Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa"

Renáta Kocsisné
3 évvel ezelőtt
Látták:

Az előző részt itt olvashatja A 2019. márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem.

idegenhonos fajok tekintetében természetvédelmi és gazdasági kártételük alapján. Az utolsó részekben éppen az idegenhonos fás hordásnövényekről esett szó.

(Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének. A császárfa a 3-4.

1 Az előző részt itt olvashatja A márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem. A beharangozó rész után hónapról hónapra mintegy 25 fa- és cserjefajt mutattam be: termőhelyi igényük, morfológiájuk, méhészeti jelentőségük, ültetésük/telepítésük, illetve az idegenhonos fajok tekintetében természetvédelmi és gazdasági kártételük alapján. Az utolsó részekben éppen az idegenhonos fás hordásnövényekről esett szó. Bár a császárfa idegenhonos fafaj - kellően bizonyított vizsgálati eredmények hiányában mégsem tekinthető hazánkban egyértelműen klasszikus hordásnövénynek, ezért nem a szokásos címet (Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének. A császárfa a 3-4. évben kezd el virágozni, áprilistól körülbelül 1 hónapon át A kínai vagy más néven illatos császárfa Közép- és Nyugat-Kínából származik. Európába a 19. század végén került díszfaként. Az utóbbi években egyre nagyobb teret kapott hazánkban is ültetése, ültetvényszerű telepítése sok, kedvezőnek vélt tulajdonsága miatt. 1. oldal (összes: 5)

Termőhelyi igénye, morfológiája Melegkedvelő, fagyérzékeny, csapadékigényes fafaj. Őshazájában a hosszabb vegetációs időszakhoz szokott, ezért mind a korai, mind a kései fagyok erősen károsítják.

2 Termőhelyi igénye, morfológiája Melegkedvelő, fagyérzékeny, csapadékigényes fafaj. Őshazájában a hosszabb vegetációs időszakhoz szokott, ezért mind a korai, mind a kései fagyok erősen károsítják. Talajigénye tekintetében a jó vízés levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag talaj az optimális számára, amit képes gyorsan kimeríteni, kizsarolni. Gyökérzete mélyre hatoló, gyökérről könnyen sarjad. Általában közepes termetű m magas fa, de jobb vízellátású termőhelyeken elérheti a 25 m-es magasságot is. 1. kép: Császárfa levele(a) virága (b) és termése (c) Törzse többnyire már alacsonyan elágazó, koronája nagy, terebélyes, laza szerkezetű. Alsó és középső ágai inkább oldalirányba törekednek. Kérge szürke vagy barnásszürke színű, idősebb korában is sima felületű, viszont nagy paraszemölcsökkel tarkított. Hajtása keresztben átellenes rügyállású. Levelei igen nagy méretűek cm-es hosszúsággal és szélességgel, szív alakúak, hegyes csúcsúak, enyhén karéjosodhatnak is (1a. kép). A levelek felülete finoman szőrözött (erre utal a tudományos nevében a tomentosa szó). Virágai lombfakadás előtt bugavirágzatban nyílnak, melegebb termőhelyeken március-áprilisban, hűvösebb területeken inkább április-májusi időszakban. A virágok illatosak, egyenként 4-6 cm hosszúak, csészéjük (a virágtakaró külső takaróköre) szintén szőrös, halványbarna színű, a pártájuk (a virágtakaró belső köre a sziromlevelek) világoskékliláskék színű (1b. kép). A trombita alakú pártacső karimája ötkaréjú, benne két sárga csík húzódik végig a cső hossza mentén, melyben négy porzó található. Termése lehajló fürtökben csoportosuló toktermés. Ennek alakja tojásdad, hegyes csúccsal. Eleinte zöld színű, enyhén ragadós, ősszel barnára színeződve két kopáccsal nyílik (1c. kép). Maga a termés rengeteg apró, lapos, szárnyas repítőkészülékkel rendelkező magot tartalmaz. A magok a szél és a víz által könnyen terjednek. 2. oldal (összes: 5)

2. kép: Császárfa ültetvény homokon Méhészeti jelentősége Nektártermelő képességéről, nektárjának cukorértékéről hazai viszonylatban nem rendelkezünk vizsgálati adatokkal.

3 2. kép: Császárfa ültetvény homokon Méhészeti jelentősége Nektártermelő képességéről, nektárjának cukorértékéről hazai viszonylatban nem rendelkezünk vizsgálati adatokkal. Külföldi, például franciaországi adatok pedig azért nem relevánsak, mert ott az óceáni hatás miatt teljesen más a klíma. Ennek ellenére meglepő, hogy méhészek körében milyen népszerű volt az elmúlt időszakban csemetéinek ültetése (köszönhetően a kiterjedt és jól működő Paulownia fajták termelői-kereskedői kampányának). Szomszédunkban van egy hatalmas példány, évek óta virágzik, de virágain jómagam még méhéket egyszer sem láttam, hogy látogatnák. Másfelől éppen abban az időszakban, a tavaszi-nyár eleji aszpektusban virágzik, amikor a legtöbb őshonos fás- és lágyszárú hordásnövényünk. Tehát számottevő méhlegelő-javítási jelentőséggel nem bír. Ültetése, telepítése 3. oldal (összes: 5)

4 4. oldal (összes: 5)

5 3. kép: Császárfa ültetvény kiépített öntözőrendszerrel A hatályos erdőtörvény végrehajtási rendeletének (61/2017. XII. 21.) I. számú melléklete tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, valamint az idegenhonos termesztésbe vonható fafajok jegyzékét. A császárfa egyikben sem szerepel! Mindezekből következik, hogy külterületen a Paulownia fajták/hibridek erdészeti vagy energetikai célú faültetvényi használata jogszabályellenesen zajlik! Akár saját költségre végzett felszámolásra és bírság kiszabására számíthat a sok esetben gyanútlan földhasználó. Ezeket az ültetvényeket az erdészeti hatóság szakemberei, más módszerek mellett, műholdas felvételek segítségével igyekeznek felderíteni. Ma még ugyanis nincs megnyugtató válasz arra nézve (független hatóság által megerősített hosszú lejáratú kísérletek és abból eredő adatok hiányában), hogy a császárfákra általában jellemző inváziós képességgel az adott hibridek nem rendelkeznek-e. Amerikában inváziós fajnak, özönnövénynek számít már a császárfa, és egyébiránt vízzabáló tulajdonsága miatt mocsarak lecsapolására használták. Mi meg ültetjük homokra (2. kép)! Valóban szép ültetvényeket én még csak ott láttam, ahol kiépített öntözőrendszert is üzemeltetnek (3. kép). Ugyanakkor őshazájában, Kínában a császárfa helyére mostanság mindenhová akácot ültetnek! Nem kellene a méhészeknek a bálványfa után egy újabb potenciális inváziós fajt rászabadítani az országra. Ezért külterületen a telepítését - a jogszabályok értelmében is egyelőre kerüljük! Szerző: Lászka István Attila Közzététel ideje: , vasárnap, 16:00 A forrás webcíme: 5. oldal (összes: 5)

Hasonló dokumentumok

Méhészeti dendrológia beharangozó

Méhészeti dendrológia beharangozó A dendrológia az élő fák tudománya, a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága. A mai méhészeti ágazatban a mezőgazdasági és erdei (fás- és lágyszárú) hordásnövények, vagyis a méhlegelőink