A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2015/5. számú ítélete

Átírás

1 A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2015/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/127 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 22177/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III /2015/5.szám A Kúria a Firtkó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Firtkó Tibor ügyvéd Budapest, Lánchíd utca 23.) által képviselt Szamos-H Kft. (1026 Budapest, Gyergyó utca 5.) felperesnek a dr. Dajka Gabriella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 12. K /2013. szám alatt megindult és a Fővárosi Törvényszék október 28. napján kelt 3.Kf /2014/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a fenti számú jogerős ítélet ellen az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott napon tartott megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2014/6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A beavatkozó a Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ részére 4 részajánlati körben ápolási eszközök leszállítása, üzembe helyezése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése tárgyában március 28. napján feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A módosított felhívás II.2.1. pontja szerint, továbbá a módosított ajánlati dokumentáció IV. fejezet 1

2 pontjában a jellemző adatok és paraméterek pontosítását írta elő. Közölte, hogy a megadott részletes paramétereknek megfelelő, vagy azzal egyenértékű paraméterekkel rendelkező eszközt tartalmazó ajánlatot fogad el érvényes ajánlatnak, amennyiben az eltérés nem jelent változást az eszköz használatában, illetve használhatóságában. Az egyenértékűség eredményeként egyebek mellett közölte, hogy elfogadja mind a méhsejtcellás, mind a rombuszalakú egységekből kialakított antidecubitus matracot, a továbbiakban eltekint az erre vonatkozó értékelési szemponttól. A HOGE Orvosi Műszer Kft. ajánlatában az antidecubitus matrac kompresszorral tételre vonatkozóan a műszak specifikációs táblázatban ajánlott paraméterként közölte: nagyméretű 8 magas, mikro légvesztéses, független, cellás, antidecubitus rendszer alternáló és statikus üzemi kompresszorral. Az ajánlatsorra készült összegzés szerint az eljárás 1. részajánlati körben eredményes volt, az eljárás nyertese a felperes lett. A beavatkozó a HOGE Kft. ajánlatát a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek minősítette azzal az indokkal, hogy az általa megajánlott antidecubitus matrac kompresszorral tétel mikrolégvesztéses független cellás antidecubitus rendszer, amely nem tekinthető egyenértékűnek a műszaki elvárásban megfogalmazottal. A légvezetéses matracnál az áramlás mikrostimulációt eredményez, míg a légvesztéses antidecubitus matrac alternáló mozgást biztosít nagyobb testfelületen, amely nem egyenértékű a finom masszírozó mozgatással. A HOGE Kft. jogorvoslati kérelmére eljárva az alperes a november 8. napján kelt D. 401/19/2013. számú határozatával egyebek mellett megállapította, hogy a beavatkozó megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. (1) bekezdését. Megsemmisítette a beavatkozó eljárást lezáró, valamint az ezt követően hozott valamennyi döntését, bírság megfizetésére és igazgatási szolgáltatási díj viselésére is kötelezte. A határozat - per szempontjából releváns -indokolása szerint a beavatkozó nem a méhsejtcella, illetve a rombusz alakú cella hiányát állapította meg az érvénytelenség okaként. A méhsejt és rombusz alakú cellákkal a beavatkozó funkcionalitást határozott meg, azaz a testfelület meghatározott metódus szerinti tehermentesítésének elvárását, aminek a HOGE Kft. által megajánlott antidecubitus matrac is megfelel. Abban is áramlik a levegő akként, hogy meghatározott időközönként hol az egyik, hol a másik tömlő telik meg levegővel, változtatva a tömlő térfogatát, így tehermentesítve a rajta fekvő testfelületet. A beavatkozó nem jelölte meg, hogy milyen orvosi beavatkozást követően és milyen decubitus stádiumnál kívánja ezeket a matracokat használni, ezért nem fogadható el érvénytelenségi okként a testfelületre vonatkozó hivatkozás. A felperes keresetében jogsértés hiányára hivatkozással az alperes határozatának fent idézett része megváltoztatását kérte. Állította, hogy a HOGE Kft. ajánlata érvénytelen, mert az ajánlatkérői elvárásokkal szemben nem légvezetéses, hanem légvesztéses matracot ajánlott. Álláspontja szerint a méhsejtcellás kialakításra vonatkozó ajánlatkérői előírás esetén minden szakember tudja, hogy az eszköz milyen célra szolgál. Kifogásolta, hogy az alperes nem vont be szakértőt az eljárásba, ugyanakkor nincs olyan irat, amely egyértelműen igazolná, hogy a HOGE Kft. által megajánlott matrac egyenértékű lenne. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát a keresettel támadott részében megváltoztatta, és a jogsértés megállapításáról, továbbá az eljárást lezáró döntés megsemmisítéséről szóló rendelkezéseket mellőzte. Indokolásában a Kbt. 39. (1) bekezdése, 63. (1) bekezdése, 74. (1) bekezdés e) pontja alapján megállapította, hogy a beavatkozó 2

3 légvezetéses méhsejtcellás, vagy rombuszalakú cellákkal kialakított antidecubitus rendszer változó nyomású matraccal" eszköz megajánlását várta el. Kifejtette, hogy a méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellás kialakítás és a decubitus stádium szorosan összetartozó elvárásokat jelenítenek meg. A méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellás kialakítás, mint előírás, fogalmába beleértendő, attól elválaszthatatlan az enyhébb fokú decubitus kezelésre szolgáló funkció a légvezetéses jellemző és a méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellás kialakítás önmagukban hordozzák a finom masszírozó mozgatás funkcióját. A légvezetéses jellemző és a méhsejtcellás, illetve rombuszalakú cellás kialakítás paraméterből fogalmilag szét nem választható módon következik a finom mozgatás funkciója, ezért ez utóbbira külön előírás formájában nem kellett utalni ahhoz, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek. A HOGE Kft. által megajánlott eszköz légvesztéses független cellás kialakítású, amely miatt a cellák között holttér van, az a finom masszírozó mozgatás hiányán keresztül eltérő használhatóságot is eredményez. A HOGE Kft. csupán állította, de nem bizonyította az egyenértékűséget, azt, hogy az általa megajánlott eszköz is képes a finom masszírozó mozgatásra. Kifejtette a bíróság, hogy önmagában az a körülmény, hogy a HOGE Kft. orvostechnikailag magasabb színvonalat képviselő, a decubitus mind a négy stádiumában eredményesen alkalmazható matracot ajánl meg, még nem jelent egyenértékűséget, mert nem ez volt az elvárás. Annak van jelentősége, hogy a kiírásból levezethetően a decubitus enyhébb fokozataira kívánta a beavatkozó beszerezni az eszközöket, így a két típus használhatóságában eltérhet. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, amelynek elbírálása során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a HOGE Kft. kérelme, illetve a perbeli jogvita elbírálásánál a módosított felhívásban és a módosított ajánlati dokumentációban foglaltakból kell kiindulni. Ezek szerint a beavatkozó légvezetéses méhsejtcellás, vagy rombuszalakú cellákkal kialakított változó nyomású antidecubitus matracot, illetve használatában, használhatóságában azzal egyenértékű eszközt kívánt beszerezni. Valóban nem jelölte meg, hogy milyen célra, milyen területen, hogyan kívánja azt felhasználni, és semmilyen antidecubitus stádiumot nem határozott meg. Ennek azonban éppúgy nincs jogi jelentősége, mint annak, hogy a légvezetéses fogalom nem használatos az antidecubitus matracokkal kapcsolatos orvosilag használt fogalmak között. Az ajánlatkérő olyan orvos-szakmai elvárásokat határozott meg, amely elvárások tartalma egyértelmű volt a potenciális ajánlattevők számára. Ezt támasztja alá a HOGE Kft. azon jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozata is, miszerint a méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellás matracok alkalmazása elsősorban a megelőzést szolgálják és terápiás célból csak az I. stádiumba sorolt pácienseknél használhatók. Rámutatott arra a másodfokú bíróság, hogy a beavatkozó az összegezésben azért minősítette a HOGE Kft. ajánlatát érvénytelennek, mert azt nem tekintette a műszaki elvárásban megfogalmazottakkal egyenértékűnek. Ezt azzal indokolta, hogy a légvezetéses matracnál az áramlás mikrostimulációt eredményez, míg a légvesztéses antidecubitus matrac alternáló mozgást biztosít nagyobb testfelületen, amely nem egyenértékű a finom masszírozó mozgatással. Kifejtette a másodfokú bíróság, hogy ezek alapján arról kellett dönteni, hogy a HOGE Kft. ajánlatában szereplő mikrolégvesztéses független cellás antidecubitus rendszer megfeleltethető-e a beavatkozó által meghatározott műszaki elvárásoknak. A használatában, illetve használhatóságában egyenértékű paraméterekkel rendelkező ajánlat is érvényes, azaz az olyan matrac felel meg a kiírásnak, amely mindazt tudja, 3

4 amelyet a légvezetéses méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellákkal kialakított rendszer tud. Ezt a feltételt nem teljesíti automatikusan egy műszakilag magasabb színvonalú eszköz még akkor sem, ha az az antidecubitus I.-IV. stádiumaiban is alkalmazható. A HOGE Kft. ajánlatában a matracban az egyes cellák között holttér van, ezáltal a légáramlás eltér a méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellás megoldások légáramlásától. A légvesztéses független cellás rendszer egyszerre nagyobb helyen és jelentősebb mozgatást nyújt, szemben a beavatkozói igényként megfogalmazott finom mozgással. Mindez az eszköz használatára, illetve használhatóságára is kihatással van, a HOGE Kft. által ajánlott matrac nem használható a beszerezni kívánt I. stádiumba sorolt pácienseknél. Ez alapján helytálló az összegzésben foglalt, az egyenértékűség hiányára vonatkozó érvénytelenségi ok. Utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy az alperes a funkcionalitásra sikerrel nem hivatkozhat, mert a beavatkozó döntése az egyenértékűség hiányán alapult. Az alperes által hiányolt ajánlatkérői előírások nélkül is megállapítható volt, hogy a HOGE Kft. által megajánlott matrac nem egyenértékű a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott műszaki paraméterekkel, ezért a HOGE Kft. ajánlata a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Megjegyezte azt is a másodfokú bíróság, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem jelent teljes körű ellenőrzést, annak irányát és kereteit a felperes keresetében megjelölt jogszabálysértések határozzák meg. A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. (2) bekezdésében foglaltak szerint a keresethez kötve van. Az elsőfokú bíróságnak tehát csak abban a kérdésben kellett vizsgálódnia, amelyet a felperes keresetében támadott. Minden alapot nélkülöz az az alperesi érvelés, miszerint a beavatkozó által megjelölt valamennyi műszaki paraméternek való megfelelést is vizsgálni kellett volna. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Kbt. 39. (1) bekezdését, 48. (2) bekezdését, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 26. (2) bekezdés b) pontját. Súlyosan jogsértőnek minősítette a másodfokú bíróság azon kijelentését, miszerint a felhívás és a dokumentáció alapján egyértelmű volt a 30 db antidecubitus matraccal szembeni ajánlatkérői elvárás. Maga a másodfokú ítélet is arra utal, hogy a I. stádiumnál használhatóak a méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellás matracok, és erre is írta elő ezeket, ehhez képest az ajánlatkérő a II. stádiumra kérte, így a másodfokú ítélet még önmagával is ellentétes. A másodfokú ítéletből sem állapítható meg, hogy melyik stádiumra vonatkozóan volt egyértelmű a másodfokú bíróság által vizsgált előírás. Az alperes álláspontja szerint a jogbiztonságot súlyosan veszélyezteti az a bírósági álláspont, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők a saját tapasztalataikra és tudásukra épülő következtetések alapján nyújtsanak be ajánlatot. Ez a hozzáállás súlyosan veszélyezteti a közösségi jog által fokozottan védett egyenlő esélyű ajánlattételt és az átláthatóság követelményét is. Az alperes felülvizsgálati kérelmében az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség, az átláthatóság követelménye tekintetében európai bírósági ítéletekre hivatkozott. Súlyosan jogsértőnek minősítette azt is a másodfokú ítéletben, miszerint a funkcionalitásra nem lehet hivatkozni az egyenértékűség hiánya esetén, e körben a Korm. rendelet 26. (2) bekezdés b) pontját idézte. Kifejtette, hogy miután az ajánlatkérő nem határozta meg, hogy milyen orvosi beavatkozást követően és milyen decubitus stádiumnál kívánja a matracokat használni, nem hivatkozhat 4

5 alappal arra, hogy azért nem felelt meg a kérelmező által megajánlott matrac az elvárásnak, mivel nagyobb testfelületet, illetve a kezeléssel érintett, vagy ahhoz kapcsolódó testfelületet érintve nem alkalmazható megfelelően. Az ajánlatkérő nem a méhsejtcella, illetve a rombuszalakú cella hiányát állapította meg az érvénytelenség okaként, így erre sem hivatkozhat alappal a megajánlott matrac megfelelősége körében. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, és kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok megfelelő alapossággal feltárták és rögzítették ítéletük indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vontak, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp (2) bekezdése és 272. (2) bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértése kapcsán a Kúria minden tekintetben osztotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját. A Kbt. 39., 46. és alkalmazását illetően helytállóan érvelt a másodfokú bíróság, hogy a HOGE Kft. külön fogalom-meghatározás nélkül is a beavatkozóval azonosan értelmezte a beszerezni kívánt eszközök célját, felhasználási területét, az antidecubitus stádiumot. A beavatkozó egyértelműen méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellákkal kialakított antidecubitus matracigényt fogalmazott meg. Tartalmilag ez azt jelenti, hogy olyan kialakítást várt el, amelyben nincs hézag, holttér, a hatszögű, illetve négyszögű cellák szorosan illeszkednek egymáshoz. Utal arra is a Kúria, hogy az alperes az eljárás során csak állította, de semmivel sem igazolta, hogy az összegezésben foglaltakkal szemben a HOGE Kft. ajánlatában megjelölt matrac egyenértékű a módosított felhívásban és dokumentációban megjelölt műszaki paraméterekkel. A beavatkozó által meghatározott feltételek az ajánlattevők számára egyértelműek voltak -ezt nyilatkozataik kétségtelenül igazolták - a HOGE Kft. számára is világos volt, hogy a beavatkozó megelőzést szolgáló és terápiás célból kíván I. stádiumba sorolt pácienseknél használható matracokat beszerezni. Az alperes nem tudta cáfolni a felperes és a beavatkozó azon egybehangzó előadását, miszerint a cellák kialakítása alapvető jelentőségű a matracok használhatósága szempontjából. Érdemben azt sem tudta vitatni, hogy a méhsejt (hatszögű) vagy rombusz (négyszögű) cellákkal kialakított finom mozgást biztosító matrac használatában, használhatóságában eltér a mikrolégvesztéses független cellás rendszertől. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az alperes által hiányolt ajánlatkérői előírások nélkül is megállapítható volt, hogy a HOGE Kft. által megajánlott matrac nem egyenértékű a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott műszaki paraméterekkel, ezért helytállóan állapította meg az ajánlatkérő azt, hogy az ajánlat a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottakkal szemben sem az egyenlő bánásmód, sem az esélyegyenlőség elve nem sérült a felülvizsgált jogerős ítéletben. Alaptalanul hivatkozott erre is az alperes a felülvizsgálati kérelmében. Rámutat arra a Kúria, hogy az érvénytelenség indokait összességükben kell figyelembe venni, vagyis az összegezésben elsőként azt rögzítette a felperesi beavatkozó, hogy mi volt az elvárása és az elvárások körében megjelenik a légvezetéses, méhsejtcellás vagy rombuszalakú cellás 5

6 kialakítás, másodsorban pedig azt, hogy ehhez képest milyen típusú matracot ajánlott meg a HOGE Kft. Itt rögzítésre kerültek a nyilvánvalóan eltérő paraméterek, azaz pl. a mikrolégvesztéses, független cellás antidecubitus rendszer. Ezt követően vonta le a felperesi beavatkozó azt a következtetést, hogy a HOGE Kft. által megajánlott matrac az elvárt matraccal nem egyenértékű, mert a légvezetéses matracnál az áramlás mikrostimulációt eredményez, míg a légvesztéses antidecubitus matrac alternáló mozgást biztosít nagyobb testfelületen, amely nem egyenértékű a finom masszírozó mozgatással. A légvezetéses jellemző és a méhsejtcellás rombuszalakú cellás kialakítás és ehhez képest a. finom masszírozó mozgatás egymástól fogalmilag nem szétválaszthatók, a finom mozgatás funkciója önmagából az adott paraméterből következik, és külön előírás formájában nem kellett utalni rá ahhoz, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek. Helyesen rögzítette azt az elsőfokú bíróság, hogy az alperes előtt nem került feltárásra olyan bizonyíték, amely megdöntötte volna a felperesi beavatkozónak az érvénytelenség indokai körében tett megállapítását. Mindebből következően a Korm. rendelet 26. (2) bekezdés b) pontjának sérelme sem volt megállapítható. A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet tehát nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése szerint kötelezte. Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (1) bekezdése és 14. -a értelmében az állam viseli. Budapest, szeptember 8. Dr. Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró 6