ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM. (A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana, a Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.)

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS: SZIGETI VESZEDELEM (A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana, a Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.)

2 Műfaja: barokk eposz Keletkezési ideje: telén Írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete. Szerkezete: 15 énekből áll, melyek összesen 1566 négysoros + 1 ötsoros versszakot tartalmaznak. Zrínyi minden versszakot megszámozott, kivéve az utolsó két ötsorosat, mivel így a számozott versszakok száma megegyezik a szigetvári ostrom évszámával (1566).

3 A barokk irodalom A barokk hatás mindenek előtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen a meghökkentés, lenyűgöző hatás és a csodálkozás felkeltése, ami leginkább formai külsőségekkel érhető el (virtuóz rímtechnika, merész gondolattársítás, újszerű költői képek, patetikus stílus, körmondatok, rokon értelmű szavak, drasztikusabb népiesség).

4 A barokk irodalom A barokk új műfajokat teremtett meg, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új formákat hozott létre: sok részletből felépülő epizódokból álló, monumentális szerkezet: eposz. Általánossá vált az érzéki szerelem, víziók, misztikumok, látomások ábrázolása, mindez intellektuális köntösben (Szent Teréz látomásai). Gyakori a szimbólum, embléma, jelkép használata.

5 A Szigeti veszedelem forrásai: históriás énekköltészet (Tinódi Lantos Sebestyén) Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rimay János) Európai eposzköltészet (a műfaj mintát ez szolgáltatja) Homérosz és Vergilius eposzai Odüsszeia, Iliász Tasso: megszabadított Jeruzsálem c. eposz

6 A Szigeti veszedelem témája Szigetvár 1566-os évi ostroma. MAGYAROK - a haza védelme - hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság. TÖRÖKÖK - hódító háború - széthúzó, hiányzik belőlük az önfeláldozás készsége, hiányzik a bajtársiasság. erkölcsi győzelem fizikai győzelem

7 A Szigeti veszedelem témája Zrínyi, valamint magyar, horvát és szerb vitézei életük árán sem voltak hajlandók feladni a várat.

8 Az eposz embereszméje - Zrínyi Miklós A kereszténység bajnoka (Krisztus katonája). Kimagaslik a többiek közül, nagyszerű katona, kiváló erényekkel rendelkező férfi. A hazaszeretet és Isten követése, parancsa vezérli. Benne is megvan az önfeláldozás készsége, a bajtársiasság, a hazaszeretet. Méltó a vezér szerepe, ő a legkülönb az összes magyar közt. Misztikus hős. Szulejmán horvát királlyá tette volna Zrínyit, ha feladja a várat, de ő nem volt hajlandó elhagyni vitézeit, még a biztos halál tudatában sem.

9 A mű szerkezete Zrínyi eposzának jellegzetességei: Történelmi múlt (a magyarság bűnei) A szigetiek esküje (V. ének, a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség) Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív, mert Krisztushoz imádkozik, Szulimán negatív, mert alvilági lényekkel kommunikál) Harcleírás Szerelmi motívum (Delimán és Kumilla szerelme, mely Delimán és Rusztán párbajához vezet) Váratlan fordulat (postagalamb) Zrínyi mártíromsága (készül a halálra, mint keresztény vértanú) A barokk látomások

10 A mű szerkezete Hagyományos eposzi kellékek: Propozíció (témamegjelölés) A barokk eposz Fegyvert s vitézt éneklek jellegzetességei: Invokáció (fohász) Adj In medias res kezdés pennámnak erőt, úgy írhassak, mint Keresztény kérdéskör (a volt magyarság bűnei miatt Isten Enumeráció (seregszemle, a török támadással bünteti a ellentétes erők felvonultatása, magyarokat) mennyiségi, minőségi különbségek, Költői képek, halmozások, erkölcsi fölény) zsúfolt körmondatok Állandó jelzők Patetikus megfogalmazás Isteni beavatkozás (angyali légió, Mitológiai és alvilági Mihály arkangyan, Alekto) elemek

11 Csak a 7. énekben kezdődik a várostrom, a főcselekmény jellemző a szerkezetre az eposzi sajátosságok. A terjedelmes bevezetés célja: hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg mégis legyőzhető. A kisebb csatákban, portyázásokban mindig a szigetváriak győznek. fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez). témamegjelölés: fegyvert, s vitézt éneklek. seregszemle: a török és a magyar tábor bemutatása

12 Epizódok láncolatából áll a mű 1. Szerelmi epizód: Delimán és Cumilla szerelme (török). Deli Vid és Borbála szerelme (magyar) a hitvesi szerelem szép példája. 2. Galamb epizód: a mű szerkezetében fontos szerepet játszik. Zrínyi levélben kér segítséget, amit egy postagalambbal küld el, de a levél a törökök kezébe kerül, akik egy végső ostromra szánják el magukat.

