KAP: tények...és tévhitek. Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Átírás

1 KAP: tények......és tévhitek Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

2 A KAP az idők során változásokon ment keresztül Egyesek magasztalják a közös agrárpolitikát, mások bírálatuknak adnak hangot. A KAP vitathatatlanul sikertörténet, hiszen 1962-es létrehozása óta sikerült elérnie a kezdetben kitűzött célokat, azaz az élelmiszerellátás biztosítását. A 70-es és a 80-as években azonban problémák merültek fel. Összefoglalva a következő történt: Az ártámogatási rendszerek arra ösztönözték a mezőgazdasági termelőket, hogy a szükséges mennyiségnél többet termeljenek. Az eredmény túltermelés lett (vaj, gabonafélék, marhahús és bor). A többletmennyiségek tárolása és felszámolása komoly költségekkel járt. Egyes fejlődő országok éles kritikával illették a többletmennyiségek világpiaci értékesítése érdekében nyújtott támogatásokat. Az európai mezőgazdaság olcsó importtól való védelme érdekében az EU magas behozatali vámokat állapított meg. A KAP mélyreható reformja következtében azonban a helyzet az elmúlt évek során hatalmasat változott. A KAP mai formájában jól megfelel mind a mezőgazdaság, mind pedig a társadalom változó igényeinek és elvárásainak.

3 Mit tesz az érdekemben a KAP? A KAP hozzájárul ahhoz, hogy az egész világon tapasztalható hiány és magas árak ellenére is élelmiszerhez jussunk. Az EU szigorú szabályokkal biztosítja, hogy az élelmiszereink biztonságosak legyenek, és nagyon magas szintű állatjólléti előírásokat határoz meg. A KAP jelentős szerepet játszik Európa egyedülálló vidéki örökségének megőrzésében és a környezetvédelem területén. A KAP hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszerekhez továbbra is megfizethető áron juthassunk hozzá. Ma egy átlagos uniós háztartás kiadásainak 15%-át teszik ki az élelmiszerek ban ez az arány a mai érték kétszerese, azaz 30%-volt. A mezőgazdasági termelők versenyképesebbek. Ma már azt termelik, amire a piac és a fogyasztók igényt tartanak. Az áttekinthető címkézési szabályoknak, az állat- és növény-egészségüggyel kapcsolatos szabályoknak, valamint az élelmiszerekben kimutatható rovarirtószermaradványok és adalékanyagok ellenőrzésének köszönhetően az EU az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerminőség magas szintjét biztosítja.

4 Gyakori félreértések Igen félrevezető az a kép, amely a közös agrárpolitikát a rossz hatásfokkal gazdálkodó termelők védelme érdekében kialakított pazarló és rendkívül költséges gépezetként ábrázolja. Tegyük félre a múltat és néhány példa segítségével nézzük meg, mi jellemzi ma a közös agrárpolitikát. 1. A KAP egyenlő volna az adófizetők pénzének elpazarlásával? A KAP keretében elköltött pénz mindannyiunk érdekét szem előtt tartva többek között a minőségi és biztonságos élelmiszerek promócióját szolgálja, miközben nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelmi, a növény-egészségügyi, az állat-egészségügyi és az állatjólléti vonatkozásokra is. Ez az egyetlen olyan szakpolitika, amelynek finanszírozása döntő mértékben az EU költségvetéséből származik. A nemzeti kiadásokat EU-s kiadások helyettesítik. Ha nem lenne KAP, a mezőgazdasági termelők támogatását az egyes tagállamoknak kellene felvállalniuk. Az európai közkiadásoknak mintegy 1%-át teszik ki a mezőgazdaságra fordított kiadások. Más szakpolitikák céljára sokkal nagyobb összegeket fordítanak, de ezeket a nemzeti költségvetésekből finanszírozzák. 2. A KAP a támogatásoktól való függőséget idéz-e elő a mezőgazdasági termelők körében? A KAP közelmúltban végrehajtott reformjának köszönhetően a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatása többé nem függ attól, hogy mit és milyen mennyiségben termelnek. Ehelyett igen szigorú környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és minőségi, illetve állatjólléti előírásoknak kell megfelelniük. Az ártámogatási rendszer ma már csak a tényleges válsághelyzetekben működik. Következésképpen a termelők versengnek azért, hogy el tudják adni a piac igényeinek megfelelő termékeiket.

5 3. Ösztönöz-e a KAP a környezetre káros termelési eljárások alkalmazására? A nagyobb mennyiségű termelés már nem jár nagyobb összegű támogatással. Ugyanis ha a termelők nem képesek megfelelni bizonyos környezetvédelmi előírásoknak, lecsökken a jövedelemtámogatás címén számukra kifizetett összeg. A vidékfejlesztési kiadások legalább negyedét környezetvédelmi projektekre kell fordítani. Ezen túlmenően a mezőgazdasági ágazat már kiveszi a részét a globális felmelegedés elleni harcból, hiszen nagy mértékben csökkentette a szén-dioxid és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. 4. Árt-e a KAP a harmadik világ országainak? Az EU lecsökkentette a fejlődő országokból származó mezőgazdasági termékek behozatali vámját. A legszegényebb 50 fejlődő ország a harcászati felszereléseken kívül minden terméket vámmentesen exportálhat az EU-ba. A KAP közelmúltban végrehajtott reformja drámai mértékben csökkentette az exporttámogatások összegét. Az EU vállalta, hogy fokozatosan teljesen megszünteti az exporttámogatásokat, amennyiben más jelentős mezőgazdasági termelő országok hasonló vállalásokat tesznek. 5. Határozott-e meg az EU a termékek méretével, illetve alakjával kapcsolatos előírásokat? A minőséggel kapcsolatos és a címkézési előírások biztosítják, hogy az EU egységes piacán a fogyasztók mindenütt ugyanolyan magas elvárásoknak megfelelő termékeket vásárolhatnak. Ugyanakkor az EU hatályon kívül helyezte a gyümölcsökkel és a zöldségekkel kapcsolatos legtöbb forgalmazási előírást. Azokban a ritka esetekben, amikor mégis léteznek ilyen előírások, az üzletek továbbra is forgalomba hozhatják az előírásoknak nem megfelelő termékeket, ha azokat megfelelő címkével látják el (pl. főzésre ). A mai magas élelmiszerárak mellett a megfelelő minőségű termékeket forgalomba kell hozni, még akkor is, ha méretük vagy alakjuk nem felel meg az előírásoknak.

6 A mezőgazdasági termelők megfizethető áron minőségi élelmiszerekkel látják el a piacot. Ebben a közös agrárpolitika (KAP) döntő szerepet játszik. Hozzájárul továbbá Európa egyedülálló vidéki örökségének megőrzéséhez, valamint a környezetvédelem és az állatjóllét magas szintjének biztosításához. KF HU-D Létrehozásakor az élelmiszerhiány leküzdése és az élelmiszerellátás biztonságának garantálása volt a cél. Ezt mostanra sikerült megvalósítani. A KAP azonban szükségtelen túltermelést eredményezett. A feleslegeket mára azonban sikerült megszüntetni. Az adófizetők pénzét körültekintő és bölcs módon költjük el. Az EU sokat tesz azért, hogy a mezőgazdasági termékek világszintű kereskedelme méltányos feltételek mellett valósuljon meg. További információ: Mi is a KAP? Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság