H A T Á R O Z A T. é p í t é s i e n g e d é l y é t m e g a d o m, é s 4 d b ú j g y a l o g o s á t k e l ő h e l y e t j e l ö l ö k k i.

Átírás

1 Ügyiratszám: NO/UTO/ /2021. Továbbiakban kérjük, erre a számra hivatkozzon! Ügyintéző: Csépe Gábor Tel.: Tárgy: A 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építésének engedélyezése Hiv. szám: 577/2020 Hiv. ügyintéző: Kovácsné Halász Henriett H A T Á R O Z A T A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45., a továbbiakban: Építtető) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1. továbbiakban: Meghatalmazott) 577/2020 számú, november 12-én a Nógrád Megyei Kormányhivatal Útügyi Osztályához (3100 Salgótarján, Karancs út 54., a továbbiakban: Hatóság) benyújtott kérelmére a 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út é p í t é s i e n g e d é l y é t m e g a d o m, é s 4 d b ú j g y a l o g o s á t k e l ő h e l y e t j e l ö l ö k k i. Feltételeim a következők: 1. A létesülő közlekedési létesítmények kezelőit az alábbiak szerint határozom meg: 1.1. A kivitelezésre kerülő 23-as számú főközlekedési út elkerülő szakaszának, a 2409 es számú út és a Kisterenyei bekötő út tulajdonosa: a Magyar Állam, vagyonkezelője, kezelője: Magyar Közút Nonprofit Zrt A csatlakozó 21 es számú főközlekedési út, 2301-es számú összekötő út 23-as számú főközlekedési út tulajdonosa: a Magyar Állam, vagyonkezelője, kezelője: Magyar Közút Nonprofit Zrt A csatlakozó földutak, szervízutak, járdák, kerékpárutak, útcsatlakozások, parkolók tulajdonosa, vagyonkezelője, kezelője Bátonyterenye Város Önkormányzata. Az engedélyezésre került közlekedési létesítmények műtárgyak kezelőit az engedélyezési tervdokumentáció részét képező kezelői lehatárolási terv fejezetei alapján és a kezelők ide vonatkozó nyilatkozatai alapján határoztam meg. 2. Az építési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól. 3. A létesítmények ismertetése: 3.1. Tervezési szakasz általános ismertetése.

2 2 A 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Bátonyterenye elkerülő út 21-es számú főút és 23-as számú főút közötti szakasza, valamint a Bátonyterenye Észak-Déli irányú összekötő út megépítésre kerül. Az elkerülő úton 2x1 forgalmi sávos kialakítás lett tervezve a szabvány szerint 7,50 m burkolatszélességgel. A koronaszélesség 12,00 m. Az 2409 jelű (Észak-Déli irányú) összekötő úton 2x1 forgalmi sávos kialakítás lett tervezve a szabvány szerint 7,50 m burkolatszélességgel. A koronaszélesség 11,00 m. Megépítésével Nagybátony és Kisterenye összekapcsolásával közvetlen kapcsolat valósítható meg a két térség között. Az elkerülő út és az Észak-Déli irányú összeköt út mellett a környező területek megközelítéséhez feltáró utak létesülnek. A tervezési szakaszon 4 db új körforgalmú csomópont, illetve egyéb csomópontok létesülnek. A tervezett út megépítésével egyidejűleg 3 db 30,0 méternél kisebb szabadnyílású hidak létesülnek. A 2409 es számú út 2+258,37 km. szelvényben (Ózdi út- Kossuth út- Városház úti csomópontban) épülő új körforgalmú csomópontban 4 db. gyalogos átkelőhely létesül Bátonyterenye elkerülő út pályaszerkezete: - 4 cm AC-11 kopó (mf) - 7 cm AC-22 kötő (mf) - 12 cm AC-22 kötő (F) - 20 cm M63 mechanikai stab. A padka pályaszerkezete: - 5 cm M22 Mechanikai stabilizáció - 15 cm M56 Mechanikai stabilizáció oadkafeltöltés Tervezett Kisterenyei bekötőút - 4 cm AC-11 kopó (F) - 12 cm AC-22 kötő (F) - 20 cm M63 mechanikai stab. A tervezett 2409 számú út burkolata: - 4 cm AC-11 kopó (F) - 12 cm AC-22 kötő (F) - 20 cm M63 mechanikai stab. Az U jelű utak, útcsatlakozások szervízutak, és F jelű földutak burkolt szakaszai: - 3 cm AC 8 kopó (N) - 4 cm AC 11 kötő (N) - 20 cm M63 mechanikai stabilizáció. A földutak burkolatlan szakaszai: - 20 cm M63 vagy M45 vagy M32 mechanikai stabilizáció. Járható körgyűrű pályaszerkezete: - 12 cm vtg. A kapcsolódási osztályú és F fektetési mintázatú vöröses színű betonkő - 3 cm ágyazó homok - 15 cm Ckt-4 cementstabilizáció - 30 cm M63 mechanikai stabilizáció - talajmechanika alapján szükséges stabilizáció és szivárgó réteg

3 Aszfalt járda vagy kerékpárút pályaszerkezete: - 3 cm AC 8 kopó (N) - 4 cm AC 11 kötő (N) - 20 cm M63 vagy M45 vagy M32 mechanikai stabilizáció. - talajmechanika alapján szükséges stabilizáció és szivárgó réteg 3 A tervezett pályaszerkezet pontos rétegrendi felépítését az engedélyezési tervdokumentáció műszaki leírás és mintakeresztszelvények fejezete részletesen tartalmazza. A létesítmények burkolata a tervezett pályaszerkezettel, vagy azzal egyenértékű rétegrenddel is megépíthető. A tervezett elkerülő út, mely a 23. sz. főút része lesz, K.IV.B. másodrendű főút kategóriájú keresztmetszettel kerül kialakításra. A tervezési sebesség Vt = 70 km/h, de műszaki paramétereit tekintve a 90 km/h tervezési sebességnek is megfelel. Ennek a sebességnek a teljes hosszon megfelel, a vízszintes, magassági vonalvezetés és a keresztmetszeti kialakítás is. A tervezett 2409 összekötő út B.V.c.B és B.V.c.A. összekötő úti kategóriájú keresztmetszettel került kialakításra. A tervezési sebesség a belterületi jellegű, kiemelt szegélyes szakaszon Vt = 50 km/h, míg a szegély nélküli, külterületi jellegű szakaszon Vt = 60 km/h. A tervezett Kisterenye bekötőút (az előzményes tanulmánytervben Északi bekötőút elnevezéssel szerepelt) B.V.c.A tervezési osztály szerint külterületi jellegű paraméterekkel került kialakításra. A tervezési sebesség 60 km/h, de lehetőség szerint 70 km/h emelt tervezési sebességnek megfelelő paraméterek lettek megtervezve. Az engedélyezési eljárás alapjául a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. (1133 Budapest, Váci út emelet), a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1), és a Partner Mérnökiroda Kft Tatabánya, Bárdos lakópark 2/C.) által alapított TRENECON - Via Futura - Partner Konzorcium által október hóban készített U konzorciumi tervszámú engedélyezési tervdokumentáció szolgál A végleges forgalmi rendet az engedélyezési dokumentáció C1 számú forgalomtechnikai helyszínrajzai alapján, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet, vonatkozó előírásainak betartása mellett jóváhagyom Az ideiglenes forgalmi rend jóváhagyására vonatkozó előírás: Tekintettel arra, hogy az engedélyezés tervdokumentáció nem tartalmazza az ideiglenes forgalmi rendre (az építés alatti forgalmi rendre) vonatkozó munkarészeket, ezért azokat az Építtetőnek el kell készíttetni, és az érintett közút kezelőkkel jóvá kell hagyatni. Határidő: a munkaterület átadás-átvételi eljárását megelőzően 30 nappal Az engedélyezett közúti hídak: A bontásra és építésre kerülő közúti híd adatait a STATIC-PLAN Építőmérnöki, Szolgáltató és Tervező Kft. (1044 Budapest, Szabolcska Mihály u. 51. II/8.) által a tárgyi létesítményre készített U konzorciumi tervszámú 2240 szakági tervszámú engedélyezési terve részletesen tartalmazza A tervezett 2409 j. ök. út 2+876,77 km szelvényben épülő, B-288 jelű híd (Zagyva mellékág felett) építését engedélyezem, főbb jellemzői: B-288 j. híd Híd jele B-288 Átvezetett út 2409 j. összekötőút

4 Keresztezési szelvényszám (tervezett szelvény) Áthidalt akadály Tervezett beavatkozás Átvezetett út keresztmetszete Hídszélesség [m] 4,80 Támaszköz [m] 4, ,77 Zagyva-mellékág új építés 11,00 koronaszélesség Hídhossz [m] 29,15 Felszerkezet tervezett típusa előre gyártott vb. keretelem A Tervezett 2409 j. ök. út 3+450,24 km szelvényben épülő, B-345 jelű híd (Zagyva patak felett) építését engedélyezem, főbb jellemzői: B-345 j. híd Híd jele B-345 Átvezetett út 2409 j. összekötőút (É-D-i összekötő út) Keresztezési szelvényszám 3+450,24 (tervezett szelvény) Áthidalt akadály Zagyva Tervezett beavatkozás új építés Átvezetett út keresztmetszete 11,00 koronaszélesség Hídszélesség [m] 11,13 Támaszköz [m] 19,86 Hídhossz [m] 20,76 Felszerkezet tervezett típusa e. gy. vb. tartó + monolit vb. lemez A Bátonyterenye tervezett É-i bekötőút 0+291,20 km szelvényben épülő B-029 jelű híd (Kazár patak felett) építését engedélyezem, főbb jellemzői: B-029 j. híd Híd jele B-029 Átvezetett út Kisterenyei bekötőút (Bátonyterenye É-i bekötő út) Keresztezési szelvényszám 0+291,20 (tervezett szelvény) Áthidalt akadály Kazár-patak Tervezett beavatkozás új építés Átvezetett út keresztmetszete 11,00 koronaszélesség Hídszélesség [m] 11,13 Támaszköz [m] 12,67 Hídhossz [m] 13,52 Felszerkezet tervezett típusa e. gy. vb. tartó + monolit vb. lemez 3.5. Az engedélyezett kerékpárút: A Zagyvavölgyi kerékpárút Bátonyterenye és Pásztó közötti szakaszának N-KF/UO/NS/A/120/57/2018. számú, december 20-án kelt építési engedélyét a Bátonyterenye 2550 mk. művelési ágú ingatlanon létesülő a 0+47,5 km és 0+162,9 km szelvények közötti szakaszát, a jelen engedélyezési tervdokumentáció műszaki tartalma alapján módosítom Az U1.2 jelű szervizút létesítésével kapcsolatos előírások: A kiviteli tervek készítésénél a létesülő U 1.2 jelű szervizút részletterveit az érintett és csatlakozó utak kezelőivel és tulajdonosaival le kell egyeztetni, és azokat velük jóvá kell hagyatni. Érdemi kivitelezési munkálatok csak az általuk jóváhagyott és elfogadott kiviteli tervek ismeretében kezdhetők meg.

5 5 4. A Tervező a 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán kérelmet nyújtott be az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottsághoz az Útügyi Műszaki Előírások (UME) alóli felmentés céljából Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a meghozott döntéseiben felmentést adott az UME alól a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út vonatkozásában az alábbiak szerint Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 108/2019. (VII.15.) számú ÚB Határozatában a 23. és a 25. számú másodrendű főutak Bátonyterenye Bánréve közötti útszakasz megvalósításával kapcsolatban egyetértett, és az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában, valamint az e-ut :2005 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megrősítése című útügyi műszaki előírás 8.3. pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és mint műszaki eltérést engedélyezte az alábbiak szerint: - b) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (73. kérelem 2. pont korábbi 5. pont), az előírástól eltérő csomóponti távolságot, mint műszaki eltérést engedélyezi, az alábbiak szerint: - a 21. sz. főút ,14 km szelvényében létesítendő, valamint a ,2 km szelvényben építés alatt álló csomópont, ~580,0 méteres távolsága, - a 21. sz. főút ,14 km szelvényében létesítendő, valamint a ,06 km szelvényben építés alatt álló csomópont, ~810,0 méteres távolsága. - c) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (73. kérelem 3. pont korábbi 6. pont). A 23. sz. főút Bátonyterenye elkerülő végcsomópontja, és a j. összekötő úti csomópont közötti, előírástól eltérő, 363,0 méteres távolságot, mint műszaki eltérést engedélyezi. - o) Az e-ut :2005 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megrősítése című útügyi műszaki előírás 8.3. pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (73. kérelem 18. pont korábbi 22. pont), a D és E forgalmi terhelési osztály esetén, előírástól eltérő módon alkalmazandó kötőanyag nélküli alapréteg beépítését, mint műszaki eltérést engedélyezi Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 138/2020. (IX.2.) számú ÚB Határozatában a 23. és a 25. számú másodrendű főutak Bátonyterenye Bánréve közötti útszakasz megvalósításával kapcsolatban egyetértett, és az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában valamint az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és mint műszaki eltérést engedélyezte az alábbiak szerint: - b) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 3. pont), a külterületi utakhoz csatlakozó földutak, előírástól eltérő 25 m aszfalt burkolattal, valamint 25 m mechanikai stabilizációval kiépített sárrázó burkolatának megvalósítását, mint műszaki eltérést engedélyezi. - c) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 4. pont), a kiemelt szegély és a közvilágítási oszlopok, előírástól eltérő 0,5 m távolságát, mint műszaki eltérést engedélyezi.

6 Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 147/2020. (IX.23.) számú ÚB Határozatában a 23. és a 25. számú másodrendű főutak Bátonyterenye Bánréve közötti útszakasz megvalósításával kapcsolatban egyetértett, és az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában, és az e-ut :2004 Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és mint műszaki eltérést engedélyezte az alábbiak szerint: - a) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 2. pont), az úttengely előírástól eltérő hossz-szelvényi vonalvezetését, mint műszaki eltérést engedélyezi, az alábbiak szerint: - nem minden töréspontnál tartalmaz lekerekítő elemet, - belterületi szakaszon, két egymást követő szakasz esetében, a magassági vonalvezetésben 2,5 %-nál nagyobb törés ne legyen, - külterületi szakaszon, két egymást követő szakasz esetében, a magassági vonalvezetésben 1,2 %-nál nagyobb törés ne legyen, - meglévő szakaszokhoz történő csatlakozások kialakításánál a magassági vonalvezetésben 1,0 %-nál nagyobb törés ne legyen. - b) Az e-ut :2004 Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 5. pont), az előírástól eltérő hossz-szelvényi homorú vagy domború lekerekítő ívek alkalmazását, illetve a töréssel indított alárendelt út hossz-szelvényét, mint műszaki eltérést engedélyezi Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 151/2020. (X.7.) számú ÚB Határozataában a 23. és a 25. számú másodrendű főutak Bátonyterenye Bánréve közötti útszakasz megvalósításával kapcsolatban egyetértett, és az e-ut :2010 Körforgalmak tervezése című útügyi műszaki előírás 1.9. pontjában, az e-ut :2009 A gyalogosközlekedés közforgalmi létesítmények tervezésénél című tügyi műszaki előírás pontjában, valamint az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és mint műszaki eltérést engedélyezte az alábbiak szerint: - a) Az e-ut :2010 Körforgalmak tervezése című útügyi műszaki előírás 1.9. pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 8. pont), a külterületi utak körforgalmú csomópontjainak, előírástól eltérő főpálya padkaszélességéhez igazodó padkaszélességét, mint műszaki eltérést engedélyezi, az alábbiak szerint: - 21 sz. főút ,14 km szelvény és a 23 sz. főút Bátonyterenye elkerülő út km szelvény csomópontjába tervezett turbó körforgalom padkaszélessége 2,5 m, - 23 sz. főút Bátonyterenye elkerülő út 1+017,17 km szelvény és az Észak déli összekötőút 0+801,08 km szelvény csomópontjába tervezett körforgalom padkaszélessége 2,25 m, - 23 sz. főút Bátonyterenye elkerülő út 2+127,34 km szelvény és az j. összekötőút km szelvény csomópontjába tervezett körforgalom padkaszélessége 2,25 m, - 23 sz. főút Nemti elkerülő út 2+649,42 km szelvény és a j j összekötő utak csomópontjába tervezett 5 ágú körforgalom padkaszélessége 1,75 m,

7 7 - i) Az e-ut :2009 A gyalogosközlekedés közforgalmi létesítmények tervezésénél című tárgyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 23. pont). A 23 és 25 sz. főutak átkelési szakaszain, kiemelt szegély mellett, beépítési határig vagy 2,0 m szélességig a kapubehajtók járhatóságának figyelembe vételével tervezett gyalogjárda előírástól eltérő oldalesését, mint műszaki eltérést engedélyezi. - k) Az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltakkal szembeni eltérést támogatja (87/2020. kérelem 25. pont), a 0-3 m töltésmagasság vagy bevágásmélység esetén, közúti visszatartó rendszer kiépítése nélkül az előírástól eltérő, 1:1,5 rézsűhajlás alkalmazását, mint műszaki eltérést engedélyezi. 5. A szakhatóságok az útépítéshez az alábbiak szerint járultak hozzá: 5.1 A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 36200/1320-5/2020.ált. szakhatósági állásfoglalásában az alábbi feltételekkel járult hozzá és rendelkezett a jogorvoslattal kapcsolatban: A Nógrád Megyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) megkeresése alapján, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1.) kérelmére a számú főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz: Bátonyterenye elkerülő út építési engedélyének megadásához tűzvédelmi szempontból az alábbi f e l t é t e l e k k e l j á r u l o k h o z z á : 1. A tárgyi tervezési területen, valamint annak megközelítési útvonalon mérten 100 méteres környezetében lévő, a kivitelezési munkálatok során érintett tűzcsapok helyét, megközelíthetőségét, műszaki megoldásait a kivitelezést megelőzően a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal igazolt módon egyeztetni kell. 2. A kivitelezés, építési munkálatok során szükséges esetleges forgalomkorlátozásokat a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal írásban a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltségére be kell jelenteni. A szakhatósági állásfoglalással szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője az I/ /2020. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult és a jogorvoslattal kapcsolatban rendelkezett. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.sz.) mint építtető kezdeményezte a 23.sz főút Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út engedélyeztetését. Az eljárással kapcsolatosan a hatóság megkereste Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzőjét szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A benyújtott dokumentáció alapján az engedélyezési eljárásához h o z z á j á r u l o k. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Szakhatósági állásfoglalásom csak az ügy érdemében hozott határozat - ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés - elleni fellebbezésben támadható meg.

8 A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója a /2020.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételekkel hozzájárult, és az alábbi figyelem felhívást tette valamint rendelkezett a jogorvoslattal kapcsolatban: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) hatóság szakhatósági megkeresésére, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u. 1. ) a 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója I-02 szakasz: Bátonyterenye elkerülő út építéséhez vízügyi és vízvédelmi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok: 1. Az építési tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. 2. A megvalósítás során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszíni és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg ne szennyeződjön. 3. A munkálatok során csak olyan anyagok használhatók fel, melyek a felszín alatti vizeket nem károsítják. A tereprendezés során csak bizonyítottan szennyeződésmentes, a fedőképződménnyel megegyező szemcseméretű föld használható, építési törmelék használata tilos. 4. A munkagépek rendszeres karbantartásáról arra alkalmas telephelyen a felszíni- és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg szennyeződésének elkerülése érdekében gondoskodni kell. Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása tilos. 5. Az ideiglenes talajdepóniákat vízzáró aljzaton (beton, fólia, stb.) kell kialakítani, és gondoskodni kell róla, hogy a belőle esetlegesen kimosódó szennyezőanyagok a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyeződését ne okozzák. Átmeneti veszélyes hulladéktárolás csak kialakított műszaki védelem mellett végezhető. 6. Az építés befejezését követően a potenciális vízszennyező anyagok jogszabályok szerinti környezetkímélő elhelyezéséről gondoskodni kell. 7. Az építési munkálatok során a keletkezett hulladékok vízszennyezést megelőző, károsítást kizáró szelektív gyűjtéséről, zárt tárolásáról és rendszeres elszállításáról Engedélyesnek gondoskodnia kell. 8. Az építési munkálatok végzése során kivitelezőnek felelős műszaki vezető folyamatos jelenlétét kell biztosítani a helyszínen. A felelős műszaki vezető felelősségi körének az esetleges kárelhárítási munkák koordinálására, illetve a kárelhárításhoz szükséges felszerelés biztosítására is ki kell terjednie.

9 9 9. A megvalósítás során a vízfolyásba a szabad áramlást akadályozó-, illetve szennyező anyag nem kerülhet. 10. A vízfolyás part menti sávját szabadon kell hagyni. 11. A kivitelezés befejezését követően szükség esetén a medret az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. 12. A csapadékvíz befogadóba történő bevezetése csak a kezelő hozzájárulásával történhet. 13. A forgalomba helyezési engedélykérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet (jegyzőkönyv hiteles másolatát), valamint a felelős műszaki vezető nyilatkozatát a csapadékvíz elvezetés megvalósításáról és a befogadók üzemeltetőinek nyilatkozat a kivitelezés elfogadásáról. Felhívom a figyelmet, hogy: A csapadékvíz elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Vízjogi létesítési engedély a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben [a továbbiakban: 41/2017. (XII.29.) BM rendelet] meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával kérhető a vízügyi hatóságtól, a jelen szakhatósági állásfoglalás számára való hivatkozással. A vízilétesítmények kivitelezése csak érvényes és végleges vízjogi létesítési engedély alapján történhet. A forgalomba helyezési engedély kérelemhez csatolni kell a műszaki átadás-átvételi eljáráson felvett jegyzőkönyvet. Az FKI-KHO a forgalomba helyezéshez csak az érvényes és végleges vízjogi üzemeltetési engedély kiadását követően járul hozzá. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, amelyet Kérelmező megfizetett. A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg A Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály a 12000/4018-7/2020. ált. számú szakhatósági hozzájárulásában feltétel nélkül hozzájárult és a jogorvoslattal kapcsolatban rendelkezett. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) 55. -ában foglaltakra tekintettel megkereste hatóságomat, hogy hatáskörömben eljárva a tárgyi létesítmény kialakításához állásfoglalást adjak. Szakhatósági hozzájárulásomat feltételek nélkül megadom. Szakhatósági hozzájárulásom ellen önálló fellebbezésnek az Ákr (3) bekezdése alapján nincs helye. Szakhatósági hozzájárulásom csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály a /2020/h számú szakhatósági hozzájárulásában feltétel nélkül hozzájárult és a jogorvoslattal kapcsolatban rendelkezett.

10 10 A Nógrád Megyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján Karancs út 54.) NO/UTO/ /2020 hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1.) által kérelmezett 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építése tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A beruházás megvalósításához HOZZÁJÁRULOK. Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg 5.6. A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály a 12060/2173-1/2020.ált számú szakhatósági hozzájárulásában feltétel nélkül hozzájárult és a jogorvoslattal kapcsolatban nem rendelkezett. A fenti hivatkozási számon mellékletként küldött végzésekkel kapcsolatosan a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság az alábbi szakhatósági állásfoglalással él: A mellékelt tervdokumentációkkal kapcsolatban a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság részéről kifogás nem merült fel. A szakhatósági állásfoglalásokban megfogalmazott feltételeket maradéktalanul be kell tartani, azoktól eltérés nem engedélyezett. 6. Az építési engedély kiadásához az érintett és csatlakozó utak, vízfolyások, vasúti pálya kezelői és tulajdonosai az alábbiak szerint hozzájárultak: A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közutak vagyonkezelője KOZ-630/2/2021. számú, keltezés nélküli, digitálisan aláírt ITH-2020/ SAP azonosító nyilatkozataiban feltételekkel hozzájárult. A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közút közútkezelője a november 25. napján kelt NOG-732/30/2020. iktató hídkezelői nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közút közútkezelője a december 14. napján kelt NOG-732/45/2020. iktató számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közút közútkezelője a november 23. napján kelt NOG /2020. iktató számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A Magyar Közút Nzrt. mint az érintett országos közút közútkezelője a november 23. napján kelt NOG /2020. iktató számú csapadékvíz befogadói nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. Bátonyterenye Város Önkormányzata mint az érintett helyi közutak kezelője a november 16-án kelt I/ /2020. számú kezelői hozzájárulásában feltételekkel hozzájárult. Bátonyterenye Város Önkormányzata mint az érintett helyi közutak kezelője a december 17-én kelt I/ /2020. számú hídkezelői hozzájárulásában feltételekkel hozzájárult. Bátonyterenye Város Önkormányzata mint az érintett helyi közutak tulajdonosa, vagyonkezelője a november 17-én kelt /2020. számú tulajdonosii hozzájárulásában feltételekkel hozzájárult.

11 11 A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság mint az érintett vízfolyások kezelője, és vagyonkezelője a december 28-án kelt /2020. számú vagyonkezelői hozzájárulásában feltételekkel hozzájárult. A MÁV ZRT Infrastruktúra Fejlesztési Igazgatóság Döntés Előkészítési Osztály a július 22- én kelt /2020. számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A MÁV ZRT Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlanrendezés és Területszerzés a január 29-én kelt /2020/MÁV számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A MÁV ZRT Pályaműködtetési Vezérigazgató-helyettesi szervezet Pályavasúti Területi Igazgatóság Budapest a november 09-én kelt 35000/2020/MÁV számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A MÁV ZRT Pályavasúti Területi Igazgatóság Miskolc a december 04 én kelt /2020/MÁV számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. A MÁV ZRT. Pályavasúti Főigazgatóság Pályalétesítményi Igazgatóság Pályafenntartási Osztály augusztus 14-én kelt /2020. számú nyilatkozatában feltételekkel hozzájárult. Az előírt feltételeket a kiviteli tervek készítésénél és a kivitelezési munkálatok folyamán maradéktalanul be kell tartani. A kezelő hozzájárulások az engedélyezési tervdokumentáció részét képezik. 7. Az építési engedély kiadásához az érintett közműkezelők és közlekedési közösségi szolgáltatók a hozzájárulásaikat megadták, a hozzájárulásokban előírtakat a kiviteli terv készítésénél és a kivitelezésnél maradéktalanul be kell tartani. Az E-közmű rendszerben az alábbi szolgáltatók jelezték érintettségüket: Szolgáltató megnevezés Dátum Nyilatkozat száma TIGÁZ Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság Heves Megyei Vízmű Zrt ÉMÁSZ Hálózati Kft GERGI HÁLÓ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft Invitel Távközlési Zrt Invitech ICT Services Kft Invinetwork Korlátolt Felelősségű Társaság Vodafone Magyarország Zrt Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Volánbusz Zrt /2020. A közműkezelők nyilatkozatai az engedélyezési, illetve a záradékolt tervdokumentáció részét képezik, illetve az E-Közmű rendszer Közműnyilatkozat / számon nyilvántartja.

12 12 8. Az eljárásban érintett Megyei Kormányhivatalok szervezeti egységei az építési engedély kiadásához az alábbiakban felsoroltak szerint járultak hozzá: 8.1. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi Osztály az NO/KVO/1485-6/2020. számú szakvéleményében jelezte, hogy a szakkérdések vizsgálatának feltételei nem teljesülnek az alábbiak szerint: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztályhoz (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz november 19. napján érkezett a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (a továbbiakban: Engedélyező Hatóság) megkeresésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére indított a 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építési engedélyeügyében. A 23. számú és 25. számú főutak Nógrád Megyei szakaszára vonatkozó rekonstrukciója a Kormányhivatal NO/KVO/324-33/2020 számon módosított, a Salgótarjáni Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya - mint a Kormányhivatal jogelődje - által kiadott NO-05/KVO/16-22/2019 számú Környezetvédelmi Engedéllyel rendelkezik. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 382/2016 Korm. rend.) 1. melléklet 2. táblázat 5. pontjában meghatározottak szerint a tárgyi építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi és környezetvédelmi szakkérdések vizsgálatának feltételei nem teljesülnek. Előzőek alapján környezet- és természetvédelmi szempontból a hivatkozott számú környezetvédelmi engedélyben foglaltak betartása indokolt A Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztály az NO/EPFO/851-3/2020. számú szakvéleményében az alábbiak szerint hozzájárult: A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 62/A értelmében a tárgyi ügyben az örökségvédelmi szempontok érvényesülését szakkérdésként vizsgálja a Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztálya (továbbiakban: Kormányhivatal). A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázat 6. sorában megjelölt szakkérdés tekintetében tárgyi ügyben Kormányhivatal megállapítja, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek az alábbi kikötésekkel felel meg: 1. Az elkészült előzetes régészeti dokumentációt (továbbiakban: ERD) ki kell egészíteni a vizsgálati terület rendelkezésre állását követően elvégzett próbafeltárásokon alapuló feltárási projekttervvel. 2. A kiegészített előzetes régészeti dokumentációt Kormányhivatalnak be kell nyújtani. 3. A földmunkákhoz szükséges régészeti feladatellátást a próbafeltárások eredményeivel kiegészített ERD alapján Kormányhivatal határozza meg. Amennyiben a próbafeltárás eredményei alapján indokolt, akkor teljes felületű megelőző feltárást kell végezni.

13 13 Kormányhivatal a feltárás nélkül végzett földmunkát, tehát a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység végzését megtiltja. Kormányhivatal kérelemhez csatolt tervdokumentáció, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a és azonosító számon nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintik a tervezett munkák. Azonban, mivel tárgyi tevékenység Kötv pontja alapján nagyberuházásnak minősül, ezért a szükséges régészeti feladatellátást az ERD ismeretében lehet vizsgálni A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztály a PE/V/3677-3/2020. számú szakvéleményében az alábbiak szerint hozzájárult: A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a tárgyi ügyben szakkérdés vizsgálata alapján érintettséget nem állapít meg. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 2 táblázat 4 pontja alapján a Bányafelügyeletnek abban a három esetben kell a szakkérdést vizsgálnia, ha az építési tevékenység: 1. Külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg. 2. Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását, vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja. 3. Ásványi nyersanyag kitermeléssel jár A Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály az NO/NTO/1000-3/2020. számú szakvéleményében az alábbiak szerint hozzájárult: A Nógrád Megyei Kormányhivatal a (3100 Salgótarján, Karancs u. 54.) szakkérdés vizsgálatában megkereste a Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát a 23 és 25 sz. főutak fejlesztését érintő I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építési engedélyezési eljárásával kapcsolatban. Építtető: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) Szakági tervező: Via Futura Kft.(1111 Budapest, Zenta út 1.) Nevezett közlekedési hatósági eljáráshoz kapcsolódó szakkérdésben a termőföld minőségi védelme - talajvédelmi szempontból az alábbi észrevételt teszem: A benyújtott építési engedélyezési tervdokumentáció és a Dr. Sándor Zsolt talajvédelmi szakértő (Ny.sz.: 004/2012.) által készített humuszmentési terv ( Munkaszám: H-38A-2020) alapján, a beruházással érintett Nógrád megyei termőföldeken (erdő kivételével) a mentendő humusz mennyisége: m 3. A letermelt humuszt a becsatolt humuszgazdálkodási terv ( ) szerint megadott területeken kell ideiglenesen deponálni! A tervezet szerint, a teljes mennyiség helyben kerül felhasználásra.

14 Tárgyi beruházás építési engedélyezési eljárásához hozzájárulok A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály a 17647/3/2020. számú szakvéleményében az alábbiak szerint hozzájárult: A folyó év november 19.-én hivatalunkhoz érkezett fenti számú megkeresésükre, a 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építésének engedélyezési eljárása ügyében - a termőföld mennyiségi védelme szakkérdés tekintetében - az alábbi nyilatkozatot teszem: A csatolt dokumentációk alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett beruházással érintett mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldek végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság a október 20.-án kelt 17622/10/2020. számú határozatával engedélyezte, ezért a tárgyi engedélyezési eljárással kapcsolatban kifogást nem emelek A Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály a HE/EO/4232-3/2020. számú szakvéleményében az alábbiak szerint hozzájárult: A Nógrád Megyei Kormányhivatal megkeresésére a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. fejezet 3. sora alapján a Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály (a továbbiakban: erdészeti hatóság) az alábbi szakvéleményt adja: A 23-as és 25-ös főutak Bátonyterenye Ózd közötti szakasz fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02. szakasz Bátonyterenye elkerülő út építési engedélyezésével szemben erdészeti hatósági jogkört érintő kizáró ok nem merült fel. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) igénybevevő megbízásából eljáró TRENECON Via Futura Partner Konzorcium, mint Tervezők kérelmére november 13-án a Nógrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztályán (a továbbiakban: közlekedési hatóság) eljárás indult a 23-as és 25-ös főutak Bátonyterenye Ózd közötti szakasz fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02. szakasz Bátonyterenye elkerülő út építésének engedélyezési tárgyában. A közlekedési hatóság a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. fejezet 3. sorában megjelölt szakkérdés vizsgálata céljából megkereste az erdészeti hatóságot. E melléklet szerint a szakkérdés vizsgálatának feltétele: Ha az eljárás az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló út engedélyezésére irányul. Mivel a tervezett beruházás erdőterületet nem érint, az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata szükségtelen. Szakvéleményemet a fenti hivatkozott jogszabályhelyek alapján adtam meg. A szakvéleményekben megfogalmazott feltételeket maradéktalanul be kell tartani, azoktól eltérés nem engedélyezett. 9. A létesülő közúti hidak vonatkozásában tett előírások: A létesülő új híd építésének engedélyezéséhez Szalai György építőmérnök (3300 Eger, Gárdonyi Géza utca 23.) mint eseti szakértő a március 01-én kelt ESzV-1218/2020 számú szakvéleményében az engedélyezéséhez az alábbiak szerint hozzájárult:

15 15 A terveket a TRENECON VIA FUTURA PARTNER KONZORCIUM (Konzorciumi Tervszám: U231189), valamint a STATIC-PLAN Építőmérnöki, Szolgáltató és tervező Kft., szakági tervező készítette (Szakági tervszám: 2240). Ezen eljárásban az alábbi hidak engedélyezése történik: B-288 jelű híd Zagyva mellékág felett, B-345 jelű híd Zagyva patak felett, B-029 jelű híd Kazár patak felett 9.1. BM-288 jelű híd Helye: a tervezett 2409 j. ök. út 2+876,77 km szelvényben, a Zagyva mellékág felett Keresztezési szög: 84,07 o A híd ferdesége: 84,07 o Szabad nyílás: 4,10 m Szerkezeti hossz: 29,15 m Útpálya keresztesése: 4% (egyoldali jobb) Útpálya hosszesés: 0,5 % emelkedik Szerkezet hosszesése: 29,1 Alapozás: síkalap, alapozási sík: 191,95 192,79 m. Szerkezet: előregyártott vasbeton keretelemes Szerkezet alsó él: 195,79 m (az átfolyási szelvényt figyelembe véve) Terhelési osztálya: A jelű közúti járműteher (800 kn) Útkezelő/Hídkezelő: Magyar Közút NZrt. Az áthidalt akadály: Zagyva-mellékág - vízfolyás kezelő: Bátonyterenye Város Önkormányzata - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 193,29 m - fenékszélesség: 0,50 m - rézsűhajlás: 1:1,5 - fenékesés: 29, BM-345 jelű híd Helye: Keresztezési szög: A híd ferdesége: Szabad nyílások: Szerkezeti hossz: Keresztmetszet: Keresztesés: Hosszesés: Alapozás: Felszerkezet: Szerkezet alsó él: Terhelési osztálya: Útkezelő/Hídkezelő: a tervezett 2409 j. ök. út (É-D-i összekötő út) 3+450,24 km szelvényben a Zagyva patak felett 86,46 o 86,46 o 18,96 (18,92) m 20,76 (20,72) m 0, ,00 + 0,565 = 11,13 m 2,5 % tetőszelvény 1,5 % esik Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp FCI-90 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez 192,05 m A jelű közúti járműteher (800 kn) Magyar Közút NZrt. Az áthidalt akadály: Zagyva-patak - vízfolyás kezelő: Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 187,60 m - fenékszélesség: 5,50 m - rézsűhajlás: 1:2 - fenékesés: 3

16 BM-029 jelű híd Helye: Keresztezési szög: A híd ferdesége: Szabad nyílás: - ferdén: 11,81 m - merőlegesen: 11,05 m Szerkezeti hossz: - ferdén: 13,54 m - merőlegesen: 12,66 m Keresztmetszet: Keresztesés: Hosszesés: Alapozás: Felszerkezet: Szerkezet alsó él: Terhelési osztálya: Útkezelő/Hídkezelő: Bátonyterenye É-i bekötőút 0+291,20 km szelvényében a Kazár-patak keresztezése 69,27 o 69,27 o 0, ,00 + 0,565 = 11,13 m 2,5 % tetőszelvény 1,2% emelkedik Ø 80 cm átmérőjű fúrt vb. CFA cölöp FP-30/12.60 j. előregyártott előfeszített hídgerenda + együttdolgozó monolit vasbeton pályalemez 191,42 m A jelű közúti járműteher (800 kn) Magyar Közút NZrt. Az áthidalt akadály: Kazár-patak - vízfolyás kezelő: Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság - keresztezés szelvénye: fkm - mederfenék szint: 187,765 m - fenékszélesség: 2,50 m - rézsűhajlás: 1:1,5 - fenékesés: 2, Általános előírások A hídépítési munkálatokat csak jelen határozatba foglaltak alapján készített, részletes statikai számítást tartalmazó, hivatalom által jóváhagyott kiviteli tervek birtokában szabad megkezdeni A kiviteli terv jóváhagyási kérelemhez be kell csatolni a hídkezelő (Magyar Közút NZrt.), valamint a vízfolyás kezelők (Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Bátonyterenye Város Önkormányzata) kiviteli tervekre vonatkozó kezelői nyilatkozatait A kiviteli terveket a hatályos jogszabályokban, útügyi műszaki előírásokban foglaltak szerint kell elkészíteni, betartva a szakhatósági előírásokban és kezelői nyilatkozatokban foglaltakat További előírások Az általános terv Felülnézet ábrain a műtárgyon átvezetésre kerülő H2 feltartóztatási fokozatú, ill. egyéb korlátokat is fel kell tüntetni A B-345 jelű hídnál, a Műszaki leírás 3. A tervezett út főbb adatai között szerepeltetni kell a szerkezet alsó éle magasságát is a kiviteli tervben A tervezett beruházáshoz kapcsolódó 30,0 méter szabadnyílást meghaladó hidak vonatkozásában tett előírások: A 23 sz. főút Bátonyterenye elkerülő szakaszán az alábbi 30,0 méter szabadnyílást meghaladó közúti hidak létesülnek: jelű (0+241,34 km szelvényben Zagyva patak feletti), -042 jelű (0+424,54 km szelvényben Hatvan-Somoskőújfalu MÁV vv. felett),

17 jelű (0+700,85 km szelvényben Zagyva patak felett), A tervezett beruházáshoz kapcsolódó tárgyi közúti hidak engedélyezési eljárását a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztály (1138 Budapest, Váci út 188.) folytatta le, és a BP/0802/ /2020. számú határozatában az építést engedélyezte. A jelen NO/UTO/ /2020. számú határozat és a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztály által kiadott, a B-0241 jelű és B-042 jelű jelű valamint a B-070 jelű közúti hidak építését engedélyező BP/0802/ /2020. számú án kelt határozat, együtt érvényesek A tervezett beruházáshoz kapcsolódó új vasúti átjárók létesítésével kapcsolatos előírások: A 23 sz. főút Bátonyterenye elkerülő úthoz kapcsolódóan az alábbi új vasúti átjárók létesülnek: - A 84 sz. Kisterenye Kál-Kápolna vasútvonalon 11+55,44 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró, - A 84 sz. Kisterenye Kál-Kápolna vasútvonalon 22+36,85 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró, A tervezett beruházáshoz kapcsolódó tárgyi vasúti átjárók létesítésének és biztosítási módja meghatározásának engedélyezési eljárását a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi (1138 Budapest, Váci út 188.) folytatta le, és a BP/0801/ /2020. számú határozatában az új vasúti átjárók létesítését és biztosítási módjuk meghatározását engedélyezte. A jelen NO/UTO/ /2020. számú határozat és a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi által kiadott, a 84-es számú Kisterenye Kál-Kápolna vasútvonalon a 11+55,44 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró és a 22+36,85 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjárók létesítését és biztosítási módját engedélyező BP/0801/ /2020. számú én kelt határozat, együtt érvényesek. 10. Az építés csak végrehajtható, hatályos építési engedély, valamint záradékkal ellátott engedélyezési terv birtokában kezdhető meg, felelős műszaki vezető irányításával, az építtető saját felelősségére és kockázatára. 11. Az építési engedély a véglegessé válás időpontjától számított öt évig hatályos. Nem szűnik meg az építési engedély időbeli hatálya, ha az építést öt éven belül megkezdték és az építési tevékenységet folyamatosan végzik. Az építési engedély időbeli hatályát a hatóság annak lejárta előtt az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, három-három évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásának időpontjában hatályos jogszabályok vagy körülmények nem változtak meg, vagy a változás az időbeli hatály meghosszabbítását érdemben nem befolyásolja. 12. Az építési munkaterület átadása előtt az Építtető köteles az e-építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 191/2009. Korm. rendelet) 24/B. rendelkezései szerint, majd ezt követően az első elektronikus építési főnaplót - a vállalkozó kivitelező adatainak megadása mellett - készenlétbe helyezni. 13. Építtető köteles a végleges építési engedély és a záradékolt engedélyezési terv egy példányát a kivitelező részére átadni. A kivitelező a végleges építési engedélyt, a záradékolt engedélyezési

18 18 tervet köteles az építés teljes időtartama alatt a helyszínen tartani, azokat hatósági ellenőrzésre jogosultaknak bemutatni, illetve rendelkezésre bocsátani. 14. Az építési engedélyt az Építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az építés megkezdése vagy folytatásának megkezdése előtt írásban a Hatóságnak bejelenteni és a jogutódlás megállapítását kérni. 15. Építtető az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 93/2012. Korm. rendelet) 18. (1) bekezdése értelmében az elkészült közlekedési létesítmény forgalomba helyezésének engedélyezése iránti kérelmet köteles benyújtani a Hatósághoz. 16. Az engedély nélkül forgalomba helyezett vagy az engedélytől eltérő módon megépített létesítmény esetén Építtetőt a Hatóság bírság megfizetésére kötelezheti, melynek mértéke az útügyi hatósági eljárási díj ötszöröséig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható. 17. Építtető az érintett földterületek birtok határaiban bekövetkezett változásokat a kezelői lehatárolási tervnek megfelelően köteles a földhivatali ingatlan nyilvántartásokon átvezettetni a forgalomba helyezési eljárás megindításáig. 18. A beépített építési termékek műszaki jellemzőinek és megfelelőség igazolásának együttesen meg kell felelnie az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelet (2011. március 9.), valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásainak. 19. A közvilágítási hálózatot a tervdokumentáció részét képező közvilágítási terv szerint ki kell építeni. A gyalogátkelőhelyek megvilágításának megfelelőségét a forgalomba helyezési eljárásig igazolni kell. 20. Az NO/UTO/ /2020. számú végzésemben Építtető kérelmére november 23-ai kezdő dátummal érvénybe lépett szüneteltetés hatálya február 23-ai kezdő dátummal megszűnt. A határozat a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A végleges döntés ellen Budapest Környéki Törvényszéken közigazgatási per kezdeményezhető. A keresetlevélben meg kell jelölni a perben eljárásra illetékes bíróságot, a felperes és alperes azonosítására alkalmas adatokat, a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas adatokat, a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapítására alkalmas adatokat, a közigazgatási cselekménnyel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények és bizonyítékok előadásával, továbbá a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. A keresetlevelet a véglegessé válástól számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a Nógrád Megyei Kormányhivatal Útügyi Osztályánál (3100 Salgótarján, Karancs út 54.) A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet ha nem ügyvédi képviselővel jár el a keresetlevelet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a kormányhivatal honlapján elérhető iform elektronikus nyomtatványkitöltő alkalmazással ( vagy hivatali kapun keresztül. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet választása szerint elektronikus úton ( vagy a bíróság honlapjáról

19 19 letölthető formanyomtatványon, vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény ában előírt kötelező tartalommal ajánlott küldeményként postai úton is előterjesztheti. A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény végrehajtására halasztó hatálya nincs, a felperes azonban részletes indokolással és azt alátámasztó dokumentumok csatolásával azonnali jogvédelmet kérhet. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A peres eljárás illetéke Ft, azonban a per tárgyára tekintettel a bírósági eljárásban a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, melynek alapján mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. I N D O K O L Á S Meghatalmazott november 12. napján kelt 577/2020. számú kérelmére közlekedéshatósági eljárás indult a Hatóságnál a 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építésének engedélyezése tárgyában. A kérelmet áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tárgyi létesítmények építésének engedélyezése díjköteles, ezért TRENECON Kft.-t (1133 Budapest, Váci út em.) az engedélyezési eljárási díj megfizetésére szólítottam föl. Az útügyi hatósági eljárások díjáról szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet alapján megállapított Ft eljárási díjat a TRENECON Kft megtérítette. Az engedélyezési tervdokumentációt felülvizsgálva megállapítottam, hogy annak tartalma nem felelt meg teljes körűen a 93/2012. Korm. rendelet előírásainak, ezért az Építtetőt és Tervezőt hiánypótlásra szólítottam fel határidővel. Az eljárás megindításáról az ügyfelek értesítése Meghatalmazott november 12. napján hivatalunkhoz érkezett, 577/2020. iktatószámú kérelme után vált lehetővé. Az érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról, az NO/UTO/ /2020. sz. végzésben és az NO/UTO/ /2020. sz. Hirdetményben értesítettem. Az érintettek részéről a mai napig sem az érintett Önkormányzatokhoz, sem a Hatósághoz észrevétel nem érkezett. Meghatalmazott az 577/2020. számú, november 12-én kelt levelében jelezte, hogy nem tud maradéktalanul eleget tenni a hiánypótlásban elrendelt kötelezettségeinek, ezért kérte az engedélyezési eljárás szüneteltetését. Az NO/UTO/ /2020. számú november 23-án kelt végzésben Meghatalmazott kérelmére a folyamatban lévő engedélyezési eljárást szüneteltettem a hiánymentes engedélyezési dokumentáció rendelkezésre állásáig, illetve maximum hat hónapig. Tervező február 22. napján kelt, 101/2021. iktatószámú levelében benyújtotta hatóságomhoz a további hiánypótlás részét képező dokumentumokat, és kérte az eljárás folytatását. A kérelmének helyt adva a jelen határozatom rendelkező részének 20. pontjában leírtak szerint az NO/UTO/ /2020. számú végzésemben elrendelt szüneteltetést február 23. hatállyal megszüntettem és az eljárás folyatatásáról döntöttem. Az eljárás szüneteltetésének megszüntetéséről, illetve az eljárás tovább folytatásáról az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 49. (2) bek. alapján döntöttem. Az eljárás során helyszíni szemle tartását nem tartottam indokoltnak. Építtető és Tervező a hiányzó dokumentumokat pótolta. Az érintett szakhatóságok az állásfoglalásukat megadták, így a kérelem március 3. napján elbírálhatóvá vált.

20 20 A tárgyi engedélyezési eljárásban az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017 (XII.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: 531/2017 Korm. rendelet) 2. -ában illetve az 1. melléklet 10. táblázatában, meghatározott tárgykörben, a Hatóság a szakkérdést a területileg illetékes szakhatóságok bevonásával vizsgálta. A szakhatóságok döntéseiket az alábbiak szerint indokolták: I. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36200/1320-5/2020.ált. számú szakhatósági hozzájárulásának (Rend. rész 5.1.) indokolása: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.)megbízásából a Via Futura Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1111 Budapest, Zenta u.1.; a továbbiakban: ügyfél) kérelméreindult,a számú főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz: Bátonyterenye elkerülő út építési engedélyezési ügyében a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály (3100 Salgótarján, Karancs út 54.), mint engedélyező hatóság november 20-án megkereste a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (3100 Salgótarján, Szent Flórián tér 1.), mint első fokú tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A megkeresést megvizsgáltam, valamint az elektronikusan rendelkezésre bocsátott tervdokumentációt áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy több az elbíráláshoz szükséges információt nem tartalmazott, ezért a 36200/1320-1/2020.ált. számú végzésemben november 24-én a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívtam fel az ügyfelet. Az ügyfél november 27-én küldte meg a nyilatkozatát a hiányzó információkra vonatkozóan. A kiegészített dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A feltételeket az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján állapítottam meg: ad.1./a meglévő épületek, építmények esetében a tűzoltói beavatkozás hatékonysága céljából az oltóvíz ellátás biztosítása érdekében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet72. (1) és (8) bekezdéseiben, 73. (5) bekezdésében, 74. (1) bekezdésében, 75. (1) és (2) bekezdéseiben és 76. (1) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében. ad.2./ Az OTSZ6. (5) bekezdésének figyelembe vételével, a vonulási útvonal helyes megválasztása, a vonulási idő késleltetésének elkerülése érdekében. Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése, továbbá a rendelet 1. melléklet 10. táblázat 8. sora és az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése alapján zártam ki.

21 21 II. Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője I/ /2020. számú szakhatósági hozzájárulásának (Rend. rész 5.2.) indokolása: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.sz.) mint építtető kezdeményezte a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály ánál a 23.sz főút Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő útépítési engedélyeztetését. Az eljárással kapcsolatosan szakhatósági nyilatkozat kiadása céljából a hatóság megkereste Bátonyterenye Város Jegyzőjét. Bátonyterenye Város Önkormányzatának a környezet és természetvédelemre kiterjedően nincs olyan helyi rendelete, mely az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat állapít meg. A területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási tervet megtekintve megállapítottam, hogy a Bátonyterenye területén kivitelezett út nem érint helyi környezet- és természetvédelemmel érintett területet. A benyújtott dokumentáció szerint az érintett út érinti Bátonyterenye Város Önkormányzatának területét. A kivitelezett út nem ellentétes az Önkormányzat érvényben levő rendezési terveivel. Döntésemet a 16/2004. (VI. 25.) Ör. sz. rendelettel elfogadott, többször módosított, Bátonyterenye Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzatának figyelembe vételével, egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. táblázat 23. és 24. pontjában meghatározott szakkérdésben hoztam meg. Hatáskörömet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. i. pontja és a 27 e. pontja állapítja meg. Illetékességemet a évi CL törvény (Ákr.) 16. (1)a. pontja határozza meg. Az önálló fellebbezést az Ákr alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 55. (4) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. III. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójának /2020.ált. számú szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 5.3.) indoklása: Kérelmező hatóság az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 10. táblázat alapján szakhatósági állásfoglalást kért az FKI-KHO-tól. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 531/2017., (XII.29.) Korm. rendelet] 1. melléklet 10. táblázat alapján az FKI-KHO tárgyi létesítmények építési/forgalomba helyezési engedélyezési ügyében szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. Az útépítéssel kapcsolatos csapadékvíz élővízbe történő bevezetése, vízjogi engedély köteles tevékenység. Az eljárás tárgya az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1. mellékletében nevesített beruházás, ezért az ügyintézési határidőt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény 3. (5) bekezdés c) pontja határozza meg.

22 22 Tárgyi terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet] szerint érvényes és jogerős határozattal kijelölt vízbázist nem érint. Az esetlegesen érintett vízfolyások parti sávját a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet határozza meg. Tárgyi területen a felszín alatti víz állapotának érzékenységére vonatkozóan a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti előírások érvényesíthetők. A hatósági döntéshozatal a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletet és 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény figyelembe vételével történt. Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. figyelembevételével adtam ki. Az Ákr (4) bekezdése alapján a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az FKI-KHO feladat- és hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése,a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2014. (IX: 4.) Korm. rendelet] 10. (1) bekezdés 2 pontja, valamint illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szabályozza. IV. A Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály a 12000/4018-7/2020. ált. számú. szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 5.4.) indokolása: A 23-as és 25-ös sz.főutak Bátonyterenye-Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye - I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építésének engedélyezési eljárásához közlekedésbiztonsági szempontból hozzájárulok. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 10. táblázat 12. sora előírásai alapján állapítottam meg. V. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály a /2020/h számú szakhatósági állásfoglalásának (Rend. rész 5.5.) indokolása: A Nógrád Megyei Kormányhivatal NO/UTO/ /2020 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött 23-as és 25-ös sz. főutak Bátonyterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán a Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építése tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

23 23 Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 1. (1), 21. (1) d), 36. (1) a), c)-e), pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. Rendelet, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. Közlekedési ügyek táblázat 14. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény 55. (4) bekezdése tartalmazza. Állásfoglalásomat a honvédelemért felelős miniszter nevében, a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (III. 5.) HM utasítás 36. (11) bekezdése alapján adtam ki. VI. A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság Rendészeti Osztály a 12060/2173-1/2020.ált számú szakhatósági hozzájárulását (Rend. rész 5.6.) nem indokolta. A Határozat 3.3. pontjában előírt kötelezést a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet V. Fejezet pontja alapján Az ideiglenes forgalomszabályozási tervet az érintett út kezelője hagyja jóvá írtam elő. A szabványok alóli felmentések és műszaki eltérések engedélyezésének indoklása: Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 108/2019. (VII.15.) számú ÚB Határozatában az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában, valamint az e-ut :2005 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megrősítése című útügyi műszaki előírás 8.3. pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és mint műszaki eltérést engedélyezte, és azt a jelen határozatom rendelkező részének 4.2. pontjában közöltem. A 108/2019. (VII.15.) számú ÚB Határozat a tervdokumentáció részét képezi. Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 138/2020. (IX.2.) számú ÚB Határozatában az az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában, valamint az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és mint műszaki eltérést engedélyezte, és azt a jelen határozatom rendelkező részének 4.3. pontjában közöltem. A 138/2020. (IX.2.) számú ÚB Határozat a tervdokumentáció részét képezi. Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 147/2020. (IX.23.) számú ÚB Határozatában az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában, és az e-ut :2004 Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése című útügyi műszaki előírás pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és mint műszaki eltérést engedélyezte, és azokat a jelen határozatom rendelkező részének 4.4. pontjában közöltem. A 147/2020. (IX.23.)számú ÚB Határozat a tervdokumentáció részét képezi. Az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 151/2020. (X.7.) számú ÚB Határozatában az e-ut :2010 Körforgalmak tervezése című útügyi műszaki előírás 1.9. pontjában, az e-ut :2009 A gyalogosközlekedés közforgalmi létesítmények tervezésénél című tügyi műszaki előírás pontjában, valamint az e-ut :2008 Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás

24 pontjában foglaltak alóli felmentést támogatta, és azt a jelen határozatom rendelkező részének 4.5. pontjában közöltem. A 151/2020. (X.7.) számú ÚB Határozat a tervdokumentáció részét képezi. Az építési engedély kiadásához az érintett és csatlakozó utak, vízfolyások, vasúti pálya kezelői és tulajdonosai feltétellel járultak hozzá. A feltételeik betartását a rendelkező rész 6. pontjában előírtam. Nyilatkozataik a tervdokumentáció részét képezik. Tervező az E-KÖZMŰ rendszerbe közműnyilatkozat-kérelmet töltött fel. A feltöltésre tizenkettő közműüzemeltető nyilatkozott úgy, hogy érintett, és egyben nyilatkozott az adott szakágra vonatkozó feltételekről. Feltételeik betartását a rendelkező rész 7. pontjában előírtam. Az érintett közlekedési szolgáltató az építési engedély kiadásához feltétellel hozzájárult, feltétele betartását előírtam. Nyilatkozataik a tervdokumentáció részét képezik. A Zagyvavölgyi kerékpárút Bátonyterenye és Pásztó közötti szakaszának építését az N-KF/UO/NS/A/120/57/2018 számú, december 20-án kelt határozatban engedélyeztem. A jelen engedélyezési eljárás érinti a Bátonyterenye 2550 mk. művelési ágú ingatlanon létesülő kerékpárút ,9 km szelvények közötti szakaszát, így a kerékpárút áttervezése szükségessé vált. Az N-KF/UO/NS/A/120/57/2018 számú határozatomat a jelen határozatom rendelkező részének 3.5 pontjában leírtak szerint módosítottam. A tervezett U1.2 jelű szervizút tervmunkarészei nem tartalmazzák a csatlakozó 941/17 helyrajzi számú út kezelőjének hozzájárulását, mivel az érintett útkezelő a tervező hivatalos és igazolt megkeresésére nem válaszolt. Továbbá a létesülő út területéhez igénybevett ingatlanok állami és önkormányzati tulajdonban vannak, ezért a határozatom rendelkező részének 3.6 pontjában az érintett útkezelőkkel történő egyeztetést előírtam. A tárgyi engedélyezési eljárásban a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 2 táblázat szerint a Hatóság a szakkérdést a területileg illetékes Megyei Kormányhivatalok szakigazgatási szervei bevonásával vizsgálta. A szakigazgatási szervek a döntéseiket az alábbiak szerint indokolták. 1. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi Osztály NO/KVO/1485-6/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 8.1.) indokolása: Az Engedélyező Hatóság az NO/UTO/ /2020. sz.végzésében hiánypótlásként kiírta az Építtető részére a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet] 1. (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdések vizsgálatáért a rendelet 1. számú melléklet 4.1. pontjában meghatározott Ft egyéb eljárási költség megfizetését napjáig történő határidővel. Amennyiben ezen eljárási költség befizetése megvalósul a Kormányhivatal számlájára, úgy a Kérelmező részére történő visszautalással kapcsolatos intézkedést a Kormányhivatal haladéktalanul megteszi. Az eljárás tárgya az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró

25 25 hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012 (XII.6.) Korm. rendeletalapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. Jelen feljegyzés a Kormányhivatal elektronikus aláírásával van ellátva. Az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum joghatás kiváltására való alkalmassága a papíralapú dokumentuméval megegyező az elektronikus aláírásról rendelkező hatályos jogszabályok, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján. A Kormányhivatal általános hatósági jogkörét és illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV.23.) Korm. rendelet 2. szabályozza. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörét és illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8/A. (1) bekezdése szabályozza. A 378/2016. (XII.2) Korm. rendelet pedig az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételét szabályozza. 2. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági és Örökségvédelmi Osztály az NO/EPFO/851-3/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 8.2.) indokolása. Az ERD-ről a Kötv. 23/C-D szakasza, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018 (IV.9) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) szakasza rendelkezik. Az ERD kiegészítését Kr. 39. (2) bekezdése írja elő.. 3. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztály PE/V/3677-3/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 8.3.) indokolása. A Bányafelügyelet megállapítja, hogy az 1. pont feltételei nem állnak fönn. A 2. ponttal kapcsolatban a TIGÁZ Zrt. mellékelt Nyilatkozata alapján leírt feltételek betartásával lehet a tervezést megvalósítani. A 3. pontban foglalt feltétel sem teljesül. A Bányafelügyelet illetékességi területéről a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm.rendelet 1. sz. melléklete rendelkezik. 4. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály NO/NTO/1000-3/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 8.4.) indoklása: A szakkérdés vizsgálata a közlekedés igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. r. 1. melléklet 2. pontjának 2. során alapul. 5. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály 17647/3/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 8.5.) indoklása: A szakkérdés vizsgálata a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2. fejezetében valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 8. (1)-(3) és 8/A. -ában foglaltakon alapul. A Nógrád Megyei Kormányhivatal hatáskörét a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7. (1) bekezdése, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 36. b.) pontja, 37. (1) bekezdése az illetékességét a 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdésének b) pontja állapítja meg.

26 26 6. A Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály HE/EO/4232-3/2020. számú szakvéleményének (Rend. rész 8.6.) indoklása: A Heves Megyei Kormányhivatal erdészeti feladat- és hatáskörét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 11. (1) bekezdés, illetékességét a Korm. rend. 2. melléklete állapítja meg. Az engedélyezésre került közúti híd vonatkozásában tett előírások indoklása: A tárgyi létesítmények engedélyezési eljárása során a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 382/2016. Korm. rendelet) 2. (3) bekezdés 1. pontja, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 71. (1) bekezdése értelmében a Hatóság a hatáskörébe tartozó közúti műtárgyak kiviteli tervét Szalai György építőmérnök (3300 Eger, Gárdonyi Géza utca 23.) - mint eseti szakértő - bevonásával vizsgálta. Szalai György építőmérnök a március 1-én kelt ESzV-1218/2020 számú szakvéleményében az engedélyezésre került közúti hidak építésének engedélyezéséhez hozzájárult. Döntését (Rend. rész 9.) az alábbiak szerint indokolta: 23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye Ózd közötti fejlesztése kapcsán Nógrád megye I-02 szakasz Bátonyterenye elkerülő út építésének engedélyezési terveit a TRENECON VIA FUTURA PARTNER KONZORCIUM (Konzorciumi Tervszám: U231189), valamint a STATIC-PLAN Építőmérnöki, Szolgáltató és tervező Kft., szakági tervező készítette (Szakági tervszám: 2240). A tervdokumentáció részei az alábbi hidak: B-288 jelű híd Zagyva mellékág felett, B-345 jelű híd Zagyva patak felett, B-029 jelű híd Kazár patak felett Ezen műtárgyak engedélyezési terveit áttanulmányoztam. A tervezői nyilatkozatot, valamint a tervezési jogosultságot rendben találtam. A és az pontokban a kivitele tervben szükséges javításokat, kiegészítéseket írtam elő. A hidak tervdokumentációi a rendelkező rész pontjaiban előírtak betartásával kielégítik a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírásokat és jogszabályokat, így az építési engedély kiadható. Az engedélyezésre került 30,0 szabadnyílást meghaladó közúti hidak vonatkozásában tett előírások indoklása: A jelen eljáráshoz kapcsolódóan a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztály, mint eljáró hatóság vett részt a 30,0 méter szabadnyílást meghaladó közúti műtárgyak engedélyezése vonatkozásában. Az Építtető a B-0241, B-042 és B-070 jelű közúti hidak építésének engedélyezéséhez a szükséges kérelmét benyújtotta a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztályához, mely a BP/0802/ /2020. számú határozatában az építést engedélyezte. A jelen kiadott NO/UTO/ /2021. számú határozatom és a BP/0802/ /2020. számú határozat együtt érvényesek, erről a jelen határozatom 9.6. pontjában rendelkeztem. Az engedélyezésre került vasúti átjárók vonatkozásában tett előírások indoklása:

27 27 A jelen eljáráshoz kapcsolódóan a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi, mint eljáró hatóság vett részt a az új vasúti átjárók engedélyezése, és biztosítási módjuk meghatározása vonatkozásában. Az Építtető a 84-es számú Kisterenye Kál-Kápolna vasútvonalon a 11+55,44 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró és a 22+36,85 hm szelvénybe tervezett új, szintbeni vasúti átjáró létesítésének engedélyezéséhez és biztosítási módja meghatározásához a szükséges kérelmét benyújtotta a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi ához, mely a BP/0801/ /2020. számú határozatában a létesítést engedélyezte, és a biztosítási módot meghatározta. A jelen kiadott NO/UTO/ /2021. számú határozatom és a BP/0801/ /2020. számú határozat együtt érvényesek, erről a jelen határozatom 9.7. pontjában rendelkeztem. A rendelkező rész 12. pontjában az elektronikus napló vezetésére való kötelezést a 191/2009. Korm. rendelet 5. (5) bekezdése alapján írtam elő. A rendelkező rész 17. pontjában a földterület változások átvezetését az ingatlan-nyilvántartásban a Kkt. 32. (2) bekezdése alapján írtam elő. A rendelkező rész 18. pontjába foglaltakat a közlekedésbiztonsági követelmények érvényesítése, valamint az érvényben lévő jogszabályok és Útügyi Műszaki Előírások betartása érdekében írtam elő, figyelembe véve a 93/2012. Korm. rendelet 16. (1)-(3) bekezdéseit. A rendelkező rész 19. pontjában a közvilágítási hálózat kiépítését közlekedés-biztonsági szempontok figyelembe vételével, valamint az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (továbbiakban: 20/1984. KM. rendelet) melléklete VI. fejezet pontja alapján írtam elő. A tárgyi létesítmények felelős tervezői az előírt tervezői jogosultságokkal rendelkeznek: Tervezők: Szakág: Tervezői engedély száma: Hajdu András A1 - Útépítés KÉ-K Thomázy Csaba H1, H2 - Geotechnika GT; SZÉS Tóth László Ákos B - Hidak, műtárgyak HT, SZÉS Bálint József C1 - Forgalomtechnika KÉ-K Zsichla László Z02 - Burkolattechnológia KÉ-K Az eljárás során a rendelkezésemre álló adatok, dokumentumok alapján megállapítottam, hogy a határozat rendelkező részében foglaltak maradéktalan betartása mellett, az engedélyezési tervdokumentáció alapján az építési munka elvégzésének akadálya nincs, ezért azt engedélyeztem. Az építési engedély érvényességi idejét a 93/2012. Korm. rendelet 15. (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Az eljárás tárgya az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 345/2012. Korm. rendelet) mellékletében nevesített beruházás, ezért az ügyintézési határidőt a évi LIII.

28 28 törvény 3. (5) bekezdés c) pontja határozza meg. Az ügyintézési határidő 30 nap, melybe nem számítanak be az Ákr. 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartamok, az eljárás felfüggesztésének, szüneteltetésének időtartama. Az ügy elbírálása az ügyintézési határidőn belül történt meg. Előzőekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet az Ákr a, 80. (1) bekezdése és 81. (1) bekezdése alapján hoztam meg A bírósági eljárás szabályaira a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. tv. (Kp.) rendelkezései irányadók. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Ákr (1) bekezdésén és 114. (1) bekezdésén, a Kp. 13. (1) bek. e) pontján, a 37. és 39. -ain, az 50. (1) bekezdésén, valamint a 77. (1)-(2) bekezdésén, a polgári perben és közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet 6. (1) bekezdése, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 45/A. -a határozza meg. A Hatóság hatáskörét 345/2012. Korm. rendelet, a évi LIII. törvény 1/A. (1) bekezdés a) pontja, a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 29. (7) bekezdése, a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. (3), bekezdése, a 20/1984. KM rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja, valamint a Korm. rendelet 3. - a, illetékességét az Ákr. 16. (1) bekezdése a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. -a, és a 382/2016. Korm. rendelet 2. (1) bek. b) pontja állapítja meg. Salgótarján, március 10. Dr. Szabó Sándor kormánymegbízott nevében és megbízásából: Bocsi Gábor osztályvezető Kapják: 1. Építtető 2. Tervező 3. Szakhatóságok 4. Közút kezelők, 5. Irattár