Közgyűlésekmindháromegyházkerületben Tisztújításazészakiakcsaládjában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgyűlésekmindháromegyházkerületben Tisztújításazészakiakcsaládjában"

Átírás

1 Evangélikus hetilap évfolyam, 39. szám g szeptember 30. g Szentháromság ünnepe után 17. vasárnap Ára: 250 Ft Az, hogy ma már nem erő szak kal aka runk/akar nak val lá si kér dé se ket el dön te ni, még nem je lenti azt, hogy nem kell dön te ni. Felekezetek és vallások párbeszéde f 4. oldal Idén egy há zunk is ak tí van részt vett a nyi tott temp lo mok éj sza ká ján, il let ve azon túl is, az»örök ség va sár na pon«ésa szak rá lis mű vé sze tek he tén. Ars Sacra f 5. oldal Bol dog és elé ge dett embe rek len nénk-eazon az úton, ame lyet vá lasztunk? Merre rendelte menned? f 12. oldal Ke resz tény ol va só ként min den eset re lé lek si mo ga tó azt ol vas ni, hogy az egyéb ként teo ló gi át végzett Dar win evo lú ció elméle te in ga tag fel épít mény. Darwinból Visnu f 15. oldal Az egyház egységének vasárnapja f 2. oldal Egyházunk jövője az iskolapadokban van! f 7. oldal Konfirmáció és evangélikus nevelés f 8 9. oldal Interjú dr. Ravasz László unokaöccsével f 10. oldal Jerikó rózsája f 11. oldal Szelíd vadak f 15. oldal Október areformációhónapja megnyitóünnepség Tanévnyitó a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégiumban f Írásunk a 6. oldalon H o r vát H - H e g y i á r o n f e lv é t e l e Ok tó ber 1-jén, hét főn 18 óra kor Bu da pes ten, a Kál vin té ri re for má tus temp lom banze nés is ten tisz te let tel nyí lik megaz Ok tó ber a re for má ció hó nap ja ren dez vény so ro zat. A temp lom előtt Ko vács Za lán tu ba mű vész szol gál ze ne ka rá val. Az al ka lom ke re té ben a 95 té telt ki sze ge zik a temp lom aj tó ra. Igét hir det és kö szön tőt mond Ste in bach Jó zsef re for má tus püs pök, a Ma gya ro szá gi Egy há zak Öku me ni kus Ta ná csá nak el nö ke. A li tur gi á ban részt vesz a re for má tus, evan gé li kus, bap tis ta, me to dis ta és pün kös di egy ház egyegy fő pász to ra. Ze né vel re for má tus, evan gé li kus, bap tis ta, me to dis ta, pün kös di gyü le ke ze ti kó ru sok szol gál nak. Közgyűlésekmindháromegyházkerületben Tisztújításazészakiakcsaládjában Dr. Fáb ri György ik ta tá sa Csö mö rön b Ti zen két évi egy ház ke rü le ti fel ügye lői szol gá la t után adta át Ben czúr Lász ló a stafétabotot utód já nak, dr. Fáb ri György nek. Az Észa ki Egy - ház ke rü let új fel ügye lő jét szep tem ber 21-én az Észak-Pest me gyei Csö - mör evan gé li kus temp lo má ban ik tat ták be új tiszt sé gé be. Fáb ri György gyer mek ko ra óta eb ben a kö zös ség ben él te és éli meg evan gé - li kus hi tét. Amint mond ta, ne gye dik al ka lom mal állt a száz har minc - ki lenc éves temp lom ol tá rá nál, mi u tán itt ke resz tel ték, itt kon fir mált, és ti zen két éve itt kö tött há zas sá got. Dr. Fábri György Az ün ne pi is ten tisz te le ten dr. Fa bi ny Ta más püs pök ige hir de té sé ben a sza bad ság ról és a szol ga ság ról szólt az el nök tár sa ál tal vá lasz tott ige alap ján: Meg is me ri tek az igaz sá got, és az igaz ság meg sza ba dít ti te ket. (Jn 8,32) A vi lág foly ton-foly vást a sza bad ság ról be szél, mi köz ben rab ság van. Az iga zi sza bad sá got ak kor is mer jük f Folytatás a 13. oldalon H o r vát H - H e g y i á r o n f e lv é t e l e Délikrónika Kecs ke mé ten ik ta tták be Ra dos né Len gyel An nát b Szí vé nek ked ves te le pü lé sen, Kecs ke mé ten ik tat ta be tiszt sé gé be Ra dos né Len gyel An nát, a Dé li Evan gé li kus Egy ház ke rü let új ra vá lasz tott fel ügye lő jét szep tem ber 22-én, szom ba ton dél előtt Gáncs Pé ter püs - pök. A so kak ál tal sze re tett rá di ós szer kesz tő-ri por ter ez út tal is az al - föl di me gye szék hely Ybl Mik lós ter vez te lu the rá nus temp lo má nak ol - tá ra előtt tett fo ga dal mat. A mint egy há rom száz fős gyü le ke zet rész vé te lé vel zaj ló is ten tisz te let li tur gi á já ban Sza bó Vil mos Bé la tol - na-ba ra nyai es pe res és Kis Já nos kecs ke mé ti lel kész se géd ke zett. Radosné Lengyel Anna A solt vad ker ti evan gé li kus óvo dá ba já ró gyer me kek, a me ző be ré nyi evan gé li kus gim ná zi um fi a tal jai és a he lyi gyü le ke zet Gló ria kó ru sa szol gá la tát is ma gá ban fog la ló is ten tisz te let ige hir de té sé nek ki in du ló pont ja a szep tem ber 16-i al ka lom hoz ha son ló an ez út tal is ApCsel 3,6 volt: Ezüs - töm és ara nyam nin csen, de amim van, azt adom ne ked: a ná zá re ti Jé zus Krisz tus ne vé ben Gáncs Pé ter püs pök fel idéz te: hat év vel ez előtt ab ban bíz va vág tak ne ki az előt tük ál ló cik lus nak, hogy az nem az anya gi ak ról, il let ve azok hi á nyá ról fog szól ni. f Folytatás a 13. oldalon Z s o lc Z a i B a l á Z s f e lv é t e l e meg, ha meg is mer jük Jé zus Krisz tust, és azo no su lunk ve le ál la pí tot ta meg az Észa ki Egy ház ke rü let lel ké szi ve ze tő je. A ben ne va ló hit ál tal a ke resz tyén em ber min den től sza bad. Így vá lik a mi az igaz ság kér dé se a ki az igaz ság kér dé sé vé. Helyzetváltoztató kétkőszeginap nyugaton b A most be fe je ző dő cik lus utol só je lö lé si el já rá sá nak vé gé hez ér ve szep tem ber én Kő sze gen zaj lott le a Nyu ga ti (Du nán tú li) Egy ház ke rü let ala ku ló köz gyű lé - se, ame lyen a je lölt lis ta vég le - ge sí té se után meg kel lett vá lasz - ta ni az egy ház ke rü let új tiszt ség - vi se lő it a 2012-től 2018-ig tar tó idő szak ra, il let ve be kel lett ik tat - ni őket. Pén te ken a vá lasz tá sok - ra és egyéb ügyek meg tár gya lá sá - ra ke rült sor, szom ba ton pe dig a meg vá lasz tott új tiszt ség vi se lő ket ün ne pi is ten tisz te le ten ik tat ta be Sze me rei Já nos, a Nyu ga ti (Du nán tú li) Egy ház ke rü let püs - pö ke. (Em lé kez te tő ül: az új ke rü - le ti fel ügye lő, Mé szá ros Ta más be ik ta tá sa már au gusz tus 26-án meg tör tént a csák vá ri evan gé li - kus temp lom ban.) A ta nács ko zás Ba ra nyay né Rohn Er - zsé bet kő sze gi lel kész áhí ta tá val kez dő dött, aki 2Tim 1,14 alap ján pré di kált. Az áhí ta tot kö ve tő en Kiss né Ká rász Ró zsa, az egy ház ke rü let je lö lő- és sza va zat bon tó bi zott sá gá nak el nö ke is mer tet te a je lö lés sel és vá lasz tás sal kap cso la tos tud ni va ló kat. El mond ta, hogy az egy ház ke rü let hat egy ház me gyé je 16 tiszt ség re 69 sze mélyt aján lott. A püs pök he lyet te si tiszt ség re két je lölt volt; a vá lasz tás az ed di gi püs pök he lyet tesre, Ben c ze And rásra esett. f Folytatás a 13. oldalon

2 2 e szeptember 30. forrás Evangélikus Élet Oratio œcumenica Ke gyel mes Is te nünk, mennyei Atyánk! Kö szön jük, hogy igéd del ma is meg szó lí tot tál min ket. Há lát adunk azért, hogy Jé zus Krisz tus mint fő pa punk ma is kö nyö rög ér tünk. Kö szön jük, hogy el küld ted Fi a dat, hogy ve le és ál ta la eggyé le hes sünk ve led. Kö nyör günk azért, hogy hí vá so dat mind annyi an meg hall juk és el fo gad juk, és bo csásd meg, ha sok szor nem akar tuk meg hal la ni a te sze lí den hí vó han go dat. Kö szön jük, hogy egy há za dat és ben ne min den em bert gond vi se lő jó sá god dal ke gyel me sen meg tar tod. Így kö szön jük meg gyü le ke ze tün ket és min den ben ned re mény ke dő gyü le ke ze tet or szá gunk ban és szer te a vi lág ban. Add, hogy ezek a gyü le ke ze tek nö ve ked je nek, erő söd je nek a ben ned va ló igaz hit ben. Kö nyör günk hoz zád nem csak egy há zun kért, ha nem or szá gun kért és an nak ve ze tő i ért is, te adj böl cses sé get ne kik. Így ajánl juk ir gal mad ba ha zán kat és ezt a vi lá got. Há lát adunk a szent aka ra tod sze rint te rem tett vi lá gért, ami kor en nek meg ün nep lé sé re ké szü lünk. Kö szön jük, hogy jó nak te rem tet ted ezt a vi lá got, és gond vi se lő jó sá god dal ma is fenn tar tod. Kö nyör günk szük sé get szen ve dő test vé re in kért, akik ter mé sze ti csa pá sok mi att ve szí tet ték el ott ho nu kat, éle tük ed di gi mun ká já nak gyü möl csét. Te adj erőt szá muk ra az új ra kez dés hez, és erő sítsd meg őket Lel ked ál tal a ki tar tó mun ká ra. Ké rünk, te áldd meg a há zas tár sa kat és csa lá do kat, hogy ben ned va ló hit ben nö ve ked je nek, és tisz ta élet ben er re ne vel jék gyer me ke i ket is. Légy az ár vák kal, öz ve gyek kel, el ha gya tot tak kal, gond vi se lő ke gyel med del légy a szű köl kö dők kel, be te gek kel, szen ve dők kel. Te adj vi gasz ta lást a gyá szo lók nak. Ké rünk, hall gass meg min ket, hi szen te már az előtt ér ted gon do la ta in kat, mi előtt ké rés re nyíl na a szánk, és re mény sé gün kön fe lül meg adod mind azt, ami sze rin ted va ló. Ámen. Se mpe r refor m anda Köz is mer ten a föld ke rek ség egyik rák fe né je, hogy a Szent írást annyi ra meg ve tik még azok is, akik nek hi va tal ból kel le ne fog lal koz ni uk ve le. Min den más dol got, mes ter sé get és köny vet éj jel-nap pal űz nek és for gat nak sza ka dat lan igye ke zet tel és fá ra do zás sal. Csak a Szent írást hagy ják a sut ban he ver ni, mint ha nem vol na rá szük sé gük. És akik nagy ke gye sen egy szer el ol vas sák, azok is csak seb té ben la poz zák vé gig: so ha egyet len mes ter ség vagy könyv nem tá madt a föl dön, amit min den ki olyan egy ha mar ki ta nult vol na, mint a Szent írást. Pe dig ez nem ol vas ni va ló, mint so kan hi szik, ha nem él ni va ló könyv! Nem azért kap tuk, hogy spe ku lál junk vagy ma gas röp tű vi tá kat foly tas sunk ró la, ha nem hogy él jük és meg cse le ked jük! De hi á ba is pa nasz ko dunk, a fü le bot ját se moz gat ja sen ki! Krisz tus, a mi Urunk se gít sen min ket Szent lel ké vel az ő szent igé jét szív ből sze ret ni és meg be csül ni, ámen! d Lu ther Már ton: A szép Con fi te mi ni, az az a 118. zsol tár (Pet hő At ti la for dí tá sa) SZ ent H á rom Ság Ün ne pe u tán 17. va Sár nap e f 4,11 16 A Szent há rom ság ün ne pe utá ni ti zen he te dik va sár nap 1276-ban vált az egy ház egy sé gé ért va ló imád ság va sár nap já vá, bár ez ma már csak a re for má ció ko rá ban ér vé nyes li tur gi kus nap tár té ma be osz tá sát kö ve tő evan gé li kus egy há zak ban ér vé nye sül. A hát tér ben az állt, hogy az ak kor ra fény ko rán ép pen túl ju tó mon gol bi ro da lom egy re sú lyo sabb ka to nai fe nye ge tést je len tett a Bi zán ci Csá szár ság ra néz ve. Ró ma ezt ki hasz nál va a Nyu gat se gít sé gét az 1054 óta fenn ál ló egy ház sza ka dás fel szá mo lá sá nak fel té te lé hez kö töt te. X. Ger gely pá pa en nek ér de ké ben 1272-ben egye te mes zsi na tot hí vott össze. A bi zán ci ak két évig hú zó doz tak a rész vé tel től, de 1274-ben püs pö ke ik még is meg je len tek a fran cia or szá gi Ly on ban össze ült egye te mes zsi na ton. Be le egyez tek, hogy a Ni ce ai hit val lás szö ve gé be Ke le ten is be ik tas sák a fi - li o que szót a Szent lé lek ről szó ló cik kely be, hogy tud ni il lik a Szent lé lek Pat rem et Fi li o que pro ce dit, az az nem csak az Atyá tól, ha nem az Atyá tól és a Fi ú tól szár ma zik. Ám Ró ma ezen kí vül még a tisz tí tó tűz ta ná nak el fo ga dá sát és az eu cha risz ti á ban a ko vász ta lan ke nyér az os tya hasz ná la tát is kö ve tel te, ami re a bi zán ci püs pö kök már nem vol tak haj lan dó k. A zsi nat han gu la tát jól jel lem zi, hogy azon a pá pa meg hí vá sá ra a ta tár kán kö ve tei is részt vet tek, nyil ván va ló an a fe nye ge tés és a nyo más gya kor lás szán dé ká val, hi szen a ta tá rok nem vol tak ke resz té nyek. Az egy ség szem pont já ból vé gül ered mény te len zsi nat fel osz lá sa után nyil ván nem vé let le nül fo ko zó dott a mon gol bi ro da lom Bi zánc ra Szá mom ra ez a mon dat az úr va cso rai li tur gia egyik csú csa, ahon nan szé dí tő táv la tok nyíl nak: Men je tek hir des sé tek ta nús kod ja tok épít sé tek! Az 1963-ban ki adott Agen dá ban még nem sze re pelt ez a mon dat ban, már mint gya kor ló lel kész, nagy öröm mel fe dez tem fel ezt a misszi ói töl té sű el bo csá tást az ak kor meg je lent, át dol go zott Agen - da szö ve gé ben. Em lék szem, hogy mennyi re bosszan tott, ami kor egyegy si e tős kol lé gám ki hagy ta ezt a né hány mon da tot. Volt, aki nél szó vá is tet tem, hogy mi ért ép pen az egyik leg fon to sabb sza kaszt spó rol ja ki az úr va cso rai rend ből Hi szen itt ép pen ar ról szó lunk, amit olyan so kan fá jó hi ány ként kér nek szá mon az evan gé li kus is ten tisz te le ten. Hol van az öröm, hol van a misszi ói len dü let? hall juk a gya ko ri, nem is egé szen alap ta lan kri ti kát. Eb ben a né hány tö mör mon dat ban vi szont vi lá go san meg fo gal ma zó dik az öröm for rá sa és az is ten tisz te let misszi ói pers pek tí vá ja. Az öröm for rá sa a bűn bo csá nat, az az át él he tő va ló ság, hogy Jé zus Krisz tus az eu cha risz ti á ban kö zös sé get vál lal ve lünk. Ezt a cso dát a 86-os szö veg sze rint: meg ta pasz tal hat juk. A Li tur gi - kus könyv (LK) sze rint: meg íz lel het jük. Mind két szó nak mély üze ne te van. Jé zus Krisz tus az úr va cso rá ban va ló sá go san je len lé vő, meg ta - Azegyházegységénekvasárnapja ne he ze dő ka to nai nyo má sa. Így Pe - le o lo gosz Mi hály csá szár kény te len volt erő vel meg tör ni sa ját egy há za püs pö ke i nek el len ál lá sát, és 1276 őszén a ka to nai se gít ség fe jé ben kész nek mu tat ko zott Ró ma összes fel té te lé nek tel je sí té sé re. Ek kor már XXI. Já nos ült a pá pai tró non, aki az egy ház sza ka dás meg szün te té sé ről szó ló egyez mény ter ve zett alá írá sa előt ti va sár na pot, amely tör té ne te sen a Szent há rom ság ün ne pe utá ni ti zen he te dik va sár nap volt, az egy sé gért va ló imád ság va sár nap já vá tet te a nyu ga ti egy ház ban, és ha son ló gesz tus ra kér te a kons tan ti ná po lyi pát riárkát is, aki né mi vo na ko dás után er re haj lan dó nak mu tat ko zott. Az egy ség ez után lét re jött, mert Bi zánc el fo gad ta a pá pa fel té te le it. Ám a ki zsa rolt egy ség nem le he tett és nem is volt tar tós. VI II. (Pe le o lo gosz) Mi hály ha lá la után a bi zán ci püs pö kök he lyi zsi na tot tar tot tak, ame lyen egyet len ha tá ro zat tal sem mi sí tet ték meg a pá pa fő sé gé ről, a fi li o que be tol dás ról, az os tya hasz ná la tá ról és a tisz tí tó tűz ről szó ló meg egye zést. A ró mai pá pát és kö ve tő it pe dig új ra ki kö zö sí tet ték és egy há zi átok alá he lyez ték. Örök ta nul ság ez ar ra, hogy a ki erő sza kolt meg egye zés és egy ség mennyit ér. Mind ez azon ban nem azt je len ti, hogy az egy ház lát ha tó egy sé gé re ne len ne ége tő szük ség. És most nem az egyes gyü le ke ze te in ken be lül is gyak ran bom la do zó egy ség meg szi lár dí tá sá ra és lát ha tó vá té te lé re gon do lok. Nem is csu pán evan gé li kus egy há zunk lel ki, ta ní tás be li, hit be li egy sé gé nek hely re ál lí tá sá ra. És nem is csak ar ra sze ret nék rá mu tat ni, hogy va ló já ban pasz tal ha tó Úr, aki nek sze re te tét a szó szo ros ér tel mé ben meg íz lel jük a ke nyér ben és a bor ban. Eszünk be jut hat a 34. zsol tár 9. ver se Érez zé tek más for dí tás ban: íz lel jé tek és lás sá - tok meg, hogy jó az Úr! A Krisz tus sal va ló eu cha risz ti kus ta lál ko zás nem csu pán fu tó ka land, to va tű nő han gu lat, gyor san fa ku ló él mény. Az úr va cso ra nem fa st fo od, gyor s étel, amely után ha ma ro san új ra ko rog a gyom runk, üres lesz a szí vünk és a lel künk. Er ről éne kel Pek ka Si mo jo ki Ko czor Ta más for dí tá sá ban: Ez az öröm el ne múl jék! Az asz ta lon bor és ke nyér. Atyád nyi tott szív vel vár rád, tárt ka rok kal fut fe léd. (Za rán dok ének 128) A Krisz tus sal va ló ta lál ko zás meg ta pasz talt, meg íz lelt örö me in dít el az atyai ház ból a test vér, a má sik em ber fe lé. A jé zu si misszi ói pa rancs nyi tá nya cseng vissza az el bo csá tás el ső sza va i ban: Test vé re im! Men je tek el és hir des sé tek az Úr ha lá lát és fel tá ma dá sát! Az Agen dánk ban hasz nált el bo csá tás ki fe je zé sé nél ta lán sze ren csé sebb len ne az el kül dés, hi szen itt va ló ban a misszi ói pa rancs pa ra frá zi sá ról van szó. Ér de mes fel fe dez ni, hogy ilyen mó don mind két szent sé günk mennyi re kö tő dik a misszi ói pa rancs hoz. A ke resz te lés el ren de lé si igé je ma ga a misszi ói pa rancs. Tu laj don kép pen már ke resz te lé sünk pil la na tá tól kezd ve kül de té sünk van a ka pott ke gyel mi aján dék to vább adá - a va Sárnap igéje en nek a ha tet szik, bel ső egy ség nek a hi á nya áll az is ten tisz te le ti ren dek és pa pi öl tö zé kek so kak ál tal ki fo gá solt, má sok ál tal üd vö zölt kü lön bö ző sé gé nek hát te ré ben. Hi szen egy per cig sem gon do lom, hogy az ezek ben a kí vül ál lók szá má ra is lát ha tó dol gok ban erő vel ki kény sze rít he tő kül ső egy ség pó tol hat ná a hi ány zó bel ső egy sé get. Vi szont sze ren csés nek tar ta nám, ha a lel ki, hit be li, ta ní tás be li egy ség meg bom lá sá ban, il let ve meg bon tá sá ban ját szott sze re pü ket azok is ön kri ti ku san gon dol nák vé gig, akik ma nap ság a lát ha tó kul ti kus egy ség hi á nyát pa na szol ják. Bár ezek rend kí vül fon tos kér dé sek, ezen a va sár na pon még is a Ni - ce ai hit val lás sza va it idéz ve az una, sanc ta, catho li ca et apos to li ca ecc le sia, az egy, szent, egye te mes és apos to li egy ház lát ha tó egy sé gé nek szük sé gé ről kell szól nunk. Hi szen Pál apos tol sem csu pán az efe zu si ek lé zsia egy sé gé ről be szél, ami kor így buz dít ja a le vél ol va só it: az igaz ság hoz ra gasz kod va nö ve ked - jünk fel sze re tet ben min de nes tül őhoz zá, aki a fej, a Krisz tus. Pál apos tol az egy ház ról nem úgy gon dol ko dik, hogy ahány gyü le ke zet, annyi test, és va la mennyi test nek a fe je Krisz tus. Hi szen egy fe jű, de több tes tű torz lé nyek még a me sé ben sin cse nek. Pál az egy ház egé szét, az egy, szent, egye te mes és apos to li Megízleltétekabűnbocsánatörömét sá ra. Ez a misszi ói man dá tum és fe le lős ség egy aránt ki ter jed a szü lők re, ke reszt szü lők re és a gyü le ke zet re is, hi szen együtt vál lal juk, hogy gon dos ko dunk a gyer mek hí vő ke resz ténnyé nö ve ke dé sé ről. Aho gyan a ke reszt ség, úgy az úr va cso ra sem le het kö vet kez mé nyek nél kü li szent ség. Is ten azért ad, hogy mi is ad has sunk. Ő azért áld meg, hogy mi is áld has sunk. Ő azért vál lal kö zös sé get ve lünk, hogy mi is fel vál lal juk em ber tár sa in kat. Az úr va cso rai el bo csá tás/el kül dés szö ve ge gaz da gon ki bont ja en nek az ál dást köz ve tí tő szol gá lat nak a szí ne it. Az el ső, a meg ha tá ro zó alap szín az evan gé li um prok la má lá sa: hir des sé tek az Úr ha lá lát és fel tá ma dá sát! Eb ben a fel hí vás ban fon tos az és kö tő szó is. Ahogy nagy pén tek tor zó csu pán hús vét nél kül, úgy a nyi tott sír is ér tel mez he tet len a gol go tai ke reszt nél kül. Fon tos a kö vet ke ző fel szó lí tó mon dat is: Te gye tek bi zony sá got az LK sze rint: ta nús kod ja tok sze re te té ről! Az evan gé li um nem csu pán meg hir de tett szép szó, jó szó, ha nem bi zony ság té vő éle tünk kel hi te le sí tett öröm hír. En nek a ta nús ko dó élet nek kulcs igé je az épít sé tek! Mit épít sünk az Úr esz ten de jé ben? El ső ren den nem temp lo mo kat, nem egy há zi hi e rar chi át és struk tú rát, még csak nem is ha la dó egy há zat tart ja egyet len test nek, amely nek egye dü li fe je a Krisz tus. Az egész test pe dig az ő ha tá sá ra egy be - il lesz ked ve és össze fog va, a kü lön fé le kap cso la tok se gít sé gé vel, és min den egyes rész sa ját adott sá gá nak meg fe - le lő en mű köd ve gon dos ko dik ön ma ga nö ve ke dé sé ről, hogy épül jön sze re tet - ben Pál ezt is min den két sé get ki zá ró an az egy, szent, egye te mes és apos to li egy ház ról ál lít ja. Ezen nem vál toz tat az a saj ná la tos és szo mo rú tény, hogy a va ló ság ban az egy ház ezt az egy sé get az el ső szá za dok ban csak ad dig tud ta meg él ni, amíg ül dö zés alatt állt. A Nagy Kons - tan tin ál tal ho zott for du lat nem csak az egy ház ül dö zé sé nek ve tett vé get, ha nem a lel ki, hit be li, ta ní tás beli és az Úr asz ta la kö rül kí vül ál lók szá má ra is lát ha tó an meg nyil vá nu ló egy ség nek is ha ma ro san vé ge sza kadt. A tör té ne lem fo lya mán en nek az egy ség nek a hely re ál lí tá sá ra tett min den em be ri kí sér let meg hi ú sult. Nem is le het más ként, mert em ber nek le he tet len a Krisz tus föl dön élő tes té ben be kö vet ke zett sza ka dá sok össze fol to zá sa. Az egy ség hely re ál lí tá sa csak Is ten nek le het sé ges. Hi szen eh hez ugyan ar ra a ha ta lom ra van szük ség, mint amellyel egy kor Krisz tus tá madt föl a ha lál ból. Mert az em beri bűn kö vet kez mé nyei ha a bű nös köz ben bo csá na tot nyer is ma ra dan dók. A bűn kö vet kez mé nye it csak a föl tá ma dás cso dá ja nyel he ti el. Ezért kell nem csak ezen a va sár na pon és nem is csak a ja nu á ri ima hé ten imád koz nunk azért, hogy Is ten mi nél előbb ré sze sít se föl di egy há zát a föl tá ma dás cso dá já ban. g Vég he lyi An tal ré g i-ú j liturgikus Sarok ha gyo má nyo kat, ha nem test vé ri kö zös sé get. Olyan kö zös sé get, ame lyet a bib li ai kö zös ség, a ko i nó nia leg mé lyebb tar tal ma, töl té se jár át: együtt ré sze sed ni és egy mást ré sze sí te ni Is ten aján dé ka i ból. Egy sok te kin tet ben kö zös ség kép te len, kö zös ség el le nes, sőt a kö zös sé ge ket rom bo ló vi lág ban a mi kö zös ség épí tő erőnk ab ból for rá so zik, hogy meg ta pasz tal tuk a bűn bo csá nat örö mét. Mi vel Jé zus kö zös sé get vál lal ve lünk, meg bo csát ne künk, ön ma gát ál doz za ér tünk, ezért és csak ezért épít he tünk jó eséllyel és re mény ség gel test vé ri kö zös sé ge ket az em be rek kö zött meg bo csá tás sal és ön fel ál do zó az LK sze rint: ál do za tos sze re tet tel. Új táv la to kat nyi tó csúcs él mény ez az el bo csá tó, el kül dő, biz ta tó pa rancs. Egy ben irányt is mu tat, amely fe lé út nak in dít az ezt kö ve tő zá ró ál dás. A meg di cső ü lés he gyé ről eresz ke dünk a völgy be a Krisz tus sal va ló ta lál ko zás örö mé vel. Vissza az em be rek kö zé! Ál dott ként, hogy ál dás sá le gyünk! g Gáncs Pé ter, a Dé li Egy ház ke rü let püs pö ke Az Evangélikus Élet évi lapszámai PDF formátumban letölthetők a címről.

3 Evangélikus Élet Evangélikus élet szeptember 30. f 3 HármasévfordulóSalgótarjánban b A sal gó tar já ni evan gé li ku sok szep tem ber 23-án, va sár nap dél - előtt a szo kot tól el té rő en fél órá val ko ráb ban ér kez tek temp - lo muk ba. Pon to sab ban a temp - lom kert jé be, ahol há rom sír - em lék tö vé ben meg áll va kezd ték ün ne pi há la adó is ten tisz te le tü ket a gyü le ke zet ön ál ló so dá sá nak száz negy ve ne dik, a temp lom fel - szen te lé sé nek száz har min ca dik év for du ló ja al kal má ból. Rutt kay Sán dor temp lom épí tő lel kész csa lá di krip tá ját, Gö möry Sán dor bá nya igaz ga tó, il let ve Wei sen ba cher End re ke res ke dő sír kert jét vá ros és gyü le ke zet kö zö sen ko szo rúz ta meg, meg em lé kez ve azok ról, akik a leg töb bet fá ra doz tak az egy ház köz ség ön ál ló vá vá lá sán, va la mint a temp lom épí tés te rén. A bá nyász-ko hász ze ne kar-ének kar és az ifj. Zá borsz ky Csa - ba által tolmácsolt vers eken túl az egy be gyűl tek meg hall gat ták Lip tai Pé ter nek, a bá nyász-ko hász egye sü let el nö ké nek az ősök em lé két fel ele ve ní tő be szé dét is. Az ün ne pi is ten tisz te le ten dr. Fa - bi ny Ta más Jer 14,7 9 alap ján hir det te Is ten igé jét. Az ige sza kasz per be széd re em lé kez tet, ezért el ső hal lás ra nem is iga zán il lik ün ne pi al ka lom hoz, az ige üze ne te azon ban meg mu - tat ja ne künk: Is ten per be széd he lyett pár be széd be kezd né pé vel. Per be széd he lyett min dig pár be szé det kez dett, hogy le he tő sé get ad jon a bűn bá nat ra, s hogy meg mu tat has sa bűn bo csá tó sze re te tét mond ta az Észa ki Egy ház ke rü let püs pö ke. Az ün ne pi li tur gi á ban De me Ká - roly, a gyü le ke zet ben ép pen nap ra pon to san hu szon két éve szol gá ló lel kész se géd ke zett. A köz gyű lé sen dr. Szől lős Már ta, az egy ház köz ség jo gá sza szólt a gyü le ke zet ala ku lá sá ról, va la mint a temp lom épí tés kö rül mé nye i ről, idéz ve a ko ra be li jegy ző köny vek ar cha i kus be szá mo ló it. Az idé ze te ket sze mé lyes gon do la tok zár ták: Ne künk, mai evan gé li ku sok nak a mos ta ni meg em lé ke zés azért fon tos, mert lát nunk és tud nunk kell, hogy elő de ink mek ko ra ál do za tot hoz tak az ön ál ló egy ház köz ség meg ala ku lá sá ért, a temp lom fel épí té sé ért. Ez az örök ség kö te lez. Nem hagy hat juk el vesz ni, bár mily ne héz je len vi lá gunk ban hí vő nek len ni és an nak ma rad ni. A nóg rá di me gye szék hely, Sal gó tar ján vá ros sá nyil vá ní tá sá nak ki lenc ve ne dik év for du ló ja al kal má ból Szé ky né dr. Sztré mi Me lin da pol gár mes ter, a gyü le ke zet tag ja vet te szám ba a múl tat, a je lent, il let ve a jö vő ter ve it. A kö szön té sek so rá ban dr. Fáb ri György újon nan be ik ta tott egy ház ke - rü le ti fel ügye lő is fel szó lalt, aki tiszt sé gé ben el ső íz ben kí sér te el el nök tár sát szol gá lat ra. Csat la koz va az előt te fel szó la ló pol gár mes ter asszony sza va i hoz, ki emel te, hogy a ne héz gaz - da sá gi hely zet ben még a hu szon hat szá za lé kos mun ka nél kü li ség gel küz dő Sal gó tar ján is ké pes le het ki lá bal ni a vál ság ból, ha a vá ros és az egy há zak kö zös stra té gia és cé lok men tén tud nak és akar nak együtt mű köd ni. g HHÁ Azigazirekreációsközpont Száz hu szon öt éves a gyé ké nye si temp lom f otó : a d á m i m á r i a b Gyé ké nye sen, a So mogy-za lai Egy ház me gye leg na gyobb temp - lo má ban ju bi le u mot ün ne pel tek a hí vek szep tem ber 23-án, va sár - nap dél előtt. Az is ten tisz te le ten Sze me rei Já nos, a Nyu ga ti (Du - nán tú li) Egy ház ke rü let püs pö ke hir det te Is ten igé jét. A li tur gi á - ban Smi dé li usz Zol tán es pe res, he lyi lel kész mű kö dött köz re. A na i ni if jú fel tá masz tá sá nak tör té ne te (Lk 7,11 17) alap ján a püs pök ar ról be szélt, hogy van va la ki, aki szem be jön a fáj dal mas cso port tal, ke resz te zi a te me tő be igyek vők út ját. A Jé zust kö ve tő csa pat nak az élet a kül - de té se. Sze me rei Já nos ez után hang sú lyoz ta: Az iga zi re kre á ci ós köz pon tok Is ten há zai, ame lyek ben lét re jö het a ta lál ko zás az zal, aki az élet ígé re tét hoz za a ha lál ár nyé ká ban já rók nak. Azért épült ez a temp lom, hogy az új já te rem tés, meg úju lás hely szí ne le gyen. Az úr va cso rás is ten tisz te le tet kö ve tő köz gyű lé sen el ső ként Smi dé li usz Zol tán be szélt a temp lom és a gyü le ke zet tör té ne té ről. Kö szön tőt mon dott dr. Há ri Ti bor egy ház me gyei fel ügye lő, va la mint Sik ter Já nos, a szom szé dos por rog szent ki rá lyi egy ház köz ség lel ké sze. A ben ső sé ges han gu la tú meg em lé ke zés kö zös ebéd del zá rult. g AM H o r vát H - H e g y i á r o n f e lv é t e l e Kétszázéves akisbabotitemplom b A Rá ba fo lyó men tén fek vő Kis ba bot te le pü lés el ső ok le ve les em lí - té se 1222-ből va ló. Az itt élő evan gé li ku sok el ső temp lo mát 1534-ben épít tet te Csesz ne ky György, a te rü let bir to ko sa. Ez a temp lom azon - ban 1637-ben el pusz tult. A szin te tel jes egé szé ben Lu ther ta ní tá sát kö ve tő kö zös ség 1737-ben új ra fel épí tet te temp lo mát. Ezt a temp lo - mot a ki kül dött bi zott ság szé le sebb nek és ma ga sabb nak ta lál ta az en - ge dé lye zett nél, ezért hosszas har co kat kö ve tő en, meg épí té se után húsz év vel a me gyei ha tá ro zat ér tel mé ben le kel lett rom bol ni uk. A gyü - le ke zet a tü rel mi ren de let ide jé ig Tét hez tar to zott, és csak 1812-ben épít tet te fel a ma is meg lé vő temp lo mot Ma lat idesz Jó zsef, a gyü le - ke zet el ső ta ní tó ja, majd lel ké sze. A fel szen te lést pe dig Kis Já nos du - nán tú li püs pök vé gez te au gusz tus 8-án. Két száz év vel ké sőbb a temp lom épí tő ősök utó dai ün ne pi is ten tisz te le ten em lé kez tek meg a temp lom épí té sé nek ke rek év for du ló já ról. Ám más oka is volt a gyü le ke zet nek az öröm re. Si ke rült a rossz ál la pot ban lé vő egy ko ri lel kész la kást kí vül-be lül fel újí ta ni. Az ün ne pi alkalmon né pes gyü le ke zet je len lé té ben Sze me rei Já nos, a Nyu ga ti (Du nán tú li) Egy ház ke rü let püs pö ke hir det te Is ten igé jét (ké pün - kön). A li tur gi ai szol gá lat ban Kiss Mik lós, a Győr-Mo so ni Egy ház me gye es pe re se és a gyü le ke zet ben he lyet tes lel ké szi szol gá la tot el lá tó De ák Ágo ta té ti lel kész nő vett részt. Sze me rei Já nos a tíz lep rás meg gyó gyí tá sá nak tör té ne tét vá lasz tot ta ige hir de té si alap igé jé nek. A jól is mert tör té net kap csán a gyü le ke zet öröm ün ne pé re fi gyel mez tet ve a há la adás fon tos sá gát emel te ki. Az ün ne pi is ten tisz te le tet dísz köz gyű lés kö vet te, ame lyen elő ször a gyü le ke zet hit ta no sai ad tak mű sort, majd Sár kö zi Lász ló né pres bi ter is mer tet te az egy ház köz ség tör té ne tét. Vé ge ze tül a köz gyű lést kö szön té sek zár ták. Kü lön kö szön töt ték Fe hér Sán dor pres bi tert is ab ból az al ka lom ból, hogy meg sza kí tás nél kül öt ven éve vég zi a pres bi te ri szol gá la tot. A temp lo mi al ka lom be fe je zé se után a gyü le ke zet át vo nult a kö zel múlt ban kí vül-be lül gyö nyö rű en fel újí tott egy ko ri lel kész la kás ba, ame lyet Sze me rei Já nos ál dott meg. A fel újí tott pa ró kia ad he lyet a gyü le ke zeti te rem nek is, amely ben Né meth Jó zsef, az egy ház köz ség volt fel ügye lő je ké szí tet te az ol tárt, még pe dig úgy, hogy ki fa rag ta a temp lom ol tá rá nak ki csi nyí tett má sát. g K. M. f otó k : adámi mária Háromegyházmegyében harmincezerlélek Aki vá la szol: Ador já ni De zső Zol tán, a Ro má ni ai Evan gé li kus-lu the rá nus Egy ház püs pö ke é gtájoló A Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház ban az idei esz ten dő a tiszt - újí tás éve, e so rok meg je le né sé vel egy ide jű leg már az egy ház ke rü le tek tiszt ség vi se lő nek meg vá lasz tá sá ról, illet ve be ik ta tá sá ról tu dó sít ha tunk. A Ro má ni ai Evan gé li kus-lu the rá nus Egy ház ban mi kor ese dé kes a tiszt újí - tás, és mennyi idő re szól a tiszt ség - vi se lők ki ne ve zé se? Nagy ér dek lő dés sel fi gye lem a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház ban zaj ló vá lasz tá so kat, a végé hez kö ze le dő tiszt újí tást. Az a kü lön le ges kap cso lat, amely nem csu pán tör té nel mi leg volt meg, de je len leg is meg van az er dé lyi és a ma gyar or szá gi evan gé li kus egy ház kö zött, in do kol ja ér dek lő dé sün ket, oda fi gye lé sün ket. Fel té te le zem, hogy ez for dít va is így van. Egyéb ként egy há zunk ká non já nak 3/a pa rag ra fu sa a kö vet ke ző kép pen de fi ni ál ja ezt a vi szonyt: A Ro má ni ai Evan gé li kus-lu the rá nus Egy ház a hit val lás azo nos sá ga alap ján szó szé - ki és ol tá ri kö zös ség ben él a Ro má niai Ágos tai Hit val lá sú Evan gé li kus Egy ház zal (Er dé lyi Szász Evan gé li kus Egy ház), a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház zal, min den ma gyar evan gé li kus egy ház zal, a Lu the rá nus Vi lág szö vet ség va la mennyi tag egy há zá val, va la mint más or szá gok evan gé li kus egy há za i val. A Ro má ni ai Evan gé li kus-lu the rá nus Egy ház ban nin csen úgy ne ve zett vá lasz tá si, tiszt újí tá si év, ami kor min den szin ten vá lasz tá sok tör tén nek. Ezt ná lunk más képp ren de zi az egy há zi tör vény, ne ve ze te sen úgy, hogy a püs pök ki vé te lé vel, akit ti zen két éven te di rekt mó don vá lasz ta nak a gyü le ke ze ti köz gyű lé sek min den tiszt ség, az egy ház köz sé gi, egy ház me gyei, il let ve egy ház ke rü le ti szin ten egy aránt, hat éves cik lus ra szól. A há rom kü lön bö ző egy ház szer ve ze ti szin ten há rom kü lön bö ző év ben ejt jük meg a vá lasz tá so kat, az az egyik év ben meg tör tén nek az egy ház köz sé - gi vá lasz tá sok, a kö vet ke ző év ben az egy ház me gyei tiszt sé gek re vá lasz tunk, a har ma dik év ben pe dig az egy ház ke rü le ti szint kö vet ke zik, az az a zsi na ti ta gok nak és az egy ház ke rü leti pres bi té ri um nak, az egy ház ke rü leti ve ze tő ta nács tag ja i nak a meg vá lasz tá sa. Min den ki nek a man dá tu ma be le ért ve az or szá gos fel ügye lőt is hat év re szól. Er ről a ká non 264. pa rag ra fu sa ren del ke zik, amely sze rint a vá lasz tá sok nak ez a rit mu sa az egy há zi tes tü le tek mun ká já nak össze han go lá sát te szi le he tő vé, és kel lő egyen súlyt biz to sít. Így épül fel te hát a mi vá lasz tá si struk tú ránk. Bár az Evan gé li kus Élet ben idő - ről idő re meg je len nek hír adá sok az er - dé lyi egy ház ke rü let kü lön bö ző ese mé - nye i ről, ma gá nak az egy ház ke rü let - nek a struk tú rá ja ke ve sek előtt is mert. Tu laj don kép pen hány egy ház me gyét, hány gyü le ke ze tet és mi lyen lét szá mú ma gyar aj kú evan gé li kus sá got fog lal ma gá ban az er dé lyi egy ház ke rü let? A Ro má ni ai Evan gé li kus-lu the rá nus Egy ház fel épí té se elég gé ha son lít a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház struk tú rá já hoz, hi szen mi is zsi nat pres bi te ri el ven fel épü lő egy ház va gyunk, és ugyan úgy szer ve ző dünk gyü le ke ze ti, egy ház me gyei és egy ház ke rü le ti szin ten. Min den egy ház köz sé gi tag jo go sult részt ven ni az egy ház kor mány zá sá ban köz vet le nül vagy tör vé nyes kép vi se lőn ke resz tül. Az egy ház kor mány zá sá ban pe dig a pa ri tás el ve, vagy is a lel ké szi és nem lel ké szi elem azo nos mé re tű be fo lyá sa ér vé nye sül. Leg főbb kép vi se le ti és köz igaz ga tá si, tör vény ho zó és vá lasz tói, va la mint teo ló gi ai dön tés ho zó szer vünk a zsi nat; az egy ház köz ség és az egy ház me gye leg főbb kép vi se le ti, köz igaz ga tási és vá lasz tói szer ve pe dig a köz gyű lés. Há rom egy ház me gyénk van: a bras sói, a ko lozs vá ri és a nagy la ki (szlo vák) egy ház me gye. A ke rü le tet har minc hat anya egy ház köz ség, há rom fi ók egy ház köz ség és száz har minc hat szór vány al kot ja, hoz zá ve tő le ge sen hu szon ki lenc-har minc ezer lé lek kel. Is ten tisz te le te in ken és gyü le ke ze ti al kal ma in kon öt nyel ven hir det jük Is ten igé jét: ma gya rul, né me tül, szlo vá kul, ro má nul és an go lul. g EÉ Adorjáni Dezső Zoltán püspök Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház

4 4 e szeptember 30. keresztutak Evangélikus Élet Emlékbizottsági reform b Rend ha gyó mó don az Evan gé li kus Or szá gos Mú ze um ban (EOM) kezd - te meg leg utób bi ülé sét a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház Re for má ci ói Em lék bi zott sá ga. A tes tü let tag jai dr. Ker tész Bo tond és Zász ka licz ky Zsu zsa tu do má nyos mun ka tár sak ve ze té sé vel meg te kin tet ték az ok - tó ber 31-ig lá to gat ha tó, Re for má ció és nők cí mű ki ál lí tást. A szep tem ber 19-i mun ka ülés a De ák té ri gyü le ke zet nagy ter mé ben foly ta tó dott. A re for má ció szü le té sé nek 2017-es, öt szá za dik év for du ló jára ké szül ve a tes tü let tag jai már nem csak az idei te ma ti kus év (Re for má ció és nők) hát ra lé vő fel ada ta it te kin tet ték át, ha nem el hang zot tak a kö vet ke ző esz ten dő ve zér gon do la tá val (Re for má ció és to - le ran cia) kap cso la tos ja vas la tok is. Az EOM igaz ga tó ja, dr. Har mati Bé la Lász ló az ok tó ber 16-án a De ák té ren tar tan dó ma rio ló gi ai kon fe ren ci á val kap cso la tos prog ra mot is mer tet te. (Az EOM-ban no vem ber ben egyéb ként ki ál lí tás nyí lik Szent ágot hai Já nos pro fesszor nak, Kos suth-dí jas ana tó mus nak az ak va rell je i ből; az evan gé li kus tu dós ok tó ber 31-én len ne száz éves.) Tu do má nyos kon fe ren ci á val em lé kez nek meg az öt száz éve szü le tett Hu szár Gál ról tá jé koz ta tott dr. Hu bert Gab ri el la, az Evan gé li kus Or szá gos Könyv tár tu do má nyos mun ka tár sa. A szim pó zi um hely szí ne az Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye tem (EHE) lesz no vem ber 7-én, a tu do mány nap ja al kal má ból. Mit je lent a 2017-es év for du ló a ma - gyar or szá gi test vér egy há zak szá má - ra? cím mel me to dis ta, uni tá ri us, bap tis ta, re for má tus, ka to li kus és or to dox rész vé tel lel lesz ke rek asz tal-be szél ge tés, ame lyet dr. Fa bi ny Ti bor pro fesszor ja vas la tá ra a Ma gyar or szá gi Lu ther Szö vet ség gel együt te sen szer vez meg de cem ber 8-án az em lék bi zott ság. Meg kez dő dött a ju bi le u mi év tisz te le té re egy há zunk meg bí zá sá ból ké szü lő Lu ther-rajz film pró ba epi - zód já nak úgy ne ve zett pi lot já nak a gyár tá sa. A fi a tal Lu ther nek Dé vai Ba lázs, az idős nek Sin kó Lász ló köl csön zi a hang ját a Re for má ció és to le ran cia te ma ti kus éve lesz egy há zunk ban. Az em lék bi zott ság fo tó pá lyá za tot írt ki e té má ban. A győz tes al ko tás fel hasz ná lá sá val ké szü lő pla kát or szág szer te lát ha tó lesz, és a jö vő évi Evan gé - li kus nap tár cím lap ján is meg je le nik. A nap tár ezen kí vül ta nul má nyo kat is szen tel majd a to le ran cia kér dé sé nek. A év té má já val kap cso lat ban dr. Ko rá nyi And rás is mer tet te ja vas la ta it. A év té má já val kap cso lat ban dr. Ko rá nyi And rás is mer tet te ja vas la ta it. Az EHE do cen se az egy ház tör té nész és a gya kor ló lel kész szem szö gé ből kö ze lí tet te meg a ké nyes és szer te ága zó té mát, az ar ról va ló be széd mód szer ta nát. Fon tos, hogy gyü le ke ze te ink és ok ta tá si in téz mé nye ink a to le ran ci á ról va ló be szél ge tés fó ru má vá vál ja nak mond ta. Dr. Csep re gi Zol tán, az EHE Egy ház tör té ne ti Tan szé ké nek ve ze tő je be szá molt a ter ve zett Lu ther- könyv so ro zat mun ka fo lya ma ta i nak ál lá sá ról. Lu ther mű ve i nek ti zen két kö te tes re ter ve zett vá lo ga tá sá ból a ta valy el ső ként meg je lent kö tet után vár ha tó an négy éven be lül to váb bi négy je le nik majd meg. A pro fesszor tá jé koz ta tást adott a Lip csei Egye tem pfar rer buch.de in ter ne tes ol da lán el ér he tő lel kész élet rajz-gyűj te mény hez va ló csat la ko zás le he tő sé gé ről is. g Bal la Má ria fotópályázat reformáció és tolerancia A Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház Re for má ci ó i Em lék bi zott sá ga pá lyá za tot ír ki a 2013-as te ma ti kus év, a Re for má ció és to le ran cia évé nek pla kát ké pé re. A Re for má ció és to le ran cia té má jú pla kát jel mon da ta: El - vi sel ni egy mást sze re tet ben. A te ma ti kus pla kát hoz és an nak jel mon da tá hoz il lő fo tó kat nyom dai sok szo ro sí tás ra al kal mas fel bon tás ban ok tó ber 15-éig vár ják a pá lyá zat ki írói. A pla kát or szág szer te lát ha tó lesz, a 2013-as Evan gé li kus nap tár elül ső bo rí tó ján is sze re pel ni fog. A pá lya mun kák a szer kesz tos eg@lu the ran.hu cím re kül den dők. Az ökumenikus zsű ri ál tal ki adott hi va ta los köz le mény ben az aláb bi in dok lás ol vas ha tó: Az egy sze rű szer kesz tés és mű vé szi meg fo gal ma zás mel lett a ren de ző jó ér zék kel ta lál ta meg az egyen súlyt a vissza fo gott tör té net me sé lés és a ma gas szin tű köl tői ki fe je zés kö zött. Mű vé szi mó don mu tat ja meg a ki sebb ség ben élők prob lé má i nak össze tett sé gét, és ab la kot nyit, ame lyen át be te kint he tünk a me ne kült csa lá dok min den nap ja i ba. A ver seny prog ram mel lett szep tem ber 20-án meg ren dez ték az öku me ni kus mé dia na pot is, amely nek ke re té ben a kor társ mo zi val lá sos di men zi - CineFest b Idén ki len ce dik al ka lom mal ren dez ték meg szep tem ber kö zött Mis kol con a nem zet kö zi Jame son Cin e Fes tet. Az el ső nagy já ték fil mes ren de zők nem zet kö zi ver seny prog ram ját a szá mos ran gos film fesz - ti vá lon töb bek kö zött Cannes-ban, Ber lin ben, Mont re al ban, Kar - lovy Vary ban is meg for du ló nem zet kö zi öku me ni kus zsű ri is el bí - rál ta. A ti zen hat ver seny film kö zül vá lasz tá suk az Auszt ri á ban élő Hü se yin Ta bak A szép sé ged sem mit sem ér cí mű film jé re esett, amely egy tö rök-kurd me ne kült csa lád be il lesz ke dé si ne héz sé ge it mu tat ja be a hall ga tag kis fiú, Vey sel szem szö gé ből. ó it vá zol ta Hans Ho del, az In ter film el nö ke és Ko vács Ákos, a Páz mány Pé ter Ka to li kus Egye tem Kom mu ni ká ció és Mé dia In té ze té nek ve ze tő je. A be szél ge té sen részt vett dr. Fa bi ny Ta más, az Észa ki Egy ház ke rü let püs pö ke is. A fó ru mot Ing rid Gla tz ve zet te. (A be szél ge tés ről és a film fesz ti vál - ról kö vet ke ző szá munk ban ter ve zünk rész le tes be szá mo lót. A szerk.) A 2012-es mis kol ci Cin e Fes ten az öku me ni kus zsű ri tag jai vol tak: Ing rid Gla tz-an de regg zsű ri el nök (Aar wan gen, Svájc); Ko vács Ákos (Bu da pest); La borczi Dó ra (Bu da pest). d EvÉ let-in fó Felekezetekésvallásokpárbeszéde Öku me ni kus kon fe ren cia Bel fast ban b A So ci etas Oe cu me ni ca, vagyis az öku me né eu ró pai ku ta tó i nak tár - sa sá ga au gusz tus kö zött tar tot ta XVII. kon fe ren ci á ját az észak-ír or szá gi Bel fast ban. A két éven ként meg ren de zett ta nács ko zás fő té má ja ez út tal az öku me ni kus és a val lás kö zi pár be széd vi szo nya volt. Ma gyar or szág ról Krá nitz Mi hály, a Páz mány Pé ter Ka to li kus Egye tem Hit tu do má nyi Ka rá nak alap ve tő hit tan-pro fesszo ra és je len so rok író ja mint az in téz mé nyes tag Öku me ni kus Ta nul má nyi Köz - pont tit ká ra vett részt a mun ká ban. Össze sen ti zen öt elő adás, rö vi - debb-hosszabb be ve ze tő és kor re fe rá tum, to váb bá ti zen hat mű hely - elő adás tár gyal ta a kér dést. A szerző balján a konferencia másik magyar résztvevője, Kránitz Mihály Ál ta lá nos volt a vé le mény, hogy az öku me ni kus pár be széd mód sze rei, ered mé nyei töb bé-ke vés bé a val lás kö zi pár be széd re is al kal maz ha tók. Az az: a part ner mi nél ala po sabb meg is me ré se, em be ri mél tó sá gá nak tisz te let ben tar tá sa, amely nem je len ti az adott eset ben fel old ha tat lan el len té tek fi gyel men kí vül ha gyá sát. Annyi val ne he zebb, hogy a ha son ló sá gok, egye zé sek ará nya nyil ván sok kal ki sebb, mint a ke resz tény fe le ke ze tek kö zött. Ép pen ezért a val lás kö zi pár be széd szét szab da lá sa fe le ke ze tek sze rint nem ha té kony, sok kal cél sze rűbb len ne leg alább ki fe lé na gyobb egy sé get mu tat ni. Ami kor pe dig öku me ni kus bi zott ság ban foly ta tunk pár be szé det más val lá sok kép vi se lő i vel, ak kor a kö zöt tünk lé vő el té ré se ket nem előt tük kell meg vi tat ni. Kí vül ről gon dol junk csak az isz lám vi lág ra egy sé ges nek te kin tik a ke resz tény Nyu ga tot. Né hány fon to sabb, to váb bi meg fon to lást ér dem lő gon do lat az elő adá sok ból. An ne ma rie C. Mayer fre i bur gi pro fesszor Hol ál lunk? Je len le gi, val - lá si lag plu rá lis hely ze tünk teo ló gi ai elem zé se cím mel töb bek kö zött ar ra hív ta fel a fi gyel met, hogy so kan túl zott ud va ri as ság ból össze ke ve rik a val lá si to le ran ci át és a val lás sza bad sá got. Az, hogy ma már nem erő szak kal aka runk/akar nak val lá si kér dé se ket el dön te ni, még nem je lenti azt, hogy nem kell dön te ni. Mi ka Vähäkan gas finn pro fesszor a svéd or szá gi Lund ból Nyi tott kér dé - sek a 21. szá zad ban cím mel tar tot ta fon tos nak meg je gyez ni, hogy min den nyi tott ság és ud va ri as ság mel lett/el le né re a meg té rés/át té rés kér dé se min dig ott buj kál a pár be széd ben, és az a jó, ha ez zel tisz tá ban va gyunk. Nem le he tett vá lasz nél kül hagy ni az amúgy köl tői kér dést: mi ért nem foly ta tunk in téz mé nye sí tett pár be szé det bi zo nyos val lá si kö zös sé gek kel, pél dá ul a mor mo nok kal? Na gyon egy sze rű: ha száz szor annyi an len né nek, mint amennyi en van nak (vagy is kö rül be lül az isz lám hí ve i vel egyez ne meg a szá muk), ak kor egé szen bi zo nyo san foly na in téz mé nye sí tett pár be széd, és örül nénk a ha son ló sá gok nak Hans-Pe ter Gross hans pro fesszor (Müns ter) Más val lá sok hoz zá já ru - lá sa a ke resz tény iden ti tás hoz cím mel azt a kér dést tet te fel, hogy más val lá sok se gí te nek-e ke resz tyén iden ti tá sunk meg ha tá ro zá sá ban. Per sze ez a kér dés is köl tői, hi szen min den val lás ban van nak ha son ló sá gok, ugyan ak kor ke resz tény hi tün ket a má sok tól va ló el té ré sek is me re té ben, tu da to sí tá sá ban kell egy re in kább meg él nünk. Oli ver Schu eg raf egy ház fő ta ná csos, a Né met or szá gi Egye sült Evan gé li kus Egy ház (VELKD) öku me né re fe ren se, a tár sa ság le kö szö nő tit ká ra az öku me né és a val lás kö zi pár be széd meg kö ze lí té se i ről és mo dell je i ről szólt. Utalt a 3677 ol da las Do ku - men te wach sen der Übe re in st im mung (A nö vek vő egye zés do ku men tu mai) cí mű könyv re, amely az öku me ni kus pár be széd fon tos do ku men tu ma it tar tal maz za. Ezek dön tő en a dif fe ren ci ált kon szen zus mód sze ré vel jöt tek lét re, vagy is a ta ní tá sok mind két fél ré szé re (még/már) el fo gad ha tó kö zös meg fo gal ma zá sá val. A re cep ció, az ál ta lá nos el fo ga dott ság nagy fo kú hi á nya (lásd pél dá ul a meg iga zu lás ról ki adott evan gé li kus ka to li kus Kö zös nyi lat ko za - tot 1999-ből, kü lö nö sen ka to li kus rész ről) azon ban, úgy tű nik, ma gá nak a mód szer nek az ered mé nyes sé gét kér dő je le zi meg. Emö gött ta lán az a fé le lem is meg hú zó dik, hogy a ta ní tás kér dé se i ben el ért, bi zo nyos fo kú egyet ér tés új sza ka dá so kat is elő idéz het, hi szen a meg iga zu lás nyi lat ko zat nak is mind két ol dal ról bő ven akad tak kri ti ku sai. Egy azon ban min den kép pen biz tos: a sze mé lyes ta lál ko zá so kat, em be ri kap cso la to kat akár az öku me né ben, akár a val lá sok kö zött sem mi sem pó tol hat ja. A részt ve vők kö zött egyet ér tés volt ab ban, hogy a val lás kö zi pár be széd nek az öku me ni kus pár be széd ré szé vé kell len nie. Egy re in kább meg kell vi tat nunk, és egyet ér tés re kell jut nunk ab ban, ho gyan fo gal maz zuk és él jük meg ke resz tény hi tün ket más val lá sok tag jai iránt vagy adott eset ben ve lük szem ben. Je len so rok író ja Vi lág ethosz, új ate is ták és ke resz tény iden ti tás cím mel tar tott mű hely elő adást. A sváj ci szár ma zá sú tü bin ge ni pro fesszor, Hans Küng 1990 óta az úgy ne ve zett vi lág - ethosz, az az a kö zös er köl csi el vek, pa ran csok men tén a val lá sos em be rek mel lett az ate is ták kal, ag nosz ti ku sok kal va ló össze fo gás ra is buz dít a vi lág bé ke, az em be ri ség jö vő je ér de ké ben. (Az öt alap elv: ne ölj, ne lopj, ne ha zudj, ne pa ráz nál kodj, tisz teld az ősö ket.) Kér dés azon ban, hogy mennyi ben mo ti vál nak va la kit más val lá sok er köl csi ta ní tá sai, ha a sa ját já nak nem en ge del mes ke dik. És kit tart vissza pél dá ul a lo pás tól az, hogy a vi lág bé két is ve szé lyez te ti ve le? (Azo kat a leg ke vés bé, akik tény leg ve szé lyez te tik.) Az úgy ne ve zett új ate is ták pe dig a tu do mány ne vé ben ve tik el a val lá so kat. (Ná lunk az ilyes mi annyi ra nem új.) Vagy nem tud nak mit kez de ni a val lá sok kal, mint a hí res camb ridge-i fi zi kus, Step hen Haw king, vagy pe dig egye ne sen ha szon ta lan nak, sőt ká ros nak tart ják őket, kü lö nö sen is a ke resz tény sé get, mint a Dar win rott wei le ré nek is ne ve zett ox for di zoo ló gus, Ric hard Daw kins. Utób bi a tu da tos fer dí té sek től sem ri ad vissza, úgy hogy ná la a ne ha zudj alap ve tő er köl csi pa ran csa a val lá sok ra, ke resz té nyek re vo nat ko zó an erő sen kor lá to zott. Bel fas ti vá ros né zé sün kön le he tő sé günk volt meg fi gyel ni, hogy a ka to li ku sok és a pro tes tán sok, pon to sab ban az egy sé ges Ír or szág és a brit ko ro na hí vei kö zöt ti el len tét má ig nem szűnt meg. Ma is van nak fa lak, ma is van nak fel vo nu lá sok, em be ri mi vol tuk ból ki vet kő zött részt ve vők kel. A kon fe ren cia ide jén, au gusz tus 25-én, szom ba ton a pro tes tán sok tar tot tak be mu ta tót, erős rend őri kí sé ret tel. A két tá bor tag jai kö zött amúgy mi ni má li sak a kul tu rá lis kü lönb sé gek. Ha az eu ró pai ér té kek ről és a ki sebb sé gek hely ze té ről akar nak ben nün ket ki ok tat ni, ak kor ott az észak ír pél da Az au gusz tus 27-én tar tott tag gyű lé sen a részt ve vők ar ról dön töt tek, hogy a 2014-ben ese dé kes kon fe ren cia hely szí ne Bu da pest le gyen. Öröm és el is me rés ez a dön tés. Gon dol ha tunk ar ra, hogy ha zánk ban 1943-ban ala kult meg az Öku me ni kus Ta nács, öt év vel az Egy há zak Vi lág ta ná csa előtt, vagy hogy a ma gyar egy há zak ép pen tíz éve, ok tó ber 1-jén Eu ró pá ban má so dik ként ír ták alá az Eu ró pai öku me ni kus char - Egy ezeréves kelta kereszt körül Monas - ter boice-ban (Ír Köztársaság) tát. És per sze el is me ré se ez az Öku me ni kus Ta nul má nyi Köz pont, sze mély sze rint Tóth Ká roly nyu gal ma zott re for má tus püs pök, ala pí tó el nök mun ká já nak is. A szo ká sos tiszt újí tás ke re té ben Dag mar Hel lert, az Egy há zak Vi lág ta ná csa Hit és Egy ház szer ve zet Bi zott sá gá nak tit ká rát, a bos sey-i Öku me ni kus In té zet ta ná rát a tár sa ság el nö ké vé, je len so rok író ját pe dig tit ká rá vá vá lasz tot ták. g Dr. SzEnt pé tery Pé ter a s Z e r Ző f e lv é t e l e

