Szentkirály (Bács-Kiskun megye) késô középkori falu 2. gödöróljának állatcsontleletei
|
|
- Gyöngyi Fábián
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 S TUDIA C AROLIENSIA Szentkirály (Bács-Kiskun megye) késô középkori falu 2. gödöróljának állatcsontleletei K ÔRÖSI A NDREA Szentkirály (Lászlófalva) XV XVII. századi falu régészeti feltárása 1969 és 1990 között Pálóczi Horváth András 1 vezetésével folyt. A kutatásokat 1969-ben kezdték meg a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatóságának 2 támogatásával tôl a Magyar Nemzeti Múzeum, tôl pedig a Magyar Mezôgazdasági Múzeum 5 folytatta a régészeti feltárásokat. 6 A feltárt falu házaiból, gazdasági létesítményeibôl és kútjaiból nagy mennyiségû állatcsontot gyûjtöttek be, melynek egy része már meghatározásra és publikálásra került (1. táblázat). Az anyag nagy része azonban még feldolgozásra vár. Az állatcsontok topográfiai megoszlása Az ásatások 5 munkahelyen 7 folytak (1. ábra). Az eddig feldolgozott és publikált állatcsont-maradványok (4341 db) különbözô munkahelyekrôl kerültek elô, legnagyobb mennyiségben azonban a III. munkahelyhez tartoznak (3415 db) (1. táblázat). 1. PÁLÓCZI HORVÁTH Katona József Múzeum, Kecskemét 3. PÁLÓCZI HORVÁTH Középkori falvak kutatási programja és a Kunok régészeti emlékeinek kutatása Kun lakosságú középkori települések feltárása munkaterv keretében 5. Középkori agrártelepülések régészeti és interdiszciplináris kutatása tématerv keretében 6. PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH
2 K ÔRÖSI A NDREA 1. táblázat: Szentkirály, Összesített faunalista (db) /a ház gazdasági udvaráról elôkerült 1. sz. gödöról anyaga (PÁLÓCZI HORVÁTH ; TAKÁCS 1990) /a ház és beltelek anyaga (NYERGES ) 3. XCIX. szelvény, házak udvarán lévô 2. sz. gödöról Aszt Ágnes szakdolgozatában ismertetett adatok. Kôrösi Andrea 4. XCIX. szelvény, házak udvarán lévô 2. sz. gödöról Az objektumból késôbb feldolgozásra került anyag. Kôrösi Andrea 5. Templom dûlô I.-IV. munkahely anyagát összevontan tartalmazza. (SOMHEGYI ) * A szakdolgozat anyagát kibõvítve az út 2124 db csontjával az e kötetben Bartosiewicz Lászlóval közösen megjelenõ tanulmányában ismerteti, így az itt közölt csontszám 3480-ra változik. ** 2000-ben Aszt Ágnes szakdolgozatában 423 db csont került feldolgozásra. 354
3 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI I. Munkahely: Bozsik-tanya (Templom-dûlô), Az 1971-ben elôkerült állatcsontanyagot Somhegyi Tamás publikálta. 8 Kora: XV-XVII. század. II. Munkahely: Községi temetô, 1969, Az itt elôkerült 1. számú kút anyagát szintén Somhegyi Tamás közölte. Mennyisége kevés, 111 db. A munkahely egyéb objektumaiból származó állatcsontok száma 48 db. Kora: XV XVII. század. III. Munkahely: Református templom, Ezen a munkahelyen, a templom közelében három beltelekrôl dolgoztak fel archaeozoológiai anyagot ben publikálta Takács István a 4-4/a ház udvarán elôkerült gödöról 9 anyagát. Kora: XV XVI. század. A 4-4/a ház és gazdasági udvar teljes archaeozoológiai anyagának feldolgozását Nyerges Éva 2003-ban szakdolgozatában 10 ismertette. A két építési periódus anyaga összevontan szerepel. Kora: XV XVI. század A 4-4/a házzal szembe lévô telken található 94. gödör 11 egy kút (2. kút) volt, melynek archaeozoológiai anyagát Takács István 12 több tanulmányban 13, ismeretterjesztô cikkben 14 és kiállítás-vezetôben 15 tette közzé. A kút archaebotanikai anyagát Kassai M. Katalin 16 határozta meg. XV XVI. század. Ugyanezen munkahelyen a házakhoz tartozó gazdasági udvar 32. objektuma egy gödöról (2. gödöról), melynek régészeti anyagát Aszt Ágnes szakdolgozatában, 17 archaeobotanikai anyagát Torma Andrea, 18 archaeozoológiai anyagát Kôrösi Andrea 19 határozta meg. Kora: XV XVII. század. IV. Munkahely: Homokbánya, 1969, A munkahelyrôl eddig meghatározott állatcsontokat (48 db) Somhegyi Tamás fenti cikkében publikálta. XV XVII. század. V. Munkahely: Tiszakécskei út. 20 A szentkirályi ásatások régészeti, archaeozoológiai és archaeobotanikai anyagát a Magyar Mezôgazdasági Múzeum kiállításán között lehetett megtekinteni. A kiállítás kapcsán megjelent kiállítás-vezetôben a középkori falu összesített archaeozoológiai anyagát Somhegyi Tamás, 21 botanikai anyagát Torma Andrea 22 ismertette. 8. SOMHEGYI A tanulmányban értékelt anyag nagy része az I. (641 db), kisebb része a II. (159 db) és a IV. munkahely (48 db) évi ásatásából származik, 5 db csonttöredék pedig a III. munkahely III. szelvényébôl. 73 db csonttöredék munkahelyhez nem köthetô. 9. TAKÁCS ; uõ. 1992; uõ NYERGES 2003, a szakdolgozat anyagát kibõvítve az e kötetben megjelenõ BARTOSIEWICZ László NYERGES Éva Ágnes: Szentkirály állattartása a középkori régészeti állattani adatok tükrében c. tanulmányában ismerteti. 11. PÁLÓCZI HORVÁTH TAKÁCS 1987; uõ A hivatkozott tanulmányokban számadatok nem szerepelnek, ezért táblázatba foglalni nem lehetett. 14. KASSAI TAKÁCS PÁLÓCZI HORVÁTH TAKÁCS KASSAI TAKÁCS 1985; TAKÁCS ASZT ASZT ASZT PÁLÓCZI HORVÁTH SOMHEGYI TORMA
