6 viszonyok (éjszaka, köd, szürkület) esetében történő feladat-végrehajtásnál előtérbe kerülhet az infrakamerák alkalmazása. A módszer fő kritériuma a drón mérete, valamint sebessége. Fontos megjegyezni, hogy erre az eljárásra negatív befolyással lehetnek az időjárási viszonyok, mindamellett a repülő ob jek tum ról, az eset le ges hasz nos te her ről ez szol gál hat a leg rész le te sebb in - formációval. A felderítési metódusok különbségei Az is mer te tett el já rá sok kö zöt ti fő kü lönb ség a ha tó tá vol ság. Míg fi zi kai rá - lá tás ese tén a ra dar je lek és a rá dió hul lám ok ki lo mé te rek ről is ha té ko nyan de - tektálhatók, addig például az akusztikus vagy optikai szenzorok csupán pár száz méterről hatékonyak. Az erősebb védelmi rendszereknek éppen ezért van komp lex felderítőképességük. Tá vol ból tör té nő ész le lés re leg in kább ra - dart és/vagy rá di ós esz kö zö ket, míg kö ze leb bi be azo no sí tás ra op ti kai be ren - dezéseket vetnek be, így többszintű felderítést valósítanak meg (az első szinten ra dar, rá dió nem ál la pít ha tó meg, hogy a drón mi lyen, mek ko ra, hordoz-e hasznos terhet). Fon tos ki emel ni to váb bá, hogy amíg a ra dar és a rá di ós szen zor re á lis időn be lül 360 fo kos le fe dett sé get ké pes nyúj ta ni, a tá vol lá tó ka me rák ese tén a be - látható szög ennél jóval kevesebb. Egy radar vagy rádiószenzor által észlelt jel ese tén azon ban az op ti ka irány ba for dí tá sa pon to sabb be azo no sí tást, pre - cízebb sebességmeghatározást tesz lehetővé. Az egyes eljárások alkalmazási feltételeinek különbsége teszi szükségessé komp lex rend szer al kal ma zá sát, és ez ál tal a ha té ko nyabb vé de lem meg te rem - tését. Egy rádiósan nem kommunikáló, autonóm módon repülő jármű esetén a rádiós szenzor önmagában semmit sem ér, ugyanakkor a vele párban alkalma zott ra dar fel de rít he ti a lég tér ben meg je le nő esz közt. Egy spe ci á li san ki - alakított vagy nagyon kis méretű drón radarral történő felderítése nehézkes, azon ban ha rá di ós ve zér lé sű, ak kor a rá dió szen zor de tek tál ja. Az op ti kai ér - zékelők alkalmazása minden esetben pontosabbá teszi a konkrétabb eszköz, illetve elhelyezkedés beazonosítását, esetlegesen információt szolgáltathat annak ártó szándékú voltáról (hordott teher). A komp lex rend szer má sik fő erős sé ge, hogy az egy mást tá mo ga tó al ko - tó ele mek egy sé get al kot nak. A ra dar ral tör té nő ész le lés vagy rá di ós de tek tá - lás hatására az optikai szenzor emberi beavatkozás nélkül irányba fordul és a cél kö ve tés is meg va ló sul, így nagy ság ren dek kel meg nö ve li az azo no sí tás ha - tékonyságát. Komplex rendszer nélkül, a detektálás után az optikával történő 142

7 cél ke re sést ma nu á li san kell vég re haj ta ni, meg ta lál ni a re pü lő esz közt. Ugyanez igaz az eszköz elhárítására is, a detektálás után nemcsak az optika, ha nem a za va ró egy ség is irány ba for dul, így te remt he tő meg a cél zott, csak a drónra irányzott zavarás, amely komplex rendszer nélkül szintén manuális beavatkozást igényel. Napjainkban a drónok óránkénti ötven-száz kilométer se bes ség re ké pe sek, ami azt je len ti, hogy a gép má sod per cen ként ti zen öt hu - szonöt métert tesz meg, ebből következően a beavatkozás esetében kritikus tény az idő, amely nem en ge di meg az em be ri be avat ko zás ból és dön tés ből származó késlekedést. Szintén fontos tényező, hogy a felderítő rendszer komplexitása tovább növelhető kockázatelemző modul alkalmazásával. Ennek funkciója, hogy az egyes szenzorokról érkező adathalmaz összefüggéseiből következtetéseket von le, ezzel segítve és felgyorsítva a döntés meghozatalát. Például egy nagy sebességgel közelítő (radar- és rádiószenzorok alapján), terhet cipelő (optika), nagyobb méretű drónt a rendszer veszélyesebbnek ítél, mint egy mikroméretű, las sú esz közt. Elhárítási metódusok Egy drón fel adat-vég re haj tá sá nak meg aka dá lyo zá sá ra sok fé le meg ol dás lé te - zik, kockázatmentes megakadályozására azonban jóval kevesebb. Ennek a kettősségnek az oka, hogy az elhárítási megoldások a drón cselekedetének befolyásolására szolgálnak, miközben a környezetet nem veszik figyelembe. Nem foglalkoznak mert tökéletes megoldást nem tudnak nyújtani azzal, hogy a drón eset le ges le zu ha ná sa mi lyen kö vet kez mé nyek kel jár, mi lyen fi - zikai károkat, esetleg személyi sérüléseket okoz. Egy kritikus infrastruktúra védelménél nem feltétlenül szükséges számolni ezekkel a tényezőkkel, mivel a vé den dő ér dek túl mu tat ezen, il let ve az ob jek tu mok kör nye ze te is leg több - ször le he tő vé te szi az et től va ló el te kin tést. Bel vá ro si kör nye zet ben egy tö - megrendezvény esetén azonban ezektől a járulékos következményektől nem lehet eltekinteni. Rádiós zavarás: az eljárás alapelve, hogy a nemkívánatos jel frekvenciáján egy nagyobb jelet sugározunk. A nemkívánatos jel drónok esetében a vezérlőjel, vagy a navigációs műholdról a drónhoz érkező jel (GNSS 2 ) le het. Egyszerűbb a szóba jöhető frekvenciasávok teljes zavarása (nem konkrét frek ven ci ák, ha nem na gyobb frek ven cia te rek), ami vi szont a kö zel ben ta lál - 2 Globális navigációs műholdrendszer (Global Navigation Satellite Systems), az egész Föld re ki ter je dő, műholdakon alapuló navigációs rendszer általános meghatározása. Belügyi Szemle, 2019/1. 143

8 ható WLAN-hálózatok működését is zavarhatja. Célirányosabb megoldás a drón vezérlőjeléből vett minta irányított visszasugárzásával történő zavarás. Za va rás ese tén a drón vi sel ke dé se ki szá mít ha tat lan, be épí tett vé del mi funk - cióitól függően hazatér, lezuhan, vagy lebeg. Drónelfogó háló: az alap elv, hogy a drón be le ga ba lyo dik a rá ki lőtt há ló - ba, a ro to rok így fi zi ka i lag nem ké pe sek moz gás ban tar ta ni. Ez zel kap cso la - tosan jókora nehezítő tényező, hogy a célzás egy nagy sebességgel és valójában az irá nyí tás mi att ki szá mít ha tat la nul moz gó cél tárgy ese tén nem egy sze rű. Az esz köz ma xi mum né hány száz mé ter tá vol ság ból ha tá sos, mind - amel lett si ker ese tén a drón le zu ha ná sa, eset leg er nyő vel tör té nő le eresz ke dé - se továbbra is okozhat károkat. HPEM (High Power Electro Magnetics): az eszköz nagy teljesítményű elektromágneses impulzuslökettel a drón vezérlőelektronikáját, ezáltal magát a drónt teszi működésképtelenné maximum háromszáz méter távolságból. Ennél az eljárásnál egyértelműen kijelenthető, hogy siker esetén a drón lezuhan. GNSS Spoofing: az eljárás alapján megfelelő teljesítményszinttel hamis GNSS-jeleket su gá roz nak, ez ál tal a drón ha mis po zí ci ó kat ér zé kel. Ha a ki - su gár zott po zí ci ók fo lya ma to san kis el té rés sel kö ve tik egy mást, ak kor az au - tonóm módon repülő drón elméletileg megfelelő földrajzi pontra irányítható, gyakorlatilag lassan eltávolítható a védett térrésztől. Az eljárás hátránya, hogy csak autonóm módon repülő drónok esetében hatékony, előnye, hogy ezeknél a drón a célterülettől eltávolítható a lezuhanás kockázata nélkül. Távvezérlés átvétele: a metódus alapelve a drón hamis vezérlési utasításokkal való ellátása rádiós úton, így befolyásolva az útvonalát, repülését, műkö dé sét. A meg fe le lő ha mis ve zér lé si uta sí tá sok elő ál lí tá sá hoz az esz köz tel - jes mértékű beazonosítása szükséges, ez teszi ugyanis lehetővé a vezérlési algoritmus azonosítását, ennek megfelelően a helyes utasítások alkalmazását. Mi vel a ve zér lé si al go rit mu sok nak több faj tá ja lé te zik, egy ha té ko nyan mű - ködő rendszernek az összeset ismernie kell (adatbázis folyamatos frissítése) a drón pontos típusának meghatározásán felül. Ez az eljárás összetettségét, bonyolultságát tekintve nem lesz meghatározó a közeljövőben. Megsemmisítés: bár a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladataival nem összeegyeztethető, de a teljesség igénye miatt célszerű szerepeltetni a repülő esz kö zök lő szer rel, ra ké tá val, lé zer rel, egyéb mó do kon tör té nő fi zi kai meg - sem mi sí té sét, amely in kább ka to nai fel hasz ná lás ban, il let ve kri ti kus inf ra - struktúra-védelem esetében elfogadható eljárás. Előzetes tervezés: drónfelderítés, -elhárítás ese tén ki emel ten fon tos az elő ze tes ter ve zés. En nek a fá zis nak ki kell ter jed nie a szen zo rok meg fe le lő el - 144

9 helyezésére, egyúttal a célterület környezetében szükséges meghatározni azokat a zónákat is, amelyeken az elhárítás végrehajtható, azaz ahol a drón által elkövetett cselekményből kialakuló, vagy az esetleges lezuhanásából eredő károk minimalizálhatók. Nem nehéz belátni, hogy például egy kiemelt objektum védelmére fixen telepített rendszer esetében ez egyszeri feladat, míg tö meg ren dez vé nyek biz to sí tá sá ra al kal ma zott esz kö zök nél min dig az al - kalomhoz, helyszínhez mérten kialakítandó. Utóbbi esetben fontos kiemelni, hogy az elhárító eljárások nagy része a drón kiszámíthatatlan viselkedését vagy lezuhanását okozza, így az ezzel járó kockázatok felmérése kötelező és szük ség sze rű, a re zsim sza bá lyok meg al ko tá sá val együtt. A ter ve zés fo lya - mán kell meghatározni a végrehajtáshoz szükséges szenzorok, valamint az elhárításhoz szükséges berendezések számát. A nehezen védhető helyszínek, ahol a biz ton sá gi zó nák a vé dett te rü let től mes sze van nak, nagy ban be fo lyá - solhatják ezeket a darabszámokat. Nemzetközi kitekintés A nagyvilágban nagyon sok gyártó készít szenzorokat, hatalmas minőségbeli különbségekkel. A gyártók felismerték az üzleti lehetőséget, amelyet a drónok nagymértékű elterjedése, illetve az általuk keltett veszély mértéke jelent, így kifejezetten ellenük készített eszközök gyártásába fogtak. Ha a komplexitást is a fő kritériumok közé soroljuk, azaz a szenzorok együttes működését, valamint a döntés-elősegítő algoritmusokat is az alapkövetelmények közé helyezzük, akkor már kevesebb potenciális rendszert találunk. Természetesen ott készí te nek drónfelderítő/-elhárító rend sze re ket, ahol a gyár tó ka pa ci tás, a gazdasági körülmények és az elméleti lehetőségek is rendelkezésre állnak. A teljesség igénye nélkül, inkább csak kitekintésként, három komplex rendszert említenék meg. Az egyik az an gol AUDS 3 (Anti-UAV Defence System) rend szer, amely ra - dart, optikát, valamint rádiós zavarót alkalmaz. A radarrendszer a felderítésért felel, és észlelés esetén a közös platformra épített optikát és zavarót irányba forgatja. A környezeti tényezők alapján a nappali vagy az infrakamera végzi az azonosítást, szükség esetén pedig végrehajtható a vezérlés és/vagy a GNSS zavarása. 3 Belügyi Szemle, 2019/1. 145

10 A né met Guardion 4 rendszert jellemzi jelenleg az egyik legbőségesebb alko tó elem-kí ná lat. A rá dió frek ven ci ás irány mé rő re, ra dar ra, op ti kai és akusz - tikus szenzorokra épülő felderítést rádiós zavarással, nagy teljesítményű elektromágneses impulzuson alapuló működésképtelenné tétellel, valamint ké zi és gép jár mű re sze rel he tő há ló ve tő vel meg va ló sí tott el há rí tás sal kom bi - nálták. A Hologarde 5 rendszer felderítési szempontból szintén a radar, rádiófrekvenciás, valamint optikai szenzorok egységét alkalmazza. Összegzés A drónok ren del te tés sze rű és meg fe le lő hasz ná la ta elő re mu ta tó és mo dern al - kal ma zá si le he tő sé ge ket te remt, mind amel lett a vé del mi szek tor nak nem sza - bad megfeledkeznie a rosszindulatú alkalmazás lehetőségéről sem. Már létez nek a drónok fel de rí té sé re al kal mas, ha té kony esz köz rend sze rek meg le he tő sen bor sos be szer zé si áron, de az al kal ma zá suk a fel adat hoz il - lesz tett ki emelt ter ve ző-, elő ké szí tő mun kát igé nyel. Mi vel a drónok nagy se - bes sé ge mi att az adott be avat ko zás idő kri ti kus te vé keny ség, va la mint az eset - legesen okozott károk felismerése és meghatározása okán felelősségteljes feladat, így az előkészítés, a szükséges erőforrások felmérése és a felkészülés úgyszintén idő- és anyagiforrás-igényes folyamat. Az Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá la tot kor lá to zott mér té kű rá di ós drónfelderítő és -elhárító ké pes ség jel lem zi. Az ész le lő ké pes ség az úszó-vi - lágbajnokságon már bizonyított: a rendezvények helyszínein tizenhét nap alatt kilencvenkét drón működését észleltük