SZENTES VÁROS. - Városközpont Akcióterület - II. fordulós VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERVE

Átírás

1 SZENTES VÁROS - Városközpont Akcióterület - II. fordulós VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERVE Március 31.

2 Megbízó: Szentes Város Önkormányzata Polgármester: Szirbik Imre Az Akcióterületi Terv az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második javított kiadásának és az Útmutató az akcióterületi terv elkészítéséhez módszertani útmutatásai alapján a Szentes Városi Szolgáltató Kft. Városfejlesztési Csoportja (mint Városfejlesztési Társaság) által került véglegesítésre. A felhasznált forrásmunka: Az Építész Bt, ÉrtékTérkép Kft; VárKert Kft, Dima Kft, Wettstein és tsa Kft által jegyzett Előzetes Akcióterületi Terv

3 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Az akcióterület kijelölése számú táblázat Jogosultság igazolása számú táblázat Jogosultság igazolása Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása Helyzetelemzés Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet A turizmus helyzete Társadalmi helyzet Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Jövedelmi helyzet A környezeti értékek bemutatása Közterületek értékelése A környezeti károk bemutatása és feltárása Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte Közbiztonság helyzete Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Településszerkezeti elemzés Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Lakáshelyzet Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota Funkcióelemzés A tulajdonviszonyok értékelése A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése Piaci igények, lehetőségek felmérése Általános megállapítások A fejlesztés gazdasági igényei Lakáspiaci helyzet és igények A fejlesztés társadalmi igényei A fejlesztés környezeti igényei Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai A tervezett fejlesztés rövid bemutatása Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján Az akcióterület beavatkozásai Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége

4 4.6.Beavatkozási típusok A regionális operatív program között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások) Szinergia-elemzés Bevonandó partnerek A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen Tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi hatások Gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatások Környezeti hatások Kockázatok elemzése A kockázatok korai felismerésének szükségessége Külső kockázatok Belső kockázatok Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések Egyeztetések, tájékoztató fórumok Pénzügyi terv A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása A projekt költségeinek ütemezése Költségek számviteli kategóriák szerint A Projekt finanszírozása (Cash-flow) A megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér A fentieken túl a városfejlesztéshez kapcsolódóan feladatokat lát el a városi főépítész és a városi főkertész A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása A projektmenedzsment szervezet tevékenysége A projektgazda kötelezettségvállalásai Üzemeltetés, működtetés

5 Mellékletek: 1. Közvetett támogatásokhoz kapcsolódó működési kézikönyv tervezet és mellékletei 2. Civil és vállalkozói egyeztetés dokumentumai 3. Költség-haszon elemzés Függelékek: 1. Akcióterületen belüli ingatlanok listája 2. Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája 3. Akcióterületen található régészeti lelőhelyek 4. Akcióterületen található régészeti lelőhelyek feltárása 5. Szentesi kiállítások a 2009-es évben 6. Szentesi tervezett kiállítások a 2010-es évben 7. Szentesi tervezett kiállítások a 2011-es évben es szentesi rendezvénynaptár es szentesi rendezvénynaptár es szentesi rendezvénynaptár Ábrák jegyzéke: 1. ábra Tematikus célok, ill. az egyes városrészi célok 2. ábra Funkcióbővítés fejlesztési eszközei 3. ábra A szentesi kistérségi települések népességszám csökkenése 1990 és 2008 között 3/a. ábra A szentesi kistérségi települése népességszáma között 4. ábra Korösszetétel 5. ábra Működő vállalkozások száma 6. ábra Felsőfokú végzettségűek 7. ábra Aktív korúak 8. ábra Foglalkoztatottak aránya 9. ábra Lakásállomány 10. ábra Komfort fokozat 11. ábra Városközpont hátrányai 12. ábra Környezet rendezése 13. ábra Tervezett építési fejlesztések megoszlása 14. ábra Bérlemények tulajdonlási megoszlása Táblázatok jegyzéke: 1. sz. táblázat Tervezett beavatkozások 2. sz. táblázat Összefoglaló indikátortáblázat 3. sz. táblázat DAOP pályázat projektjeinek pénzügyi terve 4. sz. táblázat Területi és népességi összehasonlítások 5. sz. táblázat Jogosultság igazolása 6. sz. táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP /A pályázati útmutató szerint 7. sz. táblázat A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói 8. sz. táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés 9. sz. táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez 10. sz. táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről 11. sz. táblázat Szabályozási terv jelmagyarázata 12. sz. táblázat A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez 13. sz. táblázat A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási tervhez 5

6 14. sz. táblázat Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése 15. sz. táblázat Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen 16. sz. táblázat 2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen 17. sz. táblázat Szentesi kistérség településeinek népességszáma 18. sz. táblázat Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói (2001) 19. sz. táblázat Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban 20. sz. táblázat Szentes város vállalkozásainak általános adatai 21. sz. táblázat A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft 22. sz. táblázat Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft) 23. sz. táblázat Belváros városrészi gazdasági adatai 24. sz. táblázat Szentes város vállalkozásainak a száma 24/A sz. táblázat Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme 25. sz. táblázat Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme 26. sz. táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen 26/A sz. táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen 27. sz. táblázat A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek 28. sz. táblázat Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben 29. sz. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen 30. sz. táblázat Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok 31. sz. táblázat Segélyek száma 32. sz. táblázat Segélyek összege 33. sz. táblázat Az akcióterületen található műemlékek 34. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek 35. sz. táblázat Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen 36. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett épületek 37. sz. táblázat Közterületek értékelése 38. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák 39. sz. táblázat A levegő minősége a belvárosban 40. sz. táblázat Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és közösségi funkciókról 41. sz. táblázat: Az akcióterület közintézményeinek listája 42. sz. táblázat Ismerté vált bűncselekmények száma 43. sz. táblázat Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével 44. sz. táblázat Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen 45. sz. táblázat Lakáshelyzetének adatai 46. sz. táblázat Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája 47. sz. táblázat Létesítmény Felújítási igény 48. sz. táblázat Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe 49. sz. táblázat Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok 50. sz. táblázat Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai 51. sz. táblázat Egyházi intézmények fejlesztési szándékai 52. sz. táblázat Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, sz. táblázat Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006; sz. táblázat Új építésű lakások száma (Szentes egésze) 55. sz. táblázat Az épített lakások száma 56. sz. táblázat Használt lakás átlagárak sz. táblázat Nyilvántartott álláskeresők, sz. táblázat Fejlesztési csoportok 59.sz. táblázat Beruházások fajtái 60. sz. táblázat Az igényfelmérés számszerű kiértékelése 61.sz. táblázat Akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai 62.sz. táblázat A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján 63. sz. táblázat Projektek időbeli ütemezése 64. sz. táblázat A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata 65. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról 66. sz. táblázat Összefoglaló indikátor táblázat 66/A. sz. táblázat További szakmai indikátor táblázat 67. sz. táblázat Az egyes projektelemek eredményességét mutató output indikátorok 68. sz. táblázat ROP által támogatott tevékenységek bemutatása 69. sz. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása 6

7 70. sz. táblázat A magánszféra projektjeinek bemutatása 71.sz. táblázat A közszféra projektjeinek bemutatása 72.sz. táblázat Megvalósítás alatt lévő projektek 73. sz. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 74.sz. táblázat Kockázatok elemzése. Külső kockázatok 75.sz. táblázat Kockázatok elemzése. Belső kockázatok 76. sz. táblázat Tevékenységek ütemezése 77.sz. táblázat A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint 78.sz. táblázat Projektelemekhez kapcsolódó tervdokumentációk ás engedélyek 79.sz. táblázat A pályázat költségvetésének bevételei, partnerek hozzájárulása 80.sz. táblázat A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása 81.sz. táblázat A projekt költségeinek ütemezése 82.sz. táblázat Költségek számviteli kategóriák szerint 83.sz. táblázat A Projekt finanszírozása (Cash-flow) 84.sz. táblázat: A projekt beruházásának és működtetésének a bemutatása tevékenységek szerint 85.sz. táblázat A projektek jövedelemtermelésének összefoglaló táblázata 86.sz. táblázat Felhasznált dokumentumok Térképek jegyzéke: 1. térkép Akcióterület elhelyezkedése a városban 2. térkép Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón 3. térkép Az akcióterület tömbjei 4. térkép Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghat. központi részén helyezkedik el 5. térkép A Város meghatározó intézményei 6. térkép Akcióterület tágabb környezete 7. térkép Szentes város településszerkezeti tervének részlete 8. térkép Szentes város szabályozási tervének részlete 9. térkép Megvalósult beruházások az Akcióterületen térkép Megvalósult beruházások az akcióterület környezetében térkép Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák 12. térkép Az akcióterületen található régészeti lelőhelyek 13. térkép Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek 14. térkép Az akcióterületen található intézmények 15. térkép A közterületi struktúra térképe 16. térkép A város-szerkezet különlegessége 17. térkép Első katonai felmérés 18. térkép Második katonai felmérés 19. térkép 1914-es térkép 20. térkép 1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult városközpont 21. térkép Az 1970-ben készített topográfiai térkép 22. térkép A XXI sz. elején lévő beépítés 23. térkép A város struktúra 24. térkép Térkapcsolatok 25. térkép Főtereket határoló térfalak 26. térkép Közlekedés helyzete 27. térkép Közlekedés-fejlesztés 28. térkép Tömegközlekedés-fejlesztés 29. térkép Kerékpárút-fejlesztés 30. térkép Lakóépületek építési évei 31. térkép Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése 32. térkép Az ÁNTSZ vonzáskörzete 33. térkép A tulajdonviszonyok értékelése 34. térkép DAOP pályázat által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai 35. térkép Az akcióterületen megoldandó problémák 36. térkép Tervezett beavatkozások 37. térkép Regionális Operatív Program támogatásával megvalósuló projektek 38. térkép Magánszféra beruházásai 39. térkép A közszféra tervezett építési beruházásai 40. térkép Közösségi infrastruktúra és közterület fejlesztés 41. térkép Tervezett fejlesztések beavatkozási típusok szerint 7

8 1. Vezetői összefoglaló Az akcióterületre vonatkozóan az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) határozza meg a fejlesztések stratégiai irányait, míg a településrendezési tervek szabják meg az adott területen a területrészek funkcióját, a főbb infrastrukturális elemeket, valamint az építési paramétereket. Az akcióterületen végrehajtandó komplex településfejlesztési akciók indításához azonban szükséges kijelölni a célkitűzések megvalósításának vezérfonalát, és elkészíteni az önkormányzati fejlesztések műszaki és pénzügyi forgatókönyvét is ezt jelenti az Előzetes (EATT), illetőleg a Végleges Akcióterületi Terv (ATT). Jelen ATT dokumentum az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, ahhoz szervesen kapcsolódva, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása és a Pályázati felhívás és útmutató a Dél-Alföldi Operatív Program keretében kiírt Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése c. (Kódszám: DAOP /A) pályázati dokumentum alapján készült. Jelen Akcióterületi terv a Szentes város Belváros városrészén belül kijelölt 1. számú Városközpont akcióterületre vonatkozik, a városközpont megújításának környezetalakítási, műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálja. Szentes város célja, hogy a belvárosi akcióterületen olyan humanizált városközpontot hozzon létre, amely élhető környezetet jelent a szentesiek számára és felkelti a befektetők és turisták érdeklődését a város és a térség iránt. A program az akcióterület funkciógazdagító fejlesztései révén a Belváros városrészi céljának teljesülését segíti elő. Az IVS által megfogalmazott cél: A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával. A fejlesztések hozzájárulnak a történelmi városközpont minőségi fejlődéséhez a közszféra funkciók megerősítésével, gazdasági és kereskedelemösztönző beavatkozásokkal, valamint a társadalmi kohézió erősítésével, melyek kiteljesedésével érvényesül a stratégiai városfejlesztés. A fejlesztési program átfogó célja, hogy a Szentes központjában egy olyan élettel teli terület jöjjön létre, amely mind az itt élők, mind az ide látogatók számára vonzó. Ehhez szükséges a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése, infrastrukturális fejlesztések folytatása, turisztikai és kulturális attrakciók minőségének javítása, a történelmi, épített emlékek megőrzése és fejlesztése, integrálása a városi életbe. A Városközpont Akcióterület Szentes legfrekventáltabb 10 ha nagyságú területe. A terület intézményei ig Csongrád Vármegye közszolgálati és üzleti funkcióit látták el. A kijelölt terület izgalmas sajátosságai, hogy a Keleti oldalán a városon átkanyargó Kurca-folyó határolja, a város Főutcája, a Kossuth utca pedig a területen halad keresztül, Kelet-Nyugati irányban. Erre merőlegesek a revitalizálandó Petőfi és Ady utcák. Az akcióterület szélén található a város autóbusz-pályaudvara. Számottevő szociális problémáról nem beszélhetünk. A tervezett beavatkozások indokoltságát az adja, hogy a folyamatban lévő, szigetszerű önkormányzati beruházások között kizárólag egy nagy volumenű projekt képes az egységet 8

9 megteremteni, a fejlesztéseket az előre eltervezett logika mentén összekapcsolni. Így projektünk végeredményeként a régmúlt értékeinek részbeni helyreállításával visszaadjuk a polgári öntudatot megtestesítő belváros régi pompáját és közösségformáló, központi szerepét. Az akcióterületi fejlesztés célcsoportja a területen élő (Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal évi népesség nyilvántartási adatai alapján) 1125 fős lakosságon túl a Szentesen, valamint a Szentesi Kistérségben élők. Fő cél ezért a város központi területét színesebbé, szolgáltató baráttá tenni a számukra. Az idelátogató turistáknak is elsődleges célpont ez a terület, mivel itt található a rekonstrukció alatt lévő patinás Petőfi Szálló a Megyeházában kialakított Konferenciaközpont, a templomok, helyi nevezetességek. Így a Városközpont fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség részben az egész régió lakossága érintett a gazdasági tevékenységek, a szolgáltatások, valamint a turizmus révén. Az Akcióterület megújítási programja kapcsolódik a város már lezajlott és már megkezdett rehabilitációs tevékenységeihez. A városközpont rekonstrukciója során az akcióterületi fejlesztések első ütemeként tervezett projektek megvalósítása érdekében Szentes Város Önkormányzata a DAOP /A jelű konstrukció keretén belül pályázatot nyújtott be, amelyet az első fordulóban támogattak. A pályázati útmutató és a Városfejlesztési Kézikönyv logikájának megfelelően a következő tevékenységek kerülnek megvalósításra: 1.számú táblázat Tervezett beavatkozások- az akcióterületi fejlesztések tartalma Beavatkozási terület KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓT SZOLGÁLÓ TEVÉKENY- SÉGEK KÖZTÜLETE K FEJLESZTÉS E (VÁROSI FUNKCIÓ) KÖZSZFÉRA FUNKCIÓINAK MEGERŐSÍTÉS ÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSEK GAZDASÁGI FUNKCIÓT SZOLGÁLÓ TEVÉKENY- SÉGEK Tervezett beavatkozás Tokácsli (Városi) Galéria felújítása Diák Pince felújítása, akadálymentesítése Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése Horváth Mihály utca járda építése Közgé kert felújítása Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig Szabadság tér autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása. Ady Endre utca bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Szent Miklós templom környezetének rendezése Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása Civil Tv korszerűsítése, felújítása Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása 9

10 Városi funkciót erősítő projektelemek Közösségi funkciót erősítő projektelemek A fejlesztések célja, hogy a városi funkciót erősítő út- és közterület rehabilitáción keresztül a belvárosi gépkocsi forgalom csökkentésével a gyalogos- és kerékpáros forgalom számára biztosítson új területeket. A projekt kiemelt célja, hogy a városra jellemző egyedi tér-lánc szerkezet tudatos kihasználásával az itt található építészeti és kulturális értékeket még hangsúlyosabbá, meghatározóbbá tegye. A közterület fejlesztés az alábbi területekre terjed ki: Kurca-híd felújítása és rekonstrukciója, Kossuth Lajos utca díszkivilágítása, körforgalom megépítése, Szent Miklós templom körüli közterület rendezése, Horváth Mihály utcai járda hiányzó szakaszának kiépítése, Petőfi Sándor utca humanizálása, Evangélikus templom körüli terület kertépítészeti kialakítása, Fehér ház előtti tér rendezése. A projekt több műemléki védelem alatt álló épület (Pl. a bíróság) homlokzat felújítását tartalmazza, amelyekkel célunk, hogy építészeti örökségeinket megóvva tovább bővüljön a rehabilitált városközpontban megtalálható értékek száma. Így a közszféra funkciói is megerősítésre kerülnek. A gazdasági funkciók fejlesztésének középpontjában az átalakuló utca és térszerkezetekhez kapcsolódó illeszkedés áll, amely a Kossuth téren található Fehér Ház üzleteinek és az Ady Endre utca vállalkozásainak homlokzat felújítása révén kialakuló egységes arculatú bevásárló utca létrehozásával valósul meg. A projekt összetettségét mutatja, hogy a közlekedési infrastruktúra megújítása és a vállalkozói versenyképesség javítása mellett nagy hangsúlyt fektet a lakosság kulturális, illetve szabadidős tevékenységeire is, hiszen a Városi Galéria, a Közgé Kert és a Diák Pince felújítása, illetve akadálymentesítése biztosítja a közösségi funkció erősítését, a magas színvonalú programok megszervezéséhez szükséges háttér-infrastruktúrát. Az egyes projektelemekhez tartozó indikátorok összefoglaló tábláját a 2. sz. táblázat tartalmazza. 2.számú táblázat Projektelem megnevezése Tokácsli (Városi) Galéria korszerűsítése Diák Pince felújítása, akadálymentesítése Kultúrális és szabadidős rendezvények, városmarketing akciók Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára Indikátor megnevezése Felújított közösségi épületet látogatók száma évenként Felújított munkahelyteremtő és közösségi szintterület nagysága Társadalmi akciók száma Mértékegység Típus: output v. eredmény Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték elérésének éve Fő/év output m 2 eredmény db eredmény Létrehozott köz- és kerékpárút felület nagysága m 2 eredmény Kossuth Lajos utca díszkivilágítása, körforgalom megépítése Kandeláberek száma db eredmény

11 Közszféra funkciót erősítő beavatkozások Gazdasági funkciók erősítő beavatkozások Városi funkciót erősítő projektelemek Horváth Mihály utcai járda Közgé Kert Petőfi Sándor utca humanizálása Szabadság tér - autóbusz-pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Felújított közterület nagysága Felújított közösségi kert nagysága Felújított közterület nagysága Az új létesítmény nagysága Felújított közterület nagysága m 2 eredmény m 2 eredmény m 2 eredmény db eredmény m 2 eredmény Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Felújított közterület nagysága m 2 eredmény Szent Miklós templom környezetének rendezése Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása Vállalkozói (Civil) Központ korszerűsítése, felújítása Képzési, foglalkoztatási program Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása Felújított közterület nagysága m 2 eredmény Megújított üzletportálok száma db eredmény Megújított homlokzati felület nagysága Felújított közösségi szintterület nagysága A projekt keretében szakképesítést szerzett új munkavállalók száma Megújított tető- és homlokzati felület nagysága Tető m 2 m 2 eredmény m 2 eredmény 211, fő eredmény Homlokzat m 2 eredmény Civil TV korszerűsítése, felújítása Felújított közösségi szintterület nagysága m 2 eredmény 161,

12 Szentes Város Önkormányzata mellett a projekt megvalósításában részt vesz több helyi vállalkozó, valamint a Csongrád Megyei Bíróság. A létrehozott konzorcium sokszínűsége biztosítja, hogy a tervezett fejlesztés valóban a város minden társadalmi szintjén kifejtse pozitív hatását. A projekt nyilvánosságát biztosító- és kiegészítő szoft tevékenységeinek segítségével kiemelt cél, hogy a helyi lakosságot a lehető legnagyobb mértékben bevonjuk a projekt megvalósításába, ezáltal elérve azt, hogy a fejlesztések eredményeit valóban magukénak érezzék. Emellett a kapcsolódó tréningek és rendezvények alatt megszerzett új ismeretekkel formálni kívánjuk a környezettudatos szemléletüket és az egészséges életmód iránti igényüket. A tervezett fejlesztések, a Támogatási Szerződés megkötése után, várhatóan ben indulnak és 2013-ban zárulnak. A projekt költségvonzatát a 3. számú táblázat szemlélteti. 3.számú táblázat: DAOP pályázat II. fordulós projektjeinek pénzügyi terve 1. Tevékenységek megnevezése Előkészítés Nettó költség Le nem vonható ÁFA Elszámolható költség Támogatás Önrész Támogatásintenzitás (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (%) 1.1. Tervezés, engedélyeztetés , Végrehajtás 2.1. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolg , Projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolg , Projektmenedzsment ,000 Végrehajtás és előkészítés összesen , Közösségi funkciót erősítő beavatkozások 3.1. Tokácsli (Városi) Galéria korszerűsítése , Diák Pince felújítása, akadálymentesítése ,000 Közösségi funkció összesen , Városi funkciót erősítő Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára ,000 Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, körforgalom megépítése , Horváth Mihály utca járda építése , Közgé kert felújítása , Petőfi Sándor u. átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig , Szabadság tér - autóbusz pályaudvar nem fedett ,000 12

13 kerékpártárolók kialakítása 4.7. Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése , Evangélikus templom körüli terület kertépítészete , Szent Miklós templom környezetének rendezése , Városi funkció összesen Gazdasági funkciót erősítő , Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése , Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portál felújítása , Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása ,000 Gazdasági funkció összesen , Közszféra funkciót erősítő 6.1. Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása , Civil TV korszerűsítése, felújítása ,000 Közszféra funkció összesen 7. Önmagában nem támogatható (kiegészítő) tevékenységek 7.1. "SOFT" elemek összesen 8. Tartalék MINDÖSSZESEN: , , , ,622 13

14 Az akcióterületi fejlesztés további átfogó indikátorai Indikátor megnevezése Összefoglaló indikátor táblázat A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma az akcióterületen: Megerősített városi funkció (10 db): Kurcahíd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára; Kossuth u.;kossuth u. körforgalom; Horváth M. u.; Közgé-kert; Petőfi u.; Szabadság téri kerékpártárolók; Ady E. u.; Ortodox templom környéke; Evangélikus templom Megerősített gazdasági funkció(23 db): Fehérház üzletportálok (14 db üzlet); Ady E. u. (9 db) Megerősített közösségi funkció( 3 db): galéria; Diák Pince; Civil Tv. Megerősített Közszolg. intézmény (1 db): Szentes Városi Bíróság A fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre használt szintterület nagysága Gazdasági funkcióba tartozó átalakított munkavégre alkalmas helyiség: Vállalkozói Központ irodái 340 nm Létrehozott közösségi szintterület nagysága Közösségi funkciót erősítő beavatkozás átalakított intézmény: Diák Pince 340 nm A fejlesztés nyomán újrahasznosított, korábban Mértékegység Mutató típusa: output v. eredmény Bázis érték Minimáli san elvárt célérték Célérték elérésének éve Célérték a megvalósí tási időszak végén db eredmény nm output nm output db output Célérték az 5 éves kötelező fenntartá si időszak végén Mutató forrása Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal Szentes Önk. Polgármesteri Mérés módszere és gyakorisága Önkormányzati nyilvántartás, egyszeri, év vége Önkormányzati nyilvántartás, egyszeri, év vége Önkormányzati nyilvántartás, egyszeri, év vége Önkormányzati nyilvántartás,

15 felhagyott ingatlanok száma a projekt által érintett akcióterületen Lakossági elégedettség % eredmény Beruházásba bevont magántőke nagysága Teremtett munkahelyek száma, állandó és időszakos, közvetett és közvetlen Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene Millió Ft output db eredmény Millió Ft eredmény Akcióterületen letelepedő KKV-k száma db eredmény Az akció keretében képzési foglalkoztatási programban részt vevők száma fő eredmény Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók száma db output Hivatal KSH, Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal KSH, Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal KSH, Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal KSH, Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal egyszeri, év vége Egyszeri, utólagos felmérés, Egyszeri, utólagos felmérés, KSH Népszámlálás 2011., önkormányzati nyilvántartás évente az év elején. Egyszeri, utólagos felmérés, Egyszeri, utólagos felmérés, Egyszeri, utólagos felmérés, Egyszeri, utólagos felmérés, Összefoglalva: Szentes Város Önkormányzata régóta megfogalmazott, tudatos városfejlesztési koncepció megvalósítása során elérkezett arra a pontra, amelynél egy komplex, sok elemet tartalmazó fejlesztés segítségével összefűzheti korábbi beruházásait és jövőbeni terveit. A projekt megvalósítása egyidejűleg járul hozzá a helyi kisvállalkozások versenyképességének javításához és a város iránt érdeklődő befektetők térségbe vonzásához. De mindezeken túl a projekt legfontosabb célja, hogy a szentesiek számára olyan városközpontot hozzon létre, amely tükrözi a lakosság kulturális színvonalát és a társadalom jóléti állapotát.

