TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, Pedagógiai értékelés és mérés tanára

Átírás

1 Dunaújvárosi Főiskola TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, Pedagógiai értékelés és mérés tanára Szerezhető szakképzettség: Pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára

2 Tartalomjegyzék 1. SZAKLEÍRÁS, ADATLAP A KÉPZÉS TARTALMA A KÉPZÉSBE VALÓ BELÉPÉS ELŐFELTÉTELEI A KÉPZÉS PROGRAMJA, A SZAKMAI MODUL TANTERVE TANTÁRGYI PROGRAMOK, TANTÁRGYLEÍRÁSOK A KÉPZÉSI FOLYAMAT, AZ ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK A SZAKTERÜLETI KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A SZAKKÉPZETTSÉGFELELŐS ÉS A ZÁRÓVIZSGA TÁRGYAK FELELŐSEI AZ OKTATÓI KÖR: TANTÁRGYLISTA TANTÁRGYAK FELELŐSEI, OKTATÓI ÖSSZESÍTÉS A FENTI OKTATÓI KÖRRŐL AZ OKTATÓ SZEMÉLYI-SZAKMAI ADATAI, A SZAKTERÜLETI KÉPZÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE A KÉPZÉS LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS

3 1. Szakleírás, adatlap Szak: Szerezhető szakképzettség: TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK Pedagógiai értékelés és mérés tanára (Teacher of educational assessment and measurement) Pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára Képzésért felelős intézmény: Intézményi azonosító: Dunaújvárosi Főiskola FI60345 Címe: 2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/A Felelős vezető: Szakfelelős intézet: Szakfelelős intézet igazgatója: Szakfelelős: Felvétel feltétele, teljes kreditérték beszámításával: Képzési szint: Végzettségi szint: Az oklevélben szereplő szakképzettség magyarul: Dr. Bognár László rektor Kommunikációtudományi és Tanárképző Intézet Dr. Gubán Gyula főiskolai tanár Dr. Kadocsa László főiskolai tanár A belépéshez elfogadható bármely tanári MA szakon szerzett végzettség, egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári diploma, tanító, szakoktató, gyógypedagógus vagy szociálpedagógus végzettség. mesterképzés mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA) Pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára Az oklevélben szereplő szakképzettség angolul: Képzési idő: Megszerzendő kreditpontok száma: A szak képzési célja: Szakmai gyakorlat: Teacher of educational assessment and measurement 2, illetve 3 félév 60, illetve 90 kredit A képzés célja a nemzetközi és a hazai pedagógiai értékelési kultúra elméleteinek, gyakorlatainak és eljárásainak megismertetése, olyan tanárok képzése, akik képesek ezeknek az ismereteknek önállóan és kreatív módon való alkalmazására a tanulói és az iskolai értékelés területén. Ismereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi mérések lebonyolítására, azok eredményeinek értelmezésére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására. A 3 féléves képzésben résztvevőknek szakmai gyakorlat az 1. félévben, megfigyelések: különböző életkorú tanulók tanulási folyamatainak megfigyelése, részvétel országos tudásmérésekben. Intézményértékelések tanulmányozása. Az utolsó félévben összefüggő pedagógiai gyakorlat. A szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában. 3

4 Abszolutórium kiállításának feltétele: A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével az előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományosszakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a különböző mérési-értékelései feladatokat megoldani, ezek eredményességét megítélni. Képes a tanulók teljesítményeiről, illetve az intézmény munkájáról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket prezentálni. Szakdolgozat és portfolió: Záróvizsgára bocsátás feltétele: Záróvizsga Záróvizsgatárgyak Oklevélátlag Oklevél minősítése A tanári szakdolgozatnak kettő összetevője van: 1. a vezetőtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a mérés-értékelési gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfolió), 2. a pedagógiai mérés-értékelés valamely részterületének tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy az értékeléshez szükséges segédlet készítése; a szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni. Formai követelmények: (lásd: az intézet által kiadott útmutató) Szakdolgozat terjedelme: oldal Portfolió terjedelme: leütés A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése és az elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról kell tanúságot tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a szakdolgozat és portfolió megvédéséből és a tantervben meghatározott tantárgyak szóbeli vizsgájából áll. Elemzési technikák (DFML-KTN-175) Pedagógia adatok számítógépes feldolgozása (DFML-KTN-019) Intézményi és rendszerszintű mérések (DFML-KTN-017) (ZV + D + GY)/3 két tizedes jegyre kerekítve. - (ZV) a záróvizsgatárgy(ak) érdemjegyeinek számtani átlaga az eredményt két tizedes jegyre kerekítve, - (D) a szakdolgozat és portfolió Záróvizsga Bizottság által adott érdemjegye, - (GY) az összefüggő pedagógiai gyakorlat eredménye kiváló 4,51-5,00 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50 4

5 Oklevélkiadás feltétele: TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS TANÁRA A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. 5

6 Az elsajátítandó tanári kompetenciák A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas: - a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását; - tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre; - a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni; - a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni; - az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: különösen az olvasásszövegértés, információfeldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményzőképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére; - a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására; - a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; - szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra; - szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére. - A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt: Szakmai tudás A tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete: - az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete, - a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében, magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudás, - a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete, - egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete, - a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban, 6

7 - a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete, - alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről, - az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete. Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás - széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány- és/vagy műveltségi terület(ek)en, - a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete, - a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismerete), - Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete, - a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése, - az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása. Szakmai képességek A tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén: - képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni, - képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére, - képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására. A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén: szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására, - képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni, - képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni, - képes a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani. Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén: - képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében, - képes az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani, - képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására, - képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére, - képes a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére, - képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására. Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén: - képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani, - képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének 7

8 szisztematikus nyomon követésére és elemzésére, - képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni, - képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében. Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség A szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén: - rendelkezik a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával, - rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket, - megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre, - közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében, - képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel, - képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni, - képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni, - képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában, - képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére. Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén: - demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására, - képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is, - képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre, - érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre, - személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására. 8

9 Pedagógiai értékelés és mérés tanára A szakképzettség oklevélben szereplő - magyar nyelvű megjelölése: a pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára; - angol nyelvű megjelölése: Teacher of educational assessment and measurement. A képzés célja a nemzetközi és a hazai pedagógiai értékelési kultúra elméleteinek, gyakorlatainak és eljárásainak megismertetése, olyan tanárok képzése, akik képesek ezeknek az ismereteknek önállóan és kreatív módon való alkalmazására a tanulói és az iskolai értékelés területén. Ismereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi mérések lebonyolítására, azok eredményeinek értelmezésére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására. A szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: - A pedagógiai értékelés társadalmi hátterére vonatkozó ismeretek (A teljesítményértékelés története és társadalmi funkciói. Értékelési és vizsgarendszerek összehasonlító vizsgálata.). - A tudásra vonatkozó ismeretek (A tudás pszichológiai, szociológiai, filozófiai elméletei. A tudáskoncepciók fejlődése. Modern tudáskoncepciók.) - A pedagógiai értékelés folyamatára és formáira vonatkozó ismeretek (A tanulói teljesítmények, tantárgyi és tantárgyközi kompetenciák diagnosztikus, fejlesztő és minősítő értékelése az oktatási folyamatban. Intézményi szintű értékelések, mérések, vizsgák. Rendszerszintű értékelés, a legfontosabb hazai és nemzetközi mérések.) - Az értékeléssel és méréssel kapcsolatos kompetenciák (Kompetenciamérések megtervezése, mérőeszköz-készítés, az adatok értelmezése. A hozzáadott érték mérése. Rendszerszintű mérések eredményeinek sokoldalú értelmezése. Statisztikai adatfeldolgozás.) - A szakma gyakorlásával összefüggő (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is összefüggő) sajátos módszerek és kompetenciák kiemelt kezelése ( pl. az együttműködéshez, a team munkához, a feladat meghatározáshoz, a tervezéshez, a programszervezéshez szükséges felkészültség). Szakmódszertani ismeretek: Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó ismeretek mélyítése. Az értékelés metodikájára vonatkozó ismeretek (Az értékelés, mérés- és tesztelmélet, statisztikai, pszichometriai alapjai. Kvantitatív és kvalitatív értékelés. Informatikai technológiák az értékelés, mérés folyamatában.) 9

10 2. A képzés tartalma 2.1 A képzésbe való belépés előfeltételei - a vonatkozó képzési és kimeneti követelményekkel (tanári KKK) összhangban, a 15/2006. OM rendelet 4. sz. és 4/A. sz. melléklete szerint: 4.4. Újabb, oklevelet adó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben: a) a tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában: 2 félév, 60 kredit; b) az egyetemi vagy főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában: 2 félév, 60 kredit, c) az alapképzésben vagy főiskolai szintű képzésben szerzett pedagógus szakképzettség birtokában: 3 félév, 90 kredit. 10

11 2.2 A képzés programja, a szakmai modul tanterve Pedagógiai értékelés és mérés (tanári mesterszak) - részidős képzés Tantárgykód Tantárgy neve 1 2 ea gy l k kr ea gy l k kr DFML-KTN-014 Pedagógiai értékelés alapjai V 5 DFML-KTN-019 Pedagógiai adatok számítógépes feldolgozása F 5 DFML-KTN-175 Elemzési technikák F 5 DFML-KTN-020 Tudásszint- és kompetenciamérés F 5 DFML-KTN-230 Csoportos szakmai gyakorlat F 10 DFML-KTN-015 A pedagógiai értékelés folyamata F 5 DFML-KTN-017 Intézményi és rendszerszintű mérések V 5 DFML-KTN-031 Validáció F 5 Kötelezően választható F 5 DFML-KTN-231 Összefüggő, egyéni szakmai gyakorlat F 5 DFML-KTN-211 Szakdolgozat F 5 DFML-KTN-176 Szakterületi zárószigorlat S 0 Félévi EA, GY, L, Kredit Félévi össz óra Összkredit levelező tagozat Félévek - féléves óraszám Kötelezően választható Félévek - féléves óraszám Tantárgykód Tantárgy neve 1 2 ea gy l k kr ea gy l k kr DFML-KTN-032 Konfliktuskezelés F 5 DFML-KTN-042 Oktatás minőségbiztosítása F 5 DFML-KTN-134 Elektronikus tanulás és teljesítményértékelés F 5 11