5 Evangélikus Élet kultúrkörök szeptember 30. f 5 b Az Ars Sac ra fesz ti vál 2012, az az a szak rá lis mű vé sze tek he te szep - tem ber 15-től 23-ig vár ta egy ház - ba rát prog ra mok kal az ér dek lő - dő ket. A fesz ti vál ke re tei kö zött szer vez ték meg im má ron har - mad szor a nyi tott temp lo mok éj sza ká ját. De nem csu pán a temp - lo mok tár ták ki 15-én ka pu i kat: el fe le dett par kok, be ve he tet len vá rak, ki halt te me tők is meg nyíl - tak, az Ars Sac ra vi lá gi test vé re, a kul tu rá lis örök ség nap jai ugyan - is szin tén ez idő tájt zaj lot tak. ke reszt(be)utak a vá ros ban Hagy ja, hogy vi gye a kul tú ra ör vé nye! in vi tál ja kis sé pa te ti ku san ol va só it a Fi de lio prog ram fü zet. Bár meg kell hagy ni, van eb ben az ör vény ben va la mi. Gon dol juk csak el, hat száz öt ven kü lön bö ző hely szí nen vár ták a lá to ga tó kat ezen a hét vé gén, hat száz öt ven fe lé in dul hat tunk. Ha vi dék re Egy há za sko zár ra, Já nos som or já ra vagy épp Nagy tar csá ra nem állt is mó dunk ban utaz ni, ke reszt be-ka sul be jár hat tuk Bu da pes tet. Bu da pol gá ri macs ka kö ve in, a Du na-par ton vagy épp a Vá ros li get ber ke i ben könnyen visz a láb, könnyű a szív. Könnyen oda csa pó dunk, könynyen szó ba ele gye dünk, vi tá ba bo nyo ló dunk, hisz ezért jöt tünk: köz vet len kap cso la tot lé te sí te ni a kul tú rá val, mely kap cso lat a hét köz na pok ban jel lem ző en a vir tu á lis tér re szű kül. Az örök ség fesz ti vá lon el ső kéz ből tud ha tunk meg olyan in for má ci ó kat, ame lyek hez más képp csak a leg el ve te mül tebb au to di dak ták jut hat nak hoz zá. Hány szor men tünk már el ez előtt az épü let előtt, és fo gal munk se volt, kik hoz ták lét re, mi lyen kö rül mé nyek kö zött, mi lyen cél lal. Áll az nél kü lünk is. Sőt állt, és min den bi zonnyal túl is fog él ni ben nün ket Amint vi szont fog lal koz ni kez dünk va la mi vel lett lé gyen sze mély, tárgy vagy fogalom, az egy re fon to sab bá vá lik szá munk ra. Kap cso ló dunk hoz zá. Ha tet szik: meg sze lí dít jük. Az is me rős lát vány ra új ra rá cso dál ko zunk, s mi u tán be vet tük, új mi nő ség ben áll előt tünk: most már ArsSacra Óbudától Kőbányáig evan gé li kus temp lo mok éjszakája van hoz zá kö zünk. Így le het a ko moly-ko mor nak tű nő Aka dé mi á ból jó ba rát egy rend sze res vissza té rés re kész te tő ol va só jeggyel meg is pe csé tel het jük ezt a ba rát sá got, egy sa rok ból a sa rok, temp lom ból ima hely, szür ke kis kocs má ból mu la tó. Be né pe sül egy kő ren ge teg az zal, hogy tör té ne tét meg is mer jük. Hisz min ket, ma gun kat is tör té ne te ink él tet nek, hát még egy ke vés sé lé leg ző, csu pán em be ri al ko tást! Cseh Ta más után sza ba don so kan ál lít ják, Bu da pes tet csak iga zi, időt len csa var gás sal te het jük ma gun ké vá: vé gig a Lö völ de té ren, a Lánc hí don, a Szé na té ren át Nem túl zás te hát az ör vény szó hasz ná la ta a fesz ti vá lok szé les kí ná la tá ra ért ve, vár nak a te rek szak rá li sak, sze ku lá ri sak, po pu lá ri sak egy aránt, és ha nyi tott szív vel me gyünk, meg nyíl nak ne künk, meg ele ve ned nek le tűnt ko rok, ré gi ar cok, haj da ni han gu la tok lu the rá nus za rán dok lat egy ko ra őszi éj sza kán Jó zsef vá ros, Ke len föld, Kő bá nya, Óbu da, Bu da fok, Bu da vár, Csil lag hegy. És per sze a vi dé ki evan gé li kus hely szí nek: Fót, Mag lód, Nagy tar csa, Te le kge ren dás. Meg azok, ame lyek ke vés sé hir det ték ma gu kat, de ki tár ták a ka pu kat. Idén egy há zunk is ak tí van részt vett a nyi tott temp lo mok éj sza ká ján, il let ve azon túl is, az örök ség va sár na pon és a szak rá lis mű vé sze tek he tén. A kö zép ko ri Óbu dát be mu ta tó, ki adós rom fel fe de ző tú ra után jól esik gon do lat ban nem egy ko ri für dő ket, lak ta nyá kat re konst ru ál ni, ha nem mond juk egy szí nes üveg ab la kon meg pi hen tet ni sze mün ket. Egész nap vár ta a lá to ga tó kat az ( új ko ri ) ab la ka i ra kü lö nö sen is büsz ke óbu dai evan gé li kus temp lom. Ki ve tí tőn meg le he tett te kin te ni a tör té ne té ről szó ló húsz per ces kis fil met, a me sé lő a he lyi lel kész, Bá lint né Var sá nyi Vil ma. Ér de kes pél dá ul, hogy egy nem épp evan gé li kus jel kép ként szá mon tar tott ka kas is ül a temp lom hom lok za tán, amely az éber sé get hi va tott szim bo li zál ni. Ez az éber ség vo nat koz hat a temp lom vi szon tag sá gos tör té ne té re is: 1944-ben ki égett, és ha bár két év múl va már hasz nál ni tud ták, a tel jes fel újí tás csak 1996-ban fe je ző dött be. A ka zet tás mennye zet és az óri ás tölgy fa ke reszt ár nyé ká ban az egy mást két órán ként vál tó fo ga - Az óbudai evangélikus templom dó bi zott ság dr. Győr fi Ká roly fel ügye lő ve zény le té vel kész ség gel vá la szolt a film kap csán fel me rült kér dé sek re, és ajánlott lel ki épü lést szol gá ló köny ve ket. A 86-os busz Óbu dá ról Ke len föld re szál lít ja a meg szál lott lu the rá nust. Új bu da egész más vi dék, egész más han gu lat. A ke len föl di temp lom na gyobb, mint az óbu dai, és ta lán ke vés bé csa lá di as. Az ol tár kép a hi tet len Ta más sal és ké sőbb a zsol tár ének lé sek vi szont na gyon is sze mé lyes sé te szik a ta lál ko zást. Az Ybl-dí jas Pa zár Bé la tu do má nyos hang vé te lű épí té sze ti elő adá sa után le he tő ség nyí lik fönt ről, az or go - na mel lől is meg szem lél ni a temp lom bel sőt, sőt a to rony ba is fel mász hat, aki bír ja az in ga tag fa tá kol má nyo kon va ló köz le ke dést. Gye re kek, idő sek egy aránt ne ki ve sel ked nek, mász nak a fél ho má lyos te rek ben, mi kor egy lép cső for du ló ban össze zsú fo lód nak, ud va ri as kod nak, mo so lyog nak. A ha ran gon túl már kis sé szür re á lis a ki rán du lás a ma dár te tem-ma rad vá nyok kal, ha ris nya szag ga tó ki szö gel lé sek kel. Aki ide is fel me rész ke dik, az csöpp - nyi rá csos ab la ko kon át túl lát hat Új bu dán, épp le megy a nap A My Fri ends négy ta gú vo kál ta nács te rem bé li ked ves elő adá sa után Én édes id vös sé gem cím mel moz gó ké pes és ze nei Szen czi-zsol tár-fel dol go zá sok kal ta lál koz hat tunk. Grun - wal s ky Fe renc film etűd je i ben erős me ta mor fó zi son megy át a ke vés bé szín ház ba rá tok nak az Üveg tig - ris ből is mert Cso ki, az az Csu ja Im - re. A ke len föl di vász non hol pa na szos, hol ha ra gos, de min den kép pen ko moly, hit hű szer ze test ját szik, gyer tya lán got fúj va sza val, vagy pe rel a Min den ha tó val. A kis film előtt és után zsol tár meg ze né sí té se ket hall ha tunk a s Z e r Ző f e lv é t e l e Ká roly Edit és a Cus tos Vi ol Con sort elő adá sá ban. Az est zá rá sa ként or go nás ima óra kö vet ke zik, Pál Dia na és Ben ce Gá bor ve ze té sé vel a Fő vá - ro si Pro tes táns Kán to rá tus szol gál. Mind eköz ben a kő bá nya i ak is nyi tott aj tók nál or go nál nak dr. Kincz - ler Zsu zsan na, az Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye tem do cen se és Gö rög Zol tán né, a he lyi kán tor tart kon cer tet, majd a Can ta te Do mi no kó rus han gol ja át a kö zön sé get me di tá ci ós han gu lat ból hal le lu já zósba. Aki nem is me rős er re, an nak irány adó le het a temp lom jel leg ze tes tor nya, fő leg es tén ként, mi kor át szű rő dik ke reszt for má jú ab la kán a ben ti fény. Be esik az em ber, az tán az elé be jö vő nyá jas ság tól meg ámu lat ba esik. Igés kár tyát húz hat, nem csak ma gá nak, az egész csa lád nak, az tán a prog ra mok ról is bő sé ges in for má ci ót kap, ta izéi ima óra után zsí ros ke nye res aga pé, majd kő bá nyai temp lom tú ra vár ja. A pin cé be dísz kí sé ret tel me het tem. Bent né ma csend, Ecser Ré ka, a kő bá nyai ifi lel kes tag ja épp az ala po san át élt Fe szítsd meg! mon dat után tart szü ne tet. Kö zé pen asz tal, raj ta gyer tya, fél kör ben ül a hall ga tó ság. Ré ka mel lett Re gős Má tyás. Fel vált va sza val nak. Nem csu pán az egy há zi vi szony lat ban ta lán már el kop ta tott Ady-, Pi linsz ky-, Re mé nyik-so rok kal ér kez nek, Ne mes Nagy Ág nes, Szi lá gyi Do mo kos, Ká nyá di Sán dor, Pe tőcz And rás és Ker tész Esz ter is te nes ver sei is sze re pel nek a re per to ár ban. Az ol tár kö ré kör alak ban épít ke ző temp lom ban a ké sei is te nes óra is ke re kebb, a tér is se gít sé günk re van a test vé ri kö zös ség meg élé sé ben. Kár, hogy a Har ry Pot ter-be li hop pa ná lás tech ni ká ját nem tud ja al kal maz ni a szom bat es ti za rán dok, szí ve sen meg néz te vol na ugyan is, ho gyan ala kult az együtt lét Bu da vá rá ban, ahol Völ gyessy Szo mor Fan ni da lai, és Csil lag he gyen, ahol pe dig Ted Hug hes Pro mé the usz-ver sei Lá zár Jú lia for dí tá sá ban szó lal tak meg És per sze szí ve sen meg hall gat ta vol na Fó ton az Abel Con certs ba rokk mu zsi ká ját, Nagy tar csán pe dig a Ko - rál-szi get kon cert jét is g Ki nyik Ani ta tit kos te rek az Ül lői út 24.-ben A nyi tott temp lo mok éj sza ká ja után nap pal is foly ta tó dott az áhí ta tos prog ram so ro zat. Egy há zunk or szá gos köz pont já ban, az Ül lői út 24.-ben szép szám mal gyü le kez nek a jó zsef vá ro si, el ed dig el du gott gyü le ke zet szék he lyé nek fel ku ta tá sá ra. Li la ru hás if jú hölgy lib ben be ke rék pá ron, Ro mán né Bol ba Már ta. Ő itt a lel kész au gusz tus óta. Az épü let lát szó lag csak a ku ta tók nak le het ér de kes, a fel irat ta nú sá ga sze rint ez az Evan gé li kus Or szá gos Le vél tár. Már az el ső lép cső for du ló után ki de rül, sok kal töb bet rejt A má so dik eme le ten ta lál juk a temp lom te ret, mely nek tör té ne tét Hor - thy Ákosnak, a józsefvárosi gyülekezet felügyelőjének elő adá sá ban is mer het jük meg.olyan for du la tok kal ör ven dez te ti meg hall ga tó sá gát, mint hogy a tó tok ad dig fúr ták-fa rag ták a gyü le ke ze tet Lát szik, szív ügye a jó zsef vá ro si evan gé li ku sok sor sa. Az el ső eme let re eresz ked ve ve szi át az ide gen ve ze tő sze re pét. A zöld te rem ben te le pe dik le a tár sa ság (képünkön), majd rá ve ti ma gát a kör be adott száz éves kó de xek re. A ré gi la pok nak jel leg ze tes il la tuk van, on nan mo so lyog nak ránk a Kos suth Nyom da jó vol tá ból 1905-ben könyv be zárt, egy kor il la tos kis asszo nyok arc ké pei A könyv ál lo mány egy sze ren csés frigy ből va ló: Pod ma nicz ky Gé za és De gen feld Sc hom burg Ber ta há zas sá gá nak örök sé ge. Kis kar ta li kas té lyuk könyv tá rá nak bú tor za ta is ide ke rült, tud hat juk meg a kis kar ta li ka ros szé kek be süp ped ve. Ér de kes, hogy a könyv tár tör té ne te egy idő re össze fo nó dott a az Evan gé li kus Teo ló gi ai Aka dé mia könyv tá rá nak tör té ne té vel, amíg az aka dé mia a mai he lyé re, a Ró zsa völ gyi köz be nem ke rült. f otó : k i n y i k a n i ta HálaadásSzügyben b Ün ne pi is ten tisz te le ten adott há lát szep tem ber 23-án a szü gyi gyü le ke zet, mi u tán be fe je ző dött temp lo má nak kül ső fel újí tá sa. A há rom évig tar tó re no vá lás ra nem csak esz té ti kai okok ból volt szük ség, ha nem az épü let ál la ga is in do kol ta. Az is ten tisz te le ti szol gá la tot dr. Fa bi ny Ta más püs pök ve ze té sé vel Sza bó And rás, a Nóg rá di Egy ház me gye es pe re se és a he lyi lel kész há zas pár, Blat nicz ky Já nos Dá ni el és Blat nicz kyné Ham mersberg- Ganc zs tu ckh Jú lia vé gez te. A li tur gi át he ge dű- és ének ka ri be té tek szí ne sí tet ték. Az ige hir de tés alap já ul Je re mi ás köny vé nek 32,26. ver se szol gált: Én va gyok az Úr, min den élő nek az Is te ne. Van-e szá mom ra le - he tet len? Az Északi Egyházkerület lelkészi vezetője rá mu ta tott: az ősök élő hi té nél fon to sabb, hogy az élők is mi nél in ten zí veb ben be kap cso lód ja nak a gyü le ke zet éle té be, és ez ál tal ne kik is élő hi tük le gyen. Ez a kul csa a gyü le ke zet meg ma ra dá sá nak, aho vá min den ki nek meg hí vá sa van. Az is ten tisz te le tet ün ne pi köz gyű lés kö vet te, ahol a je len lé vők tá jé koz ta tást kap tak ar ról a fo lya mat ról, mely a temp lom meg úju lá sá ig ve ze tett. A gyü le ke zet lel ké sze kü lön ki emel te, hogy a ki vi te le ző cég rend kí vül pre cíz mun kát vég zett, és a ha tár idő ket szi go rú an be tar tot ta. Szólt ar ról is, hogy a mun ka mind vé gig jó lég kör ben zaj lott, s a vál lal ko zás ve ze tő jé vel és mun ka tár sa i val test vé ri, ba rá ti kap cso lat ala kult ki a hosszú együtt mű kö dés so rán. A fel újí tá si mun kák kö zel öt ven négy mil lió fo rint ba ke rül tek, az összeg mint egy ki lenc ven szá za lé kát eu ró pai uni ós for rás ból si ke rült elő te rem te ni. A fenn ma ra dó részt a gyü le ke zet, az egy ház ke rü let és az or szá gos egy ház biz to sí tot ta. Dr. Fáb ri György egy ház ke rü le ti fel ügye lő fel hív ta a fi gyel met ar ra, hogy a fel újí tá s si ke re iga zol ja: a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház olyan kö zös ség, amely a ren del ke zé sé re bo csá tott for rá sok kal jól tud sá fár kod ni. g Zsu gyel Kor nél H o r vát H - H e g y i á r o n f e lv é t e l e

6 6 e szeptember 30. kultúrkörök Evangélikus Élet H i r d e t é s ki ál lí tá si meg hí vó A ke resz tény ván dor ki ál lí tás ke re té ben szep tem ber 19-től ok tó ber 14- ig a Nyír egy há zi Evan gé li kus Kos suth La jos Gim ná zi um ban Jan ko vics Mar cell film ren de ző Az em ber tra gé di á ja cí mű film jé nek gra fi ká i ból lát ha tó ki ál lí tás, mely re sze re tet tel meg hí vom Önt és csa lád ját. H i r d e t é s fel hí vás Leg ma ga sabb egy há zi ki tün te té se in ket ősszel ad juk át ben az or szá gos pres bi té ri um meg al kot ta azt a sza bály ren de le tet (I/2007. V. 10.), amely az Or dass La jos-díj és a Pró nay Sán dor-díj ala pí tá sá ról és éven te egy sze ri oda íté lé sé nek kö rül mé nye i ről szól. A évi dí ja zan dók sze mé lyé re vo nat ko zó an a ku ra tó ri um aján lá so kat vár. Em lé kez te tő ül: az Or dass La jos-díj olyan, fedd he tet len éle tű, ma gyar vagy kül föl di, fel szen telt akár más fe le ke ze tű sze mély nek ítél he tő, aki ki emel ke dő en so kat tett a ma gyar evan gé li kus egy há zért. A Pró nay Sán dor-díj olyan vi lá gi sze mély nek vagy in téz mény nek ítél he tő, aki vagy amely ki emel ke dő szel le mi vagy anya gi tá mo ga tás sal áll a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház mel lett. A dí ja kat ifj. Szlá vics Lász ló szob rász al kot ta, ve lük pénz ju ta lom nem jár. Az aján lá so kat le ütés nyi in dok lás sal Zász ka licz ky Zsu - zsan ná nak, a ku ra tó ri um tit ká rá nak kér jük el jut tat ni ok tó ber 14-ig a kö vet ke ző cím re: 1085 Bu da pest, Ül lői út 24. vagy zsu zsa.zasz ka licz ky@lu the ran.hu. fel vé te li tá jé koz ta tó a de ák té ren A De ák Té ri Evan gé li kus Gim ná zi um ba (1052 Bu da pest, Sü tő u. 1.) a 2013/14-es tan év re fel vé te liz ni szán dé ko zó di á kok és szü le ik szá má ra szep tem ber 29-én, szom ba ton 10 óra kor fel vé te li tá jé koz ta tót tar tunk. Ezen az al kal mon az is ko la igaz ga tó ja szá mol be a szü lők nek is ko lánk mű kö dé sé ről, ha gyo má nya i ról és a fel vé te li rend szer ről, a gye re kek pe dig di ák ja ink se gít sé gé vel is mer he tik meg az is ko lát. Sze re tet tel vár juk a most 4. és 8. osz tá lyos, ér dek lő dő ta nu ló kat szü le ik kel együtt! meg hí vó lel ki gon do zói kon fe ren ci á ra Az Evan gé li kus Kór há zi Lel ki gon do zói Szol gá lat ne vé ben sze re tet tel hív juk és vár juk idei őszi kon fe ren ci ánk ra. Hely szín: Bé thel Evan gé li kus Misszi ói Ott hon, Pi lis csa ba, Szé che nyi u Idő pont: ok tó ber , pén tek 15 órá tól szom bat 14 órá ig. Té ma a stressz ne u ró zis. Költ sé gek: a sz ál lás pén tek éj sza ká ra és há rom szo ri ét ke zés 3700 Ft/fő (aki ágy ne műt hoz, an nak 500 Ft-tal ke ve sebb!). A költ sé gek egy ré szét (1500 Ft-ot) a kór ház misszió fe de zi. Je lent ke zés: Hon ti Irén nél (tel.: 20/ , iren.hon ti@lu the ran.hu), Ba logh Évá nál (20/ , bo dza bo kor@gmail.com) vagy Ka - lo csa Zsu zsan ná nál (20/ , kul zsi@hot mail.com). prog ram Ok tó ber 12., pén tek 15.00: Kez dő áhí tat 15.30: A stressz ha tá sa a há zas ság ban, a csa lád ban Tóth Me lin da An - na kór ház lel kész 17.00: Já ték a té má hoz Hei ne mann Il di kó kór ház lel kész 20.00: Es ti me di tá ció Ba logh Éva kór ház lel kész Ok tó ber 13., szom bat 8.30: Reg ge li áhí tat Ba jusz né Oro dán Krisz ti na kór ház lel kész 9.00: A gye rek és a stressz ta pasz ta la tok a kór ház ban Ka lo csa Zsu - zsan na kór ház lel kész 10.00: Pszi cho szo ci á lis el ső se gély se gí tő fog lal ko zá sok kö zött át íve lő te vé keny ség dr. Pát kay Ist ván ne u ro ló gus, pszi chi á ter 12.00: Zá rógon do la tok A je len bé ké je Hon ti Irén kór ház lel kész H i r d e t é s Jöjjetekénhozzámmindnyájan Tan év nyi tó a ro ma szak kol lé gi um ban b Meg tar tot ta ün ne pé lyes tan év nyi tó ját hét főn az Evan gé li kus Ro ma Szak - kol lé gi um Nyír egy há zán, s ez zel a spe ci á lis ok ta tá si mű hely ben meg - kez dő dött a má so dik tan év. A ro ma szak kol lé gi um ba azt kö ve tő en fel - vé te liz tek a fi a ta lok, hogy már be ju tot tak a Nyír egy há zi Fő is ko lának vagy a Deb re ce ni Egye tem sza bol csi me gye szék he lyen mű kö dő Egész ség ügyi Ka rá nak va la me lyik sza ká ra. Ta ná rok, ta ní tók, szo ci á lis mun ká sok, szü - lész nők, vé dő nők, in for ma ti ku sok, eset leg ag rár mér nö kök lesz nek a vég - zés után, egy há zunk egyik leg újabb in téz mé nye pe dig mely a töb bi tör té nel mi egy ház zal kö zö sen meg ala pí tott Ke resz tény Ro ma Szak kol - lé gi u mi Há ló zat tag ja ab ban igyek szik tá mo gat ni őket, hogy maj dan ké pe sek le gye nek a több sé gi és ki sebb sé gi tár sa da lom köz ötti meg bé - ké lés ér de ké ben mun kál kod ni. A ro ma szak kol lé gi um ba fel vé telt nyert húsz hát rá nyos hely ze tű hall ga tó fi zet kol lé gi u mi dí jat, de tel je sít mé nyé től és hely ze té től füg gő en ta nul má nyi és szo ci á lis ösz tön díj ban is ré sze sül het. A ná luk elő nyö sebb hely ze tű hall ga tók hoz ké pest azon ban na gyobb erő fe szí té se ket vár nak el tő lük: nem csak szo ci okul tu rá lis hát rá nya i kat kell le dol goz ni - Bu da vá ri evan gé li kus sza bad egye tem A Bé csi ka pu té ri evan gé li kus temp lom ká pol ná já ban (Bu da pest I. ker., Tán csics Mi hály u. 28.) min den hó nap el ső hét fő jén 19 órai kez det tel sza bad egye te mi elő adá sok han goz nak el. El ső al ka lom: ok tó ber 1. Elő adó: dr. Fa bi ny Ta más püs pök, egye te mi ta nár. Té ma: Jú dás Iska rió tes és az an ti sze mi tiz mus gyö ke rei. Há zi gaz da: dr. Pő cze Ti - bor gyü le ke ze ti fel ügye lő. A rész vé tel in gye nes. Min den ér dek lő dőt szí ve sen lát nak. uk, de a szak kol lé gi um spi ri tu á lis, kul tu rá lis és köz is me re ti mo dul já nak fog lal ko zá sa in to váb bi tel je sít mény re ösz tön zik őket ta ná ra ik és men to ra ik. Eb be sok más mel lett val lás- és bib lia is me ret, köz igaz ga tá si és szo ci á lis alap is me re tek épp úgy be le tar toz nak, mint a ha zai ci gány ság múlt já nak és je le né nek ala pos meg is me ré se. H o r vát H - H e g y i á r o n f e lv é t e l e ág fal vi meg hí vó A tan év nyi tó ün ne pi is ten tisz te le ten dr. Fa bi ny Ta más, az Észa ki Egy ház ke rü let püs pö ke az al ka lom ra vá lasz tott ige Jöj je tek én hoz zám mind nyá - jan (Mt 11,28a) alapján a hi va tás és a kül de tés mi ben lé té ről be szélt a fi a ta lok nak, majd Krisz tus nak a sze gé nyek köz ti mun ká já ról szól va mu tat ta fel Di lin kó Gá bor ro ma fes tő mű vész Jé zus a sze gé nyek közt cí mű, be szé des al ko tá sát. Az ige hir de tés után a ro ma szak kol lé gis ták kal együtt éne kel te az ün nep lő so ka ság a ci gány him nusz ke resz tény át ira tát: Is ten, kö nyö rülj meg né künk, / ne szen ved jen to vább né pünk! / Meg ál dot tál, meg vál tot tál, / Or szá god ba be fo gad tál. Az is ten tisz te le tet kö ve tő igaz ga tó ta ná csi ülé sen Sass Gyu la Le ven te, az Em be ri Erő for rá sok Mi nisz té ri u má nak fő osz tály ve ze tő je kö szön tő jé ben ar ról be szélt, hogy bár a Jó is ten nem te rem tett ben nün ket egy for má nak, de min den képp egyen lő nek te rem tett. Tu - kacs né dr. Ká ro lyi Mar git, a Nyír egy há zi Fő is ko la rek tor he lyet te se pe dig azt hang sú lyoz ta, hogy a szak kol lé gi um nak he lyet adó in téz mény ti zen öthúsz éve tö rek szik a ma ga esz kö ze i vel az esély egyen lő ség meg te rem té sé re, ezért is fo gad ták be öröm mel az evan gé li kus egy ház ro ma szak kol lé gi u mát. La borczi Gé za, a szak kol lé gi um lel kész igaz ga tó ja em lé kez te tett rá: a Ke resz tény Ro ma Szak kol lé gi u mi Há ló zat to váb bi négy tag ja kü lön épü let ben, füg get len in téz mény ként mű kö dik, a nyír egy há zi az egyet len, amely egy meg lé vő fel ső ok ta tá si in téz mény inf ra struk tú rá ját hasz nál hat ja. g VEszp ré mi Er zsé bet Ne hagy já tok a temp lo mot, / A temp lo mot s az is ko lát! (Re mé nyik Sán - dor: Temp lom és is ko la, 1925) Az Ág fal vi Evan gé li kus Egy ház köz ség sze re tet tel hí vo gat ja Önt és ked ves csa lád ját a szep tem ber 30-án az ág fal vi bú csú nap ján 9 óra kor kez dő dő há la adó is ten tisz te le té re gyö nyö rű en fel újí tott temp lo munk ba, ahol igét hir det Sze me rei Já nos, a Nyu ga ti Egy ház ke rü let püs pö ke. A bú csút meg elő ző na pon, szep tem ber 29-én, kor tart juk Roz mán Zol - tán fes tő mű vész temp lo mi ki ál lí tá sá nak meg nyi tó ját, ezt kö ve tő en, 17 órá tól pe dig a Ger hát csa lád hang ver se nyét. Ezek re az al kal mak ra is sze re tet tel in vi tá lunk min den kit. Az Ág fal vi Evan gé li kus Egy ház köz ség pres bi té ri u ma F i z e s s e n e l ő l a p u n k r a! H i r d e t é s A Cse pe li Evan gé li kus Egy ház köz ség ok tó ber 7-én is ten tisz te le ten em lé ke zik Oláh Ká roly temp lom épí tő lel kész re. Em lék táb lá já nak ava tá sát és az ige hir de tés szol gá la tát Ben ce Im re, a Bu dai Egy ház me gye es pe re se vég zi. Min den ér dek lő dőt sze re tet tel vá runk! Za rán dok út a Szent föld re Szent föld Pet ra, ok tó ber Az utol só he lyek re vá runk még úti tár sa kat szent föl di za rán dok uta zá sunk ra, me lyet Sán dor Fri gyes es pe res úr lel ki ve ze té sé vel in dí tunk el. Biz tos in du lás, ga ran tált, élet re szó ló él mény! Ha csat la koz ni sze ret ne hoz zánk, hív ja az aláb bi szá mot: Bak sa Lász ló uta zás szer ve ző, 20/ Olvassa az Evangélikus Élet digitális változatát! meg hí vó eb Be-al ka lom ra Az Evan gé li kus Bel misszi ói Ba rá ti Egye sü let (EB BE) őszi so ro za tá nak cí me: A zsi dó ün ne pek ke resz - tyén je len tő sé ge. A kö vet ke ző al ka lom ok tó ber 11-én, csü tör tö kön 17 óra kor kez dő dik Krisz tus a sá to ros ün - ne pek ben (szuk kot) cím mel az or szá gos iro da ut cá ról nyí ló ter mé ben (1085 Bu da pest, Ül lői út 24.). Elő adó: Avi Sny der, a Zsi dók Jé zu sért (Jews for Jesus) eu ró pai és ma gyar or szá gi ve ze tő je.

7 Evangélikus Élet kultúrkörök szeptember 30. f 7 Egyházunkjövőjeaziskolapadokbanvan! In ter jú Ká kay Ist ván nal, az MEE Or szá gos Iro dá já nak igaz ga tó já val b Az evan gé li kus a ma gyar or szá gi pro tes táns egy há zak kö zött a má so - dik leg na gyobb fe le ke zet. Év szá za do kon át ki emel ke dő sze re pet ját - szott a ha zai ok ta tás ban, a kom mu niz mus év ti ze dei alatt azon ban ál - la mo sí tot ták nagy múl tú is ko lá it. A rend szer vál to zás óta in dult új ra az evan gé li kus ok ta tás, ma már öt ven nyolc in téz mény ben ne ve lik a gyer me ke ket Lu ther szel le mé ben. Ká kay Ist vánt, a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház Or szá gos Iro dá já nak igaz ga tó ját, egy ko ri ma gyar tör té ne lem sza kos ta nárt ar ról kér dez tük, ho gyan ké szül nek az idei tan év re, mi lyen ak tu á lis ki hí vá sok kal, fel ada tok kal kell szem be néz - nie az evan gé li kus ok ta tás nak 2012-ben. Az evan gé li kus egy ház nak az ok ta tás ügy év szá za dok óta ki emel ten fon tos fel ada ta, Nagy-Ma gyar or szá gon hat száz is ko lá ja volt, ami a fe le ke ze ti ará nyok is me re té ben akár túl rep re zen tált nak is mond ha tó ban 230 is ko lán kat ál la mo sí tot ták, az utol sót, a fa so ri gim ná zi u mot ben vet ték el. Har minc hét évig nem volt evan gé li kus ok ta tás Ma gyar or szá gon, ami azért is volt az egy ház nagy szív fáj dal ma, mert ná lunk a temp lom és az is ko la együtt mű kö dé se év szá za dos ha gyo mány, így az egy há zunk egyik lá bát le vág ták. A rend szer vál tás előtt, 1989 au gusz tu sá ban kap tuk vissza a fa so ri gim ná zi u mot, és ez zel in dult el az evan gé li kus ok ta tás új ra épí té se. Az el múlt hu szon há rom év ered mé nye, hogy je len leg öt ven nyolc köz ok ta tá si in téz mé nyünk van. Az utób bi évek ben szá mos is ko - lát vet tek át az egy há zak. Eb ből a fo - lya mat ból mi lyen mér ték ben vet te ki a ré szét az evan gé li kus egyház? A má sik két nagy ke resz tény fe le ke zet hez ké pest lé nye ge sen ke ve sebb ok ta tá si in téz ményt vet tünk át. Míg in for má ci ó ink sze rint nagy ság ren di leg a ka to li kus öt ven, a re for má tus har minc kö rüli, az evan gé li kus egy ház hat in téz ményt vett át az el múlt év ben. Így is há rom ezer gye rek kel bő vült di ák ja ink lét szá ma (ez je len leg több mint ti zen öt ezer), és nagy ki hí vást je lent az ő in teg rá lá suk. Mi meg fon tol tan ha la dunk. Csak ak kor ve szünk át egy in téz ményt, ha an nak szel le mi sé gé vel és a hu mán erő for rás sal elé ge det tek va gyunk. Együtt mű kö dünk az ön kor mány zat tal és a gyü le ke zet tel. En nek per sze az is az oka, hogy ön erő ből saj nos nem tu dunk új in téz mé nye ket épí te ni. A rend szer vál to zás után az in gat lan kár ta la ní tás ból vissza ka pott egy ko ri is ko lá ink mel lett az utób bi évek ben fő leg ott in dult evan gé li kus ok ta tás, ahol az ön kor mány zat át ad ta a fenn tar tói jo go kat. In téz mé nye ink re alap ve tő en a túl je lent ke zés a jel lem ző, még ott is, ahol a gye rek lét szám a de mog rá fi ai hul lám völgy mi att ala csony, ezért sok szor fá jó szív vel ugyan, de el kell uta sí ta nunk a je lent ke ző ket. Mit je lent a bő vü lés a gya kor lat - ban? Ezt a hir te len és na gyon ör ven de tes bő vü lést úgy sze ret nénk ke zel ni, hogy az ne csak táb la cse rét je lent sen az épü le tek fa lán, ha nem az in téz mény szel le mi sé gé ben, ér ték rend jé ben, szak mai szín vo na lá ban is mu - tat koz zon meg a mi nő sé gi vál to zás. Ter mé sze te sen ezek ben az in téz mé nyek ben ál ta lá ban jó szak mai mun ka zaj lott ed dig is, azo kat az is ko lá kat, ame lyek gaz da sá gi, szak mai, mo rá lis vagy hit éle ti szem pont ból nem vál lal ha tók, nem vet tük át. A di á kok nak ál ta lá ban har minc öthar minc nyolc szá za lé ka evan gé li kus fe le ke ze tű, igaz, a több ség val lá sos: ró mai ka to li kus, il let ve re for má tus. Nem kö te le ző fe le ke zet hez tar to zó nak len ni, meg nem ke resz telt gye re ket is fel ve szünk, ugyan ak kor az in téz mé nyek több sé gé ben je len van az a csen des el vá rás, hogy mi re a di ák le érett sé gi zik, ke resz tel jék meg, ám nem ra gasz ko dunk az evan gé li kus ke reszt ség hez. Azok nak a gye re kek nek, pe da gó gu sok nak, aki ket át ve szünk, meg kell is mer ked ni ük a mi ér ték ren dünk kel. A szak mai szín vo nal mel lett még va la mi pluszt is kí ná lunk, egy lel ki, vi lág né ze ti le he tő sé get. A hit tan ok ta tás ugyan kö te le ző, de fel me nő rend szer ben (a je len le gi di á kok nak le he tő sé gük van az eti kát vá lasz ta ni). Kö te le ző a hét fői áhí tat, amely egy ne gyed órás, húsz per ces lel ki al ka lom. Gyer mek kö ze li mó don va ló sít juk meg az is ko la lel kész gyak ran gi tá ro zik, sok az ének, egy szó val nem szi go rú li tur gi kus ese mény. Mi lyen volt az át vé te lek fo gad ta - tá sa a szü lők, pe da gó gu sok ré szé ről? Nem áru lok el tit kot az zal, hogy nem min den hol fo gad ták ki tö rő öröm mel az egy há zi át vé telt. Igaz, hogy a rend szer vál tás ide jé ből is mert, akár a tün te té se kig fa ju ló el len ál lás nem volt ta pasz tal ha tó. A szo ron gá sok, fé lel mek in kább az in for má ció hi ány ból adód nak, ugyan is a ma gyar tár sa da lom egy ré sze egy ál ta lán nincs tu da tá ban az egy há zi élet sa já tos sá ga i nak, és az is me ret len től fél. Mi lyen pre kon cep ci ók kal ta lál - koz nak? So kan egy faj ta erő sza kos ság tól tar ta nak, az ide gen hit rá juk kény sze rí té sé től, má sok azt kér de zik, ho gyan kell majd se gí te ni ük a gye rek nek ott hon imád koz ni. Nem kell et től fél ni, in kább a gye rek fog se gí te ni a szü lő nek, ha van ben ne szán dék az imád ság ra, ami egyéb ként ter mé sze te sen nem kö te le ző. Az evan gé li kus min dig is na gyon to le ráns, nyi tott egy ház volt, kü lö nö sen az ok ta tá si rend sze ré ben, úgy hogy azt mond ha tom, ezek a kez deti szo ron gá sok rend sze rint fel ol dód nak. Csak mi ni má lis egy-két szá za lék azok nak a di á kok nak, ta ná rok nak a A Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház egyet len fel ső ok ta tá si in téz mé nye az Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye tem, de fon tos meg em lí te ni a száz éves múl tú bu da pes ti Lu ther Ott hon fel ső ok ta tá si szak kol lé gi u mot és a ta valy in dult, nyír egy há zi Evan gé li kus Ro ma Szak kol lé gi u mot is. A köz ok ta tás ban mint egy tu cat nyi nagy múl tú gim ná zi u mot tart fenn az egy ház, ilyen pél dá ul a Bu da pest-fa so ri, il let ve a De ák Té ri Evan gé li kus Gim ná zi um, az aszó di, bé kés csa bai, sop ro ni, nyír egy há zi vagy bony há di in téz mény. Emel lett szá mos ál ta lá nos is ko lát és óvo dát üze mel tet az egy ház, amely az idén hat ne ve lé si-ok ta tá si in téz ményt vett át, en nek kö vet kez té ben a ta nu lók lét szá ma fő ről re emel ke dett, a pe da gó gu so ké pe dig 1229-ről 1507 fő re. szá ma, akik el men nek az in téz mény ből. Ör ven de tes tény, hogy sok kal töb ben jön né nek át hoz zánk. Ho gyan si ke rül ma guk mel lé ál - lí ta ni a ta ná ro kat? Ami kor egy is ko la át vé te le kezd re a li tás sá vál ni, ak kor na gyon ala pos, dia ve tí tés sel egy be kö tött tá jé koz ta tót tar tok a tan tes tü let nek. Ilyen al kal mak kor be mu ta tom az egy há zun kat, an nak ok ta tá si szer ke ze tét, és el ma gya rá zom, hogy mit je len te nek az egy há zi sa já tos sá gok a min den na pok ban. Utá na kér dé sek re vá la szo lok, és ilyen kor rend sze rint elő jön nek azok a szo ron gá sok, ame lyek kel a pe da gó gus kol lé gák szem be sül nek. Eze ket ál ta lá ban si ke rül is elosz lat ni. Az úgy ne ve zett csen des hét vé gé ken tar tott kö zös ség épí té sek is azt a célt szol gál ják, hogy mi nél job ban össze jöj jön a tan tes tü le t: val lá si, pe da gó gi ai, eti kai kér dé sek kö rül fo rog a be szél ge tés. Ezek re már csak azért is nagy szük ség van, mert ha el vár juk a ta ná rok tól, hogy a mi ér ték ren dün ket kép vi sel jék, ak kor szük sé gük van a meg fe le lő in for má ci ók ra. A hit éle tért nem a ta nár a fe le lős, de el fo ga dó nak kell len nie, és fon tos az is, hogy ne fejt sen ki el len pro pa gan dát. Az em lí tett tá jé koz ta tó mel lett mi lyen más le he tő sé ge ket kí nál nak a pe da gó gu sok nak ar ra, hogy el sa já tít - sák az evan gé li kus egy ház ok ta tá si alap el ve it, és a gya kor lat ban is meg - fe le lő en al kal maz zák őket? Az új is ko lák nak van egy men tor in téz mé nyük (ez rend sze rint egy több év ti ze des múlt tal bí ró is ko la), ahon nan min den gya kor la ti se gít sé get meg kap nak. Meg is me rik a tan tes tü le tet, meg né zik, mi lyen egy áhí tat, ho gyan ta ní ta nak, ho gyan szer vez nek meg egy év nyi tót. Emel lett az Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye te men nagy si ker rel mű kö dik egy ki fe je zet ten pe da gó gu sok nak in dí tott, négy sze mesz te res kép zés, amely az evan gé li kus egy ház ok ta tá si-ne ve lé si el ve it, gya kor la tát oszt ja meg a hall ga tók kal. Mit je lent az egy há zi ne ve lés azok nak a gye re kek nek, akik előt te vi - lá gi is ko lá ba jár tak? Akik nem áll tak kap cso lat ban ez zel a szel le mi ség gel? Van er re vo nat ko zó an már ta pasz ta - la tuk? A gye re kek kal lód nak, csel len ge nek, az in ter ne ten ször föz nek éj sza ká ba nyú ló an: ke re sik a he lyü ket. Az egy há zi ok ta tás fon tos hi ány pót lást is je lent het a szá muk ra. Meg győ ző dé sem, hogy az evan gé li kus ok ta tás le he tő sé get, ka pasz ko dót tud ad ni ne kik. Az óvo dá ink ban azt lát tuk, hogy a gye re ke ken ke resz tül könnyen meg szó lít ha tó vá vá lik a csa lád, hi szen eb be az in téz mény be a szü lők min dig el kí sé rik a gye re kü ket. Azt ta pasz tal ják az óvo da ve ze tők, hogy két-há rom csa lád min den év ben csat la ko zik a gyü le ke zet hez. Ez az ál ta lá nos is ko lá ban is jel lem ző, de a kö zép is ko lá ban már ke vés bé, ott már ke ve sebb a kap cso lat a szü lő vel. Lát juk a nyi tott sá got. Na gyon sok függ az is ko la lel kész től, aki nek szin tén meg fe le lő en kell ke zel nie a szü lők kel va ló vi szonyt. A Szteh lo Gá bor evan gé li kus gim ná zi um ban az is ko la lel kész iránt pél dá ul olyan nagy a bi za lom, hogy az is elő for dult: a gye rek be hoz ta a szü le it, és né gyes ben ül tek le be szél get ni. A fi a ta lok meg pró bál nak ma guk tól iga zod ni egy má sik ér ték rend szer hez, po zi tí vak a ta pasz ta la ta ink. A lel kész kép zés be be épül tek ezek az új fel ada tok? Igen, a teo ló gi ai egye tem mel tár gya lunk is, hogy a hall ga tók sza ko - sod ja nak ki fe je zet ten is ko la lel kész szak irány ra, hi szen egy re több az is ko la, egy re tu da to sab ban kell ké szül ni az is ko la lel ké szi hi va tás ra. A sok ki hí vás kö zül me lyik a leg - na gyobb fel adat az új in téz mé nyek el - in dí tá sa kor? Az in téz mé nyek élé re meg fe le lő szak mai kép zett ség gel, ta pasz ta lat tal bíró, az egy há z iránt el kö te le zett ve ze tőt ta lál ni. Az in téz mény ve ze tő - nek evan gé li kus nak kell len nie, a töb bi dol go zó nál és a gye re kek nél nincs ilyen ki té tel. Eb ben az év ben van-e va la mi ak - tu a li tás, év for du ló, amely be épül a pe da gó gi ai prog ram ba? Szteh lo Gá bor szob rát 2009-ben avat tuk fel a De ák té ren, szep tem ber 25-én van a szü le tés nap ja, a di ák ja ink is részt vesz nek a ko szo rú zá son. Ő emb le ma ti kus fi gu ra volt, hit életi mun kás sá ga mel lett azért is, mert a ná ciz mus és a kom mu niz mus alatt is men tet te az ál do za to kat, el ső sor ban gye re ke ket. Né hány éve még nem is tud ták, ki cso da, nem vé let le nül, hi szen a mun kás sá gát tu da to san hall gat ták el. Az ő ne vét a sem mi ből kell is mert té ten nünk. Nem vé let len, hogy a pest szent lő rin ci, ta valy meg nyi tott in téz mé nyünk is ép pen az ő ne vét vet te fel. Ha ma ro san ta nul má nyi ver senyt is el ne vez nek ró la ben lesz a re for má ció kez de té nek öt szá za dik év for du ló ja, amely ha tal mas ün nep az egész vi lág pro tes táns egy há zai szá má ra. Er re már évek óta tu da to san ké szü lünk, min den év ben re for má ci ói té má jú ve tél ke dő ket, ver se nye ket hir de tünk in téz mé nye ink szá má ra kü lön bö ző te rü le te ken (kép ző mű vé szet, ze ne, iro da lom, tör té ne lem). A kö vet ke ző idő szak ban is te ma ti kus évek lesz nek, töb bek kö zött a re for má ció és ok ta tás té ma kö ré nek kö zép pont ba he lye zé sé vel. Mi ben más a mai kor, mint az el - múlt év ti ze dek? Mi lyen új ki hí vá sok je - lent kez nek a pe da gó gi ai mun ká ban? Na gyon sok az el esett em ber, az egy ház alap ve tő fel ada ta az ő fel ka ro lá suk. Ren ge teg a cson ka csa lád ban élő gyer mek, az ő ese tük ben har mo ni kus ne ve lés nincs, ezt az is ko lá nak va la mennyi re pó tol nia kell. Ugyan így ki emelt fel adat a fo gya ték kal élő test vé re ink (moz gás sé rül tek, hal lás - ká ro sul tak, disz le xi á sak, lá tás sé rül tek stb.) ok ta tá sa és a hoz zá juk ér tő szak ap pa rá tus biz to sí tá sa. Van nak olyan is ko lá ink, ame lyek SNI-s, az az sa já tos ne ve lé si igé nyű gye re kek re spe ci a li zá lód tak, de nagy ki hí vás őket úgy in teg rál ni a nor mál osz tá lyok ba, hogy az ne men jen a kö zös ség ro vá sá ra. Fel kell ka rol nunk a szo ci á lis szem pont ból ve szé lyez te tett gye re ke ket is. Olyan mér té kű el sze gé nye dést ta pasz ta lunk, amely már-már Twist Oli vér ko rá ra em lé kez tet. Raj ta kap tunk gye re ke ket, ahogy a ka bát uj juk ban lop ják ki a kiflit az is ko lá ból, ezért több in téz mé nyünk ben is be ve zet tük az in gyen zsí ros ke nye ret, hogy ne éhez ze nek a gye re kek. Nem is gon dol tuk vol na, hogy ilyen mennyi ség ben fogy majd a zsír! Ma már ki fe je zet ten a szo ci á li san rá szo ru ló gyer me kek ét kez te té sé re is gyűj tünk ado má nyo kat ben in dí tot tuk el a Szteh lo Gá bor ösz tön díj prog ra mot evan gé li kus fe le ke ze tű, te het sé ges és szo ci á li san rá szo ru ló gye re ke ink ta nul má nya i nak tá mo ga tá sá ra; igen nagy szám ban je lent kez nek a gye re kek men tor ta ná ra ik ré vén. Mit je lent a val lás a mai fi a ta - lok nak? Ré geb ben olyan fi a ta lok jöt tek be a temp lo ma ink ba if jú sá gi fog lal ko zá sok ra, akik nek a nagy szü lei, szü lei is evan gé li ku sok vol tak. Ez a hely zet rob ba nás sze rű en meg vál to zott, kü lö nö sen a fő vá ros ban és a nagy vá ro sok ban: a gyü le ke ze tek if jú sá gi fog lal ko zá sa in már a részt ve vők fe le nem evan gé li kus. El tűn tek a ha tá rok, ren ge teg a más gyö ke rű fi a tal. Őket meg kell szó lí ta nunk, hogy szim pa ti kus nak ta lál ják azt, amit mi kí ná lunk. Tel je sen más ki hí vá sok kal kell szem be néz ni, mint né hány év ti ze de. Er re meg fe le lő vá la szo kat kell ad nunk, az ok ta tás pe dig en nek fő te re pe, hi szen itt ta lál ko zunk fi a ta lok kal. Az is ko la pa dok ban van az egy há zunk jö vő je! g Szu nyogh Gá bor Az in ter jú meg je lent a Köz ne ve lés cí - mű fo lyó irat szep tem ber 14-i szá má ban B o da ZsuZsa felv é t e l e

8 8 e szeptember 30. melléklet Evangélikus Élet K O n F i r M á C i ó é S E v Konfirmációsfelkészítés amagyarországievangélikus Egyházban Lel ké szek, hit ok ta tók ír ták A kon fir má ci ói elő ké szí tő a pa ró ki án zaj lik ba rá ti, ked ves be szél ge té sek for má já ban. A vé gén imád ko zunk. Min dig van mód vé le mény cse ré re. Nem kér dés-fe le let a vizs ga, ha nem az ön ma guk ál tal össze ál lí tott kis anyag, mely nek szö ve geit fej ből meg ta nul ják, és szín da rab for má já ban elő ad ják. Vál to zó idő tar ta mú a fel ké szü lés, at tól füg gő en, hogy mennyi re ér dek lő dő, nyi tott, eszes és lel kes a ta nít vány, il let ve mek ko ra elő kép zett ség gel ren del ke zik. Tar tal mát a Bib lia, vagy is a leg fon to sabb bib li ai tör té ne tek je len tik, és a finn ká té, va la mint Lu ther éle te, egy há zunk mű kö dé se, a temp lom meg is mer te té se, az éne kes könyv, az egy há zi év, az is ten tisz te let, a gyü le ke ze tünk tör té ne té nek és éle té nek fon to sabb tud ni va lói. A Kon fir má ci ói ká té ok ta tá sa mel lett if jú sá gi éne kek kel, já té kok kal, ki rán du lá sok kal pró bá lom a fi a ta lo kat a kon fir má ció után kez dő dő if jú sá gi mun ká ba és a gyü le ke ze ti élet egé szé be be ve zet ni. A kon fir má ci ó nak sze rin tem ug ró desz ká nak kell len nie a gyü le ke ze ti élet fe lé. Min den hé ten van kon fir má ci ói óra, és azon ke resz tül ké szí tem fel a gye re ke ket a kon fir má ci ó ra, mely köz vet le nül hús vét után van. Szi go rú an is ten tisz te let ke re té ben, vizs gá val vég zem a gyü le ke zet előtt. Szó sincs elő re meg adott kér dé sek ről és szín da rab ról, me lyek mos ta ná ban di va to sak. A ré gi Kon fir má ci ói ká tét ta ní tom úgy, hogy a fe je ze te ket sa já tos sor rend ben, lo gi kai fel épí tés sze rint ve szem. Is ko lai hit ok ta tás ke re té ben van nak az órák. A kon fir má ció előtt vagy után az if jú ság gal együtt el vi szem a kon fir man du so kat egy csen des hét vé gé re. A Ta nu ló kö zös ség ben cí mű köny vet vesszük vé gig. A kon fir man du sok részt vesz nek a gyü le ke zet éle té ben, il let ve egy in ten zív fel ké szí tő hét vé gén. Az év so rán két-há rom szü lői ér te kez le tet tar tunk. Kö te le ző az is ten tisz te let-lá to ga tás, ahol al kal man ként ma guk a kon fir man du sok ol vas sák fel a li tur gia egyes ré sze it. A Ta nu ló kö zös ség ben cí mű könyv alap ján ta ní tok. Min den eset ben gyü le ke ze ti he lyi ség ben, nem is ko lá ban. Kü lö nös gon dot for dí tok ar ra, hogy ért sék az is ten tisz te le tet, és ott hon le gye nek ben ne, is mer jék a Bib lia és az éne kes könyv hasz ná la tát, és hogy ma rad jon olyan anyag a ke zük ben, mely ben utá na néz het nek mind an nak, amit az órák so rán meg be szél tünk. A kon fir má ci ós ok ta tás két év re bont ha tó. A ha to dik év fo lyam az elő kon fir má ció éve, a he te dik a kon fir má ció éve, és a nyol ca dik őszén ke rül sor a vizs gá ra és a kon fir má ci ós is ten tisz te let re. A ha to dik év fo lya mon bib lia is me re tet ta nul nak a gye re kek, a he te dik év fo lya mon a ha gyo má nyos Kon - fir má ci ói ká tét, egy ház tör té ne tet és egy ház is me re tet. A csa lá dok kal is kap cso lat ban ál lunk, szer ve zünk ne kik kö zös dél utá no kat, be szél ge tünk. Az is ten tisz te le tet min den va sár nap lá to gat ják a kon fir má ci ó ra ké szü lő gye re kek. Két éven át ké szü lünk fel a gye re kek kel a kon fir má ci ó ra, még pe dig úgy, hogy egy év is ko lai és egy év gyü le ke ze ti fel ké szí tés tör té nik. Kö ve tel mény, hogy ha von ta két al ka lom mal min den kon fir man dus le gyen je len a temp lom ban va sár na pon ként. A vizs ga úgy tör té nik, hogy aki öt ven szá za lé kot tel je sít írás ban, az vizs gáz hat szó ban a gyü le ke zet előtt a ha gyo má nyos mó don. tud ta-e, hogy a kon fir má ció bib li ai alap ját Ap Csel 8,14 17 je len ti? Itt ol vas ha tó, hogy Pé ter és Já nos apos tol el lá to ga tott Sa má ri á ba, hogy a Jé zus ne vé re meg ke resz telt, Is ten igé jét be fo ga dó sa má ri a i ak ra te gye a ke zét, hogy ré sze sül je nek a Szent lé lek aján dé ká ban. E tör té net jel zi, hogy a ke reszt ség és a Szent lé lek el nye ré se el kü lö nül het egy más tól. Mi ként Jé zust is a Szent lé lek te szi ké pes sé mes si á si kül de té se be töl té sé re (Mk 1,9 11), úgy a ke resz tény em ber nek is igent kell mon da nia meg ke resz telt vol tá ra, meg kell erő sí te nie (la ti nul: con fir ma re) a ke resz te lé se kor a ke reszt szü lei ál tal ki mon dott ígé re te ket, hogy leg sa já tabb em be ri hi va tá sá nak, Is ten szol gá la tá nak szen tel je ma gát. Akonfirmációjelentősége ésaktuáliskérdései Az őszi idő be kö szön té vel el kez dő dött egy új tan év is. A gyü le ke ze ti hit tan órák már el in dul tak, az el sős kis di á kok kö zött ott van nak az új evan gé li kus hit ta no sok, és már vé gig jár tuk az összes óvo dai szü lői ér te kez le tet, hogy hí vo gas sunk az ovis hit tan ra is. A gé pe zet a kor re pe tá lá sok és a szak kö rök ha da el le né re is mű kö dik, fo lyik az evan gé li kus hit ok ta tás a as tan év ben is. De mi a hely zet a kon fir man dus ko rú vá vált he te dik osz tá lyo sok kal? Va jon ők és szü le ik tud ják-e, hogy mi lyen je len tős év előtt áll nak? Mit je lent a kon fir má ció a kon fir man dus ko rú vá vált gyer me kek és csa lád ja ik éle té ben? Bi zony a ta pasz ta lat azt mu tat ja, hogy egy re ke ve seb ben tud ják er re a kér dés re a vá laszt. Azok ban a csa lá dok ban, ahol a nagy ma ma már évek óta em le ge ti a kon fir má ci ót, nem olyan nagy meg le pe tés, hogy el kez dő dik a kon fir má ci ós ok ta tás. De a gyö ke re ik től már el sza kadt, más ho vá köl tö zött csa lá dok, a gyü le ke ze tük kel élő kap cso la tot nem ápo lók, a cson ka csa lá dok, ahol más fe le ke ze t sze rint ke resz tel ték meg a gyer me ket, tud ni fog ják-e, mi ről szól az evan gé li kus kon fir má ció? He te di kes ko rú fi a ta lok kal tesz tel tem a mi nap a kér dést. Az el ső kon fir man du só ra ke re te in be lül, de még a tan év nyi tó is ten tisz te let re ké szül ve be szél get tünk: Tud já tok-e, mi ről szól a kon fir má ció? A kér dé sem re vissza fo gott csend volt a vá lasz. Rög tön eszem be ju tott a ta va lyi év, ami kor be ve zet tük gyü le ke ze tünk ben a szü lők kon fir má ci ós órá ját is. Ha von ta egy szer ta lál koz tunk, és kon fir man dus ko rú gyer me kek szü le i ként be szél get tünk. Az el ső kér dés ott is ez volt: Tud já tok-e, mi ről szól a kon fir má ció? Né hány té to va vá lasz ér ke zett, vagy in kább kér dés: Nem ilyen kor vesz nek a gye re kek elő ször úr va cso rát? Ilyen kor ta nul nak is, nem? Nagy szo mo rú sá gom ra a hit kér dé se, a hit ben va ló meg erő sö dés le he tő sé ge sen ki nek nem ju tott au to ma ti ku san az eszé be. Pe dig úgy vár tam vol na, hogy a szü lők me sél je nek ar ról, az ő éle tük ben is mi lyen so kat je len tett a kon fir má ció; hogy egy egész élet re meg ha tá roz ta a hit bé li fej lő dé sü ket; hogy se gí tett ne kik már fel nőtt ként be épül ni a gyü le ke zet és az egy ház kö zös sé gé be; és hogy gyer me ke i ket is azért hoz zák, mert ezt a ha gyo mányt sze ret nék foly tat ni. Ez a kon fir má ci ó val kap cso la tos té to vá zás és bi zony ta lan ság szá mom ra jel zés ér té kű de nem va gyok lel kész ként sem el ke se re dett. In kább új ra fel ada tot és kül de tést lá tok ben ne min den tan év ele jén. Újabb és újabb le he tő sé get ar ra, hogy azok, akik et től a cso dá la tos le he tő ség től el tá vo lod tak, most új ra rá ta lál ja nak. De eh hez a rá ta lá lás hoz és rá cso dál ko zás hoz szük ség van ar ra, hogy a kon fir má ci ó val kap cso lat ban sok min dent új ra fo gal maz zunk és le tisz táz zunk. Eh hez pe dig na gyon fon tos, hogy az imád ság, az ala pos ság ra tö rek vő bib lia is me ret mel lett a teo ló gia tu do má nyát is se gít sé gül hív juk. Gya kor la ti teo ló gi ai kér dés pél dá - ul az, hogy konk ré tan ho gyan szer vez zük a kon fir má ci ós ok ta tást, a ká tét mi lyen val lás pe da gó giai mód sze rek sze rint ta nít suk, ad junk-e tan köny vet a kon fir man du sok ke zé be, vagy a kon fir má ció ho gyan épül jön be az egész gyü le ke zet re vo nat ko zó gyü le ke zet épí té si ter vek szer ke ze té be. A kon fir má ció mód szer ta ni vizs gá la tá hoz az alap ve tő fej lő dés el mé le te ket és a val lá sos fej lő dé si el mé le tek ered mé nye it is is mer nünk kell. A kon fir má ció ki ala kult ide je ar ra utal, hogy a gyer mek kor és fi a tal kor kü szö bén ál ló if jú em ber új élet hely zet ben, új fe le lős sé gek kö zött ta lál ja ma gát, és a fel nőtt élet re va ló Konfirmációs vizsga Pilisen (2012) fel ké szü lé se idő sza ká ban dön tő je len tő sé gű, hogy hit be li fel ké szí tés ben is ré sze sül-e. A kon fir má ci ó ra va ló ké szü lés so rán az evan gé li kus egy ház az el múlt év szá za dok ban a lu the ri Kis ká té ta ní tá sá ra tö re ke dett. Az el múlt évek ben ez az alap ve tő ta ní tá si mód szer a pe da gó gi ai meg úju lás ha tá sá ra mo dern és öt let gaz dag mód sze rek kel, ta nu ló köz pon tú fel fo gás sal és te vé keny rész vé tel re épü lő me tó dus sal egé szült ki. A kon fir má ció olyan rend sze res teo ló gi ai kér dé se ket is fel vet, ame lyek az úr va cso ra vé tel lel kap cso la to sak. A mi ha gyo má nya ink sze rint a hit ben fel nőt té vá ló em ber a kon fir má ci ó ja al kal má ból ve het elő ször úr va cso rát. Iz gal mas sá vá lik vi szont a kér dés, ha szét né zünk az evan gé li ku sok nagy nem zet kö zi csa lád já ban: azt lát juk, hogy ezt nem min de nütt hoz zánk ha son ló an gya ko rol ják. Az elénk be jö vő ke gye lem (gon dol junk a té koz ló fiú pél dá za tá ban az Atyá ra) is te ni aján dé ka va jon köt he tő-e em be ri tel je sít mény hez, vagy van-e eset leg egy olyan ko ráb bi pont is, ami kor már él het ez zel a le he tő ség gel egy hí vő em ber, egy hí vő gyer mek? Mi a mi ma gyar evan gé li kus vá la szunk, és mi ként ala kul ön azo nos sá gunk a vá la szunk tük ré ben? Iga zi ki hí vás, ho gyan tu dunk a je len ke re tei kö zött vá laszt ad ni a kon fir má ció ré gi ha gyo má nyok ból szár ma zó gya kor la tá ra, a sze ku la ri zá ció vi lá gá ban a hit ta nu lá sá nak, meg ta pasz ta lá sá nak és él mé nyé nek át adá sá ra. Nem sze ret ném szét vá lasz ta ni test-szel lem-lé lek egy sé gét, még is azt ta pasz tal juk, hogy a fel gyor sult fej lő dés mi att a fi a ta lok tes ti éré se sok kal ha ma rabb meg tör té nik, en nek min den elő nyé vel és hát rá nyá val együtt. A ré gi el ső bá lo zás gya kor la ta ma már szin te csak ha gyo mány őr zés, de a plá zák ban va ló ki öl tö zés től kezd ve az el ső bu lik ban va ló rész vé te lig ki mon dat la nul bár, de le zaj lik a gyer mek ből fel nőt té vá lás gyors fo lya ma ta. A szel le mi fej lő dés ün nep lé sé re pe dig ott van a nyol ca di kos bal la gás, amely az egy ház tól va ló el ide ge ne dés mi att a leg több csa lád ban át vet te a fel nőt té vá lás pil la na tá nak ün nep lé sét. Az előb bi lis tá ból a lel ki fel nőt té vá lás ma radt csak ki, és ne künk er re a hi ány ra fo ko zot tan ér de mes fi gyel nünk. Sok min den ott le het a gyer mek ből fi a tal lá, majd fel nőt té vá ló em ber éle té ben, de ha a lel ki érett ség nincs meg ben ne, ak kor az egyik leg fon to sabb mu ní ci ó ja hi á nyoz ni fog a fel nőt té vá lás hoz. A ha to di kos vagy he te di kes kor ban meg tör té nő kon fir má ció na gyon jól idő zí tett ala po zá sa le het ne an nak a fo lya mat nak, amely ben a hit és lé lek hoz zá erő sö dik a szel le mi, majd tes ti fej lett ség hez. Azt gon do lom, hogy ezen a pon ton nye ri el ér tel mét a mai em ber, a szü lő, a csa lád, a kon fir man dus szá má ra is a kon fir má ció. Hit tel vall juk, hogy ezt a lel ki érett sé get, még in kább a lel ki és hit bé li érett ség fe lé va ló el in du lás ün nep lé sét a kon fir má ci ó ban gya ko rol juk. Itt tör té nik meg a fel nőt té vá ló em ber éle té ben az élet sok fé le szép sé gé re és ál dá sá ra, de maj da ni ne héz sé ge i re va ló fel ké szü lés is. Aho gyan a ke reszt ség ben ün ne pel jük Is ten hoz zánk le haj ló ke gyel mét, úgy a kon fir má ci ó ban ün ne pel jük az élet tel jes sé gét, a tes tetlel ket-szel le met adó Is ten bűn bo csá tó, éle tün ket át öle lő sze re te tét Jé zus Krisz tus ál tal. Ah hoz, hogy a kon fir má ció új ra je len tős ál lo más le hes sen a fel nőt té vá ló fi a ta lok és csa lád ja ik éle té ben is, ta lán elő ször ne künk kel le ne meg úju ló re mény ség gel a kon fir má ci ó ra te kin te nünk. Re for má ci ói örök sé günk sze rint sza bad úgy gon dol nunk a kon fir má ció gya kor la tá ra, mint amely va ló ban je len tő ség gel tel jes élet ál lo más a fi a tal, a csa lád, a gyü le ke zet és az egy ház szá má ra is, és amely leg fő kép pen a hit ben va ló meg erő sö dést, a lel ki fo lya ma ta ink Is ten előtt va ló meg élé sét je len ti. g Pán gyánsz ky Ág nes e v a n g e l i k u s e l e t. h u e v a n g é l i k u s é l e t. é l e d. é l e d?

9 Evangélikus Élet melléklet szeptember 30. f 9 A n g é l i K u S n E v E l é S nemzetközikonfirmációskutatásba kapcsolódottbehazánk b Tíz or szág kon fir man du sai töl te nek ki kér dő íve ket idén ősszel egy nem zet kö zi ku ta tás ré sze ként a kon fir má ció, az egy ház kép és a sze - mé lyes hit vo nat ko zá sá ban. Az egy ko ri ke le ti blokk ból Len gyel or - szág és Ma gyar or szág ka pott meg hí vást ar ra, hogy be kap cso lód jék az im már ötö dik éve tar tó ku ta tá si fo lya mat ba, amely szo cio ló gi ai szem pon tok alap ján igyek szik ké pet nyer ni az egyes eu ró pai or szá - gok kon fir má ci ós gya kor la tá ról, mód sze re i ről, ha gyo má nya i ról, a ti zen éve sek meg szó lí tá sá nak, gyü le ke zet be kap cso ló dá sá nak és szol gá lat vál la lá sá nak kér dé se i ről. Ha zánk ban mint egy há rom ezer fi a talt kér dez nek meg a ku ta tás során. A fel mé rés ben a Ma gyar or - szá gi Evan gé li kus Egy ház mel lett a Ma gyar or szá gi Re for má tus Egy ház és a Ma gyar or szá gi Me to dis ta Egy ház vesz részt. Az egy ház jö vő je szem pont já ból kulcs kér dés a fi a ta lok te vé keny és el kö te le zett sze rep vál la lá sa, egy ál ta lán a je len lé te a gyü le ke ze tek ben er re jöt tek rá an nak a nem zet kö zi ku ta tás nak az el in dí tói, akik 2007-ben hét or szág ban (Auszt ria, Dá nia, Finn or szág, Né met or szág, Nor vé gia, Svéd or szág és Svájc) kö zel húsz ezer kon fir man dust, két ezer-hét száz lel készt vagy hit ok ta tót és hét ezer szü lőt kér dez tek meg a kon fir má ci ó ról. A meg kér de zett csak nem húsz ezer kon fir man dus ér de kes tük röt tar tott az egy há zak elé. Ki de rült ugyan is, hogy a kon fir má ció fon tos a fi a ta lok nak, még pe dig el ső sor ban a kö zös ség hez tar to zás él mé nye mi att. Von zó szá muk ra a kon fir má ci ós is ten tisz te let is, hi szen er re be ava tá si rí tus ként te kin te nek, és spi ri tu á lis él mé nye ket vár nak tő le. Ugyan ak kor a va sár na pi is ten tisz te le tek, ame lye ket az egy há zak ka pu nak szán nak a tár sa da lom és az if jú ság fe lé, a fi a ta lok szá má ra több nyi re unal ma sak. A kon fir má ció si ker te len sé gé nek ál ta lá nos oka az if jak sze rint az is, ha úgy ér zik, az egy ház kép vi se lői rá juk kény sze rí tik az aka ra tu kat, ha nem fi gyel nek az ő igé nye ik re, és nem ér zik a kö zös ség él mé nyét. So kan tar ta nak at tól, hogy a gye rek köz pon tú pe da gó gi ai szem lé let a tar ta lom ro vá sá ra megy. A ku ta tás ta pasz ta la tai sze rint azon ban ez a fé le lem in do ko lat lan. A gyer me kek Krisz tus hoz ve ze té se, a hit alap ve tő ta ní tá sá nak el sa já tí tá sa jól meg fér a kö zös ség épí tés sel. Az a fi a tal ugyan is, aki jól ér zi ma gát egy kö zös ség ben, job ban is ta nul, és nyi tot tabb lesz hi tünk dol gai iránt. Kér dés az is, hogy mi lyen kap cso ló dá si le he tő sé ge ket ta lál nak a fi a ta lok a he lyi gyü le ke ze ti kö zös ség ben. Fon tos ta nul ság, hogy a fi a ta lok azok ban a kö zös sé gek ben ma rad nak meg a kon fir má ció után, ahol van prog ram és fel adat szá muk ra. A ku ta tás ered mé nye te hát nem csak a kon fir má ci ós ok ta tás ról, ha nem a kon fir má ci ót kö ve tő idő szak ról is szól. Így vagy úgy, a kon fir má ció so rán szer zett él mé nyek hosszú tá von meg ha tá roz zák a fi a ta lok vi szo nyát hit hez és egy ház hoz. Ha úgy te kint jük, hogy a kon fir má ci ós ok ta tás a fel nőtt gyü le ke zeti élet re nyí ló aj tó, ak kor ér de mes azon el gon dol kod nunk, hogy egy há zunk ban ez az aj tó va ló ban nyit va áll-e a fi a ta lok előtt. A mos ta ni ku ta tás im már tíz or szág negy ven ezer fi a tal já nak a vé le mé nyé re kí ván csi. A ku ta tó cso port ma gyar tag jai: Pán gyánsz ky Ág nes evan gé li kus lel kész és dok to ran dusz, Rozs- Nagy Szil via evan gé li kus lel kész és hit tan re fe rens, il let ve Há mo ri Ádám és Si ba Ba lázs, a Ká ro li Gás pár Re for má tus Egye tem fi a tal ok ta tói. A ku ta tás szi go rú szak mai el vek és adat vé del mi sza bá lyok men tén fo lyik. Az, hogy a ku ta tó cso port va la mennyi tag ja el kö te le zett, hí vő egy ház tag, so kan lel ki pász to rok, egy út tal a vizs gá lat ta pin ta tos, prob lé ma ér zé keny szem lé le té re is ga ran ci át je lent. Ha zánk ban a ku ta tás most ősszel kez dő dik egy ala po san ki dol go zott kér dő ív se gít sé gé vel. Ez a kon fir má ci ós gya kor la tok ered mé nyes sé gét ve ti majd össze a te le pü lés szer ke zet és a fi a ta lok hát te re sze rint a há rom fe le ke zet ben. Ma gyar or szá gon evan gé li kus rész ről az Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye tem és az MEE Or szá gos Iro dá já nak Ne ve lé si és Ok ta tá si Osz tá lya, re for má tus ol dal ról a Ká ro liegye tem mel lett a Zsi na ti If jú sá gi Iro da, a Dok to rok Kol lé gi u ma és a Re for má tus Pe da gó gi ai In té zet vál lal ta, hogy részt vesz a ku ta tás elő ké szí té sé ben, fel dol go zá sá ban és ki ér té ke lé sé ben. A ku ta tás az evan gé li kus és a me to dis ta egy ház ban tel jes kö rű le kér de zést je lent, vagy is min den gyü le ke zet lel ké sze és kon fir man du sa meg kap ja az adott kér dő íve ket, míg a re for má tus egy ház vé let len sze rű en ki vá lasz tott gyü le ke ze tek nek kül di ki úgy, hogy vé gül rep re zen ta tív ered ményt kap jon. A ter vek sze rint Ma gyar or szá gon az ano nim kér dő ívek se gít sé gé vel kö rül be lül há rom ezer kon fir man dus és több száz lel ki pász tor tud ja vissza kül de ni vá la sza it a ku ta tó cso port nak. A ku ta tás má so dik sza ka szá ra 2013 ta va szán ke rül sor. Ek kor a kon fir má ló fi a ta lok mel lett a szü lők is meg szó lít tat nak majd a kon fir má ci ó val, a fi a ta lok vi lá gá val és ne ve lé si kér dé sek kel kap cso lat ban, mi köz ben vi lá go san mér he tő lesz a kon fir man du sok hit be li, is me ret be li fej lő dé se és egy ház irán ti el kö te le ző dé sé nek erő sö dé se ben pe dig az ere de ti leg meg szó lí tott fi a ta lok kö zül mint egy ezer főt is mét meg ke res nek a ku ta tók, hogy ar ról ér dek lőd je nek, mi lyen vál to zást ho zott a kon fir má ció óta el telt né hány év a hi tük ben, egy ház hoz kap cso ló dá suk ban, élet vi te lük ben. Hal lat lan aján dék volt szá munk ra a meg hí vás, hogy or szá gos szin ten be kap cso lód junk egy nem zet kö zi teo ló gi ai ku ta tás ba, s igyek szünk jól él ni e meg tisz te lő le he tő ség gel. E ku ta tás ugyan is egy szer re nyit ja meg előt tünk a ka put, hogy be mu tas suk a nyu gat-eu ró pai pro tes táns egy há zak szá má ra a ma gyar gya kor la tot, il let ve mi is so kat ta nul ha tunk a ná luk al kal ma zott újabb meg kö ze lí té sek ből és mód sze rek ből mond ja Pán gyánsz ky Ág nes, aki pár hó na pon be lül vé di meg dok to ri disszer tá ci ó ját a fel nőtt kép zés té má já ban az Evan gé li kus Hit tu do má nyi Egye te men. Rozs-Nagy Szil via hit tan re fe rens re mé nyé nek adott han got, ami kor ki fej tet te: Ahogy az el ső fel mé rést kö ve tő en Né met or szág ban is el in dult egy re form fo lya mat az egy há zon be lül, úgy e fel mé rés től is azt vár juk, hogy hoz zá já rul a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház ban a hit tan ok ta tás ta valy el in dí tott szer ke ze ti és tar tal mi meg úju lá sá nak ered mé nyes sé gé hez, és moz gás ba hoz za ed dig lap pan gó lel ki erő tar ta lé ka it. g Há mo ri Ádám, Pán gyánsz ky Ág nes, Rozs-Nagy Szil via, Si ba Ba lázs imaakonfirmandusokért Uram, élet adó és meg tar tó Is te nem, hoz zád kö nyör gök mind azo kért, akik idén kez de nek el kon fir má ci ói elő ké szí tő re jár ni. Te lá tod bá tor sá gu kat, ami kor bi zal mat sza vaz nak ne ked s egy há zad nak. Te lá tod hű sé gü ket, hi szen oly sok le he tő ség kí nál ko zik, ők még is té ged vá lasz ta nak. Te lá tod hi tü ket, mert bár a ta pasz talt vi lág oly kor ri asz tó, ők erő sen hi szik, hogy ve led min dent job bá te het nek. Uram, ne csak őket, ha nem ben nün ket és gyü le ke ze te in ket is ké szítsd fel. Hadd le gyünk mél tó ak a kon fir man du sok meg erő sö dő, ám gyer mek - sé gük ben is óri á si hi té re. Hadd vál junk olyan egy ház zá, mely ké pes le - ha jol ni, meg hall gat ni, ter vez ni, cse le ked ni vagy akár tánc ra per dül ni e ki csi nyek kel. Hadd le gyünk élő temp lo mod dá, Lel ked ott ho ná vá, egy más - ra fi gye lő és egy mást meg tar tó test vé rek ké. Őrizd és Szent lel ked tü zé vel építsd egy há za dat, Uram! Ámen. Kérdések akonfirmációkörül A kon fir má ció rí tu sa a vizs gá val és az ün ne pi is ten tisz te let tel, il let ve a lel ké szek ve zet te kon fir má ci ói fel ké szí tés év szá za do kig köz pon ti je len tő sé gű volt az evan gé li kus gyü le ke ze tek éle té ben. Az egy kor cse cse mő ként meg ke resz telt fi a tal im már fel nőtt fej jel, el sa já tít va a bib li ai tör té ne te ket, meg is mer ve az egy ház ta ní tá sát, a jó és rossz meg kü lön böz te té sé nek a ké pes sé gét bir to kol va sza ba don fel vál lal ja ke resz tény élet hi va tá sát, nyil vá no san meg vall ja hi tét, ré sze sül Krisz tus tes té nek és vé ré nek misz té ri u má ban, és jel ké pe sen be fo ga dást nyer a gyü le ke zet fel nőtt tag jai kö zé. A kon fir má ció a meg ha tá ro zó jel le gét nagyrészt an nak kö szön het te, hogy olyan egy há zi be fo ga dó rí tus volt, me lyen min den ki nek ke resz tül kel lett men nie ah hoz, hogy a gyü le ke zet éle té ben bár mi lyen ko mo lyan ve he tő sze re pet játsszék. Az idők so rán azon ban a kon fir má ci ós órák és a kon fir má ció nap ja ala po san el tá vo lo dott a gyü le ke ze tek min den na pos va ló sá gá tól, mi vel a fel ké szí tő prog ram gyak ran tel je sen el kü lö nült s nagy ban kü lön bö zött az is ko lai hit tan órák tól, a kon fir má ció nap ja pe dig szé les kör ben el fo ga - dott né zet ként vagy a tény be be le tö rő dött vé le ke dés ként gya kor la ti lag egyen lő vé vált a gyü le ke ze ti bal la gás sal, mely után a fi a talt leg fel jebb az es kü vő jén lát ják is mét a temp lom ban. A kon fir má ciót illető kér dé sek az előb bi ek ben em lí tett okok mi att egy re erő söd nek, s vá lasz ra vár nak egy há zunk tól: Még min dig bölcs dön tés-e el til ta ni a meg ke resz telt gyer me ke ket az úr va cso rá tól? Fenn tart ha tó-e, hogy to vább ra is a kon fir má ci ó hoz kös sük az el ső úr va cso ra vé telt? A kon fir má ció nap ja össz hang ban van-e a gyü le ke zet egyéb ün ne pi al kal ma i val? A gyü le ke zet ma gá é nak ér zi-e a kon fir má ció ün ne pét és a kon fir mált fi a ta lo kat? Mi ért tű nik el ilyen nagy szá mú fi a tal a gyü le ke ze tek ből a kon fir má ció után? A kon fir má ci ó ra va ló fel ké szí tés mód szer ta na lé pést tart-e a fi a ta lok fel gyor sult kul tu rá lis és pszi cho ló gi ai vál to zá sa i val? Az evan gé li kus gyer mek- és if jú sá gi mun ka pe da gó gi á ja meg fe le lő en fel ké szült-e a min den ko ri kor osz tály hat ha tós meg szó lí tá sá ra? g ExO Az evan gé li kus kon fir má ció szo ro san kö tő dik az egy ház két szent sé gé hez, a ke reszt ség hez és az úr va cso rá hoz. A ko rai ke resz tény egy ház ke resz te lé si gya kor la ta elég ha mar két irány ba kez dett el ki fej lőd ni ke le ten és nyu ga ton. Ke le ten a be ava tá si rí tus a ke resz te lést meg elő ző en fel ké szí tés sel in dul, majd a li tur gi á ban ezt a go nosz el uta sí tá sa, az en ge del mes ség meg fo ga dá sa Krisz tus nak, a hit meg val lá sa és a hom lok olaj jal va ló meg ke - né se kö ve ti. Nyu ga ton a hom lok meg ke né se (bér má lás) a ke resz te lő után, at tól idő ben is el kü lö nül ve tör tént, mert a hit tu da tos meg val lá sá hoz, meg erő sí té sé hez, vagy is a kon fir má ci ó hoz kö tő dött. A be ava tó rí tus zá ró- s egy ben csúcs pont ja mind két eset ben az úr va cso ra vé tel volt. A gyer mek ke reszt ség el ter je dé se ele in te nem volt ha tás sal a rí tus ra ab ban az ér te lem ben, hogy a meg ke resz telt cse cse mők is ré sze sül tek az úr va cso rá ban, mely ha gyo mányt to vább ra is őr zik az or to dox egy ház ban. Akonfirmációtörténete Az egy ház erő tel jes nö ve ke dé sé nek és a gyer mek ke reszt ség ug rás sze rű el ter je dé sé nek kö szön he tő en nyu ga ton egy re na gyobb hang súlyt ka pott a ke resz te lő utá ni fel ké szí tés, s fo ko za to san el vált egy más tól a ke resz te lő és a kon fir má ció. Ele in te a kon fir má ció a ke resz te lés nek mint egy ki egé szí tő rí tu sa volt, majd a Szent lé lek aján dé ká nak olyan ki emelt rí tu sa, mely el en ged he tet len az üd vös ség hez. A fi ren zei zsi nat (1439) fo gal maz ta meg elő ször a kon fir má ció teo ló gi á ját, ki emel ve, hogy a kon fir má ció a hét szent ség egyi ke, mely nek ki szol gál ta tó ja a püs pök, s el tö röl he tet len jegy. E rí tus meg erő sí tés re köz li a Szent lel ket, hogy im már hi té ben meg erő söd ve, a ke gye lem ben nö ve ked ve a ke resz tény bát ran vall ja meg Krisz tus ne vét ben a tren tói (tri den ti) zsi nat meg erő sí tet te e ta ní tást, és a fi a ta lok nak a hét és ti zen két éves kor kö zöt ti időt je löl te meg a kon fir má ció szá má ra. Nyu ga ton te hát a kon fir má ció a hit be li fel ké szü lés (ka te ch u men á tus) vé gét je len tet te, mely után az egyén tel jes jo gú tag ként kap cso ló dott be a gyü le ke zet is ten tisz te leti kö zös sé gé be. Bár Lu ther a keresztség és az úrvacsora kap csán hang sú lyoz ta a he lyes meg ér té sük höz és vé te lük höz szük sé ges fel ké szült ség fon tos sá gát, még sem ala kí tott ki egy sé ges kép zé si és kon fir má ci ói gya kor la tot. En nek kö vet kez té ben a vi lág evan gé li kus egy há za i ban, sőt a ma gyar or szá gi gyü le ke ze te ken be lül is szá mos, egy más tól oly kor je len tő sen el té rő gya kor lat tal ta lál koz ha tunk. g OPAT

10 10 e szeptember 30. fókusz Evangélikus Élet Hit váll alók Anévvégigkísériazéletét Be szél ge tés Ra vasz Ákos sal, a 130 éve szü le tett re for má tus püs pök unoka öccsé vel b Ra vasz Ákos film ren de ző, Ra vasz Lász ló du na mel lé ki re for má tus püs - pök uno ka öccse az er dé lyi Ra vasz csa lád le szár ma zott ja. Bu da pes ten, a Mű sza ki Egye te men szer zett dip lo mát ben fe le sé gé vel a Né - met Szö vet sé gi Köz tár sa ság ba emig rált, s ott film mű vé sze ti ta nul má - nyo kat foly ta tott. Szá mos do ku men tum film pél dá ul a Ke reszt és ko ro na, a Kül de tés Evi an ba, az Ely si um társ al ko tó ja és pro du ce re, né - met köz szol gá la ti te le ví zi ók ál lan dó mun ka tár sa. Év ti ze de kig a mün - che ni ma gyar re for má tus gyü le ke zet fő gond no ki te en dő it lát ta el. Nagy báty já hoz fű ző dő em lé ke i ről egy düs sel dor fi ki sebb ség ügyi kon fe ren ci án be szél get tünk. Rit ka tör té nel mi név vi se lő je. Mi - lyen csa lá di kap cso lat fű zi a haj da - ni püs pök höz, Ra vasz Lász ló hoz? Ra vasz Ákos Lász ló nak hív nak, ke ve sen vi se lik ma már e ve ze ték- és ke reszt ne vet. Hi va ta lo san uno ka öccse va gyok az ben az er dé lyi Bán ffy hu nya don szü le tett püs pök nek, a kö tő dé se im még is egy ér de kes csa lád ala pí tás nak kö szön he tő en en nél jó val szo ro sab bak. A fel me nők nél úgy ala kult, hogy két Ra vasz fiú el vett két Gönczi lányt. Lász ló és Ár pád nagy apám így két sze res uno ka test vé rek vol tak, ami bib li ai ér te lem ben test vé ri kap cso la tot je lent, s így is sze ret ték egy mást. E ben ső sé ges kö te lé ket a kö vet ke ző ge ne rá ci ók is táp lál ták. Ár pád év ti ze de kig a Ló nyay Ut cai Re for má tus Gim ná zi um és Kol lé gi um igaz ga tó ja és ta ná ra volt, 1919-ben az új já ala ku ló cser kész moz ga lom el nö ki poszt ját is be töl töt te. A re for má tus egy ház ban is ad tak a sza vá ra. Nagy apám na gyon so kat tett azért, hogy Ra vasz Lász ló 1920 után Er dély ből Bu da pest re te le pül jön, és a Du na mel lé ki Egy ház ke rü let püs pö ké vé vá lasszák. E csa lá di ka pocs ter mé sze te sen nem ér dek szö vet ség volt, Ár pád és Lász ló na gyon szo ros lel ki kap cso lat ban is állt egy más sal. Nagy báty ja a két vi lág há bo rú kö - zöt ti idő szak val lá si és po li ti kai éle - té nek mar káns alak ja volt. Ér te Önt hát rá nyos meg kü lön böz te tés e ro ko - ni szál mi att? Ra vasz Lász ló em lé ke vé gig kí sér te az éle te met. A szo ci a liz mus ban nőt tem fel, így e név ár nyék ként ve tült rám. Már kis gye rek ként szem be sül tem az zal, hogy ül dö zött em ber vi sel te ezt a ne vet. Rád fal ván, az el du gott or mán sá gi fa lu ban épp úgy, mint út tö rő tá bo rok ban, kór ház ban és a mun ka he lye i men is az el ső kér dés min dig a ro kon sá gun kat fir tat ta. Bel ső leg lá zad tam, ne he zen fo gad tam el, hogy a püs pök lé nye ennyi re át sző je az éle te met, és har col tam a meg ha tá ro zó örök ség el len. A to vább ta nu lás nál e név még in kább hát rányt je len tett, az ideo ló gi ai pá lyák be zá rul tak előt tem ben, az érett sé gi után a Film mű vé sze ti Fő is ko lá ra je lent kez tem. A nyom tat vány le adá sa kor a tit kár sá gon ud va ri a san be mu tat koz tam. A tit kár nő ki jött utá nam, és még egy szer meg kér dez te a ne ve met. A hal lot ta kon el gon dol ko zott, s azt ta ná csol ta, hogy vé gez zek el egy egye te met, s ak kor na gyobb eséllyel pá lyáz ha tok az áhí tott tan in téz mény be. Meg fo gad tam az in tel met, így ke rül tem a Mű egye tem re. Ott avat tak ve gyész mér nök ké. Vé gül még is a fil me zés lett a hi - va tá sa Már az el ső egye te mi év ben es tén ként szín há zak ban dol goz tam. Mun ka köny vet is kap tam, dísz let to lo ga tó ként lép ked tem a vi lá got je len tő desz ká kon. Több te át rum ban is meg for dul tam. Ké sőbb a film gyár ban kap tam fel ada to kat, majd a te le ví zi ó ban dol goz tam. Itt for du ló pont hoz Dr. Ravasz László ( ) ér kez tem az éle tem ben: mi vel nem lát tam ma gam előtt pers pek tí vát, 1970-ben fe le sé gem mel disszi dál tunk. Egy éves ve gyész mér nö ki mun ka után si ker rel je lent kez tem a Mün che ni Film mű vé sze ti Fő is ko lá ra, ren de zői sza kon vé gez tem. Fő is ko lás éve im alatt egy ame ri kai Ful bright-ösz tön díj jal Né met or szág ból el ső ként a hol ly woo di Ame ri kai Film in té zet ben ta nul hat tam. Év ti ze de kig mint író-ren de zőszer kesz tő és pro du cer dol goz tam a te le ví zi ós és film szak má ban szep tem be ré ben, ép pen a szü le tés na po mon, In do né zi á ban, Lom bok szi ge tén for ga tás köz ben re pü lő bal eset ért. Mind annyi an túl él tük a ka taszt ró fát, de há rom év le for ga tott mun ká ja a tűz mar ta lé ka lett. A fil me zést ez után ab ba hagy tam, és dip lo má ci ai pá lyá ra tér tem. De nem so ká ig bír tam ka me ra nél kül, így ami kor be gyó gyul tak a se bek, is mét vissza tér tem a film hez. Al ko tá sa im mal a ma gyar ság ja vát szol gál tam, mert a név kö te lez Mi lyen volt Ra vasz Lász ló mint pa ter fa mi li as? Er ről leg töb bet uno kái tud ná nak me sél ni, hi szen gyak ran vol tak ná la. Ők csak Ta tá nak szó lí tot ták. Fel tűnt, mi lyen ter mé sze tes ség gel, ta lán egy kis tisz te let len ség gel is be szél nek ve le a fi a ta lab bak. Nem vet te zo kon, mert olyan nagy for má tu mú em ber volt, hogy a ki csiny sé gek re nem iga zán adott. Va ló szí nű leg az uno ká i ban is meg volt az em lí tett vé de ke zés a hí res egyé ni ség gel szem ben. No ha egy rend kí vül sze rény, sok szor alá za tos em ber ké pe is él ró la ben nem, szá mom ra még is te kin télyt pa ran cso ló, min den hely zet ben je len lé vő fel sőbb lény, úgy ne ve zett Über Va ter volt. Ön nek mi lyen sze mé lyes em lé kei van nak a nagy bá csi ról? Na gyon sze ret tem. Ő ke resz telt meg a kö ze li, To roc kó té ri temp lom ban. Ami kor Bu da pest ről ki til tot ták, Le ány fa lun ta lál koz tunk gyak rab - ban. Mert hogy a Du na men ti te le pü lé sen la kott, szem ben Mó ricz Zsig - mond dal, aki vel na gyon tisz tel ték egy mást. Itt is halt meg 1975 au gusz tu sá ban. Sze mé lyes em lék ként sok ked ves ké pet őr zök ró la. Fi a tal ko rom ban gyak ran ki jár tam hoz zá, cso dál tam, ta lán ki is hasz nál tam rend kí vü li tu dá sát. Igen nagy mű velt sé ge volt, s pél dá ul töb bek kö zött ő ér tet te meg ve lem Kaf ka vi lá gát. Na gyon sze ret te a nagy írót, sé ta köz ben szá mos mű vé re hív ta fel a fi gyel me met. Most is lá tom ma gam előtt, ahogy az Át - vál to zás bo gár mo tí vu má ról be szél. Há zas ság kö té sem előtt is fel ke res tem, és be mu tat tam ne ki jö ven dő be li met. Emig rá lá sunk előtt is mét meg lá to gat tam La ci bá csit, ál dá sát kér ve. Ek kor már a nyolc van nyol ca dik évé ben volt, és mint egy öreg pró fé ta be szélt ve lem. Ke ve set kér de zett, de min dent meg ér tett. Ho gyan lát ja az az óta el telt idő táv la tá ból Ra vasz Lász ló mun kás sá gát? Az élet mű ve alig mér he tő fel. Szé les lá tó kö rű em ber volt, ki ter jedt is me ret sé gi kör rel. Fi gye lem re mél tó élet utat járt be, már fi a ta lon püs pök he lyet tes lett. Ta ní tott a ko lozs vá ri re for má tus teo ló gi án is, fi lo zó fus ként is ne vet szer zett ma gá nak, ké sőbb a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia al el nö ke ként te vé keny ke de tett. Hor thy Mik lós lel ki gon do zó ja ként a ma gyar po li ti ka egé szé re rá lá tott. Eb ben a lég rit ka tér ben na gyon ne héz volt meg ma rad ni fedd he tet len ke resz tény nek: az igaz ság sze re tet a vé ré ben volt, szol gál ta az egy há zat, de a po li ti ka is meg érin tet te. Az erő sen ka to li kus Ma gyar or szág kor mány zó ja re for má tus e fe le más vi lág ban a püs pök min de nek előtt egy ház po li ti kus volt. Be fo lyá sá val se gít het te a re for má tus egy há zat, erő sít het te az is ko la rend szert, gyü le ke zet ala pí tás, temp lom épí tés fű ző dik a ne vé hez. Sok pénz fe lett dönt he tett, de min dig tisz ta ke zű ma radt, nem le he tett meg ven ni. Na gyon nyi tott, az új ra min dig kész em ber ként jel le mez he tem. Ő volt az el ső rá di ós ige hir de tő, az éte ren át szál ló pré di ká ci ói igen nép sze rű nek bi zo nyul tak. Az egész or szág hall gat ta, ta lán en nek is kö szön het te Ra vasz az is mert sé gét és nép sze rű sé gét, nem csak Ma gyar or szá gon, ha nem Eu ró pá ban és más kon ti nen se ken is. Ugyan meg ma rad tak a val lo má sai, em lé ke zé sei, de az iga zi Ra vasz Lász ló-port ré meg raj zo lá sa még vá rat ma gá ra. A zsi dó ság hoz fű ző dő vi szo nya vi szont el lent mon dá sos Az ő kü lö nös egyé ni sé ge a zsi dó ság hoz fű ző dő vi szo nyá ban is tük rö ző dik. Az el ső zsi dó tör vény nagy kom men tá to ra volt, er re az er dé lyi zsi dó be ván dor lás ról szó ló, sok szor em le ge tett la vór és a tin ta vagy a kád és a tin ta ha son la ta i ból kö vet kez tet he tünk. No ha az el ső jog sza bályt meg sza vaz ta, ké sőbb erős két sé gei tá mad tak: el ju tott a nem ze ti drá ma fel is me ré sé hez. Sze nes Sán dor Be fe je zet len múlt cí mű köny vé ben is em lí ti és csa lá di el be szé lés ből is tud juk, mi lyen krí zis ben, tes ti be teg ség ben él te át a né met meg szál lást és a zsi dók de por tá lá sát. A Jó Pász tor Bi zott ság ala pí tó ja ként zsi dó men tő mun ká já val se gí tet te a rá szo rul ta kat. A csa lád ban gyak ran szó ba ke rül tek 1938-ban mon dott Ravasz Ákos sza vai: amennyi ben Ma gyar or szág a Szov jet uni ó val még is há bo rú ba lép ne, ak kor el ke rül he tet len lesz ha zánk orosz meg szál lá sa. Pro fe ti kus em ber volt, s ezt va la mi lyen mó don a zsi dó ság is érez te és tud ta. No ha szen ve dé lye sen, ket tős ér zés sel áll tak e név hez, az ő fe jét nem kö ve tel ték, nem ke rült bör tön be. Bu da pest ről ki til tot ták, s az igét sem hir det het te, de Rá ko si a kor lá to zott sza bad sá gát meg hagy ta. A zsi dó ság ma is így te kint Ra - vasz egy ko ri sze re pé re? Né hány köz vet len em lé kem mel tu dok vá la szol ni. Egy szer, még a ki lenc ve nes évek ben, az Or szá gos Rab bi kép ző In té zet be kap tam meg hí vást. A te rem vé gé ben fog lal tam he lyet. Ami kor Sche i ber Sán dor pro fesszor va la hogy meg tud ta, hogy egy Ra vasz ro kon van a te rem ben, szé les gesz tus sal, han gos szó val hí vott ma ga mel lé. Jól le het szá mos no ta bi li tás vett részt a ta lál ko zón, a töb bi ek cso dál ko zá sá ra a pro fesszor még is ve lem be szél ge tett a leg töb bet. A dia ló gu sok ál ta lá ban úgy kez dőd nek: Ra vasz Lász ló és a zsi dó tör vé nyek, s az el ső tör vény meg sza va zá sa mi att ter mé sze te sen jön a szem re há nyás. Egy má sik pél da: 1972 de cem be ré ben film fő is ko lás ként nyer tem egy pá lyá za tot, s vá laszt hat tam, ho va men jek tu dó sí ta ni a né met kül po li ti kai ma ga zin szá má ra. Iz ra el volt a leg messzebb, így a kö zel-ke le ti or szág ba kül det tem ki ma gam. Az el ső négy em ber, aki vel Iz ra el ben ta lál koz tam, mind tu dott ma gya rul. Éj sza ka ér kez tem, a por tás a szál lo dá ban hossza san ta nul má nyoz ta az út le ve le met. Rám né zett, és meg kér dez te, hogy tu dok-e még ma gya rul, mert ő is szép ha zánk ból szár ma zik. A má sik há rom mal, akik szin tén be szél ték a nyel vün ket, más nap dé lig akad tam össze. Asszisz ten sem a né met te le ví zi ó tól, No e mi Ben Na tan szin tén ér dek lő dött ma gyar tu dá som fe lől, az új ság árus nál ugyan csak hal - lot ták, hogy ma gya rul be szé lünk Rö vid be szél ge té sek után ki de rült, hogy mind annyi an is mer ték a Ra vasz Lász ló ne vet. Meg kell itt je gyez nem, hogy új don sült is me rő se im mind Er dély ből te le pül tek ki. A test vér egy há zak kal mi lyen volt a püs pök kap cso la ta? Po zí ci ó já nak meg fe le lő en a ka to li kus egy ház ból el ső sor ban Se ré di Jusz ti ni án her ceg prí más sal és Pro - hász ka püs pök kel volt jó vi szony ban. Ter mé sze te sen ké sőbb Mind szenty Jó zsef fel is be csül ték egy mást. Or dass La jos evan gé li kus püs pök höz is ben ső sé ges kap cso lat fűz te. Mint gye rek em lék szem az 1956-os be szé de ik re: a for ra da lom nap ja i ban elő ször Mind szenty szó lalt meg, majd Ra vasz Lász ló be szélt a rá di ó ban. Nagy volt a kü lönb ség mon da ni va ló juk kö zött, a re for má tus fő pap ke vés bé az ak tu á lis po li ti ká ból, in kább a bib li ai igaz sá gok ból in dult ki után hagy ták dol goz ni, vagy raj ta ma radt a bil log? Pa sa ré ten, a To roc kó ut cá ban lak tam, kö ze lünk ben volt a To roc kó té ri re for má tus temp lom. Nagy bá tyám, Joó Sán dor szol gált itt lel kész ként. Ép pen ná la vol tam, ami kor egy nagy Pobe da au tó ka nya ro dott a temp lom elé. Ra vasz Lász ló szállt ki be lő le. Is ten tisz te le tet tar tott, ugyan is vissza vá lasz tot ták a zsi nat lel ké szi el nö ké nek, il let ve du na mel lé ki püs pök nek. A kom mu niz mus Ja nus-ar cát mu tat ja, hogy nagy bá tyá mat 1957 ta va szá ig hagy ták dol goz ni, vi szont Joó Sán dort be bör tö nöz ték. A nagy te het sé gű ige hir de tő nek egyet len bű ne volt: hogy a püs pö köt be en ged te az Is ten há zá ba pré di kál ni, és nagy bá tyám őt te kin tet te szel le mi utód já nak. Jó ma gam és so kan má sok vi szont őrá né zünk fel az idő táv la tá ból. Több ször gon do lok ma gam is Ra vasz Lász ló ra. A ve le szem be ni if jú ko ri lá za dá som már a múl té, meg bé kél tem, és büsz ke va gyok ne vé re, a ter hes örök ség re. g CsEr mák Zol tán

11 Evangélikus Élet élő víz szeptember 30. f 11 Ilyen kor, szep tem ber ben fel tű nő en sok le haj tott fe jű kis gye re ket lá tok, ami az tán eszem be jut tat ja Mó ra Fe renc Szep tem be ri em lék cí mű no vel lá ját. Az írás fő hő se a má so di kos gim na zis ta kis fiú, aki a csa lád sze gény sé ge mi att nem jár hat is ko lá ba, ám tu dás szom ja mi att az ab la kon kí vül hall ga tó zik la tin órán. Ami kor Eysz rich ta nár úr meg kér de zi a di á kok tól, hogy ma gya rul mi ként le het ne leg job ban vissza ad ni az Unus es De us mon da tot, ak kor sor ra han goz nak el a tö ké let len for dí tá si kí sér le tek. Egy vagy Is ten. No, nem egé szen. Mi cso da szó rend ez? Nagy Má tyás ész be ka pott. Vagy is hogy: egy Is ten vagy Megint a ta nár úr hang ját hal lot tam: Nem, nem. Nem ér zi tek, hogy a la tin ban va la hogy több van? A kint fü le lő kis fiú a gyer mek Mó ra Fe renc ezek után már nem tud ja ma gá ba foj ta ni sa ját meg ol dá sát, és ka la pá ló szív vel, az iz ga lom ba be le szé dül ve be ki ált ja az ab la kon: Egye dül te Szep tem ber kö ze pén évek óta is mét lő dő sor min ta ként je le nik meg az éle tem ben a hit ok ta tás. Ennyi év alatt sok min den meg tör té nik az em ber rel volt már óri á si, har minc fős óvo dás cso por tom és két-há rom fős kis csa pa tom is. Volt csu pa lány, idén pe dig új ki hí vás ként meg kap tam a csu pa fiú vál to za tot. A sok bar ká cso lós, ének lős, vi rág gyűj tős, sze líd fog lal ko zás után itt van új ra a nagy csa ták és hős tet tek fel idé zé sé nek ide je. Ha ed dig Esz ter, An na és Sá ra ve zet ték a nép sze rű sé gi lis tát, most is mét az él re ke rül het Sám son, Jó zsué és Dá vid. Öröm mel vá rom az idén rám bí zot ta kat, és nagy vá ra ko zás sal né zek Is ten re, hogy va jon mi jót ké szí tett ne künk er re a tan év re. És per sze akar va-aka rat la nul fel idé ződ nek ar cok, sor sok a ré gi idők ből. Jó né hány év vel ez előt ti fiú több sé gű hit tan cso por tunk egyik jel leg ze tes alak ja volt Bar nus. Nem is gon dol tam, hogy hoz zánk írat ják. Nem ná lunk ke resz tel ték, nem is igen volt kap cso la tunk az előtt, de Bar nus va la hogy mégis ki néz he tett ma gá nak, mert az el ső órán ő is ott fe szí tett a sor ban az ovi ból már jól is mert ré gi ta nít vá nya im kö zött. Nagy fe ke te sze me hun cu tul csil lo gott, és ahány szor a pa dok kö zött jár va meg si mo gat tam a fe jét, min dig há lás mo sollyal si mult a te nye rem be. Meg sze ret tük egy mást, jól el csa táz gat tunk az órá kon. Har col tunk mi fi lisz te u sok kal és am mó ni ak kal, győz tünk Ge de on és Dá vid ol da lán az Úr ral, szó val szé pen telt a tan év, és re mény ked tem, hogy szé pen te le get nek a szí vek-fe jek is jó üze ne tek kel. Már ta va szo dott, ami kor az Új szö - vet ség ről szól va ko mo lyabb for du lat ra szán tam el ma gam. Az élő víz ről akar tam be szél ni, amely ugye azért elég el vont fo ga lom, hát csel hez fo lya mod tam. Van egy olyan nö vény ke, amely a si va tag ban csont szá raz zá tö pö röd ve vé sze li át a víz te len hó na po kat, éve ket, de ha el jön a vár va várt eső, azon nal ki zöl dül, élet re kel, cso dás vi rág gá bom lik. Je ri kó ró zsá ja a ne ve. Ezt vit tem be a kis csa pat nak. Néz zé tek csak, ta po gas sá tok meg, él ez a nö vény? ad tam a ke zük be a gom bóc cá szik kadt kis cso mót. A gye re kek a fe jü ket ráz ták. Nem, va ló ban nem lát szik ben ne élet nek sem mi je le. És most be tesszük a víz be, meg is ön töz zük, lás suk, mi tör té nik ve le! ad tam ki a pa ran csot. A kis csa pat száj tát va fi gyelt. A töp pedt szá ra dék, amint vi zet ért, azon nal moz go lód ni kez dett. Ha - Ilyen kor, szep tem ber ben vagy az Is ten! A sze gény sé get le győ ző tu dás szom jat ér zék le te sen be mu ta tó no vel lát ez zel a mon dat tal zár ja Mó ra: min dig te le szi vár ko dik könnyel a sze mem, ha szep tem ber ben le haj tott fe jű kis gye re ke ket lá tok E szep tem be ri em lék nyo mán két kér dést fo gal ma zok meg ma gam ban. Az el ső: lé te zik-e ma is tisz tes sze gény ség? Van nak-e olyan kol dus sors ra ju tot tak, mély sze gény ség ben élők, akik fel akar nak ka pasz kod ni, és a pa ra di csom ból ki űzött Ádám ként vissza akar nak jut ni az éden be, ahon nan ki űzet tek? Áb rá zol ha tó-e még ilyen, szin te idil li mó don a sze gény ség vagy a nyo mor már csak ag resszív vé és amo rá lis sá te szi az em bert? A má sik kér dé sem: van nak-e köz tünk ilyen Eysz rich ta nár urak, akik va ló ban egy szer re akar nak ok tat ni és ne vel ni? Akik az Unus es De us mon da tot ta nít ják di ák ja ik nak? Akik nem csak szak ma i lag ki vá ló ak, de jó lel kű ek is? Ami kor ugyan is Mó ra la tin ta ná ra meg hal lot ta a he lyes for dí tást ( Egye dül te vagy az Is ten ), ak - Jerikó rózsája lott nak hitt ága-bo ga kun ko ro dott, nyúj tóz ko dott, és élénk zöld dé vált. A víz, lát já tok, mi lyen cso dát tett Je ri kó ró zsá já val? Jé zus azt mond ja, ilyen a lel künk nek az a víz, amit ő ad. Örök élet re buz gó víz for rá sá vá lesz ben ne. Fel üdí ti, élet re kel ti. Foly tat tam vol na még, de nem lett vol na ér tel me. Nem kel let tek sza vak, ezt a cso dát úgy sem le he tett vol na fe lül múl ni. Csak áll tunk a vi rág kö rül, amely most már ott pom pá zott tel jes dí szé ben, zöl den és élőn. Csend ben vol tunk, áhí ta tos, lük te tő csend ben. Az tán el múlt az a tan év, és múlt az idő meg ál lít ha tat la nul. Bar nus kám nagy fiú lett, af fé le prob lé más ka masz, fé kez he tet len és ön tör vé nyű. Van, ami kor ki kell vár ni, míg ki forr nak a dol gok. De Bar nus saj nos tü rel met len volt Egy va sár nap sok év vel ké sőbb az is ten tisz te let kö ze pén el hall ga tott az or go na, és el aludt az összes lám pa. Elő for dul oly kor áram szü net a fa lunk ban, de ez va la mi der mesz tő volt. Bal jós és vil lám csa pás sze rű. Min den ki nyug ta la nul né zett kör be, rosszat sej tet tünk töb ben is, lát tam a te kin te tek ből. Az tán per sze új ra lett áram, csak az a rossz ér zés okoz ta kis kar co lás ma radt a lel künk ben. És men tők hang ja si kí tott a va sár nap dél előt ti bé kés csen des ség be, majd egy he li kop ter sü ví tett el egé szen kö zel, ha tal mas sze le tép teszag gat ta a fá kat. Az tán új ra csend, de már nem az a bé kés, in kább va la mi olyan, mint ami kor az em ber ijed ten la pul a sö tét ben, és fi gye li, vár ja a za jo kat, mert fél at tól, ami ről még nem is tud, csak sej ti, hogy baj van. Dél re min den fé le plety kák ke ring tek. Egy más nak el lent mon dó hí rek, egy volt csak kö zös ben nük: hogy Bar nus va la mi vi ta so rán düh be gu rult, és fel má szott a nagy fe szült sé gű ve ze ték hez a póz ná ra. Hogy mi ként ju tott le, azt sen ki sem tud ta biz to san. Mi re ennyit meg tud tam, már több kü lön bö ző fe le ke ze tű ke resz tény ba rá tunk is ott gyü le ke zett a fa lu ban, mind annyi an együtt imád koz tunk Bar nus éle té ért. Ti zen hét éves volt, nem le het ez a vé ge. Sír va és ök löt ráz va ost ro mol tuk az eget, és új ra meg új ra pró bál tuk át ad ni Is ten nek a dön tés jo gát, hisz ő biz to san a leg job bat akar ja, de is mét csak oda ju tot tunk, hogy nem és nem, Bar nus nem hal hat be le kor öl ben vit te be a gyer me ket az is ko lá ba, és töb bet az után so se kér tek tan dí jat a csa lád tól. Bár ilyen kor szep tem ber ben fel tű nő en sok le haj tott fe jű kis gye re ket lá tok, hi szem, hogy mind két kér dés re le het igen nel fe lel ni. Min den rossz ta pasz ta la tunk el le né re be szél he tünk tisz tes sze gény ség ről, és is me rünk olya no kat, akik le ha jol nak a mély ség be zu han ta kért. Tö re ked nünk kell a ki ál tó el len té tek ki egyen lí té sé re, a nyo mor eny hí té sé re, de a fő kér dés min den eset ben az Is ten nel va ló vi szony ren de zett sé ge. Él het va la ki gaz dag ság ban hit nél kül vagy sze gény ség ben, Is ten be ka pasz kod va. Ezért vizs gá zunk va la mennyi en nap ról nap ra, hogy az Unus es De us mon da tot tud juk-e he lye sen for dí ta ni: Egye dül te vagy az Is ten! g Fa bi ny Ta más El hang zott a Kos suth rá dió Va sár na - pi új ság cí mű mű so rá ban szep - tem ber 16-án eb be az os to ba ka land ba. Harc volt ez, va ló sá gos küsz kö dés, ve rí té kes és el ke se re dett mun ka. Az órák ván szo rog tak, olyan so ká ra jött csak va la mi hír A mű tő ben van, al tat ják, még min dig sem mi vál to zás. Vé gül es te: am pu tál ták mind két lá bát, így ta lán túl éli. Más nap a fa lu vi dám reg ge li za jai is hal kab bak vol tak, az em be rek le haj tott fej jel jár tak, mind egyi künk nek fáj da lom, iszo nyat és szé gyen töl töt te meg a lel két: va jon mit ron tot tunk el, hogy ez a kaj la gye rek idá ig ju tott? Vé gül a pont a mon dat vé gén: túl éli, ha el fo gad ja a hely ze tét, és akar to vább él ni. És töb bé már alig vol tak jó hí rek, mert nem akart. Tom bolt és üvöl tött, dü hön gött és csap ko dott, és le esett az ágy ról zo kog va, az tán csak fe küdt csu kott szem mel, moz du lat la nul, és nem re a gált sem mi re. Ezt me sél ték a szü lei, és mi te he tet le nül bá mul tunk ma gunk elé csön des imá in kat mor zsol gat va. Is te nem, ki tud ja, mi is a jó ne ki? Én már sem mit nem tu dok. Az tán nagy so ká ra még is csak fel de ren gett egy kis fény. Csak annyi: ma ki nyi tot ta a sze mét, meg szó lalt, már evett pár ka nál jog hur tot. A do log el dőlt, Bar nus él ni fog, lá bak nél kül fog él ni. Né hány hét után ha za hoz hat ták. Még ügyet le nül mo cor gott a to ló ko csi ban, ha mar el fá radt, csak az ud va ru kon le ve gőz ge tett. A láb cson kok lát vá nyát ne künk is ne héz volt meg szok ni és nem meg bá mul ni. De nagy so ká ra mégis meg-meg je lent az ut cán új ra. Nagy fe ke te sze mé ben ott buj kált egy kis szo mo rú ság, a hang ja csön de sebb lett, de új ra ő volt még is, vi tat ha tat la nul. Ha ta lál koz tunk, min dig kö szön tünk, de nem tud tam, mit mond hat nék ne ki. Ugyan ki tud itt oko sat mon da ni? Vé gül ő szó lí tott meg. Ti mi né ni! Meg van még ma gá nak az a Je ri kó ró zsá ja? kér dez te. Meg van bó lo gat tam csöp pet el mo so lyod va a kö zös em lék től. És hasz nál ja hit tan órá kon? né zett a sze mem be ko mo lyan. Nem is tu dom, va la hogy nem ke rült mos ta ná ban elő té to váz tam. Nagy fe ke te sze mé ben meg csil lant va la mi ned ves ség. Szé gyen lő sen haj tot ta le a fe jét. A ke zé re tet tem a ke zem. Azt hit tem, el sze ret né kér ni a ró zsát. Már ép pen fel akar tam aján la ni ne ki, ami kor új ra rám né zett, és az aj kát ha rap dál va azt mond ta: Hát csak hasz nál ja! Hasz nál ja! És to vább gu rult a ke re kes szé ké vel. Bar nus, hasz nál ni fo gom! Ígé rem! g Fül ler Tí mea Ahónapigéje Jó az Úr a ben ne re mény ke dők höz, a hoz zá fo lya mo dók hoz (JSir 3,25) Je re mi ás ta lán a leg ne he zebb sor sú pró fé ta volt. So kat szen ve dett azért, mert hű sé ges volt az Úr hoz, és vi lá go san tol má csol ta Is ten igé jét min den ki nek. De hát mi ért ilyen si ral ma kat mon dott, mi ért az íté let ről, pusz tu lás ról be szélt? Mert ne ki ez volt az üze ne te. Mert Iz rá el már annyi ra meg ke mé nye dett, hogy csak az íté le tet le he tett hir det ni ne ki. Per sze még ak kor is ben ne volt az, hogy hát ha meg tér nek bű nös és go nosz út ja ik ról, az Is ten-nél kü li ség hi á ba va ló sá gá ból. Íme, most mi lyen vi gasz ta ló és bá to rí tó sza va kat hal lunk a pró fé ta aj ká ról! Csak az a baj, hogy hall ga tói nem hall ják meg az üze ne tet, vagy ha meg hall ják, sér tés nek és el le nük szó ló tá ma dás nak ve szik. Te lá tod-e, hogy jo go san ítél az Is ten? Ész re ve szed-e, hogy még ak kor is kö nyö rül ni és se gí te ni akar? És: hi szed-e, bí zol-e ab ban, hogy ami kor nem lá tod a jö ven dőt vi lá go san, ő ak kor is a ja va dat mun kál ja? Bíz hatsz ben ne, hisz ő a leg ha tal ma sabb, az Is ten. Még sem ke gyet len zsar nok, ha nem sze ret. Mert akit sze ret az Úr, meg dor gál ja, meg os to - roz pe dig min den kit, akit fi á vá fo - gad. (Zsid 12,5 8) És Is ten szol gá já nak időn ként nem sze re tem dol go kat is kell hir det nie. Is te nünk a ne héz sé gek kel is tisz to gat ja, pró bá ra te szi, erő sí ti éle tün ket. Ezért hang zik Je re mi ás biz ta tá sa min den kor em be re szá má ra, szá mod ra is: bízz az Úr ban, és re mény - HETiÚTrAvAló Az a győ ze lem, amely le győz te a vi - lá got, a mi hi tünk. (1Jn 5,4) kedj ígé re te i ben. Hi szen az ő ígé re te nem pusz ta szó a jö vő ről, ha nem olyan biz tos va ló ság, amely még nem tör tént meg de meg fog tör tén ni bi zo nyo san. Ezért ol va sunk igét, és tu dunk be le ka pasz kod ni Is ten élő sza vá ba, ami kor az meg ele ve ne dik, és ép pen ne künk szól, a mi ak tu á lis hely ze tünk ben mu tat utat. Nagy ki vált ság ez is. Ez is a fi ú sá gunk hoz tar to zik. Je gyezd meg te hát: nem Jó is te nünk van, aki majd va la hogy min den kit meg se gít, egész a mennyig, ha nem jó Is te nünk. Az az tu da to san bí zunk ben ne, és vall juk, hogy ő jó. És lát juk az egyet len föl té telt, amely ről Je re mi ás is be szél: ben ne re mény kedj, ben ne bíz zál tel jes szí ved ből. Hi szen mi az Úr Jé zus el jö ve te le óta még töb bet tu dunk sze re te té ről és ke gyel mé ről. Ahogy Pé ter apos tol is lát ta a po gá nyok ból lett hí vők és a zsi dó val lá so sok ból lett, de a tör vényt ne he zen el hagy ni tu dó zsi dók éle té ben: Az Úr Jé zus Krisz - tus ke gyel me ál tal hisszük, hogy meg tar ta tunk, mi kép pen ők is. (Ap - Csel 15,11) Je re mi á si hely zet van ma is. Egy re na gyobb a go nosz ság. Egy re töb ben akar nak bár mi fé le mér ték nél kül él ni. A sza bad ság sza ba dos ság gá vál to zott. De hát a szív be be le van ír va Is ten aka ra ta, az, hogy mi a he lyes, és mi a rossz (Róm 1,20 32). Ha pe dig a jót el vet jük, ak kor mi ma rad? g Széll Bul csú Szent há rom ság ün ne pe után a 17. hé ten az Út mu ta tó reg ge li és he ti igéi az egy ház egy sé gé ről, a hit győ zel mé ről és az an gya lok szol gá la tá ról ad nak ta ní tást (Mi hály ark an gyal em lék nap ját kö ve tő en). Krisz tus ban egy az egy ház. Ő Is ten szét szó ró dott né pét sze re tet ben egye sí ti. Egy az Is ten, egy a köz ben já ró is Is ten és az em be rek kö zött: az em ber Krisz tus Jé zus, aki ön ma gát ad ta vált sá gul min den ki ért. (1Tim 2,5.6; LK) Ímé, mily jó és mily nagy gyö nyö rű ség / Az atya fi ak közt az egye nes ség (GyLK 765) A ká na á ni asszony alá za tos, ki tar tó és bá tor hi te még Jé zust is meg győz te: Asszony, nagy a te hi ted, le gyen úgy, amint kí vá nod! (Mt 15,28); s lá nyát nem gyö tör te to vább a go nosz lé lek, mert Nincs kü lönb ség zsi dó és gö rög kö zött, mert min den ki nek ugyan az az Ura, és ő bő ke zű min den ki hez, aki se gít sé gül hív ja (lásd Jó el 3,5). S Pál meg vá la szol ja a sa ját kér dé sét De ho gyan hív ják se gít sé gül azt, aki ben nem hisz nek? is: A hit te hát hal lás ból van, a hal lás pe dig a Krisz tus be szé de ál tal. (Róm 10, ) Az öröm hír e vi lág vé ge ze té ig hir det te tik. És Já nos lát hat ta, hogy egy má sik an gyal re pül az ég kö ze pén: az örök evan gé li um volt ná la, és hir det te azok - nak, akik a föl dön lak nak (Jel 14,6). Is ten nél igen ér té ke sek az egy ügyű ki csi nyek; mi se ves sük meg őket, ezért Jé zus ne künk is mond ja, hogy an - gya la ik min den kor lát ják a menny ben az én mennyei Atyám ar cát, és a ti mennyei Atyá tok sem akar ja, hogy el vesszen egy is e ki csi nyek kö zül (Mt 18,10.14). Pé ter így sza ba dult ki: És íme, az Úr an gya la oda lé pett hoz zá, és vi lá gos ság tá madt a cel lá ban Majd val lott: Most tu dom iga zán, hogy az Úr el küld te az ő an gya lát, és ki men tett en gem (Ap Csel 12,7.11) A vi ha ros ten ge ren ha józ va Pál is meg ta pasz tal ta Is ten sza ba dí tó ha tal mát, amint ő hír nö ké vel üzen te: ma éj jel elém állt an nak az Is ten nek az an gya la, akié va gyok, és aki nek szol gá lok. Ez azt mond ta: Ne félj, Pál, ne ked a csá - szár elé kell áll nod Én hi szek az Is ten nek. (Ap Csel 27,23 25) De kik is az an gya lok? (A vá laszt lásd Zsid 1,14.) Ezért bát ran kér(het)jük re for má to runk sza va i val: Szent an gya lod le gyen ve lem! Ám el fo ga tá sa kor Jé zus ezt nem kér te: gon do lod, hogy nem kér het ném meg Atyá mat, hogy ad - jon mel lém most ti zen két se reg an gyal nál is töb bet? (Mt 26,53) Egyet len an gyal is elég lett vol na, hogy meg véd je Krisz tust az egész vi lág gal szem ben. De mi mó don tel je sed né nek be ak kor az Írá sok? Lám, te hát ez az oka Krisz tus szen ve dé sé nek; Is ten akar ta így, jó tet szé sé ből. (Lu ther) Pé ter azt is át él te, hogy nem az Úr an gya la, ha nem ma ga az Úr áll őrt az is ten fé lők mel lett, és meg men ti őket (Zsolt 34,8). Mi kor a ten ge ren jár va süllyed ni kez dett, Jé zus meg ra gad ta, meg men tet te, meg kér dez te: Ki csiny hi tű, mi - ért ké tel ked tél? Az egy ház ha jó já ban lé vők ma mi is hit tel vall juk: Va ló - ban Is ten Fia vagy! (Mt 14,31.33) El jössz! Ígér ted! / S ak kor a te né ped / Fel vi szed, Jé zus, oda, ahol té ged / An gya lok, szen tek ka rá ban di csér het! / Di csér jük Is tent! (EÉ 52,6) g Ga rai And rás

12 12 e szeptember 30. ifjúsági oldal Evangélikus Élet pal ac k p osta Merrerendeltemenned? Töb bé ne le gyünk kis ko rú ak, akik min den fé le ta ní tás sze lé ben ide-oda há nyód nak és sod ród - nak az em be rek csa lá sá tól, tév út ra csá bí tó ra vasz sá gá tól; ha nem az igaz ság hoz ra gasz kod - va nö ve ked jünk fel sze re tet ben min de nes től őhoz zá, aki a fej, a Krisz tus. (Ef 4,14 15) Gyer mek kor, fel nőtt kor. Kis kor, nagy kor. Ta nu lás, pá lya vá lasz tás, hi va tás, kül de tés. A ré gi kér dés: mi le szel, ha nagy le szel? Tűz ol tó? Ka to na? Ju hász? Ezen tű nő dünk gyer mek ko runk ban. A bá tyám pél dá ul min dig tud ta, én csak nagy so ká ra jöt tem rá. Ta nít vá nya i mat is sok szor kér de zem, plá ne az idő seb be ket, így a tan év ele jén, a ké sőb bi to vább ta nu lás irá nyát már nagy já ból elő re jel ző fa kul tá ció vá lasz tá sok nap ja i ban: tud já tok-e már, hogy a gim ná zi um után mer re, ho gyan to vább? Ki kris tá lyo so dott-e va la mi a nyár so rán? Ezek az évek a nyug ta lan út-, hely- és kül de tés ke re sés évei. Sok szor még fő is ko lai, egye te mi éve ink alatt is ide-oda há nyó dunk és sod ró dunk, nem egy szer tév utak ra. A szám ta lan le he tő ség kö zül ne héz vá lasz ta nunk. Me lyik is ko la és szak ko moly, me lyik ko moly ta lan? Me lyik mö gött van va ló di tar ta lom, és me lyik nem több agya fúrt blöff nél: szép csen gé se, jó hang zá sa mö gött csak a nagy sem mi? Hall gas sunk-e apánk, anyánk ta ná csá ra? Ami nagy apánk nak, apánk nak ment, megy-e ne künk is? Vi gyük-e to vább a csa lá di ha gyo mányt? Vagy tán épp az a tév út, ha nem visszük to vább? Jó-e ne künk is az, ami a töb bi ek nek jó? Van-e ér tel me a dip lo ma hal mo zás nak? Mé lyít sük el tu dá sun kat, vagy in kább a több te rü let re rá lát ni se gí tő, fel szí ne sebb is me re te in ket szé le sít sük? De sok, de ne héz kér dés! A leg fon to sab bak még így is hát ra van nak: Bol dog és elé ge dett em be rek len nénk-e azon az úton, ame lyet vá lasz tunk? Szink ron ban len né nek-e az Úr is ten éle tünk re vo nat ko zó ter vé vel a ter ve ink, cél ja ink? Mi ről lát juk ezt, ha igen, s mi ről, ha nem? So kat em le ge tem e kér dés ben Ba bits Szim - bo lu mok cí mű ver sét min den vá gyad az Mi u tán a vén asszo nyok nya ra is le cseng, és egy re több ször kö dö sek a haj na lok, szür kék a nap pa lok, és eső sek az es ték, ta lán te is több ször ve szel köny vet a ke zed be. Ez út tal vi szont ar ra biz ta tunk, hogy az is ko lá ban is meg is mert klasszi ku sok kal ne csak az ol va só fo te led ben ül ve, ha nem a szín há zak ban is is mer kedj! Bu da pes ten a Nem zeti Szín ház Vö rös mar ty Mi hály cso da vi lág ba ka la u zo ló mű vét, a Cson gor és Tün dét tűz te mű so rá ra (képünkön). Már ön ma gá ban a tör té net is te le van el lent mon dás sal. Ahogy a da rab szi nop szi sá ban ol vas suk: ko ra beli pony va, zseb ben el fé rő lo ve sto ry, amely a leg ősibb, leg mé lyebb nép me sei mo tí vu mok ból épít ke zik. Eb ből fa ra gott a köl tő óri ás iga zi klasszi kust. A köz pon ti kér dés is el lent mon dás: be tel je sed het-e egy em ber és egy tün dér lány sze rel me? Ezt a me sét ad ja to vább a Nem ze ti Szín ház tár su la ta ne künk, 21. szá za di né zők nek 21. szá za di szín há zi esz kö zök kel. A te át rum sze rint az elő adás iga zi ki hí vás lesz a szí né szek nek, és rit kán lá tott szín há zi cse me ge a kö zön ség nek. Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit A pre mi ert ok tó ber 6-án tart ják a szín ház Gob bi Hil da Szín pa dán, majd ok tó ber ben még négy szer gör dül fel a füg göny a Vö rös mar ty-mű előtt. A 19. szá zad má sik köl tő óri á sá nak, Pe tő fi Sán dor nak talán leg is mer tebb műve a Já nos vi - téz, amely ből Ka csóh Pong rác írt dal já té kot. A mű már az ős be mu ta tón óri á si si kert ara tott, és egy más után száz hat van öt ször ját szot ták, ami egye dül ál ló volt a ko ra beli szín há zi élet ben. A ze nés já ték kot tá já ból fél mil lió pél dányt ad tak el. Ha úgy dön tesz, hogy je gyet vál tasz a Pé csi Nem ze ti Szín ház elő adá sá ra, ne le pődj meg, ha a da rab zá ró ré sze nem lesz azo nos az ál ta lá nos is ko lá ban meg is mert tör té net tel. Ba ko - nyi Ká roly, a lib ret tó szer ző je ugyan is más be fe je zést adott Jan csi és Ilus ka sze rel mé nek. Hogy a ro mánc a szín pa don Is ten sza va ben ned / mu tat va, hogy mer re ren del te men ned és az ön is me ret fon tos sá gát. Von zal ma ink, haj la ma ink, hú zá sa ink, ügyes sé günk, te het sé günk bi zo nyos tan tár gyak, té mák, fel adat- és te vé keny ség tí pu sok te rén, vi szoly gá sa ink és ügyet len sé günk más tár gya kat, té má kat és fel ada to kat il le tő en az Úr is ten egy ér tel mű út jel ző táb lái az éle tünk ben. Hi á ba hang zik és fi zet jól egy adott út, szak vagy szak ma ha hi ány zik hoz zá a haj lam, a von zó dás, a lel ke se dés, ha csak vért iz zad va megy, ha hi ány zik köz ben a flow, ha nem ra gad ma gá val, nem tölt el öröm mel, ha nem aján dé koz meg a meg nyug ta tó he lye men va gyok tu dat tal, ha stresszel és meg be te gít, ak kor ne men jünk ar ra, ne men jünk to vább azon az úton, mert az szá munk ra ha mis út, tév út! A ne künk ren delt, hoz zánk il lő út is mér ve az, hogy azon öröm mel és tár gyunk, fog lal ko zá sunk iránt ér zett őszin te, el fo gult, ra jon gó sze re tet tel, üde és egész sé ges lé lek kel já runk mi köz ben ren ge te get dol go zunk, ál do zunk és fá ra do zunk. Ren ge te get. Ah hoz ugyan is, hogy utun kon ne csak öröm mel és sze re tet tel, de az igaz ság hoz is ra gasz kod va ha lad junk hogy tár gyunk, tu do má nyunk, szak mánk igaz sá ga i nak, sza bá lya i nak, ta ní tá sa i nak iga zi és le he tő leg tel je sebb meg is me ré sé re el jus sunk, ren ge teg ta nu lás és mun ka, ál do zat vál la lás, nagy szor ga lom, ret te ne te sen sok be fek te tett idő és ener gi ák szük sé ge sek. Más hogy nem ér de mes. Krisz tus a fej eb ben, az igaz kül de tés be töl tés ben is kö ve ten dő pél da ké pünk. g Ma gyar ku ti Gyu lá né Tóth Ka ta lin név jegy: ma gyar ku ti gyu lá né tóth ka ta lin A De ák Té ri Evan gé li kus Gim ná zi um is ko la lel ké sze va gyok. osz to Zó Klasszikusoknyomában háromvárosnemzetijében be tel je sül-e, most nem árul juk el ülj be a nagy múl tú szín ház egyik pá ho lyá ba! John Ste in beck ame ri kai re gény író-no vel lis ta 1937-ben ve tet te pa pír ra az Ege rek és em - be rek cí mű tör té ne tet, amely nek szín pa di vál to za tá ért Pu li tzer-dí jat ka pott a ké sőbb iro dal mi No bel-díj jal is ki tün te tett szer ző. A tör té net két ván dor mun kás ról, sze gény nap szá mos ról szól. Ge or ge és Len nie együtt pró bál bol do gul ni, mun kát ta lál ni. Kap cso la tu kat meg ha tá roz za, hogy Len nie értelmi fo gya té kos, kis gyer mek ként él és gon dol ko dik. És hogy hol van az egér? Len nie zse bé ben: egy dög lött ál la tot tart ma gá nál. Min dent sze ret get, ci ró gat ugyan is, ami pu ha és jó ta pin tá sú. Va jon ho gyan bol do gul a két ba rát? Si ke rül-e a kö zö sen ter ve zett ta nyát meg vá sá rol ni uk, ahol bol do gan él het nek? És egy ál ta lán, ho vá ve zet egy sé rült és egy für ge ész já rá sú em ber ba rát sá ga? Meg tud ha tod szep tem ber 29-én vagy ok tó ber ben a tíz elő adás va la me lyi kén a Sze ge di Nem zeti Szín ház Kis szín há zá ban. g JE nő»az ovi S ok mé g tud ják, Ho g y a te St m oz gás öröm«falmászás,síelés,tollaslabda, kirándulás asportmindenkié b A Bony há di Pe tő fi Sán dor Evan gé li kus Gim ná zi um és Kol - lé gi um di ák jai szá má ra min den ad va van ah hoz, hogy ked - vük re spor tol has sa nak, él vez zék a moz gás örö mét. Akár tan órán, akár sza bad ide jük ben te szik ezt, akár ver seny-, akár tö meg spor tot mű vel nek, nyi tott ka puk, re mek test - ne ve lők, ki tű nő tár gyi fel té te lek vár ják őket. Nem va rázs - ütés re jött lét re mind ez, az in téz mény már a nyolc va nas évek től azon mun kál ko dik, hogy kul tu rált, szak sze rű spor tos kör nye ze tet biz to sít son az itt ta nu lók szá má ra. Mert ők már rég óta vall ják, hogy a sport min den kié vagy min - den kié kell, hogy le gyen. Jó té kony ha tá sa i ról Óno di Sza bolccsal, a kö zép is ko la test ne ve lés föld rajz bio ló gia sza - kos igaz ga tó já val be szél get tünk. A szü lők ar ról pa nasz kod - nak, hogy nem tud ják rá ven ni a gye re ke i ket egy kis test moz - gás ra, ar ra, hogy sza kad ja nak el a szá mí tó gép től. Ha a moz - gás olyan nagy öröm len ne, meg ten nék ma guk tól is, nem? Ko runk ban már nem igen. Ez tel je sen új sze rű prob lé ma. Az elő ző ge ne rá ció még nem ült ennyit a te le ví zió előtt, szá mí tó gé pe sem volt ennyi em ber nek. Ezek az esz kö zök olyan vi zu á lis él mé nye ket kí nál nak, ame lyek fe led te tik a bel ső igényt a moz gás ra. Pe dig a kész te tés ben nünk van. Fi gyel jünk csak meg egy óvo dást. Mi köz ben be szé lünk hoz zá, ve le, egy per cig nem tud nyug ton ma rad ni, pat tog ide-oda, ha tal mas a moz gás igé nye. Bol dog, örül, ha fut ká roz hat. Az tán ezt hall ja ál lan dó - an: Ma radj nyug ton! Az is ko la rend szer be be ke rül ve a ki csik négy-öt, majd hat-hét órát kény te le nek vé gig ül ni, szin te alig mo zog hat nak. A ter mé szet kö ze li né pek a gyer me kek moz gás szük ség le te i hez iga zít ják a kép zést, el len tét ben az úgy ne ve zett ci vi li zált vi lág né pe i vel. Ná lunk az em be ri ké nye lem hez, nem az élet ta ni adott sá gok hoz passzít ják az ok ta tást. Pe dig ösz tö nö sen min den ki tud ja, hogy mi a jó a tes té nek, mi vá lik elő nyé re. Épp ezért örü lünk, hogy ami vel mi már év ti ze dek óta pró bál ko zunk, ar ra most tör vé nyi le he tő ség van. Jó, hogy a min den na pos test ne ve lés ré vén se gít he tünk ki elé gí te ni a bio ló gi ai igé nye ket, s az is re mek, hogy sok sza bad idős sport is be ke rült az is ko lai ok ta tás ba. Tizen-, hu szon-egynéhány éve fa lun, de még vá ro son is az volt a me nő, aki a leg ügye seb - ben má szott fá ra, rúg ta a bőrt, épí tet te a leg pö pe cebb bun - kit; a lá nyok töb bek közt ug ró - kö te lez tek, nem is akár mi lyen szin ten hogy csak a leg egy sze - rűbb és leg hét köz na pibb moz - gás for má kat em lít sük. Nem is volt annyi rossz tar tá sú, al - ler gi ás gye rek, mint nap ja ink - ban. Hosszú len ne fel so rol ni, ho va ve zet het a moz gás sze gény élet mód, kü lö nö sen, ha már fi a tal kor ban el ma rad nak a meg fe le lő in ge rek. Pél dá ul a cson to zat nem fog meg fe le lő en fej lőd ni, eb ből pe dig szá mos moz gás szer vi el vál to zás adód hat, töb bek kö zött ge rinc fer dü lés. Ez pe dig a bel ső szer vek re is ki hat hat, érint he ti a ke rin gést, ami ful la dás sal, szív be teg ség gel jár hat. A ke vés moz gás nem erő sí ti meg vagy épp le gyen gí ti az im - mun rend szert, ez ál tal na gyobb az esé lye az al ler gi á nak, az aszt má nak. Ed dig idős ko ri be teg ség nek te kin tet ték a cu kor bajt, de ez a kór is egy re fi a ta lab ba kat tá mad meg, ami ben szin tén nagy sze re pe van az ülő élet mód nak, az is ko lai tan órák ma gas szá má nak, a te le ví zió és a szá mí tó gép előtt töl tött ren ge teg idő nek. Ajaj, ez na gyon ré misz tő. Be szél jünk ar ról is, mit ka punk cse ré be, ha ele get moz gunk. Rö vi den: egész sé ges éle tet. Az előbb fel so rol tak el len té tét. Az erős cson to zat he lyes test tar tást ered mé nyez; ki csi az esé lye, hogy kó ros moz gás szer vi el vál to zá sa ink lesz nek. A tü dő erő sö dik, az im mun rend sze rünk meg fe le lő lesz, így az al ler gia, az aszt ma jó eséllyel nem ala kul ki. A cu kor be teg ség moz gás gaz dag élet mód dal meg előz he tő, il let ve ha már ki ala kult, jól kar ban tart ha tó. A kez de ti izom láz meg szű nik, át áll a szer ve zet. Mér he tő, po zi tív vál to zá sok men nek vég be fi zi kum ban és lé lek ben egy aránt. A moz gás se gí ti a fi nom mo to ri kus ké pes sé ge ket, így az írás kész ség ki fej lő dé sét, ami ugye nem mind egy az írás el sa já tí tá sa kor. Na gyon ta nul sá gos ered mé nyek szü let tek kü lön fé le vizs gá la tok so rán. Pont az írás ta nu lás nál mu tat ták ki, hogy a ker tes ház ban élő gye re kek, akik ked vük re játsz hat tak a sza bad ban, könnyeb ben ta nul tak meg ír ni. Az tán az au tó ve ze tés. A sta tisz ti ka azt mu tat ja, hogy a zárt kö zeg ben, pél dá ul eme le tes há zak ban fel nö vő fi a ta lok, akik több nyi re a szá mí tó gép előtt ül nek, ke vés bé tud nak több min den re kon cent rál ni. Ne he zen osz lik meg a fi gyel mük az út, a jel ző táb lák és az au tó ve ze té se kö zött. Mind egy, mi lyen moz - gást, spor tot űz a gye rek, a fi - a tal? Ha élet mód ról be szé lünk, ak kor mind egy. Az a lé nyeg, hogy mo zog jon, spor tol jon, és tel jék ben ne örö me. Na gyon egy sze rű pél da: gim ná zi u munk ban na gyon nagy nép sze rű ség nek ör vend a Ki tud töb bet fut ni? meg mé ret te tés. A lé nye ge az, hogy az at lé ti kai pá lyát ki tud ja a leg több ször kör be fut ni. A száz kört fu tók pó lót kap nak, amit büsz kén vi sel nek. Van, aki száz het ven kört fut le pár óra alatt. g V. Gänsz ler BE á ta pá lyá Z at val lo m á S ok a BiB li á ról A re for má ció ün ne pét meg elő ző va sár na pot bib lia va sár nap nak is ne ve zik egy há zunk ban, ezért ter ve ink sze rint az ok tó ber 28-ai Evan gé li kus Élet if jú sá gi ol da lá nak is ez lesz majd az egyik té má ja. Szer keszd ve lünk az ol dalt! Vár juk rö vid írá so dat, val lo má so dat ar ról, sze rin ted mi ért a Bib lia a köny vek köny ve. Írd meg ne künk, mi ként vál toz tat ta meg az éle te det a Bib lia rend sze res ol va sá sa, fo gal mazd meg, má so kat ho gyan buz dí ta nál a tes ta men tu mok la poz ga tá sá ra, vagy gyűjtsd cso kor ba, mi lyen ér ve id van nak a Szent írás mel lett! A pá lyá zat ra év kö zöt ti evan gé li kus fi a ta lok írá sa it vár juk, pá lyá zón ként egy írást. A pá lya mű vek ter je del me szó kö zök kel együtt nem ha lad hat ja meg a két ezer ka rak tert. Be kül dé si ha tár idő: ok tó ber 15., hét fő éj fél. A pá lya mű ve ket a kö vet ke ző cí mek re (egy ide jű leg mind ket tő re!) kér jük el kül de ni: eve let@lu the ran.hu és zs.v.ju dit@gmail.com. A meg je lent pá lya mű vek szer ző it a Lu ther Ki adó egy-egy kö te té vel aján dé koz zuk meg! Z s o lc Z a i B a l á Z s f e lv é t e l e

13 Evangélikus Élet»prEsbitEri«2012. szeptember 30. f 13 Közgyűlésekmindháromegyházkerületben f Folytatás az 1. oldalról Északi Egyházkerület Ked ves Gyu ri! Itt állsz, más ként már nem te hetsz szó lí tot ta meg köz vet le nül el nök tár sát Fa bi ny Ta más. Ak kor tudsz majd fel ügye lői szol gá la tod ban helyt ál la ni, ha Lu ther Már ton nal együtt te is ki tu dod mon da ni:»is ten en gem úgy se gél jen!«le gyen ő a te se gít sé ged és tá ma szod. Az érem má sik ol da la a szol ga ság er ről sem fe led kez he tünk meg. Ak kor le hetsz jó szol ga, ha meg is me red az iga zi sza bad sá got, és mi u tán böl csész ként a Min den tu dás Egye te mén már bi zo nyí tot tad szer ve ző kész sé ge det, Krisz tus em be re ként az evan gé li kus egy ház ban is ka ma toz ta tod és to vább adod. Az ün ne pi is ten tisz te let li tur gi ai szol gá la tá ban a csö mö ri gyü le ke zet ben ép pen öt éve szol gá ló Jo hann Gyu la se géd ke zett, a pad so rok ban ül ve pe dig több mint har minc evan gé li kus lel kész volt je len az egy ház ke rü let új nem lel ké szi ve ze tő jé nek ik ta tá sán. Szék fog la ló be szé dé ben Fábri György min de nek előtt ki fe jez te, hogy most ér zi át iga zán, mennyi re szo ron gó vá és me ne kü lő vé vál hat az em ber, ta pasz tal ván ki csiny sé gét a rá rótt fel adat hoz ké pest. Mind azon ál tal lel ke sen és len dü le te sen vág be le meg bí za tá sá ba, hogy a fel ső ok ta tá si és tu do má nyos vi lág ban szer zett tu dá sát, ta pasz ta la ta it, kap cso la ta it, kom mu ni ká ci ós és szer ve zet épí té si gya kor la tát egy há zunk ban hasz no sít sa. A vi lá gunk ban dú ló za var és vál ság hely zet ar ra kész tet ben nün ket, hogy A gyű lés fő és meg le he tő sen idő igé nyes na pi ren di pont ját, az egy ház ke rü le ti tiszt ség vi se lők meg vá lasz tá sát Sza bó And rás es pe res, a je lö lő- és sza va zat bon tó bi zott ság el nö ke ve zet te. A köz gyű lés min de nek előtt lét re hoz ta a tisz te let be li fel ügye lői cí met, és ezt köz fel ki ál tás sal Ben - czúr Lász ló nak ado má nyoz ta, aki öröm mel el fo gad ta a meg tisz tel te tést. Ezek után a sza va zás öt blokk ból állt: az egy ház ke rü le ti tiszt ség vi se lők, az or szá gos pres bi té ri u mi kül döt tek, a zsi na ti kül döt tek, kü lön fé le or szá gos bi zott sá gok, il let ve egy ház ke rü le ti bi zott sá gok kül döt te i nek vá lasz tá sá ból. A kü lön bö ző tiszt sé gek re száz het ven je lö lés ér ke zett, és száz har minc öt en vál lal ták a je lölt sé get. (Mi vel a tör vény er re le he tő sé get ad, az ok ta tá si és dia kó ni ai in téz mé nyek igaz ga tó ta ná csa i ba je lölt ke rü le ti kül döt tek vá lasz tá sát a köz gyű lés egy kö vet ke ző al ka lom ra ha lasz tot ta.) A sza va zá sok és az ered mény hir de té sek kö zött le he tő ség nyílt egy má sik hely szí nen be je len tett na pi ren di pont be ik ta tá sá ra is: a Bor sod-he ve si Egy ház me gye sor sá nak ala pos meg vi ta tá sá ra. A kér dés hát te ré ben hú zó dó je len sé ge ket dr. Fa bi ny Ta más püs pök vá zol ta. Az el múlt évek ben az egy ház me gye több gyü le ke ze té ben je lent ke ző ko moly eg zisz ten ci á lis prob lé mák, az idei tük röt tart sunk a tár sa da lom nak és egy más nak egy aránt. Im má ron nem ta ka róz ha tunk a tár sa dal mi meg ha tá ro zott sá gok kal. Mi len ne más a kül de té sünk, mint más kép pen mű köd ni, mint ami re a vi lág nyo mo rú sá gos sá ga min ket is so dor na? tet te fel a kér dést. Az egy há zi ve ze tő be szé dé ben sze mé lye sen is meg szó lí tot ta előd jét, Ben czúr Lász lót. La ci, a te alá za tod, böl cses sé ged, em ber sé ged, szak mai is me re te id, meg be csült sé ged nyo masz tó an el ér he tet len pél da len ne szá mom ra, ha nem bír nám, bír nánk há lá val fo ga dott sza va dat, mi sze rint az egy há zi sza bály za tok mi att ugyan va ló ban le kell kö szön nöd posz tod ról, de szó sincs el kö szö nés ről. Ve lünk ma radsz hit bé li test vé rünk ként, ba rá tunk ként, és ami vel leg alább ennyi re él ni sze ret nénk: egy há zunk mun ká sa ként is, egy ál ta lán nem csu pán tisz te let be li pro to koll cím mel. Zá ró sza va i ban az ál ta la is ké szí tett új evan gé li kus stra té gia cí mé re utal va Fáb ri György mint egy fel szó lí tot ta a je len lé vő ket: Le gyünk hát együtt lát ha tó an evan gé li ku sok, ké rem, imád ság gal és őszin te ség gel tá mo gas sa tok eb ben! A kö szön té sek so rá ban töb bek kö zött mind há rom egy ház ke rü let vi lá gi ve ze tő je is fel szó lalt: Ben czúr Lász ló mel lett Sza bó György, a Nyu ga ti (Du nán tú li) Egy ház ke rü let le kö szö nő fel ügye lő je, il let ve Ra dos né Len gyel An na, akit az ün ne pé lyes csö mö ri al ka lom más nap ján ik tat tak be új ra a Dé li Egy ház ke rü let fel ügye lői tiszt sé gé be. b Az Észa ki Evan gé li kus Egy ház ke rü let ala ku ló köz gyű lé se dr. Fáb ri György egy ház ke rü le ti fel ügye lő ik ta tá sát kö ve tő en a Csö mö ri Evan gé li kus Egy ház köz ség gyü le ke ze ti ter mé ben ka pott he lyet. El ső - ként a te le pü lés pol gár mes te re, Fáb ri Ist ván (az új fel ügye lő test vér - öccse) kö szön töt te az egy be gyűl te ket, majd be ik ta tták a köz gyű lé si ta gokat: es pe re seket, egy ház me gyei fel ügye lőket, lel ké szi és nem lel - ké szi kül döt teket szám sze rint hu szon né gyet. Ez zel az ak tus sal meg - ala kult a kö vet ke ző hat év re az egy ház ke rü le ti köz gyű lés. tiszt újí tá sok kö rü li ha nyag sá gok és ano má li ák, il let ve a me gye rossz de mog rá fi ai mu ta tói dön tés elé ál lít ják az egy há zi ve ze tő ket: fenn tart ha tó- e a Bor sod-he ve si Egy ház me gye? A csak nem egy órás kö zös ví vó dás ered mé nye ként a plé num a kö vet ke ző ha tá ro za tot fo gad ta el: az egy ház ke rü let köz gyű lé se fel ál lít egy olyan stra té gi ai mun ka cso por tot, ame lyik az or szá gos stra té gia je gyé ben meg vizs gál ja a Bor sod-he ve si Egy ház me gye gyü le ke ze te i nek gaz da sá gi, nép moz gal mi és egyéb ada ta it, va la mint misszi ói fe le lős ség vál la lá sát. A bi zott ság az egy ház ke rü let rend kí vü li köz gyű lé sén tesz je len tést, ami kor is az egy ház ke rü let ha tá roz ar ról, hogy szük sé ges-e az egy ház me gye gyü le ke ze te i nek a szom szé dos egy ház me gyék hez csa to lá sa. Az egy ház ke rü le ti köz gyű lés szá mol az zal, hogy az egy ház me gyé ben ese dé kes vá lasz tá sok nem az egész hat éves cik lus ra vo nat koz nak. Összes sé gé ben el mond ha tó: a köz gyű lés a vá ra ko zá so kon fe lü li ha té kony ság gal és jó ke déllyel vé gez te el fel ada tát mind össze négy óra le for gá sa alatt a jól elő ké szí tett sza va zá si me net rend nek, il let ve a le bo nyo lí tás ban ta nú sí tott csa pat mun ká nak kö szön he tő en. Is ten áld ja a fe le lős ség gel fel ru há zott köz gyű lé si ta go kat és tiszt ség vi se lő ket! g Horváth-HEgyi Áron f Folytatás az 1. oldalról Most már el mond hat ja: az em lí tett idő sza kot az ok ta tá si in téz mé nyek ben va ló gya ra po dás jel lem zi, hi szen az egy ház ke rü let in téz mé nye i nek szá ma öt óvo dá val, öt ál ta lá nos is ko lá val, négy gim ná zi um mal és egy kol lé gi um mal bő vült. Az ok ta tás ügye iránt kü lö nö sen is el kö te le zett fel ügye lő asszony ik ta tá sán még sem azo kat emel te pré di ká ci ó já nak kö zép pont já ba a püs pök, akik már va la mi kép pen az egy ház öle lé sé ben él nek. Hoz nak-e még bi za lom mal a temp lom kö ze lé be olya no kat, akik se gít ség re szo rul nak; ül nek-e még tő lünk ir gal mas sá got vá ró em be rek a temp lo ma ink ba ve ze tő lép cső kön; meg lát juke azo kat, akik a ka pu kon kí vül ma rad nak? sor jáz tak Gáncs Pé ter kér dé sei. Az is ten tisz te le tet kö ve tő ün ne pi köz gyű lés leg főbb na pi ren di pont ja a fel ügye lői szék fog la ló volt. Ra dos né Len gyel An na édes any ja ren dít he tet len, előt te pél da ként ál ló hi tét is fel idéz ve el mond ta: most is épp oly büsz ke meg vá lasz tá sá ra, mint volt hat év vel ez előtt, de most már böl cseb ben, ta pasz tal tab ban áll a gyü le ke ze tek kül döt tei előtt. A tiszt sé gét fér je Ra dos Pé ter ma xi má lis tá mo ga tá sá val el lá tó, az el nök tár sát szin te min den je len tő - Déli Egyházkerület sebb szol gá la tá ra el kí sé rő fel ügye lő asszony be szé dé ben több cso por tot is meg szó lí tott, így a lel ké szek, a pe da gó gu sok és a di á kok, az idő sek, va la mint az egy há zi tiszt sé get be töl tők szá má ra is meg fo gal maz ta, mi lyen nek sze ret né lát ni őket. Hogy mind töb ben mond has sák ve le együtt: evan gé li kus nak len ni jó, evan gé li ku sok kö zött len ni jó. Ígé re te sze rint es kü jé ből ez után sem en ged, to vább ra is a jó rend meg őr zé sé ért fog mun kál kod ni, és szi go rú, kö vet ke ze tes fel ügye lő lesz. A köz gyű lés foly ta tá sá ban pél da ér té kű en tö mör és sza ba tos kö szön té sek hang zot tak el. Szót kért má sok mel lett Prőh le Ger gely or szá gos fel ügye lő, dr. Fáb ri György észa ki egy ház ke rü le ti és Mé szá ros Ta más nyu ga ti (du nán tú li) egy ház ke rü le ti fel ügye lő, a zsi nat vi lá gi el nö ke, Mun tag And rás és Ká kay Ist ván or szá gos iro da igaz ga tó, va la mint az egy há zi kap cso la to kért is fe le lős ál lam tit kár ság kép vi se le té ben dr. Me kis Vik tó ria. Töb ben is ki emel ték: Ra dos né Len gyel An na sze mé lyé ben egy há zát sze re tő, el kö te le zett, az ér ték rend je és az el vei mel lett el szán tan ki ál ló, a zö mé ben fér fi ak ból ál ló tes tü le tek ben a női gon dol ko dás mó dot, né ző pon tot is meg je le ní tő fel ügye lő je lett (ma radt) az egy ház ke rü let nek. g Vi tá lis Ju dit b A Dé li Egy ház ke rü let ala ku ló köz gyű lé sé re szep tem ber 22-én dél után ke rült sor. Az ülés nek egyet len na pi ren di pont ja volt: a ke rü le ti tiszt - ség vi se lők és kül döt tek, va la mint bi zott sá gi ta gok meg vá lasz tá sa. A mint egy két és fél órás ta nács ko zá son a je lölt lis tán sze rep lők kö zül szá mo san je len vol tak, akiknek sza va za ti jog uk ugyan nem volt, de be - mu tat ko zás ra fel ké rést kap tak. A ke rü le ti tiszt ség vi se lők kö zül több je lölt ese té ben az a sze mély él vez te a köz gyű lés bi zal mát, aki már az elő ző cik lus ban is az adott tiszt ség ben szol gált. Így püs pök he lyet tes ként Sza bó - né Mát rai Ma ri an nát, ke rü le ti fel ügye lő -he lyet tes ként An dor ka Ár pá - dot, ügyész ként Font Évát, a Gusz táv Adolf Se gély szol gá lat elő adó ja ként Ká posz ta La jost erő sí tet te meg tiszt sé gé ben a tes tü let, a ke rü let misszi ói lel ké sze vi szont új em ber, De ák Lász - ló, a Szteh lo Gá bor ne vét vi se lő pest szent lő rin ci ok ta tá si in téz mény is ko la lel ké sze lett. Meg vá lasz tá suk után be ik ta tá suk és es kü té te lük is meg tör tént. A bi zott sá gok tag név so ra is gyor san össze állt, az or szá gos pres bi té ri u mi és zsi na ti kül döt tek meg vá lasz tá sa azon ban csak több for du ló után ho zott ered ményt. (A meg vá lasz tot tak név so ra: del.lu the ran.hu/hi rek/ke ru le ti-va - lasz to-ko ez gyu les-a-de li-ke ru let ben.) Nemcsak a vá lasz tá s sal összefüggő hi va ta los fel ada tokat végezte el a köz gyű lés, hanem sze mé lyes hang vé te lű meg szó la lá sok ra is sort ke rí tett. Imád - ság ban em lé kez tek a je len lé vők a kö zel múlt ban el hunyt ko ráb bi püs pö ki tit kár ra, Wisz ki densz ky And rás ra, és be mu tat ko zott a ke rü let kom mu ni ká ci ós mun ka tár sa, Kiss Ta más. Mi új ság az is ko lák ban a tan év kez dés után? tet te fel a kér dést a püs pök a sza va zat szám lá lás alatt, mi re a köz gyű lés kis be szá mo lót kap ha tott az új is ko lák kép vi se lő i től. Gáncs Pé ter püspök eh hez hoz zá tet te, hogy a ke rü let szá má ra nem csak az ok ta tá si in téz mé nyek fon to sak, ha nem a gyü le ke ze tek is, ezért el nök tár sá val és he lyet te sé vel együtt lá to gat ja az egy ház köz sé ge ket, s en nek ke re té ben már több pes ti kö zös ség be el ju tott. Minthogy a köz gyű lés az egy ház ke rü let leg főbb döntéshozó tes tü le te, ja vas la tok meg fo gal ma zá sá ra is le he tő ség nyílt. Így ke rült szó ba pél dá ul a gyü le ke zeti irat ter jesz té sek meg erő sí té sé nek szük sé ges sé ge, a re for má ci ói em lék fu tás, va la mint a le he tő ség a Zá ke us Mé dia cent rum film je i nek in ter ne tes le töl té sé re. g Hu lej Eni kő a s Z e r Ző f e lv é t e l e Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület f Folytatás az 1. oldalról A ré gi-új püs pök he lyet test 1984-ben szen tel te lel késszé dr. Nagy Gyu la püs pök, majd a szé kes fe hér vá ri gyü le ke zet be küld te szol gá lat ra. Az óta a fe hér vá ri és a fe hér vár csur gói gyü le ke ze ti szol gá lat mel lett a sá ros di és az agár di te rü le te ken, va la mint Pusz ta sza bol cson és Nagy ló kon vé gez he lyet tes lel ké szi szol gá la tot. Egy idő ben a gyü le ke ze ti szol gá lat mel lett Ben c ze And rás volt az Evan gé li kus Élet if jú sá gi ro va tá nak szer kesz tő je, az egy ház me gye if jú sá gi, majd misszi ói fe le lő se kö zött a Fej ér-ko má ro mi Egy ház me gye es pe re si tisztét töltötte be, a leg utób bi idők ben pe dig püs pök he lyet tes, il let ve az or szá gos pres bi té ri um tag ja. El nö ke a Szteh lo Gá bor ösz tön díj bi zott ság nak, to váb bá részt vesz a lel kész ké pe sí tő bi zott ság mun ká já ban. Egy ház ke rü le ti má sod fel ügye lő nek a köz gyű lés dr. Smi dé li usz Lász - lót vá lasz tot ta, aki Rép ce la kon szü le tett. Édes ap ja, Smi dé li usz Er nő negy ven éven ke resz tül ott volt lel kész. Dr. Smi dé li usz Lász ló érett sé gi után a Pé csi Or vos tu do má nyi Egye te men ál ta lá nos or vo si dip lo mát szer zett. Elő ször a me gyei tü dő gyógy in té zet ben se géd or vos ként, majd a szak vizs ga után tü dő gyó gyász szak or vos ként dol go zott ban pá lyá zat út ján nyer te el a nagy ká tai tü dő gon do zó in té zet ve ze tő fő or vo si ál lá sát, innen ment nyug díj ba. Nyug dí jas ként vissza tért szü lő fa lu já ba, Rép ce lak ra. Gyer me kei kö zül Gá bor Bu da pest-de ák té ri, And rás pe dig ka jár pé ci lel kész. Dr. Smi dé li usz Lász lónak köz egy há zi mun ká ja is szer te ága zó. Egy ház me gyei má sod fel ügye lő, majd fel ügye lő volt ben az Észa ki Egy ház ke rü let má sod fel ügye lő jé vé vá lasz tot ták, emel lett az or szá gos pres bi té ri um nak és az or szá gos köz gyű lés nek is tag ja volt. A zsi nat ban nem lel ké szi jegy ző ként mű kö dött. Je len leg az or szá gos je lö lő bi zott ság el nö ke. A mos ta ni vá lasz tá si cik lus ban pe dig Rép ce la kon pres bi ter nek vá lasz tot ták meg. A köz gyű lés egy ház ke rü leti ügyész nek a győ ri il le tő sé gű ügy vé det, dr. Hor váth Jó zse fet vá lasz tot ta meg. Az or szá gos pres bi té ri um ba a tes tü let Smi dé li usz And rás ka jár pé ci lel készt, il let ve Sza bó György volt egy ház ke rü le ti fel ügye lőt de le gál ta. Az evan gé li zá ci ós és misszi ói fe le lős Ve rasz tó Já nos rép ce la ki, a Gusz táv Adolf Se gély szer ve zet fe le lő se pe dig Bé res Lász ló be le di lel kész lett. Meg vá lasz tot ta a köz gyű lés az egy ház ke rü let szak ági bi zott sá ga i nak tag ja it is, és je löl te ket ál lí tott az or szá gos szak ági bi zott sá gok ba. Az egyes sza va zá si for du lók kö zött há rom gyü le ke zet Nagy ka ni zsa, Ko má rom, Lé bény kér vé nyé ről is dön tött a gré mi um. Mind há rom gyü le ke zet fel újí tás céljából kért és a po zi tív dön tést kö ve tő en ka pott anya gi tá mo ga tást az egy ház ke rü let ren del ke zé sé re ál ló kü lön ke ret ből. A kö vet ke ző hat év re meg vá lasz tott egy ház ke rü le ti tiszt ség vi se lő ket a köz gyű lés má so dik nap ján, szom ba ton ün ne pi is ten tisz te let ke re té ben ik tat ta be Sze me rei Já nos püs pök a kő sze gi evangélikus temp lom ban. g Kiss Mik lós

14 14 e szeptember 30. krónika Evangélikus Élet i S ten ti SZ te let-köz ve tí té S a tele víz ióban győrújfaluevangélikusai Gyü le ke ze tünk ere de te a múlt kö dé be vész. Leg ko ráb bi ada tunk, egy 1815-ben kelt le vél sze rint: több mint har minc éve, hogy Új fa lun evan gé li kus os ko la mes ter van. Te hát va ló szí nű, hogy Má ria Te ré zia ural ko dá sá nak utol só éve i ben már volt ta ní tó. Ha pe dig ta ní tó volt, ak kor gyü le ke zet is volt ben e gyü le ke zet ima há zat épí tett. Szin tén eb ben az év ben meg re pedt a ka to li ku sok kal kö zös ha rang. Az ban el ké szült új ha rang költ sé ge it két száz öt ven ezüst fo rin tot gróf Vi czay Hé der (Szi get köz kegy ura) tel jes egé szé ben ma gá ra vál lal ta. Gyü le ke ze tünk 1895-ben Kiss La jos té ti se géd ta ní tót meg hív ta ta ní tói ál lás ra. Kiss ta ní tó úr évi nyug dí ja zá sá ig szent el kö te le zett ség gel és lel ke se dés sel ta ní tot ta gyü le ke ze tünk ben ge ne rá ci ók egész so rát. Akik él nek még ta nít vá nyai kö zül, ne vét ma is tisz te let tel em le ge tik. Kiss La jos nyu ga lom ba vo nu lá sa után La jos és Mar git ne vű gyer me kei töl töt ték be édes ap juk hi va ta lát az ál la mo sí tá sig (1947). Tisz te let adás sal kell meg haj ta nunk fe jün ket Sch rik ker Lász ló em lé ke előtt is, aki hely be li föld bir to kos, gyü le ke zeti fel ügye lő és is ko lánk pat ró nu sa volt. Jóvoltából készült el 1905-ben az új, tá gas, vi lá gos, a kor igé nye i nek meg fe le lő is ko la. Ré gi vá gya volt az új fa lu si evan gé li ku sok nak, hogy temp lo mot épít se nek. Ez a szán dék 1942-ben ele mi erő vel tört fel a hí vek szí vé ből. Saj nos a há bo rú sze le és a pénz rom lás meg hiúsította a terveket. Az ál la mo sí tá sok ide jén a kis evan gé li kus kö zös sé get meg fosz tot ták is ko lá já tól és a ta ní tó la kás tól ben új ra fel lán golt a temp lom épí té si kedv. Egy ház me gyei gyűj tés és he lyi ál do zat vál la lás nyo mán szep tem ber 18-án mell ma gas sá gig ér tek a fa lak. Mi re a tél be kö szön tött, már kész volt a te tő is jú ni us 25-én Tú - róczy Zol tán püs pök avat ta fel a temp lo mot. Az új fa lui evan gé li kus temp - istentiszteleti rend szeptember 30. lom kül se je fel szen te lé se kor még va ko lat lan volt, né hány év el tel té vel azon ban a gyü le ke zet gon dos ko dott a fa lak be va ko lá sá ról ben ár víz pusz tí tott a fa lu ban, amely nem kí mél te Is ten há zát sem. Ma is meg lát szik a temp lom elöl le vő pad ja in a víz ma gas sá gá nak nyo ma, szint jé nek ma gas sá gát a temp lom fa lán már vány táb la is őr zi. Kárt azon ban nem tu dott ten ni az épü let ben az ára dat. A szó szék ről rend sze re sen a min den ko ri győ ri lel ké szek, püs pö kök, es pe re sek hir det ték Is ten igé jét. Pré di kált e fa lak kö zött Tú róczy Zol tán és Sza bó Jó zsef püs pök, Ko - vács Gé za, Bö decs Bar na bás és Itt - zés Gá bor, Te kus Ot tó és Plachy La jos, Bá rány Gyu la es pe res, Itt zés Já nos püs pök és Lack ner Pál, a ké sőb bi tá bo ri püs pök. evangélikus istentisztelet az m1-en Október 7-én, a Szent há rom ság ün ne pe utáni 18. va sár nap 11 órá tól is ten tisz te le tet köz ve tít a Ma gyar Te le ví zió M1- es csa tor ná ja Győr új fa lu ból. Igét hir det Sze me rei Já nos püs pök ben a kö zös ség vissza kap ta a ko ráb ban ál la mo sí tott is ko la és ta ní tó la kás épü le tét, eze ket nem rég fel újí tot ták. Hasz no sí tá sá ra ko moly erő fe szí té sek tör tén nek. Vég le ges funk ció já nak meg ta lá lá sa a je len és jö vő fel ada ta a gyü le ke zet ben. (2005-ben je lent meg ma gán ki adás ban Ja kus György és Tóth Pé ter mun ká ja, a Győr új fa lu és az evan gé li kus gyü le ke zet tör té ne te cí mű, 391 ol da las kö tet. Hoz zá fér he tő pél dá ul a Győ ri Evan gé li kus Egy ház köz ség Le vél tá rá ban.) g Já no sa At ti la Szentháromság ünnepe után 17. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 14,1 11; Ézs 49,1 6. Alapige: Ef 4, Énekek: 446., 265. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Agod Anett; du. 6. Balicza Iván; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9.; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ör - dög árok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Gálos Ildikó; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (őszi hálaadó) Horváth Fe renc; Újpest, IV., Lebstück M. u de. 10. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smi dé li usz Gábor; de. 11. (úrv., kantátazenés istentisztelet) Ge rőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. (orgonazenés istentisztelet) Cselovszky Ferenc; Fa sor, VII., Városligeti fa sor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Ara di György; du. 6. (teremtés ün ne pi liturgia) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Ül lői út 24. de. fél 11. Ro mán né Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gu lá csi né Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u de. 9. Románné Bolba Márta; Fe renc vá ros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Ta más; du. 6. (vespera) Rozs-Nagy Szilvia, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Ká pol na u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Ár pád né; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Né met völ gyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fa sor 24. de. 9. (úrv.) dr. Agod Anett; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Gren dorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Er zsé bet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere de. 10. Börönte Márta; Cin - ko ta, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Halász Alexandra; Mátyásföld, XVI., Pro - dám u. 24. de. 9. Halász Alexandra; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Sze ker Éva; Rá kos ke reszt úr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rá - kos csa ba, XVII., Pé ce li út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Martti Pit kä nen; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Martti Pit kä nen; Kispest, XIX., Temp lom tér 1. de. 10. Széll Éva; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széll Éva; Pest erzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Cse pel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zó lyo mi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Hokker Zsolt; Budaörs, Sza badság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (re for má tus temp lom) du. 2. (úrv.); Bu da ke szi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lack ner né Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa Ökumenikuspüspöktalálkozó Kairóban koptkeresztényekkörében b A Ní lus csen des part ján, tíz eme le tes szál lo dá ban ta lált al kal mas te - re pet a Fo kolá re Moz ga lom ró mai köz pont ja az ez évi, 31. öku me ni - kus püs pö ki kon zul tá ció meg ren de zé sé re. A ta va szi egyip to mi for ra da lom ko ránt sem ért vé get. A je len le gi ve ze tés száz nap ha la dé - kot kért a leg fon to sabb vál to zá sok be ve ze té sé re, s ez zel egy rö vid idő - re biz to sí tot ta a nyu gal mat. Idő köz ben az Ame ri ká ban élő, kopt val - lá sú film ren de ző Mo ha med pró fé tát, il let ve hí ve it sér tő mó don áb rá - zo ló al ko tá sa vál tott ki fel há bo ro dást isz lám kö rök ben. Az ame ri kai kö vet sé gek előtt szer te a vi lá gon tün te té sek re ke rült sor, ame lyek nek ha lá los ál do za tai is vol tak. Tény, hogy az Egyip tom ban élő kop tok mé - lyen el ítél ték emig rált hon fi tár suk al ko tá sát, és az arab tün te tők mel - lé áll tak. Ezen idő alatt a het ve ne dik nap tá jé kán ta lál koz hat tak a hu szon két or szág ból ér ke zett püs pö kök, nyolc fe le ke ze tet kép vi sel - ve, össze sen har minc nyolc an, köz tük hét evan gé li kus püs pök. (Elő - ször volt köz tünk a sváj ci re for má tus egy ház ta ná csá nak el nö ke, Gottfried Locher.) A kon fe ren cia té ma cí me így hang zott: A má sik kal sze re tet ben ta lál koz ni. A má sik én va gyok. Hogy mi lyen ese mé nyek vált ják fel a vi szony la gos nyu gal mat, azt ma még sen ki sem sej ti. A szin te köz le ke dé si lám pa nél kü li vá ros ban min den sar kon rend őrök vi gyáznak a rend re és az ott la kók éle té re. (Meg tisz te lő volt szá mom ra, hogy ha zánk egyip to mi nagy kö ve te, Kveck Pé ter ott ho ná ban fo ga dott ün ne pi ebé den.) Az or szág ál ta lá nos hely ze té ről Adel Za ky ale xand ri ai püs pök szá molt be, a fő té má ról Ma ria Vo ce, a Fo ko lá re olasz el nöke szólt, míg he lyet te se, Gi an car lo Fa let ti mind ezt öku me ni kus pers pek tí vá ban ele mez te. Ang li kán, or to dox, evan gé li kus és me to dis ta re fe rá tum gaz da gí tot ta a kö zös gon dol ko dást. A meg élt hit gyü möl cse a sze re tet hang zott el. Ha ez hi ány zik egyé ni és egy há zi éle tünk ből, hi te lét ve szí ti ün nep lé sünk és li tur gi ánk, amely ből pa ra dox mó don Krisz tus igé je és szent sé gi je len lé te ál tal még is me rít he tünk. A val lás kö zi dia ló gus alap ja a spi ri tu a li tás cím mel Gi u sep pe Scat - to lin ró mai ka to li kus pro fesszor tar tott el gon dol koz ta tó elő adást. A kon zul tá ció so rán ma gam is rö vid be szá mo lót tar tot tam a bu da pes ti Gen fest ün nep ség ről és ha zai egy há za ink öku me ni kus el kö te le zett sé gé ről, ben ne evan gé li kus egy há zunk össze kö tő híd-sze re pé ről. Az együtt lé tet na pon ként másmás fe le ke ze tű is ten tisz te let gaz da gí tot ta. Egy más li tur gi kus ha gyo má nyá nak mé lyebb meg is me ré se jó al kal mat kí nált a kö zös is ten tisz te le ti ele mek hang sú lyo zá sá ra, amely a má sik tra dí ci ó já nak meg be csü lé sé ben jut hat ki fe je zés re. Az ma már teo ló gia tör té ne ti tény, hogy ka to li kus test vé re ink anya nyel ven vég zett ige hir de té se a mi sén a pro tes táns egy há zak fel is me ré se nyo mán vált gya kor lat tá, míg az úr va cso ra na gyobb meg be csü lé se és gya ko ribb ün nep lé se a ró mai tra dí ció ha tá sá nak kö vet kez mé nye a re for má ció egy há za i ban. Az ez évi ta lál ko zó jó al ka lom nak bi zo nyult az egyip to mi kopt or to dox ke resz tény egy ház kö ze leb bi meg is me ré sé re. A ha tal mas kopt pá pai temp lom ban az ér sek ( pá pa he lyet tes ) más fél órás elő adá sá ban vá zol ta egy há zuk múlt ját. A kopt egy ház mely nek tör té nel me so rán sok-sok vér ta nú ja volt a ha gyo mány sze rint Márk evan gé lis ta szol gá la ta nyo mán jött lét re. A leg ősibb tra dí ció hor do zó ja, szám ta lan ke resz tény erek lyé vel. Őr zi a szer ze te si élet for ma ál dá sát a me di tá ci ó ban, az egy sze rű élet vi tel ben. Egyip tom ban tíz mil lió kopt ke resz tény él a nyolc van mil lió isz lám hí vő mel lett. A va sár na pot pén te ken, eset leg szom ba ton tart ják, mi vel az isz lám több sé gű or szág ban ezek a mun ka szü ne ti na pok. A kopt musz lim rész ben val lá si fe szült ség saj nos az ut cán is ér zé kel he tő. Et től füg get le nül va sár nap is van is ten tisz te let a ke resz tény temp lo mok ban sze ré nyebb lét szá mú lá to ga tott ság gal. Részt vet tünk egy arab hí vek ből ver bu vá ló dott re for má tus gyü le ke zet ka riz ma ti kus is ten tisz te le tén a fi a ta lok ének- és ze ne ka ra meg győ ző erő vel hir det te a Krisz tus hoz tar to zás örö mét. (A 19 mil li ós fő vá ros ban né met aj kú evan gé li kus egy ház köz ség is szol gál, itt ép pen lel kész vál tás zaj lott.) Erő tel jes Ka i ró ban az ang li ká nok je len lé te; csü tör tök es te nagy lét szá mú gyü le ke zet vett részt az arab és an gol nyel vű is ten tisz te le ten. Iga zi ku ri ó zum a kopt ró mai ka to li kus egy ház, amely ke le ti imád sá gok kal ve gyes li tur gi á val tart ja hű ség gel élet ben a nyu ga ti egy ház ha gyo má nyos ér té ke it. Is ten tisz te le tün kön ti zen két püs pök ce leb rált Az An ba-bis hoy ko los tor meg te kin té se után a fő vá ros tól mint egy száz nyolc van ki lo mé ter re meg lá to gat tuk az Ana fo ra (fel emel ke dés, me ne dék) ne vű or to dox öku me ni kus köz pon tot. Fi a ta lok éne ke és ta nú ság te vő kó ru sa fo ga dott, a kö zel múlt ban épült új temp lom ban An ba To mas püs pök ka la u zolt ben nün ket. A köz pont za rán dok hely ként is mű kö dik, aho vá szí ve sen ér kez nek a kopt test vé rek el csen de se dés re, me di tá ci ó ra. Af ri ka leg észa kibb or szá ga, a Ní lus fo lyó jobb és bal part ján élő több sé gé ben ma már arab la kos ság gal sa já tos mó don em lé kez tet egy szer re a bib li ai ese mé nyek re és a Krisz tus szü le té se előt ti ősi kul tú rá ra. Hi szen ide hoz ták az ős atya, Já kób leg ked ve sebb fi át, Jó zse fet rab szol ga ként, mi u tán a reá fél té keny test vé rei jó pén zért el ad ták. S az tán ő lett a nagy szá raz sá got kö ve tő éh ín ség ben ro kon sá ga meg men tő je, mi u tán a fá raó ud va rá ban el ső em ber ként szol gált. Nem állt bosszút test vé re in, ha nem meg bo csá tott ne kik. De a vá lasz tott nép negy ven évig fog ság ban is élt Egyip tom ban És ide me ne kült Má ria és Jó zsef is az új szü lött Jé zus sal a gyer mek gyil kos He ró des ha rag ja elől. Nem le het ezt a rö vid tu dó sí tást be fe jez ni anél kül, hogy ne szól junk a gí zai pi ra mi sok ról és a szfinx ről. Ka i ró tól dél nyu gat ra ta lál ha tók, lé nye gé ben a fő vá ros pe re mén. A Khe opsz-, a Kheph rén- és a Mü ke rinoszpi ra mis a szfinx szel az óko ri vi lág hét cso dá já nak egyi ke. Mé re tük le nyű gö ző, mél tán hir de tik az épí té sük ide jén el fo ga dott né ze tet: Min den ki egyért, aki a csú cson van. Ma a for dí tott ját re mél jük: min den ki te gyen va la mit az egy rá szo ru ló ért. Mi ért vol tunk Ka i ró ban? Je lez ni kí ván tuk sok szen ve dést meg élt kopt ke resz tény test vé re ink nek, hogy ve lük va gyunk éle tük e ne héz sza ka szá - ban. Nem csak imád ko zunk, de az egy ház kap cso lat rend sze ré ben te szünk is ér tük. Ki fe je zés re akar tuk jut tat ni ugyan ak kor mo ha me dán em ber tár sa ink számára, hogy nyi tot tak va gyunk a pár be széd re. Bár hív tuk és kér tük őket er re, ez a dia ló gus most saj nos el ma radt, oka i nak is mer te té se meg ha lad ná en nek az írás nak a ter je del mi ke re te it. Mi ért men tünk még is Ka i ró ba? Je lez ni kí ván tuk, hogy az öku me né so kak ál tal alap ta la nul kri ti zált mai idő sza ká ban is le het együtt el csen de sed ni, imád koz ni, egy mást el fo gad ni s sze re tet ben meg él ni a Krisz tus hoz tar to zást. Biz tat ni aka runk min den kit, hogy a ma ga la kó he lyén és gyü le ke ze té ben ve gye ko mo lyan Jé zus igé jét: Ar ról fog ja meg tud ni min den - ki, hogy az én ta nít vá nya im vagy tok, ha sze re ti tek egy mást. (Jn 13,35) g D. SzE bik Im renyu gal ma zott püs pök

15 Evangélikus Élet mozaik szeptember 30. f 15 Jézusésateremtettvilág Te rem tett vi lág: fel fog ha tat lan ko rú és mé re tű az uni ver zum. Ami kor a mé re tek re az eu ró pai em ber a táv csö vek se gít sé gé vel rá éb redt, az uni ver zum nagy sá gá nak, a ben ne dú ló iszo nya tos erők nek a tu da ta hit be li vál sá got és ez zel kap cso la tos li dér ces ál mo kat vál tott ki. A kor egyik író ja, Je an Pa ul ( ), aki evan gé li kus lel kész csa lád ban ne vel ke dett, A ha lott Krisz tus be szé - dé ben így me sé li el egy ilyen li dér ces ál mát: Krisz tus előtt fel so ra koz nak a ha lot tak, hogy fel te gyék ne ki az őket gyöt rő kér dést: egy ilyen mér he tet le nül nagy és ide gen uni ver zum ban hol van Is ten? Krisz tus Je an Pa ul ál má ban így vá la szol a kér dés re: Be jár tam min den vi lá got, le száll tam min den Na pon, ke resz tül utaz tam az égi pusz ta ság összes Tej út ján, alá száll tam min de nü vé, aho vá már csak ár nyé kát ve ti a lét, be te kin tet tem a mély ség be, és így ki ál tot tam: Atyám, hol vagy? ám csu pán az örök vi hart hal lot tam, me lyet sen ki nem ural S amint fel pil lan tot tam a mér he tet len vi lág min den ség be, hogy rá lel jek Is ten sze mé re, fe ne ket le nül üres szem gö dör me redt vissza rám. A ször nyű lá to más ban Is ten he lyén vi ha ros ká osz tom bol, amely tel je sen ide gen, ri deg vi lág, amely tel je sen él he tet len hely. Je an Pa ul még fel éb red he tett eb ből a ször nyű álom ból: Mi kor fel éb red tem, sír tam örö möm ben, hogy új ra imád ha tom Is tent. És az öröm, a könnyek és a ben ne va ló hit volt az imád sá gom. S ahogy fel kel tem, ég és föld kö zött egy bol dog, mu lan dó vi lág ter jesz tet te ki kur ta szár nya it, és akár csak én, az örök Atya szí ne előtt él te az éle tét. Ez a bol dog fel éb re dés az ő szá má ra le het sé ges volt, de va jon szá munk ra is le het sé ges? Szá munk ra, akik tud juk, hogy az uni ver zum ti zen négy mil li árd éves, és mé re tei is hi he tet le nek. Ha ké pe sek len nénk a fény se bes sé gé vel ha lad ni, ak kor a hoz zánk leg kö ze lebb eső ál ló csil la got öt év alatt ér nénk el. Ha a Tej út ra me rő le ge sen ha lad nánk, ak kor ezer év múl va már ki ve he tő len ne a csil la gok ból for má ló dó egyik spi rál kar, és száz ezer év múl va már az egész ga la xi sun kat ké pe sek len nénk lát ni. Tíz mil li árd év múl va ér nénk el azo kat a kva zá ro kat, ame lyek az ed dig ész lelt ob jek tu mok kö zött a leg messzebb van nak. Ezek nek a fel fog ha tat lan mé re tek nek a tük ré ben pa rá nyi boly gónk nak és a raj ta ta lál ha tó élet nek a pusz ta lé te is meg le pő, annyi ra kü lön le ges az uni ver zum nagy több sé gé nek ál la po tá hoz és vi szo nya i hoz ké pest, hogy bát ran le het cso dá ról be szél ni. Az el vi rág zott kos hom lo kok tört fe hér folt jai im már bá gyad tan ol vad nak a per jék acé los zöld jé be az utak szé lén. A ta vaszt hir de tő gó lya hír, bog lár ka és a Ja kab-na pi ag gó fű sem vi rít már oly har sá nyan, mint a fo lya ma to san vi - rág zó bak sza káll, amely nek a sár ga ta - va szi ak kö zött kü lön le ges he lye és üze ne te van. Vi dám, szét tárt ke zet for - má zó, hí vo ga tó, nagy vi rá ga csu pa biz - ta tás: mind járt itt a nyár! Nézd, már len ge nek is a cso mós eb í rek dús bu gái a la ko dal mas ku tyák nagy örö mé re Idén min den ko ráb ban je lent ke zett. A pi pacs vér vö rö se már áp ri lis kö ze - pén vi rí tott a fe hér mécs vi rá gok kö - zött, és a pá zsit fü vek zöld jé vel szí vem - ben ha za fi as ér zel me ket he ví tett e tri - ko lór lát vá nya. Nem is ma rad hat el a ma gyar me ző és ér zü let nél kü lük, úgy, aho gyan a köz tük cso por to san vagy csak itt-ott ma gá nyo san né ze lő - dő szar ka lá bak ké kes li la csil lag sze mei sem. Itt van nak már a bár so nyos tü dő fű kék, bé két, nyu go dal mat üze - De a te rem tett vi lág va lós ko rá nak és mé re te i nek tük ré ben új ér tel met nyer a zsol tá ros éne ke: az égen is meg mu tat tad fen sé ge det! ( ) Ha lá tom az eget, ke zed al ko tá sát, a hol dat és a csil la go kat, ame lye ket rá he lyez tél, mi - cso da a ha lan dó mon dom, hogy tö - rődsz ve le, és az em ber fia, hogy gon dod van rá? (Zsolt 8,2.4 5) A te rem tett vi lág gal va ló kap cso la tát il le tő en az em ber min dig ket tős kö ve tel ményt lá tott ma ga előtt: tisz tel ni az éle tet, ugyan ak kor fe le lő sen ural kod ni az al sóbb ren dű te remt mé nyek fe lett. Az idé zett zsol tár így foly ta tó dik: Ke - vés sel tet ted őt ki seb bé Is ten nél, di cső - ség gel és mél tó ság gal ko ro náz tad meg. Úr rá tet ted ke ze id al ko tá sa in, min dent a lá ba elé ve tet tél: a ju ho kat és mar há - kat mind, még a me zei va da kat is, az ég ma da ra it, a ten ger ha la it, ame lyek a ten ger ös vé nye in jár nak. Az em ber egé szen egye dül ál ló he lyet fog lal el a Föl dön. Olyan lép té kű te vé keny sé get foly tat, amely mi nő sé gi leg ki eme li a töb bi élő lény kö zül. Az em ber nek ki tün te tett he lye és sze re pe van a vi lág ban. Azért nem csak egy a töb bi te remt mény kö zött, mert Is ten ké pé re és ha son la tos sá gá ra te rem te tett. A komp le xi tás tu dat, -nö ve ke dés az em ber ben ér te el leg ma ga sabb szint jét, s ben ne lé pett át egy má sik, ma ga sabb di men zi ó ba. Az em ber nem egy a sok lény kö zött, ben ne és ál ta la ha lad a vi lág a be tel je se dés fe lé. A ki emelt hely zet ből el mé le ti leg két fé le kö vet kez mény szár maz hat: ki emelt jo gok és ki emelt kö te les sé gek. El kell is mer nünk, hogy leg alább is az utób bi év szá za dok ban az em ber a ma ga ki tün te tett hely ze tét a gya kor lat ban úgy él te meg, hogy ki emelt jo go kat kö ve telt ma gá nak. Itt az ide je, hogy be lás suk: csak az a vi sel ke dés eti kus, amely a ki emelt hely ze tet nem elő jo gok meg szer zé sé re hasz nál ja, ha nem fo ko zott kö te les ség ként és fe le lős ség ként éli meg. Az eu ró pai em ber hosszú időn ke resz tül a te rem tett vi lág urá nak kép zel te ma gát. Eb ben sze re pe le he tett a Bib lia év szá za do kon át íve lő fél re ér tel me zé sé nek is. Az utób bi egy-két év ti zed ben azon ban az úr sze rep he lyett az em ber sá fár sze re pé re he lye ző dött át a hang súly. Míg a ház ve ze tő, az oi ko no mosz szó sze rint a sá fár nak meg fe le lő fo ga lom nem sok szor for dul elő az Új szö vet ség ben, a sá fár ság fo gal ma Jé zus nál vissza té rő elem. Jé zus pél dá za ta i nak egy je len tős cso port já ban úgy mu tat ja be az em bert, mint aki re rá bí za tott va la mi, le gyen az ta len tum vagy mi na vagy egy gaz da ság. Az úr ide gen be tá vo zik, majd vissza tér, Sze líd vadak nő ap ró szir mai. Ezek min den szo mo - rú sá gon fe lül ke re ked ni tu dó, sze líd je - lek úton-út fé len. Őket már a jú ni u - si ka táng kó rók mo soly gó vi rág or cái fog ják csak fe lül múl ni. Most azon ban a ter me tes és har - sány ökör fark kó rók vi dá mí ta nak reg - ge len te, és nem so ká ra szö szös és li la tár sa ik is nyíl ni fog nak. Tárt ka rok kal mu tat ja majd ap ró sár ga vagy fe hér fürt je it az or vo si som kó ró, de ek kor ra már el vi rág zott csen ke szek fa kó ra sző - kült szá lai hul lá moz nak az út pad kák fe lé a lan gyos nyá ri szel lő ben. Mö göt - tük ki vil lan nak mély ró zsa szín nel a bu dai (vagy vas tö vű) dús imo lák s ve - lük együtt a mo lett, bó ko ló bo gán csok. No ha szá ra ik, mint bim bó ik is, te le van nak szú rós tüs kék kel, még is túl ára - ÜZ enet az ar ar átról Rovatgazda: Sánta Anikó és el szá mo lást tart. Ilyen zá ró meg jegy zé sek kel fe je ződ nek be ezek az el szá mo lá sok: a ke vé sen hű vol tál, so kat bí zok rád ez után, vagy aki hű a ke vé sen, a so kon is hű az, és aki a ke vé sen ha mis, a so kon is ha mis az. Jé zus te hát elő sze re tet tel áb rá zol ja az em bert úgy, mint sá fárt vagy mint olyan szol gát, aki nek meg bí za tá sa, fel ada ta van. És ezért szá mon fog ják kér ni. Vagy is Jé zus sze rint az em ber a te rem tett vi lág sá fá ra, aki nek az a fel ada ta, hogy gond ját vi sel je an nak, amit rá bíz tak. A Je le né sek köny vé ben, a hét le vél egyi ké ben, a fi la del fi ai gyü le ke zet nek cím zett ben ezt ol vas hat juk: Aki győz, azt osz lop pá te szem az én Is te nem temp lo má ban (Jel 3,12) Mi is rej lik e mö gött a kép mö gött? Mi nél több osz lop ra ter he lő dik a súly, an nál könnyebb, könnyeb ben tart ha tó. Ahogy a gö rög mi to ló gia At lasz-fi gu rá ja tart ja az eget, ah hoz ha son ló an tar tot ta Jé zus a ke resz tet. A ke reszt a vi lág min den ség jel ké pe is, nem csak az ál do za té. A Zsi dók hoz írt le vél ép pen az zal kez dő dik, hogy Jé zus te rem tés be li sze re pét tisz táz za: Ő Is ten di - cső sé gé nek a ki su gár zá sa és lé nyé nek kép má sa, aki ha tal mas sza vá val hor - doz za a min den sé get Újabb an gol nyel vű bib lia for dí tá sok ban itt a hor - doz za szó he lyén a fenn tart ja je len té sű szó (sus ta in) sze re pel. Ugyan ez a szó a fenn tart ha tó fej lő dés köz is mert ki fe je zé sé ben is fel tű nik. Jé zus fenn tart ja a vi lá got. Ahogy egy kor a ke reszt fá ját hor doz ta a Gol go tá ig, úgy tart ja fenn a vi lá got. A fenn tart ha tó ság eb ben a vo nat ko zás ban az osz lo pok ké pe alap ján ér tel mez he tő. Az a Jé zus, aki fenn tart ja a vi lá got, így buz dít ja ta nít vá nya it: Kér jé tek az ara tás Urát, küld jön mun ká so kat az ara tá sá ba Mert mi nél több mun kás van, an nál könnyebb és ha ma rabb be fe jez he tő a mun ka, an nál előbb el jön a gyó gyu lás pil la na ta. Jé zus min den ki szá má ra ér tel mes fel ada to kat ad: olya no kat, ame lyek meg oszt ha tók, mint egy te her, me lyet több osz lop együt te sen tart. A krisz tu si ter hek meg oszt ha tók, sőt az ilyen ter hek iga zán krisz tu si ak. Ezért egy ál ta lán nem volt mind egy so sem, és ma sem mind egy, hogy há nyan va gyunk. Hogy há nyan ve szünk részt Krisz tus gyó gyu lást ho zó, az egész te rem tett vi lá got fenn tar tó szol gá la tá ban. g Réz-Nagy Zol tán dó anyai sze re tet tel te kin te nek kör be, és ki nyíl va alá zat tal hajt ják meg fe jü - ket, így szem lé lik a rá juk fel te kin tő cic - ka far ko kat. Vi gyázz, mert ha mar el mú lik a nyár, és te csak el ro hansz a pat kó cim - tól, hölgy mál tól és orosz lán fo gak tól sár gál ló me zők mel lett. S mi re ész be kapsz, már az őszi vér fü vek bor dó csepp jei, fe ke te na dály tö vek el vi rág - zott, csap zott bok rai és a sze rény út - szé li imo lák kí sér nek az au gusz tus vé - gi ökör nyá las haj nal kö dé ben. Ak kor már csak a szür ke aszat fog em lé kez - tet ni a har sány nyá ri szín pom pá ra. Ha pe dig nyi tott szem mel jár tál, s kö - zel ről szem lél ted Is ten gyö nyö rű te - rem tett vi rág vi lá gát, bo ron gós, szo mo - rú őszi-té li na po kon fe léd ha jol majd egy-egy ig li ce, gó lya orr vagy né hány út szé li zsá lya. Így ki tart ben ned a szusz, míg ta vasszal új ra nyíl nak majd a kan ka li nok, kos bo rok és az il - la tos föl di or go nák. g Győ ri And rás Darwinbólvisnu b A ter mé szet IQ-ja cí mű film dísz be mu ta tó já nak kö zön sé ge az ame ri - kai ma gyar ko pro duk ci ó ban ké szült alkotással azo nos cí mű fel tű - nő en igé nyes kül le mű köny vet aján dék ba kap ta szep tem ber 18-án az Urá nia Nem ze ti Film szín ház ban. Hor nyánsz ky Ba lázs és Ta si Ist ván kö te té nek har ma dik ma gyar ki adá sa a ter mé szet- és do ku men tum fil - mek stí lus je gye it öt vö ző mo zi vi lág pre mi er jé re je lent meg. A tu do - mány és a spi ri tu a li tás egyik iz gal mas ha tár te rü le té vel az ál la ti ösz - tö nök ti tok za tos ere de té vel fog lal ko zó szer zők az evo lú ció he lyett spi ri tu á lis ma gya rá zat tal szol gál nak A bio ké mi kus Hor nyánsz ky Ba lázs és Ta si Ist ván kul túr ant ro po ló gus, il let ve mint utóbb ki de rül va is na va teo ló gus 2002-ben rob bant be elő ször A ter mé szet IQ-ja cí mű köny vé vel. Azt túl zás len ne ál lí ta ni, hogy a ma gyar köz tu dat ba (ná lunk leg fel jebb a tu do má nyos saj tó ban ta lál koz hat tunk több nyi re kri ti kus refle xi ók kal), an nál in kább az ame ri ka i ba. Az Egye sült Ál la mok ban ugyan is tu do má nyos ka te gó ri á ban a leg jobb nak ítél ték a könyv 2009-ben meg je lent an gol vál to za tát. (Ma gyar or szá gon 2005-ben je lent meg új ra, a har ma dik ki adás pe dig a meg fil me sí tett vál to zat tal együtt lá tott nap vi lá got.) La poz zunk elő ször be le a könyv be. Az evo lú ci ós el mé let hát te rét, fo gad ta tá sát, utó éle tét, az eto ló gi ai, ant ro po ló gi ai, fi lo zó fi ai, teo ló gi ai vi tá kat cse kély mér ték ben is me rő ol va só ként örül he tünk, hogy ben ilyen bá tor han gon je le nik meg szá munk ra is ért he tő for má ban a prob lé ma, és dör zsöl het jük a te nye rün ket, hogy lám, min den jel ar ra mu tat, va la mi ma ga sabb in tel li gen cia mun kál ko dik itt. Ami lyen ha tal mas a nép sze rű ség, olyan nagy a bu kás le he tő sé ge is egy ilyen vál lal ko zás ban, hisz az egy sze rű sí tés mód sze re min den fé le szán dék nél kül is gyak ran fer dí tés hez ve zet het. Ke resz tény ol va só ként min den eset re lé lek si mo ga tó azt ol vas ni, hogy az egyéb ként teo ló gi át vég zett Dar win evo lú ció el mé le te in ga tag fel épít mény. Mind ezt szi por ká zó stí lus ban, sok szor a ter mé szet vagy an nak lét re ho zó ja (?) hu mor ér zé két sem lep lez ve nyel vi já té kok kal, il luszt ra tív ha son la tok kal, egy-egy kü lö nös ál la ti je len sé get be mu tat va tár ják elénk a szer zők. Így ke rül het kö zép pont ba olyan pél da, mint a könnyen da gaszt ha tó far kas far kas nak far ka sa szi tu á ció, az az a nagy tes tű ra ga do zók kö zötti rang sor vi ták ban elő for du ló meg hu nyász ko dás je len sé gé nek vizs gá la ta. Itt van még az ap ró, még is em ber fe let ti tel je sít mény re ké pes szí nes ko lib ri, a csöpp tisz to ga tó hal lal bi zarr vi szonyt foly ta tó ék szer sü gér, a szín pom pás, le nyű gö ző ele gan ci á jú pá va, a ma gát vész hely zet ben ko mi kus óri ás lu fi vá fú jó gömb hal Csu pa cso dás, kü lön le ges, el ké pesz tő pél da, csu pa cso dás fo tó. Szí nek ka val kád ja a könyv, még a lap jai is jó sza gú ak, az ol va só leg in kább az utol só fe je zet hez ér ve még is úgy érez he ti, itt va la mi bűz lik. Rend ben van, hogy két láng lel kű ku ta tó ugyan nem szak te rü le té be vá gó ala pos el mé le ti be ve ze tés után az ál la tok vi sel ke dé sé nek ta nul - má nyo zá sá ba kezd, és eset le ges, szub jek tív pél dá kat ki ra gad va örül an nak, hogy a tu do mány bi zo nyos kér dé sek re nem tud ki elé gí tő vá laszt ad ni, sok szor csu pán több seb ből vér ző hi po té zi se ket ál lít hat fel. A kér dés fel te vés jo gos, bár azt mint ha el fe lej te nék hoz zá ten ni, hogy pá ran már él tek e jog gal jó pár év ti zed del ez előtt is Min den eset re meg le pő, hogy a fön tebb em lí tett ter mé sze ti tar ka sá gok tag la lá sa után min den fé le át ve ze tés nél kül (vagy ál-át ve ze tés sel) tár ják elő a szer zők min den bi zonnyal már a té ma ki dol go zá sa előtt meg lé vő vá la szu kat: a vé di kus iro dal mak lé lek ván dor lás sal kap cso la tos ta na it. Fél re ér tés ne es sék, nincs eb ben az elő adás mód ban sem mi erő sza kos, sőt több ször el mond ják: ez csak egy fi gye lem re mél tó, ke vés sé is mert vi lág ma gya rá zat, mely nek se gít sé gé vel csu pán il luszt rál ni kí ván ják a nyá jas ol va só nak, mily sok fé le vá lasz lé tez het a dar wi niz mu son túl, il let ve el le né ben. Azért még is csak el gon dol kod ta tó, mi ért nem le he tett ezt a könyv ele jén le ír ni. Va la mi lyen ok ból ta lán a so kat kri ti zált vé let len szólt köz be? el mu lasz tot ták a szer zők, és ez vé le mé nyem sze rint sú lyos mu lasz tás. Na iv ol va só ként a dar wi niz mus ör dö gi kö ré ből üdí tő vi lá gos ság he lyett a lel kek örök ké va ló cse ré lő dé sé nek cik li kus sá gá ba ju tunk. El ma rad a ka tar zis, el ma rad a vá lasz. Ki állt két lel kes, rend kí vül kre a tív fi gu ra: ké rem, meg fej tet tük az em be ri ség egyik alap kér dé sét! Majd ki de rül, már rég el kö te le ződ tek egy rend szer nek, be le áll tak ab ba, s bár ta gad ha tat la nul szim pa ti kus sze re tet tel azon a szem üve gen ke resz tül vizs gál ják a kér dést (és a te remt mé nye ket ), de ezt mint tényt nem tár ják az ol va só elé gon do lat me ne tük ele jén, ha nem a könyv csúcs pont ján dob ják be ért he tet le nül és in do ko lat la nul. Úgy tű nik, mint ha össze ke ver né nek né ző pon to kat, fo gal ma kat, ok-oko za tot, kér dést-vá laszt, tu do mányt és val lást. A film is ki tart a tar ka le pel mel lett: le nyű göz cso dás ter mé sze ti ké pe i vel, az tán snitt, és jön nek a csak rák meg a sok ar cú is ten ala kok Fél re ér tés ne es sék, le bi lin cse lő en ér de ke sek a vé di kus vé le ke dé sek, el gon dol kod ta tó, ma gá val ra ga dó ez a vi lág, de itt, Ke let-kö zép-eu ró pá ban, egy tu do má nyos for ra dal mat ígé rő könyv meg fil me sí tett vál to za tá nak pre mi er jén In di á nál és az olaj zöld asz t rild la tin el ne ve zé sé nél is tá vo lab bi nak tűn nek Meg az tán, ha az élet s ben ne a fa jok ere de té ről minket kér dez nek g Ki nyik f otó : lu m n i t Z e r á ko s

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft 2011. JÚLIUS 15. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK A nem ze ti erõ for rás mi nisz ter 24/2011. (V. 18.) NEFMI ren de le te az egyes sa já tos köz ok ta tá si fel ada

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL

Részletesebben

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk! A tech ni ka ro ha mos fej lô dé se szük sé ges sé te szi, hogy már egé szen ki csi kor ban in for - ma ti kai és szá mí tó gép-fel hasz ná lói is me re tek kel bô vít

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú

Részletesebben

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 12., péntek 79. szám Ára: 1125, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2009. évi XLIV. tör vény A szak kép zé si hoz zá já ru lás ról és a kép zés fej lesz

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire KOCSÁR MIKLÓS Dalok magyar költk verseire Énekhangra és zongorára 2. Gyurkovics Tibor versei ÖLELJ MEG ENGEM, ISTEN 1. Fönn 2. Antifóna 3. Figura 4. Istenem LÁTJÁTOK FELEIM KÉRÉS EGYHELYBEN POR-DAL Kontrapunkt

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 2., szerda 97. szám TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vé ny mó do sí tá sá ról 7895 2006: LXXII.

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions Tenor 1 Tenor 2 Bariton Bass Trumpet in Bb 1 Trumpet in Bb 2 Trombone Percussions Organ 136 Con Dolore Tube bell X. Nikodémus: Mer - re vagy, Jé - zus, hol ta - lál - lak? Mu-tass u - tat az út - ta- lan

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft 2011. má jus 2. TARTALOM JOGSZABÁLY ol dal 19/2011. (III. 21.) Korm. ren de let a 2011. évi igaz ga tá si szü net rõl... 666 6/2011. (III. 8.) NEFMI rendelet egyes oktatási-kulturális

Részletesebben

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 14., szerda 153. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló 1994. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról... 10671 2007:

Részletesebben

Pan non hal ma, 2011.

Pan non hal ma, 2011. Meditációk a Szûzanya életérõl Szentóra-iMádSág Szûz Mária tiszteletére ös sze ál lí tot ta: Bán he gyi Mik sa OSB Pan non hal ma, 2011. 1. Szûz Má ria, is ten any ja Ének: Má ri át di csér ni... (SzVU

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

6. Róka fogta csuka, csuka fogta róka

6. Róka fogta csuka, csuka fogta róka 6. Róka fogta csuka, csuka fogta róka 106 Allegretto Markal Mátyás, Szilágyi, Garai, Beckensloer, Õrök piano 5 5 Két kapuõr kíséretében Markal lép Mátyás trónusa elé egy zsákkal a hátán. A - ki a 5 5 9

Részletesebben

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész

XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft febru ár 1. TARTALOM. II. rész XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 598 Ft 2006. febru ár 1. TARTALOM II. rész 2005: CXXXII. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.

Részletesebben

36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft

36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 15/2006. (IV. 3.) OM r. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követel - ményeirõl 36. szám II. kötet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló évi XCII. tör vény mó do - dosításáról... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 14., TARTALOMJEGYZÉK Oldal kedd 97. szám 2009. évi LXXXI. tör vény Az adó zás rend jé rõl szó ló 2003. évi XCII. tör vény mó do - sításáról....

Részletesebben

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú li us 31., hétfõ 95. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. Az európai szövetkezetrõl... 7792 2006: LXX. tv. Az éle tük tõl és a sza bad

Részletesebben

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft 2012. MÁRCIUS 6. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLYOK 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerrõl... 434 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a magyar állami

Részletesebben

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft 2007. május T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 4/2007. (V. 7.) Tü. határozat A há rom ta gú ta ná csok és az ál lan dó bi zott sá gok össze té te lé rõl... 387 27/2007.

Részletesebben

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 12., szerda 173. szám TARTALOMJEGYZÉK 101/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata... 13018 102/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 2., csütörtök 182. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CXV. tv. A lakásszövetkezetekrõl... 13806 32/2004. (XII. 2.) OM r. A szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 1., vasárnap 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 176/2007. (VII. 1.) Korm. r. A Mi nisz ter el nö ki Hi va tal ról, valamint a Mi nisz ter el nö ki Hi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

1. Bevezetés. Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus. œ œ. A-nyám? œ œ œ Œ Ó. Te al - kot - tál en-gem, vagyté-ged. œ Ó. meg-osz-szam?

1. Bevezetés. Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus. œ œ. A-nyám? œ œ œ Œ Ó. Te al - kot - tál en-gem, vagyté-ged. œ Ó. meg-osz-szam? eat 1 evezetés b 4 Œ Œ Œ Œ Œ Œ U-r, ki vagy? U-r, ki vagy? 5 b 8 b Heavy 11 is b Szi-go-rú -tyám len-nél, vagy sze-re-tő Œ ség meg-szü-le-tett? gm -nyám? 7 Te len-nél # # -vagy a Tör-vény, mely u-ral-ko-dik

Részletesebben

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 11., csütörtök 176. szám Ára: 465, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXXIV. tv. A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szó ló 1978. évi IV. tör vény mó do

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 357, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 237/2006. (XI. 27.) Korm. r. A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól... 11138 81/2006. (XI. 27.) GKM

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal

74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. június 21., szerda 74. szám Ára: 1127, Ft TARTALOMJEGYZÉK 36/2006. (VI. 21.) GKM r. A ha gyo má nyos vas úti rend szer köl csö nös át jár ha tó sá gá

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 6., szerda 93. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXIX. tv. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény mó do sí tá sá ról 4904 64/2005.

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft JANUÁR 21.

III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft JANUÁR 21. III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 505 Ft 2011. JANUÁR 21. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft

139. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3045, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 26., péntek 139. szám Ára: 3045, Ft TARTALOMJEGYZÉK 237/2008. (IX. 26.) Korm. r. A Sváj ci Ma gyar Együtt mû kö dé si Prog ram vég re haj

Részletesebben

102. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 14., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

102. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 14., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 14., hétfõ 102. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 175/2006. (VIII. 14.) Korm. r. A fel sõ ok ta tá si hall ga tók jut ta tá sa i ról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú ni us 29., csütörtök 79. szám I. kötet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 138/2006. (VI. 29.) Korm. r. Egyes szo ci á li san rá szo rult csa lá dok 2006.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben

A Kormány rendeletei

A Kormány rendeletei 2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31.

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31. III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft 2011. JANUÁR 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 13., kedd 122. szám Ára: 1794, Ft TARTALOMJEGYZÉK 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési

Részletesebben

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete 23584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/90. szám A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl,

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

204. szám I/1. kö tet*

204. szám I/1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 29., szerda 204. szám I/1. kö tet* I/1 2. kö tet ára: 5635, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 382/2004. (XII. 29.) Korm. r. Az ál lam ház tar

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám

2008. évi LXIX. tör vény M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám 19424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/161. szám zott ter mék ese té ben az elsõ bel föl di for ga lom ba hozó elsõ ve võ je vagy sa ját célú fel hasz ná ló ja, 2008. évi LXIX. tör vény a környezetvédelmi

Részletesebben

2007. évi CXXIX. tör vény

2007. évi CXXIX. tör vény 11156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/156. szám 2007. évi CXXIX. tör vény a termõföld védelmérõl* I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A tör vény hatálya 1. (1) A tör vény ha tá lya ki ter jed a ter mõ föld

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 26., szerda 167. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

60. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft. Oldal

60. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 15., kedd 60. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIII. tv. Egyes tör vényeknek a ti zen har ma dik havi il let mény ki fi ze té si rend jé vel össze

Részletesebben