SZENTMÁRTONKÁTA TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEI

Átírás

1 SZENTMÁRTONKÁTA TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEI 2020

2

3 SZENTMÁRTONKÁTA TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEI 2020

4 SZENTMÁRTONKÁTA TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEI Összeállította és szerkesztette: Kele Sándorné Kiadja: Szentmártonkáta Községtörténeti Baráti Kör A kiadványban található fényképeket készítette: dr. Fodor Zoltán, Kissné Pásztor Éva, Kiss István, Kele Sándorné Készült a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága és az Európai Unió támogatásával, 200 példányban. Vidékfejlesztési Alap A VIDÉKI TÉRSÉGEKBE BERUHÁZÓ EURÓPA A HAJT-A Csapat Akciócsoport területén működő civil szervezetek támogatása, kulturális értékeinek fenntartása, hagyományőrzés (VP ) Nyomdai munkák a Tápió Nyomda Kft. 4

5 Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. (Kodály Zoltán) Polgármesteri köszöntő Tisztelt Olvasó! Nagy tisztelettel köszöntöm Önt abból az alkalomból, hogy Szentmártonkáta települési értékei című kiadványt tartja a kezében. A kiadvány, tematikus sorrendben, tartalmazza azokat a települési értékeket, amelyek fontosak településünk életében. Aki kézbe veszi, s lapozgatja e füzetet, láthatja megőrzésre méltó értékeinket. Ezek felismerése, gondozása és tovább örökítése kiemelkedően fontos a falu életében, mivel az értékmentő munka mellett, jelentős a közösségformáló és összetartó hatása is. A fenti Kodály Zoltán idézet is rámutat arra, hogy minden nemzedéknek, így nekünk is, meg kell küzdenünk az elődök kultúrájáért, az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összességéért. Örülök ennek a kiadványnak, mert úgy érzem, községünk olyan értékei kerültek itt bemutatásra, melyek egyrészt kiemelt szerepet töltenek be a falu életében, mind kulturális, mind szellemi, alkotói téren, másrészt hűen őrzik múltunkat, az elődök kultúráját. Szeretném, ha e kötet erősítené az itt élő emberek identitástudatát, és motivációt nyújtana a szülőföld szeretetére, történeti-, néprajzi értékeinek és más emberek alkotásainak megbecsülésére. Fontos egy-egy helyi közösség speciális értékeit meglátni és megláttatni, hiszen ezek az értékek közérdeklődésre tartanak számot, egyediek, fennmaradóak. Hogy kinek szól a könyv? Elsősorban azoknak, akik kíváncsiak településünk múltjára, a régi időkre, a több évtizedes tradíciókra és azokra a tárgyi, szellemi értékekre, melyeket örökül kaptunk. Továbbá szól ez a könyv Szentmártonkáta valamennyi lakójának, hiszen minden itt élőnek illik ismernie a település értékeit, hagyományait, hogy aztán át tudják adni ezeket az ismereteket gyerekeiknek, a fiatalabb generációnak. Végezetül, ajánlom minden településünk iránt érdeklődő polgárnak, hogy érdeklődéssel forgassa, ezt az eddig összegyűjtött, települési értékekről készült színes, képes és szöveges kiadványt. Tisztelettel: Dr. Boér Imre Hunor polgármester 5