4 K ÔRÖSI A NDREA 1. ábra: Szentkirály. I.-V. munkahelyek (Pálóczi ) A 2. gödöról (32. objektum) topográfiai helyzete 1987-ben a templomtól D-re 110 m-re új munkaterületet jelöltek ki (LXXXII XCIX. sz.). Ez a lelôhely harmadik beltelke, mely a templomtól DNy felé tartó feltételezett utca mentén terül el. 23 A telek párhuzamosan helyezkedik el a 94. objektumot (2. kút) tartalmazó másodikként feltárt beltelekkel (2. ábra), attól ÉK-rôl egy mélyedés választotta el, ahova széles, ásott árkok vezették a vizet a templomdomb felôl. A gazdasági udvaron több lakóház és gazdasági épület állt, a korai 25. és a legkésôbbi 29/a. házak jelezték a település életének különbözô szakaszait. 24 A 2. gödöról a 29. háztól É-ÉKre (3. ábra), a XCIX. szelvény, illetve bôvítése a XCIX/a,b szelvények területére esik. Kibontására az évi ásatások 25 során került sor. Lekerekített, kissé szabálytalan ötszög alapú, 5 m átmérôjû, K-i részén enyhén lejtôs, D-i, DK-i része meredek falú, cölöpökkel övezett építmény, amit gödörólként használtak. A 2. gödöról állatcsont-maradványai Az objektumból 760 db állatcsonttöredék került elô. Ennek abszolút többsége, 98,8%-a (751 db) háziállatok maradványa, és mindössze 1 db a vadállaté. A háziemlôsök aránya 97,9%, (744 db), a háziszárnyasoké csak 0,9% (7 db). A leletanyagban hat háziemlôs- 23. PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH PÁLÓCZI HORVÁTH
5 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 2. táblázat: Szentkirály, 2.gödöról. Faunalista (csontdarabszám) 1. diagram: Szentkirály, 2. gödöról, A háziállatok faunamegoszlása 357
6 K ÔRÖSI A NDREA faj: a szarvasmarha (Bos taurus L.), a juh (Ovis aries L.), a sertés (Sus scrofa domesticus Erxleben), a ló (Equus caballus L.), a kutya (Canis familiaris L.) és a házi macska (Felis domestica Briss.), valamint két háziszárnyasfaj: a házityúk (Gallus domesticusa L.) és a házilúd (Anser domesticus L.) maradványait lehetett meghatározni (2. táblázat). A vadállatcsont: mezei nyúlhoz (Lepus europaeus L.) tartozik. Az objektumból elôkerült 8 db csonttöredék (1,1%) faji és anatómiai besorolása nem volt lehetséges. A 760 db csonttöredék abszolút többségét (92%) a három gazdasági haszonállat teszi ki. Arányuk: szarvasmarha 65,4% (497 db), juh 13,4% (102 db), sertés 13,2% (100 db). A lócsontok mennyisége a háziállatok között 4,5% (34 db), a kutya 1,3% (10 db) és a házi macska 0,1% (1 db) (1. diagram). A háziszárnyasok aránya 0,9% (7 db). Összehasonlítva a háziállatfajok arányát a III. munkahely másik két anyagával, különbségeket kapunk. (1. táblázat) A 2. gödöról háziállat arányai teljesen eltérnek az 1. gödöról anyagától, ahol a sertés és a ló aránya egyforma (29-29%), és kicsivel meghaladják a szarvasmarha arányát (27%). A kiskérôdzôk csak néhány csonttal (0,6%) vannak képviselve. Ennek egyik oka lehet, hogy az 1. gödörólból csak kevés (140 db) állatcsont került elô. Ugyancsak eltér a 4-4/a ház és beltelek anyagától is, ahol a háziállatok között szintén a szarvasmarha a legjelentôsebb (53,4%), de a kiskérôdzôk csonttöredékeinek mennyisége (21,2%) jóval meghaladja a sertését (9,3%), annak kb. 2,5- szöröse. Jelentôsen eltér a gödörólak anyagától a 4-4/a ház és beltelek anyaga a háziszárnyasok esetében is, mivel azok aránya a 2. gödöról esetében 0,9% illetve 6,1%, és a házilúd mellett nagyobb mennyiségben kerültek elô a házityúkcsontok. A 2. gödöról anyagát más XV XVII. századi települések anyagával 26 összevetve megállapítható, hogy a három gazdasági haszonállat megoszlása hasonló. Mindegyik lelôhelyen a szarvasmarha abszolút dominanciája figyelhetô meg mind a háziállatok, mind a gazdasági haszonállatok között, függetlenül a lelôhely típusától. Más középkori falvak esetében nagyobb a kiskérôdzôk aránya a sertésnél. 27 A 2. gödörólban a kiskérôdzô- és a sertéscsontok mennyisége egyforma. Hasonlóság figyelhetô meg a lovak arányában, viszont a kutya, a macska és a baromfiak aránya a 2. gödöról esetében jóval a falvakra jellemzô arányok alatt marad. A csontok sztratigráfiai megoszlása Az állatcsontok rétegek szerinti vertikális megoszlása nem egyenletes (3. táblázat). A legtöbb csont, 466 db (61,3%) a betöltési rétegekbôl (betöltés, 1-3. ásónyom) került elô. A pusztulási rétegekbôl (pusztulási szint, faszenes réteg) 139 db (18,3%), az objektum aljáról 155 db (20,4%) csonttöredéket sikerült begyûjteni. Hasonló arányokat találunk a rétegek között a gazdasági haszonállatok fajonkénti megoszlásban is. S 26. VÖRÖS VÖRÖS
7 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 3. táblázat: Szentkirály, 2.gödöról. Az állatcsontok rétegek szerinti megoszlása (db) szarvasmarha esetében a rétegek fenti sorrendje szerinti arányok: 62 18,9-19,1%. Hasonló a kiskérôdzôk esetében is: 67,8 13,7 18,6%, de a betöltésbôl több csont került elô. A sertés esetében éppen fordított arányok alakultak ki: %, a betöltésbôl kevesebb, az objektum aljáról több csontja került elô. A faszenes rétegben lévô csontokon égésnyomok nem voltak. Az objektumból elôkerült 6 db égett csont másik rétegekbôl, az objektum legaljáról és a betöltésbôl került elô. Ez a csontok másodlagos helyzetét mutatja Az állatok zoológiai jellemzése Szarvasmarha Az objektumból 497 db szarvasmarhacsont került begyûjtésre, ami az elôkerült csontmennyiség 65,4%-a (2. táblázat). A lelôhely más objektumaiban hasonlóan magas a szarvasmarhacsontok aránya (1. táblázat). Legtöbb csonttöredéke a betöltési rétegekbôl került elô (466 db), mely a szarvasmarhacsontok 61,3%-a. A másik két rétegbôl körülbelül azonos mennyiségben ( db) kerültek elô csontjai. 359
8 K ÔRÖSI A NDREA 4. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A háziállat maradványok anatómiai megoszlása (db) 360