16 A Bíráló Bizottság a pályázat első fordulójában a támogathatósági feltételek tekintetében a következő feltételeket szabta, amelyek teljesülését a jelenlegi dokumentációban összegezzük: A) A pályázat első fordulójában a Bíráló Bizottság által meghatározott feltételeknek történő megfeleltetés: 1. A tulajdonviszonyok tekintetében problémaként jelent meg, hogy számos tulajdoni forma magántulajdon és lakás minősítésű volt (a gazdasági elemek tekintetében). A projektfejlesztés során tisztázásra került a tulajdonviszonyok rendezése; az összes érintett tulajdonos hozzájárult a fejlesztéshez, továbbá ahol szükséges volt, ott megtörtént a helyrajzi számok átminősítése kereskedelmi, szolgáltató célú hasznosítású ingatlanná. 2. A projektfejlesztési időszakban a megvalósítás tervezett ütemezése konzekvens módon meghatározásra került, az ütemezés összhangba került a pályázati dokumentáció releváns részeivel. 3. A Közgé kert projektelem területének átminősítése a pályázati kiírásnak megfelelően került végrehajtásra. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi hozzájárulása a fejlesztéshez ellenjegyzésre került, valamint a Közhasználat céljára korlátozottan megnyitott terület használati megállapodása tervezete elkészült. 4. Az alábbi indikátorok tisztázását tette szükségessé a Bíráló Bizottság: - Lakosságszám: A Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal évi Népességnyilvántartási adatai alapján az akcióterületen élő lakónépesség száma 1125 fő, ami megfelel a pályázati kiírás E.4. pontjában előírt monitoring mutatónak: Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken 1000 fő fölött. A pályázati dokumentáció releváns részeiben feltüntetésre került az aktuális adat, illetve annak forrása. - A rehabilitált város nagysága az indikátor megadásra került az Útmutatóban szereplő 4.sz. Összefoglaló indikátor tábla alapján. - A fejlesztések során várható energia megtakarítás kimutatásra kerül a Költséghaszon elemzés naturália mátrixban. - munkahelymegőrzés tekintetében az indikátor tartalma pontosításra került, az egyes indikátortáblákban a korrigált adatok átvezetése megtörtént. - új városi funkciók megjelenése: nem jelenik meg új városi funkció. 5. A Civil Központ támogatási intenzitásának tisztázása okán a projektelem két külön elemmé vált, mivel eltérő városrehabilitációs funkciót töltenek be: - Vállalkozói Központ felújítása (projektgazda: Szentes Város Önkormányzat, gazdasági funkció). - Civil Tv helyiségeinek korszerűsítése (projektgazda: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete, közszféra funkció, új partnerként történő bevonása megtörtént). Az intézmény építési költségének megosztása az alábbi módon történt: A Civil Központ hasznos alapterülete: 372,85 m2. Ebből - közszféra funkció 126,17 m2, ami a projekt 43,32 %-a; - gazdasági funkció 165,08 m2, ami a projekt 56,68 %-a. A közös használatú terek összesen: 81,60 m2, melyek a fenti százalékos arányban kerültek megbontásra: - közszféra funkcióhoz tartozik 126,17 m2 * 43,32 % = 35,35 m2-, - gazdasági funkcióhoz tartozik 165,08 m2 * 56,68 %= 46,25 m2 közös használatú tér. Ez alapján a ,- Ft elszámolható építési költség a következő összegekben került beállításra a projekt költségvetésében: 16

17 - Vállalkozói Központ felújítása ,- Ft (56,68 %) - Civil Tv iroda korszerűsítése ,- Ft (43,32 %). Az előkészítés-, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költsége a Vállalkozói Központ felújítása projektelem költségvetésébe került beállításra. 6. A fenntartási költségek részletes, projektelemenként történő bemutatása a végleges Akcióterületi terv mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található. A költségcsökkentés szöveges indokolása során az alábbi pontok kerültek kiemelésre: 1. Az IVS+EATT+ATT pályázati kiírás szerinti belső korlát (bruttó ,- Ft.) figyelembe vételével került beállításra a költségvetésbe: az Akcióterületi terv elkészítésére elszámolható költség ,- Ft helyett ,- Ft-ra módosult. 2. Ingatlanvásárlás kikerült a költségvetésből, így a továbbiakban nem releváns. 3. A körforgalom építésére a pályázat I. fordulós költségbecslésében bruttó ,- Ft értékű költsége Bíráló Bizottsági döntés szerint - nem kellő mértékben került alátámasztásra. A költség alátámasztás hiányossága miatt bruttó ,- Ft-os költségcsökkentés javasolt a Bíráló Bizottság. A II. fordulós pályázati dokumentáció költségvetésében a Kossuth téri körforgalom út- és járda felújítása projektelem - a MAKADÁM 2000 Úttervező Mérnöki Iroda Bt. tervezői költségvetése alapján nettó ,- Ft, le nem vonható ÁFA ,- Ft, tehát összesen ,- Ft elszámolható építési költséggel kerül beállításra. 4. Az I. fordulóban az előkészítés költségei nem feleltek meg a belső arányoknak, ezért a költségvetési táblázat elkészítésekor erre fokozottan figyeltünk. A projekt előkészítési költségei az összes elszámolható költséghez viszonyítva 7,72 %, így a pályázati kiírásban szereplő maximum 8 %-os érték alá került. A változások az alábbiak szerint történtek: - Akcióterületi terv elkészítése ,- helyett ,- Ft. - Eng. kivit. terek elkészítése ,- helyett ,- Ft. - Régészeti feltárás költsége ,- helyett 0,- Ft. - Közbeszerzési költségek ,- helyett ,- Ft. - Ingatlanvásárlás ,- helyett 0,- Ft. Ez alapján összességében a teljes projekt előkészítési költségként ,- Ft helyett ,- Ft került beállításra. A költségcsökkentés vonzatán felüli, további Bíráló Bizottsági támogatás csökkentés: 1. A fizetős parkolók esetében 50 %-os támogatási intenzitás alkalmazása került előírásra. Az adott projektelemekhez kapcsolódó előkészítési- valamint szolgáltatás költségek a beszerzések arányában meghatározásra kerülő támogatási intenzitás alapján kerültek megosztásra. A támogatási intenzitás az alábbi módon került meghatározásra a Petőfi Sándor utca felújításához-, valamint az Ady E. utca felújításához vonatkozóan: - Petőfi Sándor utca felújításának teljes költsége nettó ,- Ft. Ebből útra és járdára jutó beszerzések: Ft (90,0023 %), 17

18 zöldfelületekre jutó beszerzések: Ft (7,0290 %), parkolókra jutó beszerzések: Ft (2,9687 %). Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %. - Út és járdára jutó beszerzések 90,0023 * 85 % = 76,5020 %, - Zöldfelületekre jutó beszerzések 7,0290 * 85 % = 5,9747 %, - Fizetős parkolókra jutó beszerzések 2,9687 * 50 % = 1,4843 %. A teljes támogatási intenzitás ennek összege, vagyis 83,96 %. - Ady Endre utca felújítása-, Fehérház előtti tér projektelem teljes költsége nettó ,- Ft. Ebből útra és járdára jutó beszerzések: Ft (83,4625 %), zöldfelületekre jutó beszerzések: Ft (10,3745 %), parkolókra jutó beszerzések: Ft (6,1631 %). Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %. - Út és járdára jutó beszerzések 83,4625* 85 % = 70,9431 %, - Zöldfelületekre jutó beszerzések 10,3745 * 85 % = 8,8183 %, - Fizetős parkolókra jutó beszerzések 6,1631 * 50 % = 3,0815 %. A teljes támogatási intenzitás ennek figyelembe vételével került megállapításra, vagyis 82,85 %. B) A projekt partnerségi szerkezetének változása A fentiekben teljes körűen bemutatásra kerültek a változások, aktualizálásra került a konzorcium szerkezete. A változások indokolásaként megállapítható, hogy a pályázati felhívás egyes jogosultsági feltételei, valamint a projekt fenntartási kötelezettségei nem minden esetben tették lehetővé új partnerek bevonását. Csak abban az esetben volt erre lehetőség, ahol a kógens szabályokat a partnerek maradéktalanul el tudták fogadni. C) A projekt ütemezése A projekt tervezett ütemezésénél több körülmény együttes figyelembe vétele volt szükséges. Ezek a következők voltak: a Petőfi Szálló beruházása tavaszára nyitást tervez. A Szálló működésének elősegítése végett a közbeszerzési eljárásokat ennek megfelelően ütemeztük, így a pozitív második fordulós pályázati döntés esetén az Ady-Petőfi, Kossuth utcai körforgalom építése témájú beszerzést még 2011-ben szeretnénk megvalósítani, annak érdekében, hogy 2012-re a beruházási elem meg is valósuljon. Hasonlóképpen szeretnénk eljárni a Kurca-híd esetében is. A további projektelemek közbeszerzési eljárásait a támogatási szerződés megkötését követően tervezzük lefolytatni. A projektelemek fizikai megvalósítását úgy tervezzük, hogy a munkaterületek átadását csak épületbelsőt érintő projekt esetében a lehető legkorábban biztosítani kívánjuk, mivel a külső időjárásnak e tevékenységek nem kitettek. 18

19 A homlokzati vakolásokat tartalmazó projektek tavaszi és őszi időpontokra tervezettek, mivel a technológiai körülmények ezt kívánják meg. Az egyes projektelemek időszükségletét a tervezőktől bekértük. D) A projekt műszaki tartalmak véglegesítése E tekintetben minden projektelem esetén pontosításra kerültek a műszaki tartalmak és az elvárt eredmények, annak tükrében, hogy a fenntartási időszak alatt is biztosítható legyen a megvalósított beruházások probléma nélküli fenntartása. Több esetben nehézséget okozott, hogy az első forduló során elvi dokumentációk álltak rendelkezésre, amelyek nem tartalmaztak (jellegükből adódóan nem tartalmazhattak) pontos méret és mennyiség kimutatásokat. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek ezeket az adatokat részletesen kimunkálva tartalmazzák. Egyes esetekben (Pl.: Ady u. 1. homlokzat) az első forduló tervezett műszaki tartalma nem volt elégséges a biztonságos fenntartáshoz, illetve a részletes tervezés során építészeti, és egyéb szakágakat érintő műszaki szükségszerűségek merültek fel, amelyeket az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén tudtunk kezelni. Így az 5. sz. táblákban részletesen indokoljuk a műszaki tartalmak változást. E) Városfejlesztő Társaság A pályázat első fordulójában az EATT készítésekor külön szervezeti egységként került definiálásra a társaság. A projektfejlesztés során a Képviselő-testület döntésének megfelelően a Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül került kialakításra a Városfejlesztési Csoport, a releváns útmutatásnak megfelelő kompetenciák és személyek foglalkoztatásával. A teljes projektfejlesztést a Csoport koordinációjával, aktív közreműködésével valósítottuk meg. A projektfejlesztés eredményeként a megváltozott műszaki és ennek okán pénzügyi tartalmak az 68. számú táblázatokban kerülnek részletesen bemutatásra. 19

20 A pályázói konzorcium változása, indokolása: A projekt megvalósításának időbeli ütemezés, eltérés indokolása az első fordulóhoz képest: Tagok A pályázat első fordulójában Konzorciumi partnerséggel érintett státusza a szereplő tagok projektelem pályázat I. Változás A változás indokolása fordulójában 1 Bartha László József egyéni Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs - vállalkozó 2 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs - 3 MIT Hungária Kereskedelmi és Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs - Szolgáltató Kft. 4 Török József Imréné egyéni Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs - vállalkozó 5 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének tag nincs - homlokzatfelújítása 6 HM Rekreációs és Kulturális Hegedűs László Helyőrségi klub tag nincs - Közhasznú Nonprofit Kft. homlokzatfelújítása, akadálymentesítés 7 Szentes Városi Szolgáltató Kft. Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása Tagok A pályázat második Konzorciumi partnerséggel érintett státusza a fordulójában szereplő tagok projektelem megnevezése pályázat II. Változás fordulójában 1 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének tag nincs nem tag van A DARFÜ NKft án kelt tájékoztatása szerint finanszírozási problémát vet fel, ha a konzorciumi partner egy személyben városfejlesztő társaság is. Ezen iránymutatás alapján a tagságot megszüntettük, a Szentes Városi Szolgáltató Kft. városfejlesztési társaságként vesz részt a projektben. Az érintett projektelem vonatkozásában a tag szerepét a konzorciumvezető Szentes Város Önkormányzata tölti be.

21 2 HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. homlokzatfelújítása Hegedűs László Helyőrségi klub homlokzatfelújítása, akadálymentesítés 3 Hunor Coop Zrt. Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása nem tag A pályázat II. fordulójában a konzorciumból kizárásra került, mivel a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról nem nyilatkozott. új tag - A Hunor Coop Zrt. Üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/8.) 4 Méker Textilház Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 5 Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása új tag - A Méker Textilház Bt. Üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/18.) Civil Központ felújítása új tag - A Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete televízió stúdióját a Kossuth tér 5. számú ingatlanban üzemelteti. Az új partner a helyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési költség: Ft. Az érintett műszaki tartalom: a stúdióhoz tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék, belső terek kialakítása, épületgépészeti felújítás. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/7.)

22 6 Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nonprofit Közhasznú Kft. 7 MIT Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 8 Bartha László József egyéni vállalkozó Ady E. u homlokzatfelújítás új tag - A Jövőnkért Művészetoktatási Intézmény az Ady E. u. 1. számú ingatlanban üzlethelyiséget üzemeltet. Az új partner a helyiségére jutó építési költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési költség: Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzat felújítása, tetőhéjazat cseréje és nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 840/2/A/6.) Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés nettó költsége: Ft. Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés nettó költsége: Ft. 9 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés költsége: Ft. 10 Török József Imréné egyéni vállalkozó 11 Félegyházi Török János Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása Ady E. u homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés költsége: Ft. új tag - Félegyházi Török János üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlan első emeletén található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/23.)

23 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. Az akcióterület kijelölése Az IVS V.3. fejezete rendelkezik az akcióterületek lehatárolásáról. Szentes város a rendelkezésre álló háttér-dokumentáció, valamint az IVS városi és városrészi helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe vételével kijelölte a közötti fejlesztésekhez kapcsolódó akcióterületeket. Az IVS Szentes Belvárosában két akcióterületet határoz meg. Jelen dokumentum az 1. sz. Akcióterületre (B1) vonatkozik (továbbiakban: Városközpont Akcióterület). A Városközpont Akcióterület Szentes Belvárosában helyezkedik el, így az IVS-ben a Belvárosra meghatározott városrészi részcélok érvényesek rá. Az akcióterület a város, és egyben a Belváros szíve, a város történelmi magja és funkcionális központja. 1. sz. térkép Városközpont akcióterület elhelyezkedése a városban Forrás: IVS 23

24 Területi és népességi összehasonlítások 4.számú táblázat SZENTES TERÜLET- NAGYSÁG LAKOSSÁG KISTÉRSÉG KÖZIG. TERÜLET BELTERÜLET BELVÁROS VÁROS- KÖZPONT AKCIÓ- TERÜLET ha ha ha 116 ha 29 ha fő (2001. KSH) fő (2001. KSH) fő (2010. PH) fő (2001. KSH) 908 fő (2001. KSH) fő (2010. PH) Forrás: 2001,.KSH Népszámlálás, Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Adatok teljes körűen a KSH évi felmérései alapján állnak rendelkezésre, azonban az akcióterület lakossága a Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Népesség nyilvántartási adatai alapján 2010-ben 1125 fő. 24

25 A Városközpont Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón 2. sz. térkép Az akcióterület Szentes különböző városrészeinek találkozásánál, a történelmi belváros magjában fekszik, a Dél-alföldi régió legdinamikusabb megyéjének, Csongrád megyének a második-harmadik legfejlettebb településében helyezkedik el. A város és ezen belül az akcióterület megközelíthetősége kedvezőnek mondható. A városközpont közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán, illetve az 5-ös főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba Orosháza Nagymágocs - Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes Berettyóújfalu Mezőberény Gyomaendrőd - Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton lehet megközelíteni. A városon belül az akcióterület centrális elhelyezkedésű, gyalogosan, kerékpárral, személygépjárművel vagy közforgalmú eszközökkel a város minden pontjából könnyen megközelíthető. A városközpontban elhelyezkedő Akcióterület Szentes városának szíve, a Belváros nyugati része. Gerince a Kelet-nyugati irányú Kossuth Lajos utca, a város főutcája. 25

26 Itt található a város legtöbb közintézménye, legtöbbjük a XIX-XX sz. fordulóján épült patinás épületekben kapott helyet. Az eredeti városszövet ezen a területen jelentős részben megőrződött. A Városközpont Akcióterület lehatárolása és tíz tömbje- Földhivatali alaptérképen ábrázolva 3. sz. térkép 26

27 A Városközpont Akcióterületet határoló utcák: Kurca folyó Arany János utca Tóth József utca Munkácsy Mihály utca Horváth Mihály utca Szent Miklós tér József Attila utca Szabadság tér Fogoly utca Petőfi Sándor utca Vásárhelyi út Nyíri köz Kisér utca Szent Anna Utca 5631 hrsz. Közterület. Az akcióterület tömbjeinek listája: 1. Kurca folyó Arany János utca Tóth József utca Kossuth Lajos utca 2. Munkácsy Mihály utca Kiss Bálint utca Kossuth Lajos tér Hajdú utca Tóth József utca 3. Hajdú utca Kossuth Lajos tér Kossuth Lajos utca - Tóth József utca 4. Munkácsy Mihály utca Ady Endre utca Kossuth tér Kiss Bálint utca - Tóth József utca 5. Kígyó utca - Horváth Mihály utca Nagy Ferenc utca Ady Endre utca 6. Nagy Ferenc utca - Horváth Mihály utca Kossuth Lajos utca Kossuth Lajos tér 7. Kossuth Lajos utca József Attila utca Szabadság tér Fogoly utca Petőfi Sándor utca 8. Petőfi Sándor utca Szt. Imre herceg utca Szt. Anna utca Kossuth Lajos utca 9. Szt. Imre herceg utca Vásárhelyi út Nyíri köz Kisér utca - Szt. Anna utca 10. Szt. Anna utca 5631 hrsz. Közterület Kurca - Kossuth Lajos utca Akcióterületen belüli utcanevek listája: 27

28 ADY ENDRE UTCA HRSZ.: 826 Páratlan oldal: Ady E. u Páros oldal: Ady E. u. 2-8 ARANY JÁNOS UTCA HRSZ.: 130 Páratlan oldal ERZSÉBET TÉR HRSZ.: 5626/1 Erzsébet tér 1-5 KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5631 HAJDÚ LAJOS UTCA HRSZ.: 3 Páratlan oldal: Hajdú L. u. 1 HORVÁTH M. U. HRSZ.: 848 Páros oldal: Horváth M. u JÓZSEF ATTILA U. HRSZ.: 5588/1 Páratlan oldal: József Attila u.1 KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5587 KISÉR UTCA HRSZ.: 5678 Páratlan oldal: Kisér utca 1 27 KISS BÁLINT UTCA HRSZ.: 23 Páratlan oldal: Kiss B. u. 1-9 Páros oldal: Kiss B. u KOSSUTH LAJOS U. HRSZ.: 5598/1-5 Páratlan oldal: Kossuth L. u. 1 3 a Páros oldal: Kossuth L. u KOSSUTH LAJOS TÉR HRSZ.: 22 Kossuth L. tér 1 5 LIGET SOR HRSZ.: 5644 Páratlan oldal: Liget sor 7 MUNKÁCSY M. U. HRSZ.: 32 Páratlan oldal: Munkácsy M. u. 1a -1 NAGY FERENC UTCA HRSZ.: 835 Páratlan oldal: Nagy Ferenc u. 1-5 Páros oldal: Nagy Ferenc u. 2 4 KÖZTERÜLET HRSZ.: 831/2 KÖZTERÜLET HRSZ.: 828/4 PETŐFI SÁNDOR U. HRSZ.: 5603/2 Páratlan oldal: Petőfi S. u Páros oldal: Petőfi S. u. 2 8 IFJÚSÁGI SÉTÁNY HRSZ.: 127/8 Ifjúsági sétány 1-4 ISKOLA UTCA HRSZ.: 5613 Páratlan oldal: Iskola u. 1-5 Páros oldal: Iskola u. 2 NYÍRI KÖZ, ÚT HRSZ.: 5750 SZENT IMRE H. U. HRSZ.: 5625 Páratlan oldal: Szent Imre H. u. 1 7 Páros oldal: Szent Imre H. u KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5668/3 SZABADSÁG TÉR HRSZ.: 5541/67 KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5592/2 TÓTH JÓZSEF UTCA HRSZ.: 116 Páratlan oldal: Tóth J. u Páros oldal: Tóth J. u KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 126/1 VÁSÁRHELYI ÚT HRSZ.: 5522/4 Páros oldal: Vásárhelyi út

29 A Városközpont Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi részén helyezkedik el: 4. sz. térkép A terület különleges, egyedi adottsága, hogy nyugati határát a Kurca képezi. A folyó másik partján a város legnagyobb parkja, a Liget, valamint sportterület található. Szentes kistérségi központ is, így az akcióterület, mint centrum 45 ezer ember számára nyújt a városközponti funkcióhoz tartozó szolgáltatásokat. A belváros közepén, az akcióterületen található a buszpályaudvar, és a Belváros szélén a vasútállomás. 29

30 2.2. Jogosultság igazolása 5.számú táblázat Jogosultság igazolása Népesség Társadalmi mutatók Akcióterület Szentes Lakónépesség (fő) Város egésze arányában (%) Adatforrás Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala- Népesség nyilvántartás 3,8 100 Számítás alapján Terület Összes (km 2 ) 0, Laksűrűség (fő/ km 2 ) Demográfia Képzettség Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Lakónépesség /terület Számítás alapján 0-14 évesek aránya (%) 60-x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a évesek közül (%) Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya 25-x évesek között (%) 22,1 16,5 18,8 21,1 20,7 28,2 22,2 10,4 KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás Gazdasági aktivitás Munkanélküliség Háztartások Lakásállomány Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a éveseken belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Munkanélküliek aránya az akcióterületen Tartós munkanélküliek aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Lakásállomány (db) 34,1 40,2 10,5 16,3 5,5 5,8 1,8 2,1 38,9 55, KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás KSH, évi népszámlálás Lakássűrűség lakás/km ,8 35,8 Számítás alapján Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 12,2 25,5 KSH, évi népszámlálás A városközpont funkciókban gazdagon ellátott, amit az alábbi térkép szemléltet. Az akcióterületen koncentrálódnak azok az intézmények, és egyéb létesítmények, amelyek 30

31 biztosítják, hogy a városrész Szentes közösségi-társadalmi és gazdasági életének súlyponti területe. A Városközpont Akcióterületén találhatók a Város meghatározó intézményeinek túlnyomó többsége, áttekintő térképvázlat a jogosultságot biztosító funkciókról: 5. számú térkép 31

32 Jogosultsági kritériumok a DAOP /A pályázati útmutató szerint 6.számú táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP /A pályázati útmutató szerint Indikátor típusa Határérték Akcióterületi érték* Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma. Min. 3 db 28 db Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma. Min. 8 db 114 db * részletesen lásd jelen dokumentum Funkcióelemzés c. fejezetét A városközpontban található Csongrád megye egykori igazgatási épülete, a Megyeháza, amely eredeti funkcióját elvesztve, felújítva napjainkban már másképp szolgálja a várost. A közigazgatási, hatósági feladatokat ellátó intézmények közül az akcióterületen belül található a Városháza, a Bíróság, az Ügyészség, a Földhivatal épülete. Közösségi funkciók közül kiemelendő, hogy az akcióterületen belül található négy történelmi egyház (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti) temploma és azok intézményei (iskolák, idősek otthona, imaház, stb.). Református: templom, általános iskola, lelkészlak, idősek otthona, imaház Római katolikus: Szt. Anna Templom, Szent Erzsébet Általános Iskola és Óvoda, Plébánia, Evangélikus: templom Ortodox: Szt. Miklós Templom Szintén meghatározó a városrész oktatásban betöltött vezető szerepe. Itt található a város 5 középiskolájából 3, továbbá 3 általános iskola, 2 óvoda, a város egyetlen bölcsődéje, az ifjúsági és művelődési ház, a színház és a mozi, idősek otthona. Az akcióterület nyugati határa a Kurca, a folyó másik partján a Széchenyi-liget, a sportterület és a strand zöldfelületei találhatók. Az akcióterület tengelye a Kossuth Lajos utca, amely a város tradicionális Főutcája. Forgalma annak ellenére jelentős, hogy megépült a várost nyugatról elkerülő út. A Kossuth Lajos utca mentén található a középületek nagy része. Érdemes említést tenni arról, hogy kilépve a városközponti akcióterületről, még szintén a Belváros területén helyezkedik el a Könyvtár (volt zsinagóga épülete), rendőrség, tűzoltóság, két középiskola, és a Vasútállomás. A Belvárosban, egészen közel a Városközpont Akcióterülethez található a közelmúltban épített sportcsarnok. Északra haladva a Városközpontból, Felsőpárton található a gyógyfürdő és a kórház. Az akcióterületen kívül, de annak közvetlen vonzáskörzetében találhatóak olyan további intézmények, amelyek az egész város, sőt Szentes vonzáskörzetének életében meghatározó szerepet töltenek be. Ezeknek térbeli elhelyezkedését mutatja az alábbi térkép. Az akcióterületre vonatkozó területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati útmutatóban meghatározott kritériumnak. 32

33 A Városközpont Akcióterület tágabb környezetében találhatók a Város egyéb meghatározó intézményei: 6. számú térkép A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van (OTÉK 15 ). Ez alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de fejlesztési terület és cél nem található benne. 33

34 2.3. Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása Az IVS 5. fejezete a következőképpen határozza meg Szentes hosszú távú jövőképét: Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti. Szintén az 5. fejezetben találhatók a jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok, illetve az egyes városrészi célok. Az akcióterület fejlesztéseinek illeszkedését az IVS által felvázolt jövőképhez és célrendszeréhez következő ábrán foglaljuk össze. 1. számú ábra IVS Átfogó cél Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti IVS 1. Tematikus cél A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelése IVS 2. Tematikus cél A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők életminőségének javítása IVS Városrészi cél: Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával Városközpont Akcióterületi Terv A Belváros városrészi céljának teljesülése két tematikus cél megvalósításához is hozzájárul: - erősíti a település gazdaságát (javítja a versenyképességet, új munkahelyeket teremt, erősíti a térségi-regionális szerepkört; turisztikai vonzerőt és vendégforgalmat alakít ki), - emellett segít a város épített értékeinek megőrzésében, növeli a lakosság életminőségét, másrészt a kereskedelmi, köz- és kulturális szolgáltatási szintet javítja. Az említett tematikus célok a város átfogó céljának eléréséhez járulnak hozzá, megteremtve a feltételeket egy versenyképes gazdasággal rendelkező élhető városnak, amelyben Szentes a Dél-alföldi régió egy olyan városává válik, amely szűkebb és tágabb térségének oktatási, innovációs, kulturális és turisztikai központja. 34

35 Az IVS a Belváros fejlesztését a funkcióbővítés fejlesztési eszközeivel képzeli el. Ezek elemeit az alábbi ábra foglalja össze. 2. számú ábra A városrészi cél Történelmi belváros és a mai városközpont funkcióinak bővítése A városrész teljes körű megújítása A város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló településközpont létrehozása A funkcióbővítés iránya - a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése - az alapvető infrastrukturális fejlesztések folytatása - a turisztikai jelentőségű attrakciók minőségének javítása - a közterületek és parkok fejlesztése - a városrész közlekedési infrastruktúrájának minőségi fejlesztése Célcsoportok - a belvárosi idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság - turisták - közvetett módon a város és a térség egész lakossága - vállalkozók, gazdasági szereplők Az IVS a Belváros fejlesztésének céljait különféle mutatókkal is számszerűsíti, amelyeket az alábbi táblázat tartalmaz. 7.számú táblázat: A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói Mutató megnevezése Lakónépesség A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Adatmérés forrása KSH népszámlálás KSH népszámlálás KSH népszámlálás KSH népszámlálás KSH népszámlálás KSH népszámlálás Év Kiinduló érték Érték, mennyiségegység Év Célérték Érték, mennyiségegység fő fő ,3% ,2% ,2% ,1% ,5% ,7% ,6% ,9% ,0% % Forrás: IVS Az IVS-ben közölt adatokhoz megjegyzésként jelen fejezetben fűzendő hozzá, hogy a Belváros egészére prognosztizált mérsékelt népességcsökkenés és elöregedés a Belváros szívét jelentő Városközpont Akcióterületre az előrejelzések szerint nem lesz jellemző. Az 35

36 akcióterület a Belvároson belül egy folyamatosan megújuló, fiatalodó korösszetételű városrész, de a vele szomszédos területek rontják a Belváros egészének mutatóit. Az ATT-ben meghatározott fejlesztések vélhetőleg az egész város társadalmi-gazdasági pozíciójára kedvező hatást gyakorolnak. A következő táblázatban átfogóan bemutatjuk az akcióterületi terv céljainak az IVS tematikus céljaihoz való illeszkedését: 8.számú táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés A Városközpont Akcióterület fejlesztésének céljai- ATT Illeszkedés Tematikus cél IVS célrendszere Városrészi cél Gazdaságfejlesztés, Turizmus fejlesztése Közterületek, rekreációs terek és infrastruktúra fejlesztése Az akcióterület a szentesi kiskereskedelem központja, jelentős az irodai funkció is. Az akcióterület fejlesztése a funkcióbővítés érdekében elsődleges fontosságú. Az akcióterület számos kulturális (közösségi, művelődési intézmények) és építészeti vonzerővel (műemlékek, helyi védett épületek) rendelkezik, a turizmus területileg koncentrált bázisa. Az akcióterület közterületeinek elrendezése (térhálózat és az ezeket összekapcsoló utcák szerkezete) önmagában érték, ami egységes, magas színvonalú fejlesztésre szorul. A közterület-fejlesztéssel párhuzamosan az infrastrukturális beruházásoknak is el kell készülniük, mert mind a közlekedés, mind a közművek területén elavult a jelenlegi rendszer. 1. Tematikus cél A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelése 1. Tematikus cél A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelése 2. Tematikus cél A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők életminőségének javítása Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával Kulturális és közszolgáltatást érintő fejlesztések Az akcióterületen érhető el számos fontos közszolgáltatás és egyházikulturális létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal, iskolák, a Megyeháza mint konferenciaközpont, könyvtárak, színház, orvosi rendelők, civil szervezetek irodái, templomok, közösségi házak stb.) Az elmúlt évek fejlesztési programjai ezek közül többet megújítottak vagy a jövőben megújítanak, ami a szolgáltatások színvonalának emeléshez, és a funkciógazdagodáshoz is hozzájárul. 2. Tematikus cél A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők életminőségének javítása Társadalmi kohézió növelése Az akcióterület megújítása együtt kell hogy járjon a társadalmi kohézió erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és gazdaságfejlesztésének záloga. 2. Tematikus cél A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők életminőségének javítása Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával + közvetett módon a többi városrészi cél Forrás: IVS 36

37 A következő táblázat segítségével ellenőrizhető, hogy a Városközpont Akcióterület fejlesztései szervesen kapcsolódnak az IVS célrendszeréhez. 9.számú táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez A Városközpont Akcióterület fejlesztésének részcéljai - ATT Városrészi célok (IVS- Belváros) Tematikus célok - IVS Átfogó cél - IVS 1. tematikus cél 2. tematikus cél Gazdaságfejlesztés Turizmus fejlesztése Közterületek és rekreációs terek fejlesztése Közlekedésfejlesztés Közmű infrastruktúra + fejlesztése Kulturális és közszolgáltatást érintő fejlesztések Társadalmi kohézió növelése Élhetőbb belvárosi lakóépületek Forrás: IVS Végül az alábbi táblázat az IVS V.3.1. táblázatának kivonata, amely az egyes akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztéseket mutatja be. 10.számú táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről Városrész Belváros A megvalósítás pontos helyszíne Városközpont Akcióterület Projektelem, tevékenység megnevezése Belváros funkcióbővítő fejlesztése Akcióterület Belváros 1. akcióterület A megvalósítás tervezett időpontja Forrásszükséglet (millió Ft) Belváros Belváros Erzsébet tér, Kossuth utca Arany János utca nyomvonalának továbbvitele a Hegedűs László utca vonalában a Csongrádi útnál új csomópont kialakítása Bíróság és Földhivatal épületeinek akadálymentesítése Arany J. utcai forgalmi rend átalakítása, híd építése a Kurcán Belváros 1. akcióterület Belváros 1. akcióterület Forrás: IVS Összegzés: az EATT és a jelenlegi ATT dokumentumban érdemi változás nem történt, az EATT e fejezetre vonatkozó megállapításai továbbra is helytállóak. 37

38 3.Helyzetelemzés 3.1.Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése Az akcióterület Szentes belvárosában helyezkedik el. A város településfejlesztési koncepciójának (2005.) stratégiai céljai az életminőség, a gazdaság és az intézményrendszer minőségének javítása. E mentén prioritást a környezet, a humánszféra, a versenyszféra, az idegenforgalom és a szolgáltatás fejlesztése kap. Valamennyi projekt megvalósítása ezeket a célokat szolgálja: Forgalomcsillapított övezetek kialakítása Ady Endre és Petőfi Sándor utcák, körforgalom, épületek homlokzatainak megújítása a környezet fejlesztését és humanizálását jelenti. A Városi Galéria, Diákpince felújítása, Soft programok szorgalmazása a humánszféra fejlesztését segíti elő. Üzletek portáljainak Ady Endre utca, Kossuth tér 5. Fehérház - felújítása partnerek bevonásával a versenyszféra fejlesztésére irányul. A közterületek és zöldfelületek fejlesztése, valamint az összes városképet javító fejlesztés az idegenforgalom fejlesztését is jelenti egyben. A Bíróság és a Civil Központ megújítása a közszolgáltatások színvonalát emeli. A város településszerkezeti terve (2008.) a városfejlesztési koncepció alapján készült. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete év elején hagyta jóvá módosított Településszerkezeti Tervét (TSzT). A 18/2009.(II. 20.) számú KT határozattal módosított 266/2007. (XII. 14.) számú KT határozat szerint az akcióterületre vonatkozó területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati útmutatóban meghatározott kritériumnak. A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van. Ez alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de fejlesztési terület és cél nem található benne. A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a Szent Imre herceg utca nyomvonalában, keleti irányban a Csongrádi úton, valamint keleti irányban a Vásárhelyi úton kerékpárút kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv. Gyalogos utcaként szerepel a Nagy Ferenc utca a Kossuth tér valamint a Horváth Mihály utca között. Az akcióterületen található a város műemlékeinek döntő hányada, a városközpont nagy részét magában foglalja a kijelölt műemléki környezet. Valamennyi projektelem e területen található. Számos épület áll helyi védelem alatt, Bíróság épülete. A projektek megvalósítása után várhatóan gyarapodhat a védett építmények száma az eredeti architektúra visszaállításának köszönhetően Ady Endre utca 1. sz. épület -. Az Ady Endre utca ezen szakasza városképileg védett. Így szerencsés, hogy a homlokzatok egy akció keretében újulnak meg. Szentes Belvárosa a hatályos településszerkezeti terv szerint forgalomcsillapított terület. A tervezett helyi főutak és gyűjtőutak ennek a területnek a peremén haladnak. A szerkezeti tervben foglaltak szerint a belvárosi közlekedésfejlesztés célja, hogy a forgalmat csillapítsák, az átmenő forgalmat a határoló utakra terheljék, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb útvonalat használjon. Az ideális közlekedésfejlesztés érdekében a város korszerű közlekedésfejlesztési koncepciót készíttet. A forgalomcsillapításnak eszköze többek között az itt alkalmazott korlátozott sebességű utcák kialakítása, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet kialakítása a súlykorlátozás, valamint az egyirányúsítás, a csomópontok 38

39 forgalmi rendjének módosítása. Ennek értelmében javasolja a terv a korlátozott sebességű övezet és a parkolási övezet (fizetős) kijelölését az akcióterület terület határán túlnyúlva. A Kossuth Lajos utcát a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig forgalomcsillapított úttá alakítják a közeljövőben, ami elsősorban a csomópontok átépítésével oldható meg. Így a Tóth József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok körforgalmúvá történő átépítése. Az észak dél irányú forgalmat a Sima Ferenc utca és a Vásárhelyi út között két egyirányú útvonalon osztanánk meg: az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca Ady Endre utca, míg a délre tartó forgalom a Tóth József utca Szent Imre herceg utca vonalán haladhatna. A sugárirányban érkező kerékpárutak felől össze kell kötni a belvároson keresztül, hogy hálózatot alkossanak. A meglévő kerékpárutak továbbvezetését illetve összekötését szolgálja a Kossuth Lajos utcai kerékpárút. Az egyirányúsított utakon az ellenirányú kerékpárforgalom számára kerékpársávot kell létesíteni. Szentes város településszerkezeti tervének vonatkozó részlete 7. számú térkép Jelmagyarázat 39

40 8. számú térkép: Szentes város szabályozási tervének részlete 8. sz. térkép Szentes város szabályozási tervének vonatkozó részlete 1. sz. táblázat Szabályozási terv jelmagyarázata 40

41 11. sz. táblázat: a szabályozási terv jelmagyarázata 41

42 A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat (2009.) különös hangsúlyt fektet az épített értékek védelmére, így a szabályozás paramétereinek meghatározása is a városkép védelmében került meghatározásra. Valamint előírja ezen területen a kötelező elemeken kívül anyaghasználat, színkezelés, tömegformálás, illeszkedés szabályait is. A projektek elkészült tervei ezeknek maradéktalanul megfelelnek. A közlekedésfejlesztési célok eléréséhez nem szükséges itt széles utcák kiszabályozása, a közterületstruktúra tovább őrzi a kialakult utcákat és homlokfalaikat. A Városközpont szabályozása általánosan a következő célokat szolgálta: Intenzívebb, városiasabb beépítés kialakulása a belváros területén A gyalogos és biciklis közlekedés szabályozása Az épített és természeti környezet védelme A Belvárosban a meglévő épületek felújítása, átépítése, bővítése és az új épületek integrálása úgy történik, hogy a központ jelenlegi karakterét megőrizze. Ennek megfelelően a szabályozási tervben az övezetek megalkotásakor a jelenlegi állapot megőrzése volt a cél. A DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektelemek típusai: Épületfelújítások: o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség o Diákpince, o Ady Endre utca 1-3 Közterületrendezések: o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás, o Szent Miklós templom környezetének rendezése o Horváth Mihály utcai járda o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig o Evangélikus templom körüli terület o Fehér ház előtti tér o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló o Ady Endre utca 12. számú táblázat: A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez Projektelem Cím Hrsz. Tokácsli (Városi) Galéria felújítása Diákpince felújítása, akadálymentesítése Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára Kossuth L. tér 5. Kossuth L. u. 8. Kurca folyón át 828/1/A/32 829/1/A/3 7931/2 Településszerk ezeti terv Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület Vízgazdálkodási terület Kód Vt-BSZ- K77(12)K- K Vt-BZ- K99(11)8 Védettség Megfelelőség Műemléki környezet Műemléki környezet Megfelel Megfelel - - Megfelel 42

43 Projektelem Cím Hrsz. Településszerk ezeti terv Kód Védettség Megfelelőség 4. Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése Kossuth L. u. a Kurcától a Horváth M. utcáig 5589/1, 5589/2, 5589/3, 5589/4, 5589/5, 22, 848, 5626/1 Közlekedési terület - Műemléki környezet Megfelel 5. Horváth Mihály utca járda építése Horváth Mihály u. 848 Közlekedési terület - - Megfelel 6. Közgé kert felújítása Ady Endre u. 2., 4., Kiss Bálint u /1; 26/2; 27 Településközpo nt vegyes terület Vt-BZ- K7767-K Műemléki környezet Megfelel 7. Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a szabadság térig Petőfi Sándor u. a Kossuth utcától a Szabadság térig 5603/1, 5603/2, 5603/3, 5589/2, 5589/3, 5589/4 Közlekedési terület - Műemléki környezet Megfelel 8. Szabadság tér autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Szabadság tér 5592/2; 5587; 5541/67 Közlekedési terület - Műemléki környezet Megfelel 9. Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Kossuth tér, Ady Endre utca 22, 826 Közlekedési terület - Műemléki környezet Megfelel 10. Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Kossuth L. u. 5590, 5592/2 Településközpont vegyes terület - Műemléki környezet Megfelel 11. Szent Miklós templom környezetének rendezése Kosssuth L. u. 827, 828/6 Településközpont vegyes terület - Műemléki környezet Megfelel 12. Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése Kossuth L. tér /1/A/3, 828/1/A/4, 828/1/A/5, 828/1/A/6, 828/1/A/8, 828/1/A/10, 828/1/A/11, 828/1/A/14, 828/1/A/15, 828/1/A/16, 828/1/A/18, 828/1/A/19, 828/1/A/20 828/1/A/22 Településközpo nt vegyes terület Vt-BSZ- K77(12)K- K Műemléki környezet Megfelel 43

44 828/1/A/23 828/1/A/ Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása Ady Endre u /2, 841 Településközpo nt vegyes terület Vt-BZ- K6634-K Műemléki környezet, védett utcakép Megfelel Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása Civil Tv korszerűsítése, felújítása Kossuth L. tér 5. Erzsébet tér 4. Kossuth L. tér /1/A/ /1/A/7 Településközpo nt vegyes terület Településközpo nt vegyes terület Településközpo nt vegyes terület Vt-BSZ- K77(12)K- K Vt-BSZ- K77(12)K- K Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Megfelel Megfelel Megfelel A településrendezési tervek elősegítik az akcióterület épített értékeinek védelmét, a közterületek rendezettségét, fejlesztik a kerékpáros és egyéni közlekedés helyzetét. A hatályos rendezési tervek és a helyi építési szabályzat megfelelnek az akcióterületi tervben megfogalmazott beavatkozásokkal szemben támasztott feltételeknek, összhangban vannak a végrehajtandó fejlesztésekkel, támogatják azok megvalósulását. Vonatkozik ez a DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektekre, valamint az akcióterületi tervben megfogalmazott, a közszféra és a magánszféra által tervezett projektekre is. 13. számú. táblázat: A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási tervhez 1. Projektelem Cím Hrsz. Petőfi Szálló és Tóth József Színház rekonstrukciója 2. Napház építése Kossuth u. 8. és 10. homlokzat felújítások Szt. Miklós ortodox templom felújítása Szt. Anna katolikus templom felújítása Református parókia felújítása Petőfi utca 2. Kossut h L. u. 8. Kossut h L. u. 8., 10. Kossut h L. u. 4. Erzséb et tér 2. Kiss Bálint utca /5 829/1, /2 20 Településsze rkezeti terv Településköz pont vegyes terület Központi vegyes terület Településköz pont vegyes terület Településköz pont vegyes terület Központi vegyes terület Településköz pont vegyes terület Kód Védettség Megfelelőség Vt-BSZ- K77(12)K- K Vt-BZ- K99(11)8- K Vt-BZ- K99(11)8- K Vk-BV- K8799-K Vt-PZ- K6655 -K Műemlék Műemléki környezet Műemléki környezet Műemlék Műemlék Műemlék Megfelel, építési engedély van. Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel Megfelel 44

45 3.2. Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása A Város a rendszerváltás óta igen komoly erőfeszítésekkel dolgozik a Belváros revitalizációs fejlesztésén előtti években a város fejlődésére jellemzően rányomta bélyegét a tömeges és nem túlságosan esztétikus lakásépítés, szükséges alap-közművesítések, útépítések : Az 1990-es évek során a hazai önkormányzatok többsége elhatározta, hogy a történelmi városközpontot, annak értékeinek megmentésével felújítják, így helyreállítják a történelmi városközpont eredeti funkcióit. Szentes város is ez időben több terv, elképzelés kidolgozásával kezdett hozzá a szűken vett városközpont felújításához, illetve az előző években szanált épületek helyének át-/beépítéséhez. Így került sor a városközpontban két központi iskolánál (Szent Erzsébet és a Kiss Bálint) tornatermek kialakítására (1993), az új sportcsarnok megvalósítására (1996), az Erzsébet tér felújítására (1998), a Kossuth tér részleges átépítésére (2000), a Városháza külső homlokzatának és kupolájának felújítására (2001), köztéri alkotások elhelyezésére, felújítására, áthelyezésére. (Kossuth Lajos, Horváth Mihály, I. világháborús emlékmű felújítása, II. világháborús emlékmű felállítása, Fortuna szobor a Posta mellett, 2 db díszkút) : A pályázati projektet közvetlenül megelőző években folytatódott a lépésrőllépésre történő szerves városrehabilitációs tevékenység. A városközponti funkciók újraélesztésével szemben jelentkező igény eredményezte a Szt. Miklós tér és a Nagy Ferenc utca díszburkolatának kiépítését, a sétáló utcán a közvilágítás felújítását dísz-kandeláberek elhelyezésével, továbbá játszóterek felújítását, a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes rekonstrukcióját (2005). Nagy anyagi áldozattal sikerült megoldani a volt Megyeháza külső és belső felújítását ( ), a romokban heverő Gólyás ház (Petőfi u. 4.) helyreállítását (2006) (Művészetek Háza). Szentes belvárosában 2005-ig különböző pályázati források segítségével részleges városmegújítás zajlott, de ez leginkább csak az épített környezetre terjedt ki, a gazdaságot, a helyi közösséget kevéssé érintette ben a Regionális Fejlesztési Operatív Program 2.2. Városi területek rehabilitációja c. intézkedés keretében meghirdetett pályázatán elnyert több mint 896 millió forintból a Református Nagytemplom teljes felújítására (kivéve orgona) került sor. A templom közvetlen szomszédágában (Kossuth tér 4.) található, egyházi tulajdonban lévő, addig kihasználatlan épület átalakításával idősek otthona épült, ami a térség évek óta fennálló szociális problémájára jelentett megoldást. Az idősek otthonában 50 idős ember bentlakásos elhelyezésére és 30 fő nappali ellátására nyílt lehetőség, az intézményben 31 új munkahely jött létre. A két épület felújítása mellett befejeződött a Kossuth tér rekonstrukciójának utolsó szakasza, megszépült a Szentes történelmi városképét őrző épületekből álló Kiss Bálint utca, valamint javult a Kossuth tér közvetlen környezetében található zöldfelületek aránya is. A fejlesztés hozzájárult a történelmi városközpont megújulásához, az idegenforgalom fejlődéséhez és hozzájárult a város régióban betöltött kulturális és közösségi szerepének erősítéséhez. A projektnek közvetlenül kimutatható gazdasági hatásai közül említést érdemel, hogy 30 új munkahely jött létre. Az akcióterület építészeti értékei közül néhány alapelemnek a megújítása megtörtént, azonban ez csak az első lépés volt a Belváros komplex megújítása felé vezető úton. A korábbi 45

46 eredmények megőrzése, és a további hosszú távú célok elérése érdekében további integrált beavatkozásokra van szükség. Az alábbiakban összefoglaljuk az akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projekteket és azok költségvetését 14.számú táblázat Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése Pályázó neve Projekt célja Megvalósítás helye Támogatás (e Ft) Költség (e Ft) Szentes Város Művészetek házának Szentes Önkormányzata kialakítása - Szentes város központjában található műemlék jellegű épület (Gólyás ház) felújítása és turisztikai jellegű hasznosítása: Művészetek Házának kialakítása, valamint rendezvényszervezés, marketing anyag készítés (2005) Szentes Város Szentes városközpontjának Szentes Önkormányzata Szentes Város Önkormányzata rehabilitációja (2005) Szentes város bekapcsolása a nemzetközi Euro Velo útvonalba avagy a Szentes-Csongrád kerékpárút szentesi szakaszának megépítése (2005) Szentes Forrás: Szentes Város Önkormányzat A részlegesen megújult városközpont arculatán további beruházásoknak kell javítaniuk. Az akcióterület egyik legértékesebb épülete, a Petőfi Szálló. Ugyanakkor a főtér és a környéke vizuális képét erősen romboló Kossuth tér 5. sz. alatt álló épület (a Fehér Ház ) teljes átalakítást igényel, mivel e nélkül a korábbi felújítások nem érik el a céljukat. Az 1970-es évek ipari építészetére jellemző anyaghasználat, építészeti szerkesztés és épület elhelyezése (különösen a mellvédje) konfrontálódik a hagyományos városias építészeti környezettel. Túl azon, hogy a teret beszűkítő telepítése nem szerencsés, építészeti arculatának darabossága elüt a központi terek amúgy nagyvárosias arculatától. A közlekedési rendszer átalakításával párhuzamosan szükséges a járdák burkolatának részleges cseréjére, kerékpárutak kialakítására, az éjszakai világítás modernizálására, mert e- nélkül az akcióterületből nehezen válik igazán attraktív centrum. Az akcióterület szomszédságában megelőző városrehabilitációs tevékenységek pontszerűen zajlottak az elmúlt évek során. Az ezredfordulón átépítésre kerültek a ligeti Strand kiszolgáló helyiségei, új élménymedencék létesültek. A városközponti fejlesztésekkel párhuzamosan ezzel egy időben az egész városra kiterjedően nagyarányú szennyvízhálózat kiépítések voltak, amelyek 2009-ben befejeződtek. A város területein lévő panel épületek energiatakarékos felújítása, esztétikusabbá tételének folyamata, az ingatlanok tulajdonosainak és egyéb pályázati források bevonásával már több éve zajlik között 52 önkormányzati bérlakás épült az akcióterület közvetlen közelében. 46

47 Összességében elmondható, hogy az akcióterületen és környezetében megvalósult városrehabilitációs fejlesztések az elmúlt tíz évben, a történeti belváros funkcióinak megőrzése és bővítése érdekében zajlottak le. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat korábban a regionális pályázatok alkották, melyek a közeljövőben további beavatkozásokra adnak lehetőséget. Az akcióterület nagysága és funkcióinak sokfélesége további beavatkozásokat kíván. 9. számú térkép Megvalósult beruházások az Akcióterületen

48 15. számú táblázat Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN MEG- PROJEKT CÍM HRSZ VALÓSU FORRÁS MEGNEVEZÉSE LÁS ÉVE Iparosított épületek energiatakarékos felújítása Útépítések: Kossuth tér / Magán, Önkormányzati és BM támogatás Ady E., Horváth M., Petőfi u. és Ifjúsági stny Területfejl. + önkorm. Horváth M.Gimn. könyvtár építése Szent Imre herceg u Önkormányzatok: városi, megyei Vármegyeháza külső belső Kossuth tér Címzett támogatás és felújítás önkormányzati saját erő Kossuth tér újjáépítése, Kossuth tér Területfejlesztés és Horváth Mihály szobor önkormányzati saját erő áthelyezése Városháza külső Kossuth tér Területfejlesztés és homlokzatának és kupolájának önkormányzati saját erő felújítása Játszótér építése (Mici-Mackó) Rózsa Gábor 828/ Önkormányzati saját tér forrás Gólyásház helyreállítása Petőfi u / PHARE CBC és 2005 önkormányzati saját erő Szt. Miklós tér díszburkolat Szt. Miklós tér 828/ Területfejlesztésés önkormányzati saját erő Nagy Ferenc utca Nagy Ferenc u Területfejlesztés díszburkolat, közvilágítás és önkormányzati saját BERUHÁZÓ Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat erő Chicago Étterem építés Nagy F. u Magánberuházás Spectrum 2002 Kft. I. Világháborús emlékmű Erzsébet tér 5626/ Önkormányzati saját erő Önkormányzat felújítás Művelődési Központ Tóth J. utca Területfejl. + önk. Önkormányzat homlokzat felújítás Autóbusz pályaudvar felújítása Szabadság tér Tisza Volán Tisza Volán 2006 Horváth M 4-6. üzletek, Horváth 831/ Magánberuházás Társasház lakások építése Mihály u Kiss B utca-munkácsy sarok Kiss B. u / Magánberuházás Társasház lakásépítés Munkácsy 3. Mozi felújítása Nagy F. u NKÖM + önkorm. Önkormányzat Kurcán úszóműves levegőztető (szökőkút) Református Nagytemplom teljes felújítása Református Idősek otthona kialakítás Kiss Bálint utca burkolat és közvilágítás felújítás Buszöblök, buszvárók Városi szakasz Önkormányzati saját erő Önkormányzat Kossuth tér Kossuth tér Kiss Bálint utca Szentes, Kistérség ROP, BM önerő és önkormányzati saját erő ROP, BM önerő és önkormányzati saját erő Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség és Önkormányzat Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség és Önkormányzat Önkormányzat ROP, BM önerőés önkormányzati saját erő 2010 DAOP Önkormányzat 48

49 Kossuth u. Szegvári út és Nagyhegyszéli út felújítása Kossuth u. Szegvári út és Nagyhegyszéli út 1154/2 4660/2 3963/ / DAOP+EU önerő Önkormányzat Farkas M. utca felújítása Farkas M. u TEUT Önkormányzat 826 Kossuth u. D oldal járda Kossuth u. 4660/ TEKI Önkormányzat felújítása Kossuth u. É oldal járda Kossuth u. 1147/ 2010 TEKI Önkormányzat felújítása 24 Klauzál Gábor Általános Iskola felújítása Klauzál u ROP, ÖM önerő és önkormányzati saját erő Önkormányzat 16. számú táblázat 2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen 2000 ELŐTT MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN MEG- PROJEKT CÍM HRSZ VALÓSU FORRÁS MEGNEVEZÉSE LÁS ÉVE Szent Erzsébet Általános Iskola tornaterem Erzsébet tér , Céltámogatás és önkormányzati saját erő Kiss Bálint Általános Iskola tornaterem Kossuth tér Céltámogatás és önkormányzati saját erő Erzsébet tér felújítása Erzsébet tér 5626/ Területfejlesztés és önkormányzati saját erő Vállalkozói Központ kialakítása Szentes első ártézi kútjának újjáépítése Kurca rehabilitáció, kotrás és partrendezés BERUHÁZÓ Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Kossuth tér / Önkormányzat Önkormányzat Luther tér 1998 Önkormányzati saját erő Önkormányzat Városi szakasz KKA és Önkormányzat Önkormányzat Forrás: Szentes Város Önkormányzat 49

50 10. számú térkép Megvalósult beruházások az akcióterületen környezetében Megvalósult beruházások listáját lásd a sz. táblázatban. 50

51 3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Népesség számának alakulása Szentes demográfiai viszonyait csak a várost körbevevő kistérség településeinek demográfiai helyzetének figyelembe vételével együtt érdemes vizsgálni. A szentesi kistérség és a város lakossága is lassan csökken. A kistérség lakosságszáma 1990-ben még fő volt, míg 2008-ban fő élt a kistérség nyolc településében. A szentesi kistérség településeinek népességszáma 17. számú táblázat Szentesi kistérség településeinek népességszáma Település * Árpádhalom Eperjes Derekegyház Nagymágocs Fábiánsebestyén Nagytőke Szentes Szegvár Összesen Forrás:KSH *:Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH. A szentesi kistérséghez tartozó települések népességszámának csökkenése 1990 és 2008 között (%) 3. számú ábra 35 32, ,42 19,08 12,96 12,37 10,48 10,12 9,98 Eperjes Nagytőke Árpádhalom Nagymágocs Derekegyház Szentes Fábiánsebestyén Szegvár 51

52 3/A számú ábra a Szentesi Kistérség településeinek népességszáma között Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH. Szentes városának népességszáma is csökkenőben van, jelenleg nem éri el a főt. A népességcsökkenés eredményeként a kistérség a népesség csaknem 12%-át elvesztette az elmúlt 20 év alatt, elsősorban a munkaképes korúak elvándorlása következtében. A régiós és megyei adatok figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki a Szentesi kistérség és Szentes városának helyzete: régiós összehasonlításban a kistérség és a város is a legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján (a Szentesi kistérség lakónépességének fogyása háromszorosa a megyei értéknek a vizsgált időszakban). E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül csak Csongrádot érintette súlyosabban a népességveszteség az elmúlt 10 évben (5%), míg Szentes a második legkedvezőtlenebb helyzetben van a 4,2%-os csökkenéssel. Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok figyelmeztetőek. A településnek különös figyelmet kell fordítani a népességet érintő változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tenni a kedvezőtlen folyamatok lassítása, megfordítása érdekében. A kistérség belső perifériára szorulásának megakadályozása érdekében van szükség átgondolt városfejlesztési stratégiára. A megalapozott városfejlesztési beavatkozásokkal növelhető a települése népességmegtartó és vonzereje, ennek eredményeként megállítható a népességszám további fogyása. 52

53 Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói 18. számú táblázat Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói Mutató megnevezése Szentes összesen Belváros Városközpont Akcióterület Lakónépesség száma fő fő fő* (PH 2010) Állandó népesség száma fő fő fő* (PH 2010) Migráció 641 fő 234 fő 31 fő Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,5 % 17,3 % 22,1 % Lakónépességen belül évesek aránya 62,4 % 64,2 % 59,0 % Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,1 % 18,5 % 18,8 % Népsűrűség 89 fő/km fő/km fő/km 2 Forrás: KSH évi Népszámlálás adatok, Polgármesteri Hivatal Népesség nyilvántartás A belváros, és azon belül különösen az akcióterület a városi átlagnál jobb társadalmidemográfiai mutatókkal rendelkezik (18. táblázat, 3. és 3/A sz. ábra). A szentesi városközpont megújításának szükségességét demográfiai szempontból éppen az támasztja alá, hogy a városközpontban mint a város gazdasági és társadalmi megújulásának lehetőségét magában hordozója városrész megvalósuló fejlesztések nemcsak gazdaságilag fejtenek ki katalizátorhatást a város többi részére. A város egésze által nyújtott kedvezőbb lakhatási feltételek kedvezően hatnak Szentes népességmegtartó erejére. A kedvezőbb demográfiai helyzet - munkaképes korú népesség számának és arányának növekedése, pozitív vándorlási egyenleg, stb. - szükséges feltétel a fenntartható városfejlődés szempontjából. Szentes város össznépességének 3,5 %-a, az akcióterületet is magában foglaló Belváros fős lakó népességének 11,7%-a lakik az akcióterületen. Az akcióterület népsűrűsége magas (3138 fő/km 2 ), ami alföldi, hatalmas és ritkán lakott határral bíró településről lévén szó, kimondottan előnyösnek mondható. A terület vándorlási egyenlege pozitív, ami a városra jellemző népességcsökkenés ismeretében rendkívül pozitívnak mondható. A lakónépesség száma 2001-ben 908 fő volt, 2011-ben pedig 1125 fő. Tehát tíz év alatt évi 23,9%-kal nőtt a népesség. A pozitív vándorlási egyenleg mögött részben az utóbbi 15 évben megvalósult lakásépítési projektek állnak, aminek köszönhetően fiatalabb, magasan kvalifikált népesség költözött be a területre. Az akcióterület népességének korösszetétele kissé fiatalosabb, mint a Belváros vagy Szentes egészében, a gyermekkorúak aránya valamivel nagyobb, a 60 éven felülieké kissé alacsonyabb a városi átlagnál (2. ábra). Mindez annak köszönhető, hogy a belváros és azon belül az akcióterület meglehetősen vonzó a fiatalok számára (funkciógazdagág (közeli iskolák és munkahelyek), magasabb presztízsű lakókörnyezet stb.). 53

54 4. számú ábra Az akcióterület demográfiai helyzete jobb a városi átlaghoz képest. A fiatal korcsoport magasabb arányú jelenléte, a lakásépítések következtében beköltöző középkorú korcsoport mind a városközpont vonzerejének bizonyítéka. A további beavatkozás a lakónépesség szempontjából kedvező az akcióterület és a városközpont népességmegtartó erejének megtartása érdekében Gazdasági helyzet Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és már a 19. század végén hazai viszonylatban jelentős népességgel bíró város közigazgatási, oktatási és részben gazdasági központját öleli fel. Ebből kifolyólag a többi városrészhez képest nagyobb funkciógazdagság jellemző a területre. A gazdasági helyzet tehát relatív értelemben kedvezőbb, mint a város egészében. Az akcióterület gazdasági helyzetének megértéséhez első lépésben szükséges megvizsgálnunk azt, hogy hol helyezkedik el Szentes nagyobb térségi szinten belül, továbbá melyek annak a városnak a gazdasági jellemzői, amelynek a fejleszteni kívánt akcióterület az igazgatási és részint gazdasági központja. 54

55 A szentesi kistérség gazdasági helyzete A szegedi és a hódmezővásárhelyi után a szentesi kistérségben működik a legtöbb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség ugyancsak a harmadik helyen áll a megyében. A regisztrált- és működő vállalkozások számában a kistérségben tapasztalható tendencia a térségi központban is tetten érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, ben mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának közel stagnálásáról beszélhetünk. A lezajló folyamatok párhuzamossága különösen szembeötlő, ha a os időszakban a regisztrált illetve működő vállalkozások számában végbemenő folyamatot vizsgáljuk. Míg ugyanis 2005-ben a kistérségben 4044 darab, Szentesen pedig 3292 darab regisztrált vállalkozásról beszélhetünk, addig egy évvel később a KSH adatbázisa szerint ez az érték 3840 darab illetve 3119 darab. Miközben tehát kistérségi szinten a csökkenés közel 10 százalékos, addig Szentesen csupán ennek fele, valamivel több mint 5 százalék. Ennek egyik oka, hogy a térségben relatív magas a közfoglalkoztatásúak rétege, amelyeknél szabályozási okok miatt az alapmunkakörön túli túlmunkát kényszervállalkozás keretében látták el. A szabályozás megváltoztatása miatt ezek a kényszervállalkozások megszűntek és a tevékenységeket munkaviszonyban látják el. Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így, de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével járhatott. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a társas vállalkozások aránya Szentesen elmarad a megyei átlagtól, hiszen míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe. E negatív képet árnyalja ugyanakkor a Szentesen a működő vállalkozások száma kapcsán bizonyos ágazatok esetében bemutatott tendencia, vagyis a vizsgált időszakban tapasztalt kiemelkedően dinamikus bővülés. Szentes gazdasági helyzete Az ezer lakosra jutó adózók száma Szentesen 453 fő, ami Szegedével megegyezik, és jóval magasabb a megyei városok átlagánál. Az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem és személyi jövedelemadó tekintetében csak a két megyei jogú város mutat kedvezőbb képet. 55

56 Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban 19. számú táblázat Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban Város Az ezer lakosra jutó adózók száma Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem személyi jövedelemadó Ft Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes (2007 évi) Szentes (2008 évi) Átlag Forrás: Szentes Város Önkormányzata Szentes és környékének gazdasági struktúrája az 1990-es évek elején átalakult. A régi nagyobb vállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A regisztrált vállalakozások számának alakulásának adatsorait böngészve látható, hogy a tercier (szolgáltató)szektor abszolút vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a városban, de a helyi adottságok által meghatározott mezőgazdasági termelés sem elhanyagolható ben az áfa törvény változásával összefüggésben szembeötlő a mezőgazdasági vállalkozások számának bővülése. A szentesi iparra a stagnálás jellemző, míg a szolgáltatás kategóriájába tartozó vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat (20. sz. táblázat). Szentes város vállalkozásainak általános adatai 20. számú táblázat Szentes város vállalkozásainak általános adatai Regisztrált vállalkozások száma ipar, Év mezőgazdaság szolgáltatás építőipar ebből: ezer összesen társas lakosra ágban Forrás: VÁTI.TEIR Rendszer A szentesi vállalkozások által befizetett iparűzési adó mennyisége folyamatosan növekszik. Míg ez az összeg 2004-ben közel 561 millió forint volt, addig 2007-ben már mintegy 862 millió Forint értékben fizettek a városban működő vállalkozások helyi iparűzési adót. A növekedés mértéke meghaladja az 50 százalékot. 56

57 Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult az iparűzési adót fizető vállalkozások száma. Az önkormányzat adatbázisa alapján a cégek száma a 2004-es 1085 darabról 2007-re 1434 darabra nőtt, vagyis jelentősen bővült a helyi iparűzési adót fizetők köre. A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft 21. számú táblázat A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft Megnevezés Építményadó Idegenforgalmi adó Magánszemélyek kommunális adója Iparűzési adó Összesen Forrás: Szentes Város Önkormányzata A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen ( ) 22. számú táblázat Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft) Adóév Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft) Forrás: Önkormányzati adatbázis Belváros Városrész A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások (bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek, valamint a vendéglátóhelyek képviseltetik magukat itt nagyobb számban es önkormányzati adatok alapján fontos ágazatok továbbá a mezőgazdaság és az építőipar. Belváros városrészi adatok gazdaság 23. számú táblázat Belváros városrészi gazdasági adatai Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi Érték 86 db 17 db 2 db Forrás: Önkormányzati adatbázis 57

58 Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül kettő működik, és igen jelentős a kiskereskedelmi üzletek száma, hiszen a Belváros városrészben működik Szentes összes kiskereskedelmi üzletének több, mint fele, közel 52 százaléka. Amint az alábbi ábrából is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között dinamikusan bővült ben ez a változás lényegesen emelkedett. Vélelmezzük, hogy ennek hátterében a gazdasági társaságokról szóló törvény változása áll, amely a cégalapítást jelentősen leegyszerűsítette. További magyarázatot jelenthet, hogy a reálkeresetek országos alakulása a társadalmat kiegészítő jövedelemszerzésre inspirálja, melynek következtében az alternatív jövedelmek szerzéséhez szükséges vállalkozás indítások állhatnak. 5. számú ábra Működő vállalkozások száma Forrás: Önkormányzati adatbázis Míg 2004-ben kevesebb, mint 700 vállalkozás működött a Belvárosban, addig ez a szám 2009-ben már 2321 darab volt, a növekedés tehát mintegy 335 százalékos. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 321 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a Belvárosban, addig ez a szám 2007-re 445 darabra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Belvárosban működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó 175 millió forintról közel 242 millióra nőtt. Bankok: o OTP Bank Zrt., o Kereskedelmi Bank Zrt., o Postabank Zrt., o ERSTE Bank Hungary Zrt., o Raiffeisen Bank Zrt., o CIB Bank Zrt., o UniCredit Bank Hungary Zrt., o Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, o Szentesi Hitelszövetkezet, o Provident Pénzügyi Zrt. 58

59 Biztosítók o Allianz Hungária Biztosító Zrt., o Generali Providencia Biztosító Zrt., o ING Biztosító Zrt., o Groupama Garancia Biztosító Zrt. Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt. székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt., Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank. Az akcióterület gazdasági helyzete Az akcióterület vállalkozásait tekintve megállapíthatjuk, hogy azok közt legnagyobbrészt szolgáltató jellegű vállalakozásokat találunk. A vállalkozások száma az akcióterületen ben 381 db volt, ami a településen működő összes vállalkozás 16,4 %-a. A vállalkozások száma az akcióterületen években növekedett, ezt követően visszaesés, majd újbóli növekedő tendencia volt tapasztalható. A vállalkozások száma az akcióterületen 24. számú táblázat Szentes Város vállalkozásainak száma Év Működő Társas Egyéni na na na na na na na na 2008 *TEIR *TEIR /A számú táblázat Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme Év Vállalkozások száma Növekedés üteme % n.a , , , , , ,3 Forrás Önkormányzati adatbázis A TEÁOR évi- adatok alapján elmondható, hogy gazdasági szolgáltatást 14 vállalkozás nyújt, ingatlanügyekkel és pénzügyi közvetítéssel vállalkozás foglalkozik. A kiterjedt, sűrű beépítésű belvárosi zóna nem teszi lehetővé mezőgazdasági és jelentősebb ipari tevékenység megtelepedését. 59

60 Az akcióterület vállalkozásai egyre nagyobb adóalappal rendelkeznek, és ebből kifolyólag egyre nagyobb a befizetett helyi iparűzési adó értéke is, ami 2007-ben csaknem 90 millió Ft volt. Az akcióterület legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozásai a szolgáltató szektorba tartoznak, amelyek közül a legfontosabbak a távközlés, a pénzügyi szolgáltatás valamint az ingatlanügyek. A város tíz legnagyobb helyi adófizető vállalkozásából 1 működik az akcióterületen (Invitel). Ennek a cégnek a befizetett iparűzési adója 2007-ben Ft volt, így ez a vállalkozás adja a befizetett iparűzési adó 21,8%-át. Az akcióterület vállalkozásainak száma, az összes adóalap, és a befizetett iparűzési adó mértéke valamint ennek növekedési üteme 25. számú táblázat Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme Vállalkozás (db) Összes adóalap (Ft) Összes helyi iparűzési adó Az iparűzési adó növekedési üteme - 8,7 18,6 7,8-13,2-3,5 Forrás: Önkormányzati adatbázis A táblázatból megállapíthatjuk, hogy az iparűzési adóbevételek bővülése folyamatos, évről évre látjuk annak bővülését. Kiemelkedő esztendő volt a évi, amikor az iparűzési adóbevételek 18,6%-kal nőttek re azonban több mint 10 százalékpontos visszaesés volt megfigyelhető. A csökkenő tendencia a világgazdasági recesszió hatására a 2008, években is folytatódik, bár a csökkenés mértéke 2009-re javuló tendenciát mutat. E tendencia figyelmeztető jel lehet a közeljövőre nézve is, és a stratégia szükségességét emeli ki. Az akcióterület gazdasági fontosságát mi sem mutatja jobban, hogy az akcióterület vállalkozásai által befizetett iparűzési adó az egész városban beszedett iparűzési adónak több mint 10%-a. Év Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma a városban 26. számú táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen ( ) Kiskereske delmi üzlet összesen Ebből Ebből: étteremcukrászda élelmiszerüzlet és áruház összesen ruházati üzlet festékek, vasáruk, barkács és építési anyagok üzlete jármű üzlet üzemanyag telep Kiskereskedel mi üzlet tízezer lakosra Gyógyszertár Vendéglátóhely Forrás: Önkormányzati adatbázis és Vendég látóhely tízezer lakosra 60

61 26/A számú táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen ( ) Év Kiskeres kedelmi üzlet összesen Ebből Ebből: étteremcukrászda élelmiszerüzlet és áruház összesen ruházat i üzlet festékek, vasáruk, barkácsés építési anyagok üzlete jármű üzlet és üzemanyag telep Kiskeres -kedelmi üzlet tízezer lakosra Gyógy - szertár Vendéglátóhely Vendég látóhely tízezer lakosra Forrás: Önkormányzati adatbázis Megállapítható, hogy Szentesen 2006-tól 2009-ig mindösszesen 57 kiskereskedelmi üzlettel lett kevesebb, ami jelentős csökkenés, és az akcióterületen is található üres üzlet, ahol megszűnt a tevékenység. A csökkenést jelentős mértékben indokolja, hogy a korábbi tradíciók, amelyek az ún. kisboltokat helyezték a bevásárlási preferencia élére, mára átrendeződtek a multinacionális üzletek betelepedésével. Az ilyen jellegű vásárlói igény csökkenése lokálisan természetes módon vezet az üzletek bezárásához. A kereskedelmi egységek tartalmát tekintve pozitív elmozdulás tapasztalható a kereskedelem irányából a vendéglátás felé. E jelenség a város egészére és az akcióterületre is igaz. E trend alátámasztja az élhető városközpont kialakításának ideológiáját, hiszen a gazdasági átrendeződés természetes folyamatát erősítik tovább a tervezett beavatkozások is. Szentes belvárosa hagyományosan helyet ad a gazdasági irányító funkcióknak. Az akcióterületen 18 iroda működik a legváltozatosabb profillal (bankok, biztosítók, média, illetve egyéb magánvállalkozások irodái). A sűrű beépítés miatt csak egyetlen raktár található a vizsgált városrészben. A következő térképen látható, hogy a kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók az Akcióterület keleti részére koncentrálódnak, elsősorban a Petőfi Sándor és az Ady Endre utca észak-dél irányú tengelyben vannak jelen, valamint az arra merőleges Nagy Ferenc sétálóutcában és a Kossuth utca Szent Miklós tér körüli részén. 61

62 A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák: 11. számú térkép A Belváros a jövőben a turizmus igazi központja lehet, ugyanis turisztikai látnivalókban meglehetősen gazdag. A templomok és középületek építészeti együttese jelentős vonzerőt képez. Ugyanakkor az idegenforgalom infrastruktúrája jelenleg még hiányos, a városnak nincs igazán magas színvonalú szállodája, és alacsony a szálláshelyek száma is. Az akcióterület ma még nem turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai kedvezőek. Hiányzik a szállodai kapacitás, ami a Petőfi Szálló magas színvonalú felújításával a jövőben, az önkormányzat által menedzselt akcióterületi fejlesztés eredményeinek hatására létrejön. 62

63 Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterület gazdasági szerepe a városon belül nagy, jelentős súlyt képvisel a város gazdaságában, a kiskereskedelem igen fontos központja. Ugyanakkor a gazdaság nem kellően diverzifikált, kevés a nagy hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás és számottevő hányadot tesz ki az alapvető cikkek (élelmiszerek, ruházat) kereskedelme. Napjainkban az idegenforgalom háttérbázisa gyakorlatilag teljesen hiányzik, amiben változást hozhat a turisztikai funkció megerősödése. Jelenleg kevés a színvonalas szálláshelyek száma is, de ez a szám szintén változhat a gazdaságfejlesztést célul kitűző városfejlesztés eredményeként. A pályázati projekt megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy Szentes belvárosa a számottevőbb turizmus számára alkalmassá váljon. Az egységes, műemlékekben gazdag vonzó épített környezet, a kiszolgáló funkciók bővítése, megerősítése szükséges alapfeltétel a szállásférőhelyek, vendéglátóhelyi kapacitásbővítés számára. Az akcióterület Szentes igazi city-jévé azonban csak akkor válhat, ha a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű kiskereskedelem telepszik meg a területen, ha nő az irodák száma és ezáltal a szentesi gazdaság igazi központjává válik a terület. Ehhez azonban újabb funkciókra, a népesség- és tőkevonzó képesség növelésére van szükség. A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek: 27. számú táblázat A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek ÉPÜLET CÍME HRSZ JELLEGE FUNKCIÓ TULAJDONOS ÜZEMELTETŐ Kossuth L. u /3 vendéglátó Páterház panzió és étterem magán magán Nagy Ferenc u vendéglátó Chicago étterem magán magán Nagy Ferenc u vendéglátó Kávéház magán magán Petőfi S. u. 7/a 5618 vendéglátó Galéria Kávézó és Étterem magán magán Szent Imre H. u vendéglátó Pizzéria magán magán Ady E. u /2 vendéglátó Belvárosi Klub Étterem magán magán Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák: 28. számú táblázat Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben MEGNEVEZÉS TULAJDONOS MENNYISÉG (db) önkormányzat 21 db üzletek Magán 82 db irodák önkormányzat Magán 18 db 10 db Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal 63

64 A turizmus helyzete Szentes turisztikai adottságai a hazai átlagnál jobbak, a település és azon belül az akcióterület turisztikai látnivalókban gazdagnak mondható. Ugyanakkor az idegenforgalom infrastruktúrája felettébb hiányos, a városnak nincs igazán magas színvonalú szállodája, és alacsony a vendéglátó egységek (éttermek, vendéglők) száma is. Az akcióterület nem turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai nem mondhatók kedvezőtlennek. Itt is hiányzik a szállodai kapacitás, ami nélkül egyetlen belváros sem képes igazi települési, sőt térségi központtá fejlődni. A város egészében többfajta olyan turisztikai adottság van, ami kedvező feltételeket kínálhat a szabadidő eltöltéséhez. Szentes melegvizes gyógyfürdővel, attraktív belvárosi épületegyüttessel rendelkezik, a város környéke igazi alföldi táj, az itt levő vízi és tanyavilág a jövő turizmusának letéteményese lehet. Szentes legvonzóbb turisztikai célpontjai részben az akcióterületen kívül, de ahhoz nagyon közel helyezkednek el. Kiemelkedő turisztikai vonzerőt képvisel a Termál Gyógyfürdő. A 350 fő befogadóképességű fürdőt 2004-ben jelentősen modernizálták, napjainkban a vendégforgalom újra növekszik. A természeti látványosságok közül kiemelendő az 1953-ban helyi természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi-liget, amely a város szívében fekszik, alig 500 méterre a központtól. A Kurca által övezett liget 1869-ben készült el. Itt található a városi strandfürdő, aminek jelentősége a Termálfürdőnél is nagyobb. A vendégforgalom dinamikus növeléséhez elengedhetetlen magas színvonalú szálláskapacitás kiépítése, és a fürdő vonzerejének növekedése szorosan összekapcsolódik Szentes és környéke más idegenforgalmi adottságának megfelelő fejlesztésével. Az akcióterület építészeti látványosságai közül kiemelendő a római katolikus barokk Szent Anna templom, a nemrégiben gyönyörűen felújított klasszicista református nagytemplom, ami egyben hazánk második legnagyobb befogadóképességű kálvinista temploma. A belváros jellegzetes épülete a szecessziós, átépítés alatt álló Petőfi Szálló illetve a volt Megyeháza, ami jelenleg konferenciaközpontként működik (a műemlékek listáját lásd a környezeti értékek bemutatását taglaló fejezetben).. A részben az akcióterületre koncentrálódó turisztikai lehetőségeket jelenleg nem megfelelően aknázza ki a város. Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma csak lassan növekszik ben a városban összesen 230 db férőhely volt, míg 2006-ban ez a szám 359, 2007-ben 363 db volt. (29. sz. táblázat). Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen 29. számú táblázat Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Év férőhely Vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka Egy férőhelyre jutó vendég éjszaka férőhely Vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkod ási idő, éjszaka egy szállásadó ra jutó vendégéjszaka ,7 72, ,5 180, ,9 64, ,4 260,7 Forrás:KSH, Önkormányzat 64

65 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1999 és 2006 között éjszakáról éjszakára nőtt, vagyis a bővülés közel két és félszeres. Ugyanakkor 2007-re már csökkent a vendégéjszakák száma, mégpedig jelentősen, csaknem 3000 éjszakával. A szentesi idegenforgalom fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy az akcióterület gazdasági élete diverzifikálódjék. E célt szolgálja a Petőfi Szálló felújítása. Ugyanakkor az ATT-ben foglalt tevékenységek (zöldterület-fejlesztés, homlokzat felújítás, forgalomcsillapítás stb.) együttesen eredményezhetik azt, hogy a látnivalókban gazdag belváros vonzó turisztikai célponttá váljék Társadalmi helyzet A következő fejezetekben bemutatásra kerül a társadalom több olyan jellemzője, amely közvetetten alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le a társadalom helyzetére, státuszára vonatkozóan. A helyi társadalom állapotát leíró mutatók alapján megállapítható, hogy Szentes városközpont akcióterület helyi társadalmi állapota a Belváros presztízsének megfelelően kedvezőbb képet mutat, mint akár a teljes Belváros, és különösen, mint amit a város más részeinek átlagos társadalmi állapota mutat. Árnyalja azonban a képet a segélyezettek magas aránya, amely rávilágítja a figyelmet a további fejlesztések szükségességére. Mint bármelyik más város belvárosának, Szentesnek is a kvalifikált, magas iskolai végzettséggel rendelkező, tehetősebb társadalmi csoportok lakhelye az akcióterület, amely magában hordozza a megújulás lehetőségét, kedvező alapot biztosít a fejlesztések számára. A gazdaságilag aktív népesség aránya sokkal magasabb, mint Szentes más városrészeiben. 65

66 Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat a következő táblázat tartalmazza, összehasonlításban a Belváros és Szentes egészével. 30. számú táblázat Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok Mutató megnevezése Szentes Belváros Akcióterület Lakónépesség száma (1125*) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 28,2 21,8 20,7 10,4 15,6 22,2 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5 8,1 12,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,2 39,2 34,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 16,3 13,2 10,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 55,5 57,3 61,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,8 37,0 38,9 877 Állandó népesség száma (*1069) Forrás: KSH Népszámlálás adat, *Szentes Város Önkormányzata Népesség nyilvántartás Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Az akcióterület társadalmi helyzetének meghatározása szempontjából közvetlen indikátorként használhatók a társadalom oktatási, iskolázottsági helyzetére vonatkozó adatok. A városközpont népességén belül az alacsony iskolai végzettségűek azaz a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya kedvezőbb nemcsak Szentes, de a belváros egészénél, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jóval magasabb a városi átlagnál, ugyanis a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből a település egészét tekintve 10,4%, míg az akcióterületen 22,2% (6. ábra). 6. számú ábra 7. számú ábra Aktív korúak ( évesek ) mutatói Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányába n ,2 39,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 30 22, ,2 34,1 21,8 20,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya ,4 15, ,3 13,2 10,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 0 Szentes 1. Belváros Akcióterület 0 Szentes 1. Belváros Akcióterület Forrás: KSH Népszámlálás adat 66

67 A gazdasági aktivitás mutatója magasabb a városi átlagnál, míg a munkanélküliség szempontjából kedvezőbb helyzetben van az akcióterület, mint Szentes egésze. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a éveseken belül csupán 34,1%, szemben a 40,2%-os városi átlaggal. A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb (5,5%), mint a városi átlag (5,8%). Az egyedül élő idősek aránya nem magas, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városra jellemző aránynál alacsonyabb. Foglalkoztatottsági mutatók Szentesen, a Belvárosban és a Városközpont Akcióterületen 8. számú ábra Foglalkoztatási helyzet az aktív korcsoporton belül ,2 39,2 34,1 55,5 57,3 61,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 0 Szentes 1. Belváros Akcióterület Forrás: KSH Népszámlálás adat 67

68 Jövedelmi helyzet Az akcióterület lakosságának jövedelmi helyzete a foglalkoztatottak magas arányának, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők alacsony arányának köszönhetően, a városi átlagnál kedvezőbb. A 100 főre jutó segélyesek aránya 30 fő, ami a belvárosi és a városi átlaghoz képest (20 fő) rosszabb, azonban az akcióterületen a segélyek mértéke 10-15%-kal magasabb, mint a város többi részén. (aktív korú nem foglalkoztatott segélye: az akció területen Ft; a város egészében Ft). Segélyek darabszáma: 31. számú táblázat Segélyek száma Város összesen Belváros Akcióterület Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye Átmeneti (szociális) segély Egészségkárosodottak rendszeres szociális Idős korúak járadéka Közgyógyellátás Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ Lakásfenntartási támogatás kp Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató Napközi Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Halmozottan hátrányos helyzetűek Összesen Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2008 Segélyek összege: 32. számú táblázat Segélyek összege Város összesen Belváros Akcióterület Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye Átmeneti (szociális) segély Egészségkárosodottak rendszeres szociális Idős korúak járadéka Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ Lakásfenntartási támogatás kp Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató Napközi Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Összesen Forrás: Polgármesteri Hivatal,

69 3.3.7.A környezeti értékek bemutatása Az akcióterület Szentes szíve, ez a legrégebben lakott rész, és itt találhatók a város legértékesebb épületei. A teljes akcióterület régészeti érdekű terület, valamint 13 db nyilvántartott régészeti érték található a területen. A régészeti lelőhelyek listája az 1. sz. függelékben található. A régészeti lelőhelyek közül a legérdekesebb a Tóth József utca legelején lévő késő középkori templom emlékei. Ez esetleg bemutatható lenne megfelelő feltételek esetén. Állapota bolygatott, részben elpusztult, a pontos helyzetet részletes feltárás tisztázhatja. 69

70 A Városközpont Akcióterületen található régészeti lelőhelyek 12. számú térkép Az akcióterületen található Szentes 13 db műemlékéből 9 db. Mindegyik épület eredeti funkciójának megfelelően használnak, kivétel a közelmúltban felújított Megyeháza, amelyben konferenciaközpont, levéltár és a Koszta Múzeum működik. A Petőfi Szálló rekonstrukciója megkezdődött. 70

71 13. számú térkép Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek 71

72 33. számú táblázat Az akcióterületen található műemlékek AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ MŰEMLÉKEK ÉPÜLET TZS. ÉPÍTÉSI CÍM HRSZ STÍLUS MEGNEVEZÉSE SZÁM ÉV TÖMB ÁLLAPOT Református lelkészlak Kiss Bálint u Klasszicista felújítandó Megyeháza Kossuth tér Neoreneszánsz felújított Református templom Kossuth tér Klasszicista felújított Magyar Ortodox templom Kossuth u Copf megfelelő Szent Anna Római Erzsébet tér / Barokk katolikus templom (klasszicizáló) megfelelő Gólyás ház, ma Petőfi u / Művészetek háza Klasszicista felújított Szentháromság szobor Erzsébet tér 5626/ Neoreneszánsz jó Péter Pál-féle Polgárház Petőfi u Klasszicista felújított Petőfi Szálló és Tóth Petőfi u Rekonstrukció Magyaros József színház szecesszió folyamatban Forrás:KÖH Református lelkészlak Megyeháza Református templom Ortodox templom Szent Anna Katolikus Templom Gólyás ház, művészetek háza Szentháromság szobor Péter-Pál ház Petőfi Szálló 72

73 34.sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek AZ AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT UTCAKÉPEK UTCA MEGNEVEZÉSE HRSZ TÖMB Ady Endre utca nyugati oldala (2-8.) 26/2, 27, 30 4 Ady Endre utca keleti oldala (1-11.) 840/2, 841, 842, 844, 845/1, Kiss Bálint utca nyugati oldala (2-10.) 17/1, 18, 19, 20, 21 2 Kiss Bálint utca keleti oldala (1-9.) 24, 26/1, 28, 29/1, 31 4 Petőfi Sándor utca nyugati oldala (1-15.) 5622, 5621, 5620, 5619, 5618, 5612, 5608, 5607, Petőfi Sándor utca keleti oldala (2-8.) 5599, 5600/2, Forrás: Szentes Város Szerkezeti terve Ady Endre u. Nyugati oldal Ady Endre u. Keleti oldal Kiss Bálint u. Nyugati oldal Kiss Református Bálint u. Keleti lelkészlak oldal Petőfi Sándor u. Nyugati oldal Petőfi Református Sándor u. Keleti lelkészlak oldal 73

74 A Kurca és partja a település zöldterületi rendszerének igen értékes eleme, ritka növény-, valamint vízi és nádi madárfajok otthona. Természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló adottságaihoz. A város legtöbb építészetileg is értékes épülete a belvárosban található. Az Erzsébet téren található a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, a Szent Anna Katolikus Templom, mellette a Római Katolikus Plébánia és az előtte álló műemléki védettséget élvező Szentháromság szobor (1886, Jablonszky Vince). A plébániai hivatalt árkádsor kapcsolja össze a műemlék templommal. Az Erzsébet tér közepén található az I. Világháborús emlékmű (1926, Pásztor János). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912) magyaros, szecessziós stílusú. A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak ban a városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Az iskola a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzata került felújításra. A Kossuth téren a kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neo reneszánsz épülete várja a látogatókat. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren látható. A kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom ( ) Szentes jellegzetes épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Benne egyházközséget bemutató templomi galéria, és információs pont is működött. A templom rehabilitációja 2008-ban fejeződött be az EU-s források segítségével az önkormányzat és az egyház együttműködésének eredményeként. Kiss Bálint Református Általános Iskola: Az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült, klasszicista stílusban, melyet 1920-ban lebontottak, majd helyébe Dobovszky József István tervezett mértéktartó, eklektikus saroképületet tervezett. Az épület a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt. A templom mögött elhelyezkedő Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint ( ) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A lelkészlak felújítására a közelmúltban került sor. Megyeháza: közép rizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.), Szentes legszebb főtéri középülete, neo reneszánsz stílusú, 67 évig szolgálta Csongrád megye székhelyét. Attikáján a megye címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. Az épület jó állapotú, legutóbb a tetőszerkezete és a homlokzata került felújításra. A Kossuth utcán tekinthető meg a volt Szentesi Takarék Székháza, a Szent Miklós magyar ortodox templom, az Evangélikus Templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén (túl az Akcióterületen) pedig a megújult Zsinagóga áll, melyben a város könyvtárát helyezték el. 74

75 A Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928). Az ingatlan folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van. Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István tervei alapján. Az épületek jó állapotban vannak A tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna Templom áll. Az között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. A templom jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt meg. A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). Az elmúlt években a tetőfedése és a homlokzata felújításra került. Szintén a város főutcáján található az Evangélikus Templom ben épült neogótikus stílusban Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A toronyórát a város ajándékozta a templomnak. A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett Gólyás ház. Az előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati támogatás segítségével teljes körűen felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad otthont. A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., szecessziós stílus, Komor Marcell és Jakab Dezső, ). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól kivehetők a lechneri iskola stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és tömegképzés, a népi építészet formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok (kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az épületet. Színháztermét a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el. Jelenleg folyik az épületegyüttes teljes rekonstrukciója. Az akcióterületen 28 db helyileg védett épület található. Közülük a város 7 középület esetében javasolja a műemlékké nyilvánítást az Örökségvédelmi Hivatalnak. 35. számú táblázat Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE UTCA HRSZ Evangélikus templom Kossuth u Városháza Kossuth u Városi bíróság volt Járásbíróság és Fogház Erzsébet tér Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola Erzsébet tér Református iskola Kossuth L. tér 2 Városi Gyermekkönyvtár, lakóház, üzletek (volt Petőfi S. u Szentesi Takarék és Bérház) Horváth Mihály Gimnázium Szt. Imre herceg u Forrás: Szentes Településszerkezeti Terv

76 36. számú táblázat Az akcióterületen található helyileg védett épületek AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE UTCA HRSZ STÍLUS ÉPÍTÉSI ÉV TÖMB Zsoldos ház Tóth J. 7 9 Polgári 2 Lakóház (kocsma) Hajdú L. u Paraszti XIX. sz. e 2 Református Imaház Kiss Bálint u / Földhivatal épülete Kossuth u / Fridrich féle fényírda Kossuth u / Páter-ház panzió, étterem Kossuth u / Francia Pékség József A. u / Evangélikus templom Kossuth u Neogótikus Városháza Kossuth u Késő barokk Városi bíróság volt Járásbíróság és Erzsébet tér Szecesszió Fogház eklektikus 10 Szent Erzsébet Katolikus Általános Erzsébet tér Magyaros 1912 iskola szecesszió 8 Református iskola Kossuth L.tér 2 Eklektikus Városi Gyermekkönyvtár, lakóház, Petőfi S. u Eklektikus 1929 üzletek volt Szentesi Takarék és Bérház 8 Idősek otthona Kiss Bálint u Horváth Mihály Gimnázium Szt. Imre herceg u Eklektikus Petőfi S. Általános Iskola volt Petőfi S. u Eklektikus 1913 Polgári leányiskola 8 MSZP Pártiroda és Cigány Kiss Bálint u 3 26/ Kisebbségi Önkormányzat 4 Társasház Kiss Bálint u Társasház Kiss Bálint u Társasház Tóth J Lakóház Petőfi S. u Üzletek volt Postaállomás, Petőfi S. u Klasszicizáló Társasház Petőfi S. u Galéria kávéház és étterem Petőfi S. u.7/a Üzletek Petőfi S. u Üzletek Petőfi S. u Társasház Szt. Imre herceg u /2 9 Forrás: Szentes Város Helyi Építési Szabályzata

77 Terület sorszáma Közterületek értékelése 37. sz. táblázat Közterületek értékelése Terület megnevezése 1 Kurca-part 2 Kossuth Lajos utca 3 Erzsébet tér Szent Imre herceg út északi torkolata Szent Imre herceg út 2.-vel szemközti tér és utca Szent Imre herceg út déli vége 7 Petőfi Sándor utca 8 Kossuth Lajos tér 9 Kiss Bálint utca 10 Tóth József utca Értékelés előnyök Városközpont és vízparttermészeti környezet attraktív találkozása. Rekreációs tengely (séta, kerékpározás, csónakázás). Városi zöldfolyosó. Városi fő tengely, hagyományos igazgatási, kereskedelmi funkciók fűződnek rá. Térkapcsolatok (Kossuth Lajos, Erzsébet, Szt. Miklós terek) Rendezett, szép, környezetbe illő, jól karbantartott Szép meglévő növényzet, műemléki szobor, árkádos térfalak Jó gyalogos kapcsolat az intézmények között és a Kurca felől. Díszkút Védett tölgy és pihenőhely, emléktábla A szentesi városszerkezet szempontjából kiemelt jelentőségű, a városközponthoz kapcsolódó utca Városközpontban elfoglalt kitüntetett hely, várostörténeti hagyományok, kapcsolódó közintézmények, szobrok, növényzet, jó műszaki állapot. Fontos gyalogos kapcsolat a Kossuth tér felé. Kedvező arculat, igényes kialakítás, jó műszaki állapot Városközponthoz közel van, fontos kulturális intézmény kapcsolódik rá. hátrányok Kiépítetlen, kevés növényzet, alulhasznosított Gyalogos felületek, parkolás szervezetlensége, kialakulatlan, leromlott utcakép. Zavaros forgalmi rend, szigetszerű zöldfelületek Kialakítatlan, alul hasznosított, nincs térszervező ereje, nem elég hangsúlyos. Műszakilag leromlott Kedvezőtlen utcakép, kialakulatlan építészeti arculat, nem egységes, leromlott állapotú fasor Eldarabolt területkialakítás, a szabdaltság miatt nagyobb közösségi események megtartására nehezen használható. Szűk, jellegtelen. Javaslat Sétány kiépítése igényes térkő burkolattal, utcabútorzat, térvilágítás, vízparthoz kapcsolódó kiülők, vízparti növényzet fajgazdagítása, ismertető táblák kihelyezése, vendéglátás lehetősége, kerékpárút. Gyalogos burkolatok cseréje (térkő), sétány jellegű kialakítása. Kerékpáros közlekedés lehetőségének megteremtése. Utca menti zöldsávok felújítása (fasorok telepítése, felújítása). Parkolás. Díszvilágítás (kandeláberek cseréje). Az utcához kapcsolódó apró teresedéseken utcabútorok cseréje, elhelyezése (pl.: Posta előtt, Evangélikus templom körül). Rendszeres, alapos fenntartás, helyi védelem alá helyezés (jogi beavatkozás) Gyalogos dominanciájú, vegyes forgalmú díszburkolat, korlátozott parkolási lehetőséggel Sétány kiépítése a Kurca felől, találkozó pont kialakítása, utcabútorok, díszkút felújítása, vízgépészeti felülvizsgálat, középiskola előtti zöldfelület felújítása Eredeti tervek alapján, vagy felmérés alapján felújítandó Járdakorszerűsítés, egységes új fasor telepítés, Kossuth L. utcával harmonizáló új utcavilágítás A közlekedésfejlesztés által érintett területi átalakítás függvényében a térhasználat átértékelése, átalakítás, funkcióbővítés, a szökőkút korszerűsítésével együtt víztechnikai és díszvilágítás korszerűsítés. Rendszeres karbantartás, fenntartás Járdák és fasorok felújítása, rendezett parkolás. 77

78 Terület sorszáma 11 Terület megnevezése Kurca sor a Tóth József utcáig 12 Hajdú Lajos utca 13 Nagy Ferenc utca 14 Szent Mikós tér 15 Kossuth Lajos utca - Evangélikus templom környéke 16 Posta előtti tér Értékelés Fontos összekötő kapocs a Kurca menti sétány és a híd, valamint a belváros között. Református templomhoz, szoborkerthez jó kapcsolat. Fontos gyalogos bevásárló utca, jól kialakított utcabútorozott. Kitüntetett pozícióban lévő, műemlék templom környezete. Közintézményekhez, kereskedelemhez, vendéglátáshoz kapcsolódik. Kitüntetett pozícióban lévő építészeti alkotás a főutca mellett. Értékes, szép szobor, zöld környezetben a főutca mellett. Rendezetlen lépcső, parkoló, rossz forgalmi kapcsolat, leromlott gyalogoshíd. Zavaros forgalmi helyzet. A templom beszorított pozícióban van. A nagy közös használatú terület rosszul funkcionál, feldarabolt, szervezetlen gyalogos hálózatú. Elhanyagolt környezet a belvárosi pozícióhoz képest, ezért kedvezőtlen városképi megjelenés. Javaslat Új híd építése kerékpáros sáv kialakításával, lépcső és parkoló átépítése. Gyalogos burkolatok kialakítása a Kurca parti sétánnyal azonos anyaghasználattal. Vegyes forgalmú burkolat, rendezett parkolók kialakítása a meglévő fák megtartásával. Karbantartás, folyamatos kezelés. A templom kiszabadítása nyomasztó építészeti környezetéből, bekapcsolása a tér egészébe. Gyalogos irányok, térhasználat, vízhasználat (szökőkút), vendéglátó teraszok egységes rendszerbe szervezése. Templom körül gyalogos burkolat kialakítása a teljes körüljárhatóság biztosításával, a meglévő értékes faállomány megtartásával, utcabútorokkal. Felújítás, rendszeres karbantarás. 38.számú táblázat Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT SZOLITER FÁK MEGNEVEZÉS HRSZ CÍM olimpiai bajnok tölgyfája 5625; 5603/2 Szent Imre herceg út 3 db oszlopos tölgy 22 Kossuth tér cukorjuhar 32 Munkácsy Mihály 1 db platán 5541/67 Petőfi S. utca Szabadság téri platán 3 db platán 5650 Szent Anna utca 8 db mocsári ciprus Kurca part 2 db császárfa 5599; 5598/3 Petőfi szálló mellett 1 db idős császárfa 5612; 5603/2 Páter ház mellett 5 db platán 5644 Liget sor, Kurca part Forrás:Szentes Város Helyi Építési Szabályzata 78

79 3.3.9.A környezeti károk bemutatása és feltárása Az akcióterületen semmilyen szennyezett terület nincs a FAVI-KÁRINFÓ - VITUKI Kht. Országos Környezeti Kármentesítési Program - adatbázisa szerint. Levegő Forrás: Szentes Szerkezeti Terve (2007.) Környezeti Vizsgálat A levegő minősége a belvárosban a viszonylag nagy forgalom ellenére kiváló, illetve jó. 39. számú táblázat A levegő minősége a belvárosban Mérési eredmények utolsó mérés időpontja :00 SO2 NO2 Ox CO Ózon PM10 12 µg/m µg/m µg/m3 433 µg/m3 7.9 µg/m µg/m3 kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja Felszíni vizek Meg kell említeni, hogy a Kurca-főcsatorna vizének minősítése a IV. illetve az V. vízminőségi osztályba nyert besorolást, ami a szennyezett illetve az erősen szennyezett kategóriának felel meg. Ez a tény a belváros hosszú távú fejlesztésére negatív hatást gyakorolhat. A legnagyobb vízszennyezők az állattartó telepek, ezen belül is a sertéstelepek. Több helyen a hígtrágyát földmedrű medencében tárolják a termőföldre való kijuttatásig. Nagy intenzitású esőzések során a tárolók megtelnek és jelentős mennyiségű hígtrágya jut a csatornákba, majd végül a befogadóba (Kurca - főcsatornába). A Kurca - főcsatorna vízminőségi állapotát az alábbi tényezők határozzák meg: - Hármas-Körös folyóból érkező öntözővíz - vízgyűjtő-területen összegyülekező belvizek (ammónium és nitrát bemosódás), - Kurca - menti települések területeiről származó használt vizek (pontszerű és diffúz) - állattartó telepeken keletkező trágyalé bejutása a mellékcsatornákba - tározott termál csurgalékvizek időszakos bevezetése (relatíve nagy - sótartalom, nagy PH, nagy nátriumion tartalom, ammónium, fenol) - kommunális eredetű vizek (illegális szennyvíz bevezetések) - csapadékvíz-gyűjtő rendszerből befolyó vizek (sós hólé, olaj, kemikáliák). Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja Felszín alatti vizek Az akcióterületen teljesen kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat. 79

80 Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte Az akcióterület a város kitüntetett helyszíne, amely magán viseli az egykori vármegyei székhely élénk közéleti jellegét. Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és már a 19. század végén hazai viszonylatban jelentős népességgel bíró város kereskedelmi és közigazgatási központját öleli fel, az akcióterület a szentesi közszféra (közigazgatás, oktatás, művelődés stb.) igazi központja. Néhány kivételtől eltekintve a város legfontosabb közintézményei az akcióterületen összpontosulnak. A város centruma a közintézmények számát és nagyságát tekintve gazdagabb, mint jó néhány megyeszékhely (pl. Zalaegerszeg, Salgótarján, Szekszárd, Békéscsaba) városközpontja, és építészeti értelemben az ország egyik legértékesebb belvárosa. Ez kiválóan visszatükröződik az alábbi táblázatok alapján. Az akcióterület nagy közterekkel, patinás, műemlék épületekkel rendelkezik. Szinte az összes városi funkció egy helyen, kis távolságon belül megtalálható. Külön értéke az akcióterületnek, hogy négy egyház temploma és intézményei találhatók a térrendszerben. A négy egyház mellett több közép- és alapfokú oktatási intézmény, továbbá könyvtár, színház, mozi, ifjúsági ház, stb. működik sajátos kulturális közeget alkotva. Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és közösségi funkciókról 40.számú táblázat: Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és közösségi funkciókról GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK Gazdasági funkciók Közlekedés, távközlés MENNYISÉG ADATFORRÁS (2008) Ipartelep 0 Önkormányzat Kereskedelmi központ 0 Önkormányzat Szolgáltató központ 1 Önkormányzat Kiskereskedelmi üzletek 86 Bankok, takarékpénztárak Irodák 34 Vendéglátóhelyek 17 Önkormányzat+ saját felmérés 4 Önkormányzat Önkormányzat+ saját felmérés Önkormányzat+ saját felmérés Szálláshely-szolgáltatók 2 Önkormányzat Közösségi közlekedés Helyi autóbuszmegállók (3) Távolsági autóbuszvégállomás Térkép Postahivatal 1 Önkormányzat Közösségi funkciók Konferenciaközpont 1 Önkormányzat Közösségi sportpálya 1 Önkormányzat Könyvtár 1 Önkormányzat 80

81 GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK Művelődés Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási, közigazgatási funkciók Humánszolgáltatási funkciók MENNYISÉG ADATFORRÁS (2008) Levéltár 1 Önkormányzat Ifjúsági közösségi centrum 2 Önkormányzat Múzeum 5 Önkormányzat színház 1 (rekonstrukció alatt) Önkormányzat Mozi 1 Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 1 Önkormányzat Rendőrség 0 Önkormányzat Bíróság 1 Önkormányzat Ügyészség 1 Önkormányzat Házi orvosi székhely 0 Önkormányzat Gyógyszertár 1 Önkormányzat Járóbeteg szakellátás 0 Önkormányzat Kórház 0 Önkormányzat Időskorúak otthona 1 Önkormányzat Nappali ellátó idősek otthona Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola Felsőoktatási intézmény, K+F funkció, kutatóintézet 1 Önkormányzat 1 db 1 db önkormányzati fenntartású tagóvoda 1 db egyházi fenntartású óvoda 1 db önkormányzati fenntartású 2 db egyházi fenntartású 3 db Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati nyilvántartás 0 Önkormányzat 81

82 A Városközpont Akcióterület közintézményeinek listája 41.számú táblázat: Az akcióterület közintézményeinek listája SZAKRÁLIS INTÉZMÉNYEK CÍM Református templom Kossuth L. tér 3 21 Református Imaház Kiss B. u. 8 17/1 Református Paplak Kiss B. u Szent Anna római katolikus Templom + Plébánia HELYRAJZI SZÁM Erzsébet tér /2 Evangélikus templom Kossuth L. u Ortodox Templom Kossuth L. u KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁG TULAJDONOS Református egyház Református egyház Református egyház Római Katolikus egyház Evangélikus Egyház Ortodox Egyház SPECIÁLIS OKTATÁSI HELYRAJZI KAPACITÁS CÍM INTÉZMÉNYEK SZÁM KIHASZNÁLTSÁG Óvodák Szent Anna utcai óvoda Szent Anna u férőhelyre 92 gyermek 4 csoportban Szent Erzsébet Katolikus óvoda Általános iskolák Kiss Bálint Református Általános Iskola Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola Petőfi Sándor Általános iskola, volt Polgári leányiskola Középiskolák Boros Sámuel Közgazdasági Szakközépiskola Horváth Mihály Gimnázium Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK Erzsébet tér férőhelyre 47 gyermek 2 csoportban Kossuth L. tér tanterem 431 fő 1 tornaterem Erzsébet tér tanterem 345 fő 1 torrnaterem 1 tornaszoba Petőfi S. u tanterem 246 fő 1 tornaterem 1 tornaszoba Ady E. u tanterem 397 fő 1 tornaterem Szent Imre H. u. 2. Tóth J. u. 9 Szent Imre H. u. 1. CÍM tanterem 663 fő 1 tornaterem HELYRAJZI -SZÁM 26 tanterem 858 fő nappali tagozaton +106 fő esti tagozaton 1 tornaterem KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁG TULAJDONOS Önkormányzat Katolikus egyház Református egyház Katolikus egyház Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat TULAJDONOS SPECIÁLIS esti tagozat is Dráma SPECIÁLIS 82

83 100 fő előadóterem 200 fő pódiumterem Művelődési és Ifjúsági ház Tóth J. u db 20 fő terem Önkormányzat 1 db 35 fő terem Őze Lajos Filmszínház Nagy Ferenc u férőhely Önkormányzat Tóth József Színházterem Petőfi S. u átépítés alatt Önkormányzat átépítés alatt Városi Gyermekkönyvtár Volt Takarék Pénztár Konferencia és Kulturális Központ Levéltár HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Hegedűs László Helyőrségi klub Petőfi S. u Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete 1 Ady E. u /2 25 ezer kötet látogató 27 ezer fő/év díszterem 250 fő vörös-terem 70 fő zöld-terem 70 fő galéria 70 fő udvar 1260 m 2 Önkormányzat Önkormányzat m 2 Önkormányzat ma is működő Állami tulajdon, Kezelője a Honvédség MÚZEUMOK CÍM HELYRAJZI -SZÁM KAPACITÁS KIHASZNÁLT-SÁG TULAJDONOS Városi Galéria, Fehérház Kossuth L. tér 5. I. emelet 828/1 évente 11 kiállítás Önkormányzat Koszta József Múzeum Kossuth L. tér 1. volt megyeháza m 2 Önkormányzat épülete Péter Pál Polgárház Múzeum Petőfi S. u Önkormányzat Fridrich féle Fényírda Kossuth L. u /2 Önkormányzat Művészetek háza, Gólyás ház Petőfi S. u /2 Önkormányzat + üzlet SPECIÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY CÍM HELYRAJZI -SZÁM KAPACITÁS KIHASZNÁLT- SÁG Dr. Bugyi István Gyógyszertár Kossuth tér /1 Magán Gyermekorvosi rendelő Nagy Ferenc u. 840/1 Magán Fogorvosi rendelő Nagy Ferenc u. 840/1 Magán Fogorvosi rendelő Szent Imre H. u Magán SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY CÍM HELYRAJZI -SZÁM KAPACITÁS KIHASZNÁLT- SÁG TULAJDONOS TULAJDONOS SPECIÁLIS SPECIÁLIS Bölcsőde Vásárhelyi út fh. 84 ellátott 100% felett Önkormányzat Gondozási Központ és Idősek Klubja, NOSZA 2005 Szociália Alapellátó Idősek Otthona Kiss B. u Szentesi Családsegítő Központ Gyermekek Átmeneti Otthona Horváth M. u % felett Önkormányzat 24 órás felügyelet Munkácsy Mihály u. 3 15/1 100% felett Református egyház 83

84 Krízis otthon Liget sor /1 MEGSZŰNT IGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK CÍM HELYRAJZI -SZÁM KAPACITÁS KIHASZNÁLT- SÁG TULAJDONOS Bíróság Erzsébet tér Önkormányzat Városháza Kossuth L tér m 2 en ~ 92 helyíség Önkormányzat Civil Ház Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat MSZP Pártiroda Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat Cigány kisebbségi önkormányzat Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat SPECIÁLIS Posta Kossuth L. u. 3a 5592/1 Magyar Posta + Invitel Földhivatal Kossuth L. u /1 Önkormányzat Szentes Városi Szolgáltató Kft. Petőfi u Forrás Szentes Város Önkormányzata 84

85 Amint az alábbi ábra alapján is kitűnik, a Városközpont Akcióterületen található a város meghatározó intézményeinek túlnyomó többsége. 14. sz. térkép 85

86 Közbiztonság helyzete Az akcióterület közbiztonsági helyzete hasonló Szentes egészének közbiztonsági helyzetéhez. Általánosságban elmondható, hogy az összes bűncselekmények száma az elmúlt egy évtized során negyedével csökkent. A bűnmegelőző szervek munkájának eredményét tükrözi a bűncselekmények felderítésének aránya, hiszen ez nemcsak a megyei, hanem az országos átlaghoz képest is kiemelkedő. A város vezetésének elsődleges célja a hivatásos és nem hivatásos rendvédelmi szervek (rendőrség tűzoltóság katasztrófavédelem - polgárőrség - közterület-felügyelet) közötti együttműködés elősegítése, a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében. Ennek eszközét a Védelmi Operatív Ellenőrző Bizottság (VOEB) létrehozásában látja, amelynek célja a szervek közötti kommunikáció hiányának orvoslása, valamint a feladatok koordinálása. Feladatának tekinti a fiatalkorúak figyelemfelkeltését a bűnmegelőzés terén (preventív programok; DADA program, iskolai fogadóórák), az önkormányzati és állami jogszabályok ismertetése és betartatása. Mindemellett a havaria helyzetek kezelésének elősegítése (lakossági tájékoztatás-tájékozottság; lakossági teendők). Forrás: Szentes Város Bűnmegelőzési koncepciója (2003) 42. sz. táblázat Ismerté vált bűncselekmények száma 2009-ben az Akcióterületen UTCANÉV ISMERTÉ VÁLT BŰNCSELEK- MÉNYEK SZÁMA KÖZÚTI BALESETEK SZÁMA Arany János utca 4 2 Tóth József utca 7 2 Horváth Mihály utca 11 2 József Attila utca 12 3 Szabadság tér 64 1 Petőfi utca 4 2 Vásárhelyi út Nyíri köz 2 0 Kisér utca 5 1 Szent Anna utca 2 1 Kurca 2 0 Szent Miklós tér 33 3 Fogoly utca 46 2 Munkácsy Mihály utca sz. közterület ÖSSZESEN Forrás: Rendőrkapitányság Szentes 2009-ben, Szentes városában 1372 bűncselekmény vált ismertté, melyek 20,99 %-a (288 db) az akcióterületen belül történt. Ebből 46 lopás, 1 rongálás, 7 esetben garázdaság, további 4 esetben testi sértés, és 1 esetben rablás miatt indult nyomozás. A közúti baleseteket tekintve a 2009-ban az akcióterületen 39 baleset történt, mely13%-al kevesebb, mint a megelőző évben. A balesetek többsége a Kossuth utcán a gépjármű 86

87 forgalommal együtt közlekedő kerékpárosok szabálysértéséből adódott. Szentes Város Rendőrkapitánysága tapasztalatai szerint, ennek csökkenését biztosítja a megépült kerékpárút (kerékpársáv) a Kossuth utcán. A balesetek oksági szerkezetének vizsgálata során megállapítható, hogy a balesetek főbb okai továbbra is a sebesség helytelen megválasztása (25,7 %), az elsőbbségi jog meg nem adása (35,7 %), valamint a kanyarodás (7,4 %) szabályainak megszegései voltak. A balesetek okozóinak aránya lényegében nem változott, ezen belül a gépjármű vezetők és a kétkerekű járművezetők 88,5 %-t tesznek ki. A fentiek alapján elmondható, hogy kívánatos az Akció Terület további forgalomcsillapítása a balesetek számának további csökkenése érdekében. Az akcióterület közbiztonsági helyzetének erősítése érdekében az önkormányzat térfigyelő rendszer kiépítését tervezi a jövőben. A védendő területek lefednék a forgalmas közlekedési csomópontként funkcionáló buszpályaudvart, az ehhez kapcsolódó jelentősebb gyalogosforgalmat bonyolító sétáló utcát, és a Kossuth teret. A megfigyelő rendszer a bűnmegelőzés mellett javítja az elkövetett bűncselekmények felderíthetőségét is. 3.4.Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Településszerkezeti elemzés 15. sz. térkép A közterület struktúra térképen látszik, hogy míg az Erzsébet tér és Kossuth tér közvetlen környezetében megmaradt az eredeti településszövet (ideértve a modern Fehér Házat is, addig a Posta épülete idegenül áll a kibontott területen. 16. sz. térkép A város-szerkezet különlegessége, hogy központját terek láncolata alkotja. A Kurcától indulva: - Szent Anna tér - Erzsébet tér - Kossuth tér - Szent Miklós tér - Luther tér - Szabadság tér További érdekesség a Kossuth és az Erzsébet terek átlós, éppen csak érintkező elhelyezkedése. 87