6 Bevezető Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne! E világunkban ne csak benne legyünk, otthon is érezzük magunkat. Szülőföldünkön, hazánkban, s ne szakadjunk el annak múltjától, mert megszűnik nemzet lenni a nép, amelyik nem vállalja ezt az örökséget. (Tamási Áron) Mindenkinek van szülőhelye, és létezik olyan közösség, amelyből származik. Ezeket nevezzük az egyén gyökereinek. Azonban, gyökereink csak akkor lesznek fontosak számunkra, ha azokkal kapcsolatosan pozitív érzelmeket társítunk. Ehhez, arra van szükség, hogy településünk, közösségünk értékeit megismerjük, felvállaljuk az elődök kultúráját, a települési hagyományok ápolását, az értékek megbecsülését. A helyi értéktár létrehozásának célja, környezetünk szellemi, anyagi, művészeti alkotásainak, hagyományainak összegyűjtése, bemutatása, ezen keresztül az összetartozás erősítése. Mi az ÉRTÉK? A település kultúrája, hagyományai képezik a települési értékeket. Ezek pedig a község nevezetességei: a templomok, szobrok, emlékművek, emlékhelyek, emlékparkok, síremlékek, és minden olyan tárgy, amelyhez hagyomány fűződik. Ezen túlmenően minden érték, amiről a közösség úgy dönt! Célunk, hogy összegyűjtsük és megőrizzük azokat a települési értékeket, melyek nemcsak növelik a lokálpatriotizmust, hanem amire mi, szentmártonkátaiak is, büszkék lehetünk. Szeretnénk, ha e kiadványban bemutatott múltunk darabjai segítenének felismerni a kultúra és a kulturáltság jelentőségét, a közösségben rejlő erőt és a közösségért való tenni akarás fontosságát. Márai Sándor gondolatfelvetése szerint: A nagy kérdés nem az, mit hoz a holnap? Az igazi kérdés, mit hoz a tegnap? Mi a tegnap hozadékát gyűjtjük össze és rakjuk a település kincsesládájába. Jó lenne, ha ezek az értékek nem csak a múltra, a hagyományokra utalnának, hanem a jelenkor számára is hordoznának mondanivalót, követendő példát! A hagyománnyal nem a hamu őrzése a feladatunk, hanem a láng továbbadása. Ezért fontos, hogy átadjuk a fiataloknak azokat a szokásokat, cselekedeteket, érzéseket, tárgyi dolgokat, melyek múltunkhoz kötődnek, melyeket megőrzésre, továbbadásra fontosnak tartunk, melyek közösséggé formálnak minket. A jövő nem a mában gyökerezik, hanem a múltban. Ezért ne engedjük kihunyni hagyományaink parazsát, hanem folyamatosan tápláljuk a lángot. 6 Kele Sándorné

7 A helyi települési értéktár rövid története A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló évi XXX. törvény, továbbá az ennek végrehajtásáról intézkedő 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet lehetővé tette a helyi közösségek számára a magyar nemzeti értékek és hungarikumok összegyűjtését, azonosítását, nyilvántartásba vételét, s mindezek alapján az eddigieknél hatékonyabb őrzésüket, védelmüket. Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete élt ezzel a lehetőséggel, és a 225./2014. (IX. 11.) határozatával döntött a Szentmártonkátai Települési Értéktár létrehozásáról. Ezt követően megalakult a Települési Értéktár Bizottság, melynek elnöke: Kele Sándorné, tagjai: Kissné Pásztor Éva, Benéné Árvai Erika, Vizi Zsuzsanna. A települési értéktár fogalmi meghatározása: a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. A legfontosabb tény, hogy a jogi szabályozás értelmében a települések lehetőséget kaptak arra, hogy települési értéktárat hozzanak létre. A települési értéktár kulcsfontosságú feladata a település természeti környezetének, az épített örökség szellemi, anyagi, művészeti alkotásainak, kulturális értékeinek, a hagyományoknak és új kezdeményezéseknek bemutatása, továbbá olyan helyi személyiségek munkáinak megismertetése is, melyek erősítik megbecsülésüket. Az értéktár megalakulása után, a helyi értéktár bizottság megkezdte az értékek összegyűjtését, dokumentálását. Az Értéktár Bizottság, a gyűjtőmunka mellett, fontosnak tartja az értékek bemutatását, megismertetését is március 29-én megszerveztük a Pest megye értékei c. vándorkiállítást, melyet Szabó István, Pest Megye Közgyűlés elnöke nyitott meg. Terék József, Pest Megye Önkormányzatának kulturális szakreferense bemutatta a tárogatót, mint Hungarikumot. A megyei értékek mellett, megmutattuk helyi települési értékeinket is, diavetítés és kiállítás formájában. Kissné Pásztor Éva és Kele Sándorné, értéktár bizottsági tagok honismereti sétát vezetnek. Szent Márton születésének évfordulója alkalmából, megismertették az érdeklődőket a helyi értékekkel. Elvünk: a hagyományt ma már nem elég csodálni, hanem ki kell alakítani a közösségekben az arra való igényt. A hagyomány tradíció, a múltból átörökített érték. (Max Weber) 7 Kele Sándorné Települési Értéktár Bizottság elnöke

8 Épített örökség és egyházi, szellemi, anyagi értékek, művészeti alkotások 1. REFORMÁTUS TEMPLOM 1. A templom késő barokk stílusú, XVIII. században épült, egyhomlokzati tornyos. Az alapkő letétele július 11-én történt meg, és december 11-én vették használatba a torony nélkül készült templomot. Tornya 1823-ban készült el ben a tetőszerkezet teljes egészében felújításra került. Külső tatarozása még várat magára. Az ősi templom tornyának mind a négy oldalát toronyóra ékesíti. A toronyból, 1996 óta harangjáték csendül fel. 8

9 2. A REFORMÁTUS TEMPLOM BELSŐ TERE 2. Két oldalt a padsorok, szemben az orgona látható. 9

10 3. A REFORMÁTUS TEMPLOM SZÓSZÉKE 3. Eredetileg kőből készült, de időközben olyan repedés támadt rajta, ami balesetveszélyessé tette. Vizi István, akkori lelkipásztor terveztette meg kedves barátjával, az Ybl-díjas Hofer Miklóssal az új, úrvacsorai kehely alakú szószéket ben készült el fából. Azóta díszíti a templomot ez az egyedi kivitelezésű szószék. 10

11 4. REFORMÁTUS TEMPLOM ORGONÁJA 4. A református templom orgonája Magyarország 100 legrégibb orgonája között szerepel ben épült, Bakos Károly ceglédi orgonamester műve. Eredetileg egy manuálos volt, ma két manuálos. Vizi István lelkipásztor, aki között teljesített szolgálatot, villamosította az orgonát és a harangot. Az egyház tervei között szerepel, hogy az orgona kapja meg az eredeti állapotának megfelelő felújítást. 11

12 5. SZENT MÁRTON TEMPLOM 5. A római katolikus templom a XVIII. századból való. Kései barokk stílusú, berendezésében igen míves darab a szószék, az oltártábla és tabernákulum. Egyik jelentős nevezetessége, és a templom ékessége a Szent Márton gyógyító tevékenységét ábrázoló, sötét tónusú, igen kifejező oltárkép, mely Maulbertsch köréhez tartozó egyik festő alkotása. 12

13 6. SZENT MÁRTON TEMPLOM OLTÁRKÉPE 6. A Szent Márton halottat támaszt fel című oltárkép a katolikus templom egyik jelentős nevezetessége és ékessége. A Szent Márton gyógyító tevékenységét ábrázoló, sötét tónusú, igen kifejező oltárkép Maulbertsch köréhez tartozó egyik festő alkotása. Információink szerint ez az egyetlen olyan kép Szent Mártonról, mely gyógyító tevékenységként, halottat támaszt fel. Középtengelyben áll a szent püspök, előtte a földön fekszik a feltámasztott halott. Jobbra sisakos vitéz áll. Szent Márton feje fölött angyal lebeg, kezében sisakkal és két puttó. Fentiek miatt is kiemelkedő értékként tartjuk számon a településünk névadójáról készült képet, mely, mint oltárkép, méltó helyet foglal el a templomban. 13

