A KISPESTI MÉZESKALÁCS MŰVÉSZETI MODELL ÓVODA PEDGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 KISPESTI MÉZESKALÁCS MŰVÉSZETI MODELL ÓVODA 1194 Budapest, Kelet u Tel.:/Fax: Budapest, Beszterce u Tel/fax : A KISPESTI MÉZESKALÁCS MŰVÉSZETI MODELL ÓVODA PEDGÓGIAI PROGRAMJA Intézmény OM - azonosítója: Készítette: intézményvezető aláírás Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 5/2013.(N.) határozatszámon elfogadta:. nevelőtestület nevében névaláírás Véleménynyilvánítók:.. Szülői Szervezet nevében névaláírás szakalkalmazottak nevében névaláírás 5/2013. (V.) határozatszámon jóváhagyta:. Óvodavezető Ph. Egyetértését kinyilvánítók: fenntartó nevében névaláírás egészségügyi szolgáltató nevében Hatályos: a kihirdetés napjától A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Az óvoda hirdetőtábláján, valamint az óvoda honlapján: http.mezeskalacs.kispest.hu) Verziószám: 6 /2013 eredeti példány: 2 db Iktatószám:HI-125/284/2013

2 2 Tartalomjegyzék I. 1. Bevezető 6. o I..2. Az óvoda adatai 7 o.. II. 1. Helyzetkép 8 o. 1.1 Az óvoda személyi feltételei 9 o Az óvónő személyisége, stílusa 10 o Az óvoda tárgyi feltételei 12. o 1.4. Az óvoda szolgáltatásai 13. o 1.5. Rendszerábra 14. o II. 2. A program célrendszere 15 o Alapvető céljaink 15 o Általános nevelési feladatok 15. o Az erkölcsi szociális érzelmek alakítása 15. o Az esztétikai érzelmek alakítása 16 o Az intellektuális érzelmek alakítása 16 o A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével Kapcsolatos célok, feladatok 16 o. II. 3. A nevelés kerete 17 o 3.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés 17 o Gondozás, testi szükséglet, mozgásigény kielégítés 17 o Egészséges környezet biztosítása, környezettudatos magatartás 19 o Egészségvédelem, edzettség biztosítása 21 o 3.2. Érzelmi nevelés,társas kapcsolatok 23 o Légkör megteremtése 23 o

3 Keretjellegű napirend 26 o Kapcsolatok kialakítása 27 o Szokások megerősítése 27. o II. 4. A nevelés kerete 29 o 4.1. Néphagyomány-ápolás, népszokások, kismesterségek 29. o 4.2 A néphagyomány tartalma a tevékenységformákban 30. o 4.3 Jeles-napok az óvodában 31. o 4.4 Tartalom korcsoportonként 33. o II. 5. A program tevékenységformái 36. o 5.1. Játék, játékba integrált tanulás 36.o 5.2. Vers, mese, dramatikus játék 43.o 5.3. Ének, énekes játékok,zenehallgatás 47.o 5.4. Rajz, mintázás, kézimunka 50.o 5.5. Mozgás, mozgásos játék 54.o 5.6. A környezet tevékeny megszerettetése,környezeti nevelés 58.o 5.7. Munkajellegű tevékenységek 61.o 5.8. Tehetséggondozás 64.o. II. 6. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 69. o 6.1. Lehetőségeink 69. o 6.2. Feladataink és kompetenciaköreink 70.o 6.3. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása 71o II. 7. Óvodánk kapcsolatrendszere 72.o 7.1. Az óvoda és a család 72.o 7.2. Kapcsolat az iskolával 74. o 7.3. Egyéb kapcsolatok 74.o

4 4 III. 1 A program tervezése, elemzése, értékelése 76 o 1.1. A program működését tervező, elemző és értékelő dokumentumok 76. o 1.2. A nevelőmunka ellenőrzése 76 o. III. 2 A nevelőmunkát segítő eszközök beszerzésének és megóvásának elvei 77. o. Szakirodalom Eljárási rendelkezések I. 1. Bevezető Bevezető

5 5 A Mézeskalács Óvoda Kispest kertvárosában található két egységből álló integrált intézmény. Óvodáink a 70-es -80-as években épültek. Minden feltétel biztosított itt ahhoz, hogy nyugodt, családias légkörben, jó levegőn, esztétikus környezetben neveljük a gondjainkra bízott gyermekeket. Helyi programunk az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című alternatív program adaptálásával készült. Szakmai eredményeink elismeréseképpen az alternatív program országos egyesülete 2009 őszén modellintézményi kitüntetéssel ismerte el munkánkat. Kialakult szokásainkra, értékeinkre építünk, melynek két alappillére az érzelmi nevelés és a gyermeki kreativitás kibontakoztatása. Mindennapi életünket a néphagyományok ápolása és a kismesterségek gyakorlása foglalja keretbe, melynek során a gyermekek szabad játékát, és tevékenykedtetését helyezzük előtérbe. Nevelőtestületünk különös hangsúlyt fordít a egészséges életmód, a környezettudatos nevelés kialakítására, fejlesztésére. Gyermekképünk Hiszünk abban, hogy a 3-8 éves kor érzelmileg és értelmileg fogékony időszaka kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, a zenéhez, az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, rácsodálkozni. HUMOR HAHA FELFEDEZÉS AHA MŰVÉSZET AH Robbanásszerűen oldja a feszültséget, lazít, jó közérzetet teremt. Hagyja a gyermeket kíváncsiskodni, kutatni, a tárgyi, természeti, társadalmi környezetet észrevenni. Segít megélni a művészet által kiváltott érzelemgazdag és ellenőrzött feszültségoldást. Ez a program befogadó, minden gyermek számára biztosítja az egyenlő hozzáférést az óvodai élet minden területén ahhoz, ami csak tiszta forrásból fakad, és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészet sokszínű hatásával éljék át a vissza nem térő óvodás éveiket. Mottó: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, Csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre Bp Óvodavezető

6 6 Az Óvoda adatai 1. Az intézmény neve: Mézeskalács Óvoda 2. Az intézmény székhelye: 1194 Budapest, Kelet u Az intézmény tagintézménye: Mézeskalács Óvoda Beszterce utcai tagintézménye Telephelye: 1194 Budapest, Beszterce u Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés 4. Az intézmény OM azonosítója: Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: - székhelyen: 60 fő - telephelyen: 52 fő 6. Az intézmény tevékenységei a. TEÁOR száma, megnevezése: 8510 Iskolai előkészítő oktatás szakágazat száma, megnevezése: Óvodai Nevelés b. Ellátandó alaptevékenysége: Óvodai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása Integrált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: Testi fogyatékos a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermek A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermek

7 Óvodai intézményi étkeztetés 7. Az intézmény működésének területe: Budapest, XIX. kerület Kispest közigazgatási területe 8. Az intézmény alapító szervének és fenntartójának neve: Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete 10. Az intézmény fenntartójának címe: 1195 Budapest, Városház tér

8 8 Az óvoda bemutatása II. 1. Helyzetkép Az óvoda bemutatása, a környezet társadalmi igényeinek, elvárásainak elemzése során kialakult tapasztalatok A két-két csoportos integrált intézmény nevelőtestületének összetétele stabilnak mondható. Az óvoda sajátos arculatának kialakítása már több éve foglalkoztatta a testületet. A lehetőségek felmérésekor figyelembe vettük az óvoda lakókörnyezetét, az itt felmerülő igényeket, az óvoda adottságait, a nevelőtestület érdeklődését és irányultságát, valamint azokat a szakmai továbbképzéseket, melyeket testületünk tagjai elvégeztek, és melyeket a továbbiakban munkájuk színvonalának emelése érdekében elvégezni kívánnak. A programírás kezdetekor megfogalmaztuk azt is, hogy eddigi munkánkra, hagyományainkra fogunk építeni, ezt a munkát kívánjuk nívósabbá, gazdagabbá, árnyaltabbá tenni, részeibe új elemeket beépíteni. Az elemzés során nevelőtestületünk legnagyobb értékünknek a néphagyományőrzés-kismesterségek terén elért eredményeinket emelte ki, melyhez szorosan kapcsolódik a magatartási, viselkedési szokások alakítása, az értékek közvetítése. A nevelési területeket, mint a mese-vers, ének-zene, ábrázolás-kézimunka, a környezet tevékeny megismertetése, szorosan kapcsoltuk ehhez a tevékenységhez. Értékeinkre építve, Nagy Jenőné: Óvodai Nevelés eszközeivel programját adaptáltuk,és egészítettük ki saját hagyományainkkal. Színvonalasnak ítéljük óvodánk egészséges életmód kialakító programját, az ebben elért eredményeket továbbfejlesztjük és programunkban újabb lehetőségeket keresünk. Az óvoda kertvárosi, nyugodt, esztétikus környezetben helyezkedik el. Gyermekeink döntő többsége teljes családból érkezik, ahol a szülők megteremtik az anyagi biztonságot, sokat foglalkoznak, játszanak a gyermekeikkel. A gyermekek sok élményt, tapasztalatot szereznek a családon belül is, illetve a családi programokon. A családok óvodán kívül is találkoznak egymással, kapcsolatot tartanak, a gyermekek rendszeresen játszanak, születés-névnapot ünnepelnek együtt óvodás barátaikkal otthonukban. Gyermekvédelmi feladat igen kevés akad, szociálisan támogatott is kevés intézményünkben. A szülők szívesen részt vesznek közös programjainkon, támogatják elképzeléseinket, helyi programunk előkészítésében is aktívak voltak. Minden szülőt /kérdőíves formában/ megkértünk mondja el véleményét eddigi munkánkról, mit tart az óvoda erősségének, mit hiányosságának, mit szeretne még. A kérdőíveket értékeltük, és megállapítottuk, hogy a szülők elfogadják az óvoda által képviselt értékeket. Helyeslik azt, hogy helyi programunkat eddigi munkánkra, hagyományainkra építjük fel. Egyetértenek azzal, hogy az egészséges életmód kialakítását, a néphagyományőrzést, kismesterségek gyakorlását, az érzelmi nevelést és társas kapcsolatok alakítását tartjuk legfontosabbnak, ehhez kapcsoljuk

9 9 Az óvoda bemutatása,a program működésének feltételei a többi nevelési területet és a gyermekek fejlesztését ilyen komplexitásban valósítjuk meg. Csoportos szülői értekezleten értékeltük a kérdőíveket, Szülői Szervezeti értekezletet tartottunk ebben a témában, és igyekeztünk párbeszédet, véleménycserét kialakítani a szülőkkel a programírás folyamatában. Folyamatosan kapcsolatot tartunk az óvodai referenssel. A fenntartó munkánkat támogatja és elismeri. Az elmúlt években több bemutatót, előadást, tájékoztatót tartottunk a kerületben, a fővárosban és országszerte is tehetséggondozó munkánkról. Az önkormányzat bizottságai által kiírt pályázatokon rendszeresen részt veszünk, az elnyert anyagi támogatást óvodánk hagyomány-őrző, egészséges életmódot alakító programjának fejlesztésére fordítjuk februárjától, alapító okiratunkban, az intézmény tevékenységei közé került a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Ezen belül is, a testi fogyatékos, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető ill. vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrálása. A feladat nagy kihívás a nevelőtestület számára. A kollégáknak minden befogadó csoportban rendelkezniük kell bizonyos alapismeretekkel a fogyatékosság számos körülményeiről, illetve maximálisan együtt kell működniük a gyermek fejlesztését segítő szakemberekkel. Eredményeink: 2008-ban Modellintézményi cím elnyerése az Helyi Programunk megvalósításában 2011-Tehetségpont regisztráció Akkreditált Kiváló Tehetségpont cím elnyerése II Az óvoda személyi feltételei Az óvoda személyi ellátottsága jónak mondható. Minden csoportban két óvodapedagógus dolgozik főiskolai végzettséggel, öt kolléganő szakvizsgázott is. A két óvodában 4 dajka egy gondozónő, egy pedagógiai asszisztens, egy óvodatitkár, egy kertész egy félállású pszichológus,és egy rendszergazda segíti a munkánkat. Nem az óvoda állományához tartozik a logopédus, aki mindkét épületben foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel, valamint fejlesztő foglalkozásokat szervez, és besegít a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésébe. Munkája hosszú évek óta kapcsolódik óvodánk pedagógiai, fejlesztő munkájához, közös tevékenységünk igen eredményesnek mondható, és szorosan egymásra épül. A két intézmény közös vezetés alatt áll, a vezető a tagintézmény-vezetőhelyettesével osztja meg a feladatokat. Az SNI gyermekek ellátását szükség esetén a fogyatékosság típusától függően külső, szakirányú pedagógus segíti.

10 10 A program működésének feltételei II Az óvónő személyisége, stílusa Programunk sikerét, megvalósulásának színvonalát, vagy estleges kudarcát is meghatározhatja az óvónők személyisége, a nevelőtestület légköre, a vezető közreműködése. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában óvodapedagógusok végzik. Személyünk minta a nevelésben. Magatartásunkat az elfogadás, a tolerancia, kezdeményezőkészség jellemzi, az SNI vagy migráns gyermekek fogadásakor különösen. Minden esetben elfogadjuk a család elsődlegességét a gyermek nevelésében. A gyermekeket szeretetteljes, megerősítő, befogadó légkör veszi körül, mely biztonságot, védelmet, kiszámíthatóságot jelent számukra. Saját értékeinket is megmutatjuk a gyermekeknek, erősítjük azt a nevelői stílust, mely a segítőkészséget, a pozitív dolgok észrevételét, és kiemelését helyezi előtérbe a számonkérés, bírálat, negatív megkülönböztetés helyett. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő /de nem szabados/, megértő /és nem bíráskodó/, elfogadó/de nem mindent elfogadó/, együtt érző attitűdöt tartjuk a legkedvezőbbnek. Konfliktus helyzetekben, döntésekben az önálló megoldásra bátorítjuk gyermekeinket, megmutatjuk a lehetséges módozatokat, megoldásokat, egyezkedési lehetőségeket, figyelünk arra, hogy senkit ne érjen fizikai vagy lelki sérülés. Az óvodánkban dolgozó óvónővel szemben elvárás, hogy: A gyermekek fejlesztéséhez alkalmazzon egyéni módszereket, legyen nyitott, kreatív, tudjon mesemondásával, énekével, alkotásaival esztétikai élményt nyújtani. Legyen jártas a néphagyomány-őrzésben, a kismesterségek gyakorlásában. Legyen igénye a folyamatos önművelésre, továbbképzésre. Az SNI gyermekek ellátásához, ismerje meg a speciális eljárásokat, módszereket. A migráns, bármilyen néphez vagy népcsoporthoz tartozó gyermekekkel kellő toleranciával bánjon, tartsa tiszteletben szokásaikat. Tudjon hatékonyan együtt dolgozni óvónőkkel és a dajkákkal. Az óvónők fontos feladata, hogy a nevelőmunkába vonják be a dajkákat, különösen a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák az óvónők irányításával szorosan kapcsolódjanak a csoportok mindennapi életéhez, a csoportjuk eseményeihez, szokásaihoz, hagyományaihoz, ünnepeihez. Valljuk, hogy csak olyan közösségben lehet eredményesen és színvonalasan együtt dolgozni

11 11 A program működésének feltételei a gyermekek érdekében,- ahol jó a közérzet, derű tapasztalható, a döntésekben mindenki részt vehet, tere van az önállóságnak, kezdeményezésnek, a kreativitásnak, ahol minden munkatárs pozitív emberi értékkel rendelkezik, azt mások elismerik, értékelik. Az óvodánkba járó gyermekek nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben. A vezető feladata, hogy A gátló tényezőket felismerje, kiküszöbölje. Éljen együtt szorosan az óvoda mindennapjaival. Keresse meg azokat a lehetőségeket, erőforrásokat mely az intézmény szakmai munkáját, felszereltségét elősegítik. Kritikusan, de pozitív szemlélettel olyan módon irányítsa a kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a haladást, a munkatársak fejlődését, de ne kendőzze el a hiányosságokat sem. A szülők tájékoztató jellegű felkészítése az SNI gyermekek fogadására. Elfogadó környezet biztosítása, különös tekintettel a migráns gyerekekre. II Az óvoda tárgyi feltételei Az integrált óvoda két épületben működik, teljesen azonos és közeli kertvárosi környezetben. A Kelet utcai óvoda 1970-ben, a Beszterce utcai óvoda 1982-ben épült. Mind a két intézményben felújítási munkákra lenne szükség. Az udvar mérete mindkét óvodában ideális, a játszóudvart pedagógiai megfontolásból nem osztjuk meg, teret engedve gyermekeinknek a közös szabad játékra, cselekvésre, alkotásra. Az udvar burkolata a Kelet utcai óvodában felújításra szorul. Udvaraink felszereltsége az utóbbi években sokat javult, elsősorban természetes anyagból készült ügyességet és mozgást fejlesztő játékokat szereztünk be. Esztétikus fa mozgásfejlesztő udvari játékokat állítottunk fel, melyek sajnos már folyamatos felújításra szorulnának. Tornatermünk nincs, ez megnehezíti a mozgássérült gyermekek ellátását is. A Kelet utcai épületben fejlesztőszobának többfunkciós helyiséget tudtunk kialakítani. A mozgás akadálymentességét, a lehetőségek figyelembevételével, akadálymentesítéssel, környezeti változtatásokkal, a szükségesnek megfelelően próbáljuk biztosítani.