13 A cselekmény három szálon indul: a, Isteni rendelkezés az égben: a török hódítás a magyarok büntetése az Úr fúriákért küld a pokolba, látomásos kép. b, Arszlán, budai pasa elhatározása (Szigetvár ellen indul) c, Zrínyi és a magyar védővárak bemutatása (Zrínyi imája).

14 Szulimán - A 15. ének a végső ostrom bemutatása, Szulimán halála Zrínyi kirohanása, harca a török ellen. - Isteni igazságszolgáltatás az eposz végén: Zrínyinek és a szigetvári hősöknek a lelkét angyalok viszik a mennyországba.

15 Az eposz barokk jellegét adja: zárt, monumentális szerkezet. fény- árnyékhatás (ellentétek ábrázolása a műben). a tárgyi világ élethű ábrázolása, a részletek realitása. a mitikussá növelt hős: Zrínyi. feszültség a téma és a költői szándék között: egy vesztes csata győzelmeként tűnik fel. Oka: a győzelem erkölcsi.

16 A mű nyelvezete Göcsei nyelvjárásban íródott. Sok a török szó, kifejezés, vizuális ábrázolásmód, a halál eufemisztikus (körülírásos, megszépítő) leírása. A népi epika elemei is megtalálhatók a műben: közmondások, szólások, valamint sok költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, jelző. Gazdag szókincs jellemzi. Verselése: hangsúlyos négyütemű 12-es. Ezek a 12-es sorok néha 11 vagy 13 szótagok az egyhangúság elkerülése. Ragrímek, bokorrímek jellemzik.

17 A göcsei nyelvjárás (a nyugati nyelvjáráshoz tartozik) Szakál István helytörténészt, nyugdíjas történelem és magyartanárt, aki szótárat is készített Göcsej e fertályának tájnyelvéből (2017) Ugye zalaiak? kapjuk a kérdést az ország más vidékén élőktől. Le sem tagadhatjuk, elárul bennünket a kiejtésünk, a köznyelvnél zártabb és lágyabb tájnyelvünk magyarázta a nyelvészetet szívügyének tekintő tanár. Kevesebb betűnek adunk hangot, nem ejtünk dz, dzst, így lett például a madzagból mazzag. Nem áll rá a nyelvünk a hosszú magánhangzókra, a búza zalaiasan buza, gyakran meg is változtatjuk, így alakult ki a bürke, az erüs, az izen, a hosszi. Egyes szavakat másként képezzük: ennyi, innya (enni, inni), furán ragozzuk: eztet- eztetet, aztat-aztatat, lenek, fönek.

18 Vannak olyan szavak, amelyeket régen is csak a mi vidékünkön értettek: tettek a tarisznyába egy gyür kenyeret, egy üveg ákhegyit és mentek kaszányi. A gyür kenyeret még csak sejtjük, hogy az egy vastagabb karéjt jelenthet, de az ákhegyiről már csak szüleink, nagyszüleink tudták, hogy az alma és körtebort jelentett, kifejezve, hogy nem szőlőtőkén, hanem a faágak hegyén termett. Nem kis gúnnyal mondták a gyümölcsbort huppanyó saszlának is. Saját göcseji közmondás: Életödbe aggyá, hóttodba haggyá, e tájról származó hiedelem: halotte ámodtam, eső lössz.

19 Hagyományőrző végvári vitézek a 450. évfordulón, Szigetváron Hagyományőrző janicsár elsüti a korhű mordályt (mordály = régi, nehéz lőfegyver, pisztoly vagy puska, amelynek csöve elöl tölcsérszerűen kiszélesedik.

20 Zrínyi kirohanása Johann Peter Krafft 19. századi festményén

21 Szigetvár ostroma 1566 Történelmi animációs film Az E-History Történelmi Animációs Egyesület által készített animációs film, Szigetvár ostromát mutatja, be modern animációs eszközökkel. Készítője a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft.

22 SZIGETVÁR