József Attila: Születésnapomra. Önmegszólító vers

Átírás

1 József Attila: Születésnapomra Önmegszólító vers

2 József Attila ( )

3 József Attila (Budapest, Ferencváros, április 11. Balatonszárszó, 1937.december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, tragikus sorsú költője. Költészete példa és mérték lett, ez a hatása máig élő. Költészete mindenkihez képes szólni.

4 József Attila ( ) 1905.április 11-én Budapesten született, édesapja József (Josifu) Áron, szappanfőző munkás, édesanyja Pőcze Borbála, mosónő Korán árvaságra jut, nevelőszülőkhöz kerül Öcsödre Kora gyermekkorában olyan traumák érik, amelyek kihatnak egész tragikus sorsú életére 1917 első verseskötete: Szépség koldusa, 17 éves A Nyugat közli verseit Szegeden magyar-francia-filozófia szakon tanulmányokat folytat, de Tiszta szívvel című verséért tanára, Horger Antal eltanácsolja A bécsi, majd a párizsi egyetemen tanul 1935-től a Szép Szó folyóiratot szerkeszti A Nyugat második nemzedékének írója A kommunista párt tagja lett, költészete agitatív hangot üt meg, de 1933-ban kizárják Önéletrajza Curriculum vitae címen ismert Nem tud beilleszkedni korának társadalmi keretei közé, megromlanak szerelmi kapcsolatai, egészsége december 3-án Balatonszárszón vonat alá vetette magát, de máig tisztázatlanok halálának körülményei A II. világháború után évtizedekig proletár költőként tartják számon, pedig életművének legjelentősebb versei más szellemben, egzisztencialista és szürrealista vonzáskörben jöttek létre

5 József Attila ( ) Költészetében a világ egészének szemlélésére törekszik. 20. századi világképében a társadalom és az egyén sorsa kiélezetten vetődik fel. Költészetében megszólal a történelmi tanulságokat levonó tudat, s az érzelem számára is választ adó hangja. Verseiben fellelhető a természet apró elemeivel való azonosulás, minden élő szeretete. Ismétlődő motívumai: külvárosi táj, éjszaka, szimbolikus jelentésű. Szinte minden életrajzi adatának van nyoma a verseiben, minden, amit életrajzáról tudni kell, kiolvasható verseiben. Költészetében a menekülés rajza fejthető ki, és az örökös szeretetvágy. Kötetei: Szépség koldusa (1922), Nem én kiáltok (1925), Nincsen apám, se anyám (1929), Döntsd a tôkét, ne siránkozz (1931), Külvárosi éj (1932), Medvetánc

6 József Attila: Születésnapomra (96.oldal) Harminckét éves lettem én meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a Nincsen apám versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani! április Korda Vince: József Attila portréja

7 József Attila: Születésnapomra Téma Ihletése: születésnapja, alkalmi vers A költő visszatekint életére, sorsára, jelenlegi helyzetére. Életéről valló számadás, amelybe belefoglalja azt is, hogy nyelvtantanára, Horger Antal eltanácsolta őt az egyetemről. Verses elégtételt vesz a Korda Vince:József Attila portréja sérelmekért.

8 József Attila: Születésnapomra Műfaja Önmegszólító vers Számadásvers. A lírai én önmagához beszél. Kijelentései saját helyzetére utalnak. Önreflexió. Van benne több nyelvi játék (például: sekély / e kéj ), ennek köszönhetően humorosabb hangvételű. Az alkalmi költészet hagyományait idézi, azonban nem másvalakihez, hanem önmagához írja. Az önmegszólító verstípus egy példája lesz, miközben számvetéssé válik. A mű középpontjában a szegedi Horger-ügy áll. Az életrajzi esemény jelentőségét emeli ki a szöveg, itt is felfedezhető a lázadás momentuma: a lírai én a költemény lezárásában a mégis dacosságával mond ellent a tanári ítéletnek. Stílusa meghatározza az élőbeszéd-szerűség és a lázadó hangvétel. Mondatszerkezetei, merész rímei az expresszionizmus hatását mutatják. játékosan pattogó, gunyoros-csipkelődő tónusú sorok Hangulata: Nem elégikusan búcsúzó, hanem harcosan hetyke. Versforma A vers formája önállósult, s a magyar irodalom jellegzetes versformájává alakult.

9 Keletkezése 1937-ben írja születésnapján, egy kávéházi szegleten. Életrajzi adatok találhatók a versben. A költő egy kávéházban, kávéházi szegleten üldögélve éppen kávéházi szegleten üldögélve éppen üldögélve éppen születésnapi verset ír saját magának. Nem meglepő, hogy József Attila egy kávéházi szegletet jelöl meg a Születésnapomra című versének születési helyeként. A húszas években a kispénzű írók kedvelt törzshelyei a kávéházak voltak (New York, Centrál - Nyugatosok törzshelye, Hadik kávéház Budán), többek között a Japán kávéház is (elsősorban a képzőművészek körében volt népszerű) József Attila valószínűleg itt írta Születésnapomra című költeményét. A vers tíz versszakából 6 szól a szegedi egyetemen szerzett élményéről. Amikor megjelent Tiszta szívvel című verse, nyelvészprofesszora felháborodott annak mondandóján ( tiszta szívvel betörök, ha kell embert is ölök ). Több tanú előtt kijelentette, hogy az az ember, aki ilyen verseket ír, nem lehet tanár. A költő ezt úgy élte meg, hogy elbocsátották az egyetemről.

10 A vers szerkezete A vers 10 szakaszból áll 1 2. szakasz: elmondja, milyen alkalomból írja a verset, felvezeti a témát, s azt, hogy számára ajándék ez. 3. szakasz: összegzés eddigi és jelenlegi egzisztenciális helyzetéről szakasz: hivatása kapcsán a Horger Antal-ügy kibontása, a töltőtoll-koptató szegénylegény helyett lehetett volna oktató, megidézi a professzor urat, az őt ért sérelmet, megidézi Horgert, szavait, s egy hetyke fordulattal elégtételt vesz az őt ért sérelmekért, költőként tanítani fog, s egész népét fogja tanítani. Minden versszak 4 sorból áll. 2 nagyon hosszú rímelő sor, és az egész furcsa 2 rövid sor, ami csak egy rímpár. Rímképlete: /AABB/ páros rímek. Nem csak az utolsó szótagok rímelnek, hanem az egész sor. Ezek a rímek szójátékot alkotva enjabement-okat is tartalmaznak, sőt átvezetnek egy másik versszakhoz is (1-2., 6 7.szakasz) Az ütemhangsúlyos versszakok kétütemű nyolcasok, amelyeknek a ritmusát minden strófában megtöri a szakaszok végére illesztett két szó. Itt egyrészt az ütem is megszakad, másrészt a szavak már-már kényszerű összecsendülése is meghökkenti az olvasót. Rímpár: akár az, hogy: csecse-becse ami egy szónak a kettévágása, vagy akár egy önrím: magam-magam, a legvégén ez a: taní-tani, amit ketté lehet vágni, ugyancsak egy rímpár. A komoly tartalom és a játékos forma közötti ellentét segít még inkább kiemelni a vers legfőbb mondandóját, amely ars poeticája is: szeretett magyar népét szeretné tanítani nem olyan nem olyan ismeretekre, amelyeket a középiskola tanít, hanem emberségre, szépségre, jóságra. A versforma egy francia költőnél, a 19. század második felében alkotott Jean Richepinnél megtalálható,józsef Attila pedig ismerhette a költő Koldusének (Chanson des Gueux) című kötetét, amelyben a vers olvasható. Néhány francia előzmény után a magyar költészetben először és egyetlenként használta ezt a versformát. A versforma közkedvelt lett, a kortárs költészetben nagyon sokan írtak hasonló önköszöntést ugyanebben a formában, sőt a forma még a születésnapi önköszöntéstől függetlenül is megjelent. A formailag igen érdekes vers felkeltette az emberek figyelmét. Népszerű lett a vers azért is, mert egy olyan dacos, szókimondó, támadó hangot használ, ami nem volt megszokott. Rengeteg öniróniát és humort használ a műben.

11 Elemzés 1.Harminckét éves lettem én meglepetés e költemény csecse becse: -utalás a vershelyzetre: születésnap: 32. Az élet múlásának élményéhez kötődik, és ezzel együtt a szembenézésről szól április 11-ét József Attila Flóra társaságában szerette volna megünnepelni, de a fiatal lány családi elfoglaltságai meghiúsították a költő tervét. Nővére várta az ünnepi vacsorára egyedül, de derűs hangulatban érkező öccsét aznap este. * Az első szakaszban tehát a költő mintegy bejelenti, hogy egy formailag szép, tartalmilag gazdag költeménnyel ajándékozza meg magát. * Versem... ékszer."- írta egykori imádottjának a költő. Az ajándékozás gesztusa, az ajándékozó személye és a vers, mint odaajándékozott tárgy rokonítja a korai motívumot a késeivel. Az első strófa utolsó két sora tehát furfangos szójáték, homonímia (ha nem is teljesen szabályos), amely a költőnek saját költői mivoltához való, s a születésnapi versben is hangsúlyosan jelenlévő ambivalens viszonyában gyökerezik.* 2. ajándék, mellyel meglepem alliteráció e kávéházi szegleten magam magam. - a vers ajándék, de a költő maga van.. Ezt az ambivalenciát találjuk meg a csecse becse" homonimában is: verse a költő szemében egyszerre értéktelen apróság és remekmű. Egyidejűleg életbeli kudarcára emlékezteti, s alkotói jelentőségét bizonyítja számára. Tulajdonosa úgy ad

12 3.Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! A havi kétszáz, ami a biztos egzisztenciát, anyagi hátteret jelentette volna, ez egy akkor divatos kupléban is megjelenik, miszerint havi kétszáz pengő fixszel még az ember is könnyen viccel. Az emberélet útjának felén, földi pályájának végefelé, ebben a versében nézett szembe a költő a kérdéssel:mit értem el az eltelt 32 esztendő alatt? Ugyanaz a kérdés, amelyet a nem sokkal korábban írott Curriculum vitae-ben tett föl magának. A lehangoló válasz: S még havi kétszáz sose telt" is egybecseng azzal, amelyet a prózai életösszegzésből ismerünk.* 4. Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll-koptató szegény legény. Hivatását József Attila gyökeresen ellentétes módon értékeli a 4. szakaszban, ahol az alkotót mint töltőtoll-koptató szegény legényt állítja elénk és a záróstrófában, ahol a nemzet tanítójának magasztos szerepét utalja ki a maga számára. A kétféle értékelést kínzó feloldatlanságban hagyja meg egymás közelében.* A szegénységet, a nyomort, a zsákutcába futott életet, mintha József Attila ebből az egyetlenegy momentumból vezetné fel: 5. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. -utalás Horger Antal professzorra, akit a költő megörökítvén versében, még híressé is tesz, ismertebbé, mint tanulmányai -innentől fókuszálódik erre a történetre, hogy melyik verséért: a Nincsen apám történet, hogy mit mondott ez a tanár, és konkrétan a neve is le van írva.

13 6. Intelme gyorsan, nyersen ért a Nincsen apám versemért, a hont kivont - a Nincsen apám" vers. A Születésnapomra tárgya tehát szerző és olvasó ellenséges szembenállása. Az ellentét nem csupán esztétikai, ízlésbeli. Az olvasó a szöveg fölött erkölcsileg háborodik föl. A benne megnyilatkozó szellem botránkoztatja meg. Az egész háború utáni nemzedék dokumentuma lehetne József Attila lázadása. 7. szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: - a 7. strófa Ideidézi szellemem / hevét / s nevét:" mondata. Közvetlen értelme: emlékezetemben fölelevenítem alakját". Az egyszerű, prózai jelentés mögött azonban a költői jelentés gazdag többlete rejlik. Ezt a jelentéstöbbletet József Attila költészetbölcseletének magva, a névvarázselmélet ismeretében ragadhatjuk meg. Az elmélet, amelyet a költő még a húszas évek végén alakított ki, egy ősi eredetű hiedelmen alapul: a primitív ember úgy véli, hogy ha kimond egy nevet, akkor a név birtokosát hatalmába kerítette, sorsára mágikus befolyást gyakorolhat.*

14 8. Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén gagyog s ragyog. -az eset elmondása, tanár-tanítvány konfliktus esete, tanárcsúfoló: gagyog, s ragyog (ragyogás) Horger Antal, a nyelv kutatója és József Attila, a nyelv teremtője szembenállása. A grammatikus tudása alacsonyabb rendű. Beszédmódja hibás: gagyog/ s ragyog". Tőle csak nyelvtant lehet tanulni. A költő azonban birtokában van a legtöbbnek, ami nyelvi úton elérhető: a névkiejtés révén ideidézheti, maga elé parancsolhatja ellenfelét. S tágasabb övezetben, magasabb szinten, amelyen a nyelvészprofesszornak már nincs keresnivalója, akadálytalanul érvényesítheti. A költő a vers nyelvi bravúrjának felsorakoztatásával is demonstrálja az alkotó fölényét a grammatikussal szemben, ezáltal igazolja nyelvi elsőszülöttségi jogát. A születésnapi költemény formája tehát súlyos érvül szolgál számára, amikor a maga igazát meg kell védenie. A nyelv fejlődésének igazi motorja a teremtő zseni, a költő, aki közelebb áll a nyelv szellemének megérzéséhez, mint a pedáns, száraz, pozitivista szaktudós.* 9. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj -játékos rím: sekély e kéj, fordulat a versben. A legfontosabb az utolsó versszak, ami ennek az egész történetnek a kifutásaként egyfajta ars poeticává válik: 10.Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani!

15 A vers mondanivalója A költő sorsát összegzi, önmagát igazolja az önmegszólító számadásversben. A vers ajándék a költő születésnapjára önmagának. A küldetése teljesül: egész népét tanítja.

16 József Attila: Születésnapomra

17 Ajánlott irodalom *Tverdota György: József Attila utolsó születésnapi verse df dalom/irodalom/irodalom-12-osztaly/xx-szazadi-ma gyar-lirikusok/jozsef-attila odalom/irodalom/irodalom-8-osztaly/jozsef-attila-cur riculum-vitae/jozsef-attila-curriculum-vitae