9 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 5. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról A szarvasmarha (MATOLCSI 1970) és a juh (TEICHERT 1975) marmagassága Hosszúság (mm) Marmagasság (cm) Nem Testalkat Szarvasmarha metacarpus ,3 bika magas metacarpus ,1 bika közepes Juh metatarsus ,3 jerke alacsony metatarsus ,2 kos közepes metatarsus ,9 kos közepes A gazdasági haszonállatok között 71,4%-val a legnagyobb mennyiséget teszi ki. Anatómiai megoszlása nem egyenletes (4. táblázat). Legnagyobb mennyiségben a mellsô (147 db) és a hátsó (141 db) végtaghoz tartozik, de magas a koponyacsontok száma (115 db) is. A törzsrégióból 75 db, az ujjpercek területérôl csak 19 db csonttördék került elô. A koponyacsontok 70%-a (81 db) a fogak és az állkapcsok területérôl származik. Az objektumból szarvcsap töredéke nem került elô. A mellsô végtag 72,1%-át (106 db) az értékes, húsban gazdag, ún. húsos régió csontjai teszik ki. A kevés, értéktelenebb húst tartalmazó ún. szárazrégió csontjaink aránya 27,9% (41 db). A hátsó végtag esetében is hasonló arányokat figyelhetünk meg. Az ún. húsos régió csontjai 63,1%-ot (89 db) tesznek ki, mely kb. 2-szerese az értéktelenebb, száraz régiónak. A csontok között jelentôs mennyiségben voltak 2-3 év közötti fiatal egyedek maradványai is, mely a szarvasmarha elsôdleges húshasznosítását mutatja. Az objektumban kibontott agykoponya töredékek között megfigyelhetô a hullámos fejélû, ún. brachyceros típusú koponya. Ezt a típust a lelôhely más objektumaiban is megfigyelték. Az elôkerült mérhetô csontok alapján, néhány nagy testméretû egyedet leszámítva, az egyedek többsége kis és közepes testalkatú volt. (6. táblázat) Matolcsi módszerrel (1970) számolt marmagasságuk két metacarpus alapján 116 cm és 124 cm. (5. táblázat) Mindkettô bika volt. Juh A kiskérôdzôk közül csak a juh csontjai kerültek elô. Az elôkerült 102 db csonttöredék, az összes állatcsont 13,4%-a. A gazdasági haszonállatok között gyakorisága a szarvasmarha után helyezkedik el, aránya 14,66%, és csonttöredékeinek mennyisége megegyezik a sertésével. (2. táblázat) A lelôhely más objektumainál a kiskérôdzôk aránya jóval magasabb a sertésénél (1. táblázat). Minden rétegbôl elôkerült juh csont, de legnagyobb mennyiségben (53 db) a betöltésbôl (4. táblázat). A juhcsontok anatómiai megoszlása aszimmetrikus (4. táblázat). A legtöbb csont a mellsô (32 db, 31,3%) és a hátsó végtag (38 db, 37,3%) területérôl került elô, az ujjpercek szinte teljesen hiányoz- 361
10 K ÔRÖSI A NDREA 6. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. Az állatcsontok méretei (mm) prox. epiph. széles diaph. legkis széles distal. epiph. széles prox. epiph. mélység diaph. legkis mélység distal. epiph. mélység hossz Humerus Szarvasmarha Juh Sertés , Radius Szarvasmarha Juh juv Sertés Kutya Metacarpus Szarvasmarha
11 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI juv juv juv juv juv juv juv juv inf Ló Kutya mc.iv.dext mc.iv.dext Házi lúd Femur Szarvasmarha Juh Sertés juv juv juv Ló Házi macska Házityúk Házilúd Tibia Szarvasmarha juv juv juv Juh
12 K ÔRÖSI A NDREA Sertés Ló Házityúk Házilúd Metatarsus Szarvasmarha juv juv
13 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI Scapula legnagyobb hossza collum legkisebb szélessége angulus articularis szélessége facies articularis szélessége facies articularis magassága Szarvasmarha Sertés Astragalus legnagyobb hossza legnagyobb szélessége legnagyobb mélysége Szarvasmarha Os phalangis III. Szarvasmarha Calcaneus legnagyobb hossza legnagyobb szélessége Szarvasmarha M1 Ló alsó felsô
14 K ÔRÖSI A NDREA 7. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A sertéskoponya méretei (mm) 366
15 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 8. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A sertés koponyához tartozó állkapcsok méretei (mm): bal jobb 1. Állkapocs hossza angulustól (Goc-Id): 227,5 234,0 2. Állkapocs hossza condyle-tôl: 240,3 246,0 3. Gonion M3 hossza: 69,1 68,0 4. Fogsorhossz (Id-M 3 ): 157,4 163,0 5. P1-Gonion hossza (P 2 -Go): 166,3 167,0 6. C-M 3 fogsorhossz: 122,0 121,0 7. Premolaris-molaris fogsorhossz (P 2 -M 3 ): 96,4 116,0 8. Molaros fosgsorhossz (M 1-3 ): 49,8 50,0 9. Premolaris fogsorhossz (P 2-4 ): 61,0 56,3 10. I 3 -P 2 távolsága: 40,2 42,7 11. Corpus infraorbitalis hossza (12): 68,0 69,0 12. Ramus magassága: 96,3 97,4 13. Ramus középsô magassága: - 91,6 14. Caninus alv. hossza: 11,8 12,0 15. Corpus mandibulae magassága P 1 -nél: 41,0 41,0 16. Corpus mandibulae magassága M 1 -nél: 36,0 35,1 17. Corpus mandibulae magassága M 3 -nál: 34,4 42,2 18. M 3 hossza: 31,8 31,8 19. M 3 szélessége: 14,3 14,3 nak, és a törzsrégióhoz csak 10 db csont tartozik. A koponyarégió csontjainak 4/5-ét a fogak és az állkapcsok teszik ki. Teljesen hiányoznak a szarvcsapok. A mellsô régiónál az értékes, húsban gazdag csontok adják a terület 87,5%-át. A hátsó végtag esetében ez az arány rosszabb, de így is igen jelentôs, 65,8%. A mérhetô hosszú csontok alapján (TEICHERT 1975) egy jerke marmagassága 59,3 cm, két kosé 65,2 és 67,9 cm, ami alacsony és közepes testméret kategóriát jelent. (5. táblázat) Az állatok kis részét fiatal korban, nagy részüket viszont kifejlett korban vágták le, ami az állatok hús-, de fôként prémhasznosítását mutatja. Sertés Az objektumból 100 db sertéscsont került elô. Ez az összes csont 13,2%-a (2. táblázat). A gazdasági haszonállatok 14,3%-át adja. Mennyisége a szarvasmarháé után helyezkedik el, és megegyezik a juhcsontok mennyiségével. A csontok anatómiai megoszlása aszimmetrikus (4. táblázat). Legtöbb csont (40 db) a mellsôvégtag területérôl származik, nagyon kevés (7 db) a törzscsontok száma, és teljesen hiányoznak az újpercek. A koponya és a hátsóvégtag területérôl elôkerült csontok száma nagyjából egyforma (28-25 db). A koponyatöredékek ¾ részét (21 db) a fogak és az állkapcsok adják. Teljesen hiányoznak az agykoponya töredékei, pedig a sertésnek a koponyáját is hasznosítják 367
