Ígéretes magyar kísérlet: atkakezelés anyazárkázással

Átírás

1 Neumann György hódmezővásárhelyi méhész megkeresésemkor épp Erdélyben tartott előadást 120 magyar méhésznek arról az új technológiáról, melyet olvasmányai alapján kezdett el megvalósítani. Erről kérdeztem. Vágjunk a közepébe! Miért kezdtél a kísérletezésbe? 1. oldal (összes: 5)

2 2. oldal (összes: 5)

3 1. kép: Anyazárkázás A 2016/17-es télen elvesztettem a méhállományom 35 százalékát, és fogalmam sem volt, mit ronthattam el. Az atkairtásban amitrázt és fluvalinátot használtam az előírásnak megfelelően. (Abban az évben nagyon sok gyakorlott méhész járt hasonló cipőben. A magyar méhállomány kb. 40 százaléka nem telelt át - a szerző megjegyzése). Tulajdonképpen egyértelmű volt, hogy valamin változtatni kell. Megkerestem Varsányi Szabolcsot, akiről tudtam, hogy oxálsavval sikeresen védekezik az atka ellen. De ekkoriban került a kezembe az OMME által kiadott Méhegészségügyi ismeretek - Szemelvények külföldi tapasztalatok alapján című 2016-os füzete is, melyben leírják az olasz anyazárkázást. Mi a lényege az őszi anyazárkázásnak? Szeptember 15. és 25. között az anyát egy kb. 10x10 cm-es, kétoldalt anyaráccsal ellátott zárkába zárjuk 21 napra a fészek közepére. Az anya így nem tud tovább petézni, és ennyi idő alatt a legutolsó fiasításból is kikelnek a méhek. Vagyis fiasításmentes állapotba kerül a méhcsalád. Mivel ez a zárka egy lépbe helyezve két léputcára néz, a méhek ki- és bejárnak az anyához, biztosítva az illatának a terjedését a kaptárban. Ez időszak alatt és utána lehetséges úgy szublimálni, hogy az atkapopulációt szinte teljesen kiirtsuk. Ez egy jelentős dolog, hiszen eddig a méhésznek az úgynevezett zárókezelésre elég sokat kellett várni, sokszor október végére, november elejére érte csak el a méhcsalád magától a fiasításmentes állapotot. De úgy tudom, már a legelső év kísérlete során kiderült, hogy ez a módszer nem csak a hatékony atkairtást segíti, de más igen komoly előnyei is vannak. Amikor 2017 őszén először 6 fekvő NB-kaptárban próbáltam ki ezt a technológiát, nagyon megrémültem, mert míg a többi méhcsalád még röpködött, az a hat, melyeknél az anyát zárkáztam és megszűnt a fiasítás, egyáltalán nem szálldosott a huszonegy-néhány fokban sem, legfeljebb csak pár méh ki- és beszállását lehetett megfigyelni - ezek vizet hordhattak. Már-már arra gondoltam, hogy kísérletemmel tönkretettem a hat méhcsaládot. De aztán kiderült, hogy minden a szó szerinti legnagyobb rendben van velük. Nyugodtak voltak, és az anya a kiengedés után sem kezdett újra petézni. Felbuzdulva az első év sikeres kísérletén, idén télen (2018/2019) te 30 méhcsaládnál, méhésztársad, Oláh Ferenc 60 méhcsaládnál alkalmazta ezt a technológiát. Mik a tapasztalatok, hiszen az áttelelés minden méhészeti kísérletezgetésnek a főtesztje. Mondhatjuk, ilyenkor ugrik a majom a vízbe! 3. oldal (összes: 5)

4 Új anyazárka Időközben, mivel megosztottam a Facebookon az előző év sikerét, egy 300 családos méhészet is alkalmazta ezt a módszert, de többen is megkerestek ezzel kapcsolatban az ország különböző tájairól. Meglepetésemre a visszajelzések alapján kb. 500 méhcsaládnál próbálták ki méhészek az anyazárkázást az elmúlt ősszel anélkül, hogy én bárkit rá akartam volna erre venni. Sokan főleg a zöldítésből eredő őszi hordás megszüntetésére kezdtek neki. A mi 30, illetve 60 családos tapasztalatunk igen jó, és mások is (Tukacs Imre, Varsányi Szabolcs, Szűcs Andrea) pozitívan számolnak be az áttelelésről. Ezekben a méhcsaládokban télen, mivel alig lehetett atkaszúrt méh, nem volt elhullás/veszteség, illetve néhány 8-9 kereten betelelt családnál 1-2 kerettel kevesebb méh található most tavasszal. De ezen családok száma igen csekély. Vagyis elmondhatom, hogy a betelelt méhek száma ugyanaz most, mint az ősszel volt. Nagyon szépek az induló családok! Anyaveszteséget tapasztaltatok-e? Anyaveszteség még az ősszel volt a zárkázás során, kb. 2-3 anyát valamilyen ok miatt nem gondoztak a méhek a zárkában. Véleményem szerint ezeket a tél folyamán sem ápolták volna. De október elején ugye ez még nem gond, hiszen a tartalékokból kényelmesen pótolhatók voltak ezek az anyák. Tulajdonképpen, ha eddig jól számolom, három előnye van ennek a technológiának: a nagyon hatékony atkakezelés lehetősége a fiasításmentes családban; kései hordás elmaradása; kései (hibás zsírtestű) méhek kikelésének kiküszöbölése. De mi a helyzet a hátrányokkal? Az anyát ki kell keresni, zárkázni kell, majd három hét múlva kiengedni. 4. oldal (összes: 5)

5 Az anyák többsége jelölt anya, de ha nyáron valami miatt elvész a jelölt anya, a jelöletlen kikeresése sem annyira ördöngös dolog már ősszel. Hiszen nagyjából három kereten van csak fias, ahol keresni érdemes, és általában némi gyakorlattal felismerhető, hogy hol lehet. Átlagban ősszel 2 percbe telt egy családnál megtalálni az anyát és zárkázni. A videón, melyet erről megosztottál, rendkívül gyorsnak tűnik ez az anyakeresés. Nekünk a méhcsalád méhanyáit nagyjából egy délutánba telt zárkázni, de a 300-as állományban is két nap alatt végeztek ketten a munkával. Folytassuk: tehát zárkázod az anyát, aztán oxálsavval szublimálsz? Hogy egy méhcsaláddal példázzam: a zárkázás 16. napján végezzük el az első szublimálást egy digitális oxálszublimálóval, ekkor pl. Szűcs Andrea adatai szerint (lásd a táblázatot) egyik esetben 647 atka hullott, aztán a 22. napon kiengedjük az anyát, és következik a második szublimálás, ekkor már teljesen fiasításmentes a család. Ekkor még lehullott 121 atka. Négy nap múlva harmadszorra is szublimáltunk és még 7 atka hullt le a méhcsaládról. Zárásként gratulálni szeretnék neked is és a csapat minden tagjának! Jelentős dolog ez, nem utolsó sorban a negyedik előnye miatt is, ami nem más, mint a viaszban felhalmozódó szintetikus szermaradványok jelentős csökkentésének a lehetősége. Remélem, minél többen felfedezik e technológia előnyeit és alkalmazzák is majd! A dicsőség soha nem egy emberé, hanem többek munkájának a gyümölcse. Így az elképzelt zárkát Oláh Ferenc készítette el, az oxálszublimálásban Varsányi Szabolcs segített és Szűcs Andrea a saját állományában az atkák számolását végezte és vezette egy táblázatban. Tehát tavaly ősszel állományszinten fogtam bele, és az imént említett méhészek, továbbá Tukacs Imre csatlakoztak saját állományukkal a kísérlethez. Nagyon hálás vagyok mindenkinek! Szerző: Hevesi Mihály Közzététel ideje: , hétfő, 17:00 A forrás webcíme: 5. oldal (összes: 5)