Szentkirály (Bács-Kiskun megye) késô középkori falu 2. gödöróljának állatcsontleletei

Átírás

1 S TUDIA C AROLIENSIA Szentkirály (Bács-Kiskun megye) késô középkori falu 2. gödöróljának állatcsontleletei K ÔRÖSI A NDREA Szentkirály (Lászlófalva) XV XVII. századi falu régészeti feltárása 1969 és 1990 között Pálóczi Horváth András 1 vezetésével folyt. A kutatásokat 1969-ben kezdték meg a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatóságának 2 támogatásával tôl a Magyar Nemzeti Múzeum, tôl pedig a Magyar Mezôgazdasági Múzeum 5 folytatta a régészeti feltárásokat. 6 A feltárt falu házaiból, gazdasági létesítményeibôl és kútjaiból nagy mennyiségû állatcsontot gyûjtöttek be, melynek egy része már meghatározásra és publikálásra került (1. táblázat). Az anyag nagy része azonban még feldolgozásra vár. Az állatcsontok topográfiai megoszlása Az ásatások 5 munkahelyen 7 folytak (1. ábra). Az eddig feldolgozott és publikált állatcsont-maradványok (4341 db) különbözô munkahelyekrôl kerültek elô, legnagyobb mennyiségben azonban a III. munkahelyhez tartoznak (3415 db) (1. táblázat). 1. PÁLÓCZI HORVÁTH Katona József Múzeum, Kecskemét 3. PÁLÓCZI HORVÁTH Középkori falvak kutatási programja és a Kunok régészeti emlékeinek kutatása Kun lakosságú középkori települések feltárása munkaterv keretében 5. Középkori agrártelepülések régészeti és interdiszciplináris kutatása tématerv keretében 6. PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH

2 K ÔRÖSI A NDREA 1. táblázat: Szentkirály, Összesített faunalista (db) /a ház gazdasági udvaráról elôkerült 1. sz. gödöról anyaga (PÁLÓCZI HORVÁTH ; TAKÁCS 1990) /a ház és beltelek anyaga (NYERGES ) 3. XCIX. szelvény, házak udvarán lévô 2. sz. gödöról Aszt Ágnes szakdolgozatában ismertetett adatok. Kôrösi Andrea 4. XCIX. szelvény, házak udvarán lévô 2. sz. gödöról Az objektumból késôbb feldolgozásra került anyag. Kôrösi Andrea 5. Templom dûlô I.-IV. munkahely anyagát összevontan tartalmazza. (SOMHEGYI ) * A szakdolgozat anyagát kibõvítve az út 2124 db csontjával az e kötetben Bartosiewicz Lászlóval közösen megjelenõ tanulmányában ismerteti, így az itt közölt csontszám 3480-ra változik. ** 2000-ben Aszt Ágnes szakdolgozatában 423 db csont került feldolgozásra. 354