16 K ÔRÖSI A NDREA fôzéskor. Az egyetlen ép koponya az állkapocspárral együtt, (1. kép) a 2. gödöról legaljáról (4. táblázat), a pusztulási szint alól került elô, így feltehetô, hogy az objektum felhagyása elôtti idôbôl származik, a falu korábbi szakaszához köthetô. A koponya egy kifejlett kocáé, fogkopása egyenletes. Az ék alakú koponya erôsen vaddisznó jelleget mutat, profilja egyenes, lapos, fejéle kevéssé peremes (7-8. táblázat). A mellsô és a hátsó végtag esetében is elmondható, hogy szinte csak az értékes, húsban gazdag csontok töredékeibôl tevôdik össze. A mellsô végtag esetében csak egyetlen, a hátsó végtagnál 3 metapodium tartozik az értéktelenebb hússzegény régióhoz, de sertés esetében mindkettôt hasznosítják a fôzés során. Az objektum minden rétegébôl kerültek elô sertéscsontok, de a legtöbb a betöltésbôl (30 db) és az objektum aljáról (25 db) származik (3. táblázat). A betöltésbôl egy kandisznó jobboldali állkapcsa került elô, melynek hatalma caninusa (szemfog) a corpus mandibulae belsô oldalán nagy dudort képzett (2. foto), melyet a caninus vége át is tört. A C méretei alapján hatalmas, vaddisznószerû, de a corpus erôsen megrövidült (9. táblázat). A P 1 hiányzik, alveolusa sincs. Ez a jelenség elôfordul a sertésnél. A 3. ásónyomból is elôkerült egy koca állkapcsa, melynél M 3 félig törte át az alveolust. Az állat kora 3-3,5 év volt (2. kép). Az objektum aljáról is elôkerült 2 állkapocs, egy kandisznó állkapcsának oralis része, és egy koca állkapcsa. A koca kifejlett példány volt, kopott M 1-2 -vel. A mérhetô csontok és a fogak méretei alapján is az egyedek kis testméretûek voltak. A sertéscsontok kis része 3 évnél fiatalabb egyedektôl származik, ami jól lemérhetô az epiphysisek elcsontosodásának és a fogkopások mértékében. 9. táblázat: Szentkirály, 2. gödöról. A sertésállkapcsok méretei (mm): 1.kan 2.koca 3.koca 1. Premolaris-molaris fogsorhossz (P 1, 2 -M 3 ): 92,9-118,6 2. Premolaris (P 2-4 )fogsorhossz: 33,1 39,6 54,6 3. Molaris fogsorhossz (M 1-3 ): 62,5 70,8 63,5 4. M 3 hossza: 32,6-28,2 5. M 3 szélessége: 15,0-14,0 6. C - M3 fogsorhossz: 124,0-124,4 7. Caninus alveolus hossza: kb. 20,0 8,1 12,1 8. Corpus mandibulae magassága P 1 nél: 49,6 42,5 39,2 9. Corpus mandibulae magassága M 1 nél: 42,4 36,1 36,0 368
17 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 1. kép Szentkirály, 2. gödöról. Sertéskoponya Fogazata: I P M kép Szentkirály, 2. gödöról. Sertésállkapcsok A bal állkapocs fogazata: I C + P M 1-3. P 1 és alveolusa teljesen hiányzik. A jobb állkapocs fogazata: I P M 1-3. P 1 áttörésben megrekedt. 369
18 K ÔRÖSI A NDREA 10. táblázat: Szentkirály, I. és II. lókoponya méretei (mm) 370
19 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 11. táblázat: Szentkirály, I. és II. lókoponya fogméretei (mm) 9 hónapos csikó dp2 dp3 dp hosszúság 43,3 32,6 37,0 szélesség 22,2 25,0 25,4 4,5 éves ló P2 P3 P4 M1 M2 M3 hosszúság 37,5 30,0 30,7 25,5 26,7 25,0 szélesség 26,4 27,5 28,4 27,6 26,6 21,6 2. ábra: Szentkirály középkori falu központjának rajza Sabján Tibor után. (Pálóczi Horváth 1992) 371
20 K ÔRÖSI A NDREA Ló A 2. gödöról anyagából 34 db csonttöredéke került elô, az összes csont 4,5%-a (1. táblázat). A lócsontok erôsen töredékesek, de nem tartoznak a konyhai hulladékok közé. Takács István szerint 28 a feldarabolt lócsontok a rendszeres lóhúsfogyasztást igazolják, de erre megalapozott bizonyíték nincs. Vörös István szerint 29 a ló jelentéktelen vagy hiányzik a városi húsellátásban. Ugyanezen a véleményen van Bartosiewicz László 30 is. A 2. gödörólban talált lócsontok töredékesek ugyan, de vágásnyomokat nem tartalmaznak. Ép csövescsontok hiányában marmagasság számítására nincs lehetôség, de a felvehetô méretek alapján különbözô testalkatú egyedekhez tartoztak. (6. táblázat) Ebben a korban különféle lófajtákat 31 lehet elkülöníteni, melyek kicsi, alacsony, közepes és magas testméretûek. A korszak nehéz szekereit a nagytestû, ú.n. nyugati lovak húzták 32, de mellettük közepes testalkatú és alacsony egyedek maradványai is megfigyelhetôk. A 2. gödörólból elôkerült lócsontoknál is megfigyelhetô, hogy különbözô típushoz tartoznak. Megtalálhatók az ún. nyugati, nehéz és a finomabb csontú, alacsony lovak csontjai is. A lelôhely más területérôl is kerültek elô ilyen típusú lókoponyák, többek között az 1. gödöról alján (11. és 12. réteg) talált csikókoponya (I.) és a 165. gödörbõl származó fiatal ló koponyája (II.), melyek szintén a fenti megállapítást igazolják. (3. fotó) A két ép koponya a keleti típusú lovak karcsú, hosszú koponyái közé tartoznak. (10. táblázat) Az I. lókoponya egy 9 hónapos csikó, melynél még tejfogakat figyelhettünk meg. Fogképlete: i 1-2 +dp M 1, M 1 a hasadás közepén jár. A II. koponya egy fiatal ló koponyája, melynek minden maradandó foga kinôtt, az I 3 áttörés végén jár, nem nôtt sorba, caninusa pedig félig tört át. A koponya fogképlete: I C + P M 1-3. A fogváltások alapján a ló kora 3,5-4 év. Mindkét lókoponyán a P 1 (farkasfog) is kinôtt. Mindkét lókoponya anatómiai vizsgálata egyértelmûen kizárja annak a lehetõségét, hogy azokat a korábban többek által feltételezett karóra húzták volna. A 2. gödörólnál a betöltésben és a legalsó rétegben nagyobb mennyiségben (10-15 db), a többi rétegben csak elszórtan (1-4 db) voltak lócsontok. (4. táblázat) Az objektum legalsó rétegébôl 15 db csont került elô. Egy tibia proximalis epiphysise nincs elcsontosodva, ez alapján az egyed életkora 2 év körüli. A tibia masszív, erôs csontozatú, nagytestû egyedhez tartozik (5. táblázat). Ebbôl a rétegbôl került elô egy nagyméretû, bal oldali állkapocstöredék is, benne tejfogakkal. A dp 2-4 hossza: 97,8 mm, kopottsága közepes, az M 1 sorba ért, és az M 2 félig törte át az alveolust. (3. kép) Az egyed életkora a fogak áttörése alapján 1,5 év. A betöltésben talált combcsont szintén egy nagytestû egyedek csonttöredéke. Mivel a femur distalis epiphysise elcsontosodott, az állat 3,5 évnél idôsebb volt. Mindegyik a nyugati, nehéz, hidegvérû lovak típusába tar- 28. TAKÁCS VÖRÖS ; uõ BARTOSIEWICZ VÖRÖS VÖRÖS