88 A Városközpont kialakulása 17. sz. térkép Már a Monarchia első katonai felmérésén a XVIII sz. második felében beépített terület volt a mai Városközpont. Ám a mai a Kossuth tér, és a hozzá átlósan illeszkedő Erzsébet tér helyén a XVIII. században mocsaras tó volt. A kurcai átkelő nem a mai Kossuth utcai híd helyén található, hanem attól délre volt átkelő. Forrás: I. katonai felmérés 18. sz. térkép A Monarchia második katonai felmérése során ben készült Szentes térképe. Ez a város mai arculatát meghatározó építkezések előtti pillanatot rögzítette. A térképen látható a Csongrád felé vezető út a mai nyomvonalon, és a Kurcán is a mai híd helyén lehetett átkelni. A Kurca túloldala még beépítetlen és lakatlan. Forrás: II. katonai felmérés 19. sz. térkép Az 1914-es térképen egy megyeszékhelyhez méltó városközpont látható. Látványosan kirajzolódik az Erzsébet tér és a Kossuth tér különböző funkciója. (Nevük már akkor a mai.) Az Erzsébet tér zöldterület, park, míg a Kossuth tér városi tér. Itt hozták létre a város első kútját ban. Erre az időre megépülnek a két főtér köré szervezett impozáns szecessziós épületei, a Petőfi Szálló, a katolikus, református, valamint a Petőfi általános iskola, a Városháza, a Vármegyeháza, a Bíróság és a Földhivatal épületei ban elkészült az első állandó belterületi híd a Kurcán. A túloldalon látható a mai liget és a sportpálya helyén az Erzsébet liget. 88

89 20. sz. térkép 1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult városközpont nem fejlődött tovább. Ekkor épült a Kurca túloldalán a sportközpont és sporttelep. A Szentes Megyei Város Belsőségeinek Térképén megfigyelhető a mai Gyerekkönyvtár épülete. A Kossuth téren tartották a piacokat 1960-ig. 21. sz. térkép Az 1970-ben készített topográfiai térkép a második világháború után épült jelentős épületeket mutat. Megjegyzendő, hogy ún. Bauhaus-ház nem épült a második világháború előtt. A hatvanas évek jelentős épületei az Ifjúsági ház és a Kossuth téri Fehér Ház, amelyek tükrözik a kor meghatározó építészeti irányvonalát. Később épültek a Szent Imre utcai középiskolák. Ezek az építkezések jelentős bontásokkal is jártak. 22. sz. térkép A XXI sz. elején lévő beépítést mutatja a földhivatali térképre készített beépítettség-struktúra. A rendszerváltozás után a fejlesztések súlypontja a rehabilitációra tevődött át. A korszerűtlen épületeket már korábban elbontották. Új társasházak épületek az Ifjúsági házzal szemben, a Kiss Bálint u Munkácsy M. u. sarkán, a Horváth Mihály utcában, Szent Imre herceg utcában. Illeszkedésük a meglévő utcaképbe változó. Jelentős változás a buszpályaudvar megépítése (Szabadság tér). Átformálódott a Kossuth tér, funkcióját tekintve nem piactér, több lett a zöldfelület. Elbontották a kutat, és ide került a Kossuth szobron kívül a Horváth Mihály szobor is. Az iskolákhoz tornatermek épültek. 89

90 23. számú térkép 27. térkép Városstruktúra A térképen látszik a Városközpont földrajzilag is központ elhelyezkedése. A város sokáig csak a Kurca keleti partján fejlődött. Ennek elsősorban az árvíz-, és belvízveszély volt az oka. Ekkor a központ a város nyugati oldalán helyezkedett el. Itt épült a négy történelmi egyház temploma. Ettől északra az Alföldre jellemző polgárházak épültek, míg délre szerényebb lakóházak. Mára már a városközpont a város súlypontjába került. A Kurca túloldalán található nagy kiterjedésű zöldfelületek A város keleti oldalán épült ki a komoly iparterület (Zsoldos család), és ma is itt fejlődik az Ipari Park. 90

91 Térkapcsolatok számú térkép 91

92 A térképen látható, hogy a Városközpont és az egész Belváros tengelye a Kossuth utca. Az észak-déli irányú forgalom a Tóth- Szent Imre utcákon, illetve az Ady Endre utca- Petőfi Sándor utcán halad. Az összefüggő térrendszert át-át szabdalja a forgalom, elválasztva a funkcióban összefüggő területeket. Az akcióterületet belül körbejáró sétáló útvonal már részben kiépült. Ez több helyen is kifut a Kurca partjára. Kurca part- Ifjúsági Ház- Hajdú Lajos utca- Kossuth tér- Nagy Ferenc utca- Rózsa Gábor tér- Szent Miklós tér- Posta előtti tér- Szabadság tér- Iskola utca- Kurca part. 25. számú térkép Főterek térfalai A Városközpontban az utóbbi másfél évtized következetes fejlesztései következtében a négy templom által kijelölt területen az épületek nagy része Megújult. A Kossuth tér nyugati oldalát alkotó református általános iskola homlokzatát 2006-ban felújították, valamint egyik legjelentősebb fejlesztésként ben megtörtént a Megyeháza teljes külső-belső felújítása, konferenciaközpont kialakítása, és odaköltözött a Koszta Múzeum. A Kossuth tér déli oldalán a Városháza külső homlokzattatarozása és kupola-felújítása ben megtörtént. Ezzel egyidőben újjáépítették a Kossuth teret, és idehelyezték Horváth Mihály szobrát. Szintén a déli oldalon áll a végre újjáépítés alatt lévő impozáns. jobb napokat megélt Petőfi Szálló. Mellette a szerényebb Páterházat felújították. A Kossuth tér északi oldalán nemrég fejeződött be a nagy értékű Református templom teljes felújítása, valamint a Kossuth tér 4. sz. alatti egyházi épület idősek otthonává történő átalakítása. A Kossuth tér keleti oldalát jelentő Szentesen csak Fehérház -ként hívott modern 98 92

93 lakást és számtalan üzletet tartalmazó épület megújítására eddig még nem volt mód. Az Erzsébet tér északi oldalán a felújított Megyeháza áll, keleti térfalát pedig a Városháza alkotja. Az Erzsébet tér Déli oldalán álló katolikus általános iskola szecessziós épülete szintén felújított. Az Erzsébet tér Nyugati oldalán még maradt felújítandó épület, a Bíróság és a plébánia felé épült ún. promenád, mely régen vizuális kapcsolatot engedett a Kurca felé. Ezt azonban igénytelen módon beépítették. A Bírósággal szemben méltatlan állapotban van a másik saroképület is. A Posta épület átlagos állapotú, ám városépítészetileg idegen eleme a központnak. A postával szemben felújításra vár a Földhivatal épülete melynek tűzfala mellett található a Belváros szinte egyetlen új épület elhelyezésére váró területe Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és felújítás évével, állapot besorolással és a felújítási igényre vonatkozó megjegyzéssel: 43.számú táblázat: Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével Utcanévjegyzék építve felújítás éve állapota (1-től - 5- felújítást igényel-e 5 éven szennyvízvezeték 5 éven belül ig) belül 5 éven túl készült BELVÁROS Ady Endre u. Kossuth tér - Arany J. u T Arany János u Kurca Tóth J. u x Erzsébet tér Hajdú Lajos u Horváth Mihály u. Kossuth L u Kígyó u Ifjúsági sétány Arany J. u. 126/4 köz x Iskola u x József Attila u... Kossuth L. u. Szabadság tér Kígyó u.... Horváth M. u Ady E. u x Kiss Bálint u. Kossuth L. tér Munkácsy M. u x Kossuth Lajos u. Kurca Horváth M. u T - Kossuth tér

94 Liget sor Kossuth u köz x Luther tér Munkácsy Mihály u Nagy Ferenc u Nyíri köz Vásárhelyi u. Kisér u Petőfi Sándor u Szabadság tér Szent Anna u. Kossuth u. - Kisér u x Szent Imre herceg u Szt. Miklós tér Tóth József u. Kossuth u. Arany J. u x Forrás:IVS A legrégebben felújított utcák a Kossuth Lajos, az Ady Endre és a Tóth József utcák. A Kossuth Lajos utca rekonstrukciója hamarosan elkezdődik. Az Ady Endre utca rehabilitációja szerepel a DAOP pályázat projektelemei között. A Tóth József utca rekonstrukciója még egy kicsit várat magára, de később szükséges. A Petőfi utca humanizálását a szálloda-fejlesztés indokolja. Összességében megállapítható, hogy a Petőfi Sándor, Ady Endre utcák jelenlegi állapota az értékelés szerint 5 pontot (azaz jó eredményt) kapott, ezzel szemben a városközpont rehabilitációs tevékenység gerincét jelentő forgalomcsillapított övezet kialakítása a fenti utcák rehabilitációba vonása mindenképpen szükséges az utcák pályaszerkezetének, geometriájának átalakításával és a forgalomszabályozás megvalósításával. A forgalomszabályozás passzív eszközeként kezeljük az útpályák átalakítását, valamint a gazdasági funkciók kiegészítő megerősítéseként értelmezzük az új járdaburkolatok, a zöldfelületek kialakítását, melyekkel a rehabilitációs tevékenységeket erősítjük meg. További fontos szempont a Petőfi Szálló kapcsolódó, magántőkéből történő történő rekonstrukciója, aképpen, hogy a szállodai funkciók megerősítésének, kiszolgálásának is jelentős tényezője a környező út és járdafelületek szinkronicitásának a megteremtése. Ide tartozik a Kossuth tér 5 számú ún. Fehér ház előtti tér kialakítása projektelem is, amelynek célja, hogy a megváltozott út és járdafelületek kialakítását követve rendezze az épület meghatározó homlokzata előtt kialakuló tér sorsát, újj teresedés létrehozásával, a burkolatok revitalizációjával. Fentiekkel szoros összefüggést mutat a Kossuth utcai körforgalom kialakítása is, hiszen a forgalomszabályozásra, a biztonságos közlekedésre e beavatkozási elem is jelentős hatással bír. A Horváth Mihály utcai járda kialakításával a korábban megvalósult járdaszakasz hiányzó részének kiegészítése valósul meg terveink szerint, ezzel megteremtve az egységes járdahálózatot a Kossuth utca irányában. 94

95 26. számú térkép Közlekedés helyzete 95

96 A belváros úthálózatában jelentős változást csak a területen kívül tervezett beavatkozások eredményezhetnek, pl. új Kurca-hidak építése a hozzájuk tartozó, a belvárost elkerülő utakkal. Az akcióterület a belvárosnak csak a nyugati részére terjed ki. Nyugatról a Kurca, északról a Munkácsy Mihály utca, keletről a Horváth Mihály utca József Attila utca, és délről a Szabadság tér Petőfi Sándor utca Kisér utca határolja. A vizsgált terület úthálózatában a Kossuth Lajos utca főútvonal, mely a város kelet nyugat irányú tengelye. Az Ady Endre utca Petőfi Sándor utca illetve a Tóth József utca Szent Anna utca a belváros két fontos észak dél irányú gyűjtőútja. Az előbbinek a Kossuth Lajos utcai csomópontjában a forgalmat jelzőlámpa szabályozza, míg az utóbbi körforgalmú kialakítású. A Kossuth Lajos utca csúcsórai forgalma J/óra, a Petőfi Sándor utca Ady Endre utca forgalma J/óra. Jelentős még a Szent Anna utca felé irányuló forgalom, mely eléri a 700 J/óra értéket. A körforgalmú csomópontban a forgalom lefolyása egyenletes. A jelzőlámpás szabályozású csomópontban keletkező kisebb torlódások nem kapacitáshiányra vezethetők vissza, hanem a hosszú periódusidő miatt kénytelenek a járművek várakozni. Ennek egyik oka, hogy minden irányú kapcsolat meg van adva a csomópontban. A kiszolgáló utcák közül a Szent Imre herceg utca és a Kiss Bálint utca forgalomcsillapított kialakítású, hogy azokat az átmenő forgalom minél kisebb mértékben terhelje. A Hajdú Lajos utca zsákutca, csak az iskola és a templom közötti parkolók megközelítését szolgálják. Az Iskola utca szintén zsákutca, mely gyalogútban folytatódik. Csupán néhány ingatlan megközelítését szolgálja, forgalma igen csekély. A gyalogosforgalmi létesítmények közül kiemelendő a Kurca parti sétány, mely a pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A belvárosban az üzletek és az intézmények közötti közvetlen gyalogos kapcsolatot a gyalogút hálózat biztosítja. Önálló gyalogosutca a Nagy Ferenc utca, ahonnan a református templom északi oldalán továbbhaladva lehet a Kurca parti sétányt elérni. A belváros déli részén a Szent Imre herceg utca és az Iskola utca közötti gyalogút a Szabadság téri buszpályaudvar miatt egy kedvelt kapcsolat. Innen északi irányban a Nagy Ferenc utcáig szintén kiépült a gyalogút. A kerékpár forgalom átvezetése a belvároson megoldatlan. A Csongrádi úton és a Kurca jobb partján a gyalogos hídig megépült a kerékpárút, a Vásárhelyi úton kerékpársávot jelöltek ki, de ezek között nem létesült hálózati kapcsolat. Különösen az iskolák környékén nem csak a kerékpáros forgalom nagy, de jelentős a tárolási igény is, amit nem szerencsés a közterületen megoldani. Az akcióterületen a személygépkocsik részére kb. 350 parkolóhely van. Ebből 150 az északi oldalon, 110 a délin, a többi a fő- és gyűjtőutakon a szegély melletti parkolóhely. A nagyobb forgalmú helyeken a fizető parkolás bevezetésével elérték, hogy a járművek ott rövid ideig tartózkodnak, csak a tényleges ügyintézés idejére. Így akinek tényleg itt akad elintéznivalója, az mindig talál itt szabad helyet. A Városközpontban és a nagyobb forgalmú létesítmények környékén épültek nagy kapacitású parkolók: Erzsébet tér P40 + P23 Kossuth tér P22 + P10 + P20 + P48 Szabadság tér (autóbusz állomás) P 28 96

97 A helyi úthálózatban a Városközpontban főútvonali szerepet az alábbi útvonalak töltenek be: Csongrádi út Kossuth Lajos utca Attila út Petőfi Sándor utca Vásárhelyi út Gyűjtőt szerepük a belvárosban az alábbi útvonalaknak van: Ady Endre utca Sima Ferenc utca Boros Sámuel utca Arany János utca Bajcsy-Zsilinszky utca Szent Imre herceg utca Szent Anna utca Soós utca Közlekedés-fejlesztés A közlekedésfejlesztés célja, hogy a belvárosban a forgalmat csillapítsuk, az átmenő forgalmat a határoló utakra terheljük, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb útvonalat használjon. A forgalomcsillapításnak vannak területi és lokális eszközei. Az előbbibe tartozik a korlátozott sebességű, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet valamint a súlykorlátozás. Az utóbbiba tarozik az egyirányusítás, a zsákutca, a csomópontok forgalmi rendjének módosítása. Ennek értelmében javasolt a korlátozott sebességű övezet és a parkolási övezet kijelölése. A forgalom további csillapítása érdekében erre a területre a 3,5 t súlykorlátozás bevezetése is javasolt. Megjegyezzük, hogy az övezetek határai nem kell, hogy megegyezzenek a tervezési terület határával. A Kossuth Lajos utcát és annak környékét a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig forgalomcsillapított úttá kell alakítani, ami elsősorban a csomópontok átépítésével valósítható meg. Ezt a célt szolgálja a Tóth József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok körforgalmúvá történő átépítése. A Petőfi Sándor utcai csomópont kialakítása jelen tervezett beruházásoknak nem része, a későbbiekben az anyagi források rendelkezésre állásakor azonban a csomópont kialakítható. A városban az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca Ady Endre utca vonalon haladva, míg a délre tartó forgalom a Tóth József utca Szent Imre herceg utca vonalán halad. Az előbbi esetben a jelen beavatkozások részeként a forgalom egyirányúsítása valósul meg. A belvárosban közlekedési szempontból a legfontosabb feladatok: A Kossuth Lajos utcai csomópontok végleges átépítése a folyamatos forgalom lefolyás biztosításával A kerékpárút hálózat kapcsolatainak kiépítése a belvároson keresztül A város Önkormányzata megbízta a Pro Urbe Kft-t, hogy a Szentes városközpont átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepciót elkészítse. A tervet a Pro Urbe Kft. 54/09 számon leszállította. Az akcióterületi terv közlekedésfejlesztési javaslata az említett tanulmány eredményét veszi figyelembe. Az egyirányú úthálózat kialakításának több változatát vizsgálták meg, és az alábbiakat állapították meg: 97

98 Biztosítani kell a kiséri városrész forgalmának szabad lebonyolódását, az autóbuszpályaudvar csatlakozását és a kis utcák tehermentesítését. Ennek megfelelően javasolt a Petőfi Sándor utca egyirányúsítása az autóbuszpályaudvartól észak felé, és tovább az Ady utcáét a Munkácsy utcáig. Ezzel az autóbuszpályaudvar forgalmi rendje továbbra is megtartható. A Pro Urbe Kft. a részletes forgalomszámláláson alapuló vizsgálat és mikroszimuláció elemzésével határozta meg a várható forgalmi átrendeződést. Ebből megállapítható, hogy az egyirányúsítás első ütemű megvalósítása esetén is megvalósul a külső szakaszokon a forgalmi átrendeződés. A vizsgált utakon a keresztmetszeti forgalom nem, vagy csak kis mértékben növekszik. Ezen kívül makroszimulációs eljárással is megvizsgálták a Kossuth Lajos utcai körforgalmú csomópontok várható forgalmi viszonyait. Megállapították, hogy a Petőfi Sándor utca Ady Endre utca csomópontban a jelenlegi állapothoz képest csökken a sorképződés. Ezzel szemben a Tóth József utca Erzsébet tér csomópontban a Csongrádi út felől megnő a sorképződés esélye, főként a reggeli csúcsórában torlódás várható. A Pro Urbe Kft. tanulmányának a város forgalmi átalakítása egy jövőt érintő koncepcionális munka, amelynek a későbbi fejlesztési irányok kijelölése a célja, nem pedig az önkormányzat rövid távú vállalásainak a bemutatása. Így e koncepcionális elemeket a következő- 27,28,29. számú térképeken szemléltetünk. E koncepcióba illeszthető a jelenlegi rehabilitációs tevékenység során megvalósítani tervezett Petőfi és Ady Endre utcák egyirányúsítása, forgalomcsillapított átalakítása. A projektfejlesztés során az egyirányúsítás követelményeit figyelembe véve elkészültek az engedélyezési és a kivitelezési tervek is, amelyek az akcióterület jelenlegi fejlesztésére vonatkoznak. A tervezői feladat-meghatározás legfontosabb elemei a fenti megállapítások figyelembe vétele mellett a forgalomcsillapítás, a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése, a parkolóhelyek megmaradásának az elősegítése, a zöldfelületek létrehozása volt. Az elkészült tervek a műszaki megvalósíthatóság feltételeit is figyelembe véve a lehető legnagyobb mértékben a fentieket támogatják. 98

99 Parkolás: Jelenleg az akcióterületen, az útépítéssel érinteni tervezett szakaszon (Ady-Petőfi utcák, Kossuth tér) 82 db parkolóhely található, a javasolt forgalmi változásokkal ebből 30 db szűnik meg, tehát 52 db marad. A vizsgálat kiterjedt a parkolóhelyek kihasználtságára is. Mivel a jelenlegi foglaltság általában 40 60% között van, a parkolóhelyek számának csökkenése a kihasználtság növekedését fogja eredményezni, ennek ellenére telítettségi problémák nem várhatók. Ennek az az oka, hogy a parkolási rendelet felülvizsgálata az akcióterületi terv véglegesítésének idején folyamatban van, az akcióterület Munkácsy utcai határánál megszüntetésre kerül a fizető parkolási rend. A év során megvalósult a Kossuth utca rekonstrukciója. Ennek alkalmával sor került az út és járdaburkolatok korszerűsítésére, új kerékpárút kialakítására, az egyes víznyelők, aknafedlapok szintbe helyezésére és az útpálya alatti szükséges közmű korszerűsítésekre. A Kossuth utca rekonstrukciója a parkolóhelyek átrendeződését is eredményezte. Az Előzetes Akcióterületi Tervhez a Pro Urbe Kft. által készített Ady-Petőfi utca elvi engedélyezési terveiben lényegesen több parkoló megszüntetése szerepelt, azonban a projektfejlesztés során az ingatlantulajdonosokkal és a vállalkozásokkal egyeztetve ez a szám mérsékelhető volt. Így a 2011-ben a Makadám Kft. által elkészített engedélyezési és kiviteli tervekben ez a szám 30 db-ra változott, így parkolóhelyek őrizhetők meg. Az összefoglaló táblázatban a Kossuth utcára vonatkozóan a már megvalósult értékek szerepelnek, az Ady és Petőfi utcákra és a Kossuth térre vonatkozóan pedig az elkészült kiviteli tervekben szereplő adatok találhatók. A Kossuth utca rekonstrukciójával a parkoló forgalom részben átrendeződött, jelentősebb telítettségi problémát a beavatkozás nem okozott. Az Ady Petőfi utcák átalakítása (forgalomcsillapító átépítése) után sem várható telítettségi probléma, mivel a terület nagyobb parkolási tartalékkal rendelkezik, mint amennyi parkolóhely megszűnik. 44.számú. táblázat Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen 99

100 Az útberuházás kapcsán a városközpont rehabilitáció kapcsán érintett parkolóhelyek alakulása Jelenlegi férőhely Tervezett férőhely Változás Ady utca Kossuth tér keleti oldal Fehér Ház előtt Petőfi utca Összesen

101 27. számú térkép: Közlekedés-fejlesztés hosszabb távú koncepciója 101

102 Tömegközlekedés-fejlesztés 28. számú térkép Kerékpárút-fejlesztés 29. számú térkép 102

103 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Összefoglaló értékelés: A pályázat első fordulója során a közműhálózatok vonatkozásában teljes helyzetfeltárást kértünk. A helyzetfeltárással párhuzamosan valamennyi közműszolgáltatóval a kapcsolatot felvettük és véleményüket kértük megállapításaink vonatkozásában. A helyzetfelméréssel megbízott tervező cég középtávú (10-15 év) stratégiai célként fogalmazta meg az egyes közművekkel kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket, kijelölte a közművek fejlesztésével kapcsolatos stratégiai irányokat. Jelenleg a közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetéseink alapján megállapítható, hogy mind az akcióterületen, mind pedig a város egészére vonatkozóan a közművek a lakossági és közületi igényeket ki tudják elégíteni, így a közműrendszer átfogó rekonstrukciója nem képezi a jelen- városközpont rehabilitációs beavatkozások tárgyát, hanem egyfajta ajánlást fogalmaz meg a jövőt érintő fejlesztési koncepciók irányára vonatkozóan. Az akcióterület Szentes belvárosában, annak is a központi részén található. A jelenlegi város szerkezet meghatározza a közművek kiépítettségét, egyben jellegét is, melynek több befolyásoló tényezője volt. A belváros, egyben az akcióterület tengelyében helyezkedik el a Kossuth Lajos utca, mely egyben a város főutcájának. Közművesítés szempontjából is fő utcának tekinthető, mivel elsőnek kerültek a közművek kiépítésre. A Kossuth utcára csatlakozó utak közművesítése az elmúlt időszakoknak megfelelő igénnyel és kapacitásokkal épültek ki. A közművek kiépítettsége hűen tükrözi a belváros koronkénti megjelenését. Ennek megfelelően az akcióterületen a vízi-közművek már a közművesítés első időszakában kiépültek, míg az energiaközművek, villamosenergia-ellátás, gáz-, és távhőellátás az elmúlt évben épült ki, illetve került átépítésre. A legfiatalabbnak tekinthető hírközlés közművei. Az akcióterületen belül megkezdődött a beépítés rehabilitációja és az utcák rekonstrukciója. Ezt példázza a Kiss Bálint utca, Kossuth tér elkészült fejlesztése, megújítása. A két rehabilitációs területen az út és a tér rekonstrukciójával együtt a közművek rekonstrukciója is megtörtént. Az akcióterületen belül a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója várható első ütemként, ahol a burkolatmódosítás miatt minimál programként a meglévő aknák fedlapjainak szintbehelyezése, víznyelők áthelyezése, átépítése valósult meg évben. Az akcióterületen a beépítés megújításával a közterületek, utcák, parkok jelentős részének felújítására, korszerűsítésére is sort kell keríteni. Ennek értelmében a közterületek rekonstrukciója során a közművek felújítása, szükség szerinti cseréje, kiváltása szükséges. Az akcióterületen Kossuth, Horváth M., Kígyó, Nagy F., Ady E., Munkácsy M., Kiss B., Kurca part, Tóth J., Hajdu L., Kossuth Lajos tér, József A., Szabadság tér, Petőfi S., Szent Anna, Erzsébet tér, Szent Imre herceg, Kisér utcákban - teljes közművesítésről beszélhetünk, a meglévő hálózatok a teljes közellátás lehetőségét biztosítják. Szentes rehabilitációs területén a szabályozási tervben foglalkoznak a közművek helyzetével, és ezeket e terv készítése során mint kiinduló pontot vettük figyelembe. A közép távon- koncepcionálisan javasolt beavatkozások az alábbiakban foglalhatók össze- közmű típusonként. 103

104 A koncepcionális javaslat összeállításához a város Önkormányzata rendelkezésre bocsátotta a terület közmű-genplán digitális rajzát, melyből jól láthatók a közműelrendezés jelenlegi helyzete, melyet a jövőbeni közterület rehabilitációs beavatkozások során, célszerű módosítani, egyes vezetékeket felbővíteni, illetve a rekonstrukciókat végrehajtani. E beruházások a jelenlegi beavatkozásoknak nem képezik részét, vélelmezhető, hogy a tervezett projektelemek fenntartási ideje alatt a jelenlegi rendszerek működőképesek maradnak, a közműszolgáltatókkal történt egyeztetések alapján a jelenlegi igényeket a rendszerkapacitások fedezik. Az 5 éven belül felújított utak közműrekonstrukcióját a következő időszaknál lehet figyelembe venni javasolt fejlesztésekkel. A tervezői észrevételek alapján az EATT és az ATT elkészítése közti időszakban az egyeztetések megtörténtek, a területen található szolgáltatók a szükséges mértékben gondoskodnak a hálózat esetleges fejlesztéséről. Mindezek alapján az alábbiakban szakáganként részletezésre kerülnek a tervezési területen kiépített vezetékek. Vízellátás Szentes város közüzemi vízellátása a városban szinte teljes körű. A belterületen a vezetékes ivóvízhálózat körvezetékes formában épült ki. Az ingatlanok vízellátása közel 100 %-osnak tekinthető a közvetlen belterületen. A város vízfelhasználása nagymértékben lakossági célú, de jelentősnek mondható a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató, valamint az intézményi létesítmények vízfelhasználása is. A főhálózat gerincvezetéke NÁ 300 mm-es, mely a vízbázist köti össze a tározókkal, és egyben szétosztja a körvezetékes elosztóhálózatán keresztül az ingatlanok vízellátását. A Berekháti vízműtől a Vásárhelyi út, József A. utca nyomvonalon NÁ 300 méretű KM-PVC fővezeték húzódik a városközpontig /Kossuth utcáig/, tehát érinti az akcióterületet. A csomópont a Kossuth utca rekonstrukciója során (2010.) átépült. Szintén fővezetéknek tekinthető NÁ 200 mm-es azbesztcement nyomócső üzemel a Szent Imre herceg utca Petőfi S. utca Vásárhelyi út csomópont és a Kisér u. között. A fővezetékekről az akcióterület vízellátása NÁ 150 mm-es KM-PVC., illetve NÁ 100 mm-es elosztóhálózattal történik. Az akcióterület úthálózata mentén utcánként az elosztóhálózat a következő, melynek jövőbeni koncepcionális jelleggel javasolt átépítése az alábbi: Kossuth utca NÁ 100 mm-es acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés Horváth M. utca NÁ 100, NÁ 125 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Kígyó utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Nagy F. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Ady E. utca - NÁ 100 KM-PVC Munkácsy M. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Kiss B. utca - NÁ 100 KM-PVC 104

105 Tóth J. utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE Hajdu L. utca - NÁ 100 KM-PVC Kossuth Lajos tér - NÁ 100 KM-PVC Szabadság tér NÁ 150 KM-PVC összekötés, körvezetékesítés Petőfi S. utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés Erzsébet tér - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv Szent Anna utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv Szent Imre herceg utca NÁ 200 mm acny csere NÁ200 mm KPE Kisér utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE A hálózat anyagára, átmérőjére nézve vegyes képet mutat, tükrözi a koronként alkalmazott csőanyagokat. Az elosztó-hálózat nagy része régi építésű acny vezeték. A legutóbbi csőkiváltások, rekonstrukciók - Szabadság tér, József Attila utca, Ady E. utca - műanyag KM- PVC csövekből épültek át. A terület rehabilitációja során a közterületek burkolatának átépítésével, utca bútorozásával egy időben a régi építés NÁ 100 mm-es acny. vezetékek minimum D100 mm-re korszerű KPE vagy göv csövekre történő cseréjével célszerű számolni. A kis átmérőjű és nem megfelelő anyagú, teherbírású vezetékek felbővítése, cseréje indokolt a Kossuth Lajos, Petőfi Sándor utcáknál, - melyet már jeleztünk -, ahol az NÁ100 mm-es acny vezetékek NÁ 150 KPE, vagy göv vezetékekre javasoljuk átépíteni. A Kossuth Lajos (megvalósult beruházás), Petőfi Sándor utcák az akcióterület első fejlesztési ütemének tekinthetők. Szennyvízcsatornázás A városban és ennek megfelelően elválasztott rendszerű csatornahálózat üzem. A szennyvíz-elvezetés a városban 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító-telep I. ütemének megvalósításával. A város szennyvízcsatorna ellátottsági mutatója 2002-ben 36 % volt ban a Városközpont és Szentes-Kisér pályázaton támogatást nyert szennyvízcsatornahálózatának bővítésére ben kezdődött a csatornaépítés kiviteli munkálatai az említett területeken, és most év végén került befejezésre ban befejeződő program eredményeként a szennyvíz-csatornázottsági mutatója 92,3 %- osra nőtt. A szennyvízcsatorna-hálózat gyűjtőrendszere gravitációs hálózat. Az egyes vízgyűjtőterületek gravitációs csatornái által összegyűjtött szennyvizek befogadói a vízgyűjtő-területek átemelői, melyek nyomóvezetéken továbbítják a szennyvizeket a központi átemelő felé, majd a központi átemelő 2x400 mm-es nyomóvezetéken a szennyvíztisztító-telepre. Az akcióterület terület szennyvízcsatorna-hálózata gravitációs rendszerű. A csatornák befogadója az 1. számú átemelő, mely a Nyíri köz 5752 hrsz.-ú ingatlanán került kiépítésre. Az átemelőhöz az Ady Endre u. Petőfi S. utca nyomvonalú területi főgyűjtő szállítja a szennyvizeket. A főgyűjtőre csatlakozik az akcióterület gyűjtőcsatornái. A szennyvízcsatorna az akcióterület valamennyi utcájában általában D 30 cm-es beton csövekből kiépült ki. 105

106 Az akcióterület szennyvízcsatorna-hálózata a város első csatornarendszere, melynek későbbi rekonstrukciója indokoltnak vehető. A szennyvíz-csatorna Kossuth utcai szakasza a évi útrekonstrukció során fel lett újítva, amelyet az üzemeltető korszerű technológiai eljárással valósított meg. Hasonlóan átépítésre javasolható a D 30 cm beton főgyűjtő Petőfi Sándor utcai szakasza, melynél az átépítés mellett, a csatorna felbővítése is indokolt. Az akcióterület valamennyi utcájában kiépült a szennyvízcsatorna. A csatornák D 30 cm betoncsövekből épültek. Ahogyan a már említett két fő út a Kossuth és a Petőfi utcai csatornáknál a rekonstrukciót tartjuk szükségesnek, úgy a többi beton anyagú csatornák, rekonstrukciója is indokolt, amennyiben az utcák szakaszos rekonstrukciója bekövetkezik. A főgyűjtőre csatlakozó gyűjtőcsatornáknál átépítés esetén a műanyag D 200 mm-es átmérőjű csatornák megfelelő vízszállító-képességgel rendelkeznek a szennyvízhozamok elszállítására. A csatornahálózat rekonstrukcióját a terület rehabilitációja esetén kell elindítani. Csapadékvíz elvezetés A városban a csapadék-vízelvezetés a város terepadottságai és talajmechanikai adottságai miatt mindig fontos feladat volt. A terep 80,5-85,0 mbf. szintek között váltakozik. A terepadottságokból adódóan a terület több vízgyűjtőre tagolódik. Az összegyülekező csapadékvizek a település területén közvetlenül, vagy a meglévő csapadékvíz csatornahálózaton, illetve árokhálózaton keresztül jutnak a befogadó vízfolyásokba. A városnak két nagy befogadója található, a nagyrészt É-D-i irányban húzódó Kurca és a Nagy-völgy csatorna. Zárt csapadékcsatornák a belvárosban és a lakótelepeken került kiépítésre, illetve bevásárlóközpontok, ipar-, és gazdasági területeknél. Az akcióterületen, mint a város belváros belvárosában zárt csapadékcsatorna üzemel. Az akcióterületen a szennyvízcsatornázáshoz hasonlóan a Kossuth Lajos (2010-ben megvalósult) és a Petőfi Sándor utca csatornáinak koncepcionális jelleggel történő átépítését felbővítését javasoljuk az elkészült vízjogi létesítési engedélyezési tervnek megfelelően. Gázellátás A város gázellátása több ütemben fejlődött, és jelen kiépítettsége a meglévő gázfogyasztás mellett a távlati igények kiadására is alkalmas. Szentes város a gázt DK-i és Ny-i irányból kapja két gázátadón az Algyő-Városföld távvezetékről, egyrészt 46 baros NÁ 100 mm-es acélvezetéken keresztül, illetve a Szentes 1 gázátadótól 8,0 baros nagy-középnyomású vezetéken. A Szentes 2 gázátadó állomás a Téglás u. mellett került kialakításra az előírt védőtávolságok betartásával, A gázátadó a Mol Rt. kezelésében áll. A DÉGÁZ RT. részére a gáz átadása 6 bar nyomáson történik. A fogadóállomás mellé telepítették a KÖGÁZ 3000 tip. 6/3 baros nyomásszabályozót. A nyomásszabályozóból kiinduló NÁ 200-as vezeték a város gázellátásának egyik gerincevezetéke. Itt megjegyezzük, hogy a nyomásszabályozótól indul ki az a nagy-középnyomású vezeték, mely Mindszent és Szegvár gázellátását biztosítja. A másik gerincvezeték a Nagyhegyi városrész felé északi területek biztonságos ellátására épült ki. Erről a 6 bar-os gerincvezetékről került megtáplálásra a meglévő 3 bar-os hálózat a Koszta J.u-nál, valamint a Dr. Berényi u. és a Dósai, Molnár u keresztezésében, a Wesselényi u.-i 6/3 bar nyomású szabályozón keresztül. A város gázellátása teljes-körűnek tekinthető. 106

107 Az akcióterület a gázellátása a kisnyomású rendszerrel került megoldásra. Az akcióterület középnyomású rendszerről kap gázellátást. A területen üzemelő kisnyomású gázelosztó hálózat körvezetékesnek tekinthető, mely nyomásszabályozók révén kétoldali betáplálással rendelkezik. A gázvezeték valamennyi utcában kiépült. A gázhálózat rekonstrukcióját a terület fejlesztésénél szintén figyelembe kell venni. Villamosenergia-ellátás A város villamosenergia-ellátása az egységes országos hálózati rendszerről kerül biztosításra. A 120 kv-os nagy-feszültségű országos hálózati rendszerről a Szarvasi úti 120/20 kv-os alállomásból 20 kv-os feszültség szinten történik. Az elektromos energiával való ellátottság Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható. Az akcióterületen a középfeszültségű hálózat földkábeles kialakítású. A kisfeszültségű hálózat kialakítása megfelel a jelenlegi igényeknek. A kisfeszültségű hálózat rekonstrukcióját a terület megújításánál a többi közműhez hasonlóan szintén figyelembe kell venni. A közvilágítási hálózat a kisfeszültségű hálózattal közös nyomvonalon halad, egyrészt földkábeles, másrészt a kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt a világítótestekkel. Az akcióterületen belül a korszerű közvilágítás, térvilágítás megoldása szükséges a Kossuth Lajos és a Petőfi utcában, a várható első ütemként. Az akcióterület többi közterületén a középfeszültségű földkábeles hálózathoz, korszerű kis-,és közvilágítási földkábeles hálózat kialakítása szükséges. Távhőellátás Szentes város távhőszolgáltató hálózatát, rendszerét a Szentes Városi Szolgáltató Kft. üzemelteti. A városi távhő-szolgáltató rendszer alapvetően öt nagy egymásra épülő objektumból és azok szoros kapcsolatából áll, melyek közül a Kurca parti beépítés (teljesen földgáz üzemű), a Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Kertvárosi lakótelepek fűtőművei földgáz és termálvíz üzeműek. A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel kell biztosítani a távhőellátást azon meghatározott területeken ahol a vezetékrendszer kiépült és szabad kapacitással rendelkezik. A jelenleg távhővel ellátott létesítmények hőellátását továbbra is távhővel kell biztosítani. Új létesítménynél vagy felújítás esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak a hőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján, vagy a levegőtisztaság védelme szempontjából a távhővel egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával (pl.: termálvíz napenergia, szélenergia stb.) lehet. A városban termálvízre alapozott fejlesztések részére rendelkezésre áll a geotermikus energia. Szorgalmazni kell a geotermikus hőellátást. A javasolható a fűtőművek geotermikus energiára történő átalakítását. 107

108 Az akcióterületen - Kossuth téren - belül a távhőellátó vezeték átépítésre, korszerűsítésre került. A Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a távhő-ellátó vezetéknél a szerkezeti aknák szintbehelyezése várható. Távközlés Az akcióterületen a távbeszélő kábelek nagy része földkábeles, kisebb része légkábeles, melyeket a kisfeszültségű oszlopokra szereltek fel. A Kossuth Lajos utca mindkét oldali közterületi járdájában van távközlési hálózat részére alépítmény. A közterületi alépítményekből kapják az épületek az előfizetői hálózat föld alatti csatlakozásait a tápszekrényig. Zömében minden ingatlannak van saját önálló csatlakozása. A terület távbeszélő hálózata lehetőséget ad ISDN, ADSL állomások telepítésére is. A területen a hagyományos távbeszélő igényeken túlmenően az ISDN, ADSL (integrált), stb. szolgáltatásokat is biztosítani tudja az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. a kiépült optikai hálózatról. A területen azonban az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. kívül más adatátviteli szolgáltatók is jelen vannak. Az akcióterületen kiépítették a Kábel TV hálózatot. A TV kábelek részben a kisfeszültségű villamos hálózat tartóoszlopain haladnak, de a korszerűbb földkábeles hálózat is megtalálható. A Kábel TV hálózat a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások vételén kívül a népszerű külföldi adók vételét is lehetővé teszi. Az akcióterületen a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a hírközlés hálózat alépítményeinek fedlapját kell várhatóan szintbe helyezni, illetve járda és szegélymódosításnál kábelt kell kiváltani Lakáshelyzet Az akcióterületen 722 lakás található, ami a szentesi lakásállomány 4,3%-a. Az egy lakásra jutó lakosok száma 1,3 fő. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a lakások 12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein. Az akcióterület lakáshelyzetének adatai a Belváros és Szentes egészének viszonylatában 45. számú táblázat Lakáshelyzetének adatai Mutató megnevezése Szentes összesen 1. Belváros Akcióterület Lakónépesség száma * 7 785* 908* (1125**) Lakásállomány (db) * * 722* Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5* 8,1* 12,2* *KSH népszámlálás adatok, ** Szentes Város Önkormányzat Népesség nyilvántartás

109 9. számú ábra: A lakásállomány 10. számú ábra: Komfort fokozat Alacsony komfortfokozatú lakások aránya A belváros lakásainak túlnyomó része 1990 előtt épült. A területen régi építésű és új építésű földszintes, illetve tetőtér-beépítéses lakóházak, illetve hagyományos és iparosított technológiával épített többszintes lakóházak egyaránt találhatók. A lakásállomány kb. fele származik 1945 előttről. A szocialista korszakban néhány tömbház épült (a Kossuth téren álló Fehér Ház és a Szabadság téri autóbusz-pályaudvar mögötti tömbházak). A családi házak (polgárházak) zöme a II. világháború előtt épült, de az akcióterület északi részén (pl. Munkácsy M. u.) vannak fiatalabb családi házak is. A beépítés jellemzően zártsoros, a szocialista korszak fejlesztései esetében szórt tömbös. A lakásállomány túlnyomó többsége magántulajdonban van. A lakások jellemző fűtési energiaforrása a földgáz. Az elmúlt 15 évben három nagyobb új lakóingatlan-fejlesztés valósult meg az akcióterületen. A Horváth Mihály utcában, a Kiss B.- Munkácsy Mihály u. sarkán, míg a Szent Imre herceg utcában egy szintén társasházi beruházás zajlott le. 109

110 Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy a magántulajdonban lévő családi házak állapota az akcióterület északi részén általában kiváló, az akcióterület déli részén vegyes. A családi házak (polgárházak) háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt évben. A társasházak és a bennük lévő lakások (pl. Fehér ház Kossuth tér 5.) állapota nem megfelelő, így például a közművek elavultak, hiányzik a szigetelés, az épületek külső fala piszkos, a vakolat vagy a burkolat nem egy helyen mállik. A társasházak felújítása a közeljövőben elengedhetetlen. 110

111 30. számú térkép Lakóépületek építési kora 111

112 Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája 46. számú táblázat: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája 100% - os Önkormányzati tulajdonban lévő családi lakóházak, hagyományos szerkezetű és iparosított technológiával épült többlakásos társasházak LAKÓHÁZ CÍME HRSZ ÉVE ÉPÍTÉS ANYAGA LAKÁSOK SZÁMA Kossuth u vegyes 1 komfortos FELSZERELTSÉG LAKÓHÁZ CÍME Önkormányzati tulajdonú lakásokat is tartalmazó lakóházak (társasházak): HRSZ ÉVE Ady Endre u ÉPÍTÉS ANYAGA hagyományos tech. LAKÁSOK SZÁMA FELSZERELTSÉG 2 1 komfortos 1 félkomfortos Kossuth tér / vázas összkomfortos hagyományos 5 2 összkomfortos 2 komfortos Petőfi u tech. 1 félkomfortos Szent Imre H. u Szent Imre H. u hagyományos tech. hagyományos tech. 3 2 komfortos 1 komfort nélküli 3 3 összkomfortos 31. számú térkép: Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése 112

113 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota A közigazgatási és közösségi szolgáltatások markáns jelenlétét mutatja, hogy a jogosultsági feltételek minimálisan előírt célértékét (3 db) jóval meghaladó mértékű számban fordulnak elő az akcióterületen (28 db), lásd részletesen a sz. fejezetben. A közigazgatási és közösségi célú épületek állapota néhány kivétellel általában megfelelőnek mondható. jelentősebb felújítások történtek az elmúlt 15 év során, aminek következtében a önkormányzati, szociális, egyházi és kulturális létesítmények újultak meg. Ezek a következők voltak: - a Szent Erzsébet és a Kiss Bálint utcai iskolák: tornatermek kialakítása (1993), - a Városháza külső homlokzatának és kupolájának felújítása (2001) - a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes rekonstrukciója (2005). - a volt Megyeháza külső és belső felújítása ( ) - a Gólyásház (Petőfi u. 4.) helyreállítása (2006) (Művészetek Háza) - a Református Nagytemplom teljes felújítása (kivéve orgona) (2008) - a Kossuth tér 4. szám alatti egyházi épület idősek otthonává történő átalakítása (2008) - idősek otthona is (2008). Mindezek mellett az akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy része továbbra is felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő táblázatban foglaljuk össze. A közigazgatási és közösségi célú létesítmények felújítása két lényeges célhoz igazodik, egyrészt a városkép javítása és ezzel a terület vonzerejének növelése, másrészt a közösség funkciók megerősítése, az identitást hordozó épületek megújítása célokhoz. Annak ellenére, hogy a fenti felújítási beavatkozásokra az elmúlt években sor került, az akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy része továbbra is felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő táblázatban foglaljuk össze. 47. számú táblázat: Létesítmény Felújítási igény Létesítmény Felújítási igény Tokácsli (Városi) Galéria Korszerűsítés, felújítás Ifjúsági Ház Teljes korszerűsítés, akadálymentesítés; 2 szinten Szent Miklós templom Homlokzat-felújítás Szent Anna templom Homlokzat-felújítás Szentes Városi Bíróság és Ügyészség Homlokzat-felújítás Városháza Akadálymentesítés Az akcióterület közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítményekben igen gazdag, a kapacitás az igényeknek megfelelő ig Szentes városa megyeszékhely volt, ezért sok a közcélú létesítmény, nagyobb városokban sem találunk a városközpontban ennyire gazdag intézmény-hálózatot, valamint közcélú és közösségi épületegyüttest. 113

114 Kapacitásbővítésre nincs szükség, azonban a meglévő intézmény-hálózat felújítása, funkcióinak erősítése fontos szempont Funkcióelemzés A városközpont akcióterület területi alapú funkcióelemzését az egyes funkciótípusok szerint külön-külön végezzük el. Lakófunkció elemzése. Az akcióterületen a belvárosias funkcionális tagozódásnak megfelelően a nem lakófunkciójú épületek vannak túlsúlyban, 87 ingatlan hordoz lakófunkciót, amely 722 lakást jelent. Ebből mindössze 35 van önkormányzati tulajdonban, amely nem éri el a lakásállomány 9%-át. A helyi lakásállomány a szentesi lakásállomány 4,3%-át teszi ki. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a lakások 12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein. A városközpont rendelkezik a város egyik legértékesebb lakóterületével is. A lakófunkció területi eloszlásáról elmondható, hogy a lakásállomány felét alkotó, 1945 előtt épült lakások képezik a helyi lakásállomány vázát, területi koncentrációt, és ezzel együtt egységes városképet alkotnak az akcióterület északi és déli részén fekvő tömbökben. Minőségük területi megoszlásuk alapján ketté osztható; az északi részen kiváló, a déli területen erősen vegyes. A szocialista korszak jellegzetes beépítését képviselő tömbházak az akcióterület középső részén koncentrálódnak. Az elmúlt 20 év lakófunkciójú beruházásai szétszórtan jelennek meg az akcióterületen. Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott beszélgetések alapján megállapítható, hogy A családi házak (polgárházak) háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt évben. A társasházak és a bennük lévő lakások (pl. Fehér ház Kossuth tér 5.) állapota nem megfelelő, a társasházak felújítása a közeljövőben elengedhetetlen. Erre az igényre reagál az akcióterületi fejlesztés. Az akcióterületen belül a lakófunkció további megerősítésére nincs szükség, viszont a városképi és életminőségi szempontok alapján történő minőségi fejlesztése a következő évek során nem maradhat el. Városközponti funkció Városközpont akkor nevezhető igazán városközpontnak, ha a társadalmi-közösségi és gazdasági élet szervezését, irányítását ellátó intézmények jelentős koncentrációja, azaz, a funkciógazdagság kimutatható a területen. Szentes Belvárosa, és ezen belül az akcióterület városközponti funkciókban igen gazdag. A szerves településfejlődésnek köszönhetően rendelkezik klasszikus városközponti funkciót hordozó épületállománnyal, intézményekkel, valódi belvárossal, amelyek nem csupán Szentes, hanem tágabb térségének szervezését is ellátják. Az akcióterületen belül nagy számban, koncentráltan helyezkednek el a központi közösségi funkcióknak otthont adó ingatlanok: oktatási intézmények, egészségügyi és művelődési intézmények, egyházi ingatlanok, stb. (29 ingatlan). Hasonló mondható el a közigazgatási és egyéb közszolgáltatást nyújtó funkcióról, Városháza, Bíróság, Földhivatal, stb. (18 ingatlan). A városközpont egyben a gazdasági élet irányítását ellátó irodai, üzleti szolgáltató funkcióban 114

115 is erős, 38 bank, iroda és egyéb gazdasági szolgáltatás található a területen. A bemutatott funkciók mindegyike túlnő a város határain. A vendéglátóipari, rekreációs funkcióval rendelkező kapacitásokban tapasztalható egyedül hiány. Különösen ebből a szempontból a közeljövő fontos feladata az idegenforgalmi és vendéglátóipari funkció megerősítése, az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra fejlesztése. Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe 48. számú táblázat Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe Intézmény neve Eljutási idő:/perc/ Távolság:/km/ Okmányiroda Árpádhalom 0:23 26 Nagytőke 0:15 16 Fábiánsebestyén 0:14 15 Derekegyház 0:15 13 Eperjes 0:24 26 Nagymágocs 0:21 21 Szegvár 0:13 11 ÁNTSZ Szentesi, Csongrádi, Kistelki Kistérségi Intézete Árpádhalom 0:23 26 Derekegyház 0:15 13 Fábiánsebestyén 0:14 15 Eperjes 0:24 26 Nagymágocs 0:21 21 Szegvár 0:13 11 Nagytőke 0:15 16 Ópusztaszer 0:37 33 Csanytelek 0:38 30 Csongrád 0:25 21 Felgyő 0:29 22 Tömörkény 0:39 33 Baks 0:33 28 Balástya 0:51 46 Csengele 0:57 55 Kistelek 0:44 40 Pusztaszer 0:49 44 Tűzoltóság Derekegyház 0:16 13 Fábiánsebestyén 0:15 15 Nagytőke 0:17 16 Szegvár 0:15 11 Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kirendeltség Árpádhalom 0:24 26 Nagytőke 0:17 16 Fábiánsebestyén 0:15 15 Derekegyház 0:16 13 Eperjes 0:26 26 Nagymágocs 0:

116 Szegvár 0:15 11 Városi Bíróság Árpádhalom. 0:23 26 Derekegyház 0:15 13 Eperjes 0:24 26 Fábiánsebestyén 0:14 15 Nagymágocs 0:21 21 Nagytőke 0:15 16 Szegvár 0:13 11 Szentesi Rendőrkapitányság Árpádhalom. 0:24 26 Derekegyház 0:16 13 Eperjes 0:26 26 Fábiánsebestyén 0:15 15 Nagymágocs 0:23 21 Nagytőke 0:17 16 Szegvár 0:15 11 Polgári védelem Árpádhalom 0:23 26 Csanytelek 0:38 30 Csongrád 0:25 21 Derekegyház 0:15 13 Eperjes 0:24 26 Fábiánsebestyén 0:14 15 Felgyő 0:29 22 Nagymágocs 0:21 21 Nagytőke 0:15 16 Szegvár 0:13 11 Tömörkény 0:

117 A legjelentősebb illetékességi területtel rendelkező ÁNTSZ vonzáskörzete 32. számú térkép Gazdasági funkció A városközpont a település gazdasági életében központi, irányító szerepet játszik elsősorban kiskereskedelmi és irodafunkciója révén. 101 kiskereskedelmi egység található az akcióterületen, amelyhez mindösszesen 6 vendéglátó egység csatlakozik. A pénzügyi szolgáltatások terén 4 pénzintézet rendelkezik telephellyel az akcióterületen. A kiskereskedelmi kínálat és különösen a banki szolgáltatások vonzáskörzete túlnő a városhatáron is. Ettől függetlenül a gazdasági funkció terén jelentős tartalékai vannak az akcióterületnek, amely a meglévő funkciók erősítésén túl a funkcióerősítő fejlesztések szükségességét is felveti. Kereskedelmi funkció A városközpont gazdasági-társadalmi életének meghatározó eleme a kereskedelmi funkciók jelenléte. A kiskereskedelmi funkció jelenléte megfelelőnek, de az adottságokhoz mérten továbbfejlesztendőnek ítélhető az akcióterületen. A vendéglátóhelyi szolgáltatások esetében mutatható ki alulfejlettség, amelyen azért is szükséges javítani, mert elsődleges ez az a funkció, amely nem csak a helyi igények kielégítését szolgálja. A kereskedelmi funkció megerősítése a szolgáltatásbővítést célzó fejlesztésekkel párhuzamosan várható. Turisztikai-rekreációs funkció A turisztikai funkció az akcióterületen rendkívüli mértékben elmarad az adottságok nyújtotta lehetőségektől, amely megmutatkozik a gyér szállásférőhelyek számában, rekreációs szolgáltatások alacsony kínálatában és a vendéglátóhelyi kapacitás hiányában. A funkció bővítése az akcióterületi fejlesztések kiemelt célja, hiszen az akcióterület zászlóshajó projektje, a Petőfi Szálló fejlesztése a legjelentősebb funkcióbővítő beavatkozás. 117

118 Városképi-közterületi funkció Az akcióterület Szentes városképileg legértékesebb, legvonzóbb területe; itt helyezkednek el a település legértékesebb épületei, polgárházai, egyházi épületei, és a sajátos közterületi láncolat, amely különleges hangulatot ad a városnak. A terület adottságai megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a városkép egységesítésével, az elmaradt köz és magántulajdonú épületfelújítások, és közterület-rehabilitáció eredményeként egy vonzó, további fejlesztések számára alkalmas, a mai kor színvonalának megfelelő belvárosi környezet alakuljon ki. A városkép és közterületi funkció megerősítésére azért van szükség, mert jele állapotában nem felel meg a közösségi és gazdasági funkciók által keltett igényeknek. Közösségi funkció Az akcióterületen belül és közvetlen környezetében koncentrálódnak a város közösségi életének meghatározó létesítményei, a kulturális élet meghatározó intézményei. Különleges adottsága a területnek a markáns egyházi jelenlét, 6 ingatlan rendelkezik egyházi funkcióval. Ezen felül a múzeumok, a galéria, a mozi és színház, a konferencia központ és más intézmény erősíti a funkcionális gazdagságot, azonban a szolgáltatások színvonalának, az ingatlanok és környezetük fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy funkciójukat közösségi és gazdasági szempontból eredményesebben végezhessék. Az akcióterületen helyezkednek el templomok és intézményeik, múzeumok, a Színház, a mozi, a Konferenciaközpont és az Ifjúsági ház. Közszféra és közszolgáltató funkció Az erős városközponti szerep nagyrészt a hangsúlyos közszféra és közszolgáltató funkciónak köszönhető, ahol a korábbiakhoz hasonlóan a funkció erősítésére, a közszolgáltatási színvonal emelésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen bizonyos fizikai-műszaki felújítások végrehajtása. Az akcióterületen található a Polgármesteri Hivatal, a Bíróság, a Levéltár, a Gyerekkönyvtár, a Földhivatal, a Posta, a Cigány kisebbségi önkormányzat, pártirodák, a Városellátó Intézmény, a Civil TV, Újság szerkesztőségek, Szentes Kistérség Többcélú Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász), Főállatorvos, Szentes Rádió. Humán szolgáltatási funkció A humán szolgáltatásokon belül a városközpontban koncentrálódik az oktatási intézmények közül 3 általános iskola és három középiskola, valamint két óvoda és egy bölcsőde. A szociális ellátó intézmények közül a családsegítő központ, idősek otthona, és gondozási központ. Kistérségi funkció A városközpont nem csak Szentes szervezését látja el, jelentős számú térségi vonzáskörzettel rendelkező intézmény található a területen. Itt helyezkedik el a Szentes Kistérség Többcélú Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász), Főállatorvos. Ezen felül az okmányiroda, munkaügyi központ és APEH helyi kirendeltsége, az ÁNTSZ, vagy éppen a tűzoltóság, polgárvédelem jelentős vonzáskörzettel rendelkezik. 118

119 3.6. A tulajdonviszonyok értékelése 33. sz. térkép: Tulajdonviszonyok az akcióterületen Forrás: Szentes Város Önkormányzata 2011 es adatok alapján 119

120 A tulajdonviszonyok vizsgálata az egyes helyrajzi számokhoz tartozó ingatanok tulajdonlapjai alapján készült. A fenti tematikus térkép áttekintést ad az akcióterület tulajdoni viszonyairól, amelynek részletes ismerete elengedhetetlen a városrehabilitációs tevékenység alátámasztása szempontjából. Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok 34. sz. térkép: Az akcióterület DAOP pályázat során érintett ingatlanjainak tulajdonviszonya Forrás: Szentes Város Önkormányzata 2008-as adatok alapján 120

121 49. számú. táblázat Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok Projekt megnevezése Tokácsli (Városi) Galéria felújítása Közgé Kert felújítása Diákpince felújítása, akadálymentesítése Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése Szent Miklós templom környezetének rendezése Horváth Mihály utcai járda építése Az ingatlan természetbeni helye Helyrajzi száma Funkciója (lakás, üzlet stb.) Tulajdonosi szerkezet Kossuth tér /1/A/32 Szentes Város Önkormányzata Ady Endre utca 2. Ady Endre utca 4. Kiss Bálint utca 3. Kossuth Lajos utca 8. Kurca híd Kossuth Lajos utca- Csongrádi út találkozásánál Kossuth Lajos utca Ortodox templom Szent Miklós tér Horváth Mihály utca 26/2 kultúrház 27 beépítetlen terület, közterület 26/1 intézmény 829/1/A/3 7931/2 5589/1, 5589/2, 5589/3, 5589/4, 5589/ / intézmény közterület, híd közterület templom tulajdonos: Magyar Állam vagyonkezelő: Honvédelmi Minisztérium használó: HM Rekreációs és Kultúrális Közhasznú Nonprofit Kft. A pályázat első fordulójában konzorciumi partner volt, azonban a második fordulóban a partnerséget nem vállalta, így a projektfejlesztés során kikerült a konzorciumból. Szentes Város Önkormányzata Az ingatlan közterületté átminősítése megtörtént, ezzel eleget téve az első fordulós Bíráló Bizottsági feltételnek. Szentes Város Önkormányzata A projektfejlesztés során a Közgékert projektelem része az ingatlan kertjének a felújítása. Szentes Város Önkormányzata Szolgalmi jog: elektromos kábel, földgázvezeték Szentes Város Önkormányzata Vezetékjog: DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft. Szentes Város Önkormányzata Vezetékjog: INVITEL TÁVKÖZLÉSI ZRt. Távközlési vezeték szolgalmi jog: MAGYAR TÁVKÖZLÉSI BEFEKTETÉSI RT. Használati jog: DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft. Szent Miklós Magyar Ortodox Egyházközség A projektfejlesztés során az Egyház a hozzájárulsát megadta, partnerként történő bevonása nem indokolt, mivel az épületet a beruházás nem érinti, csupán az épületnek helyet adó úszótelket. 828/6 közterület Szentes Város Önkormányzata 848 közterület Szentes Város Önkormányzata 121

122 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Fehér ház előtti tér kialakítása Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása Ady Endre utca homlokzat felújítása Petőfi Sándor utca Evangélikus templom Kossuth Lajos tér Szabadség tér Ady Endre utca Ady Endre utca /1, 5603/2, 5603/3 5589/2 5589/3 5589/4 közterület Szentes Város Önkormányzata egyházi A tulajdonos a projektfejlesztés során a hozzájárulását megadta templom Konzorciumi partnerként történő bevonása nem indokolt, mivel a templom épületét a beruházás nem érinti, csupán az épületnek helyet adó úszótelket. 5592/2 közterület Szentes Város Önkormányzata 22 közterület Szentes Város Önkormányzata 5592/2;5587; 5541/67 közterület Szentes Város Önkormányzata 826 közterület Szentes Város Önkormányzata 840/2 üzlet vegyes Szentes Város Önkormányzata és magán A magántulajdonosok konzorciumi partnerként történő bevonása megtörtént, az első fordulós konzorciumi részvétel megerősítése mellett. Az épület projekt által nem érintett részében lakás hasznosítású ingatlan található, a tulajdonos nem vesz részt a projektben, hanem a rá eső beruházási költséget maga viseli. Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése Ady Endre utca 3 Kossuth tér /1/A/3, 828/1/A/4, 828/1/A/5, 828/1/A/6, 828/1/A/8, 828/1/A/10, 828/1/A/11, 828/1/A/14, 828/1/A/15, 828/1/A/16, 828/1/A/18, 828/1/A/19, 828/1/A/20 828/1/A/22 828/1/A/23 828/1/A/24 üzlet, lakóház intézmény magán A projektfejlesztés során az ingatlan tulajdonosa a konzorciumba bevonásra került, a konzorciumi tagságát megerősítette a második fordulóban is. vegyes Szentes Város Önkormányzata és magán A projektfejlesztés során a magántulajdonosok közül új belépőként a Méker Textilház Bt a / hrsz alatt, a Hunor Coop Zrt a / hrsz alatt bevonásra került a konzorciumba. A többi magántulajdonos jogi és/vagy pályázati feltételeknek nem tud/akar eleget tenni, így nem tudtak a konzorciumban részt venni, a fejlesztés nem érinti ezeket az ingatlanokat. 122

123 Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása Erzsébet tér bíróság tulajdonos: Magyar Állam vagyonkezelő: Országos Igazságszolgáltatási Tanács használó: Szentes városi Bíróság A projektfejlesztés során a konzorciumi partnerség megerősítésre került. Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása Kossuth tér /1/A/7 intézmény Szentes Város Önkormányzata Civil TV Kossuth tér 5 828/1/A/7 intézmény Szentes Város Önkormányzata A tervezési területen mindegyik tulajdonformával találkozhatunk: Köztulajdont (város vagy megyei önkormányzat, állami) alkotnak: o a városi közintézmények nagy része, a Pefőfi Szálló és Tóth József Színház o megyei: Péter Pál ház, Fényírda o állami: Bíróság, és a mellette lévő beépítetlen telek Egyházi tulajdont alkotnak: o a református egyház ingatlanjai o a római katolikus egyház ingatlanjai o az evangélikus templom o ortodox templom Magántulajdont jelentenek: o Egy szövetkezeti társasház o Magántulajdonban lévő lakóépületek o Posta, Invitel o Volán Buszpályaudvar Vegyes tulajdont jelentenek: o Társasházak, üzletek. Az akcióterület épületei közül 27-ben található önkormányzati tulajdon. Ezek közül 3 beépítetlen terület van 100%-ban önkormányzati tulajdonban. Két lakóingatlan esetében (Ady Endre u. 7., Horváth M. u. 12.) vegyes tulajdon áll fenn, az önkormányzati tulajdon mellett magántulajdon is található ezekben az ingatlanokban. A köztulajdon további szereplői Csongrád Megye Önkormányzata, Magyar Állam mindösszesen 5 ingatlant tulajdonolnak. Sajátos helyi adottság, hogy az akcióterület épületei közül 11 egyházi tulajdon alá tartozik. 24 épület esetében áll fenn vegyes tulajdonviszony a városi önkormányzat és magántulajdon között. Egy szövetkezeti tulajdonú ingatlan található az akcióterületen belül. 62 ingatlan, azaz a felépítményes ingatlanok közel fele (48%) tisztán magántulajdonban van. Az akcióterület lakásai 90%-ban magántulajdonban vannak. A tulajdonviszonyok elemzése alapján kiemelhető a közszféra domináns jelenléte, és az egyházi tulajdonon markáns jelenléte. A városközponti funkciónak megfelelően többségben vannak a nem lakás céljára hasznosított épületek. A 24 irodából 3 kivételével mindegyik önkormányzati tulajdonban van, az 54 üzletnek a 40%- a van önkormányzati tulajdonban. 123

124 3.7.A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése Az akcióterületen rendkívül sok közintézmény, egyházi létesítmény található. Valamint jelentős a kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteknek a száma. Ezekre mind, mint potenciális partnerekre lehet számítani a fejlesztés során. Különösen az Ady Endre utca kiskereskedelmi és vendéglátó egységei érintettek az utca humanizálásához kapcsolódóan. Az egyeztetések során a projekthez való hozzáállásuk pozitív volt, támogatják a projektet mind anyagi, mind egyéb eszközökkel. Épületfelújítások: o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség, o Diákpince, o Ady Endre utca páratlan oldal 1-3 Közterületrendezések: o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás, o Szent Miklós templom környezetének rendezése o Horváth Mihály utcai járda o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig o Evangélikus templom körüli terület o Fehér ház előtti tér o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló o Ady Endre utca 124

125 Közintézmény, mely nem önkormányzati tulajdon, és nem az önkormányzat működteti: 50. számú. táblázat Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai Intézmény Szándék forrás Szentes Városi Bíróság épületének homlokzat- és tetőfelújítása Bíróság és DAOP pályázat Ügyészség 51. számú táblázat Egyházi intézmények fejlesztési szándékai Intézmény Szándék forrás Ortodox Egyház Szt Miklós templom környezetének átformálása, akadálymentes megközelítésének biztosítása, DAOP pályázat önkormányzati projekt Evangélikus templom környezetének kertépítészeti Evangélikus kialakítása, önkormányzati projekt. /tetőfelújítás Egyház befejeződött./ DAOP pályázat Katolikus Egyház Szt Anna templom és kertjének felújítása (műemlék), saját projekt. /Katolikus általános iskola felújítása elkészült./ FVM pályázat 3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése Általános megállapítások Mint láttuk, a fejlesztés célterülete összhangban Szentes Integrált Városfejlesztési Stratégiájával magában foglalja Szentes belvárosának legnagyobb részét, a legfontosabb közintézményekkel, iskolákkal és a jellemző belvárosi kiskereskedelmi üzletekkel együtt. Az akcióterület zászlóshajó-projektje, a Petőfi Szálló és közvetlen környezetének teljeskörű rehabilitációja mellé a környező belvárosi terek, épületek egy részének rekonstrukciója társul. Ezekhez különféle gazdaságfejlesztési, közterület-fejlesztési, ingatlanfejlesztési és nem beruházási jellegű projektek is kapcsolódnak majd, mint például a Petőfi Szálló körüli és a Kurca-menti terület rendezése, sétálóutcák kialakítása, vállalkozói központ fejlesztése, a Kossuth tér közösségi célú továbbfejlesztése, az ún. Fehér Ház és közvetlen környezetének gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humanizálása, a területen fekvő templomok környezetének, kertjeinek rendezése stb. Az akcióterület fejlesztése a társadalmi kohézió erősítését is szolgálja (pl. a Kossuth tér továbbfejlesztése: sétálóutcák (korzók) kialakítása, nyári színház felépítése stb.; Kurca menti sétány fejlesztése) és közvetlen gazdaságfejlesztő szerepe is van (pl. vállalkozók üzleteinek megújítása, üzletsor kialakítása a Posta épületének keleti oldalán). A közösségi támogatással összhangban, de magánforrásból megvalósul a Petőfi Szálló megújítása, ennek az egyik fő célja az idegenforgalom infrastruktúrájának javítása, ami magában foglalja a városi környezet megújítását, egy vonzó, a jelenleginél nyugodtabb, kisebb forgalmú belváros kialakítását. A piaci igények kielégítésére tehát mind a köz- mind a magánszféra beruházásaira is szükség van. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a fejlesztés egyes elemei összhangban vannak Szentes történelmi adottságaival és társadalmi hagyományaival. A nagy zöldterületekkel, számos műemlékkel és nevezetes templommal rendelkező akcióterület a közösségi-gazdasági jellegű ingatlanfejlesztésnek ideális helyszíne. Szentes és az egész Alsó-Tisza-vidék látnivalói, 125

126 valamint a városban megrendezésre kerülő nagyszabású események (pl. a nyári színháztalálkozók) igénylik a városi szálláshely-kapacitás növelését. Ez jelentős forgalomnövekedést generál a belvárosban, de a projekt részeként megvalósítandó forgalomcsillapítás (sétálóutca, kerékpárút építése), valamint mélygarázs építése az ebből származó kockázatokat minimalizálja. Szentes belvárosának adottságaira alapozva megvalósítható az a cél, hogy a fejlesztés egyszerre szolgálja a turizmus, a városi gazdaság és a helyi lakosság igényeit. A továbbfejlesztendő zöldterületek, sétányok, korzók rendkívül kedvező helyszínt nyújtanak a közösségi funkcióknak, amiből a területen működő és ide betelepítendő gazdasági szervezetek is profitálhatnak. Az elkövetkezendő évek beavatkozásainak eredményeként megerősödik a turizmus, a vendéglátás, a rekreáció szerepe, ami javítja a városközpont imázsát. Ennek következében a holtpontról elmozduló ingatlanárakkal, fejlődő gazdasági szektorral számolhatunk és ezzel együtt a napjainkban gyorsan felértékelődő környezeti szempontok érvényesítésére is széles lehetőség nyílik. Az akcióterület piaci igényeit, lehetőségeit önmagában sokszor nehéz lenne értelmezni, ezért ahol ez szükségesnek mutatkozik, célszerű Szentes egészére történő kitekintést, összehasonlítást tenni. Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy egy alföldi kisváros esetén a belváros fejlesztése, dinamizálása az egész településre, sőt még a tágabb térségre is kisugárzó jelentőséggel bír A fejlesztés gazdasági igényei Az akcióterület a város gazdaságának egyik központja, kiskereskedelmi centrum, mindemellett jelentős hiányosságok figyelhetők meg a gazdaság szerkezetében. Az nem nevezhető hátrányosnak, hogy a terület ipari jelentősége elenyésző, de az már probléma, hogy nagyon alacsony a város és környéke iparában játszott irányító szerep. Viszonylag kevés a magáncégek által használt irodahelység, vagy irodának használt lakás is (összesen 10 db), ennek hiányában a cégek központjai nem az akcióterületbe települnek. Az Önkormányzat tulajdonában 24 iroda van, ezeknek egy részét magáncégek használják. A gazdasági szereplőkkel folytatott egyeztetés alapján egyértelmű, hogy a belváros gazdaságának dinamizálása érdekében szükség van a városközpont vonzóvá tételére. A helyi kiskereskedelem számára nagy kihívást jelentő multinacionális vállalkozások kedvezőtlen hatásait egy dinamikus, élő belvárossal lehet ellensúlyozni, ami a helyszínen fogyasztani szándékozón népességet vonz. A gazdaságfejlesztés a évi gazdasági-pénzügyi válság kezdete óta minden településen létfontosságúvá vált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a települési önkormányzatok alapigénye, lételeme a helyi gazdaság erősítése, mert enélkül a település elveszíti hosszútávú kibontakozási esélyeit. Ennek érdekében jelen ATT jelentős gazdaságfejlesztési célú tevékenységet szorgalmaz a közszféra számára. Fontos hiányossága Szentesnek, hogy gyakorlatilag hiányzik az idegenforgalom infrastruktúrája, nincs szálloda, megfelelő számú vendéglő. A kereskedelmi és magánszálláshelyek száma megyei összehasonlításban nagyon alacsonynak mondható, a város vetélytársának számító Hódmezővásárhely és Csongrád is messze megelőzi a kereskedelmi és magánszálláshelyek számában. Ezek létesítési feltételeinek megteremtése a városfejlesztés egyik legfontosabb feladata, mivel az akcióterület a legkiválóbb adottságú városrész a turizmus szervezéséhez és lebonyolításához. 126

127 Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, számú táblázat Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007 Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Város férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy férőhelyre jutó vendégéjszaka férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy szállásadóra jutó vendégéjszak a Szeged ,9 32, ,5 317,8 Hódmezővásárhely ,8 38, ,2 149,0 Csongrád ,3 11, ,7 90,8 Kistelek ,6 39, ,8 313,8 Makó ,6 23, ,5 85,0 Mindszent ,5 2, ,9 45,0 Mórahalom ,6 220, ,0 251,5 Sándorfalva 844 1,1 8 Szentes ,9 64, ,4 260,7 Összesen ,0 32, ,6 236,6 Forrás: KSH Az akcióterületen tervezett beavatkozások egyik fontos feladata a helyi közintézményekhez illetve gazdasági egységekhez való jobb hozzáférés biztosítása. Ezt a célt szolgálja a gyalogos illetve kerékpáros infrastruktúra bővítése, ami dinamizálhatja a belváros és az akcióterület kiskereskedelmét. Erre nagy igény mutatkozik, mert jelenleg az általános fizetős parkolási rendszer miatt a belvárosi gazdasági szereplők gyakran érzik úgy, hogy hátrányban vannak a belvároson kívüli versenytársaikkal szemben Lakáspiaci helyzet és igények A fejlesztés egyik nagyon fontos célja egy olyan belvárosi városi környezet kialakítása, amely vonzóvá teszi az akcióterületet, de magát az egész belvárost is, ezáltal sikerülhet növelni a terület népességmegtartó erejét, s ezzel együtt sikerül dinamizálni a helyi gazdasági szektort is. Az egész szentesi ingatlanpiac nem túlzottan dinamikus, kevés az új építésű lakás, alacsony a lakáskínálat, ennek következtében magasak az ingatlanárak. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a demográfiai folyamatokra, nő az elvándorlás mértéke, a fiatalok nem képesek a településen saját lakást vásárolni. A kevés építési telek következtében a város nem vonzó célpont a befektetőknek és az alacsony használtingatlan-kínálat miatt nem kínál lehetőséget az itt letelepedni, illetve a környéken ingatlant vásárolni szándékozóknak sem. Mindennek következménye a várost sújtó folyamatos elvándorlás. A belföldi vándorlási különbözet ban -4,8 ezrelék, 2007-ben már -8,1 ezrelék volt, ami a megye városai közül az egyik legrosszabb mutató. Az elmondottakból kikövetkeztethető, hogy az új építésű lakások száma is rendkívül alacsony. 53.számú táblázat Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006;

128 Város Belföldi vándorlási különbözet 2006 (ezer lakosra) Belföldi vándorlási különbözet 2007 (ezer lakosra) Szeged 7,4 9,0 Hódmezővásárhely 1,4-1,1 Csongrád -2,5 3,8 Kistelek -12,6 1,9 Makó -5,7-9,1 Mindszent -4,0-8,6 Mórahalom 6,5 6,9 Sándorfalva 2,9 2,6 Szentes -4,8-8,1 Összesen 2,8 3,4 54. számú táblázat Új építésű lakások száma (Szentes egésze) Év Épített lakások Forrás: KSH Statisztikai Évkönyvei Ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott mélyinterjúk alapján kiderült, hogy kevés építési telek és a használt lakások kínálatának szűkössége miatt Szentes belvárosára magasabb ingatlanárak jellemzők. A lakáspiaci helyzet tehát kedvezőtlen, jól mutatja ezt az a tény is, hogy a évi lakásállomány százalékában megye városain belül Szentesen a legalacsonyabb (1,4%) a között épült lakások aránya. 128

129 55. számú. táblázat Az épített lakások száma Város Lakásállomán y az év végén Száz lakásra jutó lakos összesen Lakáshelyzet, és több szobás Az épített lakások száma ebből jogi természetes személyiség személy ű vállalkozás által által építtetett építtetett átlagos alapterülete, m 2 tízezer lakosra Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás között épült lakások a évi lakásállomány százalékában aránya, % Szeged ,0 18,4 79, ,7 Hódmezővásárhel y ,3 26,9 71, ,8 Csongrád ,7 100, ,9 Kistelek ,1 100, ,5 Makó ,1 70,3 29, ,3 Mindszent ,9 100, ,2 Mórahalom ,0 100, ,5 Sándorfalva ,9 100, ,7 Szentes ,4 100, ,4 Összesen ,9 20,7 77, ,7 Forrás: KSH Tágabb területi kitekintés és a végzett interjúk alapján elmondhatjuk, hogy az utóbbi 10 évben a szentesi ingatlanárak leginkább a szegedihez hasonlíthatók, és messze magasabbak, mint Csongrádon vagy Hódmezővásárhelyen. A település egészére és az akcióterületre egyaránt elmondható, hogy az utóbbi években az ingatlanárak jelentősen nem változtak. A használt téglalakások piaci ára az akcióterületen magasabb vidéki, sőt még az országos átlagnál is. Az akcióterületen a téglaépítésű lakások ára felszereltségtől függően Ft/m 2 közötti, míg az ipari technológiával épült telepszerű lakások ára (pl. a Kossuth téren álló Fehér házban ) ennél valamivel alacsonyabb, Ft/m 2 között alakul. Ennek az épületnek alacsony a presztízse a helyi társadalom szemében, a tehetős lakásvásárlók inkább elkerülik. A téglaépítésű családi ház kategóriában igen jelentős szórás mutatkozik az építési idő, az épület felszereltsége és az épülethez tartozó telek nagysága szerint. Az alsó kategóriát a megosztott polgári házak lakásai jelentik, ezekben a négyzetméterár Ft körül alakul. A másik végletet a modern, jól felszerelt családi házak jelentik, amelyekből nagy a hiány. Ezek évek óta ismerősök, rokonok között cserélnek gazdát, az árak Ft/m 2 felett alakulnak. 56. számú táblázat Használt lakás átlagárak Társasházi téglalakás Ipari technológiával Családi ház épült lakás Szentes (akcióterület) (akcióterület) (egész település) Vidéki átlag (források alapján becsült adat) Országos átlag (források alapján becsült adat) Kővári Ingatlaniroda; KSH és a SZE-NA House Ingatlanközvetítő Kft. adatai alapján számítva A telekárak nagy szórást mutatnak a városban, Ft/m 2 -től Ft/m 2 -ig terjednek. Az ár a közművesítettség foka és felépítmény megléte vagy hiánya függvényében változik. A 129

130 kevés építési telek következtében elterjedt gyakorlat, hogy az építeni szándékozók gyakorlatilag lakhatatlan vályogházakat vásárolnak meg, majd azokat lebontva építenek új családi házat. Ez a szűkösség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a leromlott állapotú, 800 m 2 körüli telekkel rendelkező vályogházak is gyakorlatilag lakásáron, 8-10 millió forintért kelnek el a városban. Az akcióterületen azonban még az ilyen típusú telekkialakítás is elképzelhetetlen, lebontható régi vályogházak hiánya miatt. Az akcióterület ingatlanárait a lakás- és telekszűkösség mellett az a folyamat is növeli, hogy a lakosság határozottan a centrum felé törekszik, a legmagasabb presztízsű lakások a belvárosban találhatók. Szentesre nem igazán jellemző az, hogy a lakosság a város határán túl, a külterületre költözne. Ennek racionális és tradicionális okai egyaránt lehetnek. A városnak nincs agglomerációja, a városi népesség számára egyáltalán nem vonzó rideg alföldi tanyavilág a város határában kezdődik. Ezzel szemben a városközpont évszázadokon keresztül a biztonságot, a gazdasági-társadalmi-kulturális sokszínűséget jelentette. Gyakorlatilag a városközpont ezen karakterének megőrzése a tervezett beavatkozások egyik fontos célja. A belvárosi fejlesztések fizetőképes kereslet hiányában várhatóan nem emelik tovább az ingatlanárakat, ugyanakkor hosszú távon továbbra is biztosítják a belváros magas presztízsét. Az akcióterület szempontjából igen fontos szerepe lenne a további ingatlanfejlesztésnek, mert lakások egy része iparosított technológiával épített épületben ( Fehér ház ), illetve főleg az akcióterület féli részén (Szt. Imre herceg u. Kisér u.) régi építésű téglaépületben van, amelyek a szűkös kínálat miatt felülértékeltek. Az akcióterület lakásállományának jelentős része 50 évnél régebben épült, ez pedig azt a potenciális veszélyt rejti magában, hogy a nem megfelelő minőségű lakóépület-állomány az elkövetkezendő években romlásnak indulhat, ami néhány helyen (pl. a földszintes épületek ill. a Fehér ház esetében) látványos társadalmi degradációt indukálhat A fejlesztés társadalmi igényei Mint azt már említettük, a városközpontban fekvő akcióterületen 908 ember élt 2001-ben, a korösszetétel kedvezőnek mondható: a 14 éven aluliak aránya 22,1%, míg a 60 éven felülieké 18,8% volt. A képzettség tekintetében is az átlagosnál kedvezőbb a kép, ugyanis a 25 éven felüli népesség 22, 2 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a évesek között csak alig több mint 20%. Ugyanakkor a városközpont funkcióbővítést szolgáló fejlesztése nem csak az itt lakók, hanem az egész városi népesség számára kiemelkedően fontos, ezért a társadalmi igények városi szinten jelentkeznek. A fejlesztés célja a környéknél kedvezőbb társadalmi állapot megőrzése, a belváros népességnövekedése feltételeinek megteremtése. Fontos ez azért is, mert a város többi részének adatai korántsem kedvezőek, és félő, hogy dinamikus, attraktív városközpont hiányában a város más részeinek helyzete tovább fog romlani. A lakáspiaci, demográfiai és társadalmi helyzetből is következtethetünk arra, hogy a városközpont megújítására, mint a város dinamizálásának egyik eszközére nagy szükség van. A népesség elvándorlásának megakadályozását, a város társadalmi-gazdasági helyzetének stabilizálását csak célzott, tudatos fejlesztési tevékenységek eredményeként lehetséges elérni. A fejlesztés társadalmi igényeinek számbavételekor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a városban tekintélyes a munkanélküliek száma. Annak ellenére, hogy a statisztika az elmúlt esztendőkben némileg javult, 2008-től az egész világgazdaságot sújtó gazdasági recesszió miatt súlyosbodó helyzettel kell számolnunk. Különösen aggasztóak a magasabb végzettségűek (szellemi foglalkozásúak, frissdiplomások) növekvő munkanélküliségi adatai, 130

131 aminek következtében a magasabb státuszú népesség által lakott városrészekben is súlyos válságtünetek jelentkezhetnek. Bár az akcióterület társadalmi-gazdasági mutatói (korszerkezet, képzettségi, foglalkoztatási adatok) az átlagosnál némileg kedvezőbb helyzetű városközpont képét rajzolják elénk, de mindez egy alföldi kisváros esetében elégtelen a város társadalmi-gazdasági fejlődésének megindítására, s lényegében az egész város dinamizálására. Az akcióterület kedvező munkaerőpiaci adottságai nem feltétlenül tükrözik vissza a város helyzetét. Jól mutatja ezt az, ha megvizsgáljuk Szentes megyén belüli helyzetét a munkanélküliség tekintetében. 57.számú táblázat Nyilvántartott álláskeresők, 2007 Forrás: Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ: Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád Megye február 131