14 7. RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM BELÜLRŐL Szemben az oltárral, a Szent Márton gyógyító tevékenységét ábrázoló oltárképpel XIII. SZÁZADI KERESZTELŐKÚT A római katolikus templom keresztelőkútja a középkorból maradt fenn. Eredeti állapotában pompázik a templomban. A kőből készült keresztelőkút alacsony, kockafejezetes román oszlop alakú, kicsiny barokk réz fedővel. Az elpusztult középkori templom tartozéka. Egyedi és értékes. Nemcsak a katolikus egyháznak, de az egész településnek érték

15 9. SZENTMÁRTONKÁTA PECSÉTNYOMÓJA 9. Szentmártonkáta közigazgatásának legrégibb tárgyi emléke. Sárgaréz pecsétnyomó ovális lappal, vége felé kissé szélesedő, lekerekített végű, hasáb alakú nyéllel. A nyél a typarium nyakánál többszörös gyűrűsorral tagolt, végén a felfüggesztés céljára kialakított, ólommal szűkített furat. A nyomólapon gyakorlatlan kéz által vésett pecsétábra és körirat. Az ábrán erősen stilizált ekevas, gabonaszár és kasza vésete és 1794-es évszám. A köriraton javítás nyomai. Szövege SIGIL.S(?). MARTONY.KATA, magyarul Szentmártonkáta pecsétje. (Forrás: MNM. TI. Bp én kelt szakvélemény) 15

16 BATTHA SÁMUEL SÍRJA A Nemzeti Sírkert része a Battha temetőben szeptemberében a Nemzeti Sírkert részévé avatták Battha Sámuel ( ) síremlékét, aki 1849-ben Kossuth Lajos kormánybiztosa volt. A Tápió-mentén 2009-ben ez volt az egyetlen helyszín, a szentmártonkátai Tölgyes utcai családi temetőben, mely a virtuális Nemzeti Sírkert része. 11. KISS KÁLMÁN EMLÉKTÁBLA A Nemzeti Sírkert része a református temetőben október 23-án került sor Kiss Kálmán ( ) 1956-os mártír emléktáblájának avatására, melyet a település önkormányzata, a forradalomban áldozatul esett hős fiatal sírján, a szentmártonkátai református temetőben, helyezett el. Ezt követően dr. Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke kezdeményezésére, Kiss Kálmán sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították. Erre október 23-án került sor ben Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke, Kiss Kálmánt posztumusz 1956-os emlékéremmel tüntette ki

17 12. DESSEWFFY- PRÓNAY KÚRIA A kép 1908-ban készült. A kúriát körül vevő, különlegesen szép növényekkel ékeskedő parkot a helyi lakosok csak Dezső-kertnek nevezték. Az 1782-ben bárói rangra emelkedett Prónay család 1810 körül építtette a klasszicista stílusú szentmártonkátai kúriaépületet. A Dessewffy család tulajdonába a századfordulón került. A II. világháború végéig pedig a Polgár család lakott itt után az épület több funkciót is betöltött. Gépállomás, iroda, Klíma Ipari Szövetkezet működött ott. Téglány alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetővel fedett épület. Hátsó homlokzatán négy oszlopra támaszkodó, timpanonos rizalit áll, melynek bal oldalán öt pillérre támaszkodó tornác húzódott. A kastélyt az 1980-as évek végén felújították és átalakították. A kúria településünk egyetlen, a földesúri birtoklás, építészeti emléke. Sajnos, ma már nagyon romos állapotban van

18 13. Kulturális értékek, hagyományok RUDNAY GYULA FESTMÉNYE 13. A képen Rudnay Gyula Szentmártonkáta Széchenyi utca egyik paraszti portájáról készült műve látható. A festő, között, többször megfordult Szentmártonkátán, mivel itt lakott a lánya, Rózsika, aki Halasy Miklós református lelkipásztor felesége volt. Több képet is festett a falu utcáiról, paraszti gazdaságok épületeiről. A legenda szerint egyik Szentmártonkátáról készült festményét az olasz király kapta ajándékba. Nekem a festés nem mesterség, nem művészet, de imádság és költészet vallotta Rudnay Gyula. 18