21 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI 3. kép Szentkirály, Lókoponyák frontalis és basalis nézetbôl 4. kép Szentkirály, 2. gödöról. Csikó állkapocstöredéke tozik. Méreteik alapján ugyanebbe a kategóriába sorolhatók az objektum aljából és a pusztulási szintrôl elôkerült 2 db ujjperc (phalangis II.), és a faszenes rétegbôl származó vastag falú metatarsus is. Hasonló nyugati típusú lovak maradványairól számolt be Vörös István egy XV. századi budavári ház anyagában is. 33 Az objektumból elôkerült metacarpus distalis méretei alapján alacsony testmagasságú állat volt (6. táblázat). Alacsony marmagasságú ló maradványa került elô egy XV. századi váci ház 34, Szolnok és Túrkeve 35 lelõhelyekrôl. Az objektum lócsontjai legalább 6-7 egyedhez tartoznak ebbôl 4 nyugati típusú nagy testméretû, és 2-3 alacsony testméretû. Életkoruk: egy 1,5 éves, egy 3 éves és VÖRÖS VÖRÖS BÖKÖNYI
22 K ÔRÖSI A NDREA 5 kifejlett állat. Az adultus korú állatok közül az egyik jóval idôsebb volt a többinél, amire egy erôsen lekopott rágófelszínû M1-bôl következtethetünk. Valószínûleg utólagosan keletkezett égésnyomokat lehet megfigyelni az objektum aljáról elôkerült két koponyacsonton (maxilla, os frontale) és a betöltésbôl származó 2 db bordán is. Ez a csontok másodlagos helyzetét mutatja. Kutya Összesen 10 db (1,3%) kutyacsont került elô a 2.gödörólból, 4 különbözô rétegbôl (4. táblázat), melyek legalább 5 egyedhez tartoztak, egy fiatal 2 kifejlett közepes testméretû, és 2 nagytestû egyedhez. A betöltésbôl elôkerült egy jobboldali arckoponyatöredék, egy nyakcsigolya és egy radius. A koponya egy fiatal egyedtôl származott, varratai még nem csontosodtak össze. Méretei alapján megállapítható, hogy egy kis testméretû egyed maradványa. Az epistropheus egy kifejlett egyedhez tartozott, méretei alapján nagytestû, erôteljes, feltehetôen ôrzô-védô, a fajtáján belül is nagyméretû egyed lehetett. Az epistropheus méretei: corpus legnagyobb hossza: 57 mm processus articulares caudales hossza: 53,9 mm legnagyobb magassága: 43,6 mm processus articularis cranialis szélessége: 33,6 mm processus articulares caudales szélessége: 34,7 mm. Ugyancsak nagytestû egyedhez tartozott egy radius is, töredékessége miatt csak a diaphysis méreteit lehetett felvenni. (6. táblázat) A faszenes rétegbôl 4 csont került elô (4. táblázat). Egy hatalmas állkapocs, melynek teljes fogazata hiányzott, szintén egy nagytestû, ôrzô-védô típusú egyedé. A csigolya és a két metapodium kifejlett, közepes testméretû egyedekhez tartozik. Az objektum legaljáról elôkerült atlasz és metacarpus szintén közepes testméretû egyed csontjai. (6. táblázat) Az atlasz méretei: facies articularis cranialis legnagyobb szélessége: 47,9 mm legnagyobb hossza: 43,7 mm legnagyobb magassága: 28,4 mm Takács István az 1. gödörólban 36 talált kutya ulnát szintén nagytestû, ôrzô típusú egyednek határozta meg. Míg az általa meghatározott ulna méretei elmaradnak a mai nagytestû juhászkutyák méreteitôl, addig a 2. gödörólban talált nagytestû egyedekhez tartozó csontok azokkal azonos nagyságúak. Háziszárnyas Az objektumból 7 db (0,9%) háziszárnyas-maradvány került elô, melyek a házityúk és a házilúd maradványai. 36. TAKÁCS
23 S ZENTKIRÁLY KÉSÔ KÖZÉPKORI FALU 2. GÖDÖRÓLJÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI A házityúk aránya 0,5% (4 db) (1. táblázat). A maradványok közül az egyik egy tojáshéjtöredék, melyek ugyanabból a faszenes rétegbôl kerültek elô (4. táblázat). A három csonttöredék (femur, tibiotarsus, tarsometatarsus,) egy hátsóvégtaghoz tartozhatott. A mérhetô csontokból megállapítható, hogy egy tojó maradványai, mely kis testméretû fajtához tartozott (6. táblázat). A házilúd három csontja, egy carpometacarpus, egy tibiotarsus és egy femur került elô. 3. ábra: Szentkirály. A református templomtól D-re feltárt telek ásatási rajza. (PÁLÓCZI ) 375
24 K ÔRÖSI A NDREA A carpometacarpus a szárny, a femur és a tibiotarsus pedig a hátsóvégtag csontja. A csontok méreteik alapján (6.táblázat) kistestû egyedhez tartoztak. A 4-4/a ház és gazdasági udvarból, és az 1. gödörólból is elôkerültek lúdcsontok. A ház területén talált 7 lúdcsontot Nyerges Éva házilúdnak, az 1. gödörólból elôkerült 1 db lúdcsontot Takács István vadlúdnak határozta meg. Vadállatok Az egyetlen vadállatcsont egy mezei nyúl bordatöredéke. A mezei és a házi nyúl csontjai között a méretei alapján lehet különbséget tenni. A Magyar Mezôgazdasági Múzeum csonttárának összehasonlító recens állatcsontgyûjteményében található házi és mezei nyúl csontok egybevetésével a bordatöredék egyértelmûen mezei nyúltól származik. Rövidítések ASZT 2000 BARTOSIEWICZ 1991 ASZT Ágnes: Állattartó objektumok a középkori magyarországi falvakban. Szakdolgozat, ELTE. Budapest BARTOSIEWICZ László:Középkori állatmaradványok Vác belvárosából (Széchenyi u. 1-3.). Váci könyvek 5 (1991) BÖKÖNYI 1974 BÖKÖNYI Sándor: History of domestic mammals in Central and Eastern Europe. Budapest KASSAI TAKÁCS 1985 KASSAI M. Katalin TAKÁCS István: Mibõl éltek a kunok? Élet és tudomány 1985/ MATOLCSI 1970 MATOLCSI János: Historische Erforschungder Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischen Knochenmaterial. Zeitschrift für Tierzüchtung und Züchtungsbiologie 87/2 (1970) NYERGES 2003 NYERGES Éva: A szentkirályi kunok állattartása. Szakdolgozat. Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 1976 PÁLÓCZI HORVÁTH András: A Lászlófalván ben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania 4 (1976) PÁLÓCZI HORVÁTH TAKÁCS 1983 PÁLÓCZI HORVÁTH András TAKÁCS István: Szentkirály népei, Középkori falu ásatása Lászlófalván ( ). Kiállításvezetõ. Kecskemét, PÁLÓCZI HORVÁTH 1987 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Kutak Szentkirályon. In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Szerk. Dr. Sztrinkó István. Kecskemét PÁLÓCZI HORVÁTH 1990 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. Gazdasági épületek a 4-4/a. ház beltelkén. In: Magyar Mezõgazdasági Múzeum Közleményei Budapest PÁLÓCZI HORVÁTH 1992 PÁLÓCZI HORVÁTH András: A középkori falusi lakóház kutatásának új eredményei Szentkirályon. In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében Kecskemét PÁLÓCZI HORVÁTH 1996 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Élet egy középkori faluban. 25 év régészeti kutatása a 900 éves Szentkirályon. Kiállításvezetõ Bp. 376
Budapest Régiségei XLV
Budapest Régiségei XLV. 2012. Vörös István A pesti 13. századi fémfeldolgozó műhely állatcsont leletei A Városháza É-i udvarában közel K-Ny-i irányban húzódó városfal külső, É-i oldalán (Budapest, V. Károly
ÁLLATCSONTOK A TELEKI PALOTA TÖRÖKKORI GÖDRÉBŐL
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. DARÓCZI-SZABÓ LÁSZLÓ ÁLLATCSONTOK A TELEKI PALOTA TÖRÖKKORI GÖDRÉBŐL A Teleki Palota 7-es számú (törökkori) gödrének archaeozoológiai elemzése során összesen 2275 állatcsontot
A NAGYGALAMBFALVA-VÁRFELE LELŐHELYEN FELTÁRT KORAVASKORI GÖDÖR ÁLLATCSONTJAINAK ELEMZÉSE
A NAGYGALAMBFALVA-VÁRFELE LELŐHELYEN FELTÁRT KORAVASKORI GÖDÖR ÁLLATCSONTJAINAK ELEMZÉSE A gödörből előkerült állatcsont-maradványok töredezettek, kissé mállott állapotban vannak, illetve a darabszámra
A TRIBUNUS LATICLAVIUSOK HÁZA AZ AQUINCUMI 2-3. SZ-I LEGIO- TÁBORBAN A MITHRAEUM ÁLLATCSONT-LELETEI
VÖRÖS ISTVÁN A TRIBUNUS LATICLAVIUSOK HÁZA AZ AQUINCUMI -. SZ-I LEGIO- TÁBORBAN A MITHRAEUM ÁLLATCSONT-LELETEI Az aquincumi légióstábor praetentúrájában 978-979-ben került feltárásra az i.u. -. sz.-i Tribunus
KÉSŐKÖZÉPKORI GABONÁS VERMEK ÁLLATCSONT LELETEI A CSEPEL-SZIGETEN
VOROS ISTVÁN KÉSŐKÖZÉPKORI GABONÁS VERMEK ÁLLATCSONT LELETEI A CSEPEL-SZIGETEN A Csepel-sziget Ny-i szélén az MO autópálya nyomvonalán végzett leletmentő ásatás során őskori és késő középkori települések
ŐSKORI CSONTESZKÖZÖK VÖRS, MÁRIAASSZONY- SZIGETRŐL
ŐSKORI CSONTESZKÖZÖK VÖRS, MÁRIAASSZONY- SZIGETRŐL BÁRÁNY ANNAMÁRIA Kulcsszavak: őskor, csonteszköz, csontkanál, agancskapa, ékszer Vörs, Máriaasszony-sziget Magyarország délnyugati részén, Somogy és Zala
Szabolcs ispánsági székhely Árpád-kori állatcsontleletei
Szabolcs ispánsági székhely Árpád-kori állatcsontleletei VÖRÖS ISTVÁN A nyíregyházi Jósa András Múzeum szabolcsi (Szabolcs-Szatmár m.) ásatásaival kezdődött el 969-ben A honfoglalás- és kora Árpád-kori
VECSÉS KÖRNYÉKI ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEK CSONTANYAGÁNAK ÁLLATTANI VIZSGÁLATA
45 VECSÉS KÖRNYÉKI ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEK CSONTANYAGÁNAK ÁLLATTANI VIZSGÁLATA BILLER ANNA ZSÓFIA ELTE Régészettudományi Intézet 1088 Budapest, Múzeum körút 4/B e-mail: stegonid@freemail.hu Abstract This
A Nyírtura Várrét közelében (Nyíregyháza, keleti elkerülô út 37. lelôhely) feltárt szarmata településrészlet állatcsont leletei.
A Nyírtura Várrét közelében (Nyíregyháza, keleti elkerülô út 37. lelôhely) feltárt szarmata településrészlet állatcsont leletei Berendi Erzsébet A Nyírtura Várrét közelében, a Nyíregyházát keletrõl elkerülõ
13-14. SZÁZADI ÁLLATCSONTLELETEK A BUDAI SZT. GYÖRGY TÉR DÉLNYUGATI RÉSZÉRŐL
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVIII. 2004. CSIPPÁN PÉTER 13-14. SZÁZADI ÁLLATCSONTLELETEK A BUDAI SZT. GYÖRGY TÉR DÉLNYUGATI RÉSZÉRŐL Dolgozatom témája az egykori Királyi Istálló területén folyt ásatás során feltárt
CUMANIAN DOGS FROM CSENGELE (SE HUNGARY)
283 CUMANIAN DOGS FROM CSENGELE (SE HUNGARY) A CSENGELEI KUN KUTYÁK ANNAMÁRIA BÁRÁNY Hungarian National Museum, Department of Archaeology, Múzeum körút 14-16, 1088, Budapest, Hungary E-mail: baranya@hnm.hu
AZ ÁLLATCSONTOK ELTÉRŐ KULTURÁLIS SZOKÁSOKAT JELZŐ SZEREPE 14 16. századi állatcsontleletek Budáról
BUDAPEST RÉGISÉGEI XLI. 2007. CSIPPÁN PÉTER AZ ÁLLATCSONTOK ELTÉRŐ KULTURÁLIS SZOKÁSOKAT JELZŐ SZEREPE 14 16. századi állatcsontleletek Budáról Az állatcsontok egyértelmű, az egyes népcsoportokat jellemző
Csippán Péter 1 9. ÁLLATCSONTLELETEK VÁC BELVÁROSÁBÓL Bevezetés Történeti háttér Módszer
9. ÁLLATCSONTLELETEK VÁC BELVÁROSÁBÓL Csippán Péter 1 9.1. Bevezetés A Piac utcai ásatás Vác régészeti kutatásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Azon túl, hogy több régészeti korszak leletanyagát
MEAT SUPPLIES OF THE MARKETS OF MEDIEVAL AND EARLY MODERN AGE DEBRECEN (NE HUNGARY)
249 MEAT SUPPLIES OF THE MARKETS OF MEDIEVAL AND EARLY MODERN AGE DEBRECEN (NE HUNGARY) DEBRECEN KÉSŐ KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI PIACAINAK HÚSELLÁTÁSA PÉTER CSIPPÁN Abstract Institute of Archaeological Sciences
A HADTÖRTÉNELMI INTÉZET ÉS MÚZEUM UDVARÁBÓL ELŐKERÜLT CSONTOK VIZSGÁLATA
KISZELY ISTVÁN A HADTÖRTÉNELMI INTÉZET ÉS MÚZEUM UDVARÁBÓL ELŐKERÜLT CSONTOK VIZSGÁLATA A Hadtörténeti Intézet udvarán az 1987-es évben folyt ásatások során a következő embercsontok kerültek elő : jelzet
Abstract. Kivonat. Archeometriai Műhely 2007/1.
