Égéstermék, hétköznapi használatban füstgáz Alkalmazási területek: Kohászatban elterjedten használt, mivel 1000 C körüli, vagy ennél is magasabb hőmér

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Égéstermék, hétköznapi használatban füstgáz Alkalmazási területek: Kohászatban elterjedten használt, mivel 1000 C körüli, vagy ennél is magasabb hőmér"

Krisztina Molnár
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 University of Debrecen Áttekintés Hő- és áramlástechnikai gépek I. TALAMON Attila Assistant lecturer ZH Szorgalmi PZH Áttekintés Borsavölgyi Tamás Kalinszki Ádám Sütő Tamás Forró Balázs Bagi Zsolt Szarka Szabolcs Huri Dávid Szegedi Ádám Napkollektor Levegő/talaj hőcserélő Épületgépészeti hőleadó rendszerek Sugárzó fűtések Kondenzációs kazánok Energiahatékony épületek Geotermia Hőszivattyú Kazán definíciója: Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja, a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hot hőhordozó közeg felmelegítésével, vagy halmazállapotának megváltoztatásával hasznosítja. Kazán definíciója: Azt a berendezést amelyben égés nem játszódik le. más berendezésből (pld. gázturbina) érkező forró égéstermék hőjét hasznosítja, hőhasznosító kazánnak nevezzük. Égéstermék, hétköznapi használatban füstgáz Jellemzők: A füstgáz önmaga is lehel hőhordozó közeg. magas hőmérséklet alacsony fajlagos hőkapacitás nagy térfogatáram mérgező, toxikus és környezel károsító komponensek 1

12 Áttekintés Borsavölgyi Tamás Kalinszki Ádám Sütő Tamás Forró Balázs Bagi Zsolt Szarka Szabolcs Huri Dávid Szegedi Ádám Napkollektor Levegő/talaj hőcserélő Épületgépészeti hőleadó rendszerek

2 Égéstermék, hétköznapi használatban füstgáz Alkalmazási területek: Kohászatban elterjedten használt, mivel 1000 C körüli, vagy ennél is magasabb hőmérsékletet más hőhordozó közeggel gyakorlatilag nem lehet elérni. A mezőgazdaságban ill. faiparban olyan nagy nedvességtartalmú anyagok szárítására használják, amelyek nem takarmányozási és főleg nem élelmezési célt szolgálnak, mivel toxikus anyagok kerülhetnek a szárított anyagba. Levegő: alacsony fajlagos hökapacitás nagy térfogatáram Levegő: Ipari technológiákban szárításra használják, (élelmiszerekhez és takarmányokhoz is) Fűtésre az egyre terjedő légfűtési rendszerekben. A levegőt fűtésre használni előnytelen más hőhordozóval összehasonlítva, azonban egy a klimatizálásra kiépített légtechnikai rendszerrel a fűtés is megoldható. (A levegői legtöbbször nem közvetlen füstgáz/levegő léghevítővel melegítik, hanem más pl. víz vagy gőz munkaközeg közbeiktatásával.) Víz: melegvíz Hőmérséklet t< 115 C Nyomás min bar-al magasabb, mint a maximális hőmérséklethez tartozó telítési nyomás, amihez jön még a rendszer függőleges kiterjedésétől függő hidrosztatikai nyomás. Víz: melegvíz nagy fajlagos hőkapacitás. az alkalmazott hőmérsékletkülönbséggel fordítottan arányos keringetett tömegáram Q = Cvíz mvíz tvíz [kw] (A relatív alacsony nyomás és hőmérséklet miatt nem veszélyes üzem.) Víz: melegvíz Helyiség fűtés, használati melegvíz készítés és 100 C alatti technológiai hő igények általánosan használt közvetítő közege. A hagyományosan elterjedt az un. 90/70 C-os rendszer, ahol az első szám a kazánból kilépő, míg a második a visszatérő hőmérsékletet jelöli. Elterjedőben vannak a 70/55 C-os és az 50/40 C-os rendszerek, amelyekkel magasabb kazán- és hőellálási hatásfok érhető el, viszont egyre nagyobb hőleadó felületek szükségesek. 2

faiparban olyan nagy nedvességtartalmú anyagok szárítására használják, amelyek nem takarmányozási és főleg nem élelmezési célt szolgálnak, mivel toxikus anyagok kerülhetnek a szárított anyagba.

