Ózd Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Átírás

1 Ózd Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

2 TARTALOM I. BEVEZETÉS II. ÓZD VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 3. oldal III. ÓZD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLPOLITIKÁJA - VISSZATEKINTÉS 6. oldal IV. AZ ÓZD VÁROSBAN MŐKÖDİ SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER BEMUTATÁSA Ózd város Önkormányzata által fenntartott szociális intézmények 11. oldal 1. Területi Szociális Gondozási Központ 2. Családsegítı Szolgálat 3. Kézenfogva Gondozóház 4. Esély Gondozóház 5. Szociális és Egészségügyi Gazdasági Központ 6. Szociális Diszkontbolt 7. Érdekvédelem 8. Szociálpolitikai kerekasztal Más szervetek által biztosított ellátások 33.oldal 1. B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Idısek Otthona 2. Egyházmegyei Karitász Szent Anna Szeretetotthon V. KONCEPCIÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁRA 1. Az Önkormányzat jogszabályból adódó feladatellátási kötelezettségei 2. A szakmai feladatellátás általános koncepciója 3. A szociális szolgáltatások biztosításának általános koncepciója: a. szakmai tevékenység b. személyi feltételek, c. tárgyi feltételek, d. szociális információs rendszer kialakítása, e. informatika területén 4. A szociális szolgáltatások intézményi koncepciója a 35. oldal

3 a. TSZGK feladatellátásában b. Kézenfogva Gondozóház feladatellátásában c. Esély Gondozóház feladatellátásában 5. Társulásban szervezett szociális szolgáltatások koncepciója 2 VI. KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A B.-A.-Z. MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁVAL 49. oldal VII. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT SEGÍTİ KAPCSOLATOK 1. Civil szervezetek 2. Egyéb szervek 50. oldal

4 I. BEVEZETÉS 3 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény, vagy Szt.) 92. (3) bekezdése szerint a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élı, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében december 31-ig szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének célja, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, a szükséges tárgyi-személyi feltételek biztosítása, a szakmai feladatok ellátása és teljesítése egy átgondolt, megalapozott koncepcióra épüljön. Az elfogadott koncepció értékválasztást és fejlesztési szándékot fejez ki. Elfogadásával a döntéshozó deklarálja a szereplık többségének véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározza a stratégiaépítés fı kereteit. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja. A Szolgáltatástervezési koncepciót véleményezte: Intézményvezetık Tanácsa Szociálpolitikai Kerekasztal Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Ózd város Önkormányzatának Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottsága II. ÓZD VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Ózd város Észak-Magyarország egyik ipari központja tıl tartozik Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez. Budapesttıl 160 km, három megyeszékhelytıl pedig Miskolc, Eger, Salgótarján - mintegy 60 km távolságra fekszik. A város közelében húzódik a Szlovák Köztársaság határa. Bánrévén - 14 km távolságra nemzetközi határátkelıhely található. Ózd település életét döntıen meghatározta az ben megépült vasgyár ben hozták létre a Rimamurányvölgyi Vasmő Egyesületet, majd 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmő RT-t, mely 1950-ben az Ózdi Kohászati Üzemek nevet vette fel. Ezt követıen feszített ütemő fejlesztés vette kezdetét, és volt, amikor ezer volt az itt foglalkoztatottak létszáma. A vaskohászat folyamatos bıvülése, korszerősödése eredményként a lakókörnyezet és a középületek is nagy ütemben épültek, szépültek, gyarapodtak. Ózd nagyközséget január 1-tıl várossá nyilvánították. Ez az esemény nagy fordulópontot jelentett, erıteljes fejlıdés vette kezdetét tıl 1984-ig járási jogú városként töltött be jelentıs szerepet a térségben, 1990-tıl pedig az önkormányzati választásokat követıen a közigazgatási feladatok

5 4 ellátásában körzetközponti szerepet kapott. A 2004-ben megalakított Ózd Térség Többcélú Kistérségi társulás székhelytelepüléseként is fontos szerepet tölt be a kistérségben. Ózd városba az ivóvíz a Lázbérci Víztározóból érkezik. A csatornahálózat kiépítettség több mint 50%-os. A város biztonságos távfőtését modern főtımő szolgáltatja, és a vezetékes gázkiépítettség is már közel 70%-os a családi házakban. Minden háztartás ellátott elektromos energiával, és az utcai közvilágítás is folyamatosan korszerősödik. A helyi közösségi közlekedést autóbuszok biztosítják. Az Almási Balog Pál Kórház végzi Ózd és a vonzáskörzetébe tartozó 28 település közel 80 ezer lakosának egészségügyi ellátását. Ma mind komfortfokozatában, mind gép-és mőszerparkjában korszerő, az európai követelményeknek is megfelelı 357 ágyas kórház fogadja a betegeket. A járóbeteg-szakrendelés és ellátás a kórházzal szoros egységben álló rendelıintézetben 32 szakrendelésen folyik, 4 szakmában pedig gondozást folytatnak. Az egészségügyi alapellátást 14 felnıtt háziorvosi és 9 gyermekorvosi szolgálat, míg a fogászati ellátást 7 fogászati szolgálat biztosítja. Az óvodás korú gyermekek ellátásáról 14 óvodában, az iskolás korú gyermekeket pedig 10 általános iskolában oktatják, melyek közül három mővelıdési központként funkcionál. A középfokú oktatást két szakképzı iskola és négy középiskola végzi. A szülıket és a rászoruló gyermekeket az Ózdi Nevelési Tanácsadó Intézet segíti szolgáltatásaival. Az Erkel Ferenc Zeneiskolában több mint 300 gyermek részesül zenei oktatásban. A Városi Könyvtár a város és a térség legnagyobb közgyőjteménye. Az Ózdi Városi Múzeum tárgyi-történeti emlékei mutatják be az ózdi vasgyártás történeti emlékeit, a munkások életkörülményeit, és gazdag anyagában ırzi a település múltját. Az alábbi táblázatok a város lakosságára vonatkozó demográfiai mutatókat tartalmazzák: A város lakosságának korcsoport szerinti alakulása: Öss zese n: Év év (fı) év (fı) év (fı) év (fı) Születések számának alakulása Év Fı Halálozás számának alakulása Év Fı A település lakónépességének jellemzıi január 1-jén:

6 5 Életkor Összesen fogyatékos személy értelmi fogyatékos pszichiátriai beteg 6 év alatti éves éves éves éves év felett Összesen Regisztrált munkanélküliek számának alakulása: Idıpont Fı január február március május július augusztus 2858 A város lakóinak kor szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a születések számának folyamatos csökkenése (ill. stagnálása), a születéskor várható átlagos élettartam fokozatos növekedése, valamint a kedvezıtlen mortalitási adatok következtében - mely utóbbi fıként a éves férfiakat érinti - a év feletti korosztályt ma jellemzıen az egyedülálló (özvegy) nı képviseli. Az idıs korral általában együtt járó számos megbetegedés következtében nagy százalékuk szorul ápolásra, gondozásra, amelyet a családjaik különbözı okok miatt nem tudnak biztosítani számukra. Az idısödı lakosság tehát egy csökkenı számú társadalom egyre növekvı rétegét képezi. A népesség-elıreszámítások miután nem számolnak a halandóság lényeges javulásával az idısek számának további lassú emelkedését jelzik, és a 75 évesek és idısebbek száma is tovább emelkedik. Ez a relatív növekedés (világjelenségként) súlyos problémát vetít elıre, mivel tovább csökken azon népesség társadalmon belüli aránya, amely aktív munkájával megteremti a lakosság ezen belül az idıskorúak körében fölmerülı ellátási igények anyagi fedezetét. Városunk lakosságának összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy településünket sem kerülték el a demográfiai válság hatásai. Ennek és egyéb tényezıknek eredményeként folyamatosan nı az idıskorú lakosok száma. Továbbá a 90-es évek elején lezajlott gazdasági-társadalmi folyamatok hatásaként jelentkezı negatív jelenségek úgy, mint az aktívkorú lakosság körében a jelentıs mértékő munkanélküliségbıl adódó nehezített életkörülmények, a családok felbomlása, a generációk szétesése az idıs emberek elmagányosodásához vezettek. Egyre

7 6 nagyobbra nyílik az igény szint<ellátási szint ollója, amely az idıskorú lakosság ellátás iránti szükséglete, és az ellátásukat biztosító feltételek között alakul ki. Az idıs emberek életüknek abban a szakaszában maradnak egyedül, melyben a legnagyobb, és egyre fokozódó szükségük van a segítségre. A család és a társadalom segítségére egyaránt. Mind központi, mind helyi szinten érvényesülnie kell azoknak a törekvéseknek, melyek során megvalósulhat az idıs emberek méltóságának biztosítása, a társadalom megbecsülése, az anyagi, fizikai és lelki kiszolgáltatottság megelızése, megszüntetése. III. ÓZD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLPOLITIKÁJA - VISSZATEKINTÉS Az országban az 1990-es évek elejétıl lezajlott rendszerváltást követıen a társadalmigazdasági változások Ózd város életét is negativisztikusan befolyásolták. A várost fenntartó és megtartó vaskohászat felszámolásának eredményeként radikális, visszafordíthatatlan strukturális átszervezıdés indult meg a város lakóközösségében. A nagymértékő, tartós munkanélküliség elszegényedési folyamatot indukált, melynek kísérı tünetei rövid idın belül láthatóvá, érzékelhetıvé váltak a város lakossága körében. A városban és a térségben a munkanélküliség aránya meghaladta mind az országos, mind a megyei átlagot. A kohászati tevékenység megszőnése, a bányák bezárása után csak lassú ütemben létesültek új munkahelyek, illetve csak kis létszámot foglalkoztató ipari egységek maradtak fenn. A lakosság összetételére ekkor vált jellemzıvé az, hogy nagyon magas lett a halmozottan hátrányos helyzető családok száma, és a nagyarányú munkanélküliség. A városból sajnálatos módon elsısorban a fiatalok, és a kvalifikáltabb szakemberek költöztek el, elsıdlegesen munkavállalás céljából. A gazdasági válság következtében az egyre súlyosabb szociális problémákkal küzdı családok azonban itt maradtak. A város lakosságának összetételét jellemzi, hogy kb. 30 %-a roma származású, valamint a nyugdíjból, illetve a nyugdíjszerő ellátásokból élık aránya ugyancsak megközelíti a 30 % -ot. A tartósan fennálló munkanélküliség felszámolta a családok megélhetésének jövedelmi alapját, ezzel elıidézve az egyén testi és lelki egyensúlyának megbomlását, mely gyakran a családok széteséséhez is vezetett évben a munkanélküliek száma már elérte a fıt. A nagyarányú munkanélküliség fokozott mértékben hozta hátrányos helyzetbe a város lakóinak a nagy részét. Elsık között váltak munkanélkülivé az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen személyek, akik között magas arányt képviselt a hátrányos helyzető roma lakosság, amely a rendszerváltás vesztesei közé tartozott, ugyanis a gazdaságban alig volt szükség képzetlen alkalmazottakra, így a munkaerıpiacon is a perifériára szorultak. Egyre nagyobb számban sodródtak az emberek a dominánsan jelenlévı negatív élethelyzetek, illetve kilátástalannak tőnı kényszerpályák életvitelének hatására

8 7 tartósan krízishelyzetbe. A fenti folyamatok elsıdleges és tipikus tünetei a helyi társadalom vonatkozásában a következık voltak: - a fiatalok elhagyták a várost, máshol keresve megélhetést a nagyobb esély reményében; - a szakképzett munkaerı elvándorolt; - nıtt a válások száma, ezzel nıtt az egyedül élık, illetve gyermeküket egyedül nevelık száma; - nıtt az idıs, egyedül élı, ellátatlan emberek száma; - nıtt a munka nélkül maradt, alacsony képzettségő roma lakosság száma. A munkanélküliek száma évtıl kezdett el folyamatosan csökkenni évben két nagy multinacionális cég, a General Electric és a Saia Burgess Ózdra való letelepedése hozott némi változást. A két nagy cég ugyanis több mint fı foglalkoztatását biztosította. E cégek megjelenése egy korszerő ipari-, termelési kultúrát hozott a városba, és a rendszerváltást követıen gazdasági mélypontra zuhant kohászati, vasgyártási tevékenység helyett új iparstruktúra alakult ki. A fenti gondok kezelésére a szociális érzékenység és a szükség kényszerítı erejének hatására Ózd város Önkormányzatának Képviselıtestülete folyamatosan és tartósan kereste és keresi azokat a szociálpolitikai eszközöket, melyekkel a lehetı leghatékonyabban, legeredményesebben tudta és tudja orvosolni az itt élı emberek egyéni és közösségi szinten megjelenı krízishelyzeteit. Szociálpolitikáját az elıbbi jellemzıkre figyelemmel a tenni akarás, a nehéz szociális helyzetben lévık segítése, támogatása jellemezte és jellemzi ma is. A felgyülemlett szociális feszültségek csökkentéséhez az Önkormányzat a szociálpolitika széles eszköztárát használta fel és használja fel jelenleg is, keresve a leghatékonyabb, az egyéni értékeket és az emberi méltóságot megırzı megoldásokat. Ózd város Önkormányzatának szociálpolitikája folyamatosan jól körülírható területekre koncentrálódott. Mivel a 90-es évek elejéig a foglalkoztatás szinte teljes körően biztosított volt, elsıdlegesen az idıskorú lakosok szorultak szociális gondoskodásra. Az Önkormányzat megalakulásakor megállapította, hogy az intézményi és egyéb eszközök legalább olyan fontosak, mint a pénzügyi támogatás, ezért a különbözı rásegítı módok elıtérbe helyezése mellett döntött. A legsúlyosabb helyzetekre talált megoldást, a hagyományos szociálpolitikai feladatokat intézményesítette évben Ózd és térsége gazdasági problémáinak megoldására kormányprogram készült, s ennek részeként az Önkormányzat Szociális Válságkezelı Programot dolgozott ki, melyben meghatározta évig a szociálpolitikai feladatok stratégiáját. A megoldásra váró szociális feladatokat az Önkormányzat egyszerre nem, csak rangsorolással tudta megoldani. A megvalósítandó feladatokhoz a Népjóléti Minisztériumtól pályázatok útján pénzügyi támogatást kapott. 8

9 Folyamatosan került kialakításra a személyes gondoskodás keretében különbözı ellátásokat nyújtó szociális intézményrendszer. Az intézmények közül elsıként évben a Családsegítı Szolgálat jött létre, mert a családok körében fellépı zavarok, feszültségek oldására volt a legnagyobb szükség. Az intézmény létrehozásával a hátrányos helyzető családok segítséget, támogatást kaptak problémákkal terhelt élethelyzeteik javításához. Az intézmény jogi, pszichológiai tanácsadást is nyújtott. Ugyancsak évben került kialakításra az Átmeneti Szállás és Népkonyha, mely elsısorban a krízishelyzetbe került, különbözı okok miatt hajlék nélkül maradt személyek részére (50 fı) biztosított szállást, 100 fı részére pedig napi egyszeri meleg ételt évben került kialakításra a Nappali Melegedı, amely nappali tartózkodásra, az alapvetı életszükségletek kielégítésére (tisztálkodás, étkezés, mentális, szociális segítségnyújtás) nyújtott lehetıséget ugyancsak 50 fı hajléktalan személy részére. Az igénybe vehetı szolgáltatások körét tovább bıvítette évben a Szenvedélybetegek Nappali Intézményének a kialakítása, majd ezt követıen évben a 16 fı elhelyezését biztosító Éjjeli Menedékhelynek a létrehozása. Az idıskorú lakosok részérıl megjelenı, fokozódó ellátási igény kielégítése érdekében 1996-ban hozta létre az Önkormányzat a Kézenfogva Gondozóházat. Itt a 29 hagyományos férıhely mellett 23 fı részére emelt szintő ellátás feltételei is kialakításra kerültek, továbbá fogyatékkal élı felnıttek számára is elhelyezési lehetıség biztosítottak. Már 1964-tıl folyamatosan biztosította az Önkormányzat alapellátás keretében az étkezést és házi gondozást a koruk, vagy egészségi állapotuk miatt arra rászorulóknak évben pályázat útján nyílt lehetıség új típusú kiegészítı szolgáltatásként a megyében elsıként jelzırendszeres házi segítségnyújtás megszervezésére. Szintén ebben az évben - modellkísérlet keretében - Támogató Szolgálat kezdte meg mőködését, ugyancsak pályázati forrás felhasználásával. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény megjelenését követıen 1997-ben megalakításra került a Gyermekjóléti Szolgálat ben és 2003-ban az Önkormányzat létrehozta a Családok Átmeneti Otthonait, ahol összesen 61 fı ellátását tudják biztosítani, megelızve hajléktalanság okán a gyermekek családból való kiemelését. Tudjuk, hogy hosszú évtizedekig a védıháló jellemzıen mindössze a két nagy pénzbeli támogatási rendszerbıl, a szociális és nevelési segélyezésbıl állt. A késıbbiekben kiemelt fontosságú területként kezelte az Önkormányzat a családnak, mint a társadalom alapegységének, az elsıdleges szocializációs szférának a védelmét, 9

10 támogatását, mőködıképességének a megırzését. További jelentıs célkitőzése volt - mely szervesen illeszkedett az elıbbi célok megvalósításához is -, hogy segély helyett munkát, foglalkozatást biztosítson az aktív korú lakosai számára. Kiemelt cél volt a súlyosan hátrányos helyzető lakosság leszakadásának megállítása különbözı szakmai eszközökkel, a peremre sodródásuk visszafordítása, rehabilitálásuk segítése is. A pénzbeli ellátások, valamint a szociális szolgáltatások mellett új típusú szociális programok indítását is elhatározta az önkormányzat évben indította el a lakhatási feltételek megırzését célzó programot, amely minimális saját erı befizetésével segítséget nyújtott a meglévı közüzemi díjtartozások (fıleg lakbér, vízdíj) rendezéséhez. A program 1999-ig mőködött, és több száz család krízishelyzetét oldotta meg 1993-ban a Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére Ózd városban Szociális Diszkontbolt létesítésére nyílt lehetıség. Az Önkormányzat támogatta ennek létrehozását, mint új típusú szociális ellátást. Ez olyan üzlet, amelyben a szociális segélyezetteknek és a lakosságnak alapvetı háztartási és élelmezési cikkek vásárlására van lehetısége évben pályázati pénzbıl Kezdd Otthon speciális családgondozó szolgáltatást mőködtetett a Családsegítı Szolgálat, melybe 50 családot vontak be, tanítva a családokat ügyeik intézésére, lakásuk rendben tartására, tanácsot és mentális segítséget nyújtva a gyermekneveléshez. A programba közhasznú, illetve tiszteletdíjas munkatársakat is bevontak. Szintén új típusú programként a munka világába való visszavezetést és a családi gazdálkodáshoz való hozzájárulást célozta évtıl - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat együttmőködésével - szociális földprogramnak, mint aktív szociálpolitikai eszköznek az alkalmazása. Földhasználati lehetıség, mezıgazdasági juttatások, szolgáltatások, szaktanácsadás, képzés biztosítására nyílt lehetıség pályázati pénzeszközök felhasználásával. Ennek keretében roma családoknak, 2002-tıl alacsony jövedelmő nyugdíjas embereknek volt lehetıségük mezıgazdasági munkával segíteni családjuk gazdálkodását. Az Önkormányzatnak további jelentıs célkitőzése volt az, hogy a segély helyett foglalkoztatást biztosító aktív szociálpolitikai eszközöket használjon fel, hiszen a tartósan munkanélküliek számottevı hányada a segélyekbıl élt. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a hagyományos közhasznú foglalkoztatásban való további intenzív részvételt vállalta fel az Önkormányzat, hiszen ez a foglalkoztatási forma már július 1-jétıl mőködött a városban. Jelentıs szerepe volt ennek a foglalkoztatásnak az elmúlt évtizedben a személyes gondoskodást nyújtó intézmények mőködtetésében, hiszen azok létrehozásakor elsıdlegesen közhasznú állományú dolgozók biztosították a feladatellátást. 10

11 1996. évben bevezetésre került a közmunka is, mint a munkanélküliek foglalkoztatásának egyik formája. Segítségével önkormányzati feladatok, fejlesztések kerültek megvalósításra, ezzel ágazati, komplex, értékteremtı programokat mőködtetett az Önkormányzat pályázati pénzek igénybevételével. Ez a foglalkoztatási forma a mai napig is mőködik a városban. Az Önkormányzat hatékonyan használta ki a közcélú foglalkoztatás lehetıségét is, melynek keretében jelentıs számban alkalmazott munkanélküli személyeket a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben. A közcélú foglalkoztatás mutató számai: Idıszak Foglalkoztatásban Ráfordított összeg résztvevık száma (máj.1. nov. 30.) 164 fı/hó Ft évben 68 fı/hó Ft évben 86 fı/hó Ft évben 117 fı/hó Ft évben 126 fı/hó Ft évben az Önkormányzat a Biztos Kezdet (Sure Start) címő program elindításának támogatása mellett döntött, melynek célja a 0 és 6 éves korú hátrányos helyzető gyermekek társadalmi kirekesztıdésének megakadályozása, esélyegyenlıségük biztosítása. A programban a Családsegítı Szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat és civil szervezetek vesznek részt. A programhoz szükséges önrészt az Önkormányzat biztosította. Az elızıekben bemutatott célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat már 1991-tıl Szociális Kerekasztal mőködtetésén keresztül érte el és vonta be a civil szervezeteket a lakosság segítését célzó tevékenységekbe, ezáltal kölcsönösen hatékonyabbá téve egymás munkáját. A város vezetésének szociálpolitikája megvalósítása érdekében tett erıteljes törekvését mutatja, hogy a fent leírtakra az elmúlt évtizedekben, a pályázatok %-os önrészének vállalásával a város több tíz millió Ft-ot nyert el és használt fel magas színvonalon. A fent leírtakból jól érzékelhetı, hogy az Önkormányzat a szociális ellátások támogatásához folyamatosan jelentıs anyagi eszközöket biztosított annak ellenére, hogy évtıl a költségvetése forráshiányos. IV. ÓZD VÁROS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI ELLÁTÓRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A személyes gondoskodás megszervezése és mőködtetése során az irányadó jogszabályok a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV törvény (a 11

12 továbbiakban: Önkormányzati törvény), a Szociális törvény, valamint annak végrehajtására alkotott rendeletek. Ózd város Önkormányzata által fenntartott szociális intézmények Ózd város Önkormányzata a közigazgatási területén élı lakosság részére az Önkormányzati törvényben és a Szociális törvényben meghatározott szociális szolgáltatásokat az általa létrehozott és fenntartott szociális intézményrendszerén keresztül biztosítja. Az ellátórendszert a 1. számú melléklet szemlélteti. Az intézmények létrehozását Alapító Okiratban rögzítette és a különbözı ellátási formákat biztosító intézményi egységek a jogszabályoknak megfelelıen mőködési engedély alapján végzik tevékenységüket. Az Önkormányzat biztosítja a szociális intézmények folyamatos mőködésének feltételeit. Az Szociális törvény 92/B. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen - átruházott hatáskörben - az Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottsága évente ellenırzi az intézmények mőködésének törvényességét, értékeli az intézményekben végzett szakmai munka eredményességét, jóváhagyja az intézmények szakmai programját és a házirendjét, valamint szabályozza az Érdekképviseleti Fórum megalakítását és tevékenységét; Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottsága és Ügyrendi Bizottsága jóváhagyja az intézmények szervezeti és mőködési szabályzatát. A szociális ágazatban a szakmai munkakörben alkalmazottak 146 fı - körében átlagosan a szakképesítési arány 85%-os, amelybıl 40 %-os a felsıfokú szakképesítéssel rendelkezık aránya. Ezek a számok jóval az országos átlag fölött vannak. 1. Területi Szociális Gondozási Központ (a továbbiakban: TSZGK) Az intézmény alap- és szakosított ellátási formákat nyújt, melyek integráltan mőködnek. TSZGK székhelyén (Ózd, Bolyky T. út 15/A.) - mintegy adminisztrációs központban - történik a szakmai-gazdasági irányítás, koordinálás, továbbá az intézményhez tartozó valamennyi ellátás igénybevételéhez kapcsolódó eljárás bonyolítása. A l a p e l l á t á s i f o r m á k Étkeztetés Szt. 62. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, 12

13 illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A Szociális törvény 58. -a alapján a fenntartó az alapellátás biztosítására ellátási körzeteket alakít ki ban, az akkor hatályos jogszabály szerint, az Önkormányzat 29 ellátási körzetet jelölt ki (1500 fı lakos/körzet) Ózd város közigazgatási területén. A szolgáltatás szakmai tartalma: az étkeztetést a lakosság szükségleteire figyelemmel az étel elvitelének lehetıvé tételével, illetve az étel lakásra szállításával biztosítja az intézmény. Az igénybe vevık számának alakulása Saját maga viszi el Ebéd házhozszállítással Összesen: Az étel házhozszállítását kisegítı munkakörben közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott, valamint tiszteletdíjas dolgozók végzik. Az ebédet az Ápológondozóházban, illetve közbeszerzési eljárás alapján két általános iskolában állítják elı. Az ebéd elszállítása innen történik (ételhordókba adagolva) az ellátottak otthonaiba, vagy az Idısek Klubjaiba. Az ebéd szállításához 4 db gépjármő áll rendelkezésre. Az étkeztetésre benyújtott kérelmek - az ehhez szükséges pénzeszköz hiánya miatt nincsenek teljes körően kielégítve, immár két éve általában fı várakozik az ellátásra. Az ellátottak számát az intézmény költségvetésében erre a feladatra elıirányzott pénzeszköz mértéke határozza meg, és határolja be. Az igénybe vevık demográfiai adatai: Az igénybe vevık kor szerinti megoszlása 18% 3% 15% év között év között év között 35% 29% év között 80 év felett 13

14 Az igénybe vevık nem szerinti megoszlása (fı) Férfi 263 Nı Az igénybe vevıknek csak mintegy 18%-a aktív korú, akik jellemzıen fogyatékkal élık, tartósan betegek, munkanélküliek, vagy egyedül élı, alacsony jövedelemmel rendelkezı személyek. Az ellátási igény növekedését igazolja és vetíti elıre az idıskorúak magas aránya, ezen belül is a 80 év fölöttiek nagy száma. Hiszen az életkor kitolódásával a jelenlegi 82% -ot kitevı idıskorúnak a rendszerben való ellátási ideje meghosszabbodik, illetve folyamatos növekedésük várható az új igénylık körében is, ahogy a lakosság körében nı az idısek száma. Házi segítségnyújtás Szt. 63. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az idıskorú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A szolgáltatás szakmai tartalma: Az idıskorú személy otthonában végzett gondozás folyamatos tevékenység, amely fizikai és egészségügyi ellátást, pszichés gondozást és foglalkoztatást foglal magában. A szociális gondozó egyéni Gondozási terv alapján személyre szabott ellátást biztosít az ellátást igénybe vevı idıs emberek számára. A 29 ellátási körzetben jelenleg 13 fı szakképzett közalkalmazott, és 16 fı szakképzetlen, egyéb munkaviszonyban foglalkoztatott segítı látja el a gondozási feladatokat. Az igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor sze rinti m egoszlása 1% 4% 11% 29% év között év között év között év között 80 év f elett 55% 14