19 14. A SZENTMÁRTONKÁTA ANNO CÍMŰ KÖNYV 14. Egy olyan helytörténeti dokumentum, amely egyrészt a régmúltról, köztük az első világháborús hősökről, lakóházakról, egyházi- és színjátszóköri közösségekről ad hű képet 1945-ig, másrészről a rendszerváltás utáni Szentmártonkáta fejlődését, hagyományait, hagyományőrző rendezvényeit, emlékhelyeit, civil szervezeteit, intézményeit, azok időbeni fejlődését mutatja be. Méltó örökség a jövő nemzedéke számára. A könyv Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzatának kiadásában, 2016-ban jelent meg. Szerkesztette Kucza Péter, a szerzők Kele Sándorné Kissné Pásztor Éva. A könyvben található képek Fodor Zoltán polgármester archívumából, a Szentmártonkátai Községtörténeti Baráti Kör gyűjtéséből, valamint Kucza Péter magángyűjteményéből származnak. 19

20 15. KARAI ISTVÁN EMLÉKSZOBOR A polgármesteri hivatal aulájában láthatjuk Karai István ( ) Szentmártonkáta rendszerváltás utáni első polgármesterének szoborportréját. Karai István polgármester négy ciklusban ( ) nyerte el tisztségét és 15 éven keresztül, 2005-ben bekövetkezett haláláig, munkálkodott a falu érdekében. Személyében lelkes, fáradhatatlan, előremutató tervekkel, jó szándékkal teli vezetőt kapott a község. 15. Nevéhez olyan új beruházások fűződnek, mint az új községháza, Iskola úti óvoda, sportöltöző, új aszfaltos utak, járdák, valamint az intézmények korszerűsítése, Battha Sámuel úti iskola tornaterme, újtelepi iskola felújítása, óvoda főzőkonyhája. Igazi lokálpatrióta volt. Értékteremtő munkája példamutató a jövő nemzedéke számára. Munkásságának elismeréseként október 23- án posztumusz díszpolgári címet kapott október 1-jén a Községtörténeti Baráti Kör és Szentmártonkáta Község Önkormányzata, a polgármesteri hivatal aulájában, emlékszobrot állíttatott tiszteletére. A Községtörténeti Baráti Kör halála napját, február 20-át, emléknappá nyilvánította. 20

21 16. KOSSUTH EMLÉKHELY 16. Kossuth Lajos, megyei követtársa, Vattai Battha Sámuel ( ) kúriájában vendégeskedett két éjszakán keresztül. Ennek az emlékét őrzi a telek szélén álló Kossuth emlékhely, mely előtt, a Tavaszi Hadjárat hivatalos programrészeként, minden év április 5-én, tiszteleg az utókor. Az emlékhelyet Hofer Miklós ( ) Ybl-díjas építész tervezte, mint a Battha család leszármazottja. Az emlékhely avatására Kossuth Lajos születésének 200. évében, március 15-én került sor. Az emlékbeszédet Hofer Miklós mondta. 21

22 17. BATTHA SÁMUEL SZOBRA 17. A szobrot, Battha Sámuel ( ) kormánybiztosnak, Hofer Miklós kezdeményezésére, a család és az önkormányzat anyagi támogatásával, állíttatták Kossuth látogatása 150. évfordulóján. A szobor Sebestyén Benedek ( ) alkotása. Kossuth Lajos, az es szabadságharc idején, Battha Sámuelt kormánybiztosnak nevezte ki. Kossuth a tápióbicskei csata után április 5-én és 6-án a Battha-kúriában szállt meg. Battha Sámuel többször is segítette a települést. A református templom részére 1840-ben aranyozott ezüst kelyhet adományozott. Példamutató munkásságára méltón lehet büszke a település. Emlékét őrzi a település Polgármesteri hivatal előtt álló kültéri szoborral, melyet október 23-án avattak fel. Az ünnepi beszédet dr. Gedai István, a Nemzeti Múzeum főigazgatója mondta. Az avatáson díszőrséget álltak a nagykátai Kossuth Lajos Hagyományőrző Csapat tagjai, Basa László ny. tanár, helytörténész vezetésével. 22

