5/2004. (V. 28.) Főjegyzői utasítás

Átírás

1 65 5/2004. (V. 28.) Főjegyzői utasítás a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályok végrehajtásáról KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZAT A köztisztviselők jogállásáról szóló módosított évi XXIII. törvény, valamint a évi XLV. törvény 137. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egységes közszolgálati szabályzatot az alábbiak szerint adom ki: I. A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ÉS ÁTRUHÁZÁSÁNAK SZABÁLYAI A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 36. (2) bekezdésének b) pontjában biztosított jogkörben eljárva figyelemmel a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. -ának (1) bekezdésében és 11/A. -ának (5) bekezdésében, valamint a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Ügyrendjéről szóló 1/1995. (II. 1.) sz. Főjegyzői utasítás 1. -ában foglaltakra is a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) a munkáltatói jogok gyakorlása a következők szerint történik. 1. (1) A Főjegyző gyakorolja a következő munkáltatói jogokat valamennyi köztisztviselő, ügykezelő (továbbiakban: köztisztviselő) munkakörben foglalkoztatott munkavállaló ideértve a kinevezés s felmentés kivételével az aljegyzőt is tekintetében: a közszolgálati jogviszony létesítése; az alapilletmény legfeljebb 20 %-kal történő megemelése, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben történő megállapítása; a közszolgálati jogviszony megszüntetése; a köztisztviselő beleegyezésével tartalékállományba helyezése; a köztisztviselő átirányítása más szervezeti egységhez; a köztisztviselő kirendelése más közigazgatási szervhez; szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, címzetes főmunkatársi, címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezetőfőtanácsosi cím adományozása; kevéssé alkalmas minősítés esetén a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím visszavonása; jutalom megállapítása; a külföldi kiküldetések, tanulmányutak engedélyezése; munkáltatói lakásépítési-vásárlási támogatás /kölcsön engedélyezése; az igazgatók, irodavezetők (továbbiakban: irodavezető) tekintetében a rendes szabadság engedélyezése; a mérlegelésen alapuló fizetés nélküli szabadság engedélyezése; rekreációs szabadság engedélyezése;

2 66 túlmunkavégzés esetén a szabadidő-átalány megállapítása; személyi illetmény megállapítása, illetményelőleg kifizetésének engedélyezése. (2) A politikai főtanácsadói/tanácsadói munkakörben dolgozó köztisztviselőket érintően a külföldi kiküldetések, tanulmányutak engedélyezése; túlmunkavégzés esetén a szabadidő-átalány megállapítása; munkáltatói lakásépítési-vásárlási támogatás/kölcsön engedélyezése. (3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Főjegyző saját hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat: a) az aljegyzőt érintően: az előmenetelhez szükséges minősítés; a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvétel engedélyezése; a belföldi kiküldetés engedélyezése és a teljesítés igazolása. b) a politikai főtanácsadói/tanácsadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőket érintően a közgyűlés elnökével egyetértésben: a közszolgálati jogviszony létesítése; a közszolgálati jogviszony megszüntetése; a vezetői megbízás adása a munkaköri feladatok meghatározásával; a vezetői megbízás visszavonása; A Főjegyző az irodavezetőkre ruházza át a munkáltatói jogkör gyakorlását az általuk vezetett szervezeti egység köztisztviselőit illetően: 2. a köztisztviselők munkaköri leírásának elkészítése, folyamatos aktualizálása; a köztisztviselők minősítésének előkészítése, előzetes Főjegyzői véleményeztetéssel; a köztisztviselők ellen fegyelmi, kártérítési eljárás megindításának előkészítése; a köztisztviselők részére évi rendes szabadság engedélyezése; a köztisztviselőket érintően a belföldi kiküldetés engedélyezése és a teljesítés igazolása, a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvétel engedélyezése, az anyagi feltételek előzetes egyeztetésével; a köztisztviselők munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelmények meghatározása, a teljesítménykövetelmények alapján a köztisztviselők munkateljesítményének értékelése; javaslat az illetményelőleg kifizetésének engedélyezésére; távollévő köztisztviselők belső helyettesítésének megállapítása; javaslat munkáltatói lakásépítési-vásárlási támogatás (kölcsön) engedélyezésére; javaslat tanulmányi szerződés megkötésére; javaslat szociális segélyek támogatások odaítélésére; javaslat kitüntetésre történő felterjesztéshez.

3 67 (1) A Főjegyző által a saját hatáskörben fenntartott, valamint az átruházott jogkörben gyakorolt munkáltatói döntések, intézkedések szakmai előkészítése a Jogi Iroda vezetőjének a feladatkörébe tartozik. 3. (2) A fentebb felsorolt munkáltatói jogkörök gyakorlását esetenként akár tartósan is írásban a Főjegyző más köztisztviselőre ruházhatja át. II. A PÁLYÁZATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK RENDJE (1) A Hivatal üres köztisztviselői álláshelyeire a Főjegyző pályázatot írhat ki. Eredménytelen pályázati eljárás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül újabb pályázatot írhat ki. 4. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója betöltött állásra is kiírhat pályázatot feltéve, ha az legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától betölthető. Ebben az esetben az állást betöltő köztisztviselőt a pályázat kiírását megelőzően 8 nappal korábban a pályázati eljárásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat ellátó tájékoztatja a pályáztatásról. (3) A pályázati eljárásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat a Jogi Iroda látja el. (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: 5. a közigazgatási szerv megnevezését; a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését; az ellátandó feladatok ismertetését; a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt; az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást; a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét; a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást; a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat; az állás betöltésének időpontját; a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

4 68 (2) A pályázati felhívást a szabályzat 1. számú mellékletében szereplő formában és tartalommal kell előkészíteni. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója képesség-, illetve alkalmassági vizsgálatot csak abban az esetben írhat elő a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Különösen indokolt lehet ilyen jellegű vizsgálat előírása a fokozott idegi, illetve egészségi megterheléssel járó munkakörökben, valamint a jelentős ügyfélforgalmat lebonyolító szervezeti egységeknél pl. rendszeres helyszínelést, illetve területen történő munkavégzést igénylő munkakörök, ügyfélszolgálat, stb. (4) A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a Hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet. 6. (1) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium Hivatalos lapjában közzé kell tenni. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázati felhívást az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb formában is közzé teheti. A Főjegyzői állás betöltésére kiírt pályázatról a közgyűlés rangsorolás esetén annak figyelembevételével legkésőbb a pályázat benyújtására előírt határidőt követő legközelebbi ülésén dönt. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a pályázónak lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (1) A pályázat eredményéről a pályázókat a Jogi Iroda haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül írásban tájékoztatja (2) Az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül az eredménytelenül pályázóknak a Jogi Iroda a pályázatra vonatkozó döntést tartalmazó értesítéssel egyidejűleg visszaküldi a teljes pályázati anyagukat. III. KÖZSZOLGÁLATI ADATVÉDELMI SZABÁLYOK 10.

5 69 (1) A közszolgálati adatvédelmi szabályok a Hivatal közszolgálati nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, informatikaibiztonsági szabályokat tartalmazza (különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre). (2) A köztisztviselői vagyonnyilatkozatok munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályairól rendelkezik. A közszolgálati nyilvántartásra, valamint a személyi iratok kezelésére és ezek adatvédelemre vonatkozó szabályai 11. Általános szabályok (1) Személyi iratként kell kezelni minden olyan adathordozót, amely a közszolgálati jogviszony: - létesítésekor, - fennállása alatt, - megszűnésekor, - illetve azt követően keletkezik és a köztisztviselő személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. (2) Az (1) bekezdés alapján személyi irat: a/ a személyi anyag iratai (a továbbiakban személyzeti irat) (Ktv. 64. (1) bek. iratai) b/ a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, c/ a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok, (adóbevallás, fizetési letiltást stb.) d/ a köztisztviselő saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. (3) Személyi irat közé az alábbi iratok tartoznak a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül: - adatnyilvántartó lap, - önéletrajz, - erkölcsi bizonyítvány, - esküokmány, (titoktartási nyilatkozat) - összeférhetetlenségi nyilatkozat, - kinevezés, - besorolásról rendelkező irat, - vezetői megbízásról, illetve visszavonásról rendelkező irat, - visszatartásról rendelkező irat, - áthelyezésről rendelkező irat,

6 70 - minősítés, teljesítményértékelés, - közszolgálati jogviszonyt megszűntető irat, - a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, - a közszolgálati igazolás másolata. (4) A személyi iratokat - a Ktv. 64. (1) bekezdése szerinti személyi anyagokat adott személyre vonatkozóan együttesen kell tárolni. (5) A személyi iratokat külön számtartományon belül gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. (6) A személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: - közokirat vagy a köztisztviselő írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés. (7) A közszolgálati jogviszony megszűnése után a köztisztviselő személyi iratait a központi irattárban kell elhelyezni. Az így irattározott anyagokat a megszűnt csoportban kell tárolni, hogy az elkülönítés biztosított legyen. A személyi anyagot a közszolgálati jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. (8) A személyi iratok tárolási módja megegyezik a közszolgálati nyilvántartás tárolási módjával. (9) A közérdekű adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát csak a Ktv. 64. (3) bekezdésében foglalt kivételes esetben lehet kiadni. (10) A személyi anyagokba való betekintésre jogosultak köre megegyezik a közszolgálati nyilvántartásba betekintésre jogosultak körével. A közszolgálati alapnyilvántartás adatlapjai vezetésének adatvédelmi szabályai 12. A közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó általános szabályok A közszolgálati alapnyilvántartásra vonatkozóan az alábbi szabályokat kell érvényesíteni: a/ A Hivatal a foglalkoztatott köztisztviselőkről az évi XXIII. tv. 3. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedően nyilvántartást vezet. A

7 71 mellékletben nem szereplő adatokról adatgyűjtés nem végezhető, ilyen adatnyilvántartása és kezelése tilos. b/ A közszolgálati alapnyilvántartás adatai közül a közigazgatási szerv megnevezése, a köztisztviselő neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a köztisztviselő előzetes engedélye nélkül nyilvánosságra lehet hozni. c/ A közszolgálati alapnyilvántartásnak a hivatkozott törvény 4. számú mellékletében szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a létszám alakulásáról a Kormány által megállapított rendben a Hivatal folyamatos adatszolgáltatást végez a központi közszolgálati nyilvántartás részére. A központi közszolgálati nyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti. d/ A Hivatal közszolgálati alapnyilvántartási rendszere és a központi közszolgálati nyilvántartás törvényes felhatalmazás hiányában más alrendszerrel nem kapcsolható össze. e/ Az alapnyilvántartásról és a központi nyilvántartásról statisztikai célra csak a személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A Ktv. 20/A. (2), (3), (4), (7), valamint a 31. (7) és a 63. (4) bekezdésében meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon is szolgáltatható adat. 13. A betekintési jog gyakorlásának szabályai A betekintési jog gyakorlásának szabályai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: a/ A személyzeti szerv köteles biztosítani, hogy a köztisztviselő a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. b/ A köztisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. c/ A közszolgálati nyilvántartás első alkalommal történő kitöltésekor az érintett köztisztviselőnek aláírásával kell igazolnia, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek. d/ A köztisztviselő jogosult megismerni, hogy a közszolgálati nyilvántartásban szereplő adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek biztosítása érdekében a személyzeti szerv adatszolgáltatási nyilvántartást vezet, melyet az adatok kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni.

8 72 e/ A Hivatalnál vezetett alapnyilvántartásba az eljárásban indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni: - saját adataira vonatkozóan a köztisztviselő, - a köztisztviselő felettese, - a minősítést végző vezető, - a törvényességi ellenőrzést végző, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi per kapcsán a bíróság, - feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül. 14. A közszolgálati nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelősségéről A közszolgálati nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a/ A közszolgálati nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Főjegyző felelős. b/ A közszolgálati nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat a Jogi Iroda személyzeti ügyintézője látja el. c/ A Jogi Iroda a közszolgálati nyilvántartásban szereplő, nem közérdekű személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett köztisztviselő erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, illetve adhatja át harmadik személynek. d/ A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért: - a Főjegyző, - az érintett köztisztviselő, munkavállaló felettese, - a minősítést végző vezető, - a személyzeti szerv vezetője, - a személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő, - a köztisztviselő, munkavállaló saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

9 A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért való felelősség tartalma: (1) A Főjegyző felel: A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni: - a közszolgálati adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról; - az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről; - a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételéről. A közzététel érdekében a köztisztviselők kötelesek az adatvédelmi szabályzat megismerésére. (2) Az érintett köztisztviselő felettesének felelőssége: A köztisztviselő felettese felelősségi körén belül köteles a betekintési jog gyakorlásának esetén az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. (3) A minősítést végző vezető felelőssége: A minősítést végző vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy a munkavállalói érdekképviseleti szerv tagja csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. (4) A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő feladata: - A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő alatt kell érteni minden olyan köztisztviselőt, aki a szervnél tevékenysége során a közszolgálati nyilvántartással és személyi irattal összefüggő adatot kezel. - Az általa kezelt közszolgálati jogviszonnyal és munkajogviszonnyal összefüggő - adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az e szabályzat 11. pont (6) bekezdésében meghatározott iratok, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - A személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely e szabályzat 11. pont (6) bekezdésében foglalt adatforrásokon alapul.

10 74 - A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményeznie kell a személyzeti szervezet vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. (5) A köztisztviselő felelőssége: A köztisztviselő felelős azért, hogy az általa a szerv részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 16. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: a/ Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. b/ Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a köztisztviselők rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. 17. Az informatikai módszerekkel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok (1) A szabályozás célja: biztosítani az információs rendszer működtetése során az eszközök és adatok védelmét. (2) A szabályozás hatálya: a/ A Hivatal minden munka-, vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselőjére. b/ A munkaköri tevékenység végzése közben, az adatfeldolgozás során a köztisztviselő tudomására jutó szolgálati titkot képező, vagy személyiségi jogot érintő információkra. c/ Számítástechnikai berendezésekre, azok működését biztosító eszközökre és kábelekre, valamint ezek okmányaira, leírására. d/ Mágneses adathordozókra, valamint azokon tárolt programokra és adatállományokra, valamint ezek dokumentációira. (3) Az adatbiztonság szabályozása érdekében gondoskodni kell:

11 75 - fizikai biztonságról - üzemeltetési biztonságról - technikai biztonságról - információforgalmazás biztonságáról. 18. A biztonságos működtetés és adatvédelem érdekében ellátandó feladatok: (1) A Hivatal számítógépes adatfeldolgozási folyamatába kerülő információkat és programokat FOKOZOTT BIZTONSÁGI fokozat szerint kell kezelni. Ennek oka, hogy a számítógépen titoknak minősített adatokat nem tárolnak, illetve a feldolgozás során keletkező adatok sem minősülnek titkosnak. Ezen fokozatba sorolás független az adatok megjelenési formájától. Ettől eltérő esetben a Titkos Ügykezelési Szabályzat szerint kell eljárni. (2) A Hivatalban működő számítógépeken csak előzetesen ellenőrzött programot szabad futtatni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a vásárolt vagy átvett programok tesztelésére, esetleges működést akadályozó hibák felderítésére. A feltárt hiányosságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a programot szállító szervhez haladéktalanul el kell juttatni. Kifejezetten tilos vírusellenőrzés nélkül floppyt vagy más adathordozót a számítógépbe helyezni, arról programot vagy adatot a rendszerbe tölteni! Tesztelést a felhasználóval közösen az informatikus végzi el. (3) Vásárolt vagy átvett program esetén minden esetben biztonsági másolatot kell készíteni, majd az eredeti lemezt írásvédetté kell tenni. A programok felhasználói dokumentációját a felhasználás helyén kell őrizni. (4) Feldolgozásra kerülő adatok előkészítése: Számítástechnikai feldolgozásra csak tartalmilag és formailag ellenőrzött adatok kerülhetnek. Az ellenőrzésért az adatfelelősség elve szerint adatlapos rögzítés esetén az adatlapot kiállító, adatlap nélküli rögzítés esetén feldolgozást végző kijelölt köztisztviselő a felelős. Az un. törzsadattárak módosítását kizárólag illetékes vezetői engedéllyel lehet megtenni. (5) A számítógép és eszközök rendeltetésszerű használatáért a személyi leltár szerint használatra kijelölt köztisztviselő felelős. (6) A hálózati működést vezérlő számítógépen kizárólag az erre kiképzett szakemberek dolgozhatnak. (7) Meghibásodás megelőzéséről folyamatos karbantartással kell gondoskodni, üzemzavar esetén a javítást csak arra kiképzett szakember végezheti.