15 Az ellátottak nem szerinti megoszlása(fı) Férfi 80 Nı A kor szerinti megoszlás mutatja, hogy az ellátottak mintegy 84%-a idıskorú és ezen belül is mintegy 29%-os a 80 év felettiek aránya. Fentiekbıl látható, hogy az igénybevevık elsıdlegesen az idıskorúak közül kerülnek ki, ennek oka, hogy az elmúlt 20 évben a házi segítségnyújtás célcsoportját csak idıs emberek képzeték. Ezek a számok jelentıs ellátási igényt is tükröznek. A házi segítségnyújtás keretében jelenleg nincsenek ellátva az egyéb, speciális ellátást igénylık, úgymint a fogyatékkal élık, pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek. Az ezektıl a személyektıl érkezı ellátási igény mértéke eltérı mértékő, illetve nem teljes körően ismert. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Szt. 63. (2) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybevevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében kialakításra és beüzemelésre került az Ápoló- Gondozóházban egy diszpécser központ, amellyel - a város különbözı területén lakó idıs embereknél felszerelt - 40 db segélyhívó készülék össze van kötve. Ezáltal napi 24 órás kapcsolati lehetıség alakult ki a végkészülék gazdája és a szakgondozók között. A segélyhívó készülékeket krízis vagy veszélyhelyzet, illetve baleset vagy rosszullét esetén használhatják az idıs emberek. Segítségével fenntarthatóak a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetekben pedig lehetıséget nyújt a gyors segítségnyújtásra. Jelenleg mintegy 20 fı várakozik segélyhívó készülék kihelyezésére. A fenti szolgáltatás során ellátandó feladatokat a különbözı ellátási formákban foglalkoztatott szakemberek biztosítják. A diszpécser-központ megfelelı mőködéséért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mint rendszergazda - a felelıs évben újabb sikeres pályázat járult hozzá a szolgáltatás további zavartalan mőködtetéséhez. 15

16 A szolgáltatás szakmai tartalma keretében elsısegélynyújtásról, valamint orvos, illetve mentı hívásáról gondoskodik a helyszínre érkezı, gondozást végzı személy. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás eddigi tapasztalatai alapján az idıs emberek számára nagyfokú biztonságérzetet ad az otthonukban felszerelt segélyhívó készülék. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás mőködésével kitolódik a költségigényesebb szociális és egészségügyi ellátások igénybevételnek idıpontja, vagy szükségtelenné válik azok igénybe vétele. Az igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor szerinti megoszlása 7% 2% 19% 12% év között év között év között 90 év felett Támogató szolgálat Szt. 65/C. (2) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A Támogató Szolgálat a Gondozási Központ szervezeti keretében önálló szakmai egységként mőködik, annak székhelyén. A szakmai tevékenysége keretében a különbözı típusú fogyatékkal élı személyek részére Személyi segítı szolgálat, Információs szolgálat, és Szállító szolgálat keretében biztosítja a személyreszabott speciális ellátások körét. A Támogató Szolgálat mőködése nagy hiányosságot pótol a fogyatékkal élı ellátotti kör vonatkozásában, különös tekintettel az esélyegyenlıségük biztosítására és a társadalmi kirekesztıdésük megakadályozására. A Támogató Szolgálat szakmai munkájának jelentıs szerepe és feladata van a fogyatékkal élık családi, közösségi, társadalmi kapcsolatainak visszaállításában. Jelentıs igény mutatkozik a Szállító szolgálat iránt, ezt azonban jelenleg a speciális gépjármő hiánya miatt csak nagyon csekély mértékben lehet biztosítani (a rendelkezésre álló, nem átalakított mikrobusszal). 16

17 Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: A nyilvántartott személyek kor szerinti megoszlása 30% 6% 18 év alatt év között 42% év között 22% 60 év felett A nyilvántartott személyek fogyatékosság szerinti megoszlása 8% 8% 38% mozgásfogyatékosok értelmifogyatékosok látásfogyatékosok 46% hallásfogyatékosok Személyi, tárgyi feltételek: Speciálisan átalakított gépjármő nem áll rendelkezésre a szállítási szolgáltatás biztosítására. A Támogató Szolgálat feladatait 1 fı szolgálatvezetı és 2 fı személyi segítı látja el. A szakképesítési arány körükben 100%-os. S z a k o s í t o t t e l l á t á s i f o r m á k Szt. 66. (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. Nappali ellátást nyújtó intézményi egységek: Szt. 75. (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. 17

18 Idısek Klubja Szt. 76. (1) Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. A Gondozási Központ szervezeti keretei között hat nappali ellátást nyújtó intézményi egység, Idısek Klubja mőködik, ahol 140 fı, Ózd város közigazgatási területén élı, szociális és mentális támogatásra szoruló, önellátásra részben képes idıskorú személy napközbeni ellátásáról gondoskodnak. Az Idısek Klubjaiban a tárgyi feltételek lehetıséget biztosítanak az igénybe vevı részére a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Intézmény megnevezése Férıhelyek száma (fı) Kihasználtság %-ban évben évben évben I. sz. Idısek Klubja Ózd, Bethlen G.út ,71 98,03 101,98 II. sz. Idısek Klubja Ózd, Somsály út ,74 123,16 104,17 III.sz. Idısek Klubja Ózd, Bolyky T ,72 83,90 88,97 IV.sz. Idısek Klubja Ózd, Óvoda út ,27 130,16 97,29 Esthajnal Gondozóház - Ózd, 20 Idısek Klubja Bánszállas telep 4. 82,30 81,85 79,17 Harmónia Gondozóház - 20 Idısek Klubja Ózd, Virág út ,34 96,64 94,40 Szakmai tevékenységük tartalma: Valamennyi Idısek Klubjában az ott nyújtott ellátás keretében szakemberek biztosítják az ellátottak életkorának, egészségi állapotának megfelelı helyes táplálkozás és az egészséges napi étrend kialakítását, segítséget nyújtanak az alapvetı higiénia, a fizikai állapot, az állóképesség, a mozgásszervi funkciók javításához, szinten tartásához, valamint a hivatalos ügyek intézéséhez. Továbbá mentális gondozás keretében segítik az egészséges öregedés folyamatát: azt, hogy az idıs ember képes legyen elfogadni a múltat és a jelent, képes legyen alkalmazkodni a testi-lelki változásaihoz, feldolgozni a veszteségeit. Ezt személyre szabott mentális gondozással, valamint csoportos foglalkozások, és közösségfejlesztı tevékenységek szervezésével érik el a szakemberek. A team munkában végzett rendszeres foglalkoztatások célja a testi, szellemi frissesség, a lelki harmónia megırzése. 18

19 Az alapellátási körzetek olyan módon kerültek kialakításra, hogy azok az adott területen mőködı Idısek Klubja köré rendezıdjenek. Így ezek az intézményi egységek az adott körzetben gondozási központként funkcionálnak, helyt adva a körzetet ellátó házi gondozóknak, illetve bázisul szolgálva az étkeztetés biztosítására is, a körzetbıl érkezı igényekre figyelemmel. Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor szerinti megoszlása 32% 6% 4% 21% év között év között 37% év között év között 80 év felett Az ellátottak nem szerinti megoszlása Férfi 79 Nı Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységekben a szakképesítési arány részben, a szakmai létszám teljes körően megfelel a Rendeletben meghatározottaknak. Az Idısek Klubjaiban összesen a Rendeletben meghatározottak szerint 19 fı dolgozik szakmai munkakörökben. A szakképzettségi arány 85 %-os. Az Esthajnal és a Harmónia Gondozóházakban az Idısek Klubjai az átmeneti bentlakásos intézménnyel egy épületben, egyazon tárgyi feltétel használatával végzik feladatellátásukat. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi egységek Szt. 82. Az idısek gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. 19

20 A Gondozási Központ szervezeti rendszerében két átmeneti elhelyezést nyújtó idıskorúak gondozóháza (a továbbiakban: Gondozóház) mőködik. Ezekben Ózd város közigazgatási területén élı, önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes, valamint átmeneti krízishelyzetben lévı idıskorú személyek ellátásáról gondoskodnak. A Gondozóházak legfeljebb 1 évig, vagy más intézménybe történı elhelyezésig biztosítanak ellátást. Telephelyek: Esthajnal Gondozóház Ózd, Bánszállás telep 4. Harmónia Gondozóház Ózd, Virág út 22. Szakmai tevékenységük tartalma: Mindkét Gondozóházban az ellátottak részére napi huszonnégy órás felügyeletet, valamint az életkori sajátosságaiknak megfelelıen napi háromszori étkeztetést, szükség esetén ruházatot és textíliát biztosítanak. Egészségügyi ellátás keretében az intézményi egységekben szakemberek gondoskodnak az idıs személy szükség szerinti ápolásáról, szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutásról, továbbá a Rendeletben meghatározottak szerinti gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-ellátásról. Heti 2 órában, illetve szükség szerint orvosi felügyelet is biztosítva van. A Gondozóházak szakemberei a mentálhigiéné megtartása érdekében személyre szabott ellátást biztosítanak az ellátott idıs embereknek. Szakmai munkájuk során gondoskodnak a szabadidı kulturált eltöltésének feltételeirıl, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelızésérıl - egyéni és csoportos foglalkozások szervezésével -, valamint az ellátottak családi-, és társadalmi kapcsolatainak fenntartásáról. Különbözı típusú foglalkoztatások keretében biztosítják a szakemberek az aktivitást segítı fizikai tevékenységet, a kulturális rendezvények, valamint szellemi és szórakoztató tevékenységek szervezését. Az intézményi egységekben biztosítva van a szabad vallásgyakorlás lehetısége is. Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Intézmény megnevezése Férıhely száma(fı) évben Kihasználtság %-ban évben évben Esthajnal Gondozóház 20 98,08 96,35 96,50 Harmónia Gondozóház 14 99,58 98,04 97,92 20

21 Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Az ellátottak kor szerinti megoszlása 9% 6% 17% 47% 21% év között év között év között év közöt 90 év felett Az ellátottak átlagéletkora 78 év. Személyi, tárgyi feltételek: A két Gondozóházban összesen a Rendeletben meghatározottak szerint 14 fı dolgozik szakmai munkakörben. A szakképzettségi arány 90%-os. Mindkét Gondozóház esetében jelentıs problémát okoz az, hogy egy intézmény tárgyi feltételeit használva két ellátási forma mőködik. Tartós bentlakást nyújtó intézményi egység Szt. 68. (1) Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: idıskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A Gondozási Központ szervezeti keretein belül mőködik az Ózd város közigazgatási területén élı idıkorúak ápolását, gondozását végzı Ápoló-Gondozóház (3600 Ózd, Bulcsú út 1.), amely tartós bentlakásos elhelyezést biztosít az önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes idıskorú személyek részére. Az intézményi egységben végzett szakmai tevékenység célja az ellátottak meglévı fizikai, mentális képességeinek megtartása, az állapotromlás megakadályozása, a csökkent mértékő, vagy elveszı képességek visszaállítása. Az Ápoló-Gondozóházban az ellátottak részére napi huszonnégy órás felügyeletet biztosítanak, valamint az életkori sajátosságaiknak megfelelı, napi háromszori étkeztetést. Az ellátást igénybe vevı személy az intézményben saját ruházatát és textíliáját használhatja, de szükség esetén az intézmény biztosítja azokat. Egészségügyi ellátás keretében az intézményi egységben szakemberek gondoskodnak a szükség szerinti ápolásról, szakorvosi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutásról, továbbá a Rendeletben meghatározottak szerinti gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-ellátásról, rendszeres orvosi felügyeletrıl. 21

22 A mentálhigiéné biztosítása érdekében - személyre szabott bánásmód keretében - egyéni és csoportos foglalkozások szervezésével gondoskodnak a szabadidı kulturált eltöltésének feltételeirıl, a konfliktushelyzetek kialakulásának megelızésérıl valamint az ellátottak családi-, és társadalmi kapcsolatai fenntartásáról. Az intézményi egységben biztosítva van a szabad vallásgyakorlás lehetısége. Foglalkoztatás keretében gondoskodnak a szakemberek az aktivitást segítı fizikai tevékenységrıl, a kulturális rendezvények szervezésérıl, valamint szellemi és szórakoztató tevékenységrıl. Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Intézmény Férıhely Kihasználtság %-ban megnevezése Ápoló- Gondozóház ,78 98,78 99,73 A várakozók számának alakulása: Ápoló- Gondozóház Várakozók száma összesen 17 fı 21 fı 20 fı Soron kívüli elhelyezésre vár 15 fı 18 fı 15 fı A várakozók átlagéletkora 83 év. Az egy éven túli várakozók száma 11 fı. A várakozók közül 10 fıt az átmeneti elhelyezést nyújtó Gondozóházakban látnak el. A soron kívüli elhelyezésre várakozó idıs emberek jelentıs része az Almási Balogh Pál Kórház ápolási, illetve krónikus osztályán eltöltött hosszabb idıtartamot (akár több hónapot) követıen kerül az intézménybe. Ebbıl adódóan gyakori, hogy már nem is kerül sor az elhelyezésre, mert a hosszú várakozási idı alatt elhaláloznak. Elsıdlegesen csak így csökken a várakozók száma. Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Az ellátottak életkor szerinti megoszlása 64% 6% 12% 18% év között év között év között 80 év felett Az ellátottak átlagéletkora 79 év. 22

