A személyi jövedelemadózás évi változásai

Átírás

1 A személyi jövedelemadózás évi változásai Az adó alapját, a kedvezményeket és az adómegállapítást érintő módosítások 1.1. Az ún. szuperbrut tó kivezetése 2013-tól végleg megszűnik az adóalap-kiegészítés intézménye, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmek minden forintja egységesen 16 százalék személyi jövedelemadó-terhet visel. Az ezzel összefüggő módosítások technikai jellegűek hiszen a szuperbruttó megszűnését már a 2012-ben hatályos szabályok is tartalmazták, az adóalap-kiegészítésre utaló szabályok elhagyása lehetővé teszi a szövegezés egyszerűsítését. Természetesen e változás érinti az adóelőleg-szabályokat is, e körben a legjelentősebb változás, hogy 2013-tól már okafogyottá válnak (és ezért hatályukat vesztik) az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatos nyilatkozattételi szabályok, és a munkáltató által juttatott jövedelem adóelőlegének megállapítása is egyszerűsödik (Szja-tv. 29. ; 47. ) A külföldi illetőségűek és a külföldön is adóztatható jövedelemmel rendelkező belföldiek kedvezményei Új szabályok vonatkoznak a külföldi illetőségűek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető kedvezményre (adóalap-kedvezményre, adókedvezménye, adó feletti rendelkezési jogosultságra). Lényeges változás, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyt kedvezmény csak abban az esetben illeti meg, ha meghatározott jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. E jövedelmek a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem. A külföldi illetőségű magánszemélyt még a 75 százalékos feltétel teljesülése esetén is csak olyan időszakra illeti meg a kedvezmény, amely időszakra más államban azonos vagy hasonló kedvezményre nem jogosult. Ez utóbbi korlátozás érvényesül a belföldi illetőségű magánszemély esetében is, ha az előbbiek szerinti jogcímen külföldön is adóköteles jövedelmet szerez. E magánszemély kedvezményt arra az időszakra érvényesíthet, amelyre azonos vagy hasonló kedvezmény a másik államban nem illeti meg. A kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat. Nincs tehát akadálya, hogy e nyilatkozat alapján a kedvezményt a kifizető az adó, adóelőleg megállapításánál figyelembe vegye. A magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál. A kedvezményre való jogosultságot a magánszemélynek dokumentummal tehát csak hatósági eljárás során kell igazolnia (Szja-tv. 1/A. ) A jövedelemszerzés helyének pontosítása az új Munka törvénykönyve szabályaival kapcsolatban A Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény nem használja a munkavégzés állandó, illetve változó helyének fogalmát, ezért a jövedelemszerzés helyének a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályait szükséges volt pontosítani. Az új rendelkezés szerint a jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. Ilyen esetnek tekinti az új szabály különösen (de nem kizárólagosan) a több címmel vagy nagyobb földrajzi egység (például közép-európai területi képviselő) megnevezésével beazonosítható helyen végzett tevékenység esetét. Ezekben az esetekben a jövedelemszerzés helyének meghatározására azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a 2013 előtt hatályos szabályozásban a változó munkavégzési helyen végzett tevékenységre vonatkoztak, tehát ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével, vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával),

2 38 fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld; az előbbi alá nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld; az előbbiektől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam [Szja-tv pont d) alpont] Az adónyilatkozat ( söralátét ) változó szabályai A leglényegesebb változás, hogy az új szabályok áttekinthetőbb, egyszerűbb formában tartalmazzák az adónyilatkozat választására vonatkozó szabályokat. Továbbra is egy feltétellistának való megfelelésről (vagy nem megfelelésről) van szó, amely azokat a körülményeket írja le, amelyek teljesülése esetén az év közben levont adó, adóelőleg legfeljebb jelentéktelen eltéréssel a tényleges adókötelezettségnek felel meg, és ezért nem szükséges bonyolultabb adó-megállapítási módszert alkalmazni. Az a magánszemély tehet adónyilatkozatot, aki a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet; b) az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg; c) a b) pontba nem tartozó kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta; d) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el; e) az adóévben belföldi illetőségű volt; f) az adóévben nem volt egyéni vállalkozó; g) mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására; h) az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást; i) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet; j) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie; k) az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést; l) az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet; m) az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; és n) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad. Adóelőleget megállapító munkáltatón nemcsak az a személyt kell érteni, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, hanem a társas vállalkozást, polgári jogi társaságot is a személyesen közreműködő tag tekintetében. A fentieknek megfelelő magánszemély is csak akkor teljesítheti adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat benyújtásával, ha megfelel annak a feltételnek, hogy az adóéven belül az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezmények megegyeznek az érvényesíthető kedvezményekkel. De megfordítva is: a tényleges (az adónyilatkozatban bevallott, végleges) kedvezmény akkor sem tér(het) el az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezménytől, ha egyébként erre más adó-megállapítási mód esetén a törvény lehetőséget biztosítana (például a családi kedvezmény esetén a bevallásban érvényesített kedvezmény általában eltérhet az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezménytől). E további feltételek szerint a magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, amennyiben: a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített; vagy b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből megosztás nélkül családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt; vagy c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből megosztás nélkül családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha ca) a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval, cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta, cc) a későbbi munkáltató az adó-, adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, adókedvezmény figyelembevételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette azzal, hogy az adónyilatkozatban érvényesített, érvényesíthető családi kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőleg megállapítása során a munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével. A magánszemély annak eldöntéséhez, hogy jogosult-e adónyilatkozatot tenni, segítséget is kap a kifizetőktől, adóelőleget megállapító munkáltatótól. A kifizető, adóelőleget megállapító munkáltató az általa juttatott bevételek tekintetében megvizsgálja, hogy az általa megállapítható feltételeknek a bevétel megfelel-e. Például az adóelőleget megállapító munkáltató megvizsgálja, hogy az általa levont adóelőleg és a törvény előírásai alapján ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forint tűréshatáron belül van-e, vagy a kifizető jegyzi, ha az adott magánszemély az adóévben úgy szerzett osztalékjövedelmet, hogy abból az adót nem volt mód levonni (mert például azt természetben adták ki). A kifizető az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, ha a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (tehát arról, hogy az általa megállapítható módon nincs kizáró ok az adónyilatkozatra. A magánszemély az összesítő igazoláson egy sorvezetőt is kap, ugyanis a kifizető, munkáltató azon azt is szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiba milyen adatokat kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, a kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről az összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt adó-kódex 2012/11 12.

3 39 Az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adóelőleg és a törvény előírási alapján ténylegesen fizetendő adó ezer forintot meg nem haladó különbözetét az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza, nem utalja ki [Szja-tv. 11/A., 46. (5) bekezdés] Az adónyilatkozat 2012-re vonatkozó szabályai A adóévre vonatkozóan az adónyilatkozat választására a magánszemély azzal az eltéréssel (további feltétellel) jogosult, hogy csak akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, továbbá más kifizetőtől kizárólag külön adózó jövedelmet szerzett (Szja-tv. 11/B. ). Az adónyilatkozattal összefüggő új szabályok a módosító törvény kihirdetését kövező napon hatályba lépnek, azokat már a adóévre vonatkozó nyilatkozat megtételénél is alkalmazni kell [Szja-tv. 84/W. (2) bekezdés] A családi kedvezményre vonatkozó szabályok változása A családi kedvezmény szabályainak alkalmazhatósága, ha a magánszemély más ország szabályai szerint jogosult családi pótléknak megfelelő ellátásra A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat az Szja-törvény módosuló 1/A. -ának rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni, tehát a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy a) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne; b) eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni [Szja-tv. 29/B. (5) bekezdés] A családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására vonatkozó pontosító szabályok A módosítás nem érinti a családi kedvezményre jogosult és a családi kedvezmény megosztással történő igénybevételére jogosult magánszemélyek körét. A hatályos szabályozás esetében sem vitatható el, hogy amennyiben ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében ugyanazon jogosultsági hónap esetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre, akkor a kedvezményt közösen is érvé- 47 BÉRLUX HR, BÉR,TB ügyviteli terület számítógépes kiszolgálása kis-, közép és nagy vállalkozások, országos ipari és kereskedelmi hálózatok, könyvelõirodák és más szolgáltató intézmények részére. Windows alapú szoftver, Sql adatbázis-kezelõvel, Novell-, Windows-, Linuxhálózatokon. Szol gál ta tá sa ink minden programcsomagra: Helyszíni programbemutató, referenciák, programtelepítés, oktatás, cégspecifikus adaptációk, egyedi igények kielégítése, évközi indítás támogatása, jogszabálykövetés és rendszerkarbantartás, elérhetõség munkaszüneti napokon is. Bér mun ká ban bér, és (vagy) tb-ellátás számfejtést vál la lunk: mun ka ügyi nyil ván tar tás, tel jes kö rû bér-, tb-el l. szám fej tése. Elektronikus hóvégi, év végi adatszolgáltatások szakhatóságoknak. Cafetériarendszer kialakítás és üzemeltetés. könyvelõcégek bérszámfejtési munkáit alvállalkozóként átvállaljuk. Programcsomag kínálatunk többszintû vállalati igényt elégít ki: 1. wbérlux-alap Kis vállalkozások, könyvelõ irodák. Személyügy, munkaügy, bérelszámolás adó és járulék bevallás. Elektronikus adatszolgáltatások. 2. wbérlux-komfort Ipari és ker. vállalkozások, hálózatok Az Alap csomag + Tb.-ellátások elszámolása, bevallása, teljesítménybéres elszámolás, Deviza elsz., KSH, létszám analitikák, munkaszerzõdések-felmondások, Lista generátor Excel kimenettel. Könyvelési és kontrolling bérfeladás. 3. wbérlux-komplex Nagy vállalatok, több telephelyes országos hálózatok. A Komfort csomag + HR Munkaerõ toborzás, teljesítmény értékelés. Oktatás, képzés. Munkaruha és felszerelés nyilv. Úti-, gépkocsi költség elszámolás. Orvosi alkalmasság. Napi beléptetõ és munkaidõ nyilvántartó. Cafetéria nyilvántartás és elszámolás. Vállalatirányítási rendszerekhez kapcsolódik. 4. A wbérlux moduláris program rendszer. A modulok igény szerint összeállíthatók. Egyedi fejlesztéssel bõvíthetõk. Dolgozzon BÉRLUXszal Dolgoztasson Pro-Lux Soft Kft., 1188 Budapest, Köztársaság u. 58., tel.: 06-(1) ; fax: 06-(1) , mobil: 06-(30) , 06-(30) proluxsoft@berlux.hu 5

4 nyesíthetik, a kedvezmény összegét egymás között döntésük szerint feloszthatják. Ugyanakkor a közös érvényesítésre vonatkozóan az Szja-törvény 2012-ben hatályos szövege nem tartalmaz tételes rendelkezést, annak ellenére, hogy az tipikusnak tekinthető, hiszen a közös háztartásban gyermeküket nevelő szülők, illetve a szülő és házastársa általában így érvényesítik a kedvezményt. A kialakult joggyakorlat a jogosult és a jogosultnak nem minősülő más magánszemély (az élettárs, a nevelőszülő házastársa) közötti kedvezmény-megosztás szabályait alkalmazza erre az esetre is. A módosított törvényszöveg világosan elkülöníti a közös érvényesítés esetét amely arra az esetre értelmezhető, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre a kedvezmény megosztásának esetétől (amikor is a jogosultat megillető kedvezményt részben vagy egészében jogosultnak nem minősülő más magánszemély veszi igénybe). A közös igénybevételnek (akár a megosztásnak), feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket. A megosztás (tehát nem a közös igénybevétel!) esetére pontosító szabály, hogy megosztás csak azon jogosultsági hónap tekintetében nem alkalmazható, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe vette. A 2012-ben hatályos szabály alapján, ha bármelyikük az adóév bármely hónapjára az említett magasabb összegű családi pótlékot igénybe vette, az kizárta a megosztás lehetőségét. A kedvezmény közös érvényesítése az adóelőleg-megállapítás során is lehetséges, mindössze annyi változik, hogy a megváltozott fogalomhasználatnak megfelelően a családi kedvezmény érvényesítéséhez adandó nyilatkozatot szabályozó rendelkezés már nem a jogosultak közötti megosztást, hanem közös érvényesítést említ. A jogosult és jogosultnak nem minősülő magánszemély közötti kedvezmény megosztása továbbra is csak az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban lehetséges [Szja-tv. 29/B. (1a) (1d) bekezdés, 48. (3) bekezdés] A bevallási kötelezettséget érintő pontosító szabályok A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani. A hivatkozott rendelkezés 2013-tól kiegészül azzal, hogy ezt az összeget az adóbevallásban, a munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell. Az utóbbi rendelkezéssel összefüggésben indokolt volt pontosítani azoknak a bevételek körét, amelyeket nem kell bevallani. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve az előbbiekben említett, tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet. De e tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet is csak akkor kell bevallani, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére, azaz önmagában az ilyen jövedelem szerzése nem keletkeztet bevallási kötelezettséget [Szja-tv. 7. (1) bekezdés m) pont, 11. (3) bekezdés a) pont] A közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításának pontosító szabályai Mint ismeteres, 2011-től az ingatlanhasznosítási tevékenység csak mint önálló tevékenység viselhet közterheket (a különadózás lehetősége megszűnt). A közös tulajdont hasznosító tevékenységgel kapcsolatban az Szja-törvény 16. -a (3) bekezdésének 2012-ben hatályos b) pontja úgy rendelkezik, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. Az idézett rendelkezés alapján kérdésként merül fel, hogy közös tulajdon esetén kit kell a tevékenységet folytatónak tekinteni, vagyis a rendelkezés tartalma bizonytalan. Az előbbiekre tekintettel az idézett rendelkezés 2013-tól hatályát veszti. Ennek az a következménye, hogy erre az esetre is az Szja-törvény 4. -a (6) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, azaz közös tulajdon esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában az ingó vagyontárgy, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. 2. Az egyéni vállalkozókat (volt egyéni vállalkozókat) érintő módosítások 2.1. Az egyéni céget alapító (volt) egyéni vállalkozóra vonatkozó adómentességi szabály Nem keletkezik bevétel a volt egyéni vállalkozónál, ha az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásokat az általa alapított egyéni cég megtéríti, feltéve, hogy ezek a kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését) [Szja-tv. 49/A. (4) bekezdés c) pont] A közvetített szolgáltatás fogalmának meghatározása Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja nem éri el az adóévben a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választás elé kerül: vagy egy külön nyilatkozattételnek veti alá magát, amely keretében az adóhatóság előtt a bevallása valódiságát támasztja alá (sikeresen vagy sem), vagy a jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak. A jövedelem- (nyereség-) minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka. A jövedelem- (nyereség-) minimumot szabályozó rendelkezés 2013-tól hatályos szövege meghatározza a közvetített szolgáltatás fogalmát. E szerint közvetített szolgáltatás: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják [Szja-tv. 49/B. (23) bekezdés] adó-kódex 2012/11 12.

5 Az átalányadózás szabályainak pontosítása Az átalányadózás során alkalmazható költséghányad megállapításánál csak azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyekből az átalányadózónak az adóévben bevétele származott. Ennek a rendelkezésnek különösen azért van jelentősége, mert gyakori, hogy a vállalkozások tevékenységi körüket igen tág keretek között határozzák meg, miközben a valóságban csak egy vagy néhány tevékenységből származik bevételük [Szja-tv. 53. (1) bekezdés] Az átalányadó választására jogosultak körének változása 2013-tól az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll. A választás egyéb feltételei változatlanok [Szja-tv. 50. (1) bekezdés]. 3. A béren kívüli juttatásokat, egyes meghatározott juttatásokat érintő változások 3.1. A béren kívüli juttatások változó eho-terhelése Nem személyi jövedelemadózást érintő változás, de jelezzük, hogy a béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013-tól 14 százalékra emelkedik (a korábbi 10 százalékról). A közteher alapja változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese A munkahelyi étkeztetést érintő változás E körben változás, hogy 2013-tól iskolakezdési támogatás csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetősége megszűnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Szintén változás, hogy az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. Lényeges pontosító előírás, hogy a jogosultságról a magánszemély csak nyilatkozatot tesz a munkáltatónak, továbbra sincs tehát szükség arra, hogy a magánszemély bármely igazolást (például iskolalátogatási igazolás) benyújtson. (Természetesen az esetleges valótlan nyilatkozat jogkövetkezményeit is a magánszemély viseli). Nincs változás: a) a juttatás mértékében (amely gyermekenként és szülőnként a minimálbér 30 százaléka), b) a juttatásra jogosultak körében [a közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel, ha magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGTállam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa], c) abban a termékkörben, amire az utalvány beváltható (tankönyv, taneszköz, ruházat), d) az utalvány felhasználhatóságának kezdő időpontjában (a tanév első napját megelőző 60. naptól használható fel) [Szja-tv. 71. (6) bekezdés g) pont] Az elhunyt munkavállaló éves cafeteria-kerete Ha a munkáltató által a munkavállalónak juttatott, önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot, illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét, a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez utóbbi időarányosítási szabály méltánytalan helyzetet eredményezhetett az elhunyt A 2012-ben hatályos szabályozás szerint csak az a munkahelyi étkeztetés minősült béren kívüli juttatásnak, amely a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósult meg. Utalvány, elektronikus adathordozó formájában történő juttatás esetén további feltétel volt, hogy ez az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit lássa el. Ha például a takarítást vagy a biztonsági feladatokat külső cég látta el, és e cég dolgozói is igénybe vehették az étkezőhely szolgáltatását, vagy ha a cég az üzleti partnerét is megvendégelte az étkezőhelyen, a munkavállalóknak utalványformájában adott juttatás már nem minősülhetett béren kívülinek tól ez feltétel megszűnik, tehát már utalvány juttatása esetén sem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását. Változatlan viszont az a feltétel, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie [Szja-tv. 71. (1) bekezdés b) pont ba) alpont és (2) bekezdés b) pont ba) alpont] Az iskolakezdési támogatás új szabályai 7

6 munkavállalónak biztosított juttatások esetében. Az előbbiekre figyelemmel a törvény már 2012-re is alkalmazhatóan úgy rendelkezik, hogy az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja-tv. 70. (4) bekezdés, 84/W. (6) bekezdés] Az Erzsébet-utalványt érintő változások 2013-tól az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedik. Nem változik az a szabály, hogy a havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén is alkalmazható ben az Szja-törvény átmeneti rendelkezése biztosította, hogy az Erzsébet-utalvány az év végéig fogyasztásra kész étel vásárlásán kívül felhasználható legyen melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is tól ez a felhasználási lehetőség véglegessé válik azzal, hogy melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére való felhasználhatóság az Erzsébet utalvány törvényi meghatározásának részévé válik [Szja-tv. 71. (1) bekezdés b) pont bb) alpont és (2) bekezdés b) pont bb) alpont] Az egyes meghatározott juttatások körét érintő változás Mint ismeretes, egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azok a termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. E juttatási körbe azonban 2013-tól nem tartozhat bele a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Az ilyen utalványok juttatása esetén, ha azt dolgozó kapja, a juttatás bérként, míg ha például a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, a juttatás egyéb jövedelemként visel közterheket. E rendelkezés révén az Erzsébetutalvány kedvező adózási helyzete tovább erősödik [70. (1a) bekezdés]. 4. A tőkejövedelmekkel összefüggő módosítások 4.1. A biztosítások adókötelezettségét érintő változások Az adómentes és adóköteles biztosítási díj új meghatározása, új biztosítási fogalmak január 1-jétől jelentősen módosulnak az Szja-törvény üzleti biztosítások adókötelezettségét szabályozó rendelkezései. A módosítások részeként az Szja-törvény újrafogalmazza az adómentes és adóköteles biztosítási díj fogalmát. Ezen elhatárolásnak a kifizető (jellemzően munkáltató) által magánszemély (munkavállaló) javára kötött biztosítások esetében van jelentősége, ugyanis a kifizető által fizetett biztosítási díjak jövedelmet jelentenek a biztosított magánszemélynél, amely jövedelem lehet adómentes vagy adóköteles. Az Szja-törvény hatályos szabályozása formai (alaki) szempontok szerint sorolja be az egyes biztosításokat: ez alapján például a teljes életre szóló (halál esetére szóló) életbiztosítások (mely biztosítások esetében ugyan az egyedüli biztosítási esemény a biztosított magánszemély halála, ezért az Szja-törvény alkalmazásában kockázati biztosításnak minősülnek, de e biztosításoknak miután felhalmozási, befektetési típusúak lehet visszavásárlási értékük) díja a díjfizetés időpontjában adómentes Az Szja-tv. bevezeti a kockázati biztosítás fogalmát Az Szja-törvény a biztosítási jogviszonyokat 2013-tól a jövedelemadóztatás szempontjából relevanciával bíró közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg. Ennek érdekében a törvény bevezeti a kockázati biztosítás fogalmát. Az Szja-törvény alkalmazásában kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amely biztosításnak sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen (azaz az adott biztosítás biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget, és a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt). A kockázati biztosítás fogalmánál azt is rögzíti a törvény, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is. Utóbbi szabály alkalmazandó például egy vegyes életbiztosítás (amely akkor is fizet, ha a biztosított a biztosítási tartam alatt meghal, de akkor is, ha a biztosítási tartam végén életben van) kockázati biztosítási díjrészére, vagy ha egy adóköteles díjú alapbiztosítás mellé adómentes díjú kiegészítő biztosításokat is kötnek, a kiegészítő biztosítások díjára, mindkét említett esetben feltéve, hogy a kockázati biztosítási díjrész (díj) elkülönített (Szja-tv pont) Adómentes díjú biztosítások Az Szja-törvény 2012-ben hatályos szabálya alapján adómentes a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont] Az 1. számú melléklet 6.3. alpontja alapján adómentes díjú biztosítások január 1-jétől 2013-tól a kockázati biztosítás Szja-törvény szerinti meghatározásának megfelelő kockázati biztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) más személy által fizetett díja ugyanazon díjat fizető személy (például kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3. alpont]. Ezen 6.3. alpont alapján adómentes a tartamos (például 10 éves) és a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel nem rendelkező életbiztosítások díja (mivel ezek klasszikus rizikóbiztosítások, nincs megtakarítási elemük, és csak a biztosított biztosítási tartam alatt bekövetkező halála esetén fizet a biztosító). A kockázati biztosítás díjánál 2013-tól bevezetendő összegszerű korlát az adómentes biztosítási díjakkal történő visszaélések elkerülését szolgálja, miközben megfelelő mértékű kedvezményes (adómentes) lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató komoly szerepet vállalhasson a foglalkoztatottjairól való gondoskodásban. A törvény az 1. számú melléklete 2013-tól újrafogalmazott 6.3. alpontjában azt is rögzíti (összhangban a kockázati élet-, baleset-, betegség/egészség- biztosítás fogalmával, miszerint a adó-kódex 2012/11 12.

7 97 kockázati biztosítás alapján csak biztosítási esemény bekövetkezésekor szerezhet a magánszemély bevételt), hogy nem adómentes a kockázati biztosítás díja akkor, ha a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést vagy más vagyoni értéket) nyújt. Az előbb említett szabálytól eltérően a 30 százalékot meghaladó engedmény esetében sem adóköteles a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, ha az engedményre maga a díjat fizető más személy a jogosult. Adóköteles ugyanakkor a kockázati biztosítás díja (30 százalékot meghaladó engedmény esetében), ha a díjengedmény kedvezményezettje feltéve, hogy a díjat kifizető fizette eleve magánszemély, vagy abban az esetben, amikor eredetileg nem magánszemély volt jogosult az engedményre (ezért a biztosítás díja 30 százalékot meghaladó engedmény esetén is adómentes volt a díjfizetés időpontjában), de utóbb úgy módosítják a biztosítási jogviszonyt (például a biztosított magánszemély az eredeti szerződő kifizető helyébe lép), hogy magánszemély lesz jogosult az engedményre. Az utóbbi esetben a korábban más személy (kifizető) által fizetett kockázati biztosítás összes díja a szerződés módosításának időpontjában egy összegben válik adóköteles biztosítási díjjá. Az adómentes biztosítási díj új meghatározásával összefüggésben (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az 1. számú melléklet 6.3. alpontja (adómentes biztosítási díj) és a pontja (kockázati biztosítás) alkalmazása során a január 1-je előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W. (3) bekezdés a) pont]. A kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (az ún. felelősségbiztosítás) esetében a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a károsult részére teljesít kifizetést, vagyis e biztosításoknál a biztosított magánszemély (a károkozó) a biztosító szolgáltatására soha nem válik jogosulttá. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében az Szja-törvény bevételre vonatkozó meghatározásánál indokolt kimondani, hogy az előbbi biztosítás kifizető által fizetett díja formájában a biztosított magánszemély (a károkozó) a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt [Szja-tv. 4. (2a) bekezdés b) pont] ben e szabályt az Szja-törvény 1. számú mellékletének 6.3. alpontja tartalmazza Az 1. számú melléklet új 6.9. alpontja alapján adómentes díjú biztosítások január 1-jétől január 1-jétől a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes (függetlenül attól, hogy e biztosítások az Szja-törvény kockázati biztosításra vonatkozó meghatározása alapján nem tekinthetők kockázati biztosításnak). E rendelkezés alkalmazásában rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont). Wizuál programcsalád Korszerû humáninformációs rendszerek, vállalatirányítási szoftverekhez illeszthetõ 98 Wizuál Bér Wizuál Junior Bér Windowsalapú professzionális bérelszámoló programok WEB-alapú W-MIdõ Munkaidõ-nyilvántartó W-Kafetéria Béren kívüli juttatások nyilvántartása Kereskedelmi és Konzultációs Kft. MaXoft Kft Budapest, Kinizsi u. 15. Tel.: (1) , (1) További információk: 9

8 Ezen adómentességi rendelkezéssel összefüggésben az Szjatörvény a kifizető számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről (Szja-tv. 1. számú melléklet 9.6. alpont). A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja (például az eseti díj) a díjfizetés időpontjában adóköteles, az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként. Ugyanakkor a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások visszavásárlása esetén a biztosító teljesítése, illetve a biztosítás átalakítása, módosítása esetén a biztosítás díjtartaléka egyéb jövedelemként válik adókötelessé a pontban leírtak szerint Az adóköteles biztosítási díj A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy (például kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) ugyanakkor a díjfizetés időpontjában adóköteles (Szja-tv pont). A 2013-tól hatályba lépő új szabályozás a 2012-ben hatályos szabályok szerint adómentes díjúnak tekintett biztosításokhoz képest a következő változást jelenti: az ún. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díjai közül csak a rendszeres díjak adómentesek, a rendszeres díjon kívül fizetett díjak (például eseti díjak) a díjfizetés időpontjában már adókötelesek (a kifizető/munkáltató által fizetett adóköteles díj 2013-tól az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként, azaz kifizetői adóteher mellett adózik). Az Szja-törvény 2013-tól az adóköteles biztosítási díj fogalmánál egyértelművé teszi, hogy a biztosítási jogviszonyban (kifizető által magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés esetén) a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély szerzi meg a biztosítási díj formájában az adóköteles bevételt. Az Szja-törvény a kialakult jogértelmezéssel egyezően (az adóköteles biztosítási díj fogalmával összefüggésben) a törvény 7. -ában rögzíti, hogy nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető személy jogosult [Szja-tv. 7. (1a) bekezdés]. A korlátozások nélkül fordulat utal arra, hogy nemcsak abban az esetben nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosítói szolgáltatásokra kedvezményezettként a díjat fizető személy (kifizető) a jogosult, hanem akkor sem, ha a biztosítói szolgáltatások kedvezményezettje ugyan magánszemély, de a biztosított magánszemély előre lemond a Polgári törvénykönyvben biztosított jogairól (a szerződő helyébe történő belépés joga, a szerződővel együtt történő kedvezményezett-jelölés joga), és ezért a biztosításban megtestesülő befektetéshez a kifizető korlátozás nélkül hozzáférhet (például a szerződés megszüntetésével). Az előzőeket figyelembe véve nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély például egy gazdálkodó által magánszemély javára kötött vegyes életbiztosítás esetén (a vegyes életbiztosítás akkor is fizet, ha a biztosított személy a biztosítás tartama alatt meghal, de akkor is, ha a biztosítási tartam végén életben van), ha a haláleseti kedvezményezett a biztosított személy érdekkörébe tartozó magánszemély, míg a lejárati szolgáltatás kedvezményezettje maga a díjat fizető gazdálkodó. A példa szerinti esetben a vegyes életbiztosítás díjának fizetése időpontjában a biztosított magánszemély a haláleseti szolgáltatásra jogosító biztosítás (kockázati biztosítás) díja erejéig, de legfeljebb havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes jövedelmet szerez, míg a lejárati szolgáltatásra vagy visszavásárlásra jogosító biztosítási díjrész vonatkozásában nem szerez bevételt (ugyanis a biztosító teljesítésére maga a díjat fizető gazdálkodó jogosult). Ha azonban a példa szerinti esetben a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére (lejárati szolgáltatására) már a biztosított (vagy más magánszemély, de nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá (ideértve azt az esetet is, amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, tekintettel arra, hogy ebben az esetben már egyedül jelölhet kedvezményezettet), a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja (ide nem értve a kockázati biztosításra tekintettel fizetett díjrészt, mert az adómentes) a szerződés módosításának időpontjában egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél [Szja-tv. 9. (3a) bekezdés]. Az adóköteles biztosítási díj (kifizetőnek minősülő díjfizetőt és személybiztosítást feltételezve) 2013-tól egyes meghatározott juttatásként adóköteles, míg például külföldi, kifizetőnek nem minősülő díjfizető (nem természetes személy szerződő) esetén figyelemmel az Szja-törvény 2. -ának (6) bekezdésében foglaltakra jogviszony szerint adózó jövedelemként adózik. Természetesen nem keletkezik bevétele a biztosított magánszemélynek akkor, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás díját a díjat fizető személynek megtéríti [Szja-tv. 9. (3a) bekezdés] Új biztosítási fogalmak A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettségével összefüggő szabályok felülvizsgálata eredményeként 2013-tól új fogalmak jelennek meg a törvényben (személybiztosítás, az előzőekben már bemutatott kockázati biztosítás, életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosító teljesítése stb.), illetve pontosításra kerül néhány, meglévő szabály is (bér, a korábban már említett adóköteles biztosítási díj). Személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül (Szja-tv pont). Az Szja-törvény 2013-tól az új Polgári törvénykönyv tervezetében szereplő biztosítási fogalmakkal összhangban de azokkal nem feltétlenül azonosan meghatározza az életbiztosítás, a betegségbiztosítás és a balesetbiztosítás fogalmát. E szerint az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget (Szja-tv pont) adó-kódex 2012/11 12.

9

10 Az Szja-törvény alkalmazásában betegségbiztosításnak (vagy egészségbiztosításnak) az olyan személybiztosítás minősül, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is (Szja-tv pont). E fogalomból következik, hogy a biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló orvosi protokoll szerinti gyakorisággal elvégzett szűrővizsgálatok beleértendők a betegségbiztosítás fogalmába, ugyanakkor az ún. menedzserszűrések díja 2013-tól sem finanszírozható adómentes betegségbiztosítás díja formájában. A balesetbiztosítás olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget (Szja-tv pont). Az életbiztosítások között külön csoportot képeznek a járadékbiztosítások (az Szja-törvény szerinti új életbiztosítás-fogalom erre utal is). A járadékbiztosítás a járadékfizetési periódus kezdetétől a járadékfizetési periódus végéig (életjáradék esetében a biztosított személy haláláig) meghatározott rendszerességgel (például havonta, de legalább évente egyszer) adott összegű szolgáltatást nyújt. A járadékbiztosítások a díjfizetés módjától (egyszeri díjas, folyamatos díjas járadék), illetve a szolgáltatás nyújtásának jellemzőitől függően eltérhetnek egymástól. Az Szja-törvény 2013-tól igazodva a biztosítási piac e termékeihez definiálja a járadékbiztosítás fogalmát, továbbá meghatározza az ilyen biztosításokból származó jövedelmek adókötelezettségét. Az Szja-törvény alkalmazásában járadékbiztosítás az olyan életbiztosítás ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig, vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg (Szja-tv pont). Járadékbiztosítás esetében nem csökkenő összegű járadékszolgáltatásról abban az esetben beszélhetünk, amikor a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés pénzben vagy más egységben kifejezett összege nagyobb vagy egyenlő a mindenkori utolsó teljesítést közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának és/ vagy a folyósítás tartamának módosulása miatt változik (Szja-tv pont). Járadékbiztosítás alapján nyújtott járadékszolgáltatások esetében lehetnek olyan élethelyzetek, amikor ugyan a járadék egy adott időpillanatban csökkenő összegűvé válhat, de a járadékbiztosításra előírt további törvényi feltételek (legalább tíz éven keresztül történő folyósítás, évente legalább egyszeri kifizetés) maradéktalanul teljesülnek. Ilyen eset fordulhat elő például akkor, ha egy tíz éves, negyedévente kifizetést nyújtó járadékbiztosítás havonta kifizetést teljesítő járadékbiztosítássá alakul (ekkor a biztosítói teljesítés összege a biztosítói teljesítés gyakoriságának módosulása miatt csökkenhet), vagy akkor, ha például egy tíz éves, évente egyszeri kifizetést nyújtó járadékbiztosítás húsz éves járadékbiztosítássá alakul (utóbbi esetben a biztosítói teljesítés összege a folyósítás tartamának növekedése miatt csökken). Az előbb említett eseteket mivel a jogalkotói törekvés, a közjóhoz fűzött cél nem sérül az Szja-törvény nem szankcionálja december 31-ig az Szja-törvény a biztosítási kedvezménnyel összefüggésben, a törvény 7. számú mellékletében tartalmazott meghatározást a nyugdíjbiztosítás fogalmára vonatkozóan. Bár a törvény 7. számú melléklete december 31-ét követően hatályon kívül került (a biztosítási adókedvezmény megszüntetése miatt), a jogalkalmazás során (kamatjövedelem számítása, biztosító adómentes szolgáltatása) a nyugdíjbiztosítás fogalmát a évet követően is alkalmazni lehetett. Az Szjatörvény 2013-tól ismételten rendelkezik arról, hogy alkalmazásában mi minősül nyugdíjbiztosításnak. E szerint nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik (Szja-tv pont). A biztosító járadékbiztosítási, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatása az Szja-törvény 1. számú mellékletének újrafogalmazott 6.6. alpontja alapján adómentes. Járadékbiztosítás esetében az adómentesség egyik feltétele, hogy a járadékszolgáltatást legalább tíz éven keresztül folyósítsák (kivétel a biztosított személy halála), míg nyugdíjbiztosítás esetében abban az esetben adómentes a biztosító szolgáltatása (a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzésekor is, figyelemmel a törvényi kivételekre is), ha a megtakarítási idő eléri a tíz évet. A szolgáltatási ágon (járadékbiztosítás), illetve a befizetési ágon (nyugdíjbiztosítás) előírt tíz év összhangban van az önkéntes nyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számlák alapján nyújtott szolgáltatás adómentességét érintő, 2013-tól hatályos módosítással (10 éves kötelező megtakarítási idő előírása a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságot megszerzők esetében is). A biztosító teljesítése alatt a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeget, juttatott vagyoni értéket kell érteni, figyelemmel az Szja-törvény 1. számú mellékletében foglalt adómentességi rendelkezésekre is (Szja-tv pont) Kifizetői adóteher mellett köthetők 2013-tól adóköteles díjú személybiztosítások Egyes meghatározott juttatásként adózó adóköteles személybiztosítások 2013-tól kifizetői adóteher mellett (az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként) köthetők adóköteles díjú egyéni és csoportos személybiztosítások (például vegyes életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, járadékbiz adó-kódex 2012/11 12.

11 76 43 tosítások) [Szja-tv. 70. (1) bekezdés c) pont]. A vegyes adómentes és adóköteles biztosítási kockázatokat is magában foglaló biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékéig természetesen adómentes. A kifizető által magánszemély javára kötött, adóköteles díjú egyéni biztosításból az Szja-törvény 2012-ben hatályos szabályai alapján a biztosított magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelme keletkezik (munkavállaló esetében bérnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelem). Figyelembe véve, hogy e juttatás a munkavállaló nettó jövedelmét terheli [ennek oka, hogy a biztosítási díjból adóelőleg (és járulék) levonására nincs mód, ezért a munkáltató az általa a munkavállaló helyett megfizetett adóelőleget (és járulékot) a munkavállalóval szembeni követelésként köteles nyilvántartásba venni, és e követelését a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe beszámíthatja], ezért a kifizetők (munkáltatók) a magánszemélyek javára adóköteles díjú biztosításokat jellemzően nem kötnek A kifizetői adóztatás bevezetésével összefüggő egyéb módosítások A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettségének átfogó módosításával összefüggő változás, hogy a nem önálló tevékenységre tekintettel más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj abban az esetben minősül a biztosított személy nem önálló tevékenységből származó bevételének, ha az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli [Szja-tv. 25. (1) bekezdés]. Ez az eset fordul elő például akkor, ha az adóköteles díjú személybiztosítást külföldi, kifizetőnek nem minősülő gazdálkodó (külföldi munkáltató) köti a munkavállaló javára, továbbá akkor is, ha például a kifizető (munkáltató) a nem önálló tevékenységgel összefüggésben személybiztosításnak nem minősülő biztosítást köt a magánszemély (munkavállaló) javára. Tekintettel arra, hogy 2013-tól a munkáltató főszabályként kifizetői adókötelezettség mellett köthet a munkavállaló javára adóköteles díjú személybiztosítást (élet-, baleset- és betegségbiztosítást), ezért az Szja-törvény bérfogalmában a munkaviszonyból származó jövedelemnél indokolt törölni az adóköteles biztosítási díjra vonatkozó kivételszabályt [Szja-tv pont a) alpont] A biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának új szabálya, a biztosításból származó kamatjövedelem újrafogalmazott kedvezményrendszere A kamatjövedelem megállapításának új szabálya január 1-jétől módosul a biztosításból származó kamatjövedelem meghatározásának szabálya. Az adómentes és adóköteles díjú biztosítások újrafogalmazása következtében jelentősen egyszerűsödik a biztosítói kifizetések személyi jövedelemadókötelezettsége. A biztosító által nyújtott szolgáltatás (kivéve a kamatjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek minősülő bevételt, a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összegét, valamint a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből az adóköteles részt) jellemzően

12 adómentes. Így adómentes az a szolgáltatás, amelyet a biztosító kockázati biztosítási szerződés alapján nyújt, továbbá adómentes a vegyes (kockázati és nem kockázati) biztosításhoz kapcsolódóan nyújtott haláleseti, balesetbiztosítási, betegségbiztosítási szolgáltatás is. Ugyancsak adómentes a biztosító Szja-törvényben foglalt feltételeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási szolgáltatása. A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege oly módon adóköteles, ahogyan a biztosító szolgáltatásával pótolt jövedelem eredetileg adóköteles lett volna. A kockázati biztosításnak nem minősülő (vegyes) biztosításokból (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) kivéve, ha a biztosító teljesítése előzőek szerint adómentes kamatjövedelem keletkezik, ha a biztosítói kifizetés a magánszemély és/vagy kifizető által befizetett biztosítási díjak összegét meghaladja. A december 31-ét követően kötött teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás alapján teljesített biztosítói kifizetés (ide nem értve a haláleseti kifizetést, mert az adómentes) minden esetben egyéb jövedelemként adóköteles, feltéve, hogy a biztosítás díját kifizető fizette. Amennyiben egy adott biztosítói teljesítésre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni, úgy a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg minősül kamatjövedelemnek [Szja-tv. 65. (1) bekezdés d) pont]. A törvény e helyen ugyanakkor azt is kimondja, hogy nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját, tekintettel arra, hogy a kockázati biztosítás díja nem befektetési célú kiadás, így annak figyelembevétele a befektetési céllal befizetett díjakra jutó kamatjövedelem kiszámításakor indokolatlan. E kivételszabály azt biztosítja, hogy a kockázati biztosítás (a biztosító kockázatban állásának) díjával függetlenül attól, hogy azt ki fizette, vagy, hogy az adóköteles volt-e vagy sem a kamatjövedelem ne legyen csökkenthető. Amennyiben a biztosító az összes biztosítási díjon belül a kockázati biztosítás díját a számviteli jogszabályok alapján elkülönítve nem mutatja ki, akkor kizárólag a kamatjövedelem kiszámításakor a kockázati biztosítás díját a törvényben előírt módszerrel (a biztosítási díj adott százaléka) kell meghatározni, a következők szerint. Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a befizetett díj 10 százalékát (függetlenül attól, hogy az rendszeres díjnak vagy eseti díjnak minősül), egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1 százalékát kell kockázati biztosítási díjnak tekinteni [Szja-tv. 65. (6a) bekezdés]. További előírások vonatkoznak arra az esetre, ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg. Ekkor a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés a biztosítói teljesítés időpontjában történő megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során. A kamatjövedelem előzőek szerinti új számítási szabályával összefüggésben (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az Szja-törvény 65. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W. (3) bekezdés b) pont] A biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózása Az Szja-törvény január 1-jétől a tartós befektetésből származó jövedelem kedvezményes adózási szabályait alapul véve (így különösen figyelemmel a tbsz-nél előírt gyűjtőévre és a tbsz zárt rendszerére) újrafogalmazza a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményének szabályait. Az új szabályok alapján nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót: egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 5. év elteltével vagy az után következik be; rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik be (tekintettel arra, hogy egy rendszeres díjfizetésű, 10 éves tartamú biztosítás esetében a befizetett díjak átlagosan 5 évet töltenek befektetésben). Nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját: egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be; rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be [Szja-tv. 65. (3) bekezdés a) pont ac) ad) alpont]. A törvény a kamatjövedelem előzőek szerinti kedvezményes adózásához további feltételeket ír elő: 1. A biztosítási szerződésre fizetett eseti díjak Nem alkalmazhatók az előzőekben említett kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (így különösen eseti, rendkívüli, soron kívüli díj fizetése) történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (vagy díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Az eseti (rendkívüli, soron kívüli) díjak elkülönített biztosítói nyilvántartása esetén az elkülönített összegeket az adókötelezettség megállapítása során úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor a szerződés létrejötte időpontjának az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül) [Szja-tv. 65. (3a) bekezdés a) pont]. Ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül az Szja-törvény 65. (3) bekezdésében előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében 3 év, 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetében 6 év, 10 év) már eltelt, úgy a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai alkalmazhatók [Szja-tv. 65. (3b) bekezdés]. 2. A rendszeres díjak növelésének (indexálásának) mértéke Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok akkor sem, ha a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét [Szja-tv. 65. (3a) bekezdés b) pont] adó-kódex 2012/11 12.

13 A biztosításból származó kamatjövedelem új kedvezményes adózási szabályával összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a kedvezményes adózási szabályok alkalmazása során az elvárt díjon felül január 1. előtt teljesített díjfizetést (az adózókat hátrányosan érintő új szabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel) figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W. (3) bekezdés c) pont] A biztosítói kifizetések újrafogalmazott adókötelezettsége A biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettsége felülvizsgálatának részeként január 1-jétől módosulnak az adómentes biztosítói kifizetések. A biztosító szolgáltatása 2013-tól is jellemzően adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpontjának felvezető szövege). Az Szja-törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a balesetbiztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíjbiztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pont]. A személybiztosítás alapján nyújtott, az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adózik [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont c) pont, 65. (1) bekezdés d) pont, 28. (2) bekezdés]. A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amilyen jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont a) pont és 1. (9) bekezdés a) pont]. A baleset- és betegségbiztosítás alapján a biztosító által nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás (például táppénzbiztosítás alapján nyújtott táppénzszolgáltatás) adókötelezettségére a következők érvényesek: magánszemély szerződő esetében a biztosító által nyújtott szolgáltatás teljes egészében adómentes (a magánszemély a veszélyközösség tagjaként a biztosítási díjjal valójában megfizeti a szolgáltatás ellenértékét); a kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében (vagyis amikor a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában a kifizető által fizetett biztosítási díj formájában adómentes jövedelmet szerez) vizsgálni szükséges, hogy a kifizetés (baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás, ideértve a napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) meghaladja-e a jövedelemkiesés (vagy más jogcímen, ha a biztosító szolgáltatása napi térítésként vagy a napok száma alapján meghatározott) időszakára a napi 15 ezer forintot: ha a jövedelempótló szolgáltatás nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, a kifizetés egésze adómentes [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.7. alpont c) pont], amennyiben a jövedelmet pótló szolgáltatásnak van adóköteles része, úgy ezen adóköteles rész utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint ennek hiányában egyéb jövedelemként kell megállapítani [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.6. alpont b) pont]. 15

14 A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra vonatkozó különös szabályok A december 31-ét követően kötött teljes életre szóló, viszszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításból (feltéve, hogy annak díját kifizető fizette) egyéb jövedelem keletkezik: 1. Bármely biztosítói teljesítéskor (ide nem értve a haláleseti kifizetést, mert az adómentes) A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás magánszemély általi visszavásárlásakor, előbbi életbiztosítás határozott tartamúvá történő átalakítását követő lejárati szolgáltatás igénylésekor egyéb jövedelem keletkezik. A szerződő kifizető helyébe lépő biztosított magánszemélynél (visszavásárláskor), a kedvezményezett magánszemélynél (lejárati szolgáltatás igénylésekor) egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által juttatott vagyoni értékből a biztosított által fizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész [Szja-tv. 28. (2) bekezdés a) pont]. 2. A törvényben nevesített két szerződésmódosítás esetén (biztosított-csere alkalmával, illetve a teljes életre szóló életbiztosítás határozott tartamúvá történő átalakításakor) Biztosított-csere esetén a biztosítási szerződés módosításának időpontjában egyéb jövedelemnek minősül az eredeti biztosított magánszemélynél a visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész. Ugyancsak egyéb jövedelem keletkezik a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás határozott tartamúra történő átalakítása során [Szja-tv. 28. (2) bekezdés b) pont]. A teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokból származó egyéb jövedelemmel összefüggésben a biztosítónak akkor is a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint kell eljárnia, ha tényleges kifizetés nem történik. Azaz a biztosítás adóköteles átalakítása, módosítása esetén a biztosítónak meg kell állapítania a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás értékét, illetve arról igazolást kell kiállítania. Az említett életbiztosításokból származó egyéb jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem a biztosítónak, hanem a magánszemélynek kell megfizetnie. Főszabály szerint az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék. Ha azonban a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől de legkorábban január 1-jétől számított 10 évet követő időpontra esik, az egészségügyi hozzájárulás mértéke csak 14 százalék. E speciális kedvező szabály elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a magánszemélyek a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításukat valóban hosszú távon legalább 10 évig fenntartsák [Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény 3. (7) bekezdése és 11. (11) bekezdés e) pontja]. Amennyiben az egyéb jövedelem megállapítását követően ismételten jövedelmet kell a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítással összefüggésben megállapítani, akkor az egyéb jövedelmet, mint adóköteles biztosítási díjat lehet figyelembe venni az adókötelezettség ismételt megállapítása során. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás díja 2013-ban is megtartja adómentességét, ugyanakkor az e biztosításokra vonatkozó egyéb szabályok pontosabbak, és ezáltal könnyebben betarthatóak és ellenőrizhetőek lettek. A visszaélések lehetőségét zárja ki az, hogy csak a rendszeres díjak lehetnek adómentesek, az adómentes díjakról adatszolgáltatást kell teljesíteni, a biztosítási díjak utólagos leadózásával a biztosítás hozamát nem lehet kamatjövedelemmé (adómentessé) konvertálni, és a biztosítási szerződés átalakításával az adókötelezettséget nem lehet minimalizálni Az új biztosítási szabályokkal összefüggő átmeneti rendelkezések Az Szja-törvény a biztosítások személyi jövedelemadó-kötelezettségével összefüggésben január 1-jétől módosuló szabályok alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz A december 31-ig megkötött teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra vonatkozó átmenet A biztosításokra vonatkozó személyi jövedelemadó-szabályok újrakodifikálása miatt átmeneti rendelkezés vonatkozik a január 1-jét megelőzően kötött, teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra. Ha ugyanis a biztosító december 31-ét követően olyan biztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a december 31-ig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre az Szja-törvény december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb [Szja-tv. 84/W. (2) bekezdés] A biztosító által január 1-je előtt adott engedmény Az adómentes biztosítási díj új meghatározásával összefüggésben átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az 1. számú melléklet 6.3. alpontja (adómentes biztosítási díj) és a pontja (kockázati biztosítás) alkalmazása során a január 1-je előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W. (3) bekezdés a) pont] A január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díj január 1-jétől módosul a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának szabálya. A kamatjövedelem új számítási szabályával összefüggésben átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az Szja-törvény 65. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W. (3) bekezdés b) pont] A január 1-je előtt fizetett eseti díj január 1-jétől módosulnak a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményére vonatkozó szabályok is [Szja-tv. 65. (3) (3b) bekezdés]. E módosítással függ össze az az átmeneti rendelkezés, mely szerint az Szja-törvény 65. (3a) bekez adó-kódex 2012/11 12.

15

16 désének alkalmazása során az elvárt díjon felül január 1-je előtt teljesített díjfizetést figyelmen kívül kell hagyni [Szja-tv. 84/W. (3) bekezdés c) pont] Az új biztosítási szabályokkal összefüggő egyéb módosítások A mezőgazdasági őstermelő által kötött biztosítás Az Szja-törvény 2012-ben hatályos szabálya alapján a mezőgazdasági őstermelő költségként számolhatja el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díját, az életbiztosításnál feltéve, hogy az őstermelő e címen nem vett igénybe adókedvezményt (Szja-tv. 3. számú melléklet I. Fejezet 8. pont) tól e pontban a kockázati élet- és balesetbiztosítás megfogalmazás kockázati biztosítás -ra módo sul (amely megfogalmazásba a kockázati élet- és balesetbiztosításon kívül a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik), ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozás (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül kerül Az egyéni vállalkozó által kötött biztosítás Az Szja-törvény 2012-ben hatályos rendelkezése alapján az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítottja az alkalmazott [Szja-tv. 11. számú melléklet I. fejezet 5. pont] január 1-jétől e rendelkezés úgy módosul a kialakult jogértelmezésnek megfelelően, amely jogértelmezés összhangban van a társaságiadó-alanyok esetében alkalmazott költségelszámolással, hogy az egyéni vállalkozó adóköteles biztosítási díj esetében abban az esetben számolhatja el az alkalmazott javára kötött biztosítás díját, amennyiben a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó. Az Szja-törvény évi szabálya alapján az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díját az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt (Szja-tv. 11. számú melléklet I. fejezet 9. pont) tól e pontban a kockázati élet- és balesetbiztosítás megfogalmazás kockázati biztosítás -ra módosul (amely megfogalmazásba a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik), ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozás (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül kerül A befektetési alapkezelőket érintő módosítások 2013-tól a befektetési alapkezelő is befektetési szolgáltatónak minősül (Szja-tv pont). Ennek az a következménye, hogy az általa, közvetlenül (más befektetési szolgáltató közbeékelődése nélkül) kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, továbbá az, hogy az alapkezelő is jogosult tartós befektetési szerződést kötni ügyfeleivel Az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket érintő változás Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körébe 2013-tól nem tartozik bele a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet. E rendelkezéshez azonban az ügyletek méltányos lezárását lehetővé tévő átmeneti rendelkezés is kapcsolódik. Amennyiben a magánszemély január 1-jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírt szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében, az így megszerzett értékpapír december 31-ét követő átruházása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, ha egyebekben az ügylet megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó előírásoknak. Tehát az átruházás ellenében szerzett bevétel abban az esetben minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származónak, ha azt befektetési szolgáltató közreműködésével, szokásos piaci értéken kötik [Szja-tv. 67/A. (3) bekezdés, 84/W. (5) bekezdés] A tartós befektetési szerződést (TBSZ) érintő változások A tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásába úgy kerülhet értékpapír, ha azt ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében szerzi meg a szerződő magánszemély. Mivel 2013-tól az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körébe nem tartozik bele a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet, 2013-tól a TBSZ lekötési nyilvántartásába sem vehető fel ilyen értékpapír (köznapian szólva: 2013-tól már nem kerülhet a TBSZ-re zárt körben kibocsátott értékpapír). De a már TBSZ-en nyilvántartott, zárt körben kibocsátott értékpapírok esetében is igaz, hogy 2013-tól az átruházásuk már nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, az átruházás ellenében megszerzett bevételt sem lehetne e TBSZ keretébe tartozónak tekinteni. Ez pedig azt a méltánytalan helyzetet eredményezhette volna, hogy ezek a papírok beragadnak a TBSZ-en, vagy átruházásuk szükségszerűen a lekötés megszakításának minősült volna, s így az adókötelezettséget meg kellett volna állapítani. Erre tekintettel átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy amennyiben január 1-jét megelőzően a magánszemély tartós befektetési szerződésének lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, az említett értékpapír december 31-ét követő ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében történő átruházása ellenében megszerzett bevételt a magánszemély tartós befektetési szerződésének lekötési nyilvántartásában kell feltüntetni. Szintén az átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy amennyiben január 1-jét megelőzően a magánszemély tartós befektetési szerződésének lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, az december 31-ét követően is az említett nyilvántartásban szerepeltethető, továbbá azt is, hogy az említett értékpapírra december 31-ét követően kifizetett (jóváírt) osztalékot, kamatot és más hasonló hozamot is itt kell nyilvántartani [Szja-tv. 84/W. (5) bekezdés] tól a TBSZ-re már az első befizetés is történhet külföldi fizetőeszközben, az első befizetés 25 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz is lehet [Szja-tv. 67/B. (2) bekezdés]. Pontosító rendelkezés, hogy a (három- és ötéves) lekötési időszakok végén megállapítandó lekötési hozamokat nem a lekötési időszak utolsó napján (ahogy a törvény 2012-ben hatályos rendelkezése szólt), hanem az utolsó munkanapjára kell megállapítani, hiszen a hozam megállapításának van némi technikai időszükséglete (valamint e napra az eszköz szokásos piaci értéke pontosabban megállapítható). Megjegyzendő, hogy az ötéves lekötési időszak végén a hozam megállapításának gyakorlati jelentősége nincs, hiszen az adómentes (0 százalékkal adózik) [Szja-tv. 67/B. (4) bekezdés] adó-kódex 2012/11 12.

17 73 Az Szja-törvény 2013 előtt hatályos szabályai nem tartalmaztak rendelkezést arra az esetre, ha az egyébként már TBSZ-en nyilvántartott értékpapírt a kibocsátó átalakítja (kicseréli). Az ezt rendező új rendelkezés szerint nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha a magánszemély úgy nyilatkozik a befektetési szolgáltatónak, hogy az átalakított (kicserélt) értékpapírt vagy ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt az értékpapír helyett kapott pénzösszeget a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. Annak érdekében, hogy az előbbi szabály ne szolgálhasson arra, hogy 2013 után zárt körben kibocsátott értékpapír mégis a TBSZ-re kerülhessen, a törvény arról is rendelkezik, hogy értékpapír zárt körben kibocsátott értékpapírrá történő átalakítása (kicserélése) csak abban az esetben nem minősül a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt, és arra pénzben jogosult, feltéve, hogy ezt a pénzösszeget nyilatkozatával a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. A magánszemély az említett nyilatkozatait addig az időpontig teheti meg, amíg az átalakítandó (kicserélendő) értékpapír a tartós befektetési szerződés keretében a befektetési szolgáltató által vezetett értékpapírszámlán, értékpapír letéti számlán szerepel. Nyilatkozat hiányában az említett számlákról az értékpapír átalakítása (kicserélése) miatti kivezetését a kivezetés napjával a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni [Szja-tv. 67/B. (4a) bekezdés] Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) nyugdíjszolgáltatásának adómentessége 2013-tól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a NYESZ-számla nyugdíjszolgáltatása akkor adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. A korábbi 2013 előtti szabályozás szerint a nyugdíjszolgáltatás adómentességhez elegendő volt a megelőző 3. adóévben történő taggá válás, illetve számlanyitás. Természetesen a már létrejött tagi jogviszonyokat, megkötött NYESZ-számlákat az új előírás nem érintheti visszamenőlegesen hátrányosan, ezért átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját január 1-jét megelőzően nyitotta meg, illetve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi jogviszonya január 1-jét megelőzően keletkezett, a magánszemélyt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére a december 31-én hatályos szabályokat lehet alkalmazni [Szja-tv. 84/W. (8) bekezdés, 1. számú melléklet 6.5. alpont]

18 A NYESZ-számlával összefüggő módosítások 2013-tól a 2012-t követően nyitott NYESZ-számla nyugdíjszolgáltatása csak azzal a feltétellel adómentes, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett. Ha a kifizetés nyugdíjszolgáltatásként, de nem adómentesen történik, a NYESZ-számlán képződött hozamot meg kell állapítani, amely hozam egyéb jövedelemként adóköteles tól tehát nem annak van jelentősége, hogy nyugdíjszolgáltatásról van-e szó, hanem annak, hogy ez adómentes-e. E körülmény átvezetése az Szja-törvény 28. -ának (17) bekezdését érinti. Az Szja-törvény 67. -a (9) bekezdésének c) pontja arra vonatkozóan tartalmazott rendelkezést, hogy mit kell tekinteni a NYESZ-számlán lévő pénzügyi eszköz megszerzésre fordított értékeként, ha a NYESZ-számla nyugdíjszolgáltatás a 2013-tól helyes fogalomhasználattal adómentes nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt szűnik meg. Ekkor az eszköz megszerzésére fordított értékként az eszközre az általános szabályok szerint megállapítható szerzési érték vagy a számla megszűnésekor az eszköz szokásos piaci értéke közül a magasabb érték vehető figyelembe. Nem tartalmazott viszont rendelkezést a törvény a tekintetben, hogy mit kell az eszköz szerzésére fordított értéknek tekinteni, ha nem adómentes megszűnés, kifizetés, eszközkivonás történik. A 2013-tól hatályos előírás szerint a nyugdíj-előtakarékossági számla nem adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha az Szja-törvény 28. -a (17) bekezdésének rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke vehető figyelembe. Ha szintén az Szja-törvény 28. (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem nem keletkezik, az általános szabályok szerint megállapítható megszerzésre fordított érték vehető figyelembe a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként. E rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről [Szja-tv. 67. (9) bekezdés c) pont] A külföldről származó osztalék után fizetendő adó megfizetésének határideje A külföldről származó osztalék után az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A 2013 előtt hatályos szabályozás szerint adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12-éig kellett megfizetni [Szja-tv. 66. (3) bekezdés]. 5. Új és módosuló adómentes bevételek 5.1. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás adómentessége Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) kormányrendelet alapján meghatározott feltételek esetén a magánszemélyek a központi költségvetésből otthonteremtési kamattámogatást igényelhetnek. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet egyes otthonteremtési kamattámogatásos hitelek nyújtását azzal a feltétellel teszi lehetővé, hogy a magánszemély késedelmes jelzáloghiteléből a hitellel terhelt ingatlan vételárából törleszteni nem tudott rész megfizetésétől a hitelintézet eltekint június 20-ától az Szja-törvény 1. számú mellékletének alpontja kiegészült az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás adómentességével, így a továbbiakban ezen alpont alapján adómentes a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás (Szja-törvény 1. számú melléklet alpont) Adómentes az az összeg, amelyet a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni április 1-jétől adómentes az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni (Szja-törvény 1. számú melléklet 2.8. alpont) A közszférában dolgozó magánszemély gyűjtőszámlahitelével kapcsolatos adómentesség Az Szja-törvény 1. számú melléklet 2.9. alpontja alapján április 1-jétől adómentes az az összeg, amelyet a közszférában dolgozó magánszemély a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként, 13/A. -a alapján egyszeri vissza nem térítendő támogatásként kap a magánszemély. (Szja-törvény 1. számú melléklet 2.9. alpont.) 5.4. A hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet által elengedett összeg adómentessége június 20-ától adómentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) kormányrendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet elenged, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlanának a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételárát teljes egészében hátraléka törlesztésére fordítja (Szja-tv. 1. számú melléklet alpont) adó-kódex 2012/11 12.

19 A szociális szövetkezettől kapott egyes juttatások adómentessége A szövetkezetekről szóló évi X. törvény, az illetékekről szóló évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény módosításáról szóló évi XXXVII. törvény alapján módosult a szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet, így lehetővé vált az új típusú szociális szövetkezetek létrehozása. A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, melynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A szociális szövetkezetek elsősorban a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-előállítás területén működnek, ezért jellemzően a saját maguk által előállított, megtermelt növényi, állati termékeket, illetve az ezekből előállított élelmiszereket osztják ki a személyesen közreműködő tagjaiknak munkájuk ellenértékeként. A szociális szövetkezetek működésére tekintettel június 20-tól adómentes a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetekről szóló évi X. törvény 56. (1) bekezdése szerint termék termelésével vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Az élelmiszer-juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni (Szja-tv. 1. számú melléklet pont). Tekintettel arra, hogy az iskolaszövetkezeteknek elsősorban nem az a célja, hogy a magánszemélyek önfenntartását biztosítsák, így az e szervezetektől kapott juttatásokra az adómentesség nem alkalmazható Az Abel-díjhoz kapcsolódó pénzjutalom A norvég kormány által a Nobel-díj mintájára alapított matematikai Abel-díj kapcsán a Nobel-díjjal és más hasonló tudományos díjakkal azonos elbírálás érdekében az adományozó szervezet által adott pénzjutalom június 20-ától mentesül az adó alól (Szja-tv. 1. számú melléklet 4.5. alpont). Az Szja-törvény 84/V. -ának átmeneti rendelkezése értelmében az adómentességet a január 1-jétől megszerzett jövedelemre lehet alkalmazni A természetbeni gyermekvédelmi támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény október 1-jétől hatályos 20/A. -a szerint a települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek

20 meghatározott feltételek fennállása esetén természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. Erre tekintettel január 1-jétől adómentes a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek a települési önkormányzat jegyzője által fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható, az Erzsébet-programról szóló törvény szerinti Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatás (Szja-tv. 1. számú melléklet alpont). A 2012-ben hatályos Szja-törvény nem rendelkezett a támogatás adómentességéről, viszont tekintettel arra, hogy ilyen támogatás már 2012-ben is adható volt, ezért az Szja-törvény átmeneti rendelkezés beiktatásával rögzíti a bevétel visszamenőleges adómentességét [Szja-tv. 84/W. (7) bekezdés] A menedékesnek juttatott ellátások A menedékjogról szóló törvény végrehajtásról szóló 301/2007. (XI. 9.) kormányrendeletben felsorolt támogatások január 1-jétől adómentesnek minősülnek. Eszerint adómentes a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően az étkezési hozzájárulás, a higiénés hozzájárulás, a szabad felhasználású költőpénz, az oktatási, nevelési költségek megtérítése, a beiskolázási támogatás, a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás, a rendszeres létfenntartási támogatás, lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás (Szja-törvény 1. számú melléklet alpont) Az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott egyes juttatások adómentessége január 1-jétől adómentes az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás melyet az Európai Unió finanszíroz, melynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el. Az adómentesség tevékenység ellenértékének adott juttatásra (ideértve különösen a szakértői díjat) nem alkalmazható. A szakértői díj (mint tevékenység ellenértéke) továbbra is az összevont adóalap részeként adóköteles A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére biztosított adómentesség január 1-jétől adómentes a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére járó egyenruházati ellátmány terhére, az egyenruházati ellátmány éves összegének legfeljebb 15 százalékáig terjedő összegben adott pénzbeli juttatás [Szja-tv. 1. számú melléklet alpont] Az EU pénzügyi alapjai terhére, pályázati úton elnyert támogatásból biztosított szolgáltatás adómentessége A 2012-ben hatályos szabályok szerint egyes meghatározott juttatásnak minősült a munkáltató által a dolgozóknak az EU pénzügyi alapjai terhére, pályázati úton elnyert támogatásból (például TÁMOP, ÁROP) biztosított szolgáltatás. Az Szja-törvény 1. számú mellékletének alpontja értelmében az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek, a munkáltató a szolgáltatást bármely, vagy ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi, a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a Munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, valamint az utóbbi magánszemély közeli hozzátartozói (Szja-tv. 1. számú melléklet alpont). Az Szja-törvénybe iktatott átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a mentesség már a január 1-jét követően a feltételeknek megfelelően biztosított szolgáltatásra is alkalmazható legyen [Szja-tv. 84/W. (7) bekezdés] A Bolyai díj Magyar magánszemélyek 1998-ban alapítványt hoztak létre, amely 2000-től kezdődően kétévente tudományterülettől függetlenül Bolyai János Alkotói Díj néven elismerést adományoz egy magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjazott személyére bárki tehet javaslatot, a döntést a köztársasági elnök vezetésével működő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, illetve az alapítók által delegált tagokból álló Díjbizottság ítéli oda. Más magánszemélyek által alapított tudományos és művészeti díjakhoz hasonlóan január 1-jétől adómentes a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat). (Szja-törvény 1. számú melléklet 4.5. alpont) adó-kódex 2012/11 12.