A BBS Kutyatenyésztő Kör január 9-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya

Átírás

1 1 A BBS Kutyatenyésztő Kör január 9-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya A jelen alapszabály aláírói az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény és a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV törvény alapján a BBS Kutyatenyésztő Kör alapszabályát az alábbiak szerint állapították meg (a módosítások dőlt betűvel vannak jelölve): I. Az Egyesület adatai: 1. Az Egyesület neve: BBS Kutyatenyésztő Kör 2. Az Egyesület székhelye: 2039 Pusztazámor, Dobó István utca 6/B. 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország. 4. A BBS Kutyatenyésztő Kör (a továbbiakban Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező, nonprofit társadalmi szervezet, amely tagjainak önkéntes társulásával jött létre és demokratikusan elfogadott alapszabálya szerint működik. 5. Az Egyesület jogi személy. 6. Az Egyesület közhasznúsági jogállása: az Egyesület nem közhasznú szervezetként valósítja meg céljait. 7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít. 8. Az Egyesület elfogadja az FCI által mindenkor elismert magyarországi csúcsszervezetét. (FCI Federation Cynologique International, Nemzetközi Kinológiai Szövetség) Az Egyesület tevékenységét a 64/1998 (XII.31) FVM és 98/2013. (X.24.) VM rendelet előírásai alapján végzi. 9. Az Egyesület célja: - A svájci fehér juhászkutya kutyafajtákat kedvelők, tartók és tenyésztők egyesületbe tömörítése, érdekeik védelme, fajta védelme. - A svájci fehér juhászkutyafajta tenyésztésének, elterjesztésének elősegítése és támogatása. - A fajtára vonatkozó populációgenetikára alapozott, tenyésztés és törzskönyvezés megvalósítása és ennek, mint a Magyar Eb Törzskönyv MET vezetése a 94/2001 (XI. 17.) FVM rendelettel módosított a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998 (XII. 31.) FVM és 98/2013. (X.24.) VM rendelet alapján.

2 2 - A fajtával kapcsolatban kinológiai tudományos kutatás végzése, a fajta kiképzésével foglalkozók oktatása, a fajtával kapcsolatos ismeretterjesztés végzése, a sportversenyek szervezése, küllem és versenybírák képzése és tovább képzése. - Állat és természetvédelem támogatása 10. Az Egyesület a fenti céljait az alábbi formákban valósítja meg (az Egyesület tevékenysége és feladatai): svájci fehér juhászkutya fajta tenyésztési programjának kidolgozása, elismertetése és végrehajtása; törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat végzése vagy végeztetése, svájci fehér juhászkutya fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében kutyás sport rendezvények szervezése, lebonyolítása, tenyészállat minősítések és bírálatok szervezése, kiállítások szervezése, kinológiai tanfolyamok, előadások szervezése, kinológiai tárgyú könyvek és folyóiratok kiadása, saját sportágbeli versenyszabályzatának megfelelő versenyeztetési lehetőségek megteremtése, versenyzők teljes körű erkölcsi és lehetőségekhez képest maximális anyagi támogatása, cél szerinti tevékenység megvalósítására adománygyűjtő irodát működtet a székhelyén, információs adatbázist hoz létre és tart fenn, adatbanki, dokumentációs és archiválási tevékenységet folytat, pályázatfigyelő rendszert valósít meg, szakmai és tudományos ismeretterjesztő konferenciákat, tanácskozásokat, rendezvényeket, jótékony célú akciókat szervez, oktatásokat, tanfolyamokat biztosít és szervez, ismeretterjesztő és információs kiadványokat ad ki és támogat. Személyes adatokkal kapcsolatos információs adatbázis létrehozása és működtetése csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény keretein belül valósul meg. Az Egyesület a nemzetközi kinológiai szervezetben a kinológiai szövetségen keresztül képviselteti magát. 11. Az Egyesület együtt kíván működni, illetve önkéntes szövetségre léphet minden olyan hazai és külföldi állami, önkormányzati vagy társadalmi szervezettel, alapítvánnyal, amelynek célja az alapszabályában foglaltakkal azonos vagy hasonló. II. Az Egyesület tagjai 1. Az Egyesület tagsága csak rendes tagokból áll. 2. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan belföldi cselekvőképes természetes személy, aki rendelkezik legalább egy, a svájci fehér juhászkutya fajtában regisztrált egyeddel és vállalja a tagsággal járó követelményeket, úgymint: támogatja az egyesület céljainak megvalósítását, elfogadja az alapszabályát, ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja, és tagdíjat fizet. A belépésre vonatkozó nyilatkozatot az Egyesülettel írásban kell közölni. Az Egyesület tagja az lesz, aki megfelel a 98/2013 VM rendelet előírásainak és érvényes belépési nyilatkozatot tett. 3. Az Egyesület tagjairól az Egyesület szervei nyilvántartást vezetnek. 4. Az Egyesületi tagsági viszony keletkezhet: - belépéssel.

3 3 5. A tagsági viszony megszűnik: - kilépéssel, - kizárással, - elhalálozással, Az Egyesület tagja saját elhatározása alapján, indokolás nélkül kiléphet a szervezetből, miután az Elnököt szándékáról írásban értesítette. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg III. Kizárható az a tag, - aki az alapszabály előírásait megsérti, - aki az egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít A tag kizárásáról első fokon az Elnökség dönt. Az Elnökség az eljárás megindításáról a tagot haladéktalanul értesíteni köteles, számára védekezési lehetőséget kell biztosítani. A kizárásról szóló határozatot annak meghozatalától számított 8 napon belül az érintettel írásban, postai tértivevényes küldeményként is közölni kell. A tag kizárását kimonó határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület taggyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Törölhető az Egyesület nyilvántartásából az a tag, akinek a tagsági viszonya kilépés, kizárás vagy elhalálozás miatt megszűnik. A tagsági viszony a kilépés bejelentésének tényével megszűnik, a tag azt követően törölhető a nyilvántartásból. Kizárás esetén a törlés az Egyesület elnöke által azt követően foganatosítható, ha a taggyűlésnek a kizárást elrendelő határozatát az érintett a döntés meghozatalától, illetve annak tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt nem támadta meg. Elhalálozás esetén a törlési eljáráshoz az elhunyt halotti bizonyítványa a bizonyító dokumentum. Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei 1. Valamennyi tag joga, hogy - részt vegyen az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét és javaslatát szóban vagy írásban megtegye, és azokra válaszokat kapjon. Ha álláspontja kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartására és különvéleményként való megjelenítésére, - az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzésének, terveinek megvalósításával, valamint a szervezet anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen és azokra érdemi választ kapjon, - az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit, - az Egyesület segítségét, közreműködését kérje minden olyan esetben, amikor jog vagy érdeksérelem éri.

4 4 2. Rendes tag szavazati joggal rendelkezik, az Egyesület minden vezető testületébe és tisztségére jelölhető, választható és választhat. 3. A rendes tag köteles: - az alapszabály rendelkezéseit betartani, az Egyesület vezető szervei határozatának végrehajtását elősegíteni, - tagtársaival együttműködni, - a taggyűlés által meghatározott tagdíjat fizetni. 4. A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. IV. Az Egyesület szervei 1. Az Egyesület szervei: - taggyűlés, - elnökség. 2. Az Egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek. 3. Taggyűlés: Az Egyesület legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagok összességéből áll. A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Rendkívüli taggyűlést kell összehívni, ha: - a tagok tíz százaléka az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi, - a bíróság elrendeli, A taggyűlés összehívásáról az elnök gondoskodik. Az összehívás rendjét, a taggyűlés határozatképességét, szavazati rendjét ezen alapszabály V. fejezete határozza meg. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az alapszabály megalkotása, elfogadása, módosítása, - az Egyesület költségvetésének, az elnökség éves beszámolójának, valamint az éves beszámolónak és közhasznúsági mellékletnek és közzététele módjának jóváhagyása - az Egyesület feloszlásának kimondása, más társadalmi szervezettel való egyesülés, illetve kilépés elhatározása, továbbá más országos szervezethez, szövetséghez való csatlakozás, illetve kilépés kezdeményezése, - az Egyesület vezető szerveinek és tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása, - döntés az Egyesület tagjainak felvételéről. Az Elnök által hozott, tagot kizáró határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása. A tag a taggyűlés határozata ellen a döntésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, - a tagsági díjak megállapítása, módosítása,

5 5 - az egyesületi tagok, és az Egyesület szervei (tisztségviselői) között keletkezett viták elbírálása, - döntés a hatáskörébe vont egyéb ügyekben, - döntés alapítvány létrehozásától és megszüntetéséről, döntés gazdasági vállalkozás indításáról és megszüntetéséről, - döntés befektetési tevékenységről, befektetési tevékenység végzése esetén befektetési szabályzat elfogadásáról, - fellebbezés esetén felülvizsgálja, majd ezt követően jóváhagyja, megsemmisíti, vagy megváltoztatja az elnökség tag kizárása ügyében hozott határozatát. Fentieket a taggyűlés a rendes szavazati rendje szerint hagyja jóvá. A taggyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja. 4. Elnökség Az Egyesület általános képviseleti és ügyintéző szerve az elnökség, amely két főből áll. Az elnökség tagjait a taggyűlés határozatlan időre választja. A választást olyan időpontban kell lebonyolítani, hogy az új elnökség folyó év július 1-től megkezdhesse tevékenységét. Az elnökség tagjait az Egyesület rendes tagjai választják. Az elnökségen belüli munkamegosztásról az elnök javaslata alapján az elnökség rendes szavazati eljárása keretében dönt. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, a napirend egyidejű közlésével, ezen alapszabály V. fejezetében részletezettek szerint. Az elnökség hatásköre: - a taggyűlések között irányítja és folyamatosan biztosítja az Egyesület működését, - elkészíti a szervezet éves beszámolóját és az éves közhasznúsági jelentést, - kezeli az Egyesület működése során felhalmozódott vagyont, - intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, dönt a tagok kizárása kérdésében. A tagokról nyilvántartást vezet. A tagfelvételre meghívott tagjelölteket a legközelebbi taggyűlés elé terjeszti, - döntési jogot gyakorol az Egyesülettel való munkaviszony létesítéséhez, - összehívja a taggyűlést és javaslatot tesz annak napirendjére, évente beszámol a taggyűlésnek, - végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a taggyűlés megbízza és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség az üléseiről jegyzőkönyvet készít. Az érdemi véleményeket, javaslatokat írásban rögzíti. A tagokra is kötelező döntéseit határozatba foglalja. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

6 6 Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 5. Tisztségviselők Az Egyesület tisztségviselői: - elnök, - alelnök Az elnök: - két tisztújító taggyűlés között folyamatosan irányítja az Egyesület munkáját, minden fórumon képviseli az Egyesületet, - kitűzi az elnökségi ülések idejét, meghatározza azok napirendjét, vezeti az üléseket és gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról, - az elnökség döntése alapján összehívja a taggyűlést, javaslatot tesz annak napirendjére, évente beszámol a taggyűlésnek, - dönt a munkáltatói kérdésekben, - szervezi az Egyesület munkáját, vezeti és irányítja az Egyesület adminisztratív és ügyintézési feladatokat ellátó munkaszervezetét, - gondoskodik a működés személyi és tárgyi feltételeiről, - szervezi és irányítja az Egyesület rendezvényeit, minden fórumon képviseli az Egyesületet, - felelős a szervezet gazdálkodásáért az elnökséggel együtt. - a kiadások számláit ellenőrzi, megbízólevelet ad ki, kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, vezeti a pénztárkönyvet, kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait, vezeti az egyesület tagnyilvántartását, vezeti a határozatok tárát Akadályoztatása esetén a fenti jogköröket ideiglenes jelleggel, idő és feladat meghatározással az egyesület alelnökére írásban történő rendelkezéssel továbbruházhatja. A tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a taggyűlés költségtérítést állapíthat meg. A tisztségviselők megbízatása megszűnik: - a tagsági viszony megszűnésével, - lemondással, - visszahívással. A lemondást írásban, igazolható módon kell közölni.

7 7 V. Döntés és határozathozatal 1. Az Egyesület szervei (taggyűlés, elnökség) üléseiket ezen alapszabályban meghatározottak szerinti időpontokban (a taggyűlés évente legalább egyszer, az elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer) tartják. Az ülésekre a meghívókat az erre vonatkozó elnöki határozat alapján az Egyesület elnöke hívja össze, az ülést megelőzően legalább tizenöt nappal korábban. A kiértesítés postai úton írásban, vagy faxon, vagy ben történik a hely, időpont és a napirend egyidejű közlésével. Ugyanezen meghívóban közölni kell a határozatképtelenség esetére ugyanazon napirenddel összehívott megismételt ülés helyét és időpontját is, az új ülés nem lehet hamarabb, mint a határozatképtelen ülés időpontját követő 3. nap. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, az elnökség esetében pedig mindkét tag jelenléte esetén határozatképes. 2. Az Egyesület taggyűlésének határozatképességéhez a szavazásra jogosult tagok több mint felének (50% +1 fő) jelenléte szükséges. A döntések és határozatok nyílt szavazással, az ülésen jelen levők egyszerű többségének (50% +1 fő) igenlő szavazatával születnek. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. 3. Az Egyesület elnökségének határozatképességhez mindkét tagnak a jelenléte szükséges. A határozatok a jelenlevők egybehangzó igenlő szavazatával születnek meg. 4. A tisztségviselők megválasztásáról a tagok nyílt jelöléssel, nyílt szavazással döntenek. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok kétharmados többségét megkapta. 5. A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok tíz százalékának az elnökhöz benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. A kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az elnök köteles összehívni a taggyűlést. Visszahívni azokat a tisztségviselőket lehet, akik az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyeztetetik, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsítanak, illetve az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsértik. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni. 6. A taggyűlés és az elnökség ülései nyilvánosak. 7. A taggyűlés és az elnökség döntéshozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk b. pontjában meghatározott hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, - bármilyen más anyagi előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 8. Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az

8 8 adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem elégítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 9. Az Egyesület taggyűlésén és elnökségének ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti. A jegyzőkönyv melléklete az ülésen résztvevők névsorát tartalmazó jelenléti ív. Az ülésen készített jegyzőkönyv alapján kötelező olyan külön nyilvántartást is vezetni (Határozatok Tára) amelyből az ülések időpontja, az ott hozott döntések tartalma, időpontja és hatálya, a végrehajtásért felelős személy megnevezése illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges személye is megállapítható. Az Egyesület szervei döntéseiket írásban, a kézbesítésre alkalmas módon, azok meghozatalától számított 15 napon belül közlik az érintettekkel. A taggyűlés döntéseit az Egyesület honlapján is közzé kell tenni. 10. Az Egyesület működésével kapcsolatos dokumentumok, a nyilvántartások, a határozatok és a döntések, az éves beszámoló őrzési helye az Egyesület székhelye. Ezek ott munkanapokon, munkaidőben, az Egyesület elnökéhez írásban bejelentett kérelem alapján megtekinthetők, a személyiségi és adatvédelmi jogok betartásával. Az éves közhasznúsági jelentést, az Egyesület szolgáltatásainak jegyzékét, a szolgáltatások igénybevételének módját, helyét és idejét az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel is közzéteszik. Az egyesület működésének, a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a beszámolókat az Egyesület honapján szintén közzé teszik. VI Az Egyesület képviselete 1. Az Egyesület képviseletét az Egyesület elnöke önállóan látja el. 2. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog az Elnököt önállóan illeti meg. Az egyesület várható éves bevétele nem éri el az ötmillió forintot. VII. Az Egyesület gazdálkodása 1. Az Egyesület működésének pénzügyi alapját bevételei képezik. A bevételek az alábbiakból tevődnek össze: - a tagdíjak, - az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól működési költségei fedezésére kapott támogatások, illetve adományok, - a tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek, - a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevételek, - egyéb bevételek, - vállalkozási tevékenységből származó bevételek.

9 9 2. Az Egyesület céljai anyagi támogatására alapítványt hozhat létre. Az Egyesület bevételeit és kiadásait tételenként és jogcímenként nyilvántartja. Alaptevékenységéhez kapcsolódó gazdálkodási tevékenységét egyebekben a hatályos jogszabályok előírásai szerint folytatja. Az Egyesület tartozásaiért a tagok a tagdíj fizetési kötelezettségükön túl nem felelnek. A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét a taggyűlés határozza meg. 3. Az Egyesület működése során vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Vállalkozások indításáról és megszüntetéséről a taggyűlés dönt. Az Egyesület vagyona korlátlan felelősségvállalással történő vállalkozásba nem vihető be. Vállalkozásba a szervezet mindenkori vagyonának maximum 40 százaléka vihető. A vállalkozás eredménye csak az Egyesület céljainak megvalósítására és a szervezet működtetésére használható fel. 4. Az Egyesület szolgáltatásait tagjain kívül más is igénybe veheti, a szolgáltatási költségek teljesítése után. 5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt e létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységeire fordítja. 6. Az alapszabály elfogadásakor az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Befektetési tevékenység esetén befektetési szabályzatot kell készíteni, melyet a taggyűlés rendes határozathozatali rendje szerint fogad el. 7. Az Egyesület megszűnése esetén a megszűnéskor meglévő vagyon hovafordításáról a taggyűlés dönt. Taggyűlési döntés, vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. 8. Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérleg fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az Egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31. A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az Egyesület könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. A Egyesület beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredmény kimutatást (eredmény levezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. 9. Ha az Egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett

10 10 adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Az Egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. VIII. Záró rendelkezések 1. Az egyesület megszűnik, ha a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. 2. Az Egyesület a függetlenség és az önállóság elve alapján tart fenn kapcsolatot az állami és önkormányzati szervekkel, más társadalmi és civil szervezetekkel, illetve tömegkommunikációs intézményekkel. 3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben foglaltak az irányadók. 4. Ezt az alapszabályt az Egyesület tagjai a január 9. napján megtartott taggyűlésükön fogadták el. Pusztazámor, január 9. Magyar Katalin Elnök 2039 Pusztazámor, Dobó István utca 6/B.

11 11