12 12 A program működésének feltételei A program működéséhez szükséges speciális eszközök, játékok, tárgyak: Esztétikus mesesarok: Párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, paraván, gyertyák, magnó, CD lemezek a drámajátékhoz, albumok, különböző színű leplek az átváltozáshoz, esztétikus mesekönyvek Stb. Esztétikus ének sarok: Olyan tér a csoportban, ahol gyermek kényelmesen elfér a zenei fejlesztéshez, hangszerek (gyermekeknek, felnőtteknek), szimbólumok a tanult dalokról. Esztétikus kézműves sarok: különböző méretű rajzlapok, színes papírok, ragasztók, ollók, festékek, ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, fonalak, madzagok, szövőkeretek különböző méretekben, textíliák, agyag, fazekaskorong, bőrök, gyurma, termések, különböző természetes anyagok (csuhé, gyékény, vessző, stb., esztétikus eszköztároló lehetőségek, a rajzos térben kialakított mini galéria a gyermekek munkáinak. Esztétikus Ovi Galéria: évszakonkénti kiállítás művészeti élményt nyújtó alkotásokból) amatőr művészek, népművészek óvó nénik munkái, iskolások munkái stb. Esztétikus videó szoba: a róluk készült felvételek élményszerű feldolgozásához, természetfilmek, népszokások megtekintéséhez. Videokamera, fényképezőgép: az élményfeldolgozáshoz, a gyermekek önmegismeréséhez, zenei élményközvetítéshez, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, az Ovi Galéria eseményeinek rögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez. Esztétikus polc a termések gyűjtéséhez, akvárium tárolásához. Az udvaron (pódiumszerű) zajtól védettebb rész az énekes játékok játszásához. Kijelölt futópálya az udvaron, ahol a gyermekek a mindennapi futó kocogó edzéseket végzik Szakkönyvek, módszertani kiadványok Az óvoda színvilágának megkomponálásához textíliák, függönyök, festékek Esztétikus tájékoztató táblák az évszakprojekt bemutatásához, a program rendszerének ismertetéséhez, a bátorító nevelés 14 elvének ismertetéséhez, általános tájékoztatáshoz, valamint a gyermekek eredményeinek ismertetéséhez

13 13 A program működésének feltételei A mozgássérült gyermekek fejlesztéséhez az utazó szomatopedagógus által javasolt fejlesztőeszközök. II Az óvoda ingyenes szolgáltatásai Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Felzárkóztató és tehetséggondozó műhelyek Logopédia Hittan

14 14 Rendszerábra II PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A program célja, feladata A nevelés kerete Egészséges életmód kialakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A tevékenységek kerete: Néphagyomány-ápolás, népszokások A program tevékenységformái: Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Tehetséggondozás A fejlődés eredménye óvodáskor végén Gyermekvédelem A program kapcsolatrendszere A program tervezése elemzése, értékelése

15 15 Célrendszerünk és általános nevelési feladataink II. 2. Programunk célrendszere II Alapvető céljaink A gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása, komplex élmények biztosításával. A népi kultúra átörökítése, népi kismesterségek megismertetése II Általános nevelési feladataink A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. II Az erkölcsi - szociális érzelmek alakítása Érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, meleg, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, tolerancia, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését. A testi fogyatékos gyermekeknél, fontos annak a megéreztetése, hogy ők is lehetnek valamiben kiemelkedően jók. Bármilyen nemzetiségű gyermek érkezik az óvodánkba, minden szükségletét kielégítjük, odafigyelünk rá, s lehetőséget adunk a kultúrájuk megismertetésére. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önkifejezést, önértékelést. A gyermekek legyenek képesek a környezetükben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót, és a rosszat. Önmaguk, és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását, a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését.

16 16 Általános nevelési feladataink A nevelés kerete II Az esztétikai érzelmek alakítása Az egyéni igények, és képességek figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása. Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, természetben, a tárgyi-társadalmi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, hogy a gyermekekben az élménybefogadó-képesség erősödjön. Legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet, a csúnyát. Az esztétikai élmények- ezen belül népi kultúránk értékei- legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai értékítéletének. II Az intellektuális érzelmek alakítása Az intellektuális érzelmek megjelenése, segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, különös tekintettel a kreativitásra. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettség - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék. Különös gondot kell ráfordítani, hogy az SNI gyermekek is megtalálják az önkifejezés módját. II. 3. A Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével kapcsolatos célok, feladatok A testi fogyatékosságból és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekeknél a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányzók pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk magtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi-pszichológia komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

17 17 Általános nevelési feladataink A nevelés kerete II. 3. A nevelés kerete II.3.1.Az egészséges életmód alakítása,egészségfejlesztés (ez a fejezet tartalmazza a 20/2012.EMMI RENDELET 128 paragrafusa szerinti TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉST.) Nevelésünk célja: A gyermekek egészséges életvezetés-igényének, szokásainak, készségeinek alakítása, testi-lelki fejlődésük elősegítése. Feladatunk: 1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. 2. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. 3. A gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása. II A gyermekek gondozása, testi, lelki szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó biztosítása: A kisgyermekek először az óvodában dolgozó felnőttekkel, a más csoportokba járó gyermekekkel ismerkednek meg. A kölcsönös ismerkedés folyamatát a szülővel együttműködve, az anamnézis felvételével indítjuk el, melynek elsősorban a gyermek testi-lelki szükségleteinek feltérképezése a célja, hiszen ezek kielégítésével alapozzuk meg a minden tevékenységhez szükséges jó közérzetet. Óvodánkban a Gyermektükör szerint elkészített személyiséglapokon folyamatosan követjük a gyermekek testi, lelki,értelmi fejődését, érését, a változást. SNI gyermek esetében komplex kivizsgálás után, a megfelelő szakember közreműködésével készítjük el a fejlesztési tervet. Biztosítjuk az anyás befogadás lehetőségét /lásd: érzelmi nevelés/. A beszoktatás első hetében mind két óvónő és a dajka is egész nap a kiscsoportban tartózkodik. Az egy csoportban dolgozó óvónők- a dajkák bevonásával illetve, ha szükséges utazó gyógypedagógus, szomatopedagógus segítségével együtt dolgozzák ki a szokások pontos menetét, így biztosítva az azonos gyakoroltatást. A gyermekek egészségóvása, - megőrzése és a betegségmegelőzés érdekében nagy gondot fordítunk arra, hogy minden gyermek, biztonságosan, egyéni képességeihez mérten sajátítsa el a csoport szokásrendjét, szükségletei kielégítésének módozatait,

