2. számú melléklet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének /2011. (.). számú PSZÁF rendelethez KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ TARTALOMJEGYZÉK

Átírás

1 2. számú melléklet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének /2011. (.). számú PSZÁF rendelethez KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ... 4 AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 4 I.1. Kapcsolódó jogszabályok... 4 I. 2. Rövidítések... 5 I.3. Fogalmak... 5 I.4. Az adatszolgáltatás formai követelményei... 6 I.5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei... 8 II. RÉSZ AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK II.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény adatszolgáltatás egyedi és konszolidált táblák II.1.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény egyedi és konszolidált alaptáblák II CAA Hitelintézetek szavatoló tőke számítása II CAB Hitelintézetek szavatoló tőkekövetelmény számítása II KCAA Hitelintézetek összevont alapú szavatoló tőke számítása II KCAB Hitelintézetek összevont alapú tőkekövetelmény számítása II KCAC Összevont alapú tőkekövetelmény számítása részletező tábla: II.1.2. Évközi auditált jelentés - Hitelintézetek szavatoló tőke és tőkekövetelmény számítása54 II ACAA Évközi auditált jelentés Hitelintézetek szavatoló tőke számítása II ACAB Évközi auditált jelentés Hitelintézetek tőkekövetelmény számítása II.1.3. Hitelintézetek minimális szavatoló tőke szükségletének számítása - egyedi és konszolidált táblák II A Szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére II B Fizetőképességi mutató számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére II SACAA Hitelintézetek szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére II SACAB Hitelintézetek tőkekövetelmény számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére II A Összevont alapú szavatoló tőke számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére II B Összevont alapú fizetőképességi mutató számítás - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére

2 II KSACAA Hitelintézetek összevont alapú szavatoló tőke számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére II KSACAB Hitelintézetek összevont alapú tőkekövetelmény számítása - Átmeneti rendelkezés IRB bankok részére II.2. Hitelezési kockázati, nagykockázati, piaci kockázati és működési kockázati tőkekövetelmény II.2.1. Hitelezési kockázat Hitelezési-, partnerkockázat és nyitvaszállítások tőkekövetelménye SA módszer egyedi és konszolidált táblák II CS, 1CS-151CS, valamint KCS, K1CS-K151CS II.2.2. Hitelezési kockázat Hitelezési-, partnerkockázat és nyitvaszállítások tőkekövetelménye IRB módszer - egyedi és konszolidált táblák II CIF és C1CIF-C32CIF, valamint KCIF és KC1CIF-KC32CIF II CIA és C1CIA-C431CIA, valamint KCIA és KC1CIA-KC431CIA II CQ és KCQ II.2.3. Hitelezési kockázat Elszámolási kockázati tőkekövetelmény egyedi és konszolidált táblák II CTS és KCTS II.2.4. Hitelezési kockázat Értékpapírosítás tőkekövetelménye egyedi és konszolidált táblák87 II SECSA, 2SECSA, K1SECSA, K2SECSA II SECIRB, 2SECIRB, K1SECIRB, K2SECIRB II SECD, KSECD II.2.5. Hitelezési kockázat IRB módszer mellett sztenderd módszer alá tartozó kitettségek és tőkekövetelmények - tartós mentesség és fokozatos bevezetés egyedi és konszolidált táblák II TCIF- K2TCIF Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (FIRB módszer - tartós mentesség) II TCIF- K4TCIF Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (FIRB módszer - fokozatos bevezetés) II TCIA- K2TCIA Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (AIRB módszer - tartós mentesség) II TCIA- K4TCIA Kitettség eredeti értéke és tőkekövetelmény (AIRB módszer - fokozatos bevezetés) II.2.6. Nagykockázati tőkekövetelmény egyedi és konszolidált táblák II C1LE- KC1LE Banki és kereskedési könyvi nagykockázat-vállalás II C2LE- KC2LE Ügyfélcsoport-tagok banki és kereskedési könyvi nagykockázatvállalásai II C3LE- KC3LE A legnagyobb ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal szembeni banki és kereskedési könyvi kockázati kitettség II.2.7. Piaci kockázati tőkekövetelmény egyedi és konszolidált táblák

3 II M1T-KM1J Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciós kockázatai II M2R, KM2R Piaci kockázat: a részvények pozíciós kockázatai II M3D, KM3D Piaci kockázat: devizakockázat II M4A, KM4A Piaci kockázat: áruk II M5M, KM5M Piaci kockázat: belső modellek II M6AM, KM6AM és M6B01M, KM6B01M Piaci kockázat: belső modellek részletezése II.2.8. Működési kockázat tőkekövetelménye egyedi és konszolidált táblák II OP KOP II OPD K1OPD II OPD K2OPD II.3. Tőkemegfelelési kiegészítő táblák II Egyedi tőkemegfelelési kiegészítő táblák II C11H és C12H Mérlegen kívüli kitettségek, partnerkockázattal rendelkező kitettségek II C2H, C21H, C22H Befektetési korlátozások II C3H Partnerkockázati kitettségek II C43H Belső hitelek II C54H Kereskedési könyvben vállalt nagykockázat és a nagykockázat-vállalási korlát tárgyhavi túllépései II C6B, C6K Banki és kereskedési könyvi országkockázat II Konszolidált tőkemegfelelési kiegészítő táblák II KC11H illetve KC12H Összevont alapú mérlegen kívüli kitettségek, partnerkockázattal rendelkező kitettségek II KC2H Összevont alapú befektetési korlátozások II KC3H Összevont alapú partnerkockázat II KC6B és KC6K Összevont alapú banki és kereskedési könyvi országkockázat