31 EGY ARCHAEOZOOLÓGIAI REKONSTRUKCIÓS MÓDSZER: ÁLLATCSONT-MARADVÁNYOK KRETZOI-FÉLE FELOSZTÁSA VÖRÖS ISTVÁN Magyar Nemzeti Múzeum, H-1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16 Abstract The traditional faunistical
A BALATONALIGAI CSÁSZÁRKORI TELEP ÁLLATCSONT LELETEI
VÖRÖS ISTVÁN A BALATONALIGAI CSÁSZÁRKORI TELEP ÁLLATCSONT LELETEI Balatonaliga Rontás nevű partszakaszon 1951-ben BÓNIS Éva (MNM) végzett leletmentést és hitelesítő ásatást. Kilenc ún. munkahelyen kutatta
Szentkirály állattartása a középkori régészeti állattani adatok tükrében
S TUDIA C AROLIENSIA 2006. 3-4. Szentkirály állattartása a középkori régészeti állattani adatok tükrében N YERGES É VA Á GNES BARTOSIEWICZ L ÁSZLÓ Bevezetés Pálóczi Horváth András legjelentôsebb ásatása
Bronze Age boot-like representation from Rakamaz
2014 Bronze Age boot-like representation from Rakamaz 1 2014 Magyar Nemzeti Múzeum Budapest 2015 2 H. Oravecz Alapító szerkesztő: KOVÁCS TIBOR Főszerkesztő: FODOR ISTVÁN Szerkesztő: SZENTHE GERGELY Technikai
Zárójelentés az OTKA PD 71965 kutatás eredményeiről. Ember és állat kapcsolata Dél-Dunántúlon a kora bronzkor idején. Gál Erika
Zárójelentés az OTKA PD 71965 kutatás eredményeiről Ember és állat kapcsolata Dél-Dunántúlon a kora bronzkor idején Gál Erika Az OTKA által 2008-2011 között támogatott kutatásban két kora bronzkori lelőhely
ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ
ÚJABB ADATOK A BADEN-PÉCELI KULTÚRA KELTEZÉSÉHEZ Horváth Tünde- S. Svingor Éva - Molnár Mihály 1 1. melléklet: A mintavételre kijelölt objektumok rövid jellemzése: - 203. gödör, 33-34/4 szelvény: a többrétegű
Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV (2016), 125 139. Köröm-Kápolna-domb késő bronzkori település archaeozoológiai vizsgálata senior archaeozoológus, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Absztrakt: A körömi Kápolna-dombon,
VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ZÁDOR JUDIT VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL A Károlyi palota (Budapest, V Károlyi Mihály utca 16.) udvarán 1997 őszén rövid szondázó
RÓMAI KUTYATEMETKEZÉS AQUINCUMBÓL
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXIX. 2005. TASSI MÁRTA RÓMAI KUTYATEMETKEZÉS AQUINCUMBÓL 2003. április és június között az Auchan Óbuda építkezését megelőző leletmentés folyt az aquincumi polgárváros délkeleti előterében,
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Daróczi-Szabó Márta Az Árpád-kori Kána falu állatcsontjainak vizsgálata Történelemtudományi Doktori Iskola Dr. Székely Gábor DSc,
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról
M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti
A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
A SZIRMABESENYŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ÁLLATCSONTMARADVÁNYAI
A SZIRMABESENYŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ÁLLATCSONTMARADVÁNYAI VÖRÖS ISTVÁN Szirmabesenyő határában a Sajó jobb partján működő homokbánya területén 1966-67-ben K. Végh Katalin (HOM) végzett leletmentő ásatást,
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti
Budapest Régiségei XLIV
Budapest Régiségei XLIV. 2011. Daróczi Szabó Márta A budavári Csikós udvar török kori állatcsontjai A lelőhelyen végzett feltárások során több tízezernyi állatcsont került elő, amelyek az Árpád kortól
Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel
Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel XRD study on suitability of aluminium-oxide based ballistic ceramics used
A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
CSONTVELŐ FELHASZNÁLÁSÁNAK BIZONYÍTÉKA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOPÁNCS I., OLASZ-TANYA LELŐHELY (CSONGRÁD MEGYE) BADENI TELEPÜLÉS 98/103
39 CSONTVELŐ FELHASZNÁLÁSÁNAK BIZONYÍTÉKA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOPÁNCS I., OLASZ-TANYA LELŐHELY (CSONGRÁD MEGYE) BADENI TELEPÜLÉS 98/103. SZÁMÚ GÖDRÉNEK KERÁMIÁJÁBAN EVIDENCE OF BONE MARROW CONSUMPTION IN
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,
Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 165 178 Kaposvár, 2004 Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról SOMOGYI KRISZTINA
CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
Animal husbandry and hunting in the Middle Neolithic settlement at Tiszavasvári-Deákhalmi dűlő (Upper Tisza region)
Animal husbandry and hunting in the Middle Neolithic settlement at Tiszavasvári-Deákhalmi dűlő (Upper Tisza region) István VÖRÖS 1. Foreword In 1991-92 in Tiszavasvári-Deákhalmi dűlő a kurgan/barrow was
A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet
I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ÁLTALÁNOS OSTEOLÓGIA Testünk szilárd állományát csontok alkotják (10% testtömeg).
AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen
2008 Z A L A I M Ú Z E U M 17 65 Száraz Csilla Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen A publikáció leletközlés, a G a l a m b o k - H á r s a s - e r d ő l e l ő h e l y e n folytatott
Vandálok a Hernád völgyében
Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
A FIATFALVA ALSÓ-KÖVESFÖLD LELŐHELY RÉZKORI (COŢOFENI 1 KULTÚRA) GÖDÖR ÁLLATCSONTLELETEINEK ARCHAEOZOOLÓGIAI ELEMZÉSE
Kelemen Imola A FIATFALVA ALSÓ-KÖVESFÖLD LELŐHELY RÉZKORI (COŢOFENI 1 KULTÚRA) GÖDÖR ÁLLATCSONTLELETEINEK ARCHAEOZOOLÓGIAI ELEMZÉSE A rézkori gödör állatcsontanyagának mállási foka közepes, a maradványok
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22
Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches
Supplementary Table 1. Cystometric parameters in sham-operated wild type and Trpv4 -/- rats during saline infusion and
WT sham Trpv4 -/- sham Saline 10µM GSK1016709A P value Saline 10µM GSK1016709A P value Number 10 10 8 8 Intercontractile interval (sec) 143 (102 155) 98.4 (71.4 148) 0.01 96 (92 121) 109 (95 123) 0.3 Voided
THREE NEW ROMAN PERIOD CAMEL (CAMELUS LINNÉ 1758) REMAINS FROM HUNGARY
49 THREE NEW ROMAN PERIOD CAMEL (CAMELUS LINNÉ 1758) REMAINS FROM HUNGARY HÁROM ÚJABB RÓMAI KORI TEVE (CAMELUS LINNÉ 1758) LELET MAGYARORSZÁGRÓL Anna Zsófia BILLER BTM Aquincum Museum, Department of Ancient
A MUTATÓNÉVMÁSOK. A mutatónévmások az angolban is (mint a magyarban) betölthetik a mondatban
A MUTATÓNÉVMÁSOK ez this /ðɪs/ az that /ðæt/ ezek these /ði:z/ azok those /ðəʊz / A mutatónévmások az angolban is (mint a magyarban) betölthetik a mondatban a) az ALANY szerepét - Ilyenkor (a már említett
A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás során, állatkísérletes modellen *
A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar, Ortopédiai Klinika 1,és a Dr. Bugyi István Kórház, Szentes, Ortopéd Traumatológiai Osztály 2, közleménye A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás
A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata
Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity
How Code of Practice can address the question of biodiversity (indigenous breeds, peculiarities of feeding, rearing traditional or marginalized systems)? Rendek Olga, Kerekegyháza 2009 október 20. 1 2
A rómaiak állattartása archaeozoológiai nézőpontból
Nyerges Éva Ágnes (1978) régész, archaeozoológus, a Magyar Tudományos Akadémia BTK Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa. Kutatási területe a régészeti korok állattartása, gazdálkodása és állattenyésztése.
már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk
Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert
To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások
A kompressziós tûzõdrót rendszer
Az Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet, OMSZ Járó- és Fekvõbeteg Ellátó Egység közleménye A kompressziós tûzõdrót rendszer DR. SZOKOLY MIKLÓS, DR. LÁSZLÓ GYULA Érkezett: 2001. december 7. ÖSSZEFOGLALÁS
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és
Képleírási segédlet középszintű angol nyelvi vizsgákhoz. Horváth Balázs Zsigmond, Lövey Zoltán. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!
Képleírási segédlet középszintű angol nyelvi vizsgákhoz Horváth Balázs Zsigmond, Lövey Zoltán 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Tisztelt Olvasó! Az önálló témakifejtés vagy más néven képleírás a
QS 1 Mesterséges emberi koponya. Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g
QS 1 Mesterséges emberi koponya Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. Az alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g QS 2 Mesterséges emberi koponya Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. Elmozdítható
Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól
Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a
Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kováts István Jelentés az egri érseki palota 2011-es feltárásáról 2012 A Heves Megyei Múzeumi Szervezet,
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
A Badeni népesség Balatonõszöd lelõhelyrõl való embertani leleteinek ismertetése
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 111 126 Kaposvár, 2004 A Badeni népesség Balatonõszöd lelõhelyrõl való embertani leleteinek ismertetése I. Bevezetés Az M7-es autópálya S-10 jelzésû Balatonõszöd- Temetõ
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn
3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn KŐHEGYI MIHÁLY VÖRÖS GABRIELLA (Baja, Türr István Múzeum Szentes, Koszta József Múzeum) 1973 áprilisa és 1976 júniusa között Kürti Béla, a Móra
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza
A SZENT GYÖRGY TÉR TOPOGRÁFIAI VÁLTOZÁSAI ^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza 1687-ben nyomán ;PíWS«fit......... f... /í Szén? György tér és környéke 1753-ban részlet a Hadtörténeti
A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján
A riport fordulónapja / Date of report december 31. / 31 December, 2017
CRR Art. 129 Report Kibocsátó / Issuer Erste Jelzálogbank Zrt. A riport fordulónapja / Date of report 2017. december 31. / 31 December, 2017 1. A fedezetek és a forgalomban lévő fedezett kötvényállomány
A BUDAI VARNEGYED TERÜLETEN A KÖZÉPKORI ŰTKUTATÁSOK SORÁN ELŐKERÜLT VASANYAG VIZSGÁLATA
ZOLTAY ENDRE A BUDAI VARNEGYED TERÜLETEN A KÖZÉPKORI ŰTKUTATÁSOK SORÁN ELŐKERÜLT VASANYAG VIZSGÁLATA A budai vár különböző pontjain létesített kutatóárkokból, különböző szintekről mészkő alapanyagú konkréciókba
Statistical Dependence
Statistical Dependence Petra Petrovics Statistical Dependence Deinition: Statistical dependence exists when the value o some variable is dependent upon or aected by the value o some other variable. Independent
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
Animal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)
Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása
Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása Összefoglalás A szívkatéter egy olyan intravaszkuláris katéter, amelyet a szívbe vezetnek, ültetnek be diagnosztikus vagy terápiás célból. A katéterek felvezetés/eltávolítás
Néprajzi rajztár a Rippl-Rónai Múzeumban
Somogyi Múzeumok Közleményei 15: 187 200 Kaposvár, 2002 Néprajzi rajztár a Rippl-Rónai Múzeumban Forrásközlés I. rész Az általános megnevezésbõl adódó esetleges félreértések elkerülése végett már elõjáróban
A Bugac-Pétermonostor lelőhelyen alkalmazott szintkövetéses feltárás térinformatikai modellezése
A Bugac-Pétermonostor lelőhelyen alkalmazott szintkövetéses feltárás térinformatikai modellezése Pánya István Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Katona József Múzeum, 6000 Kecskemét Bethlen
Pomáz, Nagykovácsi puszta
Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az
A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide!
A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide! A KÖVETKEZŐKBEN SZÁMOZOTT KÉRDÉSEKET VAGY KÉPEKET LÁT SZÁMOZOTT KÉPLETEKKEL. ÍRJA A SZÁMOZOTT KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT, VAGY A SZÁMOZOTT
Apagy barbaricumi császárkori település állatcsontmaradványai
Apagy barbaricumi császárkori település állatcsontmaradványai VÖRÖS ISTVÁN Apagy-Peckés réten 1936-37-ben (Barucha J. gyümölcsösében) talaj - munkálatok során császárkori település objektumait bolygatták
KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165
kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes
RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió
2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda
Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban
On The Number Of Slim Semimodular Lattices
On The Number Of Slim Semimodular Lattices Gábor Czédli, Tamás Dékány, László Ozsvárt, Nóra Szakács, Balázs Udvari Bolyai Institute, University of Szeged Conference on Universal Algebra and Lattice Theory
Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához*
Parasit. Hung. 6. 1973. Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához* Dr. NEMESÉRI László Dr. BOTÁR Zoltán Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Magyar Testnevelési Főiskola
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great
Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008
Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen
ÖSSZEHASONLÍTÓ ANATÓMIA. ZoS 50 Gorilla-koponya. ZoS 50/1 Fiatal gorilla koponyája. ZoS 51 Gorilla-koponya
ÖSSZEHASONLÍTÓ ANATÓMIA ZoS 50 Gorilla-koponya Gorilla g. gorilla (Savage a. Wyman 1847), hím. Súly: 1.07 kg. ZoS 50/1 Fiatal gorilla koponyája Gorilla g. gorilla (Savage a. Wyman 1847), hím (1.5 éves).
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. július 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett
Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI
Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance