Mi vár a vizsgázóra a középszintű történelem szóbeli érettségin?

Átírás

1 1 Mi vár a vizsgázóra a középszintű történelem szóbeli érettségin? A történelem érettségi vizsga eredményét negyven százalékban határozza meg a szóbeli vizsga. Tehát van lehetőség az írásbeli eredményének javítására, de sajnos a rontására is. Mire ügyeljen a vizsgázó, milyen buktatókat kell elkerülnie ahhoz, hogy a megmérettetés sikerrel záruljon? Milyen a jó felelet? Milyen szabályok szerint értékelik a vizsgázó teljesítményét? Ezekre a húsba vágó kérdésekre ad választ Foki Tamás, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára. Mit tudhat előre a vizsgázó a szóbeli vizsgáról? A középszintű vizsga szóbeli része a tanuló iskolájában, vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgabizottság törvényes, szabályszerű működését a Kormányhivatal által kiküldött elnök biztosítja, ellenőrzi. A vizsgabizottság az osztály azon tanáraiból áll, akik valamely tárgyból vizsgáztatnak. Előfordul, hogy feleletét 4-6 tanára és az elnök is hallgatja. A vizsgázót saját tanára vizsgáztatja. A szóbeli vizsga során megkövetelt kompetenciákat és a témaköröket egyaránt központilag határozták meg. A megadott 6 (+1) témakör alapján bizonyos szabályok figyelembevételével a saját tanára állította össze a tételsorokat, készítette el a tételekhez kapcsolódó mellékleteket (forrásokat) illetve az értékelési útmutatókat. A szóbeli témaköröket a vizsgázónak már fél évvel a vizsga előtt meg kellett ismernie. Hogyan zajlik a szóbeli a vizsgázó szempontjából? Az osztályfőnöke által elkészített beosztás szerinti időben (30-40 perccel a megadott időpont előtt) jelenjen meg a vizsga helyszínén. A vizsgaterem mellett mindig biztosítanak gyülekezőtermet is. Amikor behívják, tételt kell húznia. A tételek kihúzása után jegyzetlapot és középiskolai atlaszt kap. A tételek nagyon hasonlítanak az írásbeli hosszú esszéfeladatokhoz: itt is források alapján kell a feladatot megoldania. A feladat mellé még 3-5 szempontot is kap, amelyek segítenek a tételvázlat elkészítésében. A szóbeli vizsga időtartama középszinten perc. Felelete előtt lesz elég ideje (legalább 30 perc) a kapott források feldolgozására, jegyzetek és a feleletvázlat elkészítésére. A felkészülés során igyekezzen a saját feladatára koncentrálni! (Közben ugyanis mások felelnek.) Használja jól ki a rendelkezésre álló időt. Amikor szólítják, üljön le a vizsgabizottság elé és kezdje el feleletét. Vigye magával vázlatát és az atlaszt! Mire ügyeljen a vizsgázó felelete elmondásakor? Beszéljen hangosan, érthetően, tagoltan! Vegye fel a szemkontaktust a vizsgáztatóval, történelemtanárával! Használja a felkészülés során írt vázlatot, és ha szükséges, a történelmi atlaszt! (Az atlaszt nem kell a vizsgáztató felé forgatni, önmaga felé kinyitva mutassa meg a térképen a felelethez szükséges adatokat.) Saját vázlatába bele- belepillantva beszéljen, és ne olvassa fel amit írt. Bevezetésként mondja el a feladatot, esetleg ismertesse vázlata főbb részeit (bevezetés, tárgyalás, befejezés). Igyekezzen hosszabb ideig egybefüggően beszélni! Felelete elmondására perc áll rendelkezésre. Ez hosszú idő! Akkor tudja jól kitölteni, ha vázlatot ír, és mindent elmond, amit tervezett, illetve ami a témával összefügg. A szabályok szerint a vizsgáztató vagy a vizsgabizottságból valaki akkor kérdezhet, ha befejezte feleletét. A kérdésekre igyekezzen valamilyen választ adni. Befejezésként összegezze mondanivalóját, vonjon le következtetést, zárja le gondolatmenetét. Mi a szóbeli vizsga követelményrendszere? A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A problémaközpontú témák felsorolását és értelmezését a történelem érettségi vizsgakövetelmények Kompetenciák című fejezetének végén ( ) találjuk. A témák a következők: 5.1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 5.2. Népesség, település, életmód 5.3. Egyén, közösség, társadalom

2 A modern demokráciák működése 5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 5.6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A témákhoz középszinten részletes kompetenciák kapcsolódnak. Ezek megismerése nem felesleges, mert segítheti a diák jobb felkészülését. Például: 5.3. Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérő szempontok szerint. Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különböző történelmi korszakokban. A vizsgaleírás szerint az iskoláknak lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ez lehet például: helytörténeti tananyag, az iskola névadójára vonatkozó téma, szakmatörténeti téma, vagy egyéb téma. E sajátos követelményeket az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell. Az érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, nevek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú (általános iskolai és középiskolai) kerettantervekben szerepelő tantárgyi követelményekkel. Ezeket az adatokat minden korszerű középiskolás történelemtankönyv tartalmazza. A felkészülés során többféle tankönyvcsalád használható. Célszerű azt használnia, amelyből az iskolában is tanult, hiszen azt a tankönyvet ismeri, eligazodik benne. Mik azok a kompetenciák? A kompetencia latin eredetű kifejezés, alkalmasságot, ügyességet jelent eredetileg. A pedagógiában képességnek szokták fordítani. A képesség mint ezt mindenki a saját tapasztalatai alapján igazolhatja tevékenységek és gyakorlás révén fejlődik ki. Minden sikeres cselekvés növeli a képességeket, s így a kompetencia az értékes, érvényes, hasznosítható tudás egyik kategóriája. Alapkompetencia például a jó szövegértési képesség, amely minden tanulási folyamat alapja, de ilyen az érvelő, a szóbeli kifejező képesség és az ismeretalkalmazás képessége, amely a valóságos problémák felismeréséért és az elméleti ismeretek hasznosításáért felelős. A történelem tantárgy területén elvárt kompetenciák: a források használata és elemzése, értékelése, a szaknyelv alkalmazása, a térben és időben való tájékozódás és az eseményeket alakító tényezők feltárása, illetve a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása. Mikor kell nyilvánosságra hozni a szóbeli témaköröket? A témákat és a résztémákat a tanároknak a vizsga előtt 6 hónappal nyilvánosságra kell hozniuk (kb. december elején). A tételeket a tanulók csak a vizsgán ismerhetik meg. A tételcímek meghatározásánál figyelni kell a vizsgaleírásban előírt arányok betartására: a feladatok 60 százaléka a magyar, 40 százaléka az egyetemes történelemhez kapcsolódjon; az összes feladat 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. Mit jelent a téma, résztéma, tétel kifejezés hogyan értelmezhető a vizsgaleírás ezen része? Témakör: pl. V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Résztéma: pl. A nemzetiszocializmus. Tétel: (a tétel feladat formájában van megfogalmazva) pl. FELADAT: Mutassa be a források és ismeretei segítségével a náci ideológia sajátosságait! Magyarázza meg, hogy a nemzetiszocializmus miért bírt jelentős tömegtámogatással az 1930-as években! SZEMPONTOK: A mellékleteket az alábbi szempontok segítségével dolgozza fel: A németek egyesítésének és terjeszkedésének gondolata; A fajelmélet; A náci ideológia jelenléte a hétköznapokban. MELLÉKLET: szöveges és képi források, esetleg ábrák, rajzos térképek. (A mellékletek nagyon fontosak, hiszen a vizsgázónak a források felhasználásával kell egy adott tételt problémaközpontú módon bemutatnia.)

3 3 Hány tétel lehet a szóbeli érettségin? Témakörönként 2-4 tételcímet (összesen legalább húszat) kell megfogalmazni. Hat téma esetén ez maximum 24, hét esetén 28 tétel lehet. A vizsgaleírás kettő (valójában három) tételtípust említ meg: A) Kisebb korszak részletezőbb bemutatása. pl. Károly Róbert gazdaságpolitikája. pl. Élet a legvidámabb barakkban - a Kádár-rendszer hétköznapjai pl. A modern Budapest kialakulása. B) Egy összetettebb probléma áttekintő bemutatása. pl. A közép-európai régió rendszerváltás utáni története. pl. Mária Terézia és II. József tevékenysége, politikájuk összehasonlítása. C) Több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. pl. A magyar jobbágyság helyzete a XVIII. századtól 1848-ig. pl. A céh, a manufaktúra és a gyár, mint üzemszervezési forma összehasonlítása. Mit tartalmaznak, mire valók a mellékletek? A vizsgaleírás értelmében minden tételhez mellékletet készít a tanár (ezeket a legtágabb értelemben forrásnak nevezzük). A melléklet terjedelme arányban kell, hogy legyen a felkészülési idővel (20-30 perc), a felelet időtartamával (10-15 perc) és a diákok ismeretfeldolgozási képességeivel (értő olvasás, elemzés, feleletterv készítés). A mellékletek lehetnek: térképek (célszerűen az atlaszból); elsődleges írásos források; másodlagos írásos források (pl. tankönyvekből, vagy egyéb ismeretterjesztő munkákból átvett szöveg, szómagyarázat); képek; ábrák; grafikonok, diagramok, adatsorok. A források az érettségi feladatokban mindenfajta szabályszerűség nélkül (random) vannak elhelyezve. Fontos képesség, hogy a vizsgázó maga rendezze el azokat. Hogyan használja a középiskolai történelmi atlaszt? Középszinten a szóbelin is használhatja a vizsgázó a középiskolai történelmi atlaszt. Az atlasz a vizsgateremben rendelkezésére áll majd, nem kell tehát magával vinnie. Keresse meg az atlaszban a tételéhez kapcsolódó témát a kronológiában, és írja ki az eseményeket, évszámokat. Esetleg célszerű lehet a párhuzamos (pl. Magyarország esetében az európai) eseményekre is pillantást vetnie. Majd nyissa ki az atlasznak a feladathoz kapcsolható oldalát. A középiskolai történelmi atlasz időrendben közli a térképeket. Tájékozódhat így is, de még jobb, ha a névmutatót használja. Gyűjtse össze, dolgozza fel, jegyezze le a térképlapon rendelkezésre álló információkat, majd rendszerezze azokat! Ne feledje azt sem, hogy atlasza olyan témákhoz is tartalmaz információkat, amelyek első látásra nem túl egyszerűek. Például külön oldal mutatja be a kereszténység elterjedését, a világ nagy kultúráit, az ipari forradalmat, az etnikai viszonyokat. A térképlapok körül számos, apró, de adatokkal jól ellátott vonalas rajz található a technika, a tudományok és a művészetek tárgyköréből. Ezek információit is felhasználhatja.

4 4 Hogyan készüljön fel a vizsgán a feleletére? A legfontosabb lépések a következők: 1. A feladat (a kérdés) megértése. Figyeljen a feladat kulcsszavaira (mely témákat kell előtérbe állítani; mi a teendő a megadott témákkal: pl. mutassa be, hasonlítsa össze, jellemezze). 2. A felelet megtervezése (vázlat). A világos vázlat a jó felelet kulcsa (források, gondolatok, kulcsmondatok, sorrend, bevezetés, befejezés). A felhasználható források (a közölt szövegek, képek, ábrák, a fejben lévő tudás, az atlaszban lévő információk) összegyűjtése, áttekintése. A téma szűkítése a feladat elvárásai szerint. A vázlatpontok sorrendbe állítása (pl. időrendbe, tematikusan, összehasonlítva). A rövid bevezetés és befejezés kigondolása, esetleg megfogalmazása írásban is. A feladat és a források megismerése után körvonalazódik, hogy milyen feladattervet kell készíteni. Némiképp leegyszerűsítve három típus különíthető el: a) Kronologikus felépítésű felelet. Ebben az esetben az időrend adja felelet logikai rendjét. Például ha Hunyadi János törökellenes hadjáratait kell bemutatni, célszerű kronologikusan haladni. Az időrend pontos meghatározásában a tudás mellett sokat segíthet a középiskolai történelmi atlasz is. b) Tematikus felépítésű felelet. Ebben az esetben a feladat valamilyen problémát helyez a középpontba. Például, ha arra kíváncsi a feladatkészítő, hogy milyen hatalmi és anyagi eszközöket tudott mozgósítani Hunyadi János a török elleni harcaiban, mely személyes tulajdonságok segítették a hadjáratok során, akkor a feladatban megfogalmazott problémák mindegyikét számba kell venni. c) Összehasonlító esszé. Ebben az esetben két vagy több tényező összehasonlító bemutatását kell elvégezni. Ilyenkor nem elég a bemutatom az egyiket, majd a másikat módszer. Az alapos összehasonlításhoz szempontokra van szükség. Ezeket lehet, hogy a feladatban is megfogalmazták, de lehet, hogy a vizsgázónak kell kitalálnia. Fenti példánkat folytatva: ha Hunyadi János támadó és védekező harcait kell összehasonlítani, akkor fontos szempont lehet a magyar és a török hadsereg felépítésének, fegyverzetének, létszámának az összevetése, vagy a két nagyhatalom anyagi erejének (pl. bevételeinek) az összehasonlítása. Feleletterve elkészülte után célszerű ellenőrizni a vázlatot! Az ellenőrzés lépései: Ellenőrizze, hogy a feladatra válaszolt-e. Ellenőrizze, hogy a témát elhelyezte-e térben és időben. Ellenőrizze, hogy felhasznált-e minden forrást. Ellenőrizze, hogy szerepelnek-e vázlatában az általános történelmi fogalmak és a téma szakkifejezései. Hogyan történik a felelet értékelése? A tételekhez a szaktanárnak értékelési útmutatót kell készíteni. Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák % A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése kb. 20 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége kb. 10 Források használata és értékelése kb. 20 A szaknyelv alkalmazása kb. 10 Tájékozódás térben és időben kb. 10 Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kb. 30

5 5 Minden tanuló értékeléséhez pontozólapot kell kitölteni. Egy lehetséges pontozólap minta: PONTOZÓLAP Név, osztály: Az érettségi időpontja: Tételszám: Tételcím: Az iskola neve, címe: Szempontok, kompetenciák Pontszám Elért pont A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 12 Források használata és értékelése 12 A szaknyelv alkalmazása 6 Tájékozódás térben és időben 6 Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 18 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 6 Összesen (pont) 60 Összesen (%) 100 Megjegyzések: A felelet után a szaktanár kitölti a pontozólapot, esetleg konzultál az érettségi elnökkel. Hány pontot lehet szerezni a szóbeli vizsgán? A szóbeli vizsgarész összpontszáma: 60 pont. Ez az egész történelem érettségin elérhető eredmény 40 százaléka (a többi tantárgynál jellemzően 30%). Ez a tény a történelem szóbeli vizsga súlyát, jelentőségét mutatja. Szóbeli vizsgán tehát van lehetőség az írásbeli vizsgán elért pontok növelésére, a végső eredmény és érdemjegy javítására. Hogyan váltják át a pontokat jegyekre? A szóbelin szerzett pontszámot hozzáadják az írásbelin elérthez és a százalékos eredményből kialakul az érdemjegy (a műveletet számítógép végzi). A középszintű történelem érettségi vizsga pontszáma A középszintű történelem érettségi vizsga százalékos eredménye A történelem érettségi érdemjegye pont 80% 100% 5 (jeles) ,5 pont 60 79% 4 (jó) 60 89,5 pont 40 59% 3 (közepes) 30 59,5 pont 20 39% 2 (elégséges) 0 29,5 pont 0 19% 1 (elégtelen) Foki Tamás vezetőtanár Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium