Semjénháza Tótszentmárton Tótszerdahely Eszteregnye Fűzvölgy Homokkomárom Rigyác Összefoglalás...

Átírás

1

2 Tartalom Térkép...4 Csertalakos...5 Dobri Kerkateskánd Lovászi Szécsisziget Tormafölde Tornyiszentmiklós Bánokszentgyörgy Bucsuta Oltárc Pusztamagyaród Szentliszló Várfölde Bázakerettye Csörnyeföld Kerkaszentkirály Kiscsehi Lasztonya Lispeszentadorján Maróc Muraszemenye Szentmargitfalva Becsehely Borsfa Valkonya Kistolmács Letenye Murarátka Zajk Molnári Petrivente

3 Semjénháza Tótszentmárton Tótszerdahely Eszteregnye Fűzvölgy Homokkomárom Rigyác Összefoglalás Ökoturizmus Vízi turizmus Horgász turizmus Bakancsos turizmus Kerékpáros turizmus Borturizmus és gasztronómia Termálturizmus Falusi turizmus Kulturális turizmus Vadászturizmus, lovas turizmus Fejlesztési javaslatok Egy kiaknázatlan lehetőség Komplex turizmusfejlesztési program

4 Térkép A Zala Zöld Szíve LEADER HACS előzetesen elismert tervezési területe a as tervezési időszakban Forrás: saját térkép /

5 Csertalakos Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai dombság (Göcsej) Lakosságszám: 27 fő Terület: 1,99 km2 hátrányos helyzetű település Csertalakos egyike a legkisebb népességű térségi településeknek, lakosságszáma évtizedek óta folyamatosan csökken. Érdekessége a községnek, hogy faluképe az es években sem változott érdemben, így lakóházainak több, mint 60%- a 1945 előtt épült. Ez ma is rányomja bélyegét a községre részben negatív értelemben (leromlott épületek), ugyanakkor olyan lehetőséget is kínál, ami ezek megőrzése révén a legtöbb magyar településen már teljességgel lehetetlen. Jelentősebb idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők: Kilátó: A település a környező községekkel ellentétben dombhátra épült, így jók voltak az adottságok egy kilátó építésére. A kilátó a falu D-i részén található, négyszintes, fa szerkezetű. Szép kilátás nyílik innen a Cserta és Berek patakok völgyére. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: Csertalakosi Cserta-patak, Berek-patak és környéke óta védett, 74,5925 hektár. A Cserta és a Berek-patak összefolyásánál kisebb medencét találunk, többfelé nedves foltokkal, sásos, helyenként nádas élőhelyekkel, puhafákkal tarkítva. A tényszerűség kedvéért rögzítenünk kell, hogy ökoturisztikai szempontból hiába értékes a terület, nem épül erre semmiféle turisztikai attrakció (pld. tanösvény, bemutatóhely). 5

6 Gutorfölde Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai dombság (Göcsej) Lakosságszám: 1051 fő Terület: 24,85 km2 nem hátrányos helyzetű település Gutorfölde a LEADER HACS északi területének egyik meghatározó települése. Idegenforgalmi szempontból is komoly jelentőséggel bír, amit elsősorban Rádiháza lovas turizmusának köszönhet. Idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők a településen: Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: Gutorföldét is érinti a Dunántúl legjelentősebb túraútvonala a Rockenbauer Dél-Dunántúli Kék Túra, mely az Európai Vándorutak részeként nemzetközi jelentőséggel is bír. Rockenbauer Pál és csapata az Országos Kéktúra útvonalának bejárása után 7 évvel, augusztus végén újra elindult felfedezni Magyarországot, ezúttal a Dél-Dunántúl természeti és kulturális értékeit. A Velem-Kaposvár szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé, "Rockenbauer Pál Dél- Dunántúli Kéktúra" néven. Horgászat: Gutorfölde határában található egy kis területű víztározó, melyet horgásztóként hasznosítanak. A tó méreténél fogva idegenforgalmi szempontból kiegészítő szolgáltatásként jöhet számításba. Kabala Ménes (Rádiháza): Rádiháza Gutorfölde község településrésze, nevét elsősorban lovas turizmusáról ismerik megye és ország szerte. Az itteni dombos-lankás 6

7 erdőkkel övezett legelők kiválóan alkalmasak lovak tenyésztésére és tartására, amit a korábbi helyi földbirtokos, Bartha László ismert fel először. Ő alapozta meg 7 kancával a helyi lótenyésztést, amelynek hagyományait ápolva működik ma a Kabala- Ménes Kft közel 150 lóval. A KFT névadója a Rádiházán 1960-ban született fekete ügető mén Kabala, aki korának kimagasló képességű és eredményességű versenylova volt. 58 alkalommal állt starthoz: 30 szor győzött, és 20 alkalommal ért el helyezést. Rádiházán a lótenyésztésen kívül a kft lovas turizmussal (lovaglás, lovas oktatás, lovas táborok, lovas rendezvények) is aktívan foglalkozik. A volt Bartha kúriából lovas panziót alakítottak ki, ahol sokszínű programokat kínálnak a szállásadáson túl. A legtöbb látogató a helyi lovas versenyek különösen a pünkösdi - idején érkezik a településre. Római katolikus templom: A Gutorfölde jelenlegi római katolikus templomát ban építették Szent István tiszteletére. A templom a község közepén, a házakon kívül emelkedő szelíd dombhajlaton épült fel, eleinte temető kápolnaként szolgált, tornya nem volt, cseréppel fedett, mennyezete deszkából készült. 130 személy befogadására volt alkalmas, nem volt felszentelve, csak megáldva. Két harangja volt az egyik a templom előtt egy fa haranglábon, a másik a faluban egy almafán. A templom körül volt a temető, melyben nem csak a gutorföldiek, hanem a náprádfaiak is temetkeztek ban új toronyrésszel bővült a templom, a temető felöli bejáratot megszüntették és a torony alatt nyitottak új ajtót. Két harang volt a templom tornyában, 1916-ban a nagyobbat a hadsereg részére elrekvirálta ágyúöntés céljából. A templom nagyobbítására és tatarozására 1921-ben került sor, felszentelése december 11-én történt meg. A templomnak 1926 óta újra két harangja van. A templomhoz 1986-ban sekrestye épült, mely hittanteremként is szolgál, a teljes felújítása 1994-ben történt meg. A feljárati lépcső mellett álló keresztút 1996 nyarán készült. A templomot újraszentelték július 25-én. Rádiháza Öreg-hegyi vagy Tófej-hegyi kápolna: A 1910-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt kápolna koronázza a Tófeji-hegyet (vagy Rádiházi Öreg-hegyet). A kápolna meleltt tájba illó pihenőhelyet alakítottak ki, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. A kápolna évente július első vasárnapján közkedvelt hegyi búcsúk színtere is. 7

8 Náprádfai harangláb: A hajdani Náprádfa község ma Gutorfölde településrésze. A falu legjelentősebb építészeti értéke kétségkívül a harangláb. Különlegessége, hogy kétharangos fa harangláb, mely valamikor a XIX. század második felében épülhetett. Szőlőhegyi pincék: A Gutorfölde közigazgatási területéhez tartozó szőlőhegyeken számos olyan présházat találhatunk, melyek építészeti szempontból értékkel bírnak. Borona, patics és vályogfalú épületek ezek, a népi építészet többnyire pusztuló emlékei. A hajdani pincesorok a népességcsökkenés és a gazdálkodás átalakulása következtében ma már erősen foghíjasok, egy-egy épület az, amely építészeti értéket képvisel. Rendezvények: Gutorföldén számos rendezvényre kerül sor évente, ezek közül azonban csak a már említett pünkösdi lovas fesztivál képvisel idegenforgalmi szempontból jelentős vonzerőt. 8

9 Szentpéterfölde Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai dombság (Göcsej) Lakosságszám: 132 fő Terület: 12,12 km2 hátrányos helyzetű település Szentpéterfölde turisztikai adottságai rendkívül jók, ugyanakkor ma még komoly idegenforgalommal nem rendelkezik (a lehetőségekhez képest) a település. Nevét a vadászturizmus révén ismerhetjük idegenforgalmi szempontból, e tekintetben kiemelkedően fontos helyszín Zala megyében. Idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők a településen: Szentpéterföldei tó: Csodálatos erdei környezetben várja a kirándulókat és horgászokat a Szentpéterföldei tó. A 14,6 ha-os tó vízigényét a Töröszneki patak és a csapadék biztosítja. A tó keleti oldalán kialakított esőbeálló, padok és asztalok az ideérkezők kényelmét szolgálják. A gazdag halállományú tóban napi és heti jegy birtokában lehet horgászni. A ragadozó halfajok közül csuka és fogassüllő, míg a békés halak közül amúr, compó, ponty és keszegfajok fogására van esély. A tó a Zalaerdő Zrt. kezelésében áll, a horgászat feltételeit is ők határozzák meg. Halállománya révén Zala megyében neves horgászvíznek számít, azonban volumenében nagy horgászturizmussal nem rendelkezik. Szentpéterföldei vadászház: A szentpéterföldei vadászház fából épült része az egykori Esterházy hercegi hitbizomány révén került a jelenlegi helyére. Az épület egy soproni 9

10 és iparos és kereskedelmi kiállítás pavilonja volt, melyet a hitbizomány megvásárolt ban Szentpéterföldén, a helyi vadászmester kezdeményezésére építettét fel újra, mint vadászházat. Első vendége József főherceg volt, az általa a vadászterem falára felírt, az elejtett szarvasbikák adatait tartalmazó feljegyzés ma is látható. A vadászházat a Zala Erdő Zrt ban teljesen felújítatta, berendezéseit korszerűsítette. Ma már 12 személy részére nyújt szálláshelyet hat, saját fürdőszobával ellátott hálószobával. Népesebb vendégsereg esetén a régi erdészet épületének átépített részében további négy vendégszoba áll rendelkezésre. A vadászház teraszáról jó kilátás nyílik a festői szépségű, békésséget és nyugalmat sugárzó tájra. Üde zöld rét, kék vizű tó, smaragdzöld erdő hirdeti a természet szépségét. Erdei kisvasút: A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét, ezzel az ország leghosszabb erdei vasútja. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 km hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. Szentpéterföldére a kisvasút egy mellékág fut, melyet az üzemeltető Zalaerdő Zrt. jelenleg csak erdészeti célra használ. Idegenforgalmi szempontból a kisvasút szentpéterföldi szakasza kiaknázatlan. Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: A Kék Túra Szentpéterföldét is érinti. A túrával kapcsolatos általános információkat Gutorfölde leírásánál lehet megtalálni! Harangláb: A település központjában áll az a fa harangláb, mely a legfontosabb népi építészeti érték Szentpéterföldén. Az építmény a göcseji tradicionális haranglábak stílusát követi. Egy harangos, szoknyás, deszkázott falú, toronysisakja bádoggal fedett. Szentpéterfölde faluképét a II. világháború előtti épületek uralják még ma is, ez a falukép legmeghatározóbb eleme. 10

11 Pusztaszentlászló Jogállás: Község Járás: Zalaegerszegi Kistáj: Közép Zalai dombság (Göcsej) Lakosságszám: 598 fő Terület: 10,34 km2 nem hátrányos helyzetű település Pusztaszentlászló egyike azon kevés településeknek Zala megyében, melyek nagyon komoly idegenforgalmi potenciállal rendelkeznek, s ezt részben képesek is kihasználni. A falu nevét az Aqua Barbara Termálfürdő révén ismerik elsősorban, de számos kultúrtörténeti, természeti érték kapcsán is érdeklődésre tarthat számot. Idegenforgalmi szempontból releváns vonzerők a településen: Aqua Barbara Termálstrand és Kemping: május 1-én adták át az Aqua Barbara Termálstandot és Kempinget Pusztaszentlászlón, amely 50 fokos kúthőmérsékletű, gyógyhatású termálvízre települt. A létesítmény 1,7 hektáron fekszik. A sportmedence 375 négyzetméteres, 27 fokos, a Maci medence 350 négyzetméteres, 35 fokos, a gyermekpancsoló 180 négyzetméteres, 32 fokos, a 3 db ülőmedence 27 négyzetméteres 40 fokos hőmérsékletű vízzel. A termálkút vize gyógyászati felhasználásra az alábbi kórképekben és állapotokban vélelmezhető: gyulladásos ízületi betegségek, gerinc és ízületi műtétek utókezelése, a csontritkulás minden formája, a gerinc- és ízületi sérülések utáni állapotok utókezelése. A szabadtéri strandon élményelemekkel, nyakzuhannyal, sportmedencével, gyermekpancsolóval, ülőmedencékkel, pihenő és napozó ágyakkal, büfészolgáltatásokkal szolgálják a családok kényelmét. A vendégeket az esti órákban is várják! Éjszakai fürdőzés minden pénteken és szombaton órától óráig fényjátékkal és a nyári éjszaka hangulatával. 11

12 A termálfürdőhöz 250 férőhelyes kemping is csatlakozik, mely 58 lakókocsi befogadására is alkalmas. Püspöky Gráczián 1848-as honvéd sírja és kúriája: A Válicka-pusztán található Püspöky-kúria mögött kialakított emlékhelyen található Püspöky Grácián sírja. Ő volt az, aki májusában a Buda várára először tűzte ki a magyar nemzeti lobogót a 47. honvéd gyalogezred zászlótartójaként. Építészeti szempontból a Püspöky kúria és a mellette lévő kápolna mindenképpen említést érdemel. Az épület (kúria) jelenleg magánkézben van, ezért látogathatósága nem megoldott. Oszterhuber-kúria: Pusztaszentlászló központjában áll az Oszterhuber- kúria, mely ma nem is építészeti szempontból érdekes (többször, alaposan átépítették, ezért hajdani külleme jócskán megváltozott), hanem sokkal inkább kultúrtörténeti, helytörténeti szempontból. Deák Ferenc sógora, Oszterhuber József (nővére, Deák Klára férje) pusztaszentlászlói birtokán töltötte a nyarakat 1855 és 1870 között. A jogász végzettségű Oszterhuber József december 13-án vette feleségül Deák Klárát ban építette fel pusztaszentlászlói kúriáját. Deák segített a berendezésében, több bútort vásárolt, ban cserépkályhát épített a kúriába. Deák 1854-ben eladta kehidai birtokát, és 12

13 Budapestre költözött. Ettől kezdve a nyarakat, egészen annak haláláig sógoránál töltötte. Kedvelt pihenőhelye a kúria udvarán lévő négy hatalmas vadgesztenyefa volt, az alatti padon szokott pihenni. A kúria egy részében ma vegyesbolt, másik részében italbolt működik. Az egykori kúria délnyugati sarkában, ahol annak idején Deák Ferenc szobája volt, 2003-ban születésének 200. évfordulóján egy emlékszobát alakítottak ki, amelyben ki van állítva Deák Ferenc kedvelt kerti padjának rekonstrukciója is. Az egykori kúria falán az eredeti emléktábla 1993-ban készített rekonstruált másolata van elhelyezve. Deák Klára december 26-án halt meg. Oszterhuber (1868-tól Tarányi) József január 10-én hunyt el. Templomok, kápolnák: Pusztaszentlászlón egy római katolikus és egy evangélikus templom található, Válicka-pusztán pedig egy kápolna. Ezek az épületek érdekesek, de összességében nem képviselnek építészeti szempontból olyan értéket, ami önmagában képes volna idegenforgalmat indukálni. Az evangélikus templom a tekintetben érdemel figyelmet, hogy onnan, illetve a mellette vezető hegyi útról nagyon szép kilátás nyílik a községre. Pusztaszentlászlói tavak: Pusztaszentlászlón - a Haladás Horgász Egyesület kezelésében - két halastó található, a 6 hektáros Felső-tó, és a kisebb 1 hektáros Alsó-tó. Az előbbi fákkal, bokrokkal, nádasokkal, gyönyörű környezettel övezve immár 34 éve áll a horgászok szolgálatában. Nyitott minden vendéghorgász számára, míg az Alsó-tón csak a helyi tagok horgászhatnak. A szabadidőpark és vendégház további kikapcsolódásra és szórakozásra biztosít lehetőséget. A tavak a település önkormányzatának tulajdonában vannak. A Felső-tó közvetlen szomszédságában található az Aqua Barbara Termálstrand, ami igen jó adottságnak számít idegenforgalmi szempontból. Szőlőhegy: A Pusztaszentlászlóhoz tartozó szőlőhegyek idegenforgalmi szempontból nagy lehetőségeket kínálnak. Részben azért, mert itt is számos olyan présházat találhatunk, 13

14 melyek építészeti szempontból értékkel bírnak. Borona, patics és vályogfalú épületek ezek, a népi építészet többnyire pusztuló emlékei. Másrészt a falutól É-ra emelkedő szőlőhegy, mely meredeken magasodik a település fölé, olyan kilátást kínál, ami kimondottan vonzó, csábító. Gyalogtúra útvonalak: Folytatva a korábbi gondolatot nem véletlen, hogy érinti ezt a hegyhátat a zöld túra útvonala. Ez a túraútvonal azonban nem bír olyan jelentőséggel, mint a kék vagy a piros túra. 14

15 Dobri Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Mura. balparti sík Lakosságszám: 155 fő Terület: 7,89 km2 nem hátrányos helyzetű település Szőlőhegy (népi építészeti emlékek): Dobriban első pillantásra nagyon kevés turisztikailag számottevő látványosságot, értéket tudunk számba venni, de ha alaposabban bejárjuk a települést, akkor rá kell jönnünk, hogy számos lehetőség kínálkozik a helyi idegenforgalom megteremtésére. E tekintetben a szőlőhegy az Bende-hegy ami mindenképpen említést érdemel. Itt országos védettséget élvező présházat találhatnánk ha nem bontották volna le 2013-ban. Az épületből csupán a földpince rész maradt meg, de ez nem különösebben látványos. Meg kell említenünk a szép kilátást is, mely innen a Mura és a Kerka völgyére, illetve a Tenke-hegyre nyílik. Bunkerek: Dobriban található a környéken a legtöbb bunkernek nevezett hidegháborús építmény, mely az 1950-es években a Déli Védelmi Vonal néven létesült a NATO elleni védekezés érdekében. A falu belterületén, udvarokban, kertekben, de a temetőben is (a sírok között), a szőlőhegy lábánál, számtalan bunker sorakozik. Ezek mindegyike elhanyagolt állapotban van, de még így is (relatíve) sok látogató figyelmét keltette fel azóta, hogy a médiában a Magyar Maginot Vonal -ként aposztrofált védelmi rendszer híre felbukkant. Dobriban is megmaradtak a Bendehegy lábánál a hajdani futóárkok, melyek az itt található bunkereket kötötték össze. Ezek 15

16 viszonylag kis befektetéssel helyreállíthatóak volnának. Kerka: Dobri másik turisztikailag kihasználatlan, de nagy lehetőségekkel bíró értéke a Kerka. Különösen az ökoturizmus terén kínál lehetőséget, de részben a vízi és a horgász turizmus szempontjából is számításba jöhet. A Kerka folyó Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye határában ömlik a Murába. A vízfolyás magyarországi szakaszának hossza 53,6 km. A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a vidra és a hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök. A Kerka-völgy értékes élőhelyei az árterek, medencék feltöltődési zónáiban lévő vízhez kötődő nedves rétek, legelők természetközeli növénytársulásai. A nedvesebb területeken a nem zsombékoló magassásréteket találhatjuk A Kerka-völgy egyik jellemző társulása a mészkerülő kékperjés vagy kiszáradó láprét. Az állományalkotó fajok az ősszel aranybarnára színeződő kékperjék (Molinia sp.) és a békaszittyó(juncus effusus). Ezen üde, kiszáradó láprétek védett növénye a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a kenyérbél cickafark (Achillae ptarmica). és a szibériai nőszirom (Iris sibirica). A mocsárrétek a természetes gyepekhez közelálló, fajgazdag, füvekből, sásokból, színes virágú kétszikűekből álló társulások. Tömegesen fordul elő ezeken a sédbúzás réteken a védett kockás kotuliliom (Fritillaria meleagnis), a kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), a széleslevelű ujjaskosbor(dactylorhiza majalis), a mocsári kosbor( Orchis laxiflora), a kenyérbél cickafark (Achillae ptarmica). A kiszáradó láprétek rejtőzködő életmódot folytató védett hüllője a mérgező keresztes vipera (Vipera berus). A madarak közül a réteken a fokozattan védett haris (Crex crex) jelenléte kiemelkedő. Kápolna: A község egyetlen számottevő építészeti öröksége a műemléki oltalom alatt álló római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. Az 1837-ben épült kápolna szentélyének szélessége a hajóval egyező, félköríves záródású. Az épület idegenforgalmi szempontból önmagában nem képvisel jelentős vonzerőt. 16

17 Gyalogtúra útvonal: Dobrit érinti a Papp Simon Olajos Körút (piros jelzés), mely a vidék második legjelentősebb bakancsos turisztikai útvonala. Az "Olajos Körút - Papp Simon útján"nevét Dr. Papp Simon geológusról kapta, aki a magyar szénhidrogén-bányászat egyik legkiválóbb képviselője volt ben az ő irányítása mellett tárták fel hazánk első kőolajmezőjét Budafapuszta és Lispe határában, majd ő vezette a Lovászi határában folyó feltárási munkákat is. Ezek az események a vidék életét teljesen átformálták, hiszen a kőolajbányászat egy szempillantás alatt elsöpörte azt a mély szegénységet, melyben a helyiek évszázadokon át éltek. Ez az oka annak, hogy Dél-Zalában dr. Papp Simon és az olajipar hőskorának itt dolgozó munkásainak neve oly becses még ma is! A kőolajbányászat átformálta az itt élők életét, de a táj szépségét nem csorbította számottevően, sőt új értékekkel gazdagította azt. Az erdők között megbúvó himbák (villanymotoros mélyszivattyúk) komótos bólogatása ma már ugyanúgy hozzátartozik a délzalai táj képéhez,mint a százados tölgy és bükkfák alkotta erdők, vagy a dombtetőket koszorúzó szőlőhegyek. Ez a túra a hajdani zalai olajvidék legszebb részeit tárja föl a természet szerelmesei számára, mintegy 89 km hosszúságban. Erdőkön, mezőkön, réteken, szőlőhegyeken át vezet a piros jelzés, miközben feltárulnak előttünk a táj természeti és ipartörténeti kincsei, értékei. Megcsodálhatjuk a Budafapusztai Arborétumot, Vétyem messze földön híres ősbükkösét, megmártózhatunk a bázakerettyei termálfürdő vizében, letekinthetünk a Maróci-szőlőhegyről a völgyben megbúvó meseszép kis falucskára, vagy gyönyörködhetünk a Mároki kápolnában, a Lovászi-hegyről szemünk elé táruló kilátásban ezernyi, apró csoda vár ránk, melyek együttesen felejthetetlen élményt nyújtanak! 17

18 Kerkateskánd Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Kerka - vidék Lakosságszám: 169 fő Terület: 8,94 km2 nem hátrányos helyzetű település Kerkateskánd esetében nem beszélhetünk jelenleg még nagy volumenű idegenforgalomról, de arról igen, hogy van szándék arra, hogy ez ne így legyen a jövőben. Az elmúlt években ugyanis több idegenforgalmi fejlesztés megvalósult, illetve jelenleg megvalósulóban van. Ezek közül ki kell emelnünk az önkormányzat beruházását, melynek révén egy modern szálláshely kerül kialakításra a település központjában a beruházás jelenleg még tart. Mindezekből érzékelhető, hogy Kerkateskándon összességében kedvezőek az adottságok a turizmus terén. Sok vonzerő ugyan nincs meg helyben, de elérhető közelségben található. Szőlőhegy: Kerkateskánd határában nagy kiterjedésű szőlőhegyek találhatók. Itt a vidékre általában jellemző dombháti elhelyezkedés helyett a présházak a dombhát lábánál sorakoznak. A Teskándi-hegyen nagyon szép régi présházak egész sorát találhatjuk meg, melyek között néhány kimondottan látványos is akad. Mindenképpen el kell mondanunk, hogy DNY-Zala legszebb, legértékesebb boronaépületei közül többet itt találhatunk. 18

19 Kerkatekánd szőlőhegye a Zalai borvidék Muramenti körzetéhez tartozik, az itteni borok jó szívvel ajánlhatók a térségbe érkező turistáknak. Borturisztikai fejlesztésről azonban nem tudunk a településen. Kerka: A Kerkáról Dobri kapcsán már részletesen szóltunk, most csak annyit jegyeznénk meg, hogy Kerkateskánd határában található nedves rétek és maga a Kerka ártér is ökoturisztikai szempontból jól kihasználható, de a lehetőségekhez képest eddig ki nem aknázott terület. Viktória Lovasudvar: Kerkateskándon a falu határában lévő legelőkön lovakat és szarvasmarhákban gyönyörködhetünk, Ez a régen teljesen általános falusi kép, ma már valóban ritkaságszámba megy. Kerkateskándon működik a Viktória Lovasudvar, mely értelemszerűen a lovas turizmusban érintett. Itt lovas oktatás, póni lovaglás, sétakocsikázás, lovas túra szervezés, ló és díjlovas kiképzés folyik. Harangláb: A kisközség tótfalui részén áll egy nagyon szép fa harangláb, mely a falu egyik legfontosabb építészeti értéke. Ez egy négy törzsoszlopos, zárt szoknyás, magas tornyos, egy harangú harangláb, mely bádogborítással fedett. Gyalogtúra útvonal: Kerkateskándot is érinti a Papp Simon Olajos Körút (piros jelzés), melyről Dobri kapcsán már részletesen írtunk. Dél Zalai Erdőtáj Kerékpárút: Azonban Kerkateskándot nem csak bakancsos túraútvonal érinti, hanem kerékpáros is, mégpedig a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút. Ennek gerincúthálózata Lenti és Letenye között kanyarog, mintegy 80 km hosszúságban. Ez a szakasz útbaigazító táblákkal kitáblázott, kis forgalmú közutakon, illetve kerékpárutakon halad. Komplex módon létrehozott, mert mögötte egy kerékpáros barát szolgáltatói hálózat is működik, mely révén a kerékpáros turisták szálláshoz, étkezéshez, 19

20 kerékpárkölcsönzéshez, javításhoz, alkatrészekhez juthatnak. A jelenlegi rendszer központja Szécsiszigeten található, pld. itt a Szapáry kastélyban lehet kerékpárokat bérelni, szervizcsomaghoz hozzájutni. A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút GPS-es túraútvonalakkal is rendelkezik, melyeket hazánkban először térségünkben jelöltek ki. Ezek a túrák lényegében egész DNY-Zalát behálózzák. Kerkateskándon a túraútvonal ugyan áthalad, de azért túlzás volna azt mondani, hogy a helyi turizmus meghatározó ága a kerékpározás. A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút GPS-es útvonalrendszere Forrás: 20

21 Lovászi Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Kerka - vidék Lakosságszám: 1242 fő Terület: 9,67 km2 nem hátrányos helyzetű település Lovászi az alsó Kerka-völgy legmeghatározóbb települése. Neve elsősorban szénhidrogén bányászatáról volt ismert ország szerte, mely azonban mára már teljesen megszűnt. A település még ma is az 1950-es, 1960-as évek bányászati hőskorának számos jegyét viseli magán intézményhálózata jórészt ekkor alapozódott meg. A Kerka völgye és a Tenke-hegy dombhátai teszik változatossá itt a tájat, ami idegenforgalmi szempontból sem lebecsülendő táji érték. Ha már itt tartunk, akkor kezdjük a Lovászi környéki idegenforgalmi vonzerők számbavételét a természeti értékekkel! Kerka: Lásd. Dobri leírását! A kevés ökoturisztikai fejlesztés egyikét a Kankalin tanösvényt is itt találhatjuk meg. Ezzel kapcsolatban azonban el kell mondanunk, hogy a tanösvény néhány tájékoztató tábla sorozata, egy statikus információs elem, ami a lehetőségekhez képest a projekt időszak elmúltával nem kapcsolódik más turisztikai ágakhoz, vagy rendszerekhez. A "Kankalin tanösvény" névadója a népnyelven sípoló virágnak nevezett sárga száratlan kankalin, amely gyakran színesíti a Lovászi környéki dűlőutak árokpartjait a tavaszi hónapokban. A tanösvény a kőolajipari múltjáról méltán híres Lovászit járja körbe, felkutatva annak nemcsak ipari, hanem természeti és építészeti értékeit is. Bunkerek: Lovászi kőolaj bányászati múltjával áll kapcsolatban az itt található védelmi rendszer. Ezek az olajvidéket voltak hivatva védeni az ellenséges támadásokkal szemben. Lovásziban egy ritkaságszámba menő védelmi létesítményt is találhatunk, mégpedig egy hatalmas LÉGO pincét, mely a mai MOL telep alatt található. 21

22 Az óvóhelynek saját vízkútja, levegőztető berendezése volt, önálló generátor biztosította a villamos energia-ellátást. Szinte minden rendelkezésre állt itt, ami a huzamosabb rejtőzködéshez kellett, így toalett és fürdő is. Meglehetősen nagy mélységben helyezkedik el, az üregrendszer legmagasabb és legmélyebb pontja között körülbelül húsz méter a távolság. Van egy vázrajzunk is az objektumról, ez azonban nem teljes, térkép pedig érthető módon, nem készült. Az oldal-elágazásokkal, kacskaringós folyosókkal bonyolulttá tett pincerendszer mintegy ezer-ezerötszáz ember befogadására alkalmas. Az óvóhelyet 1950-ben kezdték el kibővíteni, a határmentén elkezdett Magyar Maginot erődvonallal egy időben. Tatabányáról hoztak bányászokat, és bánya technikával kezdték el kitermelni a földet. Lovászitól É-ra elterülő dombhátakon számos hidegháborús bunkert találhatunk, melyek viszonylag jó állapotban vészelték át az utóbbi évtizedeket. Ezek közül az egyik legnagyobb az ú.n. hétszobás bunker. Lovásziban ezek bemutatására már kialakítottak egy kisebb turistautat. Ennek kapcsán mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy nem csak a vasbeton építmények maradtak meg, hanem több helyütt a futóárkok is nyomon követhetők még. Gyalogtúra útvonal: Papp Simon olajos körút (piros jelzés) Lásd. a Dobrinál leírtakat! Itt most csak annyit jegyeznénk meg, hogy a túra É-i és D-i ága körbeveszi Lovászit, de a település belterületén nem halad át. Lovászi Strandfürdő: A Lovászi Strandfürdő helyi jelentőséggel bír, e tekintetben fontos eleme lehet a község idegenforgalmának. A fürdőben három medence található, egy pancsoló, egy tanmedence és egy úszómedence. Jelen pillanatban kiegészítő szolgáltatást nyújt, önállóan nem képes jelentős vendégforgalmat generálni bár helyi funkciója alapján ez nem is várható el tőle. Szőlőhegy: A Lovászi határában elterülő szőlőhegyek elsősorban a Kerka völgyére való kilátás miatt érdekesek témánk szempontjából. 22

23 Szécsisziget Jogállás: Község Járás: Lenti Kistáj: Kerka - vidék Lakosságszám: 218 fő Terület: km2 nem hátrányos helyzetű település Szécsisziget idegenforgalmi szempontból az egyik legfontosabb és az egyik legkedvezőbb adottságokkal rendelkező település. E falucska történelmi településközpontjával önmagában is képes idegenforgalmat generálni, agy nem meglepő, hogy jelenleg is nagyon kedvelt kirándulóközpont. 23

24 Szécsiszigeten több értékes épület vészelte át a történelem viharait, így épített örökség tekintetében egyértelműen a legjelentősebb település nem csak vidékünkön, de Dél-Zalában is. Andrássy-Szapáry kastély: A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család XVIII. században épített kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek. A vár árkait XVII. századi leírás szerint földsánc vette körül, amit fapalánkok egészítettek ki. Ezek ma is nyomaikban felismerhetők. Azonban a vár árkait ben a tiszttartó betömette, területét fásította. Az épület a magyar barokk kastélyok jellegzetességeit mutatja. Kialakítása egyszerűbb, mint a külföldieké, higgadtabb, mégis betölti reprezentatív szerepét. A kastély földesúri székhely voltánál fogva több volt egy egyszerű lakóhelynél. Birtokosának és családjának otthonaként gazdasági és birtokigazgatási központjaként, valamint nem utolsó sorban a földesúri hatalom reprezentálójaként szolgált. A szécsiszigeti kastély a régi vár helyén épült a maitól elérő formában, eredetileg U alakú volt, ami egy 1864-ben készült térképen látható. Az épület maga a Kerka völgyétől pár méterre kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított dombon áll. Elmondások szerint berekfa cölöpöket használtak alapozáskor, melyeket égetéssel tartósítottak ban a Kerkát új mederbe terelték. A gyorsabb lefolyás miatt a talajvízszint folyamatosan csökkent, a facölöpök korhadni kezdtek. Az épület mai állapotában L alakú, északkeleti-délnyugati tengelyű szárnya a lakószárny. Északkeleti oldalához magtár csatlakozok. A volt istállókat és a kapuépítményt, mely délkeleti oldalon csatlakozott a kastélyhoz, 1945 után lebontották. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az épület legidősebb része a magtár. Az is kiderült, hogy a kastélyszárnynak csak a délnyugati fele volt egyemeletes a lépcsőkig, a többi része földszintes volt. A kastély egy emeletes, oldalfolyosós és teljes területén alápincézett. Főhomlokzata 10 tengelyes, melyet horizontális övpárkányok, vertikálisan pedig pilaszterek tagolnak. A földszintes ablakok egyenes ívűek, szalagkeretesek, az emeletiek díszesebbek, szintén szalagkeretesek, a szemöldöknél ekhinusz mintával és füzérrel, párkánnyal és tükrös ablakköténnyel. A kastély bolthajtásos pincéjében tárolták az uradalom borát. A pincében 145 akós hordók álltak, ezeket itt szerelték össze. A régi kapuzat alját rúdfával rakták ki, az udvar egyébként kaviccsal volt felszórva, közepén kút állt, körülötte orgonabokrok. A kastély közvetlen területe egy közel 0.7 hektáros kert, melyet félkör alakban a középkori várárok vesz körül. A kert maga elvadult, nehezen járható, de nagyon jó fekvésű és adottságú. A várárok kitisztításával a folyó holtágával összekötve kis tavat lehet kialakítani. A kastélyhoz tartozik még a holtág és a jelenlegi meder által bezárt háromszög alakú 7 hektáros terület. Kerttörténeti szempontból annyit jelent, hogy a kastély körül minimális területet foglalt el, a korra jellemző kialakítású kert, a park többi része gazdasági célokat szolgált. A második világháború idején már ligetek vették körül az 24