23 18. II. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKTÁBLA 18. Annak tiszteletére állíttatta Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata és a Községtörténeti Baráti Kör, hogy a fejeledelem többször is járt a településen. Írásos dokumentumok igazolják, hogy először április 22-én járt községünkben, majd február 3-18-ig, két hétig tartózkodott itt a kuruc táborral. E látogatások emlékére április 30-án került elhelyezésre az emléktábla a könyvtár épületének falán. Az emléktáblán Rákóczi-dombormű található, mely Sebestyén Benedek református lelkész, szobrász alkotása. 19. SZENT MÁRTON EMLÉKPARK 19. A községháza épülete mellett található. Kialakítása 1996-ban, első polgármesterünk, Karai István nevéhez fűződik. A parkban, szemben van a millecentenáriumi emlékmű, annak két oldalán található egy-egy szerény, általános érvényű kopjafa. Az egyik a mindenkori március 15-én sorra kerülő megemlékezés, a másik az 1956-os események előtti tisztelgés és koszorúzás helyszíne lett. A Szent Márton emlékpark a település hagyományápoló helyszíne. Értékének jelentősége a hagyományőrzés átörökítése a jövő nemzedéke számára. 23

24 20. I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKTÁBLA 20. A református templom falán található emléktábla az első világháborúban elesett református hősök névsorát tartalmazza. Szentmártonkátától is hatalmas áldozatokat követelt az első világháború, mivel a haza védelmére, a fennmaradt adatok alapján, 497 katona vonult be. Ebből csak 358-an tértek haza, sajnos 112-en hősi halált haltak. Az emléktábla, melyet 1932-ben helyeztek el a református templom falán, tiszteletadás az elesett honvédeknek. 24

25 21. I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ 22. A katolikus temetőben lévő első világháborús emlékművet 1939-ben állították az elesett honvédek tiszteletére. A temető központi helyén, a főút mellett helyezkedik el ben a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum pályázati támogatásával felújításra került. Az emlékmű oldalán olvasható az első világháborúban elesett katolikus hősök névsora. Települési értéke az emlékhely és a tiszteletadás az első világháborúban elesetteknek. 25

26 22. HŐSÖK LIGETE I. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ EREDETI ÁLLAPOTÁBAN Hősök ligete vagy Hősök tere elnevezést mind két formában használja a település lakossága. Itt található a HŐSÖK LIGETE első világháborús emlékmű. Az emlékművet a harmincas években építették az első világháborúban elesett hősök emlékére. Azóta felújítás, állagmegóvás nem történt rajta, eredeti állapotában szolgált emlékhelyül 2020-ig ben valósult meg környezetének felújítása. Térkő burkolatú járda készült az emlékmű köré, valamint két pihenőpad és kandeláber került elhelyezésre. 26

27 HŐSÖK LIGETE EMLÉKMŰ FELÚJÍTÁS UTÁN ban nyílt lehetőség az I. világháborús emlékmű felújítására, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány XX. Század Intézete által meghirdetett első világháborús emlékművek felújítása pályázat keretén belül. A programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta. A talapzatra egy könyv formájú emléktábla került kiegészítésként elhelyezésre, melyen idézet és a támogató neve olvasható. 27

28 23. II. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKTÁBLA A római katolikus templom falán elhelyezett második világháborús emléktáblán a háborúban ( ) elesett honvédek neveit olvashatjuk. A nevek alatt találjuk az 1956-ban elesett Gábor Károly nevét is. E táblával állított emléket a katolikus egyház az elesett hősöknek II. VILÁGHÁBORÚS HŐSI HALOTTAK EMLÉKTÁBLÁJA 24. A református templom gyülekezeti házának falán elhelyezett emléktábla a második világháborúban elesett hősi halottaknak és áldozatoknak, valamint az 1956-os függetlenségi harcok hősi halottjának, Kiss Kálmánnak állít emléket. A református egyház ezzel az emléktáblával tisztelgett az elesett hősöknek. A táblát 1990-ben állíttatta a Református Egyházközség. 28

