Miskolci Törvényszék 21.G /2015/11. számú ítélete

Átírás

1 Miskolci Törvényszék 21.G /2015/11. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/80 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 6822/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Miskolci Törvényszék 21.G /2015/11.szám A Miskolci Törvényszék a dr.szvetnik Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5. szám alatti székhelyű) felperesnek - a 1092 Budapest, Kinizsi u szám alatti székhelyű Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.bűrös László ügyvéd) által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu szám alatti székhelyű) I.r. és a 1062 Budapest, Aradi u. 63.I.em.3. szám alatti székhelyű Sántha & Pozsgai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.pozsgai Nóra ügyvéd) által képviselt TEVA Gyógyszergyár Zrt. (4042 Debrecen, Pallagi út 13. szám alatti székhelyű) II.r.alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ÍTÉLETET: A törvényszék megállapítja, hogy az I. és II.r.alperesek között évi gyógyszerbeszerzésre irányuló Gyógyszerbeszerzés (TEVA Gyógyszergyár) tárgyú szerződések érvénytelenek. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi az I.r.alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek (Ötszázezer) forint perköltséget. Kötelezi a II.r.alperest, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága által közölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak (Hétszázötvenezer) forint összegű feljegyzett peres eljárási illetéket. A további (Hétszázötvenezer) forint összegű feljegyzett peres eljárási illeték a Magyar 1

2 Állam terhén marad. Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül lehet fellebbezéssel élni, melyet négy egyező példányban a Debreceni ítélőtáblához címezve a Miskolci Törvényszékhez kell benyújtani. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; - a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, - a felek ezt kérték, - a megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra, - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. A fellebbezési eljárásjogi képviselő köteles. INDOKOLÁS: A törvényszék a felek előadása, a csatolt D.668/15/2015. számú határozat és egyéb okiratok alapján a következő tényállást állapította meg: Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján a felperes D.668/15/2015. számú határozatában megállapította, hogy az I.r.alperes a Gyógyszerbeszerzés (TEVA Gyógyszergyár) években" tárgyú beszerzése során az I.r.alperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2014.évi CVIII. törvény (Kbt.) ára tekintettel a Kbt.5. -át. Az I.r.alperessel szemben forint összegű bírságot szabott ki. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a kezdeményező a jogsértés megtörténtének időpontjaként 2014.március 17-ét jelölte meg, ezen időpontban megállapította, hogy az I.r.alperes közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést a Hungarocare Kft-vel az intézeti gyógyszertár működtetésére, mely 2012.december 31.napjával lejárt. Az I.r.alperes ezen szerződést a gyógyszertár működtetéséhez szükséges engedélyek beszerzéséig, 2013.január 31.napjáig meghosszabbította. Ezen időpontot követően a 2014.évi gyógyszerbeszerzés céljából a II.r.alperes részére I.r.alperes forint összegű kifizetést teljesített, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül. A Kbt.134. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt 152. (4) bekezdés e) pontja alapján állapította meg felperes, hogy I.r.alperes jogsértően mulasztotta el az árubeszerzésével a közbeszerzési eljárás lefolytatását, s a jogsértés megállapítása mellett a felperes bírságot szabott ki. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vette a közbeszerzési eljárás becsült értékét, s hogy az egyedi megrendelések során lefolytatott egy versenyeztetési eljárást a piac szereplőivel. A fenti határozat 2015.október 13-án kelt és perindítás hiányában 2015.november 6.napján jogerőre emelkedett. A beszerzéssel érintett szerződések jóval a felperesi határozathozatal előtt teljesedésbe mentek, a Il.r.alperes által szállított gyógyszer készítmények ellenértékét I.r.alperes megfizette. A felperes a Kbt.164. (1) bekezdésére tekintettel keresetlevelet nyújtott be alperesekkel szemben. A felperes végső formában fenntartott keresetében az alperesek között a évi beszerzésre vonatkozó szerződések érvénytelenségének megállapítását a Kbt.127. (1) bekezdés a) pontjára tekintettel kérte, egyben a Kbt.127. (5) bekezdése alapján bírság kiszabását kérte I.r.alperessel szemben. 2

3 A felperes I.r.alperessel szemben perköltség iránti igényt is érvényesített, míg ennek mellőzését kérte Il.r.alperes tekintetében, mivel Il.r.alperes a perre nem adott okot. A felperesnek a Kbt.164. (1) bekezdése alapján fennálló költségmentessége alapján perben feljegyzett illeték forint. A perben az I.r.alperes a szerződés érvénytelenségére irányuló kereset teljesítését nem ellenezte, a bírság kiszabására vonatkozó keresetet azonban elutasítani kérte. Hivatkozása szerint a Kbt. bírsággal összefüggő szabályai kogensek, ebből következően a Kbt.164. (5) bekezdése szerint a bíróságnak csak két, egymástól elkülönülő esetben van kötelezettsége bírság kiszabására. Ezek közül egyik az, amikor a Kbt.l27. (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésről nyer megállapítást azok érvénytelensége, másik pedig az, amikor az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítására kerül sor. Mivel a felperes perrel érintett határozatában azt állapította meg, hogy a Kbt (1) bekezdés a) pontjából következő, azaz a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével való szerződéskötésből fakad az érvénytelenség és egyebekben pedig az érvénytelen szerződések körében a határozathozatalig való hatályossá nyilvánítás nem valósulhat meg, a bírságolásra sem kerülhet sor. A Il.r.alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 2014.évben megvalósított beszerzésekre vonatkozó szerződések azért nem érvénytelenek, mert azoknak teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, figyelemmel a Kbt.127. (2) bekezdés b) pontjára. Az I.r.alperes közfeladata az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV.törvény alapján az ellátási területére kiterjedően a járó- és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követéses gondozása. Az I.r.alperes közfeladata érdekében gondoskodik gyógyszerkészítmények beszerzéséről. Bár nincs minden olyan információ birtokában, amely alapján I.r.alperes a perrel érintett megrendeléseket adta, de a II.r.alperes által szállított készítmények, gyógyszerek az I.r.alperesi alaptevékenységhez szükséges készítmények voltak, ez pedig megalapozza a teljesítéshez fűződő kiemelkedő közérdeket. A felperes keresete a szerződés érvénytelensége tárgyában az alábbiak szerint megalapozott, míg az I.r.alperessel szemben való bírságolás körében megalapozatlan. A peres felek egyezően adták elő, hogy a perrel érintett I. és Il.r.alperesek közötti szerződések jóval a perindítást, illetőleg az I.r.alperesi eljárást megelőzően teljesedésbe mentek, az I.r.alperesi megrendelés alapján a Il.r.alperes a gyógyszerkészítményeket leszállította, I.r.alperes az ellenértéket megfizette. A perben a felek nem tették vitássá a felperes által megjelölt beszerzés forintos értékét. A Kbt.l27. (1) bekezdés a) pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt.164. (1) bekezdése szerint ha az ügy érdemében hozott határozatában a közbeszerzési döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A közbeszerzési döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. A Kbt.164. (4) bekezdése alapján ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. (1) bekezdés a - c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. A Kbt.164. (5) bekezdése alapján ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, melynek összege - az eset összes körülményeit figyelembe véve - legfeljebb a szerződés 3

4 értékének 15 %-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásakor a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítését rendeli el, bírságot köteles kiszabni, melynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -legfeljebb a szerződés értékének 10 %-a. A fentiekből következik, amennyiben a felperes a jogsértés tényét megállapítja, kérnie kell a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Az I.r.alperes perrel nem támadta a felperes határozatát, ebből következően az jogerőre emelkedett. A jogerős határozat pedig azt állapítja meg, hogy az I.r.alperes a Kbt. speciális rendelkezését megsértette, ezen érvénytelenségi ok fennáll. A törvényszék a jogerős felperesi határozatból állapította meg, hogy a megrendelés a 2014.évi időszakra vonatkozóan 2014.március 17-i jognyilatkozatból, szerződésből eredt, ebből következően a 2013.évi V.törvény (új Ptk.) 6:108. (2) bekezdése értelmében a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a nélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné. A felperes pontosított kereseti kérelmében határozott formában a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, annak jogkövetkezményének levonására felhívás ellenére sem terjesztett elő kereseti kérelmet. A törvényszék nem látta a Il.r.alperes által megjelölt okból, a Kbt.127. (2) bekezdése alapján a keresetet elutasíthatónak. Ezen jogszabályhelyben az ajánlatkérőnek minősülő I.r.alperes maga semmi olyan tényelőadást nem tett, amely alapján a Il.r.alperesi előadás megalapozott lehetne, így a Kbt.127. (3) bekezdése 2014.március 15-ét követően hatályos szabálya sem alkalmazható, miszerint az I.r.alperesi beszerzés kiemelkedően fontos közérdeket valósított volna meg. Mindezek alapján a törvényszék a felperes kereseti kérelmével egyezően az alperesek közötti szerződések érvénytelenségét megállapította, mellőzte azonban az I.r.alperessel szemben bírság kiszabását, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint - egyezően az I.r.alperesi állásponttal - arra a Kbt.164. (5) bekezdése nem kötelezi, mivel az ott megjelölt két feltétel egyike sem érvényesül. A per főtárgya tekintetében az alperesek pervesztesek lettek, s mivel felperes csak az I.r.alperessel szemben terjesztett elő perköltség iránti igényt, a törvényszék a felperes jogi képviseletével felmerült, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. (2) bekezdése alapján megállapított jogtanácsosi munkadíj megfizetésére I.r.alperest kötelezte. Mivel a per tárgya az alperesek közötti szerződés ezért közöttük a Pp.51. a) pontja szerinti kényszerű - egységes pertársaság áll fenn. Mivel a felperesnek a Pp.78. (2) bekezdése alapján jogtanácsosi munkadíj iránti igénye nem volt Il.r.alperessel szemben, a perköltség ezen részéről a határozathozatalt a törvényszék mellőzte. A Pp.80. (1) bekezdése alapján ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni. A perben felperest megillető költségmentesség alapján feljegyzett forint illetékről a felperes perköltséggel kapcsolatos nyilatkozatára tekintet nélkül hivatalból kell rendelkezni a Pp.78. (2) bekezdés második fordulata alapján. A per főtárgya tekintetében pervesztes alpereseket a feljegyzett illeték is a Pp.82. (1) bekezdése alapján egyetemlegesen terheli. Az I.r.alperes az illetékekről szóló 1990.évi XCIII.törvény (Itv.) 5. (1) bekezdés a) pontja alapján megillető teljes személyes illetékmentesség okán az illeték megfizetésére nem kötelezhető. A Il.r.alperes a perre okot adott, mivel egyrészt az érvénytelenség tárgyában előterjesztett kereset teljesítését ellenezte, másrészt a per tárgyát képező szerződést kötő fél,azaz a jogviszony részese. Erre tekintettel a feljegyzett illetékből forint államnak való megfizetésére 4

5 köteles. A fellebbezési eljárás során a jogi képviselet a Pp.73/A. -a alapján kötelező. Miskolc, 2016.évi március hó 17.napján Dr.Bendicskóné dr.nagy Erika s.k., bíró 5