18 18 A nevelés kerete, egészséges életmód,egészségfejlesztés melyek fejlesztésük alapjait képezik. A testi fogyatékos gyermekeknél fokozottabban érvényesítjük, az egyéni bánásmód, a differenciált nevelés elvét. A közösen végzett tevékenységek során a gyermekek megismerkednek a szokásrenddel, megtanulják a fogásokat, a testápolás, öltözködés, stb. sorrendjét, szokásait. Viselkedésünk minta a gyermekek számára. A létrejövő kapcsolatok a felnőtt-gyermek közötti érzelmi szálakat alakítják ki, melyeket szeretetet kifejező magatartásunkkal, beszédünkkel igyekszünk elmélyíteni. A gyerekekkel állandó beszédkapcsolatban vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy bátran, gátlások nélkül beszéljenek, problémáikat, élményeiket osszák meg velünk. Minden gyermeknek elegendő időt biztosítsunk a gondozási feladatok megtanulásához, elvégzéséhez és gyakorlásához, hogy saját fejlettségéhez, tempójához igazodva a szükségleteinek megfelelő, egyéni bánásmódot tudjuk számára biztosítani. Az egyes tevékenységeket mikro csoportban végezzük, elegendő időt, és nyugodt légkört teremtünk a szokások kialakulásához, megerősödéséhez, belsővé válásához. A gondozási tevékenységeket interakciók, és vizuális jelek kísérik. Étkezés: Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása, a gyerekek egészségóvása - megőrzése érdekében évek óta- a szülők segítségévelgyümölcsügyeletet tartunk, melyek során friss gyümölccsel, zöldséggel, olajos magvakkal egészítjük ki az étrendet. Óvodánkban az étkezés az önkiszolgálás és a naposi munka tevékenységén keresztül a folyamatosság elvei szerint valósul meg. Bizonyos időkereten belül a gyermekek döntik el, hogy mikor ülnek asztalhoz, mennyi ételt fogyasztanak el, meddig maradnak az asztalnál, mikor kapcsolódnak ismét a játék folyamatába. Fontosnak tartjuk az esztétikus terítést, a kulturált étkezés szabályainak megismertetését, betartását. A gyerekek eltérő táplálkozási szokásait a szülők segítségével igyekszünk megismerni, ezeket kellő toleranciával kezeljük. A fejlettségi szintnek, egyéni sajátosságoknak megfelelően segítünk az étkezésben. Óvodánkban a gyermekek a nap bármely szakában ihatnak, ehhez minden csoportban biztosítjuk a jelekkel ellátott poharakat, és a fedeles kancsókat. Óvodai ünnepeinken is igyekszünk az egészséges táplálkozást jelentő csemegékkel kínálni a gyermekeket. A bevezetésre kerülő Minta Menza program keretein belül elkészült ételek fogyasztására játékos módszerekkel motiváljuk a gyermekeket. Testápolás: Az óvodába kerülő gyermekek eltérő otthoni szokásokat hoznak magukkal, a szülőkkel való együttműködés, a szokások összehangolása sokat segít a belsővé válásban. E területen is a gyermek-felnőtt közötti szeretetteljes kapcsolatra építve, o Az egyéni fejlettségi szintnek, tempónak megfelelően, a folyamatosság elvei szerint szervezzük a gyermekek tevékenységét. A mosdót a szükségleteiknek megfelelően önállóan vagy segítséggel használják. Figyelünk arra, hogy a tevékenységeket helyes sorrendben, a szokásoknak megfelelően, kellő alapossággal végezzék. A szokások stabil belsővé válását vizuális jelekkel segítjük. Biztosítjuk az intimitást a WC használatánál. Nyáron a gyermekeknek rendszeresen biztosítjuk a

19 19 A nevelés kerete, egészséges életmód, egészségfejlesztés zuhanyzási lehetőséget. Elérhető helyen papír zsebkendőt helyezünk el, így önállóan is képesek használni azt. Öltözködés: Fontosnak tartjuk, hogy az öltözködés esztétikája, illetve az öltöző rendjének, tisztaságának megőrzése, helyreállítása fokozatosan, biztosan váljon minden gyermek igényévé. A tevékenységeket kísérő folyamatos kommunikációval e szokásokat minden korcsoportban alakítjuk. Az öltözőben/lehetőségeinkhez képest/ igyekszünk megteremteni az egyre önállóbb cselekvés lehetőségét. Ebben a tevékenységben is a folyamatosság dominál. Kiscsoporttól törekszünk arra, hogy az öltözködés sorrendjét megtanulják, alkalmazzák, ennek folyamatát is vizuális jelek kísérik. A hőmérsékletnek megfelelően önálló döntéseket tudjanak hozni ruházatukról. Pihenés, alvás: A gyermekek saját tempójukban, szükségleteiknek megfelelően készülnek a lefekvéshez, alszanak, vagy pihennek. Gondoskodunk az alapos szellőztetésről, az alvás alatti folyamatos légcseréről. A gyermekek a kényelmes alvás érdekében átöltöznek. A pihenést mindig mese, ének, dúdolás előzi meg. Biztosítjuk a csendet, nyugalmat, a jó értelembe vett " bezártságot". Az eltérő alvásigényeket figyelembe veszzük. 5-8 éves korú csoportjainkban biztosítjuk az alvásidő lerövidülését 1 órára. A kevesebbet alvó, pihenő gyermekek később fekszenek le, és hamarabb kelnek, az időt csöndes játékkal töltik. Az előforduló bevizeléseket tapintattal, szeretetteljes bánásmóddal kezeljük. II A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása a környezettudatos magatartás megalapozása; A környezettudatos magatartás megalapozásával kapcsolatos legfontosabb feladataink,a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, valamint fenntarthatóságra nevelés, ökológiai szemlélet, természeti-épített-szociális környezet óvása, fejlesztése Környezettudatosság Legfontosabb feladatunk, a tudatos felelősségvállalás, a tájékozottság az érzékenység megalapozása közvetlen és tágabb környezetünkkel szemben. Akkor érjük el a célunkat ha már óvodás korban érzékennyé tesszük gyermekeket a környezeti problémák iránt,kialakítunk olyan szokásokat, amelyek az eddigiektől eltérő megoldásokra ösztönzik őket. Így válhatnak a környezetükre igényes, természetet szerető és tisztelő felnőttekké. A játék, a játékba integrált tanulás, a projektmódszer és más szenzitív módszerek segítségével teremtjük meg a hatékony tanulási környezetet. 1. Helyiségek Óvodánk 2-2 többfunkciós csoportszobával rendelkezik, ahol biztosítjuk az egészséges környezetet, higiénikus feltételeket. A csoportszobák berendezési tárgyai a gyermekeknek

20 20 A nevelés kerete, egészséges életmód, egészségfejlesztés megfelelőek, könnyen mozgathatóak. A nagyobb, súlyosabb bútorokat úgy helyzetük el, hogy ne jelentsenek balesetveszélyt. Az esztétikus berendezést - lehetőségeinkhez mértenigyekszünk természetes anyagokból készült bútorokkal, kiegészítőkkel biztosítani. Színben, hangulatban hozzáillő textíliák, növények teszik barátságossá a csoportszobákat. A csoportszobákat akvárium és természetes növények díszítik. Jól elkülönített helyük van a különböző tevékenységeknek, a hozzájuk szükséges eszközöknek. Külön polcot biztosítunk a projektek során összegyűjtött természeti és egyéb kincseknek Minden csoportnak saját öltözője, mosdója van. 2. Udvar Az udvar különböző burkolatú területei, és a változatos növényzet sokféle játéktevékenységre ad lehetőséget. Helyet biztosítunk a labdajátékoknak, a dalos játékoknak, homokozásnak, nagymozgásos-játékoknak, és változatos ábrázolási tevékenységeknek. Az óvodai kertben biztosítjuk az átjárhatóságot, de minden csoportnak állandó homokozó helye is van. Mindkét intézménynek van terasza, a Kelet u-i óvodáé fedett, így a levegőzés rossz idő esetén is biztosított. A kiskert, virágoskert gondozására is lehetőségük nyílik a gyermekeknek. Az ismeretek tapasztalati úton való megszerzése során nevelési célok is megvalósulhatnak. 3. Energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás Az energiatakarékosságra való nevelés alapjait szeretnénk lerakni az óvodában is. Folyamatosan törekszünk rá, hogy takarékoskodjunk a vízzel, árammal, fűtéssel. A mosdózásnál a gyermekek arra szoktatjuk, hogy zárják el a vízcsapot, amíg szappanozzák a kezüket, illetve amíg fogat mosnak. Az árammal való takarékosságnál figyelünk rá, hogy a délelőtti órákban, minél kevesebb helyen égjenek a neonok, lehetőségeinkhez képest ahová lehet, igyekszünk takarékos izzókat beszerezni ben a Kelet utcai épületben fűtéskorszerűsítés történt, saját korszerű kazánnal, elzárható radiátorokkal,így saját magunk szabályozhatjuk a fűtést, a gázfogyasztást. Próbálkozunk a hulladékok szelektív gyűjtésével is az ÖKO látásmód segítésére. A csoportszobában a papír tárolására külön szemetes található, melyet a gyermekek együtt vihetnek el az óvoda közelében található szelektív hulladékgyűjtőbe. A szülők által behozott papír hulladékokat a gyermekek kreatívan felhasználják alkotótevékenységük során. Több éve részt vettünk az italos karton gyűjtő akcióban és az elektronikai hulladékgyűjtő akcióban is szintén a szülők bevonásával. Az óvodáink udvarain komposztálóink is vannak. A komposzt készítésére azonban nincs lehetőségünk, a kertvárosi környezetben túl közel vannak egymáshoz a házak, ezért zavarja a lakókat a komposzt illata. A komposztálókat az őszi levelek gyűjtésére használjuk, majd felajánljuk a szülőknek komposzt készítésére.

21 21 A nevelés kerete, egészséges életmód, egészségfejlesztés 4. Egészségprojektek, megfigyelések, séták, kirándulások Óvodáinkban egészségprojektek, környezeti projektek keretében dolgozzuk fel az egészséges életmód, táplálkozás az egészséges életvitel szokásait, valamint a közvetlen környezetünk növényeinek, állatainak gondozását, az ember értékteremtő, értékmegőrző munkájának hatását a környezetre. A sétáink, valamint az udvari játék során arra neveljük a gyermekeket, hogy csak olyan dolgokat gyűjtünk, amelyet már a természet elengedett, nem tépjük, le a leveleket, virágokat,nem bántjuk a kis rovarokat, bogarakat. 5. A Zöld Jeles napok A Zöld Jeles-napok közül a Föld napját ünnepeljük meg április 22-én. Ebből az alkalomból virágültetési akciót rendezünk a szülőkkel és gyermekekkel mindkét óvodában. Minden család hozhat egy tő virágot az óvoda kertjébe, melyet együtt ültetünk el és gondozunk egész nyáron a gyermekekkel. II A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása Az egészségvédelem érdekében igyekszünk elkerülni a stressz helyzeteket: nyugodt, szeretetteljes, barátságos légkört teremtünk, a konfliktus helyzeteket megoldjuk. Az egyes tevékenységekre elegendő időt hagyva a gyermekeket nem sürgetve nyugodt, kiegyensúlyozott élettempót alakítunk ki. A napi, illetve heti tevékenységek azonos időben ismétlődnek, így a gyerekeket a tevékenység váltás nem éri váratlanul. Már a reggeli üdvözléskor felmérjük a gyermekek ruházatát, és pillanatnyi állapotát, melyet folyamatosan figyelemmel kísérünk, különös tekintettel vagyunk a testi fogyatékos gyermekekre. Betegség és baleset esetén értesítjük a szülőt, ha szükséges orvost hívunk, lázcsillapítót adunk Tevékenységünket úgy szervezzük, hogy baleset lehetőleg ne érhesse őket. Edzés: Az egészséges életvezetéshez feltétlenül hozzátartozik a rendszeres mindennapos udvari szabad játék keretében történő mozgás. edzés. Az edzés mindhárom módjára van lehetőségünk. A lég-és napfürdőzésre legtöbb alkalmat a minden napi szabadban való tartózkodással tudjuk biztosítani, melynek során minden évszakban kihasználjuk a délelőtti, illetve a délutáni órákat. Jó időben a gyermekeket napoztatjuk, bőrüket fényvédő krémmel óvjuk, és fokozatosan szoktatjuk a sugárzáshoz. Nyáron biztosítjuk a zuhanyozás lehetőségét. A vizes edzés önkéntes, nem erőltetjük, de ösztönözzük a részvételt. Az edzési lehetőségek télen csúszkálással, szánkózással, nagy sétákkal stb. egészülnek ki. A gyermekek nagy mozgásigényét a csoportszobában mozgatható kisebb méretű, sokféle mozgásforma kipróbálását, gyakorlását biztosító tornaszerekkel elégítjük ki. Ezeken kívül a hagyományos tornaszereket is bevisszük játékidőben a csoportokba. A prevenciós fejlesztő tornákat a napirendbe beépítjük. Az udvaron a fix és mobil játékok jelentik az elsődleges mozgáslehetőségeket. A tágas tér a nagymozgások gyakorlásához megfelelő. Minden napjátékos bemelegítést, futás-kocogást

22 22 A nevelés kerete, egészséges életmód, egészségfejlesztés szervezünk. Eszközeinket időszakosan átvizsgáljuk, szükség szerint karbantartjuk, javítjuk/javíttatjuk a biztonságosság érdekében. A testi fogyatékos gyermekek a kórképtől függően szomatopedagus javaslata alapján, egyéni és differenciált bánásmód alkalmazásával vehetnek részt a mindennapi mozgásban. II Fejlődés eredménye az óvodáskor végén o A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. o A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. o Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. o Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. o Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. o Teljesen önállóan öltöznek. o A ruhájukat ki-és begombolják cipőjüket befűzik, bekötik. o A ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik, a cipőjüket a tartóba teszik. o Környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. o Ügyelnek önmaguk esztétikus, ízléses megjelenésére.

23 23 A nevelés kerete, érzelmi nevelés társas kapcsolatok II.3.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Nevelésünk célja: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Feladatunk: 1. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. 2. Keretjellegű napirend 3. A nyílt, pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása társaikkal és a felnőttekkel. 4. A családi életrenden alapuló, a természeti és a tárgyi környezethez kapcsolódó elemi szokások megerősítése. II Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. Óvodánk adottsága megkönnyíti, hogy nyugodt, derűs miliőt alakítsunk ki. Arra törekszünk, hogy a gyermekeket és a szülőket már az óvodába kerülés pillanatában pozitív benyomások érjék. Ennek elősegítésére szolgál a halk, megnyugtató zene az előtérben, a gyermekek öltözőiben. A csoportszobákat, az óvoda más helyiségeit évek óta tudatosan természetes anyagokból készült berendezési tárgyakkal, harmonikus, nyugodt összhatást keltő színekkel, anyagokkal rendezzük be, dekoráljuk. Ezzel a környezettel igyekszünk megteremteni azt az alaphangulatot, amely szerintünk programunk sikerének feltétele, nyílt, barátságos, kiegyensúlyozott érzelmi viszony kialakítását teszi lehetővé a gyermekekkel és a szülőkkel. Június hónapban megtartjuk az első szülői értekezletet, ahol röviden ismertetjük óvodánk programját, szokásainkat, hagyományainkat. A kiscsoportosok befogadásánál a lehető legtapintatosabban járunk el, különös tekintettel a testi fogyatékos és migráns gyermeknél. Kiscsoportjainkban hagyomány az anyás befogadás. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt hosszasan ismerkedjenek az óvodával, az óvodai élettel. Próbáljuk meggyőzni a szülőket, hogy gyermekük igénye szerint, fokozatosan szoktassák óvodába őket. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a 3 évesek minél kevesebb időt töltsenek a számukra idegileg és fizikailag is

24 24 A nevelés kerete, érzelmi nevelés társas kapcsolatok megterhelő nagyobb közösségben. A befogadás aktív szakaszában /szeptember elején/ a csoport mind két óvónője és a dajkája ill., ha szükséges más szakember, egész nap a gyermekekkel van. Nagyfokú körültekintéssel, gyöngédséggel, türelemmel igyekszünk átsegíteni a gyermekeket és az aggódó szülőket az esetleges kritikus napokon. Nevelőtestületünk kicsi, így a gyermekek hamar megismerik az őket körülvevő felnőtteket. A kicsiket védjük, óvjuk, nyugalmukat biztosítjuk. Különös odafigyelésben kell részesítenünk a testi fogyatékos gyermekeket, hiszen a fogyatékosság típusától és fokától függően, valószínű, hogy nem mozognak olyan biztosan a környezetükben, nincs annyi megtapasztalt ismeretük, mint egy ép gyermeknek, ezért még nagyobb érzelmi biztonságra és elfogadásra, bátorításra van szükségük Természetesen a más óvodából hozzánk kerülő, migráns, vagy később óvodát kezdő gyermekekkel is hasonló türelemmel, megértéssel járunk el. Az óvodás élet e szakaszában törekszünk arra, mind a kiscsoport, mind a nagyobbak esetében, hogy érzelmileg olyan viszonyt tudjunk kialakítani minden gyermekkel, hogy óvodás éveik alatt bizalommal, őszintén forduljanak hozzánk örömükkel, bánatukkal egyaránt. Nagyon fontos a befogadás ideje alatt, de később is az ölbeli játék, a mondóka, a höcögtető, a gyermekkel játszott személyes énekes játék, a dúdoló, a vigasztaló mese, stb. Biztosítjuk nagyobb csoportjainkban is a személyes perceket, amikor csak egy gyermekre figyelünk, vele játszunk, beszélgetünk. Csoportjainkat részben osztott formában szervezzük. Lehetőségeinkhez képest biztosítjuk a felmenőrendszert, a gyermekekkel, 3-4 évig ugyanaz az óvónő-pár foglalkozik. Ez a csoportszerkezet hasonló fejlődési szakaszban lévő gyermekeknél a nagy egyéni különbségeket igen jól tudja tolerálni, fejleszteni. A napirend nagy egységeinek a kialakításánál is jól működik. Az osztatlan csoportok számos előnyét úgy érvényesítjük, hogy biztosítjuk a két-két csoport nyitottságát a délutáni szabad játék idején, és az udvari életben. Így a kisebb közösség "mi együtt" érzése mellett lehetőségük van a gyermekeknek, hogy érdeklődésüknek megfelelően részt vegyenek a nagyobbak fejlettebb tevékenységeiben. Illetve a nagyobbak átélhetik az "én már ügyesebb vagyok, segítek neked, megtanítalak rá" érzését is. A nyitottság szinterei: testvérkapcsolatok ápolása, a Jeles-napok ünnepei, délelőtt és délután az udvari játék, tevékenység ideje, a két csoport közötti átjárhatóság biztosítása délután, közös tevékenységek szervezése.

25 25 A nevelés kerete, érzelmi nevelés, társas kapcsolatok A csoportok életritmusát a rugalmas, folyamatosságon alapuló napirend foglalja keretbe. Úgy alakítottuk ki, hogy minden tevékenységhez elegendő idő álljon a gyermekek rendelkezésére. A folyamatosság lehetővé teszi, hogy saját egyéni tempójukban sürgetés és felesleges várakozás nélkül végezhessék a tevékenységeket. Figyelembe vesszük minden csoportnál az életkori sajátosságokat, illetve az olyan egyéni adottságokat, amelyek különösen egyéni bánásmódot igényelnek. A nagyoknál lecsökkentjük a pihenési időt, az étkezések időtartama is csökken, ezzel szemben a játék, a játékba integrált tanulás, és a tevékenységek ideje hosszabb lesz. Napirendünk tartalmazza minden csoportban a rendszeres mozgás, edzés idejét, a frontális fejlesztések mellett az egyéni és mikro csoportos foglalkoztatási formákat. Az itt feltüntetett napirend keretjellegű, a tevékenységek egymásra épüléséről tájékoztat. Ennek alapján minden korcsoportban az óvónők dolgozzák ki a csoportjuknak leginkább megfelelőt.

26 26 A nevelés kerete, napirend II KERETJELLEGŰ NAPIREND Időtartam: Tevékenység: Helye: csoportszoba J Á Személyes percek Játékba integrált tanulás, egyéni, vagy mikro csoportos 6:30-tól folyamatos tevékenység 10:30-ig T Rajz, mintázás, kézimunka, népi kismesterségek É K Ének-zene képességfejlesztés Vers, mese dramatikus játék Gondozási feladatok, testápolás Folyamatos tízórai J Helye: udvar, az óvoda környéke 10:30-tól Á Mikro csoportos, vagy csoportos séta 12:15-ig T A környezet tevékeny megszerettetése É Énekes játékok, sporttevékenységek, állóképesség fejlesztés K Manuális tevékenységek Tehetséggondozás 12-től 13:15-ig Helye: csoportszoba Testápolás, gondozási tevékenységek, folyamatos ebéd 13-tól 15:15-ig Pihenés, alvás mesével, altatóval Gondozási feladatok, testápolás 14:30 - tól Folyamatos uzsonna, játék hazamenetelig, egyéni fejlesztés Az évszaknak és az időjárásnak megfelelően változik a szabadban eltöltött tevékenységek ideje. Egy héten egyszer a kötelezően szervezett-mozgásos nap miatt- a játékba integrált tanulás ideje lecsökken.

27 27 A nevelés kerete, érzelmi nevelés, társas kapcsolatok II A gyermekek nyílt, pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása társaikkal, és a felnőttekkel Elveink a gyermek-felnőtt kapcsolatában A felnőtt próbálja megérteni elsősorban érzelmileg a gyermeket Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni A gyermek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala A felnőtt a gyermek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépéssel vezessen be konzekvenciákat A felnőtt alakítsa ki a közösségi élet szabályait, legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi módszereit A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség más tagjaihoz is kapcsolódjanak A felnőtt nevelje a gyermek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről, úgy hogy a gyermek felelősségérzete erősödjön A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A bátortalan Gyermekek nevelésekor örüljön a kisebb előrelépéseknek, fejlődésnek Az agresszív gyermek ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges A felnőtt gyermek kommunikációjában világos egyértelmű konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése, és a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás a gyakori bírálgatás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás, a prédikálás A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme bizalomelőlege és az a szemlélet, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak és a változásra képessé váljanak. A felnőtt jelezze

28 28 A nevelés kerete, érzelmi nevelés, társas kapcsolatok örömével a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat A felnőtt használja a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. II A családi értékrenden alapuló, a természeti és tárgyi környezethez kapcsolódó elemi szokások megerősítése. Óvodánkban nagyrészt a Jeles-napok köré csoportosulnak a tevékenységek, ez keretet ad a csoportok saját hagyományainak is. Az éveseknél a csoport kalendáriumában egyezményes szimbólumokkal megjelennek ezek a napok. A gyerekekkel közösen rendezzük be a csoportszobát, alakítjuk ki minden tevékenységnek a helyét, és ezeket közösen tartjuk rendben. A testi fogyatékos gyermekeknek biztosítjuk, hogy képességeiktől függően részt vegyenek a tevékenységekben. Következetes szoktatással a környezet esztétikájának megtartására neveljük gyermekeinket. Igyekszünk minden csoportban helyet biztosítani olyan tárolóeszközöknek, melyekben a gyermekek saját személyes holmijukat, "kincseiket" tárolhatják. A gyermeki tevékenységekhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Fontosnak tartjuk, hogy minden csoportunkban stabil szokásrendszer legyen A szokásrendszer elsajátításához az SNI gyermekeknél is ragaszkodunk.. Már az első napoktól kezdve a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket. Állandó ismétléssel, sok pozitív megerősítéssel, személyes példaadással, a nemi sztereotípiák erősítése nélkül gyakoroltatjuk a nagyrészt elemi szokásokat, szabályokat. A szülőkkel egyeztetjük nézeteinket. Nagy figyelmet szentelünk a személyes beszélgetéseknek, valamint, mindenfajta beszélgetést nagyra értékelünk, hiszen ez erősíti a kapcsolatokat. Nevelőtestületünk úgy véli, hogy a legerősebb közösségformáló erő az, ha az óvónők és a dajkák együtt élnek a csoportjukkal. Kimutatják érzelmeiket, legyen az öröm, siker vagy felháborodás. A jókedv, a humor gyógyír lehet a vélt vagy valós problémákra. Az őszinteséget minden gyermek nagyra értékeli, ez növeli a hitelességet. II A fejlődés eredménye óvodáskor végére o Érzelmekben, szavakban, tettekben nyilvánosságra hozzák, hogy jól érzik magukat az óvodában, ragaszkodnak a felnőttekhez és társaikhoz. o Rögzülnek a különböző tevékenységekhez kapcsolódó helyes magatartásformák, szokások, szabályok. o Alkalmazzák a sokszor gyakorolt szabályokat, szokásokat a társaikkal való nézeteltérésekben, képesek egyezkedni. o A felnőttek kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.