3 Hőmérséklet t > 115 C Nyomás min bar-al magasabb, mint a maximális hőmérséklethez tartozó telítési nyomás, amihez jön még a rendszer függőleges kiterjedésétől függő hidrosztatikai nyomás. nagy fajlagos hökapacitás. a megengedett lehűlési ménekkel fordítottan arányos tömegáram A magasabb hőmérséklet mellett a víz folyadék fázisban tartása magasabb nyomást követel meg. emiatt ez már veszélyes üzemnek minősül, a biztonságtechnikai előírások sokkal szigorúbbak.) Főként távfűtések hőszállító közege. A magasabb hőmérsékletek miatt nagyobb hőmérsékletkülönbség engedhető meg. ami által csökken a keringetett tömegáram. A rendszer legfőbb jellemzője itt is a két szélső hőmérséklet érték, pl.: 130/80 C-os. ill. 160/11O Cos rendszer. (Értelmezés mint fent) Gőz: telített A vízgőz nagy párolgáshője miatt, nagy hőmennyiséget szállít. Igen nagy hőmennyiség átadására képes állandó (telítési) hőmérséklet, és nagy (kondenzációs) hőátadási tényező mellett. A nyomás alkalmas választásával a hőátadási hőmérséklet a hőigényhez igazítható. A gőzös kazánüzem veszélyesnek minősül, fokozott biztonsági előírások betartásával működhet. Gőz: telített 100 C feletti technológiai hőigények kiszolgálásának jellemző hőhordozó közege, különösen ott. ahol az állandó meghatározott hőmérséklet melletti hőátadás lényeges. Helyiség fűtésre régebben általánosan használták. A melegvíz fűtéssel összehasonlítva kb %-al kisebb hőleadó-felülettel biztosítható volt a megfelelő fűtés. Viszont a fűtési rendszer veszteségei sokkal nagyobbak, és a rendszer szabályozhatósága is sokkal rosszabb, emiatt ma nem jellemző. Gőz: túlhevített Túlhevítéssel főként a vízgőz munkavégző képessége növelhető, aminek a szerkezeti anyagok meleg szilárdsága szab határt. Manapság ez C. 3

emiatt ez már veszélyes üzemnek minősül, a biztonságtechnikai előírások sokkal szigorúbbak.) Főként távfűtések hőszállító közege.

4 Gőz: túlhevített A túlhevített gőzt jellemzően a villamos energia termelés, ill mechanikai teljesítmény szolgáltatás érdekében turbina, gőzgép és gőzmotor hajtására használják. Technológiai hőellátásra is használható lenne, de a hőleadással a hőmérséklet gyorsan csökken ezért nem jellemző az ilyen felhasználás. Termoolaj (hőközlő olaj) Kifejezetten hőhordozó közeg funkcióra kifejlesztett kőolajtermék, amely folyadék fázisban C-ig hevíthető, környezeti, vagy ahhoz közeli nyomás mellett. Az alacsony nyomás miatt mérsékelten veszélyes, a gőzüzemhez képest enyhébb biztonsági előírásokkal. (Az olaj a maximális hőmérséklet túllépése esetén krakkolódik. és lerakódást képez, ezért ennek elkerülésére fokozottan kerülni kell.) Termoolaj (hőközlő olaj) Kifejezetten magas hőmérsékletigényű technológiai hőellátáshoz használják, relatív alacsony teljesítményszint esetén, ahol a hőmérsékletszintnek megfelelően magas nyomású ( bar-os) gőzös kazántelep kialakítása gazdaságtalan lenne. A kazánok osztályozása többféle szempont szerint történik. A kazánkonstrukció pontos meghatározásához mindegyik szempont szerint be kell sorolni. Bizonyos megoldások meghatároznak más szempont szerinti megoldásokat. Így sokszor annak egyértelműségét feltételezve a meghatározásoknál nem térnek ki minden részletre. 4

Termoolaj (hőközlő olaj) Kifejezetten hőhordozó közeg funkcióra kifejlesztett kőolajtermék, amely folyadék fázisban 300-350 C-ig hevíthető, környezeti, vagy ahhoz közeli nyomás mellett.

5 Felhasznált irodalom [o] Dr. Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai [1] Fáy-Troskolanski-Varga: Szivattyúüzemi kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó, 1978) [2] Dr Fáy Csaba: A XXI. Század örvényszivattyúi, keverői és üzemeltetésük (Bp ) [3] Heinz Zoebl Julius Kruschik: Áramlás csövekben és szelepekben(műszaki Könyvkiadó 1986.) [4] Fűzy Olivér: Vízgépek (Tankönyvkiadó, Bp ) [5] Szivattyúzási technika, WILO alkalmazástechnika segédlet [6] Dr. Szabó Szilárd: Áramlástani gépek, Példatár (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp ) [7] Menyhárt J. Marcsó S.:Légtechnika I (Debrecen 1997.) [8] Áramlástechnika gépek (ventilátorok) előadás [9] Dr. Menyhárt József: Az épületgépészet kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó Budapest ( old.) [10] Dr. Menyhárt József: Légtechnikai rendszerek. Egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó Bp. [11] Recknagel-Sprengler-Schramek: Fűtés-és klímatechnika. II. kötet ( old.) Thank you for your attention! TALAMON Attila Assistant lecturer talamona@mk.unideb.hu 5

1966.) [5] Szivattyúzási technika, WILO alkalmazástechnika segédlet [6] Dr. Szabó Szilárd: Áramlástani gépek, Példatár (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006.) [7] Menyhárt J. Marcsó S.

Hasonló dokumentumok

Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK

Atmoszférikus égőjű kazánok kéményméretezése Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK 1 MSZ EN 13384-1 Égéstermék-elvezető elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. Égéstermék-elvezető