23 Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységben a szakképzettségi arány 100 %-os. Az orvosi ellátás heti 4 órában, illetve szükség szerint biztosított. Diétás nıvér és mozgásterapeuta foglalkoztatása még nem megoldott. A Rendelet elıírásaira figyelemmel a lakószobákban nem áll rendelkezésre az egy ellátottra jutó 6m2 lakóterület. 2. Ózd város Önkormányzatának Családsegítı Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítı Szolgálat) Szt. 65. (2) A családsegítı szolgálat az általános segítı szolgáltatás keretében a megelızı tevékenységek körében a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban elıforduló, az egyén és család életében jelentkezı probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé; b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtet, ennek keretében elısegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelızésben. A Családsegítı Szolgálat családsegítést biztosít Ózd város közigazgatási területén, valamint az önkormányzatok társulásáról szóló évi CXXXV. törvény 7. -a szerint kötött szolgáltatási szerzıdés alapján további 16 (környezı) település lakosságának. A Családsegítı Szolgálat szervezeti keretein belül önálló szakmai egységként biztosítja a fentieken túl a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján gyermekjóléti alapellátás körében a gyermekjóléti szolgáltatást, valamint a családok átmeneti otthonainak szolgáltatásait. Családsegítés Szakmai tevékenysége: Az ellátás célcsoportjai a szociális és mentális problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı egyének, családok. A családsegítés feladatkörében általános és speciális segítı szolgáltatásokat nyújt. Ezek olyan személyes szociális szolgáltatások, amelyek a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárulnak az egyének, családok, csoportok jólétéhez, fejlıdéséhez, és a szociokulturális környezetükhöz való alkalmazkodásukhoz. A Családsegítı Szolgálat ügyfélforgalmáról és a szaktanácsadások számának alakulásáról a számú melléklet tájékoztat. 23

24 Általános szolgáltatásként az intézmény családsegítés keretében támogatást nyújt szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításában és feloldásában, továbbá közremőködik a helyi szociális szükségletek felmérésének és kielégítésének folyamatában. A speciális szolgáltatások keretében az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttmőködés szervezése a feladata, továbbá szerzıdéses formában heti 4-4 órában - pszichológus szakmai munkáját, jogi és orvosi tanácsadást biztosít. Lelki segély szolgálat is mőködik, telefonos segítséget nyújtva a krízisben lévıknek. A speciális szolgáltatások szervezése során különös figyelmet fordít a roma népesség speciális helyzetébıl adódó problémák kezelésére. Erre tekintettel kezdıdött a Családsegítı Szolgálat koordinálásában 2003 évben a már említett Sure Start- Biztos Kezdet program az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az Önkormányzat támogatásával. A program több, mint tíz ózdi civil szervezet és intézmény bevonásával valósul meg. Térségi tevékenység: 1997-ben kezdıdött minisztériumi pályázatból a térségi családsegítés. Elıször 8 községben, majd 1999-tıl önkormányzatok közötti megállapodás-kiegészítés alapján 13, mára 16 községben látja el az intézmény a családsegítés feladatait. A térségben kiszállási ütemterv alapján, illetve szükség szerint biztosítják a családsegítést a szakemberek. Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Ellátottak kor szerinti megoszlása 9% 18-60éves 60év felett 91% Az igénybevevık nem szerinti megoszlása/ fı férfi 2580 nı 24

25 Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményben a szakképzettségi arány 50%-os. A családsegítés tevékenységét végzık számára az intézményben az ügyfélfogadáshoz szükséges helyiségek rendelkezésre állnak, munkájukat magas színvonalú számítástechnikai háttér segíti. Az intézmény külsı és belsı környezete nem akadálymentes, valamint megfelelı számú vizesblokk nem áll az ügyfelek rendelkezésére. 3. Kézenfogva Gondozóház Szt. 68. (1) Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A Kézenfogva Gondozóház bentlakásos, tartós elhelyezést biztosít Ózd város közigazgatási területén élı, önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes 79 fı idıskorú és 4 fı fogyatékkal élı felnıtt személy részére. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Kézenfogva Gondozóház- Szent István úti részleg (Ózd, Szent István út 10.) - 26 fı idıskorú személy részére teljes körő, hagyományos szintő, - 23 fı idıskorú személy részére biztosít teljes körő, emelt szintő, valamint - 4 fı fogyatékos felnıtt részére hagyományos szintő ellátást biztosít. (Az intézmény fogyatékosokat ellátó bentlakásos részlege 1996-ban 12 fı értelmi fogyatékos személy ellátására kapott mőködési engedélyt. Jelenleg 4 fı elhelyezése engedélyezett, és már négy éve csak 3 fıt látnak el ebben a részlegben.) Kézenfogva Gondozóház- Szabolcsközi részleg (Ózd, Szabolcsköz 11.) - 30 fı idıskorú személy részére biztosít teljes körő, hagyományos szintő ellátást. Az ellátásban részesülık demográfiai adatai: Életkor Nı Férfi Összesen között között Az ellátottak átlagéletkora: 72 év 75 fölött Az ellátásban részesülık ellátási képesség szerinti megoszlása: Önellátásra képes 39 fı Önellátásra segítséggel képes 28 fı Önellátásra képtelen 15 fı Fentiekbıl a demens betegek száma 8 fı 25

26 Az intézményi egység kihasználtságának mutatói: Szent István úti részleg Szabolcs-közi részleg Emelt szintő Hagyományos Fogyatékos Hagyományos részleg szintő részleg személyeket szintő részleg ellátó részleg Férıhely(fı) Kihasználtság 97,6 % 99,6 % 75 % 99,5 % Elhelyezésre várakozók nem és kor szerinti megoszlása: Életkor Nı Férfi Összesen között között fölött Összesen Ebbıl soron kívüli elhelyezésre vár: 35 fı A szakmai tevékenység tartalma: Az intézmény minden részlegében arra törekszik, hogy a személyes gondoskodás során komplex, emberközpontú segítséget nyújtson lakói számára, figyelembe véve az ellátottak korát, egészségi állapotát és egyéni adottságait. Az ellátottak számára nyújtott szolgáltatások szintje, mértéke az egyéni gondozási tervben kerül meghatározásra, amely az ellátott állapotának és szükségletének megfelelıen készül. A fizikai, egészségügyi ellátás, pszichés gondozás és foglalkoztatás együttes alkalmazása személyre szabott szolgáltatást biztosít a ellátottaknak. Rendezvények, kirándulások, programok szervezése teszi változatosabbá a lakók életét. Az intézményen belül biztosított a társasági élet, valamint a hitélet gyakorlásának, valamint a társadalmi kapcsolatok ápolásának a lehetısége. Nagy hangsúlyt fektet a szakmai team az ápolásra, gondozásra, a fizikai ellátás mellett a mentálhigiénés gondozásra is, ezek együttes alkalmazása segít megırizni az idıs ember testi, lelki aktivitásának fenntartását, személyiségének integritását. Az intézményi egységekben nincs lehetıség arra, hogy a demenciában szenvedı, ezáltal speciális gondozást igénylı lakók önálló részlegben kerüljenek elhelyezésre, ahol e kórkép tüneteire tekintettel, pszichés és egészségi állapotuknak megfelelı gondozásukat biztosítani lehetne. Jelenleg az ellátottak 10%-a szenved ebben a betegségben. Szent István úti részleg: Személyi, tárgyi feltételek: A szakdolgozói munkakört betöltı alkalmazottak száma 15 fı, a szakképzettségi arány 90 %-os. A Rendelet szerint diétás nıvér, mozgásterapeuta és még egy fı szociális gondozó-ápoló foglalkoztatása szükséges. 26

27 A jogszabályi elıírásokat figyelembe véve az általános tárgyi feltételeknek csak részben felel meg az intézményi egység. Nem rendelkezik látogatók fogadására, és az ellátottak foglalkoztatására alkalmas helyiségekkel. A kétszintes épületben 2002-ben került sor személyfelvonó beszerelésére, de egyéb helyiségeiben az akadálymentes közlekedés csak részben biztosított. Az intézmény mosodája nem felel meg az építészeti, munka- és balesetvédelmi, valamint géptechnológiai elıírásoknak. Az intézményi egység fızıkonyhával rendelkezik, melyben a HACCP rendszer kialakítása folyamatban van. Szabolcsközi részleg: Személyi, tárgyi feltételek: A szakdolgozói munkakört betöltık száma 10 fı, a szakképzettségi arány 90 %-os. A Rendelet szerint heti 4-4 órában diétás nıvér és mozgásterapeuta, valamint még egy fı foglalkoztatás-szervezı alkalmazása szükséges. Ebben a kétszintes épületben nincs személyfelvonó, továbbá az egyéb helyiségekben sem biztosított az akadálymentes közlekedés. A Rendeletben elıírt 6m2/fı lakóterület egy lakószoba esetében nem biztosított. A részleg piperemosodája nem rendelkezik kellı kapacitással, és nem felel meg a különbözı jogszabályi elıírásoknak. Az intézményi egységben fızıkonyha üzemel, amelyben a HACCP rendszer kialakítása folyamatban van. 4. Esély Gondozóház Az Esély Gondozóház személyes gondoskodás keretében Ózd város közigazgatási területén, integrált formában biztosít nappali ellátást és átmeneti elhelyezést hajléktalan és szenvedélybeteg személyek számára. Hajléktalan személyek nappali ellátása Szt. 78. (1) A nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. Nappali Melegedı Szakmai tevékenysége: Szociális szakemberek nyújtanak segítséget a hivatalos ügyek intézéséhez, a különbözı típusú ellátások eléréséhez, munkavégzés lehetıségének szervezéséhez, életvezetéshez, kríziskezeléshez, egészségügyi alap- és szakellátáshoz való hozzájutáshoz, különbözı terápiás foglalkozásokba való bekapcsolódáshoz, kulturális 27

28 és egyéb közösségi programok eléréséhez, családi és társadalmi kapcsolatok ápolásához, speciális önszervezıdı csoportok létrehozásához. A Nappali Melegedı keretein belül, annak tevékenységébe integráltan mőködik az Utcai Gondozó Szolgálat. Az utcai szociális gondozók információt, tanácsot adnak az utcán élıknek, segítséget nyújtanak ügyeik intézésében, iratpótlásban, lakhatási formák megtalálásában, szociális és egyéb ellátási formák elérésében, munkahelykeresésben. A téli krízishelyzetben teajárat -ot mőködtet az intézmény. Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységben a munkakörök száma a Rendeletnek megfelelı, a szakképesítés arány 100%-os. A Nappali Melegedı az Esély Gondozóház székhelyén, a József Attila út 3. sz. alatt mőködik. A tárgyi feltételek a jogszabályi elıírásnak megfelelnek, de az akadálymentes közlekedés feltételei még nem teljes körően biztosítottak. Éjjeli Menedékhely Szt. 84. (1) Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás. Szakmai tevékenysége: Az ellátás keretében igénybe vevıknek ágynemőt, tisztálkodáshoz szükséges textíliát, a személyes ruházat tisztításához szükséges feltételeket, a személyes használati tárgyak biztonságos megırzésének lehetıségét, és az elsısegélynyújtáshoz szükséges felszerelést biztosít az intézményi egység. Szakképzett dolgozók személyre szabott módon adnak információt és tanácsot az ellátást igénybevevık életvitelének segítéséhez és a különbözı ellátási formák igénybevételéhez, illetve eléréséhez. Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységben a munkakörök száma a Rendeletnek megfelelı, a szakképzettség aránya 80 %-os. Az Éjjeli Menedékhely az Esély Gondozóház telephelyén az Óvoda út 13. sz. alatt mőködik. Az épület folyamatos felújítást, átalakítást igényel. Az akadálymentesítés részlegesen megoldott. Az Éjjeli Menedékhely tárgyi felszereltsége, berendezése elfogadható minıségő. Átmeneti Szállás Szt. 84. (2) A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. 28

29 Szakmai tevékenysége: Szakképzett szociális segítık napi 6 órában biztosítják a szociális, mentális segítséget, melynek körébe tartozik a hivatalos ügyek intézésének segítése, az egyéni esetkezelés, a szociális csoportmunka, közösségi szociális munka biztosítása, az átmenti szállásról történı továbblépéshez nyújtott személyre szabott segítségnyújtás, a közösségi élet szervezése, közösségi és szabadidıs programokon való részvétel, valamint a szocioterápiába való bekapcsolódás lehetıségének biztosítása, továbbá a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése. Ezen túlmenıen segítséget nyújtanak más szociális ellátások és egyéb szolgáltatások elérésében, egészségügyi alap- és szakellátáshoz való hozzájutásban, álláskeresésében, munkavégzés lehetıségének szervezésében, képzési, átképzési lehetıségek elérésében, életvezetésben, terápiás foglalkozásokba való bekapcsolódásba, önszervezıdı csoportok kialakításában, lakhatási lehetıségek felkutatásában. Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Nemek aránya (%) (%) (%) (%) Nı Férfi Életkor fölött Ózd városában a hajléktalan személyek száma fıre tehetı, mely a lakosság 6-7%-át teszi ki. A hajléktalanok %-a férfi. A nık száma az elmúlt négy évben az országos statisztikai adatokkal ellentétben kismértékben csökkent. A év közöttiek aránya 75%, és ezen belül is kiemelkedıen magas a év közötti személyek száma. Kis mértékben ugyan, de emelkedik körükben a súlyos életvezetési konfliktussal terhelt családi helyzetekbıl kilépık, az állami gondozásból kikerülı fiatalok és az idıs év fölötti tartós, vagy speciális bentlakásos ellátási formákra várók, valamint a szenvedélybetegségben és pszichiátriai betegségben szenvedık száma. A hajléktalanok 80%-a már magányosan él. Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. A hajléktalanná válást mintegy kétharmad részben kapcsolati konfliktusok, egyharmad részben pedig gazdasági okok (kilakoltatás, árverezés), illetve intézménybıl (börtön, állami gondozás) való kikerülés idézi elı (a hiányzó, vagy sikertelen utógondozás következményeként). 29

30 A hajléktalan személyek egyéb statisztikai adatait a 4. számú melléklet tartalmazza. Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységben a munkakörök száma a Rendeletnek megfelelı, a szakképesítési arány nem éri el a jogszabályban elıírt 80%-ot. Az Átmeneti Szállás az Esély Gondozóház telephelyén, az Óvoda út 13 sz. alatt mőködik. A jogszabályban elıírt tárgyi feltételek, úgymint a 4m2/fı lakótér és az akadálymenetes környezet nem állnak rendelkezésre. Mivel az épület már több, mint száz éves ebbıl adódóan az épület állaga rossznak mondható, különös tekintettel a vizesblokkokra, a járópadozatra és a nyílászárókra. Az Átmeneti Szállás a technikai és híradástechnikai berendezéseket illetıen pályázati források felhasználásának eredményeként megfelelıen ellátott. Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Szt. 79. (1) A szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdı személyek napközbeni ellátását, gondozását végzi. (2) A szenvedélybetegek nappali intézményében elsısorban azokat a személyeket kell gondozni, a) akiket szenvedélybetegségük miatt - korábban - fekvıbeteg-gyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondoztak; b) akik az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelızése miatt erre rászorulnak. Szakmai tevékenysége: Az önkéntességre és a speciális segítı programokra épülve biztosítja a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidıs, képzési, átképzési állásközvetítı, védett lakhatást elısegítı, lakossági és családi programok szervezését, lebonyolítását, valamint alacsonyküszöbő ártalomcsökkentı szolgáltatás nyújtását, mint pl.: a tőcsereprogram. Többnyire olyan programokat szerveznek, melyek elısegítik az igénybe vevı rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését. Egyéni gondozási terv alapján segítenek megtalálni és bejárni a függıségbıl való kivezetı utakat, de hatékony segítséget nyújtanak a visszaesés megelızéséhez is. Az ellátottak részt vehetnek egyéni és csoportterápiás foglalkozásokon, ahol fıként személyiség-, készség - és képességfejlesztés, szocio-terápiás kezelés és egyéb fejlesztı terápiás kezelések folynak, de segítséget nyújtanak az életvezetésben és a hivatalos ügyek intézésében is. Az intézményben gondozásba vett ellátottak átlagszáma évente 70 fı. A nyitott programokat látogatók száma: fıre tehetı. 30

31 Az ellátást igénybe vevık demográfiai adatai: Nemek aránya (%) (%) (%) (%) Nı Férfi Életkor fölött A szenvedélybeteg személyek egyéb statisztikai adatait az 5. számú melléklet tartalmazza. Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményi egységben a munkakörök száma a Rendeletnek megfelelı, a szakképesítés arány 100%-os. Az intézményi egység az Esély Gondozóház székhelyén, a József Attila út 3 sz. alatt mőködik. Az épület állaga kielégítı, a tárgyi feltételek szintén jónak mondahatóak. A pályázati források felhasználásával kerültek fejlesztésre a terápiás eszközök, illetve az informatikai berendezések. Az épület külsı és belsı környezetére tekintettel az akadálymentesítés csak részben biztosított. 5. Szociális és Egészségügyi Gazdasági Központ (a továbbiakban: SZEGK) A SZEGK önálló szakmai, szervezeti egységet alkotó, az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezı, gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Az intézmény székhelye Ózd, Árpád vezér út 28. szám alatt van. Alaptevékenysége keretében ellátja: az Ózd város Önkormányzata által fenntartott, a Szociális törvény, továbbá a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény alapján személyes gondoskodás keretében ellátást nyújtó intézmények gazdálkodását, a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások folyósítását, elszámolását, valamint a gyermektartásdíj megelılegezését, és az otthonteremtési támogatás pénzügyi lebonyolítását, továbbá a Képviselı-testület által jóváhagyott éves költségvetés alapján az intézmények tervszerő gazdálkodását. Biztosítja, illetve segíti az intézményekben fölmerülı karbantartások szervezését. 31

32 A SZEGK intézményi egysége a Szociális Diszkontbolt, mely vállalkozási tevékenységet folytat. A vállalkozás eredménye a szociális ágazat alaptevékenységeinek ellátásához kerül felhasználásra. Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményben a munkakörökre elıírt szakképesítéssel az alkalmazottak 100%-a rendelkezik. Az épületben ügyfélfogadásra alkalmas feltételek, valamint a szolgáltatások akadálymentes igénybe vétele nem biztosítottak. 6. Szociális Diszkontbolt évben került sor - új típusú szociális munka keretében - a Szociális Diszkontbolt kialakítására, amely alacsony árfekvés mellett alapvetı élelmiszereket és háztartási cikkeket biztosított és biztosít jelenleg is. A természetben nyújtott (élelmiszer utalvány formájában adott) átmeneti segélyek beváltására is itt van lehetısége a rászorulóknak, de az alacsony nyugdíjjal rendelkezı idısek is jelentıs számban vásárolnak itt. Jelentıs sajátossága a Szociális Diszkontboltnak, hogy a támogatások célzott felhasználása érdekében nem árusít alkoholt és dohányárút. Mőködési engedélye szerint TEÁOR 5211 számmal jelölt élelmiszer jellegő vegyes kiskereskedelem. Az elmúlt évek során több pályázat került sikeresen benyújtásra, majd megvalósításra a bolt tárgyi, gép-mőszer felszereltségének és berendezésének javítása, fejlesztése, illetve az épület bıvítése érdekében. Személyi, tárgyi feltételek: Az intézményben a szakmai munkakörökre elıírt szakképesítéssel a közalkalmazottak 100%-a rendelkezik, míg a közhasznú és közcélú foglalkoztatottak 60%-a szakképzett dolgozó. Az intézményi egységek tárgyi feltételeinek általános jellemzıi Valamennyi alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi egység tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthetı. Az alapellátásokat biztosító telephelyek a város különbözı településrészein mőködnek, és az általuk ellátott körzetek összességében lefedik Ózd város teljes lakosságát közigazgatási területén belül. Az intézmények tárgyi feltételeit tekintve a legjellemzıbb sajátosság, hogy az ellátásokat biztosító telephelyek közül egyik sem erre a célra létesült. Ez a tény determinálja a magas mőködési, beruházási költségigényt, illetve behatárolja bizonyos tárgyi feltételek kialakításának lehetıségét. Továbbá problémát okoz mind a meglévı tárgyi feltételek színvonalának megtartása, szükség szerinti fejlesztése, 32

33 a jogszabályi feltételekben elıírt helyiségek kialakítása, valamint a teljes körő akadálymentes külsı és belsı lakókörnyezet biztosítása területén. Az intézményi egységek berendezési tárgyai mintegy 60%-ban elhasználódott állagúak, nem felelnek meg teljes körően az ellátottak életkori sajátosságainak és egészségi állapotának. A mentális gondozáshoz, a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök, anyagok csak nagyon csekély mértékben biztosítottak. Az ellátás igénybe vételét és mőködtetését segítı számítástechnikai és informatikai eszközök tekintetében az intézmények közepesen ellátottnak mondhatóak a jelentıs színvonalbeli eltérések miatt. (Bizonyos egységekben teljes körő és magas színvonalú az eszközrendszer, míg más egységekben még írógép sem áll rendelkezésre.) Miután az ellátásban résztvevı valamennyi gépkocsi mindennap jelentıs igénybe vételnek van kitéve - különösen igaz ez az étkeztetés és az áruszállítás esetében -, emiatt a gépjármővek gyorsan amortizálódnak, és folyamatosan nagy fenntartási, mőködtetési költségigénnyel bírnak. Érdekvédelem A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elısegíteni hivatott szerv az Érdekképviseleti fórum. Az Szt ában foglaltak alapján az Önkormányzat Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottsága átruházott hatáskörben a 87/ESZCSB/2003. (IX.12.) számú határozatával elfogadta az Érdekképviseleti fórum megalakításának és tevékenységének szabályzatát. Ennek alapján valamennyi ellátási forma székhelyén, illetve telephelyén megalakításra került az Érdekképviseleti fórum. Évente két alkalommal, illetve szükség szerint üléseznek. Az ülésekrıl jegyzıkönyv készül, melynek másolata megküldésre kerül a fenntartó részére. A Szt. 94/K. -ban foglaltak szerint a személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevı, illetve a szolgáltatásban részesülı személy részére jogai gyakorlásában ellátottjogi képviselı nyújt segítséget. Az ellátottjogi képviselı e célra létrehozott szervezet Esélyegyenlıségi Közalapítvány - keretében mőködik. Elérhetıségérıl és az általa nyújtható segítségadás lehetıségérıl, a házirendben foglaltaknak megfelelıen az intézmény vezetıje az ellátottak az igénybe vétel kezdetekor tájékoztatja. Az ellátottak szabadon lehetnek tagjai, vagy vállalhatnak önkéntes tevékenységet a városban mőködı bármely érdekképviseleti szervben. Az ellátások szakemberei segítik az ellátottak önszervezıdésekben való részvételét, és civilszervezetekkel való kapcsolatteremtésüket. 33

34 Szociálpolitikai kerekasztal A Szt 58/B. (2) bekezdése szerint a 2000 fı feletti lakosságszámú települési önkormányzat rendeletében helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. Ózd város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételérıl szóló 17/2003. (VII.23.) számú rendeletében szabályozta annak létre hozását, tagjait, mőködését. Elnöke: Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Bizottság Elnöke. A Szociálpolitikai kerekasztal évente egyszer, illetve szükség szerint ülésezik. Véleményezi az Önkormányzat szociális Szolgáltatástervezési koncepcióját, illetve annak elfogadását követıen folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását. Más szervezetek által biztosított ellátások 1. B.-A.-Z. Megyei Idısek Otthona Székhelye: 3600 Ózd, Dózsa György út 50. Az intézmény 1988 óta egy 5 szintes épületben mőködik, Ózd város Sajóvárkony térségében. Ellátási területe: B.-A.-Z. Megye 100 km-es körzete. 146 fı ellátására engedélyezett férıhelyszámmal rendelkezik, a lakószobák száma: 56. Az ellátottak elhelyezése 2-3 ágyas szobákban történik, szintenként teakonyha és társalgó áll az ellátottak rendelkezésére. Az intézmény tevékenysége: Az intézmény tartós bentlakásos elhelyezést biztosít azon idıskorúak részére, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, és azon 18 év fölötti 67%-ban megrokkant személyek részére, akik rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, de önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek és ellátásuk más módon nem oldható meg. Az Idısek Otthona az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: 24 órás szakképzett gondozónıi felügyeletet, orvosi ellátást, napi háromszori étkezést felszolgálással, napi takarítást, mosást, betegápolást, gondozást, fodrászt, szabad vallásgyakorlást, mentálhigiénés ellátást, foglalkoztatást, szabadidıs programokat. A szolgáltatást igénybe vevı és ellátásra várakozó ózdi lakosok száma és életkor szerinti megoszlása: Megnevezés éves korig 75 év felettiek Összesen Igénybe vevık Ellátásra várakozók

35 2. Egyházmegyei Karitász Szent Anna Szeretetotthon Az intézmény Susa község belterületén található, az 1800-as években épült kastélyépületben került kialakításra. Fenntartója a Görögkatolikus Egyházmegyei Karitász. Az intézmény szakosított ellátást biztosító, ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos idısek otthona, ahol olyan nyugdíjkorhatárt betöltött idısek gondozását végzik, akiknek egészségi állapota gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézmény 49 fı ellátásáról gondoskodik, akik ágyas szobákban kerülnek elhelyezésre. Az intézmény emeltszintő ellátást biztosít, a fenntartó által meghatározott egyszeri befizetés és havi személyi térítési díj megfizetése ellenében. A szolgáltatást igénybe vevı és várakozó ózdi lakosok száma és életkor szerinti megoszlása: Megnevezés éves korig 75 év felettiek Összesen Igénybe vevık Ellátásra várakozók V. KONCEPCIÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSÁRA Általános elvek A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 70/E. (1) bekezdésében foglaltak szerint: A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Az egyén fent leírt alkotmányos jogainak biztosítása az állam aktuális szociálpolitikáján keresztül valósul meg, amelynek teljesülését a feladatokhoz rendelt anyagi források mellett jogi szabályozással biztosítja. A felnıtt (18 év feletti) korú népesség szociális ellátását egyebek mellett - mint például a családról, fogyatékos személyekrıl, hadigondozottakról, súlyos mozgáskorlátozottakról, stb. rendelkezı jogszabályok - elsıdlegesen a Szociális törvény és annak végrehajtására alkotott rendeletek által szabályozva valósítja meg. A Szociális törvény pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítását írja elı, illetve bizonyos esetekben hatáskört ad az önkormányzatnak, hogy pénzügyi forrásaira tekintettel további ellátásokat állapíthat meg a lakossága részére, megélhetésük javítása érdekében. Az ellátások jogosultsági feltételektıl függıen alanyi, vagy normatív alapon, illetve méltányosságból adhatók. Az Alkotmányban foglalt és idézett jogok érvényesülését szolgálják továbbá a Szociális törvényben meghatározott személyes gondoskodás keretében nyújtott 35

36 ellátások, amelyek a szolgáltatás mértékétıl, mennyiségétıl függıen különbözı szintő ellátási formákban jelennek meg, alapellátásokat és szakosított ellátásokat foglalva magukba. Az Önkormányzat jogszabályból adódó feladatellátási kötelezettségei A Szt a szerint a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák rendszerét az alábbiak alkotják: Alapellátási formák: a) Étkeztetés, b) Házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás c) Családsegítés, d) Speciális alapellátási feladatok: támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka. Szakosított ellátási formák: a) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) Rehabilitációs intézmény, c) Lakóotthon, d) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, e) Nappali ellátást nyújtó intézmény, f) Egyéb speciális szociális intézmény. Az esélyegyenlıségnek, mint alkotmányos jognak az érvényesülése és a személyre szabott ellátás biztosítása érdekében a felsorolt valamennyi ellátási formát minden speciális ellátást igénylı ellátotti kör részére biztosítani kell, figyelemmel az idıskorúakra, a pszichiátriai betegekre, a szenvedélybetegekre, a fogyatékkal élıkre és a hajléktalan személyekre. A Szt a szerint a szociális alapellátásokon túl az a települési önkormányzat, amelynek a területén a) Kétezernél több állandó lakos él, idıskorúak nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást (idısek klubja); b) Tízezernél több állandó lakos él, az elızıekben foglaltakon túl utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedıt és az idıskorúak átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt (idısek gondozóháza); c) Húszezernél több állandó lakos él, az elızıekben foglaltakon túl nappali ellátást nyújtó intézményi formákat: pszichiátriai betegeknek, szenvedélybetegeknek, valamint fogyatékkal élı személyeknek; d) Harmincezernél több lakos él, az elızıekben foglaltakon túl átmeneti elhelyezési formákat (pszichiátriai betegeknek, szenvedélybetegeknek fogyatékkal élı, valamint hajléktalan személyeknek) köteles biztosítani. 36

37 Miután Ózd város területén - a népességi nyilvántartás szerint - folyamatosan több, mint harmincezer lakos él, Ózd város Önkormányzatának ellátási kötelezettsége van a fent felsorolt ellátási formák vonatkozásában, melyekrıl az alábbi táblázat ad áttekintést: Ózd város Önkormányzata még nem biztosította az alábbi ellátási formákat: (1) Alapellátások: Megnevezés Szolgáltatások Ellátási kötelezettség Rendelkezésre álló ellátás Alapellátások - Étkeztetés x x - Házi segítségnyújtás x x - Jelzırendszeres x x házi segítségnyújtás - Támogató Szolgálat x x - Speciális Nem biztosított ellátás x - x szolgáltatások - Családsegítés x x Nappali ellátások - idıskorúak x x - pszichiátriai betegek x - x - szenvedélybetegek x x - fogyatékos x - x személyek - hajléktalan x x személyek Átmeneti ellátások - idıskorúak x x - - pszichiátriai betegek x - x - szenvedélybetegek x - x - fogyatékos személyek - hajléktalan személyek Ápolást, gondozást nyújtó szolgáltatás - idıskorúak --- x x - x x x - Szt. 63. (1) bekezdés b) és c) pontja Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos 37

38 feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, továbbá az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos elhelyezésre várakoznak. Speciális alapellátási feladatok Szt. 65/B. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében, továbbá lehetıség szerint biztosítani szükséges meglévı képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kísérése érdekében a szociális ellátást végzı személy kapcsolatot tart fenn az ellátott személy háziorvosával, illetve pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával. Szt. 65/D. Az alapellátás keretében a települési önkormányzat szolgáltatást nyújt a településen élı azon szenvedélybetegek részére, akik a) intézményi jogviszony megszőnését követıen saját lakókörnyezetükben élnek és megfelelı életvitelük fenntartásához segítséget igényelnek, b) akik valamely más nem bentlakásos ellátási forma szolgáltatásaiban, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük. (2) Nappali ellátást nyújtó intézmények Szt. 77. (1) A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma. Szt. 79/A. A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak, illetve az elıbb megjelölt kezelés, gondozás megelızése miatt erre rászorul és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg. (3) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Szt. 83. A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Szt. 83/A. A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvıbeteggyógyintézeti kezelése nem indokolt. 38

39 Szt. 83/B. A szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. A szakmai feladatellátás Koncepció minden ellátási formára vonatkozóan A koncepció célkitőzéseinek teljesülését a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakmai irányelvek érvényre juttatása alapozza meg: Teljes körő elérhetıség Esélyegyenlıség Személyre szabott ellátás Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása: Legmagasabb színvonalú szakmai munka Integráció Tervszerőség Törvényesség biztosítása Diszkrimináció megakadályozása Társadalomból való kirekesztıdés megakadályozása Rehabilitáció A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások megszervezése, mőködtetése és fejlesztése vonatkozásában az alábbi szakmai alapelvek teljesülésére szükséges törekedni: Egy idıben valósuljon meg a szociális szolgáltatások szubszidiaritása, komplexitása és többszintő integrációja. 1. A szubszidiaritás elve akkor érvényesül, ha a szolgáltatást az igénybe vevıhöz legközelebbi szinten, tehát az otthonában biztosítják számára. Ennek megfelelıen az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést és a speciális szolgáltatásokat kell elsıdlegesen biztosítani és erısíteni annak érdekében, hogy az ellátott otthonában élve, egyéni életvitelét, önálló életvezetését személyes gondoskodás segítségével a lehetı leghosszabb ideig megırizhesse, ezzel a lehetı legtávolabbra kitolva a bentlakásos intézményi ellátás igénybe vételét. Az egyén részére az otthonában nyújtott szociális, egészségügyi, fizikális, mentális és pszichés ellátás értéke, hatásfoka a legnagyobb, a személyes gondoskodást otthonában tudja a leghatékonyabban hasznosítani. Mindezek egész személyiségére kiterjedıen visszahatnak, kifejtve annak teljes körő pozitív pszicho-szomatikus hatását. A fentieken túl jelentıs szempont az is, hogy ezeknek az ellátási formáknak a költségigénye jelentısen kisebb, mint a bentlakásos intézményben nyújtott ellátásé, 39

40 tekintettel a tárgyi feltételeknek az intézményi ellátásokhoz viszonyított alacsony szükségletére. 2. A szolgáltatások biztosításának komplexitása abban nyilvánul meg, hogy mind horizontálisan a különbözı típusú szolgáltatások együttesen legyenek jelen, mind vertikálisan a szolgáltatások valamennyi ellátási szintje rendelkezésre álljon. Csak így biztosítható az, hogy az egyén számára az aktuális szociális, egészségi és mentális státuszában a neki szükséges minıségő és mennyiségő szolgáltatás rendelkezésére álljon. 3. A komplexen, egy idıben jelenlévı szolgáltatásokat pedig integrált módon szükséges megszervezni annak érdekében, hogy megvalósuljon a személyes gondoskodás differenciált biztosítása, a különbözı szintő ellátások egymásra épülése, illetve az azok közötti átjárhatóság. Az integrációnak a szolgáltatások biztosítása során több színtéren kell megvalósulnia: a) az Önkormányzat által a helyi lakosság részére szervezett és biztosított közszolgáltatások körében, ágazati szinten valósuljon meg a szolgáltatások közötti ágazati integráció; b) az Önkormányzat által fenntartott különbözı típusú és szintő szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények közötti integráció; c) a szociális intézmények szervezeti-szakmai struktúrájában a különbözı típusú és szintő ellátási formák (intézményi egységeknek) integrációja; d) a személyre szabott, teljes személyiségre kiterjedı ellátás érdekben ugyancsak szükségszerő a személyes gondoskodás során a szakmai munka integrációja; e) a szociális munka különbözı területeinek integrációja. Az integráció sajátosságainak valamennyi színtéren, teljes körően jelen kell lenni. A személyi feltételek Az Szt a szerint a személyi és szakképesítési feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb december 31-ig kell gondoskodni azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza. (1) A személyi feltételek területén a cél a vonatkozó jogszabályi rendelkezések teljesítése, amely kvalitatív és kvantitatív mutatói vonatkozásában feltétele az intézmények mőködésének, és meghatározza az ellátás színvonalát. A jogszabályi megfelelés érdekében az Önkormányzat által - az ellátási formák költségvetésének elıirányzataiban - engedélyezett létszámkerettel oly módon szükséges gazdálkodni, hogy annak eredményeként az intézményi ellátórendszer valamennyi egységében teljesüljenek a Rendeletben meghatározott személyi feltételek mind számukban, mind a szakképzettség tekintetében. (2) A megfelelı színvonalú szakmai munka nélkülözhetetlen feltétele a szakmai munkaköröket betöltı magasan kvalifikált munkaerı. Ennek érdekében: 40

41 biztosítani kell a szakképzett dolgozók továbbképzését, azt, hogy az öt éves képzési ciklusban valamennyi dolgozó meg tudja szerezni a rá irányadó mennyiségő kreditpontot. Ennek elsıdleges módja, hogy az állami támogatásként igényelhetı, szociális szakképzésre és továbbképzésre fordítható kiegészítı támogatás felhasználása átgondolt, elıretekintı és ésszerő Továbbképzési tervek alapján valósuljon meg az intézményekben. Nagy hangsúlyt kell fektetni a belsı továbbképzések szervezésére, amelyhez az ágazat szakmai múltja eredményeként magasan képzett szakemberek állnak rendelkezésre helyi szinten is. Ezt szakmai témájú elıadások, tapasztaltcserék, szakmai tanácskozások, szakmai mőhelymunka folyamán célszerő biztosítani. Ugyancsak a rendelkezésre álló szaktudás további kiaknázását szolgálhatja kreditpontot jelentı ágazati akkreditált képzés kidolgozása és pályáztatása, melyre már volt példa az ágazatban, de tekintettel a nagy számú, jó szakemberre ezt a folyamatot tovább kell erısíteni és bıvíteni. Ez pozitívan hatna vissza a képzésben résztvevı személyek szakmai munkájára is, és ezzel tovább emelné az ellátás színvonalát. Továbbá jelentıs szempont az is, hogy a képzés, illetve a kreditpont megszerzése érdekében kevesebbet kellene az országban egyéb helyeken szervezett képzések miatt távol lenni. Törekvés lehet a kistérségen belül Ózd városnak, mint székhelytelepülésnek mintegy kistérségi képzıközpont szerep betöltése. Ennek megvalósításához a meglévı szaktudás mellé jelentıs mennyiségő uniós forrás is pályázható, hisz tudott, hogy az innovatív, humánerıforrást fejlesztı tevékenységek támogatását kiemelten preferálja az Európai Unió a pályázati rendszerével. A tárgyi feltételek Az Szt a szerint a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb december 31-ig kell gondoskodni azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza. A jó színvonalú szakmai munka alapfeltétele a tárgyi- és eszközrendszer minısége és mennyisége. Ennek a lehetı legteljesebb biztosítása érdekében szükséges volna - ágazati szinten Akadálymentesítési tervet készíteni, ebben megtervezve azt, hogy az intézményi egységekben mikor, milyen sorrendben, milyen mértékben, milyen módon legyen az akadálymentesítés biztosítva. Mindezt azért, hogy az erre a célra elıirányzott pénzeszközök célszerően, és hatékonyan kerüljenek felhasználásra; - A meglévı két alapítvány - Aranysziget és Krízis Alapítvány mellett indokolt a TSZGK szakmai munkáját segítı tárgyi feltételeinek támogatása érdekében is alapítvány létrehozása; - Valamennyi tárgyi- és eszközfeltétel vonatkozásában továbbra is jelentıs szerepet kell, hogy betöltsön a különbözı pályázati lehetıségek kihasználása, melyhez az Önkormányzat részérıl továbbra is szükséges az önrész biztosítása. Hiszen szinte minden megnyert pályázat esetében a befektetés többszöröse térül meg, ily módon lehetıséget teremtve olyan beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre, amelyekre ezek hiányában egyáltalán nem, vagy csak évek múltán volna anyagi fedezet az önkormányzati költségvetésben; 41

42 Szociális információs rendszer Az információ érték. Különösen az a segítségre szoruló, krízishelyzetben lévı, nehezített élethelyzetbe kerülı egyén, család esetében. Elengedhetetlenül fontos annak biztosítása, hogy a szociális szolgáltatások vonatkozásában mind a szolgáltatások fajtáiról, azok tartalmáról, mind elérhetıségükrıl a legszélesebb körő információ álljon a lakosság rendelkezésére, továbbá, hogy az információk elérhetısége is a legegyszerőbb legyen. Ennek érdekében az alábbiak hatékony segítséget jelenthetnek: Szociális Információs Kalauz készítése, melynek tartalma lefedi a szociális szolgáltatások teljes körő bemutatását, szakmai tartalmukat, igénybe vételük módját, helyét, elérhetıségi lehetıségeiket, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott támogatások körét, és a jogosultsági feltételeket. Ezt a Szociális Információs Kalauzt a város közigazgatási területén élı valamennyi családhoz indokolt volna eljuttatni annak érdekében, hogy az abban foglalt információk krízishelyzetben hatékony segítséget nyújthassanak; Ugyancsak fontos eszköz az információ átadásában a helyi televízió, amely képújságjában a szociális ellátások elérhetıségi lehetıségei folyamatosan bemutathatóak lehetnének ; Ózd város honlapján ugyancsak teljes körő, részletes tájékoztatást szükséges nyújtani a személyes gondoskodás keretében igénybe vehetı szociális szolgáltatásokról, a Szociális Információs Kalauz tartalma szerint; Továbbra is szükség van az intézmények által a szolgáltatásaikról - készített szórólapokra, melyeket jelenleg közintézményekben, és egészségügyi intézményekben helyeznek el. Informatika Az informatikai, számítástechnikai eszközök alkalmazása a szociális ellátások területén napjainkban már elengedhetetlen feltétele a szolgáltatások magas színvonalú biztosításának. Ennek több szinten kell jelen lennie az alábbiak szerint: (1) A szolgáltatások elérhetıségében Meg kell teremteni az elektronikus ügyintézés feltételeit. Cél, hogy az ellátást igénybe vevı az otthonából, vagy egyéb helyszínrıl a közösségi Internet-elérés útján ne csak információt kapjon, hanem az igénybevételi eljáráshoz szükséges kérelmeket is elérje, és kitölthesse anélkül, hogy ezért külön a Polgármesteri Hivatalba, vagy az intézményekbe kelljen bemennie. Ennek érdekében: - a papíralapú kérelmeket át kell dolgozni elektronikus formátumra, - az információk, tájékoztatók mellett a kérelmeket is csatolni kell a honlapon, a kitöltésükhöz szükséges teljes körő információval, pontos tájékoztatóval együtt. (2) Az ellátás igénybe vételében Az ellátás igénybevételekor törekedni kell, hogy a gyors ügyintézés, a nyilvántartások vezetése, a különbözı dokumentumok kezelése ne csak papíralapú dokumentáció formájában történjen. Ennek biztosítása érdekében szükséges teendık: 42 - szabályzat készítése az elektronikus adathasználatról,

43 - a papíralapú dokumentumok átdolgozása elektronikus formátumra, - az alkalmazottak alapképzése a számítógép kezelés területén, - valamennyi intézményi egység ellátása számítógéppel, - a számítógépek rendszerbe történı kapcsolása az intézményi egységek között, amely által az ellátórendszer áttekinthetıvé, az adatkezelés és az információáramlás egységessé, gyorsabbá válna, - tanfolyamok szervezése az ellátottak részére. (3) Az ellátásban A szolgáltatás új típusát jeleníti meg a közösségi Internet-elérés lehetıségének biztosítása, amely mind a foglalkoztatás, mind a mentális gondozás területén fontos eszközzé válhat. A számítógép kezelése és az Internet használat a meglévı, megszőnt, vagy ki sem alakult készségek, képességek szükségességét, a különbözı típusú gondolkodási formák frissítését, megtartását igényli. Törekedni kell az intézményi egységekben további gépek telepítésére és új e-pontok kiépítésére. (Jelenleg a III. számú Idısek Klubjában van folyamatban egy e- Magyarország pont kiépítése, oktatással összekötve. Nagy az érdeklıdés az ellátottak között.) Ezáltal az intézmény még nyitottabbá válik a lakókörnyezet felé, szolgáltatásai bıvítésével tovább növelve a szakmai munka színvonalát is. (4) A szakmai munkában. Szükséges, hogy az intézményeknek is legyen Ózd város honlapján belül - saját web oldaluk, ahol tevékenységükrıl, az aktuális eseményekrıl tájékoztatást adhassanak. A szakemberek külön oldalakon kaphatnának szakmai információkat, tájékoztatást a jogszabály módosításokról, új ismereteket szerezhetnének és nyújthatnának helyi vagy egyéb szakmai anyagok (tanulmányok, elıadások, új módszerek) megjelentetésével. Koncepció a Területi Szociális Gondozási Központ feladatellátására Struktúra-átalakítás (1) A koncepció szakmai irányelveiben megfogalmazottak érvényesülése érdekében indokolt volt a családsegítést a szociális alapellátások közé integrálni. Így biztosítható hatékonyabban az egyén és a család krízishelyzetét kezelı komplex ellátás. A családsegítésnek központi szerepe van az ellátások rendszerében, ott is az alapellátások körében. Az alapellátások közül a családsegítésben áll rendelkezésre az egyén és a család életvezetésének, életvitelének szegmenseit legteljesebben átfogó eszközrendszer. A családsegítés csak az alapellátások közé integráltan tudja koordináló, közvetítı, jelzı, kríziskezelı, segítı funkcióját teljes körően kiteljesíteni. Azzal, hogy a családsegítés, mint alapellátási forma - az eddigi gyermekvédelmi ellátások közül - beintegrálásra kerül a felnıttvédelmi szociális ellátórendszer alapellátásai közé, megvalósul az a szakmai irányelv, miszerint az alapellátás megerısítése, fejlesztése a jövı célja és feladata. 43 (2) A Gondozási Központ intézményi egységei közül az Esthajnal Gondozóház (Ózd, Bánszállás telep 4.) mőködtetése is átgondolást kíván.

44 Ad 1. Ebben a Gondozóházban az elızıekben már bemutatottak szerint két ellátási forma mőködik egy intézményben, de a tárgyi feltételek külön-külön nem teremthetıek meg mindkét ellátás részére. Ad 2. Az intézmény lakókörnyezete jelentıs mértékben slumosodott, és az ott lakók életvitele, magatartásformái immár naponta veszélyeztetik mind az ellátottak, mind az ott dolgozók testi épségét. Mindezek a tényezık ma már a kihasználtságot is negatívan befolyásolják, ugyanis egyre gyakrabban utasítják vissza a várakozók a fenti indokkal ennek az egységnek a bentlakásos részlegében történı elhelyezést. Ezen a település részen a nappali ellátás iránt is jelentısen csökkent az igény, a pontenciális ellátási szükséglettel ott élı idıs lakosság számának folyamatos csökkenése miatt. Indokolt keresni a lehetıségét az ellátás megfelelı környezetbe a város más területén történı áthelyezésére. (3) Ugyancsak átgondolást igényel a Harmónia Gondozóház (Ózd, Virág út 22.) mőködtetésének módja, ahol szintén két ellátási forma mőködik egy intézményben, de a jogszabályban elıírt tárgyi feltételek külön-külön itt sem teremthetık meg mindkét ellátás részére. Az épület tárgyi feltételei megfelelnének az átmeneti ellátási formára elıírtaknak (idısek gondozóháza). Miután a bentlakásos ellátási forma iránt jelentıs szükségleti igény van az egész város területérıl, továbbá e tekintetben ellátási kötelezettsége is van az Önkormányzatnak, indokoltnak tőnik ennek az ellátásnak a továbbmőködtetése azzal, hogy az egység továbbra is telephelyeként funkcionálhatna az ide tartozó ellátási körzetekben biztosított alapellátásnak (étkeztetés, házi segítségnyújtás). Szakmai munka Étkeztetés: a különösen rászorult személyek igényeinek kielégítése érdekében munkaszüneti és ünnepnapokon is étkeztetés biztosítása, az igénybe vevık körének kiterjesztése - az Szt.- nek megfelelıen - a településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, illetve az igénylı által eltartott, rászoruló személyek körére is, az igénylı betegségének megfelelı diéta biztosítása. Házi segítségnyújtás: az ellátási kapacitás mennyiségi és minıségi bıvítése, a team munka elmélyítése, a gondozási és ápolási tevékenység iránt jelentkezı igények folyamatos és azonnali kielégítése, a rugalmas munkaidı bevezetésével munkaszüneti napokon, ünnepnapokon és hétköznapokon - a gondozás idıpontjainak kiterjesztése a délutáni, illetve esti órákra is, az 1 fı ellátottra jutó gondozási órák számának növelése, 44

45 az igénybe vevık körének bıvítése újabb célcsoportok ellátásával, úgymint pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, valamint szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, az ellátás keretében karbantartó szolgálat és kerti munka segítésének megszervezése; a szakmai munka minıségi színvonalának emelése érdekében szorosabb együttmőködés szükséges a háziorvosi szolgálattal, otthonápoló szolgálattal, más egészségügyi intézményekkel, karitatív szervezetekkel. Támogató Szolgálat: Az információs bázis szélesítése és gyarapítása annak érdekében, hogy megfelelı információk hozzáférésével valódi döntéshelyzetbe kerüljön az ellátást igénybe vevı; A segítı tevékenység kiterjesztése valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre; önkéntes segítık munkájának igénybe vételével elısegíteni önsegítı csoportok létrejöttét, a fogyatékos személyek kapcsolattartásának javítását, a társadalmi kapcsolataik erısítését, foglalkoztatások biztosítását; a közösségi szociális munka eszközeinek felhasználásával a fogyatékkal élı személyek esélyegyenlıségének elısegítése, a diszkrimináció megakadályozása, a társadalomba történı be-, illetve visszailleszkedésük segítése; gyógyászati segédeszközök kölcsönzését biztosító szolgáltatás létrehozása a szociális rászorultság elvének figyelembe vételével. Idısek Klubjai: csoporttal végzett szociális munka alkalmazásának bıvítése; innovatív szolgáltatások biztosítása Internet elérés lehetıségével, tanfolyamok szervezésével, elektronikus ügyintézés ismeretének elsajátításával; a közösségi szociális munka eszközeinek szélesebb körő alkalmazásával az Idısek Klubjainak nyitottabbá tétele; gyógytorna lehetıségének biztosítása. Családsegítés: Indokolt kiemelt hangsúlyt fektetni az aktív korú nem foglalkoztatott munkanélküliek számára egyéni és csoporttal végzett szociális munka keretében különbözı típusú tréningek szervezésére, a munkaerıpiacon történı eredményes elhelyezkedésük érdekében. Erısíteni szükséges az együttmőködést a városban mőködı intézményekkel, a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszer hatékonyabbá tétele céljából. Fokozottabban szükséges támogatni a speciális önsegítı csoportok szervezıdését és mőködésüket. Tovább kell erısíteni a kapcsolatrendszert a civilszervezetekkel az ellátottak hatékonyabb segítése érdekében. 45 Személyi feltételek:

46 Étkeztetés: A Rendeletben elıírt három fı kisegítı munkakör biztosítása indokolt. Házi segítségnyújtás: A Rendeletet módosító jogszabály alapján egy ellátási körzetet nyolcszáz lakosra vonatkozóan kell kialakítani (ez a szabályozás ötven körzetet jelent a lakosságszám után), amely egy fı vezetı gondozónı és ötven szociális gondozó alkalmazását teszi szükségessé. Tárgyi feltételek Étkeztetés: o az ebéd házhozszállításához rendelkezésre álló elöregedett, a napi jelentıs igénybe vétel miatt fokozott mértékben amortizálódó gépjármővek tervszerő, folyamatos cseréje. Támogató szolgálat: o Speciálisan - mozgáskorlátozott személyek szállítására is alkalmas - átalakított gépjármő beszerzése. Az átmeneti és tartós bentlakást nyújtó intézmények: o Bıvíteni szükséges a foglalkoztatást segítı tárgyi-technikai eszközök beszerzését. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás: A rendszer bıvítése 30 segélykérı készülékkel. A Rendelet értelmében egy szakmai központ keretében legalább 40, legfeljebb 70 idıskorú vagy fogyatékos személy otthonában kell/lehet segélyhívó készüléket elhelyezni. Koncepció a Kézenfogva Gondozóház feladatellátására Jogszabályi kötelezettségbıl adódó feladatok Szt. 68. (4) Ha az idıskorúak otthona ellátását igénybe vevı személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával, különállóan kell gondoskodni. Mivel az Önkormányzat kötelezı feladatain túl ápolást, gondozást nyújtó intézményi egységeket is fenntart, így az azokra irányadó jogszabályt itt is teljesíteni kell. Miután a Képviselıtestület döntése alapján a három ápolást, gondozást nyújtó intézményi egység immár egy szervezeti keretbe tartozik, a fenti részleg belsı átszervezéssel, átcsoportosítással kialakítható lehet. Erre a jogszabályi kötelezésen túl igény is van, hiszen a jelenleg ellátottak több mint 10%- ánál állapították meg ezt a kórképet. Az intenzív gondozást biztosító részleg kialakítását január 1-ig kell biztosítani. 46 A struktúra-átalakítás

47 Az Ápoló-Gondozóháznak a Kézenfogva Gondozóházhoz való integrálása az alábbi területen indokol változásokat: Több okból is szükséges a Kézenfogva Gondozóház 4 fı fogyatékkal élı személy ellátására fenntartott részlegének megszüntetése. A hatályos jogi szabályozás szerint egy egységben legalább 10 fı ellátását kell biztosítani. Ennek feltételei az egységben nem biztosíthatóak. Az idıskorúakat ellátó részlegben viszont helyiségek hiányában jelenleg nincs lehetıség az ellátási forma mőködtetésére elıírt tárgyi feltételek kialakítására. Ezek a tényezık teszik indokolttá ennek a részlegnek a megszüntetését, a továbbiakban csak idıskorúak ellátását biztosítva 50 férıhelyen. A három férıhely megszüntetését az indokolja, hogy amennyiben 53 férıhelyes az intézmény, a három fı miatt a személyi feltételeket újabb 50 férıhelyre vonatkozóan kellene biztosítani (A Rendelet 2. számú melléklete Kiegészítı szabályai szerint). Fentiek megvalósulása esetén a Kézenfogva Gondozóházban 27 fı idıskorú személy hagyományos, és 23 fı emelt szintő ellátását lehetne biztosítva. Tárgyi feltételek Az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében a Szabolcsközi részlegben és az Ápoló gondozóházban - mivel az épületek kétszintesek -, szükséges személyfelvonó beépítése. Szakmai munka Szükséges az önálló, mentálhigiénés munkától elkülönülı foglalkoztatás megszervezésének biztosítása, magas színvonalú ellátás megteremtése, amely a szakmai programban meghatározott célok, irányelvek megvalósulásával érhetı el. A komplex gondozás érdekében szükségszerő megteremteni a team-munka feltételeit. Személyi feltételek A Szent István úti és a Szabolcsközi részleg szakmai munkájához szükséges a Rendelet szerint egy fı foglalkoztatás szervezı és egy fı szociális gondozó alkalmazása, illetve heti 4-4 órában két fı dietetikus és két fı gyógytornász biztosítása. Koncepció az Esély Gondozóház feladatellátására Jogszabályi kötelezettségbıl adódó feladatok Szt. 65/E. Az utcai szociális munka keretében kell biztosítani az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. 47

48 Az Szt a szerint a fenti, január 1-jétıl megszervezendı alapellátási formák biztosításáról folyamatosan, de legkésıbb december 31-ig kell gondoskodni. Szakmai munka Az úgynevezett alapszintő ellátások utcai gondozás, Nappali Melegedı és Éjjeli Menedékhely feladatellátásában fokozható a felderítés, az integrálás, az elsıdleges ellátáshoz való juttatás, valamint a személyre szabott segítségnyújtás hatékonyságának növelése. Saját programok kidolgozásával, valamint a team-munka továbbfejlesztésével további minıségi fejlıdés érhetı el. A magasabb szintő ellátás az Átmeneti Szálláson élık esetében a kivezetı utak megtalálása, a társadalmi integráció érdekében a készség, képességfejlesztés fıként életvezetési készségek tekintetében és a pszicho-szociális rehabilitáció fejlesztése az elérendı cél. Ezeket saját programok kidolgozásával, ill. más hatékony módszerek adaptálásával szükséges elérni. A szenvedélybetegek nappali ellátása során a függıség enyhítése, csökkentése, a kialakult absztinencia megtartása a fejlesztendı terület, melyet elsısorban a terápiás foglalkozások továbbfejlesztésével, valamint új módszerek bevezetésével kíván elérni az intézményi egység. A prevenciós tevékenységre nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni, ezért úgy az iskolai, mint a városi rendezvényekbe még aktívabban szükséges bekapcsolódni. Koncepció társulásban keretében biztosított szociális szolgáltatásokra A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl szóló 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet meghatározta az Ózd kistérségbe tartozó településeket. A közszolgáltatások, illetve a területfejlesztési feladatok közös ellátása érdekében júniusában jött létre az Ózd Térség Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: Társulás) 17 település részvételével, majd szeptemberében további 12 település csatlakozott a Társuláshoz. Az Önkormányzati törvény és Szociális törvény szabályozása szerint az alapellátások közül az étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybe vételének a lehetıségét valamennyi településen biztosítani kell. Jelenleg a 17 társult település közül - 7 település önkormányzata mőködtet falugondnoki szolgálatot, - 6 település idısek klubját és mindössze - két település - a legmagasabb lakosságszámmal bíró - biztosít mőködési engedély alapján étkeztetést és házi segítségnyújtást 48

49 a lakossága számára. Megállapítható, hogy 8 településen nem biztosított a szociális alapellátás elérhetısége. A kis települések alacsony teherbíró képességük miatt nem tudnak önállóan eleget tenni fenti törvényi kötelezettségüknek. Tekintettel arra, hogy a jogszabály az elérés lehetıségének biztosítását írja elı, és nem azt, hogy minden településnek saját magának kell megszervezni az ellátást. A települések, fölismerve a társulásban rejlı lehetıségeket a Társulási Szerzıdésben foglaltak szerint a társulás keretében kívánják megoldani szociális alap-, és szakosított ellátások elérésének biztosítását. Indokolt megvizsgálni annak a lehetıségét, hogy elsıdlegesen az étkeztetés és a házi segítségnyújtás megszervezése hogyan valósítható meg a társulás keretében. Javasolt keresni annak a lehetıségét is, hogy házi segítségnyújtás során a jogszabályban felsorolt valamennyi ellátotti kör idıskorú, fogyatékkal élı, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, hajléktalan - részére a társulás keretében biztosítható legyen ez az ellátási forma. Ugyancsak célszerő volna a Támogató szolgálat és a Jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásainak is társulási formában való biztosítása. Fentiekre figyelemmel indokoltnak tőnik - az Ózd városban már mőködı, több éves szakmai gyakorlattal rendelkezı alapellátási szolgáltatások esetében bevonni, vagy kiterjeszteni, esetleg ráépíteni a társulásban ellátható feladatokat már mőködı integrált egységekre. A speciális ellátást igénylık közösségi szolgáltatásainak - pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg - megszervezése terén, amelyek még Ózd városban sem mőködnek, ugyancsak a társulásban való megszervezés tőnik célszerőnek és gazdaságosnak. Az alapellátáson túl vizsgálható a szakosított ellátások társulásban történı megszervezése is, hiszen lehetséges, hogy bizonyos, speciális ellátást igénylık nem élnek egy településen annyian, ahány taglétszám esetben fenntartható egy szolgáltatás, de a társult településeken összességében igen. Ilyen formában a tartós elhelyezést nyújtó intézményeken kívül valamennyi szakosított ellátási forma mőködtetésének lehetıségét meg kellene vizsgálni. Természetesen ezek létrehozása során figyelembe kell venni a társult településeken rendelkezésre álló anyagi-tárgyi eszközöket és munkaerıforrást, és azok bevonásának lehetıségeit. VI. KAPCSOLÓDÁSI PONTOK A B.-A.-Z. MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁVAL A B.-A.-Z.- Megyei Önkormányzat szeptemberében adatszolgáltatást kért Ózd város Önkormányzatától arra vonatkozóan, hogy az Önkormányzat milyen alap és 49

50 szakosított ellátási formákat biztosít a jogszabály szerint kötelezıen ellátandó feladataiból, továbbá, hogy a hiányzó ellátási formákat mikorra tervezi biztosítani. Az adatszolgáltatás kapcsán az Önkormányzat által fenntartott valamennyi személyes gondoskodás keretében ellátást nyújtó intézmény megjelölésre került, továbbá azok az ellátási formák is, amelyeket az Önkormányzat eddig még nem szervezett meg. (Lásd az elızı részben felsoroltakat) A hiányzó ellátások közül a fogyatékos személyeket ellátó nappali intézmény kialakítása került megjelölésre 2006 évre annak függvényében, hogy amennyiben lesz pályázati kiírás annak létrehozására, az Önkormányzat a jelzett idıben megvizsgálja a kialakítás lehetıségeit. Ózd város a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat koncepciójához megjelölte a jogszabályi kötelezettségébıl adódó és hiányzó ellátási formákat, melyek teljes körően beépítésre kerültek ezen Szolgáltatástervezési koncepcióba is. VII. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT SEGÍTİ KAPCSOLATOK 1. Civil szervezetek Az Aranysziget Alapítvány célja a Kézenfogva Gondozóház Szervezeti és Mőködési Szabályzatában megfogalmazott feladatok végrehajtásának anyagi támogatása, különösen a lakók testi, lelki gondozása, a közösségi élet szervezése, anyagi feltételeinek javítása. Tevékenysége keretében eszközök, berendezési tárgyak vásárlását biztosítja, valamint közösségi tevékenységek (kirándulás, rendezvények) megszervezését támogatja, mellyel jelentısen hozzájárul az intézményben élı idıs emberek életvitelének javításához. Az Ózdi Krízis Alapítvány célja azoknak - az Ózd városban élı - személyeknek és családoknak a segítése, akik önhibájukon kívül nehezített élethelyzetbe kerültek, és ezeket önmaguk nem képesek megoldani. Tevékenységi körében (önkormányzati, valamint pályázati támogatásból) természetbeni támogatást nyújt a rászorulóknak élelmiszerutalvány formájában, illetve gyógyszerkiváltást, személyi okmányok pótlását, munkahelykeresést, hivatalos ügyek intézését segíti pénzbeli források biztosításával. Mindezekkel bıvítve a Családsegítı Szolgálat eszközrendszerét. Fentieken kívül feladatának tekinti az Alapítvány a szociális szakmai képzés és továbbképzés szervezését, e tevékenység tárgyi feltételeinek bıvítését, korszerősítését a Családsegítı Szolgálatnál, ide értve az ismeretterjesztı kiadványok szerkesztését, kiadását is. (Pl.: többször megjelentette az Alapítvány ( példányban) a Segítség Füzetet ). Magyar Máltai Szeretetszolgálat ózdi szervezete A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ózdi csoportja 1991-ben alakult. Kiemelten közhasznú tevékenységet folytató karitatív szervezet. Munkatársai kizárólag önkéntesek, akik ellenszolgáltatás nélkül végzik karitatív munkájukat. 50

51 Feladatai: fogyatékkal élık, idısek, betegek, nagycsaládosok, anyagilag és mentálisan rászorulók megsegítése, adományok győjtése. Szociális és oktatási intézmények támogatása. Együttmőködés a Családsegítı Szolgálattal, Átmeneti Szállással, Családok Átmeneti Otthonával. Rendszeres: ruhaosztás heti 2 alkalommal, beteglátogatás havonta. Esetenkénti: bútor, lakás-felszerelési tárgyak, élelmiszer, játék, gyógyászati segédeszközök, gyógyszer adományozása, felszerelési tárgyak kölcsönzése, gyermeküdültetés. Hogy életük legyen Alapítvány Ózdi Keresztényalapítvány december 01. napjától mőködik. Célja: a keresztény értékek alapján a térség szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási helyzetének javítása, a szabadidı tartalmas eltöltésének támogatása, különös figyelemmel a családok harmonikus életvezetésére. E célok érdekében programokat szervez fiataloknak, családoknak, egyedülállóknak és idıseknek. A rászorulókat alkalomszerően segíti tıl közhasznú alapítvány. Szeretetkonyháján 50 fı idıs, alacsonynyugdíjas és jövedelem nélküli egyén ingyenes étkeztetését látta el december 31-ig. Jelenleg fı tevékenysége ruhanemők győjtése és osztása, valamint idısek, hajléktalanok segítése, lelki támaszadás. Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet Ózdi Gyülekezete 1949-ben alakult, de csak a rendszerváltást követıen kezdhette meg nyilvános mőködését a város vérkeringésében. A gyülekezet szociális tevékenységét tekintve a 1990-es évek elején még csak a közvetlen látókörébe került rászorultakról igyekezett gondot viselni, számukra segítséget nyújtani, de az évek során a gyülekezet tagjai közül mind többen csatlakoztak a Szociális Munkacsoporthoz, mely rendszeres látogatásokat tett-tesz szociális otthonokban, az Esély Gondozóház hajléktalanellátó intézményeiben, a Családok Átmeneti Otthonaiban. A gyülekezet 3 éve vesz részt a Szociálpolitikai kerekasztal munkájában, melynek keretében tartós élelmiszer, és/vagy anyagi eszközök biztosításával igyekszik szerepet vállalni annak tevékenységében. A gyülekezet a városban végzett szociális, gyermeksegélyezı és kulturális munkáját, valamint a közösségi épület fenntartását, és az alkalmazottak fizetését a gyülekezet tagjai és látogatói által felajánlott önkéntes adományokból fedezi. Alapítvány Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány Az ADRA Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet, amely a világ 135 országában segít a rászorulókon, Ózdon 2000 óta tevékenykedik. A szervezet ózdi csoportja jelenleg a következı tevékenységeket folytatja: ruhanemő, tartós élelmiszer, egyéb háztartási eszközök stb. adományozása folyamatosan; együttmőködés az Önkormányzat intézményeivel; tıl vesz részt a Szociálpolitikai kerekasztal munkájában; alkalmanként segélyprogramok szervezése, támogatása; 51

52 prevenciós és fejlesztı programok szervezése: pl: egészségügyi nevelés, stresszkezelı szeminárium, kommunikációs szeminárium, családi-társadalmi problémákkal foglalkozó elıadások. 2. Egyéb szervek A személyes gondoskodást nyújtó intézmények együttmőködnek a jogszabályi elıírások szerint, illetve kölcsönös szakmai segítségnyújtás keretében a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Módszertani Intézményével. A szociális intézmények az Észak-Magyarországi Regionális Átképzı Központtal és a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központtal együttmőködve munka mellett végezhetı, szakirányú képzés lebonyolításában vettek részt években, melyhez szintén szükség volt az Önkormányzat támogatására. A képzés jelentısen segítette munkahelyeik megtartását. Ennek eredményeként a feladatellátás színvonalának emelése mellett a dolgozók részére a hosszú távú foglalkoztatottság lehetısége is meg valósulhatott, illetve javította munkaerı-piaci helyzetüket. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények feladatellátásába folyamatosan vesznek részt közhasznú és közcélú foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, ennek keretében a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ ózdi szervezete és az Önkormányzat között hatékony és elıremutató napi kapcsolat van. Az Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a helyi roma népesség kisebbségi jogainak védelme és érvényesítése érdekében alakult. Tevékenysége során együttmőködik az intézményekkel, különösen azon pályázati programjainak megvalósítása keretében, melyek szociális ellátásokhoz kapcsolódnak. Az intézmények szakmai segítséget nyújtanak szociális témában benyújtandó pályázatok készítéséhez. Közvetítı-koordináló szerepet vállal az ellátást nyújtó intézmények és a lakókörnyezetükben élı roma lakosok között. Tevékenysége során adományok győjtésével és szétosztásával pénzbeli és természetbeni támogatásokkal segíti a városban élı legrászorultabb roma lakosokat. 2. számú melléklet

53 Ózd Városi Önkormányzat Családsegítı Szolgálata ügyfélforgalmának alakulása Ügyfélforgalom alakulása Ügyfélforgalom

54 Ózd Városi Önkormányzat Családsegítı Szolgálata Szaktanácsadások ügyfélforgalmának alakulása 3. számú melléklet Ügyfélforgalom Ügyfélforgalom alakulása

55 4. számú melléklet Hajléktalan személyek demográfiai adatainak alakulása (%-os kimutatásban) 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ban (%) (%) (%) (%) Családi állapot egyedül él párkapcsolatban él Iskolai végzettség 8.ált, vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsıfokú Jövedelmi viszonyok jövedelem nélküli munkaviszonyból szárm segély vagy járadék nyugdíj Hajléktalanná válás oka kapcsolati konfliktusok más intézménybıl érkezett gazdasági okok Szenvedélybeteg Pszichiátriai beteg

56 5. számú melléklet Szenvedélybetegek demográfiai adatainak alakulása (%-os kimutatásban) 2000-ben 2001-ben 2002-ben 2003-ban (%) (%) (%) ( %) Családi állapot egyedül él párkapcsolatban él Iskolai végzettség 8 ált. vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsıfokú Jövedelmi viszonyok jövedelem nélküli munkaviszonyból szárm segély vagy járadék nyugdíj Szenvedélybetegség fajtái: alkoholfüggı nikotinfüggı gyógyszerfüggı kábítószerfüggı játékgépfüggı koffeinfüggı Pszichiátriai beteg