29 25. KÖZSÉGTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Kissné Pásztor Éva május 24-én alakította meg a Községtörténeti Baráti Kört a könyvtárban. A kör célja a hagyományőrzés, hagyományápolás. Fő feladata Szentmártonkáta történetének, hagyományainak felkutatása, ápolása. Összegyűjti a község történetére vonatkozó 25. dokumentumokat, a település életét tükröző tárgyi eszközöket, irodalmi-, képzőművészeti-, zenei alkotásokat és egyéb emlékeket. Az összegyűjtött anyagokat községtörténeti kiállítás keretében tárja az érdeklődő közönség elé. A kiállítás a Kandó-, a Marjos Istvánné valamint a Szabó Magda emlékszoba a Szabó Magda Nagyközségi Könyvtár és Teleház épületének emeleti részén található. 29

30 26. A SZENTMÁRTONKÁTAI FALUNAP Szentmártonkátán 1997-ben, Kele Sándorné iskolaigazgató kezdeményezésére, indult útjára az első falunap. Azóta évtizedes hagyománnyá nőtte ki magát. Az esemény minden év szeptemberének 3. szombatján kerül megrendezésre. A falu közösségének napja, az együttlét, a találkozások lehetőségének ünnepe lett. 26. A rendezvény hagyományápolásban gazdag, közösségépítő, kulturális és szabadidős tevékenység, mely a falu egész lakosságát megmozgatja. Bemutatkoznak a különféle közösségek, vállalkozások, megismerhetik a helyi gasztronómiát, a települési- és térségi értékeket, kézműves termékeket. Erősödik a lakosság identitástudata, nő a társadalmi tolerancia. Méltó a hagyományőrzésre. 30

31 27. LOVASKOCSIS FELVONULÁS 27. Szentmártonkátán ben, a falunappal együtt indult el ez a szép lovas hagyomány, a lovas kocsis felvonulás. Vezetője és koordinálója Kaló Imre volt. A felvonuláson nemcsak a község valamennyi lovas gazdája vett részt, hanem a szomszédos települések fogatosai is megjelentek. A felvonulás, a falunappal együtt, minden évben megrendezésre kerül. A falunapi lovas kocsis felvonulás olyan látványos, hangulatos rendezvény, amely közösséggé kovácsolja nemcsak a helyi, hanem a környező települések lovasait is ben megalakult a Szentmártonkáta Lovas Baráti Kör, vezetője Babicz József. Azóta egyre több lovas felvonulásra kerül sor, ahol megemlékeznek az aktuális jeles nap eseményéről, valamint jelenlétükkel, lovasként és lóháton, emelik annak fényét! Ott és akkor, Ők képviselik lovas nemzetünket. 31

32 28. Új kezdeményezések, helyi személyiségek értékteremtő munkái GÁL HENRIETTA FESTMÉNYEI 28. Már gyerekkora óta rajzol, képeket fest. Festményeinél dominál az élénk szín. A képek hangulatosak. Egyedi stílusú és színösszeállítású, csodálatos festmények. Acryl és olajfesték technikával készülnek. Különböző témákat ölelnek fel. Festményeiből rendszeresen rendeznek kiállítást. 32

33 29. SZÁNTAI FERENC MÉZE 29. Szántai Ferenc és neje, Varga Katalin, helyi lakosok, termelői méze. 30 éve őstermelők településünkön. Mézük 2011 óta vesz részt országos versenyeken, ahol szinte minden évben kiváló eredményekkel, arany, ezüst vagy bronz fokozattal szerepelnek ben vegyes virág mézükkel elnyerték az ÉV KIVÁLÓ MAGYAR MÉZE címet. Az országosan is elismert, kiváló minőségű méz, nagyban hozzájárul nem csak a helyi lakosok, de az ország más településén élők egészséges táplálkozásához is. A helyi értékkiállításon, 2019-ben Szántai Ferenc méze 33