4 I.RÉSZ AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I.1. Kapcsolódó jogszabályok A CRD szabályait leképező pénzügyi tárgyú jogszabályok: - a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.), - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), - a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.), - a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), - a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény - a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és a nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.), - az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról szóló 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: Öszpr.) - a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) - a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.), - a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.), - a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkr.), - a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pkkr.), - a befektetési vállalkozás kockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet befektetési vállalkozás esetén (a továbbiakban: Bhkr.), - az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekről szóló 344/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hmk.rendelet) Egyéb jogszabályok: - a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.), - a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.), - a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.), 4

5 - a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszkr.). I. 2. Rövidítések A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket külön magyarázat hiányában a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni. AIRB: a saját CCF és LGD becslést alkalmazó fejlett IRB (angolul: Advanced Internal Rating Based Approach, a továbbiakban: AIRB módszer), a Hpt. 75/C (6) (8) bekezdésekben meghatározott tartalmú fogalom. CCF: hitelegyenértékesítési tényező (angolul: credit conversion factor, a továbbiakban CCF) a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 6. pontban meghatározott fogalom. CRM: hitelezésikockázat-mérséklés (angolul: credit risk mitigation, a továbbiakban CRM) a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 7. pontban meghatározott fogalom. EGT állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland) EKB: Európai Központi Bank EU, EK: Európai Unió, Európai Közösségek, a Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 47. pontja figyelembevételével. FIRB: nem saját CCF és LGD becslést alkalmazó alap IRB (angolul: Foundation Internal Rating Based Approach, a továbbiakban: FIRB módszer), a Hpt. 76/C (1) (5) bekezdésekben meghatározott tartalmú fogalom. GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euróövezet) január 1-jétől 17 EU-tagország tartozik ide: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia és Észtország. IRB: kockázattal súlyozott kitettségérték meghatározásának belső minősítésen alapuló módszere (angolul: Internal Rating Based Approach, a továbbiakban: IRB módszer), a Hpt. 76/B-76/D. - okban meghatározott tartalmú fogalom. KBF: kollektív befektetési forma a Tpt.-ben meghatározott fogalom (ideértve a befektetési alapot is) KCGE: különleges célú gazdasági egység (angolul: SPE, SPV Special Purpose Entity, Special Purpose Vihacle) a Hkr. -ben meghatározott fogalom LGD: nemteljesítéskori veszteségráta (angolul: loss given default, a továbbiakban LGD) a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 17. pontban meghatározott fogalom. PD: nemteljesítési valószínűség (angolul: probability of default, a továbbiakban PD), a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 16. pontban meghatározott fogalom. SA: kockázattal súlyozott kitettségérték meghatározásának sztenderd módszere (angolul: Standardised Approach, a továbbiakban: SA módszer), a Hpt. 76/A. -ban meghatározott tartalmú fogalom. VaR: kockáztatott érték (angolul: Value at Risk, a továbbiakban VaR), a Kkr pontban meghatározott fogalom. I.3. Fogalmak Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek. Garanciák: Olyan előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek, amelyek olyan kötelezettségvállalásokon alapulnak, amelyek kielégítik a Hkr. 108., 108/A., , 125/A. és okban leírt minimumkövetelményeket (pl. garancia, készfizető kezesség), és amelyek nem minősülnek hitelderivatívának. 5

6 Hitelderivatívák: A hitelderivatívák típusai és elismerhetőségének kritériumai meghatározását lásd a Hkr és okban. Értékpapírosítás: Az Épkr. 2. (1) bekezdés 2. pontban ilyenként meghatározott ügylet. Kitettség: A Hpt. 2. számú melléklet III/A. fejezet 12. pontban meghatározott fogalom. Kitettségi osztály/alosztály: A COREP táblákban az eszközöket, vagy az azok kötelezettjeit, illetve a kötelezettségeket vagy azok jogosultjait csoportokba kell sorolni. Közszektorbeli intézmény: A Hpt. 2. számú melléklet III/A. 14. pontban ilyenként meghatározott fogalom. Különleges hitelezési kitettség: A Hkr. 26. (2) bekezdés szerinti fogalom Óvadék: Ptk szerinti fogalom A COREP táblákban szereplő, a hazai általános jogszabályoktól eltérő tartalmú kitettségi osztályok: Lakosság: a természetes személyek, továbbá a KKV-k azon része, amely méretében és homogenitásában megfelel a Hkr. 11. (1) bekezdésében, valamint a Hkr. 27. (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek. Mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban KKV): a Hpt. 2. számú melléklet III/A fejezet 25. pontjában meghatározott fogalom szerint. Nemzetközi szervezetek: a Hkr. 8. -ában felsorolt intézmények (SA módszer), amelyek az IRB módszer szerint a Központi kormányzat és központi bank kitettségi osztályba sorolandók [Hkr. 24. c) pont]. Vállalkozások közé sorolandó KKV-k: a KKV-k azon része, amely nem felel meg a Hkr. 27. (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek. I.4. Az adatszolgáltatás formai követelményei Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet. A tőkemegfelelési rendelet jelentéseit a R. 4. (3) bekezdése értelmében az azonos vonatkozási időszakra szolgáltatandó általános adatszolgáltatási rendelet jelentéseivel együtt, összevontan kell megküldeni a Felügyelet részére. Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza a Kihelyezett Adatküldő Program (KAP) Felhasználói kézikönyve. A KAP rendszer (a feltöltött küldemény jogosultsági, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésének és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében) a beküldéstől számított 24 órán belül (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén visszautasított, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig feldolgozott üzenetet kap az adatszolgáltató. A feldolgozott üzenet tekintendő a teljesítés igazolásának. Az adatszolgáltatás egyéb formai követelményei: A vonatkozás időszak kezdete a tárgyidőszak kezdő napja, vonatkozás időszak vége a tárgyidőszak záró napja. Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla ( 0 ) értékkel kell kitölteni. 6

7 Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés esetén), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni. Ha az adatszolgáltató önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint. Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg, tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól. A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a Mód oszlopban M -mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni. Nem kell értéket beírni - az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne, - a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést. Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben. A táblák Megnevezés mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható. A részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél a pénznemben kifejezett adatokat millió forintban és egészre kerekítve kell megadni. A szövetkezeti formában működő hitelintézetek jelentéseiben az adatokat millió forintban három tizedes jegyre kerekítve kell szerepeltetni. A Törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere. A kisvállalkozók, azaz a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a Törzsszám oszlopba. Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a Megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Kódjelnél S betűjelet kell beírni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni. Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a Megnevezésnél,,ismeretlen név megjegyzést, a Kódjelnél S betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt számjelet kell beírni. A nem ismert vállalkozásokat,,azonosítatlan szervezet néven törzsszámmal kell jelenteni. Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba 8 számjelet kell írni. A külföldi hitelintézetek esetében a törzsszám helyébe a SWIFT kódot kell beírni. Azokban a táblákban, ahol csak Kódjel oszlop szerepel, a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország MNB által is használt ISO kódjelét kell tenni. Azon táblák esetében, ahol Országkód és Kódjel oszlop is szerepel, a Kódjel oszlopban Kf jelzést kell használni, az országkód oszlopban az ISO kódot kell feltüntetni. Az Ág oszlopban belföldi ügyfelek esetében a statisztikai TEÁOR számjel meghatározott PSZÁF betűjelét (lásd X. fejezet) kell feltüntetni. Külföldi vállalkozásnál azt a betűjelet kell alkalmazni, amelyik tevékenységi körbe tartozik a hitelintézet ismeretei szerint az adott vállalkozás. (pl pénzügyi tevékenység ág betűjele J). Abban az esetben, ha az ügyfél többféle különböző TEÁOR-csoport alá tartozó tevékenységet folytat, akkor az alaptevékenység szerinti besorolást kell alkalmazni. Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében, illetve, ha a külföldi vállalkozás tevékenységi köre (ágazata) nem meghatározható, akkor az ág oszlopba NN jelet kell írni. 7

8 A kerekítéssel kapcsolatos szabályok A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál a kerekítés általános szabálya szerint a kapott értékeket 0,5-től felfelé (0,49-től lefelé) kell kerekíteni. Az arányszámokat egyes esetekben nem két, hanem három tizedes jegyig kell kimutatni az adott tábla kitöltési útmutatója szerint. I.5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat. Jelentések típusai A jelentések típusairól a R. 1. számú mellékletének Hitelintézetek COREP jelentései című összefoglaló táblázata ad bővebb információt. Hitelintézetek típusai Az egyedi és konszolidált adatszolgáltatás szempontjából a hitelintézetek a szerint kerülnek csoportosításra, hogy a hitelezési vagy működési kockázatuk tőkekövetelményét milyen módszerrel határozzák meg, illetve IRB vagy AMA módszer alkalmazása esetén rendelkeznek-e a tartós mentesítés vagy fokozatos bevezetés sztenderd módszerével értékelendő kitettségekkel: FIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, FIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, ha egyidejűleg SA módszert is alkalmaznak, AIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, AIRB vagy AMA módszert alkalmazó hitelintézetek, ha egyidejűleg SA módszert is alkalmaznak, SA módszert alkalmazó hitelintézetek A Hpt. a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározásánál az intézmény méretétől, tevékenységének összetettségétől, az általa vállalt kockázatok jellegétől függően többféle számítási mód alkalmazására ad lehetőséget. Az IRB módszer esetében a hitelintézet PD és LGD becslést alkalmaz, az SA módszer esetében nem alkalmazza ezeket a becsléseket, helyette jogszabály által meghatározott. Az IRB-n belül két módszert alkalmazhat a hitelintézet a tőkekövetelmény meghatározásához, egyrészt a FIRB, másrészt az AIRB módszert. Az IRB módszert követő hitelintézetek tartós mentesítést vagy fokozatos bevezetést kérhetnek a Felügyelettől meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ekkor a tartós mentesítés, illetve fokozatos bevezetés alá eső kitettséget SA módszer szerint kell értékelni. A jelentések sajátosságai Negyedéves jelentés A jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni. Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést, mint előzetes jelentést kell beküldeni. Auditált jelentés Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet arra jogosult testülete (közgyűlés, taggyűlés, tulajdonosi határozat) által elfogadott éves beszámoló. A 8

9 számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt magyar nyelven kell megküldeni a Felügyeletnek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, a Felügyelet Kihelyezett Adatküldő Programján (KAP) keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldenie a hitelintézetnek a Felügyelet részére. A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt (2) bekezdés szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie a Felügyelet részére. Eseti jelentés Ha a Felügyelet olyan esemény bekövetkezése esetén ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének. Az évközi auditált beszámoló alapján készítendő évközi auditált felügyeleti jelentéseket (ACAA, ACAB) is eseti jelentésként kell megküldeni. 9

10 II.RÉSZ AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK A Rendelet 1. melléklete tartalmazza a jelentés összes tábláját, valamint egy Összefoglaló táblázatot, amely tartalmazza a jelentés tábláinak kódját, nevét, a beküldési gyakoriságot, az adatszolgáltatásra kötelezettek típusait, valamint az egyedi vagy konszolidált jelleg megjelölését. II.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény adatszolgáltatás egyedi és konszolidált táblák II.1.1. Szavatoló tőke és tőkekövetelmény egyedi és konszolidált alaptáblák II CAA Hitelintézetek szavatoló tőke számítása CAA1 SOR CAA HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA) MEGNEVEZÉS HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK KOCKÁZATOK =CAA11+ CAA12+ CAA13+ CAA16 FEDEZÉSÉRE illetve = CAA14+ CAA15+ CAA16 FIGYELEMBE VEHETŐ Hpt. 9., , a szövetkezetekre vonatkozóan a SZAVATOLÓ TŐKE Hpt. XXX. Fejezet, továbbá a Hpt. 5. számú ÖSSZESEN mellékletben foglaltak. CAA11 ALAPVETŐ TŐKE =CAA111+ CAA112+ CAA113+ CAA114+ CAA115 Hpt. 5. számú melléklet 1. és 2. pontjai CAA111 CAA11101 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK CAA111-ből: Törzsrészvények és a törzsrészvényekkel egyenrangú befizetett jegyzett tőke =CAA1111 +CAA1112+ CAA1113 = CAA CAA11102 A sor az Szmt nak, a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjaiban meghatározott feltételeinek megfelelő jegyzett (függetlenül a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától), befizetett és a hitelintézet által vissza nem vásárolt részvények és részjegyek kibocsátási értékét (névérték és ázsió összegét) tartalmazza. A tőkeelemek meghatározásánál figyelembe kell venni a Hpt. 234/C. -ban foglalt átmeneti rendelkezést. A sorban az alapvető tőkeként elismert befizetett jegyzett tőke teljes értékéből a törzsrészvényeket, továbbá a törzsrészvényekkel egyenrangúnak minősülő, rendes működés közben a veszteséget a törzsrészvényekkel egyenrangúan fedező részvényeket és részjegyeket kell elkülönítetten 10

11 CAA11102 CAA111-ből: Osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények kimutatni. A sorban azok az osztalék-elsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére fel nem jogosító, jegyzett és befizetett részvények sorolhatók, amelyek megfelelnek az Szmt. 35., a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjaiban előírt feltételeknek és felszámolás, rendes működés esetén a törzsrészvényekkel egyenlő módon, teljeskörűen fedezik a veszteségeket. CAA1111 Befizetett jegyzett tőke A sorban az Szmt. 35., takarékszövetkezeteknél a Hitkr 8. (2) szerinti befizetett jegyzett tőke, ha egyidejűleg megfelel a Hpt. 5. számú melléklet 3. a) és 6. pontjában foglaltaknak. A befizetett jegyzett tőke névértéken kimutatott összegének összetevői a Hpt és 5. számú melléklet 8. és 9. pontjai figyelembevételével az alábbiak: a Cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőke összege a számviteli elszámolástól (az Szmt. 35. (4) bekezdéstől) eltérően a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeemelés és tőkeleszállítás összege a Hpt. 5. számú melléklet 8. és 9. pontja szerint csökkentő tényezőként a jegyzett tőke be nem fizetett része [Szmt. 35. (8) bekezdés]. [A névértéken felüli befizetések a Tőketartalékban (CAA11131) jelennek meg.] CAA1112 (-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények névértéke A Hpt. 5. számú melléklet 5. a) pontja szerint tekintettel a 74/A. előírásaira a visszavásárolt saját részvényeket könyv szerinti értéken kell figyelembe venni az alapvető tőke negatív összetevőjeként. A táblában a könyv szerinti értéket névértékre és árfolyamkülönbözetre kell bontani és csökkentő tényezőkként két külön soron megjeleníteni. Ebben a sorban a befizetett jegyzett tőkéből (CAA1111) visszavásárolt saját részvények, részjegyek névértékét kell kimutatni negatív előjellel (A könyv szerinti értékből az árfolyamkülönbözet kapcsolódó sora: CAA112112) CAA1113 Tőketartalék = CAA11131+CAA11132 CAA11131 Befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék Ebben a sorban a Hpt. 5. számú melléklet 3. b), 6, 8. és 9. pontjai szerinti, a CAA1111 soron megjelenített minőségű befizetett jegyzett tőke kibocsátási értéke és a névértéke közötti különbözet, a tőketartalékkal szemben végrehajtott jegyzett tőkeemelés vagy -leszállítás névértéke a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától függetlenül 11

12 jelenik meg. CAA11132 Egyéb tőketartalék Az Szmt 36. -ának figyelembevételével elszámolt, a CAA11131 sorban nem szereplő tőketartalékot kell kimutatni a sorban. CAA112 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK =CAA1121+ CAA CAA CAA CAA1125 A Hpt. 5. számú melléklet 3. c)-d), f)-g), 4., 5. c)-d), 8. és 9. pontoknak megfelelő, a szavatoló tőkében elismerhető tartalékokat és eredménytételeket tartalmazza a sor. CAA1121 Tartalékok =CAA CAA CAA11213 A Hpt. 5. számú melléklet 3. c)-d), f) pontok és 5. c) pontok szerinti tartalékokat kell megjeleníteni. CAA11211 Lekötött tartalék =CAA CAA CAA Hpt. 5. számú melléklet 3. c) pontja szerint; CAA Számviteli lekötött tartalék Az Szmt. 38. figyelembevételével elszámolt lekötött tartalékot kell kimutatni a sorban. CAA CAA (-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete (-) Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkébe tartozó visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és névértékének különbözete Hpt. 5. számú melléklet 5. a) pont; Ezen a soron a CAA1111 soron kimutatott befizetett jegyzett tőkéből visszavásárolt saját részvények, részjegyek könyv szerinti értékének és CAA1112 soron kimutatott névértékének árfolyamkülönbözete jelenik meg csökkentő tényezőként. A Hpt. 5. számú melléklet 5. a) pont; Ezen a soron a CAA soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értékének és a CAA soron figyelembe vett névértékének árfolyamkülönbözete jelenik meg csökkentő tényezőként. CAA11212 Általános tartalék Hpt. 75. és Hpt. 5. számú melléklet 3. d) pont CAA11213 Eredménytartalék A sorban az Szmt. 37. és egyidejűleg a Hpt , a Hpt. 5. számú melléklet 3. f), 5. c), 8. és 9. pontokban foglalt rendelkezések szerinti eredménytartalék jelenik meg az alábbi összetevők szerint számviteli eredménytartalék, ha pozitív számviteli eredménytartalék, ha negatív a befizetett jegyzett tőkének vagy a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének az eredménytartalékkal szemben végrehajtott emelése vagy leszállítása, függetlenül a cégbírósági bejegyzés megvalósulásától A tárgyévet megelőző év osztalékfizetési 12

13 CAA CAA CAA CAA1125 CAA113 CAA1131 CAA1132 CAA1133 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív (-) Évközi eredmény, ha negatív (-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív (-) Értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-áig Általános kockázati céltartalék (-) Általános kockázati céltartalék adótartalma Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a kötelezettségtől és egyéb terhektől mentes eredményét a közgyűlési határozathozatal időpontjáig a tárgyévet követő havi jelentésekben a felügyeleti mérleg 1B932 sorában kell kimutatni. Az előzetes eredményt, ha pozitív, a szavatoló tőkében csak akkor lehet figyelembe venni a hivatalos döntés meghozatala előtt, ha azt a könyvvizsgáló hitelesítette. A negatív értéket a könyvvizsgálói hitelesítés előtt is figyelembe kell venni. Hpt. 73., valamint a Hpt. 5. számú melléklet 3. g) pont A könyvvizsgáló által hitelesített időszak halmozott, előrelátható kifizetést és osztalékot nem tartalmazó pozitív eredményét kell ezen a soron kimutatni. Ha az évközi auditálás záródátumát követő időszakban keletkező eredmény pozitív, ezt az összeget csak a következő auditáláskor lehet a sorban szerepeltetni. Ha az évközi auditálás záródátumát követő időszakban keletkező eredmény negatív, a következő auditálásig a CAA sorban kell szerepeltetni. Hpt. 73., valamint a Hpt. 5. számú melléklet 5. d) pont második szakasza szerint. Ebben a sorban kell szerepeltetni az évközi auditálási periódust követő hónapoknak a hitelesített pozitív eredményt csökkentő tárgyhavi veszteségeit a következő auditálásig. Ha a következő auditáláskor az év elejétől halmozott számviteli eredmény pozitív, az ezen a soron szereplő időközi veszteségek kimutatását meg kell szüntetni. Hpt. 73., valamint a Hpt. 5. számú melléklet 5. d) pont első szakasza szerint. Hpt. 5. számú melléklet 4. pont = Min [(CAA1131+CAA1132); CAA1133] Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont Ezen a soron a megképzett általános kockázati céltartalék adótartalommal csökkentett összegét kell figyelembe venni, legfeljebb a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-ig. Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont Tájékoztató adat Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont Tájékoztató adat Hpt. 5. számú melléklet 3. e) és 10. pont Tájékoztató adat A kockázattal súlyozott kitettség értéket a hitelezési 13

14 CAA114 CAA1141 CAA ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege CAA1141-ből: Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke (Tájékoztató adat) kockázattal összefüggésben, az alábbi táblahivatkozások adattartalma alapján kell meghatározni: Kockázattal súlyozott kitettség érték= CS0,m + CIF0,q + CIA0,q + CQ0,j + 1SECSA0,r + 2SECSA0,r + 1SECIRB0,t + 2SECIRB0,t + (CAB2125/0,08) = CAA1141 = CAA CAA CAA CAA CAA (= CAA CAA tájékoztató adatok) Ennek a sornak a CAA től CAA sorokban lévő részletező sorai az elemek szavatoló tőkébe történő bevonhatóságának erősségét tükrözik csökkenő sorrendben. A Hpt. 5. számú melléklet 12/A. pontja rendelkezik az egyes tőkeelemek adósságbevonási, illetve kielégítési sorrendben elfoglalt, egymáshoz viszonyított helyéről. (A limit feletti rész összege negatív előjellel a CAA11521 sorban szerepel.) (CAA CAA CAA ) CAA CAA CAA ből: Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke névértéke (Tájékoztató adat) CAA ből: (-) Vegyes tulajdonságú tőkébe tartozó visszavásárolt részvények névértéke (Tájékoztató adat) A sorban az Szmt. 35., takarékszövetkezeteknél a Hitkr 8. (2) szerinti befizetett jegyzett tőke, ha egyidejűleg megfelel a Hpt. 5. számú melléklet 3. h) és 7. pontjában foglaltaknak. A vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke névértéken kimutatott összege a Hpt és 5. számú melléklet 8. és 9. pontja szerint a befizetett és Cégbíróságon bejegyzett tőke számviteli szabályok szerinti összegét, a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeemelés és tőkeleszállítás összegét és csökkentő tényezőként a jegyzett tőke be nem fizetett részét tartalmazza. (A névértéken felüli befizetések a CAA soron jelennek meg.). Hpt. 5. számú melléklet 3. h), és 7., továbbá az 5. a) pontjai; A sorban a CAA soron kimutatott részvényekből visszavásárolt saját részvények névértékét kell kimutatni negatív előjellel (Árfolyamkülönbözet kapcsolódó sora: CAA112113) CAA CAA ből: Vegyes tulajdonságú tőkéhez kapcsolódó tőketartalék (Tájékoztató adat) A sorban a Hpt. 5. számú melléklet 3. h), 7-9. pontjai szerint a CAA soron kimutatott részvényekhez kapcsolódó tőketartalékot kell kimutatni, amely egyrészt a kibocsátási érték és a névérték közötti különbözet, továbbá a cégbírósági 14

15 CAA CAA1141-ből: Alapvető kölcsöntőke (Tájékoztató adat) bejegyzésig a tőketartalékkal szemben végrehajtott jegyzett tőkeemelés vagy -leszállítás névértéke. Hpt. 5. számú melléklet 3. i), pontok szerint az alapvető kölcsöntőke teljes összege. A Hpt. 5. számú melléklet 13. pontnak megfelelően a mérleg forrás oldalán szereplő alapvető kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell az alapvető kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével és ezt az értéket kell ezen a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. átmeneti rendelkezés figyelembevételével. CAA CAA CAA CAA CAA CAA115 CAA1151 Válsághelyzetben kötelezően részvényre vagy részjegyre váltandó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke Lejárat nélküli, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke Lejárattal rendelkező, illetve kölcsön felmondására vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL (-) Immateriális javak Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege. (A limit feletti rész negatív előjellel a CAA sorban szerepel.) Hpt. 5. számú melléklet 14. b) pontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege (A limit feletti rész negatív előjellel a CAA sorban szerepel.) Hpt. 5. számú melléklet 14. c) pontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke teljes összege (A limit feletti rész negatív előjellel a CAA sorban szerepel.) Az átmeneti mentesség a Hpt. 234/C. -ában foglalt beszámíthatósági korlátozások figyelembevételével. Erősebb tőkeelemnek minősül az alapvető kölcsöntőke felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt (ún. step up-ot) nem tartalmazó tőkeelem. (A CAA és CAA soron szereplő, átmeneti rendelkezés alá eső alapvető kölcsöntőkék limit feletti része negatív előjellel a CAA soron szerepel.) CAA115=CAA1151+CAA11521+CAA1154 Hpt. 5. számú melléklet 5. b) pont 15

16 CAA11521 (-) Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része =CAA CAA CAA CAA A Hpt. 5. számú melléklet 5. f) és 14. pont a Hpt. 234/C. -ának figyelembevételével. CAA CAA CAA CAA (-) Válsághelyzetben kötelezően részvényre vagy részjegyre váltandó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része (-) Lejárat nélküli, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része (-) Lejárattal rendelkező, illetve kölcsön felmondására vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része (-) Átmeneti mentességgel rendelkező, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része A limit feletti rész a járulékos tőke összegébe beszámítható (CAA1211 sor). Hpt. 5. számú melléklet 14. a) pont (az alapvető tőke legfeljebb 50%-a). A Hpt. 5. számú melléklet 14. b) pont [a 14. a) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 35%-a]. A Hpt. 5. számú melléklet 14. c) pont [a 14. b) pontban meghatározott határértéken belül az alapvető tőke legfeljebb 15%-a lehet]. A CAA és CAA sorokban szereplő értékeknek a Hpt. 234/C. -ában szereplő korlátozásokat meghaladó értékét kell ebben a sorban kimutatni. CAA1154 (-) Egyéb levonások CAA1154=CAA CAA CAA CAA (-) Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya (általános kockázati céltartalék nélkül) (-) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek Hpt. 5. számú melléklet 5. e) pont Hpt. 5. számú melléklet 5. g) pont (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztésen és megképzett céltartalékon felüli része) CAA12 JÁRULÉKOS TŐKE =CAA1211+CAA1213+CAA1216+CAA1217+CAA 1218+CAA1222+CAA1223+CAA1224+CAA1225 Hpt. 5. számú melléklet 1., pontok Negatív alapvető tőkéjű intézmény semmilyen további járulékos vagy kiegészítő tőkeelemet nem szerepeltethet a szavatoló tőke pozitív összetevőjeként. 16

17 A szavatoló tőkét terhelő prudenciális levonásokat azonban a tőkehiány mértékének megállapítása érdekében ekkor is érvényesíteni kell. A hitelintézetnek a járulékos tőke esetében a CAA13 összegző szint, a kiegészítő tőke esetében a CAA166-CAA167 tőkeelemek mezőjében kimutatandó korlátozások értékét negatív előjellel ki kell mutatni. A Szavatoló tőke tábla CAA18 Kiegészítő információk adatait a negatív alapvető tőkéjű intézmények is kötelesek kitölteni. CAA1211 CAA12111 Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéből és alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárat nélküli vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke = (-) CAA11521 = CAA12111+CAA12112 Hpt. 5. számú melléklet 15. e) pont Az alapvető tőke limittúllépése (lásd CAA11521), amely a járulékos tőkébe még beszámítható. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. A Hpt. 5. számú melléklet 24. b) pont szerint a járulékos kölcsöntőke rögzített lejárattal nem rendelkező tőkeelemeire nem vonatkozik az 50 %-os beszámíthatósági korlát. A soron a lejárattal nem rendelkező, az alapvető tőkéből a járulékos tőkébe átsorolt és nevesített tőkeelemek szerepelnek. CAA12112 Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárattal rendelkező vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke A tábla vonatkozásában a lejárat nélküli fogalom azt jelenti, hogy a szerződésben előre rögzített lejárati dátum nem szerepel. Ha a szerződés csak felmondási, visszavásárlási időpontot tartalmaz, a tőkeelem lejárat nélkülinek minősül. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. A Hpt. 5. számú melléklet 24. b) pont szerint A járulékos tőkébe 50 %-os korlátozással beszámítható tőkeelem. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. CAA1213 Értékelési tartalékok =CAA CAA12132 Hpt. 5. számú melléklet 15. b) és 23. pont, Szmt. 39., , 59/A-59F., 60. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. CAA12131 CAA12132 a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tőkében figyelembe vehető Hpt. 5. számú melléklet 15. b) pontja, Szmt. 39. (1) bekezdés a) pontja, 57. (1)-(3) bekezdések, 58., 60. (9) bekezdés Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. CAA12132=CAA CAA Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. 17

18 CAA CAA CAA1216 CAA1217 CAA1218 CAA1222 rész ba) számviteli valós értékelés értékelési tartaléka bb) (-) bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék Lejárat nélküli, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek és alárendelt kölcsöntőke IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet Lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke Lejárattal rendelkező, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt Hpt. 5. számú melléklet 15. b) pont Szmt. 39., 59/A-59F., 60. (8) bekezdés Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 23. pont Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 15. a) és 15. c) pontokban felsorolt járulékos tőke elemekből a lejárat nélküli részek összegét kell a sorban megjeleníteni. A Hpt. 5. számú melléklet 22. pont szerint az alárendelt kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell az alárendelt kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével, majd az így kapott értéket össze kell hasonlítani a Hpt. 5. melléklet 20. pont szerinti amortizáció miatt beszámítható értékkel, és a kettő közül a kisebbet kell ezen a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. átmeneti rendelkezés figyelembevételével. Az e soron kimutatott járulékos tőkeelemek lejárattal rendelkező részét a CAA1222 és CAA1223 sor tartalmazza. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 15. f) és 16. pontok Ezen a soron kell figyelembe venni a CAA181 soron feltüntetett összeget, ha pozítív, maximum a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6 %-ig. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 15. d) és 18. pontok. továbbá a Hpt. 234/C. (2) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezés. A Hpt. 5. számú melléklet 22. pontja szerint a mérleg forrás oldalán szereplő járulékos kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell a járulékos kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével és ezt az értéket kell a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. átmeneti rendelkezés figyelembevételével. A járulékos kölcsöntőke lejárattal rendelkező részét a CAA1224 sor tartalmazza. Az Eximbank esetében az Eximtv. 26/A rendelkezése az irányadó. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 15. a) pontban felsorolt járulékos tőke elemekből a lejárattal rendelkező részek névértékét és tőketartalékát kell ebben a 18

19 CAA1223 CAA1224 CAA1225 CAA123 hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Részvénnyé átváltoztatható kötvények és lejárat nélküli járulékos kölcsöntőke (-) Lejárattal rendelkező alap-, járulékos-, alárendelt kölcsöntőke és járulékos tőkeként figyelembe vehető, lejárattal rendelkező részvények és részjegyek összegének limit feletti része (-) Járulékos tőke limit feletti része sorban megjeleníteni. A lejárat nélküli részvény és részjegy tőkeelemeket a CAA1216 soron kell feltüntetni. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 15. c), és 22. pontok. A számviteli mérlegben szereplő alárendelt kölcsöntőke értékének a szavatoló tőkébe beszámítható értékét legalább a visszafizetés időpontját megelőző utolsó öt évben évente egyenletesen csökkenteni kell (Hpt. 5. számú melléklet 20. pont). A Hpt. 5. számú melléklet 22. pontja szerint az alárendelt kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell az alárendelt kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével, majd az így kapott értéket össze kell hasonlítani a 20. pont szerinti amortizáció miatt beszámítható értékkel, és a kettő közül a kisebbet kell a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. szerinti átmeneti rendelkezés figyelembevételével. A lejárat nélküli alárendelt kölcsöntőkét a CAA1216 soron kell feltüntetni. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Ebben a sorban kell kimutatni a részvénnyé átváltoztatható kötvények értékét (Hpt. 5. számú melléklet 21. pont). Járulékos tőkeelemként történő beszámítható, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Járulékos kölcsöntőke: Hpt. 5. számú melléklet 11., 18., 19. pontok A Hpt. 5. számú melléklet 22. pont szerint a járulékos kölcsöntőke bruttó értékét csökkenteni kell a járulékos kölcsöntőkének minősülő visszavásárolt értékpapírok könyv szerinti értékével és ezt az értéket kell ezen a soron szerepeltetni, a Hpt. 234/E. szerinti átmeneti rendelkezés figyelembevételével. A lejárat nélküli járulékos kölcsöntőkét a CAA1218 soron kell feltüntetni. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 24. b) pont A lejárattal rendelkező, a Hpt. 5 számú melléklet 11., 18., 19. pontok szerinti kölcsöntőke elemek és a 15. a) pont szerinti részvények és részjegyek összesített értékének az alapvető tőke 50 %-át meghaladó összegét tartalmazza a sor. Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. Hpt. 5. számú melléklet 24. a) pont A Járulékos tőkének az Alapvető tőke összegét meghaladó értékét tartalmazza a sor. 19

20 CAA13 CAA13001 CAA CAA CAA CAA13002 (-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL Ebből:(-) Levonások az alapvető tőkéből (-) Levonás alapvető tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt (-) Levonás alapvető tőkéből járulékos tőke hiánya miatt (-) Levonás limittúllépés miatt Ebből: (-) Levonások a járulékos tőkéből Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni. CAA13= CAA1301+ CAA1302+ CAA1303+ CAA1304+ CAA1305+ CAA1306+ CAA1307+ CAA1308+ CAA1309+ CAA1310+ CAA1311 CAA13= CAA CAA13002 Hpt. 79., 83., 5. számú melléklet pontok A PIBv-ben, biztosítókban, viszontbiztosítókban fennálló tőkebefektetések, e társaságoknak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke, valamint a szavatoló tőkével fedezendő egyéb tételek és a limittúllépések tőkekövetelményeinek értékeit tartalmazza a sor. Hpt. 5. számú melléklet és 28. pontja szerint. CAA13001=CAA CAA CAA Hpt. 5. számú melléklet 25. pont Ez a sor tartalmazza a CAA1301-CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50 %-át. Hpt. 5. számú melléklet 26. pont Ezen a soron külön kell kimutatni a CAA1301- CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások járulékos tőkével nem fedezett összegét. Hpt. 5. számú melléklet 28. pont Hpt. 5. számú melléklet és 28. pontja szerint. CAA13002=CAA CAA CAA CAA CAA1301 CAA1302 (-) Levonás járulékos tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt (-) Levonás limittúllépés miatt (-) PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt (-) PIBv-nek nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt Hpt. 5. számú melléklet 24. pont Ez a sor tartalmazza a CAA1301-CAA1308, valamint CAA1310 sor(ok)on feltüntetett levonások összegének 50 %-át. Amennyiben az 50%-os súlyú tételek a korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladják, a levonás az alapvető tőkéből történik (ld. CAA sor). Hpt. 5. számú melléklet 28. pont Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont Minősített befolyásnak minősülő részesedés könyv szerinti értéke; MFB Zrt.: évi XX. törvény 8. (3) bekezdés a) pontja Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont Minősített befolyásnak minősülő kölcsöntőke befektetések könyv szerinti értéke; MFB Zrt.: évi XX. törvény 8. (3) bekezdés a) pontja 20

21 CAA1303 CAA1304 CAA1305 CAA1306 CAA CAA1307 CAA1308 CAA1309 (-) A PIBv-ben lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része (-) Biztosítóban lévő tőkebefektetések korlátozása miatt (-) Biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt (-) A Biztosítóban lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE (-) A kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál figyelembe nem vett, 1250 %-os kockázati súlyú értékpapírosítási pozíciók összege (-) IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége (-) A pénzügyi szektoron kívüli befektetési korlátozások miatti limittúllépések összege Hpt. 5. számú melléklet 25. b) pont Nem minősített befolyásnak minősülő befektetések könyv szerinti értéke; (Limit: a Hpt. 5. számú melléklet pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10 %- a) MFB Zrt.: évi XX. törvény 8. (3) bekezdés a) pontja Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont Minősített befolyásnak minősülő részesedés könyv szerinti értéke; MFB Zrt.: évi XX. törvény 8. (3) bekezdés a) pontja Hpt. 5. számú melléklet 25. a) pont Minősített befolyásnak minősülő kölcsöntőke befektetések könyv szerinti értéke; MFB Zrt.: évi XX. törvény 8. (3) bekezdés a) pontja Hpt. 5. számú melléklet 25. b) pont Nem minősített befolyásnak minősülő befektetések könyv szerinti értéke; (Limit: a Hpt. 5. számú melléklet pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10 %- a) MFB Zrt.: évi XX. törvény 8. (3) bekezdés a) pontja CAA130610=CAA11+(CAA12- CAA1217)+CAA1301+CAA1302+CAA1303+CAA 1304+CAA1305+CAA1306 Hpt. 5. számú melléklet 27. pont Szavatolótőke a nagykockázatok fedezésére (ha a piaci kockázatokat kiegészítő tőkével nem fedezik), továbbá a minősített, pénzügyi szektoron kívüli befektetések fedezetére. Hpt. 5. számú melléklet 25. d) pont Hpt. 5. számú melléklet 25. c) pont CAA1309= CAA CAA CAA Hpt. 83., Hpt. 5. számú melléklet 28. pont A pénzügyi szektoron kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedések limit feletti része. Az MFB esetében a évi XX. törvény 8. (2) bekezdése értelmében a Hpt. 83. (1)-(3) 21