12 Pedagógiai értékelés és mérés (tanári mesterszak) levelező tagozat Félévek - féléves óraszám Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFML-KTN-195 Pedagógia III. (Oktatástan) V 5 DFML-KTN-172 Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba F 5 DFML-KTN-229 Pedagógiai szakmai gyakorlat F 20 DFML-KTN-014 Pedagógiai értékelés alapjai V 5 DFML-KTN-019 Pedagógiai adatok számítógépes feldolgozása F 5 DFML-KTN-175 Elemzési technikák F 5 DFML-KTN-020 Tudásszint- és kompetenciamérés F 5 DFML-KTN-230 Csoportos szakmai gyakorlat F 10 DFML-KTN-015 A pedagógiai értékelés folyamata F 5 DFML-KTN-017 Intézményi és rendszerszintű mérések V 5 DFML-KTN-031 Validáció F 5 Kötelezően választható F 5 DFML-KTN-231 Összefüggő, egyéni szakmai gyakorlat F 5 DFML-KTN-211 Szakdolgozat F 5 DFML-KTN-176 Szakterületi zárószigorlat S 0 Félévi EA, GY, L, Kredit Félévi össz óra Összkredit Kötelezően választható Félévek - féléves óraszám Tantárgykód Tantárgy neve ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFML-KTN-032 Konfliktuskezelés F 5 DFML-KTN-042 Oktatás minőségbiztosítása F 5 DFML-KTN-134 Elektronikus tanulás és teljesítményértékelés F 5 12

13 2.3 Tantárgyi programok, tantárgyleírások Tárgy név: Pedagógia III. DFMN-KTN-195 Tantárgy kódja: DFML-KTN- 195 Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: Óraszámok: Típus: Előadás: Előadás: Előadás: Követelmény: Kredit: Oktatás nyelve: Nappali: 150/ Levelező 150/ V 5 magyar Neve: Dr. Gubán Gyula beosztása: F. tanár Tárgyfelelős oktató: telefon: Címe: Előadás: Elméleti alapok ismertetése nagy előadó termekben Kisebb (körülbelül 20 fős) csoportokban az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatása. Gyakorlat: Tapasztalatszerzés gyakorlati helyeken. Jegyzőkönyv készítése a megadott és Jellemző átadási módok: megbeszélt szempontok alapján. Oktatási cél (kompetenciákban kifejezve): Tantárgy tartalmának rövid leírása: Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Intézményben hospitálás, továbbá tapasztalatszerzés. Rendszeres látogatás és Labor: jegyzőkönyv készítése az elméleti ismeretek valamint megadott és megbeszélt szempontok alapján. Szakmódszertani tanulmányok megalapozása. Megismertetni Őket az oktatáselméleti alapfogalmakkal és törvényszerűségekkel. Haladó tanítási-tanulási stratégiák megismerése a későbbi innovatív munkájukhoz, ennek önálló tervezésére, szervezésére, irányítására, értékelésére. Megismerkednek az iskola szervezeti felépítésével, kultúrájával. Kompetencia célok: az eredményes tanulás módszertanának ismerete és ezen ismeretek átadásának ismerete (tanulás és tanulni tanítás), önálló tanulás, modern oktatásszervezés, a pedagógiai értékelés eszközeinek alkalmazása A didaktika helye a társadalomtudományokban. Fogalma és funkciói, rendszerszemléletű aspektusok. Az oktatás célja, módszerei, segítői. Tanterv típusai. Tartalmát befolyásoló tényezők. Kompetenciák és kulcskompetenciák meghatározásának alapjai. Tématervezés módszerei és elterjedt eszközei. Tanuláselméletek. Szakképzési és felnőttképzési sajátosságok. A tanulás eredményességét meghatározó pszichológiai és társadalmi tényezők. Motiválás. Individualizálás és kooperálás. Minőségbiztosítás az oktatásban. Az oktatás törvényi hátterének alapjai (pedagógusok, szülők, diákok jogai). Az iskola társadalmi szerepe és felelőssége. Kutatásmódszertan. Felmérés készítés korszerű informatikai eszközei. Elektronikus, automatizált kérdőív-kiértékelés. - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% - Feladatok önálló feldolgozása 20% - Tesztfeladat megoldása 20% Falus Iván (szerk): Didaktika. Elméleti alapok a tanuláshoz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák különbségek. Tankönyvkiadó, Bp Ajánlott irodalom és Balla Gábor Tamás: Az iskolaszervezettan alapjai (Szent István Egyetem, Tanárképző Intézet, Gödöllő, 2004) Benedek András: Oktatáselméleti kérdések a szakképzésben (Műszaki Kiadó, Bp., 1995) Csapó Benő: Az iskolai műveltség (Osiris Kiadó, Bp., 2002) 13

14 Beadandó feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS TANÁRA A hallgató a félév során köteles egy házi dolgozat elkészítésére és egy órai prezentáció teljesítésére. A házi dolgozat terjedelme minimum 6000 karakter szóköz nélkül. A házi dolgozat leadási határideje: 11. hét, amely időponttól a félév időbeosztásának függvényében el lehet térni. A prezentációk során a hallgató bemutatja a házi dolgozatban kidolgozott témakört. A félév során 2 ZH dolgozatot kell megírni, a tematikában részletezetteknek megfelelően. A zárthelyi dolgozatok az adott félév időbeosztásának megfelelően egy-egy héttel el lehet térni. A dolgozatok minimumkövetelménye az előírásokhoz igazodóan 51 %. 14

15 Tárgy név: Bevezetés a társadalomtudományi kutatásokba Tantárgy kódja: DFMN-KTN- 172 DFML-KTN- 172 Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: Óraszámok: Oktatás Típus: Követelmény: Kredit: Előadás: Előadás: Előadás: nyelve: Nappali: 150/ F 5 magyar Levelező 150/ Neve: Dr. Juhász Levente Zsolt beosztása: F. adjunktus Tárgyfelelős oktató: telefon: Címe: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, projektoros előadás. Jellemző átadási módok: Gyakorlat: Egyénre szabott feladatok szemináriumi és önálló feldolgozásban Labor: A tantárgy feladata az, hogy a leendő pedagógiai és kommunikációs szakembereket felkészítse a kutatandó problémák meghatározására, az eredmények gyakorlatban történő felhasználására. Fontos feladat a kutatói munkára való felkészítés, amelynek jelentős része a szakmai fejlődésben való elkötelezettség, önfejlesztés. - A társadalomtudományi kutatás általános metodológiai kérdéseit, kutatási stratégiákat, eszközöket, az adatgyűjtés és feldolgozás módszereit ismerteti meg a hallgatóval. - A hallgató jártasságot szerezhet az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásában. - A hallgató képes legyen bemutatni és indokolni a kutatási problémát, a kutatási eszközöket és módszereket meg tudja választani, és képes legyen a kutatási eredmények értékelésére, értelmezésére. Kompetenciák: - egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete - képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában Oktatási cél rögzíteni, (kompetenciákban - képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő kifejezve): eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére, - képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására. - A hallgató jártasságot szerezhet az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásában. - A hallgató képes legyen bemutatni és indokolni a kutatási problémát, a kutatási eszközöket és módszereket meg tudja választani, és képes legyen a kutatási eredmények értékelésére, értelmezésére. Kompetenciák: - egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete - képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni, - képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére, - képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására. Tantárgy tartalmának rövid leírása: A pedagógiai kutatás mint tudományos tevékenység. A tudományos kutatás alapfogalmai, módszerei, eszközei. A pedagógiai kutatás tárgya, területei. A szakirodalom feldolgozásának módszerei. A megfigyelés módszerei és eszközei Az interjú módszer. Kérdőíves vizsgálatok. Kérdőívek tervezése és szerkesztése. Kérdéstípusok, skálák, nyitott kérdések kódolása. A szociometria mint kutatási módszer. A szociometria alkalmazási lehetőségei az iskolai gyakorlatban. Dokumentum és tartalomelemzés. Pszichológiai tesztek, intelligenciát, kreativitást, képességeket vizsgáló tesztek. A mintavétel módszerei. A felmérések gyakorlati problémái. A vizsgálat változórendszerének kidolgozása, javítás, kódolás, adatrögzítés. Adatelemzés, táblatervek készítése, a kutatások összegzése, zárótanulmány készítése 15

16 Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Ajánlott irodalom és Beadandó feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS TANÁRA - Szövegértelmezés - Információk feldolgozása egyénileg és csoportosan - Vélemények ütközetése - Vitakészség és érveléstechnika elsajátítása - Csoportban való együttműködés - Érdekérvényesítés formáinak elsajátítása Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Keraban Kiadó, Budapest, 1996 Ágoston György, Nagy József és Orosz Sándor: Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Bp., Antal László: A tartalomelemzés alapjai. Magvető, Bp., Csapó Benő és Varsányi Zoltán: A rajzkészség fejlettségének vizsgálata középiskolai tanulóknál. Acta Paed. Ser. Spec. Szeged, Cseh-Szombathy László - Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot- Gondolat Kiadó, Bp., Falus Iván - Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára, Okker, Bp., Kaplan, A.: Az empirikus szociológiai kutatás. ELTE, Bp., Kokas Károly: Hagyományos és elektronikus pedagógiai szakinformáció. Magyar Pedagógia sz p Piaget, J., Fraisse, P. és Reuchlin, M.: A kísérleti pszichológia módszerei. Akadémiai Kiadó, Bp., Héra, Ligeti: Módszertan, a társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, 2006 Majoros Pál: A kutatás módszertani alapjai Perfekt, Budapest, 2004 A hallgató a félév során köteles egy kutatási tervet készíteni,önállóan vagy csoportban, illetve a kutatás első szakaszát megvalósítani, azaz a megvalósítás terveit elkészíteni. A kutatást megtervezni, mérőeszközt választani. 1 db zh az előadások anyagából: szorgalmi időszak 14. hét. 16

17 Tárgy név: Pedagógiai szakmai gyakorlat Tantárgy kódja: Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: DFMN-KTN-229 DFML-KTN-229 Óraszámok: Típus: Előadás: Előadás: Előadás: Követelmény: Kredit: Oktatás nyelve: Nappali: 150/ Levelező 150/ F 5 magyar Neve: Dr. Bacsa-Bán Anetta beosztása: főiskolai docens Tárgyfelelős oktató: telefon: 25/ bana@mail.duf.hu Címe: Előadás: Egyéni gyakorlatok oktatás-neveklési intézményekben, mint a hallgatók jövőbeni és Jellemző átadási Gyakorlat: jelenlegi munkahelyein. Megigyelések, jegyzőkönyvek, hospitálási feladatok módok: elvégzése. Labor: Oktatási cél (kompetenciákban kifejezve): Tantárgy tartalmának rövid leírása: A gyakorlat célja, hogy a hallgatók képesek legyenek egyéni gyakorlati formában az oktatásinevelési intézményekben folyó szakmai munka leírására, megfigyelésére, elemző értékelésére. A gyakorlat során a hallgatók képessé válnak a tanulási folyamat szrvezésére és irányítására, szakmai együttműködésre és kommunikációra, a neveléstudományi kutatásokban használt módszerek alkalmazására, valamint olyan sajátos szakmai kompetenciákra tesznek szert. A gyakorlat célja, hogy megismerjék az nevbelési-oktatási intézmények (közoktatási intézmények, pedagógiai szakszolgáltató intzémények stb.) egész életét, ezen belül részletesen találkozzanak mindennapi nevelési, oktatási feladatokkal, tevékenyen részt vegyenek az intézmények oktató- és nevelőmunkájában, többféle tevékenységi formában már most tapasztalatokat szerezzenek, és minimális gyakorlatra tegyenek szert. Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Ajánlott irodalom és Beadandó feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: Részvétel a gyakorlatokon, azok részletes - előre megadott szempontok szerinti - megfigyelése, dokumenátlása, a későbbi portfolióban való elhelyezése a tnaári kompetenciák mentén való elrendezése. Kelemen Gyula: Hatékony tanulásszervezési módok DF jegyzet A megfigyelés módszertana DF elektronikus jegyzet Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Buda Mariann (szerk., 1999): Eszköztár a tanár szakos hallgatók intézményi gyakorlatához. KLTE Neveléstudományi Tanszék, Debrecen-Szikgát, Ginnis, Paul (2007): Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra, Budapest. Hajdú Erzsébet (szerk., 2003): Praxis. Módszertani útmutató az iskolai gyakorlathoz és dokumentumok elkészítéséhez. ELTE Pavlik Oszkárné - Szilágyi Imréné (2000): Szaktanácsadók kézikönyve. Tanácsadás - fejlesztés. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest. Bodóczky C. és Malderez, A. (1993): Egy új gyakorlótanítási modell és jelentősége a tanárképzésben. Magyar Pedagógia, 1-2. sz Hospitálási jegyzőkönyv, a portfolió megfelelő dokumentumai a tanári kompetenciákhoz rendelve 17

18 Tárgy név: Tárgyfelelős oktató: Pedagógiai értékelés alapjai Tantárgy kódja: DFMN-KTN- 014 DFML-KTN- 014 Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: Óraszámok: Oktatás Típus: Követelmény: Kredit: Előadás: Előadás: Előadás: nyelve: Nappali: 150/ V 5 magyar Levelező 150/ Egyetemi Neve: Cserné Dr. Adermann Gizella beosztása: docens Jellemző átadási módok: Oktatási cél (kompetenciákban kifejezve): telefon: Címe: Előadás teljes csoportnak közbeiktatott hallgatói aktívitással, prezentációval Előadás: kísérve Értékelési esettanulmányok készítése, önreflexió fejlesztése a saját gyakorlat Gyakorlat: elemzésével Labor: Speciális kompetenciák: Tudás: az értékelés lényegének, mibenlétének, az ember egyéni életútjában, a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedésben betöltött szerepének ismerete. Az értékelés pedagógiai funkcióinak tudása. Az értékelés tudományosságának kritériumai. Attitűdök: az értékelés objektivitására való törekvés, előítélet mentesség az értékelési folyamatokban. Képességek: egyes értékelési folyamatok megítélése a tudományosság kritériumainak való megfelelés alapján, képesség megfelelő pedagógiai értékelések tervezésére, szervezésére, lebonyolítására, az eredmények értelmezésére. Tantárgy tartalmának rövid leírása: Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Ajánlott irodalom és Fogalmi alapvetés: érték és értékelés. Mérés és értékelés A pedagógiai értékelés története. Kritikai elméletek a pedagógiai értékelés és a vizsgáztatás kapcsán, a docimológia kialakulása. Törekvések az értékelés megreformálására. Az értékelés filozófiai, szociológiai, szociálpszichológiai, rendszerelméleti paradigmája. Az értékelés tudományosságának feltételei: érvényesség, megbízhatóság, objektivitás. Az érvényesség fajtái, típusai, a megbízhatóság erősítésének módszerei. Szubjektív tényezők az értékelési folyamatban, ezek csökkentésének lehetőségei. Az értékelés funkciói: formatív, szummatív és diagnosztikus értékelés. A követelmények szerepe az értékelésben, a követelmények taxonómiája és mérhetővé tétele (operacionalizálása). Az értékelés alapvető módszerei, az adekvát értékelési módszerek kiválasztása. Az eredmények minősítésének módjai: a szöveges értékeléstől az osztályozásig. Aktív részvétel a gyakorlatokon saját tapasztalat bemutatásával, házidolgozat készítése Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris, Budapest, Golnhofer Erzsébet (1997): A pedagógiai értékelés. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Orosz Sándor: Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1995 Vidákovich Tibor (2001): Diagnosztikus tudásszint- és képességvizsgálatok. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Cserné Adermann Gizella: Teljesítményértékelés. JPTE Távoktatási Központ, Pécs, M. Nádasi Mária (1993) Az osztályozásról történeti és összehasonlító pedagógiai szempontból In: Készülünk a vizsgáztatásra /Golnhofer Erzsébet. Bp: Korona Kiadó,42-54 Vámos Ágnes: Értékelés az iskolában. in. A pedagógusok pedagógiája (szerk.: Golnhofer Erzsébet és Nahalka István). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. Környei László: A mérés és értékelés oktatáspolitikai funkciói. Cserné Adermann Gizella: Önbeteljesítő jóslatok az iskolában és a családban. Edenscript Kft. Pécs, o. 18

19 Beadandó feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS TANÁRA Egy saját tapasztalatból származó értékelési szituáció bemutatása és kritikai elemzése saját tapasztalat alapján Esszé-típusú kérdések az elsajátított tananyagból 19

20 Tárgy név: Pedagógiai adatok számítógépes feldolgozása Tantárgy kódja: DFMN-KTN- 019 DFML-KTN- 019 Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: megbeszélés alapján Óraszámok: Oktatás Követelmény: Kredit: nyelve: Típus: Előadás: Előadás: Előadás: Nappali: 150/ Levelező 150/ F 5 magyar Neve: Dr. Juhász Levente Zsolt beosztása: F. adjunktus Tárgyfelelős oktató: telefon: Címe: Előadás: Jellemző átadási módok: Gyakorlat: géptermi gyakorlatok, egyéni feladatokkal Labor: Kompetenciák(általános, tanári): 7, 9, 10 Speciális: Tudás: - A hallgatók a korábbi tanulmányaik során elsajátított elméleti alapoktól (Elemzési technikák) kiindulva eljutnak a modern számítástechnikai lehetőségek kihasználásával a statisztikai értékek előállítási lehetőségeinek megismeréséig. Elsajátítják a következtetések levonásának képességét. Ismerik a komplex pedagógiai kutatások menetét, ismerik és értelmezik a matematikai statisztikai Oktatási cél (kompetenciákban mutatókat. Attitűdök/nézetek: - Tudatában vannak annak, hogy a statisztika fontos eszköz a felmérésből származó adatok kifejezve): tudományos igényű elemzéséhez. Az általános érvényű következtetések levonásához az adatokat értelmező személynek kritikusnak, de objektívnek kell maradnia. Nyitottság az új módszerek megismerésére. Képességek: A módszerek matematikai alapjaira támaszkodva a hallgatók SPSS program használatával megtanulják a statisztikai hipotézisalkotást, a megfelelő statisztikai eljárás kiválasztását, a szükséges értékek gépi előállítását, valamint a kapott értékek értelmezését a kutatási probléma tükrében. Tantárgy tartalmának rövid leírása: Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Ajánlott irodalom és A kutatási folyamat áttekintése. Pedagógiai adatok előállítása. Konceptualizáció, operacionalizáció, mérés, adatfeldolgozás és következtetés alapelemei. SPSS alapok. Egyváltozós elemzések. Kereszttábla-elemzés. Varianciaelemzés. Korreláció- és regressziószámítás. Faktorelemzés. Klaszterelemzés. Diszkrimininanciaelemzés és logisztikus regresszió. Jelentés-, és tanulmánykészítés, prezentáció egyéni, illetve páros feladatmegoldás SPSS segítségével, kooperáció Falus Iván, Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest. Barna Ildikó, Székelyi Mária (2008): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Budapest. Typotex kiadó Ketskeméty László, Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó Sajtos László, Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest, Alinea Vargha András (több kiadás): Pszichológiai statisztika gyakorlat I-II. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 20

21 Beadandó feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS TANÁRA géptermi feladatok a félév anyagából, feladatmegoldás SPSS segítségével 21

22 Tárgy név: Elemzési technikák Tantárgy kódja: DFMN-KTN- 175 DFML-KTN- 175 Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: megbeszélés alapján Óraszámok: Oktatás Típus: Követelmény: Kredit: Előadás: Előadás: Előadás: nyelve: Nappali: 150/ F 5 magyar Levelező 150/ Neve: Dr. Juhász Levente Zsolt beosztása: F. adjunktus Tárgyfelelős oktató: telefon: Címe: Előadás: Jellemző átadási módok: Gyakorlat: projektoros szemináriumi terem Labor: Kompetenciák(általános tanári): 3,4, 7, 9, 10 Speciális kompetenciák: Tudás: A tárgy megismerteti a hallgatókkal a tudományos vizsgálódás módszertanának alapjait. Áttekintést ad a leggyakrabban használt adatgyűjtési módszerek típusairól (interjúk, kérdőíves vizsgálatok, résztvevő megfigyelés). Foglalkozik a kutatások tervezési és mintaválasztási problémáival, és kitér a kutatásokkal kapcsolatban felmerülő etikai vonatkozásokra is. Olyan technikák és módszerek megismertetését tekintjük feladatunknak, melyeket a hallgatók saját erőből, maguk is gyakorolni tudtak. Így hangsúlyossá válnak a kvalitatív adatgyűjtési módszerek, Oktatási cél az empirikus, émikus megközelítés. Attitűd/nézetek: (kompetenciákban Tolerancia, az egymás iránti empátia, a kultúrák közötti kommunikáció és konfliktuskezelés. Olyan kifejezve): szemléletbeli alapok elsajátítása remélhető, mint a holizmus vagy a kulturális relativizmus. Képességek: Ennek segítségével képesek legyenek megérteni és értelmezni az oktatási, nevelési folyamatokat és jelenségeket. Olyan technikák és módszerek megismertetését tekintjük feladatunknak, melyeket a hallgatók saját erőből, maguk is gyakorolni tudtak. Így hangsúlyossá válnak a kvalitatív adatgyűjtési módszerek, az empirikus, émikus megközelítés. Kezeli a hagyományos és digitális dokumentumokat Az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatainak ellátása Tantárgy tartalmának rövid leírása: Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Ajánlott irodalom és Beadandó feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: Bevezetés. A társadalmi vizsgálat. Felkészülés a terepmunkára. Adatgyűjtési technikák: a kvalitatív és a kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözése; résztvevő megfigyelés; interjú; kérdőív; vizuális adatgyűjtés (fotózás, filmezés) a terepen. Elemzési módszerek: a sűrű leírás; térhasználat, a mentális térképezés, proxemika; időhasználat, időmérleg-vizsgálatok; rítuselemzés; kapcsolathálóelemzés; diskurzuselemzés. Interpretáció. kooperáció, logikus érvelés, stratégiai gondolkodás, feladatmegoldás Babbie, Earl (1995) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bp. Héra Gábor, Ligeti György (2006): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest. Osiris Dr. Majoros Pál (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Budapest, Perfekt kiadó. Vicsek L.: Fókuszcsoport. Osiris, Budapest, Dr. Jánosa A.: Adatelemzés számítógéppel. Perfekt, önálló kutatási terv önálló/páros feltáró kutatás pedagógiai témában, eredmények ismertetése, értelmezése 22

23 Tárgy név: Tudásszint- és kompetenciamérés Tantárgy kódja: Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: DFMN-KTN-020 DFML-KTN-020 Óraszámok: Típus: Előadás: Előadás: Előadás: Követelmény: Kredit: Oktatás nyelve: Nappali: 150/ Levelező 150/ F 5 magyar Neve: Dr. Szegál Borisz beosztása: főiskolai tanár Tárgyfelelős oktató: telefon: borisz@mail.duf.hu Címe: 2400 Dunaújváros, Táncsics M. u. 1 Előadás: tantermi előadás prezentációval Jellemző átadási Gyakorlat: csoportos és önálló munka? tesztek, feladatlapok készítése módok: Labor: Oktatási cél (kompetenciákban kifejezve): A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat az értékelés folyamatával, módszereivel, sajátosságaival. A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a kompetencia mérés eszközeivel, a tesztek típusával, a kérdéstípusokkal a hagyományos papírformájú tesztektől kezdve az on-line felmérésekig. Kompetenciák: 3, 7, 8, 9, 10 Tudás: A hallgatók megismerik a mintavétel fontosságát és a következtetések levonását befolyásoló tényezőit. Elsajátítják egy önállóan lefolytatott empirikus mérés eredményeinek értékelésére, a következtetések? és a továbblépés ütemtervének összeállítására alkalmas eljárásokat. A hallgatók a képzés során megismerkednek a kompetenciamérés tervezésével, mérőeszközök készítésével. Attitűdök/nézetek: A pedagógiai mérési-értékelési módszerek, a tudásszint-mérés elveinek érvényesítése az értékelés során. Képességek: Képessé vállnak egy önállóan lefolytatott empirikus mérés eredményeinek értékelésére, a következtetések levonására. Képessé vállnak a populációhoz és a felmérés céljához legjobban illeszkedő adatfelvételi mód kiválasztására, és kérdések összeállítására, valamint a technikai megvalósításra Tantárgy tartalmának rövid leírása: Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Ajánlott irodalom és Beadandó A hallgatók megismerkednek az értékelés módszereivel, valamint az oktatásban használatos mérési módszerek körével, továbbá elsajátítják ezek hatékony megvalósítását számítógépes környezetben. Megismerik a tudásszint-mérés, a kompetencia mérés sajátosságait és az informatika adta lehetőségek kihasználási formáit a mérési eszköz készítése során. Megismerkednek a tesztkészítés technikai lehetőségeivel, a hagyományos felméréstől kezdve megtanulják a hatékony hálózati kommunikációs lehetőségeket kihasználó Web-felületen történő felmérés módszereit és technikai előállítását, kivitelezését. Ismeretet szereznek a hálózaton keresztül történő empirikus vizsgálatok lefolytatására, az anyagok tartalmi és technikai fejlesztésére. kiscsoportos munka, önálló munka Statisztikai módszerek pedagógusok számára / FALUS Iván, OLLÉ János. - Budapest: Okker, Kutatásmódszertan / Lengyelné Molnár Tünde, TÓVÁRI Judit. - Dunaújváros: Líceum Kiadó Pedagógiai mérések: a mérés szerepe, feltételei, lehetőségei és módszerei, elemző eljárások / Orosz Sándor Budapest: korona, Báthory Zoltán: Feladatlapok szerkesztése, adatok értékelése. [közr. az] Országos Oktatástechnikai Központ. - Veszprém: OOK, 1983 ([Bp.]: OOK Soksz.). Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest: Műszaki Kvk., Saját készítésű és kipróbált teszt és feladatlap beadása 23

24 feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS TANÁRA 24

25 Tantárgy DFMN-KTN-230 Tárgy név: Csoportos szakmai gyakorlat kódja: DFML-KTN-230 Felelős oktatási egység: Neveléstudományi Tanszék Szint: M A tárgy elfogadható, ha a máshol, más képzésben szerzett ismeretek nem régebbiek: Óraszámok: Típus: Előadás: Előadás: Előadás: Követelmény: Kredit: Oktatás nyelve: Nappali: 150/ Levelező 150/ F 10 magyar Neve: Dr. Bacsa-Bán Anetta beosztása: főiskolai docens Tárgyfelelős oktató: telefon: 25/ bana@mail.duf.hu Címe: Előadás: Csoportos gyakorlatok a nevelési-oktatási intézményekben, a pedagógiai értékelés Jellemző átadási módok: Gyakorlat: mérés elméleti ismereteinek alkalmazása a gyakorlatban. Labor: Oktatási cél (kompetenciákban kifejezve): Tantárgy tartalmának rövid leírása: Tanulói tevékenységformák: Kötelező irodalom és Ajánlott irodalom és Beadandó feladatok/mérési jegyzőkönyvek leírása: Zárthelyik leírása: A szakma gyakorlásával összefüggő sajátos módszerek és kompetenciák kiemelt kezelése Szakmai, pedagógiai, nevelési, oktatási, módszertani kompetenciák gyakorlása, mérési gyakorlati készségek fejlesztése. A hallgató az elsajátított ismeretek alapján gyakorlati tapasztalatot szerez az oktatási és nevelési intézmények értékelési, mérési, vizsgáztatási területén. A tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természetének, az oktatás és a tanulás gyakorlatának és szervezésének elsajátítása, a pedagógiai mérés folyamatának megismerése. A hallgató nyerjen betekintést egy nevelési-oktatási intézmény mérési és értékelési rendszerébe. Ismerje meg az adott intézmény mérési gyakorlatát, aktívan kapcsolódjon be a megismert érétkelési mérési folyamatokba, azaz tevőlegesen tegyen lépéseket saját szakmai fejlődőésében. Használja fel elméleti ismereteit, a mérésről és értékelésről szerzett tudását; sajátítsa el az intézmény gyakorlatát, de keressen új vizsgálati lehetőségeket is. Részletes dokumentáció készítése a szakmai gyakorlat ideje alatt végzett tevékenységekről. Portfólió vezetése az összes elvégzett folyamattal, munkával kapcsolatosan. A feldolgozott szakmai anyag elemzése, értékelése, rögzítése a portfólióban. Halász Gábor: Hazai és nemzetközi törekvések az iskolai értékelés rendszerében. In: Új Pedagógiai Szemle In: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe / szerk: Falus Iván. - Budapest, Műszaki Könyvkiadó, A megfigyelés módszertana DF elektronikus jegyzet Falus Iván - Kimmel Magdolna: A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadó, Kelemen Gyula: Kompetenciák mérése in: Schaffhauser Franz: Új tanulói teljesítményértékelési módszerek a szakképzésben és a felnőttképzésben. SZÁMALK, Bp., 2007 Hajdú Erzsébet (szerk., 2003): Praxis. Módszertani útmutató az iskolai gyakorlathoz és dokumentumok elkészítéséhez. ELTE Feladatlapok szerkesztése, adatok értékelése / Báthory Zoltán. - Budapest: Országos Oktatástechnikai Központ, Mikulás Gábor: A teljesítménytényezőktől a teljesítményértékelésig. In: Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt., Határterületek. Bp.: Osiris K., p Pedagógiai mérési és értékelési dokumentumok, mérési eredmények elemzése, összegzése; valamint a portfolió megfelelő dokumentumai a tanári kompetenciákhoz rendelve. 25