34 30. DÓSA KÁLMÁN ARANYKOSZORÚS MESTER HORDÓI Dósa Kálmán, tősgyökeres szentmártonkátai, aranykoszorús kádármester ben kezdte kitanulni a szakmát ben megalapította saját műhelyét. Attól kezdve itt készültek, az országosan is ismert, hordók, kádak, puttonyok, dézsák, kupák és egyéb fából készült, kisebb, nagyobb faedények. Kiváló minőségű munkái eljutottak több európai országba is. Fiait is a szakma szeretetére, szépségére tanította ben megkapta az ARANYKOSZORÚS MESTER kitüntető címet. Több, mint 50 éves munkája során számos elismerésben részesült. Hordói, kádjai világhírnévre tettek szert. Szentmártonkáta hírnevét is öregbítette

35 31. A SZENTMÁRTONKÁTAI SZESZFŐZDE A jó pálinkafőzésnek és pálinkának településünkön is tradíciója van. A szentmártonkátai szeszfőzde története a háború előtt kezdődött, 31. amikor is Juhász János, lányának és vejének, Bőtös Józsefnek, pálinkafőzdét építtetett. A háború után államosították, majd a család később visszavásárolta ben megépítették a jelenlegi nagy főzdét, három berendezés 1400 liter főzőüst kapacitással, amely most is a Bőtös család tulajdonában van. A főzdét, a közel 35 éve ott dolgozó, Molnár László szeszfőzdevezető és Tóth István helyettes bérli és üzemelteti. Az irányításuk alatt főzött pálinkák, szilva, birs, szőlő, barack, és egyéb gyümölcs, valamint ágyas pálinkák, országosan is elismertek, arany, ezüst, bronz minősítést kaptak. Tóth Istvánt, 35 éves pálinkafőző tevékenysége elismeréseként, 2018-ban pálinkalovaggá avatták. 35

36 Pillanatképek az értéktár kiállításról Pest Megyei Értéktár vándorkiállítása megnyitója márciusban adtunk otthont a Pest megye értékei vándorkiállításnak, melyet Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének elnöke nyitott meg. A képen balról jobbra: Terék József, Pest Megye Önkormányzatának kulturális szakreferense, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett zenei előadóművész, Kisfaludy Aranka, megyei értéktár szakreferens, Szabó István Pest megye Közgyűlés elnöke, dr. Fodor Zoltán polgármester, dr. Gedai István, a Nemzeti Múzeum ny. főigazgatója, településünk díszpolgára. Gál Henrietta festő, Kele Sándorné, Lengyel Krisztián a művész férje. 36

37 Értéktár Bizottság tagjai A képen balról jobbra: Kissné Pásztor Éva értéktár bizottsági tag, Benéné Árvai Erika értéktár bizottsági tag, Kele Sándorné értéktár bizottság elnöke, Vizi Zsuzsanna értéktár bizottsági tag. A képen: Kele Sándorné, helyi értéktár bizottság elnöke, Kisfaludy Aranka, megyei értéktár szakreferens és dr. Fodor Zoltán polgármester. 37

38 Terék József, Pest Megye Önkormányzatának kulturális szakreferense, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett zenei előadóművész hungarikum tárogatóját mutatja be. Az értéktár kiállítás. A képen balról jobbra: dr. Fodor Zoltán polgármester, Tóth István pálinkanagykövet, Kele Sándorné értéktár bizottság elnöke, Kissné Pásztor Éva értéktár bizottság tagja. 38

39 Szántai Ferenc és neje Varga Katalin méztermelők Kele Sándorné alpolgármesterrel. A kiállítók és a vendégek is érdeklődve tekintették meg a kiállítást. 39

40 Vidékfejlesztési Alap 40 A VIDÉKI TÉRSÉGEKBE BERUHÁZÓ EURÓPA