3 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI I. Munkahely: Bozsik-tanya (Templom-dûlô), Az 1971-ben elôkerült állatcsontanyagot Somhegyi Tamás publikálta. 8 Kora: XV-XVII. század. II. Munkahely: Községi temetô, 1969, Az itt elôkerült 1. számú kút anyagát szintén Somhegyi Tamás közölte. Mennyisége kevés, 111 db. A munkahely egyéb objektumaiból származó állatcsontok száma 48 db. Kora: XV XVII. század. III. Munkahely: Református templom, Ezen a munkahelyen, a templom közelében három beltelekrôl dolgoztak fel archaeozoológiai anyagot ben publikálta Takács István a 4-4/a ház udvarán elôkerült gödöról 9 anyagát. Kora: XV XVI. század. A 4-4/a ház és gazdasági udvar teljes archaeozoológiai anyagának feldolgozását Nyerges Éva 2003-ban szakdolgozatában 10 ismertette. A két építési periódus anyaga összevontan szerepel. Kora: XV XVI. század A 4-4/a házzal szembe lévô telken található 94. gödör 11 egy kút (2. kút) volt, melynek archaeozoológiai anyagát Takács István 12 több tanulmányban 13, ismeretterjesztô cikkben 14 és kiállítás-vezetôben 15 tette közzé. A kút archaebotanikai anyagát Kassai M. Katalin 16 határozta meg. XV XVI. század. Ugyanezen munkahelyen a házakhoz tartozó gazdasági udvar 32. objektuma egy gödöról (2. gödöról), melynek régészeti anyagát Aszt Ágnes szakdolgozatában, 17 archaeobotanikai anyagát Torma Andrea, 18 archaeozoológiai anyagát Kôrösi Andrea 19 határozta meg. Kora: XV XVII. század. IV. Munkahely: Homokbánya, 1969, A munkahelyrôl eddig meghatározott állatcsontokat (48 db) Somhegyi Tamás fenti cikkében publikálta. XV XVII. század. V. Munkahely: Tiszakécskei út. 20 A szentkirályi ásatások régészeti, archaeozoológiai és archaeobotanikai anyagát a Magyar Mezôgazdasági Múzeum kiállításán között lehetett megtekinteni. A kiállítás kapcsán megjelent kiállítás-vezetôben a középkori falu összesített archaeozoológiai anyagát Somhegyi Tamás, 21 botanikai anyagát Torma Andrea 22 ismertette. 8. SOMHEGYI A tanulmányban értékelt anyag nagy része az I. (641 db), kisebb része a II. (159 db) és a IV. munkahely (48 db) évi ásatásából származik, 5 db csonttöredék pedig a III. munkahely III. szelvényébôl. 73 db csonttöredék munkahelyhez nem köthetô. 9. TAKÁCS ; uõ. 1992; uõ NYERGES 2003, a szakdolgozat anyagát kibõvítve az e kötetben megjelenõ BARTOSIEWICZ László NYERGES Éva Ágnes: Szentkirály állattartása a középkori régészeti állattani adatok tükrében c. tanulmányában ismerteti. 11. PÁLÓCZI HORVÁTH TAKÁCS 1987; uõ A hivatkozott tanulmányokban számadatok nem szerepelnek, ezért táblázatba foglalni nem lehetett. 14. KASSAI TAKÁCS PÁLÓCZI HORVÁTH TAKÁCS KASSAI TAKÁCS 1985; TAKÁCS ASZT ASZT ASZT PÁLÓCZI HORVÁTH SOMHEGYI TORMA

4 K ÔRÖSI A NDREA 1. ábra: Szentkirály. I.-V. munkahelyek (Pálóczi ) A 2. gödöról (32. objektum) topográfiai helyzete 1987-ben a templomtól D-re 110 m-re új munkaterületet jelöltek ki (LXXXII XCIX. sz.). Ez a lelôhely harmadik beltelke, mely a templomtól DNy felé tartó feltételezett utca mentén terül el. 23 A telek párhuzamosan helyezkedik el a 94. objektumot (2. kút) tartalmazó másodikként feltárt beltelekkel (2. ábra), attól ÉK-rôl egy mélyedés választotta el, ahova széles, ásott árkok vezették a vizet a templomdomb felôl. A gazdasági udvaron több lakóház és gazdasági épület állt, a korai 25. és a legkésôbbi 29/a. házak jelezték a település életének különbözô szakaszait. 24 A 2. gödöról a 29. háztól É-ÉKre (3. ábra), a XCIX. szelvény, illetve bôvítése a XCIX/a,b szelvények területére esik. Kibontására az évi ásatások 25 során került sor. Lekerekített, kissé szabálytalan ötszög alapú, 5 m átmérôjû, K-i részén enyhén lejtôs, D-i, DK-i része meredek falú, cölöpökkel övezett építmény, amit gödörólként használtak. A 2. gödöról állatcsont-maradványai Az objektumból 760 db állatcsonttöredék került elô. Ennek abszolút többsége, 98,8%-a (751 db) háziállatok maradványa, és mindössze 1 db a vadállaté. A háziemlôsök aránya 97,9%, (744 db), a háziszárnyasoké csak 0,9% (7 db). A leletanyagban hat háziemlôs- 23. PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH

5 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 2. táblázat: Szentkirály, 2.gödöról. Faunalista (csontdarabszám) 1. diagram: Szentkirály, 2. gödöról, A háziállatok faunamegoszlása 357

6 K ÔRÖSI A NDREA faj: a szarvasmarha (Bos taurus L.), a juh (Ovis aries L.), a sertés (Sus scrofa domesticus Erxleben), a ló (Equus caballus L.), a kutya (Canis familiaris L.) és a házi macska (Felis domestica Briss.), valamint két háziszárnyasfaj: a házityúk (Gallus domesticusa L.) és a házilúd (Anser domesticus L.) maradványait lehetett meghatározni (2. táblázat). A vadállatcsont: mezei nyúlhoz (Lepus europaeus L.) tartozik. Az objektumból elôkerült 8 db csonttöredék (1,1%) faji és anatómiai besorolása nem volt lehetséges. A 760 db csonttöredék abszolút többségét (92%) a három gazdasági haszonállat teszi ki. Arányuk: szarvasmarha 65,4% (497 db), juh 13,4% (102 db), sertés 13,2% (100 db). A lócsontok mennyisége a háziállatok között 4,5% (34 db), a kutya 1,3% (10 db) és a házi macska 0,1% (1 db) (1. diagram). A háziszárnyasok aránya 0,9% (7 db). Összehasonlítva a háziállatfajok arányát a III. munkahely másik két anyagával, különbségeket kapunk. (1. táblázat) A 2. gödöról háziállat arányai teljesen eltérnek az 1. gödöról anyagától, ahol a sertés és a ló aránya egyforma (29-29%), és kicsivel meghaladják a szarvasmarha arányát (27%). A kiskérôdzôk csak néhány csonttal (0,6%) vannak képviselve. Ennek egyik oka lehet, hogy az 1. gödörólból csak kevés (140 db) állatcsont került elô. Ugyancsak eltér a 4-4/a ház és beltelek anyagától is, ahol a háziállatok között szintén a szarvasmarha a legjelentôsebb (53,4%), de a kiskérôdzôk csonttöredékeinek mennyisége (21,2%) jóval meghaladja a sertését (9,3%), annak kb. 2,5- szöröse. Jelentôsen eltér a gödörólak anyagától a 4-4/a ház és beltelek anyaga a háziszárnyasok esetében is, mivel azok aránya a 2. gödöról esetében 0,9% illetve 6,1%, és a házilúd mellett nagyobb mennyiségben kerültek elô a házityúkcsontok. A 2. gödöról anyagát más XV XVII. századi települések anyagával 26 összevetve megállapítható, hogy a három gazdasági haszonállat megoszlása hasonló. Mindegyik lelôhelyen a szarvasmarha abszolút dominanciája figyelhetô meg mind a háziállatok, mind a gazdasági haszonállatok között, függetlenül a lelôhely típusától. Más középkori falvak esetében nagyobb a kiskérôdzôk aránya a sertésnél. 27 A 2. gödörólban a kiskérôdzô- és a sertéscsontok mennyisége egyforma. Hasonlóság figyelhetô meg a lovak arányában, viszont a kutya, a macska és a baromfiak aránya a 2. gödöról esetében jóval a falvakra jellemzô arányok alatt marad. A csontok sztratigráfiai megoszlása Az állatcsontok rétegek szerinti vertikális megoszlása nem egyenletes (3. táblázat). A legtöbb csont, 466 db (61,3%) a betöltési rétegekbôl (betöltés, 1-3. ásónyom) került elô. A pusztulási rétegekbôl (pusztulási szint, faszenes réteg) 139 db (18,3%), az objektum aljáról 155 db (20,4%) csonttöredéket sikerült begyûjteni. Hasonló arányokat találunk a rétegek között a gazdasági haszonállatok fajonkénti megoszlásban is. S 26. VÖRÖS VÖRÖS

7 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 3. táblázat: Szentkirály, 2.gödöról. Az állatcsontok rétegek szerinti megoszlása (db) szarvasmarha esetében a rétegek fenti sorrendje szerinti arányok: 62 18,9-19,1%. Hasonló a kiskérôdzôk esetében is: 67,8 13,7 18,6%, de a betöltésbôl több csont került elô. A sertés esetében éppen fordított arányok alakultak ki: %, a betöltésbôl kevesebb, az objektum aljáról több csontja került elô. A faszenes rétegben lévô csontokon égésnyomok nem voltak. Az objektumból elôkerült 6 db égett csont másik rétegekbôl, az objektum legaljáról és a betöltésbôl került elô. Ez a csontok másodlagos helyzetét mutatja Az állatok zoológiai jellemzése Szarvasmarha Az objektumból 497 db szarvasmarhacsont került begyûjtésre, ami az elôkerült csontmennyiség 65,4%-a (2. táblázat). A lelôhely más objektumaiban hasonlóan magas a szarvasmarhacsontok aránya (1. táblázat). Legtöbb csonttöredéke a betöltési rétegekbôl került elô (466 db), mely a szarvasmarhacsontok 61,3%-a. A másik két rétegbôl körülbelül azonos mennyiségben ( db) kerültek elô csontjai. 359

8 K ÔRÖSI A NDREA 4. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A háziállat maradványok anatómiai megoszlása (db) 360

9 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 5. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról A szarvasmarha (MATOLCSI 1970) és a juh (TEICHERT 1975) marmagassága Hosszúság (mm) Marmagasság (cm) Nem Testalkat Szarvasmarha metacarpus ,3 bika magas metacarpus ,1 bika közepes Juh metatarsus ,3 jerke alacsony metatarsus ,2 kos közepes metatarsus ,9 kos közepes A gazdasági haszonállatok között 71,4%-val a legnagyobb mennyiséget teszi ki. Anatómiai megoszlása nem egyenletes (4. táblázat). Legnagyobb mennyiségben a mellsô (147 db) és a hátsó (141 db) végtaghoz tartozik, de magas a koponyacsontok száma (115 db) is. A törzsrégióból 75 db, az ujjpercek területérôl csak 19 db csonttördék került elô. A koponyacsontok 70%-a (81 db) a fogak és az állkapcsok területérôl származik. Az objektumból szarvcsap töredéke nem került elô. A mellsô végtag 72,1%-át (106 db) az értékes, húsban gazdag, ún. húsos régió csontjai teszik ki. A kevés, értéktelenebb húst tartalmazó ún. szárazrégió csontjaink aránya 27,9% (41 db). A hátsó végtag esetében is hasonló arányokat figyelhetünk meg. Az ún. húsos régió csontjai 63,1%-ot (89 db) tesznek ki, mely kb. 2-szerese az értéktelenebb, száraz régiónak. A csontok között jelentôs mennyiségben voltak 2-3 év közötti fiatal egyedek maradványai is, mely a szarvasmarha elsôdleges húshasznosítását mutatja. Az objektumban kibontott agykoponya töredékek között megfigyelhetô a hullámos fejélû, ún. brachyceros típusú koponya. Ezt a típust a lelôhely más objektumaiban is megfigyelték. Az elôkerült mérhetô csontok alapján, néhány nagy testméretû egyedet leszámítva, az egyedek többsége kis és közepes testalkatú volt. (6. táblázat) Matolcsi módszerrel (1970) számolt marmagasságuk két metacarpus alapján 116 cm és 124 cm. (5. táblázat) Mindkettô bika volt. Juh A kiskérôdzôk közül csak a juh csontjai kerültek elô. Az elôkerült 102 db csonttöredék, az összes állatcsont 13,4%-a. A gazdasági haszonállatok között gyakorisága a szarvasmarha után helyezkedik el, aránya 14,66%, és csonttöredékeinek mennyisége megegyezik a sertésével. (2. táblázat) A lelôhely más objektumainál a kiskérôdzôk aránya jóval magasabb a sertésénél (1. táblázat). Minden rétegbôl elôkerült juh csont, de legnagyobb mennyiségben (53 db) a betöltésbôl (4. táblázat). A juhcsontok anatómiai megoszlása aszimmetrikus (4. táblázat). A legtöbb csont a mellsô (32 db, 31,3%) és a hátsó végtag (38 db, 37,3%) területérôl került elô, az ujjpercek szinte teljesen hiányoz- 361

10 K ÔRÖSI A NDREA 6. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. Az állatcsontok méretei (mm) prox. epiph. széles diaph. legkis széles distal. epiph. széles prox. epiph. mélység diaph. legkis mélység distal. epiph. mélység hossz Humerus Szarvasmarha Juh Sertés , Radius Szarvasmarha Juh juv Sertés Kutya Metacarpus Szarvasmarha

11 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI juv juv juv juv juv juv juv juv inf Ló Kutya mc.iv.dext mc.iv.dext Házi lúd Femur Szarvasmarha Juh Sertés juv juv juv Ló Házi macska Házityúk Házilúd Tibia Szarvasmarha juv juv juv Juh

12 K ÔRÖSI A NDREA Sertés Ló Házityúk Házilúd Metatarsus Szarvasmarha juv juv

13 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI Scapula legnagyobb hossza collum legkisebb szélessége angulus articularis szélessége facies articularis szélessége facies articularis magassága Szarvasmarha Sertés Astragalus legnagyobb hossza legnagyobb szélessége legnagyobb mélysége Szarvasmarha Os phalangis III. Szarvasmarha Calcaneus legnagyobb hossza legnagyobb szélessége Szarvasmarha M1 Ló alsó felsô

14 K ÔRÖSI A NDREA 7. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A sertéskoponya méretei (mm) 366

15 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 8. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A sertés koponyához tartozó állkapcsok méretei (mm): bal jobb 1. Állkapocs hossza angulustól (Goc-Id): 227,5 234,0 2. Állkapocs hossza condyle-tôl: 240,3 246,0 3. Gonion M3 hossza: 69,1 68,0 4. Fogsorhossz (Id-M 3 ): 157,4 163,0 5. P1-Gonion hossza (P 2 -Go): 166,3 167,0 6. C-M 3 fogsorhossz: 122,0 121,0 7. Premolaris-molaris fogsorhossz (P 2 -M 3 ): 96,4 116,0 8. Molaros fosgsorhossz (M 1-3 ): 49,8 50,0 9. Premolaris fogsorhossz (P 2-4 ): 61,0 56,3 10. I 3 -P 2 távolsága: 40,2 42,7 11. Corpus infraorbitalis hossza (12): 68,0 69,0 12. Ramus magassága: 96,3 97,4 13. Ramus középsô magassága: - 91,6 14. Caninus alv. hossza: 11,8 12,0 15. Corpus mandibulae magassága P 1 -nél: 41,0 41,0 16. Corpus mandibulae magassága M 1 -nél: 36,0 35,1 17. Corpus mandibulae magassága M 3 -nál: 34,4 42,2 18. M 3 hossza: 31,8 31,8 19. M 3 szélessége: 14,3 14,3 nak, és a törzsrégióhoz csak 10 db csont tartozik. A koponyarégió csontjainak 4/5-ét a fogak és az állkapcsok teszik ki. Teljesen hiányoznak a szarvcsapok. A mellsô régiónál az értékes, húsban gazdag csontok adják a terület 87,5%-át. A hátsó végtag esetében ez az arány rosszabb, de így is igen jelentôs, 65,8%. A mérhetô hosszú csontok alapján (TEICHERT 1975) egy jerke marmagassága 59,3 cm, két kosé 65,2 és 67,9 cm, ami alacsony és közepes testméret kategóriát jelent. (5. táblázat) Az állatok kis részét fiatal korban, nagy részüket viszont kifejlett korban vágták le, ami az állatok hús-, de fôként prémhasznosítását mutatja. Sertés Az objektumból 100 db sertéscsont került elô. Ez az összes csont 13,2%-a (2. táblázat). A gazdasági haszonállatok 14,3%-át adja. Mennyisége a szarvasmarháé után helyezkedik el, és megegyezik a juhcsontok mennyiségével. A csontok anatómiai megoszlása aszimmetrikus (4. táblázat). Legtöbb csont (40 db) a mellsôvégtag területérôl származik, nagyon kevés (7 db) a törzscsontok száma, és teljesen hiányoznak az újpercek. A koponya és a hátsóvégtag területérôl elôkerült csontok száma nagyjából egyforma (28-25 db). A koponyatöredékek ¾ részét (21 db) a fogak és az állkapcsok adják. Teljesen hiányoznak az agykoponya töredékei, pedig a sertésnek a koponyáját is hasznosítják 367

16 K ÔRÖSI A NDREA fôzéskor. Az egyetlen ép koponya az állkapocspárral együtt, (1. kép) a 2. gödöról legaljáról (4. táblázat), a pusztulási szint alól került elô, így feltehetô, hogy az objektum felhagyása elôtti idôbôl származik, a falu korábbi szakaszához köthetô. A koponya egy kifejlett kocáé, fogkopása egyenletes. Az ék alakú koponya erôsen vaddisznó jelleget mutat, profilja egyenes, lapos, fejéle kevéssé peremes (7-8. táblázat). A mellsô és a hátsó végtag esetében is elmondható, hogy szinte csak az értékes, húsban gazdag csontok töredékeibôl tevôdik össze. A mellsô végtag esetében csak egyetlen, a hátsó végtagnál 3 metapodium tartozik az értéktelenebb hússzegény régióhoz, de sertés esetében mindkettôt hasznosítják a fôzés során. Az objektum minden rétegébôl kerültek elô sertéscsontok, de a legtöbb a betöltésbôl (30 db) és az objektum aljáról (25 db) származik (3. táblázat). A betöltésbôl egy kandisznó jobboldali állkapcsa került elô, melynek hatalma caninusa (szemfog) a corpus mandibulae belsô oldalán nagy dudort képzett (2. foto), melyet a caninus vége át is tört. A C méretei alapján hatalmas, vaddisznószerû, de a corpus erôsen megrövidült (9. táblázat). A P 1 hiányzik, alveolusa sincs. Ez a jelenség elôfordul a sertésnél. A 3. ásónyomból is elôkerült egy koca állkapcsa, melynél M 3 félig törte át az alveolust. Az állat kora 3-3,5 év volt (2. kép). Az objektum aljáról is elôkerült 2 állkapocs, egy kandisznó állkapcsának oralis része, és egy koca állkapcsa. A koca kifejlett példány volt, kopott M 1-2 -vel. A mérhetô csontok és a fogak méretei alapján is az egyedek kis testméretûek voltak. A sertéscsontok kis része 3 évnél fiatalabb egyedektôl származik, ami jól lemérhetô az epiphysisek elcsontosodásának és a fogkopások mértékében. 9. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A sertésállkapcsok méretei (mm): 1.kan 2.koca 3.koca 1. Premolaris-molaris fogsorhossz (P 1, 2 -M 3 ): 92,9-118,6 2. Premolaris (P 2-4 )fogsorhossz: 33,1 39,6 54,6 3. Molaris fogsorhossz (M 1-3 ): 62,5 70,8 63,5 4. M 3 hossza: 32,6-28,2 5. M 3 szélessége: 15,0-14,0 6. C - M3 fogsorhossz: 124,0-124,4 7. Caninus alveolus hossza: kb. 20,0 8,1 12,1 8. Corpus mandibulae magassága P 1 nél: 49,6 42,5 39,2 9. Corpus mandibulae magassága M 1 nél: 42,4 36,1 36,0 368

17 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 1. kép Szentkirály, 2. gödöról. Sertéskoponya Fogazata: I P M kép Szentkirály, 2. gödöról. Sertésállkapcsok A bal állkapocs fogazata: I C + P M 1-3. P 1 és alveolusa teljesen hiányzik. A jobb állkapocs fogazata: I P M 1-3. P 1 áttörésben megrekedt. 369

18 K ÔRÖSI A NDREA 10. táblázat: Szentkirály, I. és II. lókoponya méretei (mm) 370

19 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 11. táblázat: Szentkirály, I. és II. lókoponya fogméretei (mm) 9 hónapos csikó dp2 dp3 dp hosszúság 43,3 32,6 37,0 szélesség 22,2 25,0 25,4 4,5 éves ló P2 P3 P4 M1 M2 M3 hosszúság 37,5 30,0 30,7 25,5 26,7 25,0 szélesség 26,4 27,5 28,4 27,6 26,6 21,6 2. ábra: Szentkirály középkori falu központjának rajza Sabján Tibor után. (Pálóczi Horváth 1992) 371

20 K ÔRÖSI A NDREA Ló A 2. gödöról anyagából 34 db csonttöredéke került elô, az összes csont 4,5%-a (1. táblázat). A lócsontok erôsen töredékesek, de nem tartoznak a konyhai hulladékok közé. Takács István szerint 28 a feldarabolt lócsontok a rendszeres lóhúsfogyasztást igazolják, de erre megalapozott bizonyíték nincs. Vörös István szerint 29 a ló jelentéktelen vagy hiányzik a városi húsellátásban. Ugyanezen a véleményen van Bartosiewicz László 30 is. A 2. gödörólban talált lócsontok töredékesek ugyan, de vágásnyomokat nem tartalmaznak. Ép csövescsontok hiányában marmagasság számítására nincs lehetôség, de a felvehetô méretek alapján különbözô testalkatú egyedekhez tartoztak. (6. táblázat) Ebben a korban különféle lófajtákat 31 lehet elkülöníteni, melyek kicsi, alacsony, közepes és magas testméretûek. A korszak nehéz szekereit a nagytestû, ú.n. nyugati lovak húzták 32, de mellettük közepes testalkatú és alacsony egyedek maradványai is megfigyelhetôk. A 2. gödörólból elôkerült lócsontoknál is megfigyelhetô, hogy különbözô típushoz tartoznak. Megtalálhatók az ún. nyugati, nehéz és a finomabb csontú, alacsony lovak csontjai is. A lelôhely más területérôl is kerültek elô ilyen típusú lókoponyák, többek között az 1. gödöról alján (11. és 12. réteg) talált csikókoponya (I.) és a 165. gödörbõl származó fiatal ló koponyája (II.), melyek szintén a fenti megállapítást igazolják. (3. fotó) A két ép koponya a keleti típusú lovak karcsú, hosszú koponyái közé tartoznak. (10. táblázat) Az I. lókoponya egy 9 hónapos csikó, melynél még tejfogakat figyelhettünk meg. Fogképlete: i 1-2 +dp M 1, M 1 a hasadás közepén jár. A II. koponya egy fiatal ló koponyája, melynek minden maradandó foga kinôtt, az I 3 áttörés végén jár, nem nôtt sorba, caninusa pedig félig tört át. A koponya fogképlete: I C + P M 1-3. A fogváltások alapján a ló kora 3,5-4 év. Mindkét lókoponyán a P 1 (farkasfog) is kinôtt. Mindkét lókoponya anatómiai vizsgálata egyértelmûen kizárja annak a lehetõségét, hogy azokat a korábban többek által feltételezett karóra húzták volna. A 2. gödörólnál a betöltésben és a legalsó rétegben nagyobb mennyiségben (10-15 db), a többi rétegben csak elszórtan (1-4 db) voltak lócsontok. (4. táblázat) Az objektum legalsó rétegébôl 15 db csont került elô. Egy tibia proximalis epiphysise nincs elcsontosodva, ez alapján az egyed életkora 2 év körüli. A tibia masszív, erôs csontozatú, nagytestû egyedhez tartozik (5. táblázat). Ebbôl a rétegbôl került elô egy nagyméretû, bal oldali állkapocstöredék is, benne tejfogakkal. A dp 2-4 hossza: 97,8 mm, kopottsága közepes, az M 1 sorba ért, és az M 2 félig törte át az alveolust. (3. kép) Az egyed életkora a fogak áttörése alapján 1,5 év. A betöltésben talált combcsont szintén egy nagytestû egyedek csonttöredéke. Mivel a femur distalis epiphysise elcsontosodott, az állat 3,5 évnél idôsebb volt. Mindegyik a nyugati, nehéz, hidegvérû lovak típusába tar- 28. TAKÁCS VÖRÖS ; uõ BARTOSIEWICZ VÖRÖS VÖRÖS

21 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 3. kép Szentkirály, Lókoponyák frontalis és basalis nézetbôl 4. kép Szentkirály, 2. gödöról. Csikó állkapocstöredéke tozik. Méreteik alapján ugyanebbe a kategóriába sorolhatók az objektum aljából és a pusztulási szintrôl elôkerült 2 db ujjperc (phalangis II.), és a faszenes rétegbôl származó vastag falú metatarsus is. Hasonló nyugati típusú lovak maradványairól számolt be Vörös István egy XV. századi budavári ház anyagában is. 33 Az objektumból elôkerült metacarpus distalis méretei alapján alacsony testmagasságú állat volt (6. táblázat). Alacsony marmagasságú ló maradványa került elô egy XV. századi váci ház 34, Szolnok és Túrkeve 35 lelõhelyekrôl. Az objektum lócsontjai legalább 6-7 egyedhez tartoznak ebbôl 4 nyugati típusú nagy testméretû, és 2-3 alacsony testméretû. Életkoruk: egy 1,5 éves, egy 3 éves és VÖRÖS VÖRÖS BÖKÖNYI

22 K ÔRÖSI A NDREA 5 kifejlett állat. Az adultus korú állatok közül az egyik jóval idôsebb volt a többinél, amire egy erôsen lekopott rágófelszínû M1-bôl következtethetünk. Valószínûleg utólagosan keletkezett égésnyomokat lehet megfigyelni az objektum aljáról elôkerült két koponyacsonton (maxilla, os frontale) és a betöltésbôl származó 2 db bordán is. Ez a csontok másodlagos helyzetét mutatja. Kutya Összesen 10 db (1,3%) kutyacsont került elô a 2.gödörólból, 4 különbözô rétegbôl (4. táblázat), melyek legalább 5 egyedhez tartoztak, egy fiatal 2 kifejlett közepes testméretû, és 2 nagytestû egyedhez. A betöltésbôl elôkerült egy jobboldali arckoponyatöredék, egy nyakcsigolya és egy radius. A koponya egy fiatal egyedtôl származott, varratai még nem csontosodtak össze. Méretei alapján megállapítható, hogy egy kis testméretû egyed maradványa. Az epistropheus egy kifejlett egyedhez tartozott, méretei alapján nagytestû, erôteljes, feltehetôen ôrzô-védô, a fajtáján belül is nagyméretû egyed lehetett. Az epistropheus méretei: corpus legnagyobb hossza: 57 mm processus articulares caudales hossza: 53,9 mm legnagyobb magassága: 43,6 mm processus articularis cranialis szélessége: 33,6 mm processus articulares caudales szélessége: 34,7 mm. Ugyancsak nagytestû egyedhez tartozott egy radius is, töredékessége miatt csak a diaphysis méreteit lehetett felvenni. (6. táblázat) A faszenes rétegbôl 4 csont került elô (4. táblázat). Egy hatalmas állkapocs, melynek teljes fogazata hiányzott, szintén egy nagytestû, ôrzô-védô típusú egyedé. A csigolya és a két metapodium kifejlett, közepes testméretû egyedekhez tartozik. Az objektum legaljáról elôkerült atlasz és metacarpus szintén közepes testméretû egyed csontjai. (6. táblázat) Az atlasz méretei: facies articularis cranialis legnagyobb szélessége: 47,9 mm legnagyobb hossza: 43,7 mm legnagyobb magassága: 28,4 mm Takács István az 1. gödörólban 36 talált kutya ulnát szintén nagytestû, ôrzô típusú egyednek határozta meg. Míg az általa meghatározott ulna méretei elmaradnak a mai nagytestû juhászkutyák méreteitôl, addig a 2. gödörólban talált nagytestû egyedekhez tartozó csontok azokkal azonos nagyságúak. Háziszárnyas Az objektumból 7 db (0,9%) háziszárnyas-maradvány került elô, melyek a házityúk és a házilúd maradványai. 36. TAKÁCS

23 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI A házityúk aránya 0,5% (4 db) (1. táblázat). A maradványok közül az egyik egy tojáshéjtöredék, melyek ugyanabból a faszenes rétegbôl kerültek elô (4. táblázat). A három csonttöredék (femur, tibiotarsus, tarsometatarsus,) egy hátsóvégtaghoz tartozhatott. A mérhetô csontokból megállapítható, hogy egy tojó maradványai, mely kis testméretû fajtához tartozott (6. táblázat). A házilúd három csontja, egy carpometacarpus, egy tibiotarsus és egy femur került elô. 3. ábra: Szentkirály. A református templomtól D-re feltárt telek ásatási rajza. (PÁLÓCZI ) 375

24 K ÔRÖSI A NDREA A carpometacarpus a szárny, a femur és a tibiotarsus pedig a hátsóvégtag csontja. A csontok méreteik alapján (6.táblázat) kistestû egyedhez tartoztak. A 4-4/a ház és gazdasági udvarból, és az 1. gödörólból is elôkerültek lúdcsontok. A ház területén talált 7 lúdcsontot Nyerges Éva házilúdnak, az 1. gödörólból elôkerült 1 db lúdcsontot Takács István vadlúdnak határozta meg. Vadállatok Az egyetlen vadállatcsont egy mezei nyúl bordatöredéke. A mezei és a házi nyúl csontjai között a méretei alapján lehet különbséget tenni. A Magyar Mezôgazdasági Múzeum csonttárának összehasonlító recens állatcsontgyûjteményében található házi és mezei nyúl csontok egybevetésével a bordatöredék egyértelmûen mezei nyúltól származik. Rövidítések ASZT 2000 BARTOSIEWICZ 1991 ASZT Ágnes: Állattartó objektumok a középkori magyarországi falvakban. Szakdolgozat, ELTE. Budapest BARTOSIEWICZ László:Középkori állatmaradványok Vác belvárosából (Széchenyi u. 1-3.). Váci könyvek 5 (1991) BÖKÖNYI 1974 BÖKÖNYI Sándor: History of domestic mammals in Central and Eastern Europe. Budapest KASSAI TAKÁCS 1985 KASSAI M. Katalin TAKÁCS István: Mibõl éltek a kunok? Élet és tudomány 1985/ MATOLCSI 1970 MATOLCSI János: Historische Erforschungder Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischen Knochenmaterial. Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie 87/2 (1970) NYERGES 2003 NYERGES Éva: A szentkirályi kunok állattartása. Szakdolgozat. Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 1976 PÁLÓCZI HORVÁTH András: A Lászlófalván ben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania 4 (1976) PÁLÓCZI HORVÁTH TAKÁCS 1983 PÁLÓCZI HORVÁTH András TAKÁCS István: Szentkirály népei, Középkori falu ásatása Lászlófalván ( ). Kiállításvezetõ. Kecskemét, PÁLÓCZI HORVÁTH 1987 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Kutak Szentkirályon. In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Szerk. Dr. Sztrinkó István. Kecskemét PÁLÓCZI HORVÁTH 1990 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. Gazdasági épületek a 4-4/a. ház beltelkén. In: Magyar Mezõgazdasági Múzeum Közleményei Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 1992 PÁLÓCZI HORVÁTH András: A középkori falusi lakóház kutatásának új eredményei Szentkirályon. In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében Kecskemét PÁLÓCZI HORVÁTH 1996 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Élet egy középkori faluban. 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon. Kiállításvezetõ Bp. 376