12 76 (8) Vagyonvédelmi megfontolásból azokat a szobákat, ahol számítógép üzemel, biztonsági zárral kell ellátni. A köztisztviselő köteles a munkaidő végeztével a számítógépet kikapcsolni, az ajtót bezárni és a kulcsot a portára leadni. (9) A Hivatalból javításra, vagy más célból elszállítani eszközöket csak bizonylatolás után lehet. Biztosítani kell, hogy külső személy a gépen lévő adatokhoz ne férhessen hozzá. (10) A tűz elleni védekezés rendjét és elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. (11) A mágneses adathordozók védelmére és azonosítására az adathordozókat azonosítóval (címkével) kell ellátni, és azokról nyilvántartást kell vezetni, az adatkezelőnek. (12) A mágneses adathordozók biztonságos tárolásáról az adatot kezelő köztisztviselőnek kell gondoskodni. A titkos, illetve fontosnak minősített adatokat tartalmazó adathordozót az erre kijelölt tároló helyiségben (páncélszekrényben) kell tárolni. (13) A biztonságot és az üzemeltetést érintő dokumentációk tárolásáról a Főjegyző megbízása alapján az informatikai csoportnak kell gondoskodnia. (14) Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását biztonsági hozzáférési rendszerrel kell védeni (jelszó és felhasználói azonosító védelem, jogosultsági rendszer kialakítása). (15) Mentés: A számítógépen tárolt információk biztonságos megőrzése céljából az adatokat szükséges rendszerességgel legalább két egyenlő példányban menteni kell. Naponta szükséges menteni az iktatási adatállományokat adathordozó lemezre (merevlemezre, floppyra vagy CD-re) és a hálózati szerverre a feldolgozást felügyelő informatikusnak. Naponta szükséges menteni a személyi adatfeldolgozás, számlázás, az ügyvitel és gazdálkodás adatait adathordozó lemezre két egyező példányban a feldolgozást végző köztisztviselőnek, amennyiben aznap adatfelvitel, adatváltozás történt. Az informatikus bevonásával a köztisztviselő kezdeményezésére a tárgyév végén átfogó mentést kell végezni a személyi, gazdálkodási és iktatási adatokról CD-re, melyet az illetékes köztisztviselő tárol. Hetente mentést kell végezni erre a célra rendszeresített merevlemezre a hálózati működést biztosító szerver gépen történt adatváltozásokról. Hálózati kliens vagy lokális gépeken keletkezett egyéb adatok, dokumentumok mentésének gyakoriságát, másolati darabszámát az adott adatfeldolgozási tevékenységet felügyelő vezető határozza meg. A mentést az adatfeldolgozást végző köztisztviselőnek kell elvégezni. Amennyiben a használt programok lehetőséget biztosítanak, feldolgozás, dokumentumkészítés közben is kell mentést végezni az ügyintézőnek.

13 77 A javításra átadott számítógépek merevlemezéről az informatikusnak azonnali mentést kell készíteni. (16) Másolás: A számítógépes programok a szerzői jog szerint védelmet élveznek, ezért másolásuk, harmadik fél számára történő továbbadásuk tilos. Adatok, információk harmadik személynek történő átadása csak Főjegyzői engedéllyel történhet. Külső szervnek átadott adathordozókról, adatokról bizonylatot kell készíteni. (17) Törlés: Mágneses adathordozókon tárolt adatok és programok törlését csak a tevékenységet felügyelő illetékes vezető írásbeli engedélye alapján lehet elvégezni. Külön figyelmet kell fordítani az irattározási és selejtezési szabályok betartására. (18) A mentést tartalmazó adathordozók megőrzési idejét úgy kell meghatározni, hogy azokról az aktuális adatállomány sérülése esetén visszaállítható legyen. (19) A belső hálózat védelme érdekében biztonsági védelmi rendszert kell kialakítani és üzemeltetni külső behatolás, idegen adathordozókon bekerült vírusok ellen (víruspajzs és tűzfal, Mail szerver működtetése). A köztisztviselői vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésére vonatkozó adatvédelmi szabályok 19. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igénylő iratok (1) A vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igényel valamennyi, a nyilatkozat tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett irat, így többek között a következők: - a köztisztviselő tájékoztatása a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről és annak határidejéről, - a köztisztviselő nyilatkozata a közös háztartásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekeinek nevéről, - a köztisztviselői vagyonnyilatkozat (személyi része és vagyoni része is), - a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (személyi része és vagyoni része is), - kísérőlap a vagyonnyilatkozathoz, - igazolás a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételéről, értesítés a legközelebbi vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, - felhatalmazás a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal számára a személyes adatok kezelésére, - jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozat összevetéséről, - értesítés a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról, - jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,

14 78 - jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről, - a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal megkeresése az ellenőrzési eljárás lefolytatása érdekében, - a vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselő igazolása a vagyonnyilatkozata átvételéről (közszolgálati jogviszony megszűnésekor) - nyilatkozat, a vagyonnyilatkozat tételére nem köteles köztisztviselő vagyonnyilatkozat tételi szándékáról, - írásbeli hozzájárulás a vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek adható tájékoztatáshoz. (2) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett munkakörök jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése 20. Az iratok kezelése A fentebb meghatározott, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól (a személyi anyagoktól és a közszolgálati alapnyilvántartástól is) elkülönítetten és együttesen kell a Hivatalban kezelni. Az iratokat köztisztviselőnként külön gyűjtőben, dossziéban kell tárolni. Az iratokat a keletkezésük sorrendjében kell elhelyezni. A gyűjtőben az iratok keletkezési sorrendjében feltüntetve nyilvántartást kell vezetni a gyűjtőbe helyezett iratokról. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön gyűjtőszámon kell végezni. 21. Az iratok kezelése a jogviszony megszűnésekor A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a köztisztviselőnek át kell adni: - a köztisztviselői vagyonnyilatkozatot, - a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét. A köztisztviselő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratainak gyűjtőjében el kell helyezni az iratok átadását igazoló dokumentumot. A gyűjtőre rá kell vezetni, hogy megszűnt, és külön csoportban a megszűntek között kell tárolni, hogy az elkülönítés biztosított legyen. Amennyiben a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek esetében a közös háztartásban élés megszűnik, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét vissza kell adni az érintett személynek.

15 79 A közigazgatási szervek közötti áthelyezés esetén a vagyonnyilatkozat szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna és a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő új jogviszonyt létesítene. Az összes köztisztviselőre vonatkozó gyűjtőt, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatok ellátása során vezetett nyilvántartásokat együtt kell kezelni. A vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselő halála esetén a köztisztviselői vagyonnyilatkozat, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részét és a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál tárolt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal együtt az örökös(ök)nek kell átadni. Amennyiben az örökös(ök) nem tart igényt a vagyonnyilatkozatokra, úgy azokat jegyzőkönyvben rögzítve meg kell semmisíteni. Adatvédelmi szabályok 22. A betekintési jog gyakorlásának szabályai (1) A köztisztviselői vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni: - beosztottjai tekintetében a Főjegyző, - a Főjegyző tekintetében a Közgyűlés Elnöke - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, - a közszolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság, - a saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő. (2) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni: - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, - a közszolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság, - a saját vagyonnyilatkozatába a hozzátartozó. A köztisztviselő, illetve a köztisztviselő hozzátartozója a saját vagyonnyilatkozatába és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével kapcsolatban keletkezett iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kaphat. A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő, illetve a rá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás. (3) A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt Kísérő lap -on kell dokumentálni. A Kísérő lap -on fel kell tüntetni: - a betekintés időpontját,

16 80 - a betekintő nevét és beosztását, - a betekintésre jogosult saját kezű aláírását. Ha az érintett megadja az írásbeli hozzájárulást, az abban foglaltak alapján megadott tájékoztatást az érintett vagyonnyilatkozatra kötelezettnek haladéktalanul meg kell írásban küldeni. (4) A betekintési joggal kapcsolatos eljárások esetében - a megkeresésre történő adatszolgáltatás: - postai úton tértivevényes küldeményként, illetve - kézbesítéssel történhet. - a beérkező megkeresésekről, illetve a továbbított adatszolgáltatásokról ellenőrizhető nyilvántartást kell vezetni. (5) A betekintéssel kapcsolatban keletkezett iratokat a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekkel kapcsolatban keletkezett iratokkal együtt, az adott köztisztviselő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos irataival együtt kell kezelni, azok között kell tárolni. (6) A harmadik személytől érkező tájékoztatás kérésről az érintett köztisztviselőt a Hivatal a tájékoztatás beérkezését követő 5 munkanapon belül tájékoztatja. A köztisztviselő az adatkezeléssel kapcsolatos írásbeli hozzájárulása megadásának, illetve megtagadásának határideje a tájékoztatás kézhezvételétől számított 5 munkanap. (7) Amennyiben a tájékoztatás kérés nem személyesen, hanem pl. postai úton történt, a betekintési jog gyakorlását a Kísérő lap -on úgy kell dokumentálni, hogy a betekintő saját kezű aláírásától el kell tekinteni, s helyette a tájékoztatást kérés iratának hivatkozási számát feltüntetni. 23. Az adatvédelem tárgyi feltételei A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: (1) Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. A tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokon kívül más irat ne legyen ott, a tárolóhely kizárólag a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok őrzési helyéül szolgáljon. (2) Amikor a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése történik, abba a Hivatali helyiségbe, ahol az iratkezelés folyik, csak olyan személy léphet be, aki az iratkezelésre jogosult. 24.

17 81 A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos iratkezelők személyes felelőssége az alábbiak szerint kerül meghatározásra: (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Főjegyző a felelős. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatokat a Főjegyző a Jogi Iroda személyzeti ügyintézőinek bevonásával látja el. (3) A Jogi Iroda humánpolitikai ügyintézője a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokban szereplő adatokat csak a betekintési jog gyakorlása részben leírt módon használhatja fel, illetve adhatja át betekintésre, illetve egyéb célra harmadik személynek. (4) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokkal összefüggő adatok kezeléséért: - a Főjegyző, - a Jogi Iroda, - a köztisztviselő a saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata közlése tekintetében tartozik felelősséggel. 25. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokkal összefüggő dokumentumokat kezelők felelősségének tartalma: (1) A Főjegyző felel: A vagyonnyilatkozattal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. (2) A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő felelőssége: A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő alatt kell érteni minden olyan köztisztviselőt, aki a szervnél tevékenysége során a vagyonnyilatkozattal összefüggő adatot kezel. A személyzeti feladatot ellátó köztisztviselő felelőssége gondoskodni arról, hogy az általa kezelt iratok, adatok kezelése megfeleljen az e szabályzatnak, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának. (3) A köztisztviselő felelőssége: A köztisztviselő felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozókhoz eljussanak, illetve a kitöltött nyomtatványok a Hivatal részére átadásra kerüljenek.

18 82 IV. A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTELÉNEK RENDJE ÉS SZABÁLYAI 26. A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 15. -ának és ának (7) (9) bekezdéséhez kapcsolódva a Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vezetői megbízásuk visszavonása, illetőleg közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat átadás-átvételi eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek. 27. (1) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. (2) A jegyzőkönyvet három példányban a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén négy példányban - kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példánya irattárba kerül. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén át kell adni a személyzeti feladatokat ellátó köztisztviselő részére. Ennek tényét a közszolgálati jogviszony megszűntető okirat mellékletét képező Elszámoló lapra kell rávezetni. (3) A jegyzőkönyv különösen térjen ki: a szervezeti egység munkatervében előirt feladatok időarányos teljesítésére; _ a közgyűlés, illetve bizottságok által meghatározott feladatok végrehajtására a Főjegyző által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolására; a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira; a szervezeti egység tevékenységét érintő külső és belső ellenőrzések megállapításaira, adataira; (4) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a vezetői megbízással, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni. 28. (1) A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadás-átvétel követelményeit és a lebonyolítás módját az illetékes szervezeti egység vezetője határozza meg. Az illetékes szervezeti

19 83 egység vezetője a munkakör átadás-átvétel lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik. (2) A munkakör átadás-átvétele esetén az ügyintéző az ügyiratokkal előadói munkanaplója alapján köteles elszámolni. (3) A közszolgálati jogviszony megszűnése, belső áthelyezés esetén, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a köztisztviselő köteles a nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattározni, a munkafolyamatban lévő iktatmányokat egyeztetni. 29. (1) Az irattározást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadás-átvételére, melynek során rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő iktatott ügyiratok további intézéséről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket. (2) A munkakör átadás-átvételének folyamatát 3 példányban készülő jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá és a munkahelyi vezető tartozik kézjegyével ellátni. (3) A jegyzőkönyv egy példánya az átadónál, egy példánya az átvevőnél marad. V. AZ ELISMERÉSEK RENDJE ÉS SZABÁLYAI 30. (1) A Hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a Hivatal köztisztviselői elismerésben részesíthetők. (2) Az elismerések a következők lehetnek: jutalom; céljutalom; címadományozás. Az elismerések megállapításánál figyelembe veendő főbb szempontok: a jelentős eredménnyel járó hatékony munkavégzés; a példamutató, konstruktív magatartás; a szervezeti egység eredményes megítélésével összefüggő kiemelkedő munkateljesítmény; 31.

20 84 egy-egy kiemelkedő színvonalon elvégzett munka; a fiatalok, új munkatársak (gyakornokok) beilleszkedését segítő eredményes tevékenység; a szervezet szempontjából hasznos szakképesítés megszerzése; az elismerés mielőbb kövesse az elismerni kívánt eredményt; 32. (1) A Főjegyző évente egy alkalommal, a Köztisztviselők Napján a tartósan kiemelkedő munkát végző köztisztviselők részére a Ktv ában foglalt feltételek fennállása esetén címet adományozhat. (2) Az adományozható cím fajtái: - szakmai főtanácsadó - szakmai tanácsadó, - címzetes vezetőtanácsos, - címzetes főtanácsos, - címzetes vezetőfőtanácsos, - címzetes főmunkatárs. (3) A címadományozással kapcsolatos eljárás lebonyolítása a Jogi Iroda hatáskörébe tartozik. (4) A címadományozásra minden év április 30-ig az irodavezető tesz javaslatot. (5) A Főjegyző a nyugdíjba vonuló köztisztviselő részére közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor tárgyjutalmat ajándékoz a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adómentes összeghatárig. 33. Kitüntetés (1) Az anyagi elismeréssel nem járó állami és szakmai kitüntetésben részesülő köztisztviselő pénzjutalomban részesíthető. (2) A kitüntetettek körére minden év január 31-ig az irodavezető tesz javaslatot. VI. A JUTTATÁSOK RENDJE ÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 34. Szociális támogatás (1) A Hivatal köztisztviselője - kérelemre szociális támogatásban részesülhet.

21 85 (2) A szociális támogatás mértékét az irodavezető javaslatára a Főjegyző állapítja meg. (3) 1 A szociális támogatás mértéke esetenként legfeljebb az illetményalapnak megfelelő összeg. Ugyanazon köztisztviselő részére szociális támogatás naptári évenként legfeljebb egy alkalommal adható. (4) A szociális támogatás iránti igényt a 3. sz. melléklet szerinti nyomtatványon az irodavezető véleményével ellátva a Jogi Irodához kell benyújtani. (5) A szociális támogatás alapjául szolgáló rendkívüli eseménynek számít: - házasságkötés, - gyermek születése, - 21 napot meghaladó kórházi kezelés, - 30 napot meghaladó keresőképtelen állapot, - Országos Orvosszakértői Intézet által megállapított munkaképesség csökkenés, a köztisztviselő közeli hozzátartozójának halála.. (6) A támogatás kifizetésével, nyilvántartásával összefüggő feladatokat a Pénzügyi Iroda látja el Temetési támogatás 36. Beiskolázási támogatás Hatályát vesztette az 5/2007. (III.30.) HMÖ rendelet elfogadásával március 30-án Módosította az 2/2008. (II.25.) Főjegyzői utasítás Módosította a 4/2008. (IV.21.) Főjegyzői utasítás Hatályos: május 01-től 1 Módosította az 1/2010. (IV. 20.) Főjegyzői utasítás Hatályos: május 01-től 2 Hatályát vesztette az 1/2010. (IV. 20.) Főjegyzői utasítással május 1-jén

22 Üdülési hozzájárulás 38. Önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosító tagsági támogatás Étkezési hozzájárulás Hatályát vesztette az 5/2007. (III.30.) HMÖ rendelet elfogadásával március 30-án Módosította az 2/2008. (II.25.) Főjegyzői utasítás Módosította az 5/2007. (III.30.) HMÖ rendelet alapján az 2/2008. (II.25.) Főjegyzői utasítás. Módosította a 3/2008. (IV.17.) Főjegyzői utasítás Hatálybalépés napja: március Hatályát vesztette az 1/2010. (IV. 20.) Főjegyzői utasítással május 1-jén

23 Illetményelőleg (1) Illetményelőleg felvételére az a köztisztviselő jogosult, akinek közszolgálati jogviszonya a Hivatalban legalább 6 hónapja fennáll. (2) Határozott idejű kinevezés esetén a köztisztviselő akkor részesíthető illetményelőlegben, ha kinevezésének időtartama a 6 hónapot meghaladja. (3) A köztisztviselő illetményelőleget az 5. sz. melléklet szerinti nyomtatványon az abban megjelölt kötelezettség vállalásával igényelhet. Illetményelőleg iránti kérelmet a Főjegyzőnek címezve a Jogi Iroda vezetőjéhez kell benyújtani. (4) Az illetményelőleg iránti kérelmekről a Főjegyző dönt. (5) 1 Az illetményelőleg mértéke a mindenkori minimálbér havi összegének háromszorosa, mely legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett vehető igénybe. (6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az illetményelőleg tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni. (7) Az illetményelőleg igénylésről a Pénzügyi Iroda köteles nyilvántartást vezetni, megjelölve benne az illetményelőleg összegét, a lejárat dátumát. Munkáltatói lakáscélú támogatás A támogatás alapja a Heves Megyei Önkormányzat éves költségvetésében a lakáscélú hitel (továbbiakban: hitel) céljára elkülönített keret A hitel kezelésével kapcsolatos feladatokat - ideértve a bankszámla feletti önálló rendelkezést is - a Pénzügyi Iroda látja el Módosította az 1/2010. (IV.20.) Főjegyzői utasítás Hatályos: május 01-től

24 88 A hitel folyósítására rendelkezésre álló pénzeszközöket az OTP Bank Rt. Északmagyarországi Régió Egri Igazgatóságánál nyitott számlán kell kezelni. A lakáscélú hitel formája, mértéke 44. (1) Kamatmentes hitel nyújtható a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó lakás tekintetében (2) bekezdésben meghatározott célokra. (2) Kamatmentes hitel nyújtható: a/ dolgozó tulajdonába kerülő lakás, lakóépület (továbbiakban együtt: lakás) - építéséhez, - vásárlásához, - csere útján történő megszerzésénél az értékkülönbözet megfizetéséhez. b/ A dolgozó tulajdonában lévő lakás - legalább 1 lakószobával való bővítéséhez, - műszaki, használati értéket növelő építési-szerelési munkával történő korszerűsítéséhez, - közművesítéséhez. (3) A hitel kamatmentes, a pénzintézeti kezelési és eljárási költség a dolgozót terheli. (1) (2) A lakáscélú hitel nyújtásának feltételei (3) Hitel nyújtható a dolgozó résztulajdonában lévő lakás további tulajdoni hányadának megszerzéséhez. 45. (4) A munkáltatói lakáscélú támogatást az a köztisztviselő veheti igénybe, aki a Hivatalnál legalább egy év jogviszonnyal rendelkezik. Módosította a 1/2008. (II.25.) Főjegyzői utasítás Hatályos március 30-tól Módosította az 1/2008. (II.25.) Főjegyzői utasítás Hatályát vesztette március 30.

25 89 (1) A dolgozó a 44. pont (2) bekezdés a/ pontjában meghatározott jogcímek tekintetében többször is nyújthat be kérelmet, de a nyújtott hitel összege összesen az Ft-ot nem haladhatja meg. 1/ (2) A dolgozó az 44. pont (2) bekezdés c/ pontja szerinti jogcímeken többször is nyújthat be hitel iránti igényt, de a nyújtott hitel összege, összesen Ft-ot nem haladhatja meg. 1/ 46. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogosultságot a dolgozó egymás mellett illetik meg. Az egy dolgozónak nyújtott, még vissza nem fizetett hitel állománya az Ft-ot nem haladhatja meg. 1/ 47. Amennyiben a köztisztviselő a fennálló hiteltartozását egy összegben visszafizeti, illetve hiteltartozása lejrát, akkor a 46. (1) (3) bekezdése szerinti összeghatárig újból jogosult hitel iránti kérelmet előterjeszteni. 1/ Lakáscélú hitel legfeljebb 10 évi törlesztési futamidőre nyújtható. 48. A hitel igénylésének és a kérelmek elbírálásának szabályai (1) A hitel iránti kérelmet a Főjegyzőnek címezve kell benyújtani az irodavezetőnél a 6. sz. melléklet szerinti nyomtatványon. 49. (2) A nyomtatványhoz mellékelni kell az előírt okmányokat. (1) Az irodavezető a kérelmet véleményezi és továbbítja a Jogi Irodához. 50. (2) A Jogi Iroda a kérelmet előkészíti döntésre. A döntéselőkészítés során be kell szerezni a Pénzügyi Iroda nyilatkozatát a fedezet meglétéről. (1) A hitel iránti kérelmek tárgyában a Főjegyző negyedévente dönt / Módosította a 2/2005. (VI. 13.) Főjegyzői utasítás (Hatályba lépett: június 13. napján)

26 90 (2) A Főjegyző hitel iránti kérelmét a Heves Megyei Közgyűlés elnöke bírálja el. 52. A hitelben részesült dolgozóval a Jogi Iroda a 7. sz. melléklet szerint hitelszerződést köt 6 példányban. 53. A hitelszerződésben rögzíteni kell azt, hogy a dolgozó a/ milyen összegű hitelben részesült, b/ vállalja, hogy a hitelt a szerződésben meghatározott célra használja fel, c/ a hitel visszafizetéséig munkavégzéssel járó jogviszonyát nem szűnteti meg, d/ amennyiben a munkavégzéssel járó jogviszonyát a dolgozó lemondással szűnteti meg, vagy a munkáltató nem egészségügyi okból eredő alkalmatlanság miatti felmentéssel, elbocsátás, hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, illetve bíróság ítélete alapján szűnteti meg, az igénybe vett hitel még ki nem egyenlített részét azonnal egy összegben visszafizeti. e/ hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba, a tartozás kiegyenlítéséig a tulajdonába került, tulajdonában lévő elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre a Hivatal javára, f/ tudomásul veszi, hogy: - három hónapot meghaladó fizetési késedelem esetén, - a hitelszerződésben meghatározott céltól eltérő felhasználása esetén, - a 45. alapján írásban vállalt kötelezettségét házastársa, élettársa, gyermeke nem teljesíti a Főjegyző a szerződést azonnali hatállyal felmondja és a még vissza nem fizetett hitelt a Hivatal javára egy összegben visszaköveteli. 54. (1) A Jogi Iroda az aláírt hitelszerződés minden példányát megküldi a Pénzügyi Irodának, amely ebből záradékolás után az irattári és a személyi anyag példányát visszaküldi. (2) A Pénzügyi Iroda a hitel folyósítására intézkedő rendelkező levelet és a szerződés 1 példányát megküldi az OTP Bank Rt. Észak-Magyarországi Régió Egri Igazgatóságának, illetőleg gondoskodik a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről. A visszafizetés szabályai 55. (1) A dolgozó a hitelt a folyósító pénzintézet útján, havi egyenlő részletekben a szerződésben meghatározott idő alatt köteles visszafizetni. Módosította az 1/2008. (II.25.) Főjegyzői utasítás Hatályos: március 30. napjától

27 91 (2) A dolgozó fizetési kötelezettségét a hitelszerződésben vállalt határidőknél rövidebb idő alatt is teljesítheti. 56. (1) Ha a dolgozó a hitelszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor a Főjegyző a szerződést felmondhatja, és a hitel még ki nem egyenlített részét a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal javára egy összegben visszakövetelheti. (2) A hitelszerződés felmondása esetén a dolgozó tartozása kiegyenlítéséig, a még fennálló hitel összege után köteles a Ptk. szerinti késedelmi kamatot megfizetni. (3) Nincs helye az egy összegben való visszakövetelésnek abban az esetben, ha a dolgozó fizetési kötelezettségét neki fel nem róható okból nem teljesítette. Amennyiben a dolgozó munkavégzéssel járó jogviszonya nem az 53. pont d/ pontjában felsorolt módon szűnik meg, akkor a dolgozó, elhalálozás esetén az örökös a hitelt változatlan feltételekkel törleszti vissza Ha a hitelben részesült dolgozó a hitel visszafizetését biztosító jelzálog joggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant olyan személynek kívánja elidegeníteni, aki ebben a rendeletben szabályozottak alapján hitel igénylésére jogosult, akkor az új tulajdonos kérésére a jogügyletet a Főjegyző engedélyezheti abban az esetben, ha az új tulajdonos a hitelt átvállalja és a változatlan törlesztési feltételeket elfogadja. 59. Ha a hitelben részesült dolgozó a tulajdonában lévő ingatlant másik ingatlanra kívánja elcserélni, vagy másik lakás megvásárlása céljából szeretné elidegeníteni, a jogügylethez a Főjegyző abban az esetben járulhat hozzá, ha a dolgozó egyetértését adja a hitelt biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a cserével, illetőleg adás-vétellel megszerzett ingatlanra történő bejegyzéséhez. 60. (1) A házassági vagyonközösség megszűntetése során a hitel még vissza nem fizetett részének átvállalását a lakásban maradó, hitel igénylésére e rendelet szerint jogosult, vagy nem jogosult házastárs kérésére a Főjegyző engedélyezheti.