BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

Átírás

1 BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM Megbízó: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szakmai Irányító: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL június 6. KMOP-5.1.1/D jelű, A főváros as programozási időszak tervdokumentumainak megalapozása és előkészítése c. projekt

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Vezetői összefoglaló A Program tervezési kerete és céljai Tervezési kontextus A stratégia célja és integrált megközelítése A stratégia bemutatása Fejlesztési program célterülete Témaválasztás indoklása Hosszú távú célok, víziók Helyzetértékelés Helyzetértékelés a hosszútávú célok szempontjából Területek tipizálása Korábbi fejlesztési tapasztalatok Középtávú fejlesztési célok, horizontális célok bemutatása Középtávú célok (fejlesztési célok 2020-ig) Horizontális célok Intézményi cél A stratégia végrehajtásának keretei A Program bemutatása Intézkedések bemutatása Projektkiválasztási folyamat és szempontrendszer összefoglalása A projektek és konstrukciók összefoglalása A benyújtott projektek összefoglalása A konstrukciók összefoglalása Indikatív projektlista Mellékletek... 61

4

5 Vezetői összefoglaló A takarékos és átgondolt területhasználat az egyik legfontosabb térhasználati ajánlása a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciónak (OFTK). A barnamezős területek újrahasznosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a város kompakt maradjon, és a városon belüli utazási szükségletek csökkenjenek, vagy legalább ne növekedjenek tovább. A közmű- és közúthálózat fenntarthatóságát, optimális kihasználását is nagymértékben segíti, ha a város extenzív növekedés helyett belső területének intenzívebb használatára törekszik. A városszövetben jelentős kiterjedésű, több mint 1200 hektárnyi olyan terület található, amely korábbi funkcióját elveszítve használaton kívülinek vagy alulhasznosítottnak tekinthető. Ezek a területek számos esetben ugyan rendelkeznek településszerkezeti helyzetükből fakadó területi fejlesztési potenciállal, de a megújulást a beruházások magas járulékos költségei (eseti kármentesítés, területrendezés, épületfelújítás) és a bőséges kármentesítési kötelezettséggel, bontási szükséglettel nem érintett zöldmezős területkínálat egyaránt hátráltatja. A barnamezős területek fejlesztése elnevezésű Tematikus Fejlesztési Program (TFP) célja, hogy meghatározza a barnamezős területek jövőbeni fejlesztésének irányait és koordinált, egységes keretbe rendezze a stratégiai célok megvalósítását, a térségi potenciál kiaknázását leginkább segítő fejlesztéseket. A stratégia az alábbi négy kiemelt célt fogalmazza meg: 1. Funkcióhiányok megszüntetése a gazdaságilag racionális vegyes területhasználat preferálásával és a zöldfelületi rendszer bővítésével 2. Fenntartható gazdasági növekedést támogató fejlesztés 3. A megújulást akadályozó tényezők minimalizálása 4. Átmeneti hasznosítás támogatása E célokhoz összesen 44 projektjavaslat érkezett a tervezési folyamat résztvevőitől, amelyeknek jelentős része felhagyott gyárterületek vagy egykori közlekedési célú, jelenleg használaton kívüli területek helyzetének rendezésére, funkcióváltására irányul. A projektek fontos részét képezi a területek környezeti kárfelmérése, kárenyhítése, illetve az érintett területeken közösségi funkciók és zöldfelületek létesítése, a terület megnyitása a széles nyilvánosság előtt. Azon területek esetében, melyek végső rendezése nem várható a következő években, az átmeneti hasznosításra illetve a végső hasznosítás megtervezésére irányuló projektjavaslatok kerültek a TFP-be. A beérkezett projektek mellett pályázati konstrukció javaslatok is megfogalmazásra kerültek. Ezen konstrukciók biztosíthatják egyrészről, hogy a stratégia végrehajtása során később beérkező alacsonyabb támogatási igényű projektek is megvalósulhassanak, másrészről pedig azt, hogy vállalkozói és civil kezdeményezésekkel tölthessék meg a megújított tereket. Ilyen módon a megújulást fenntartható módon megerősítő projektelemekkel a stratégia a fejlesztések integráltságát segíti elő. 5

6

7 1. A Program tervezési kerete és céljai 1.1. Tervezési kontextus Az Európai Unió kohéziós politikájának as szabályozása jelentősen megerősítette az eredményesség alapelvét, és ehhez szorosan kapcsolódóan a beavatkozások nagyobb fokú fókuszálásának, az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét, illetve az egymással összefüggő problémák hathatós megoldása érdekében az integrált megközelítés alkalmazását. E célok érdekében a jogszabálycsomag definiált egy új végrehajtási eszközt az Integrált Területi Beruházás (ITB) eszközét, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok az egymásra épülő fejlesztéseket, a területi szereplők bevonásával, egységes végrehajtási keretben valósíthassa meg. Az eszköz lehetővé teszi, hogy a helyi szereplők által megfogalmazott integrált a stratégia egy operatív program több prioritásából, vagy akár több operatív programból kerüljön megfinanszírozásra, igazodva a stratégiában lévő projektek összetételéhez. A szükséges pénzügyi erőforrások az ITB elfogadásakor a teljes időszakra rendelkezésre állnak. Az eszköz egyrészt a dedikált keretek, másrészt az adminisztratív terhek redukálása érdekében célirányos projektkiválasztási rendszert feltételez, ahol az előkészítés és megvalósítás során egyaránt jelenlévő partnerség javítja a stratégia, a támogatások megalapozottságát, minőségét, hitelességét. Az ITB tehát lehetővé teszi, hogy a területi stratégiák átfogó, kiszámítható és rugalmasabb keretek között valósulhassanak meg, a Tematikus Fejlesztési Programok pedig a budapesti ITB-k megvalósításához szükséges stratégiák. A Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága (ROP IH) felhívást intézett a Főváros és a kerületek számára azon egységes szemléletű, ugyanakkor területi megközelítést alkalmazó barnamezős területek rehabilitációjára irányuló Tematikus Fejlesztési Program (TFP) elkészítésére, amely alapját képezheti a as programozási időszakra eső fejlesztési elképzelések megvalósításának. A TFP partnerség elve alapján történő előkészítés érdekében Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala tervezési kereteket határozott meg. Ennek részeként szakmai munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjait a főváros és a kerületek mellett a Programban érintett szervezetek szaktárcák és háttérintézmények, közszolgáltató cégek, szakmai szervezetek alkotják. A Szakmai Munkacsoport által előkészített döntéseket a Főváros és a kerületek döntéshozóinak képviselőiből álló Döntéshozói Munkacsoport hagyta jóvá. Az együttműködésen alapuló tervezési folyamat előzetesen megvitatott és előre meghatározott fázisokban, a résztvevők számára rendszeresen visszacsatolt módon történt. Az első fázisban megvitatott hosszú távú célokból és a helyzetértékelésből következik a középtávú célrendszer, majd a második fázisban a célok megvalósítását elősegítő projektek kiválasztási szempontjainak meghatározása. A harmadik fázisban a stratégiához illeszkedő projektjavaslatok és pályázati konstrukció javaslatok összegyűjtése, történt, amelyekből a támogatási keretek meghatározását követően elvégezhető lesz majd a kiválasztási folyamat. A szakmai munkacsoport javaslatainak megfogalmazásához segítséget, kiegészítő jellegű támpontokat nyújtanak a szélesebb körű partneri egyeztetések. 7

8 A tervezési folyamat 2014 februárjában a Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepciónak a barnamezős fejlesztésekre vonatkozó víziójának, illetve átfogó céljainak közös értelmezésével és a kiinduló állapot áttekintésével indult. A helyzetértékelés során feltárásra kerültek a legfontosabb problémák illetve kiaknázható potenciálok. A megfelelő fókuszálást a szempontok súlyozása biztosította. A hosszú távú célok és a jelen állapot közötti lényegi eltérések, különösen a súlyosabb feszültségek, korlátok illetve érzékelhetően kihasználatlan értékek elemzése és összegzése vezetett a középtávú célrendszer meghatározásához. A célrendszer megvalósításának sikere alapvetően a projektek összességén múlik, ezért a tervezési folyamat következő lépéseként a célok alapján összeállításra került az a részletes szempontrendszer, amelynek segítségével a célok eléréséhez legnagyobb mértékben hozzájáruló projektek kiválaszthatók. Az utolsó fázisban került sor a TFP keretében benyújtott projektjavaslatok megvitatására és szükség szerinti átdolgozást követően befogadására, illetve a projekteket kiegészítő pályázati konstrukció javaslatok megalkotására. A tervezési folyamat során tehát létrejött a barnamezős területek Tematikus Fejlesztési Programjának stratégiája, amely alapját képezheti a Kormány és a Főváros között e célból megkötendő ITB végrehajtását támogató szerződésnek. Mivel a stratégia elfogadásakor még tárgyalás alatt állt a Magyarország és az Európai Unió között megkötendő Partnerségi Megállapodás, illetve benyújtás előtt álltak az ennek megvalósítását szolgáló operatív programok, így a TFP stratégiájára épülő ITB finanszírozási és intézményi-eljárási keretei legkorábban várhatóan az ősz folyamán véglegesíthetőek. A stratégiához összegyűjtött projekt és konstrukció javaslatok lehetővé teszik, hogy a forrás és végrehajtási keretek rendelkezésre állását követően gyorsan elindítható legyen a TFP végrehajtási folyamat, ennek részeként a projektjavaslatok formális benyújtását követő elbírálásával, majd az elbírált elképzelések teljes körű kidolgozásával. 8

9 1.2. A stratégia célja és integrált megközelítése A Tematikus Fejlesztési Program alapvető célja, hogy meghatározza a barnamezős területek jövőbeni fejlesztésének irányait és koordinált, egységes keretbe rendezze a stratégiai célok megvalósítását, a térségi potenciál kiaknázását leginkább segítő fejlesztéseket. A tervezési folyamat alapját az integrált megközelítés képezte. Ez egyrészt magában az alkalmazott módszertanban jelent meg, azaz a stratégia a kívánatos fejlődéshez szükséges beavatkozások egészére irányult, másrészt a Döntéshozói illetve a Szakmai Munkacsoport összetétele garantálta, hogy a barnamezős területek fejlesztésében érdekelt szervezetek megszólítást nyerjenek, illetve részt vegyenek a stratégiaalkotás folyamatában. A folyamatot kiegészítették a szakmai fórumok, melyeken a barnamezős területek fejlesztésében érintettek szélesebb körének (ingatlanfejlesztők, egyetemek, civil szervezetek, lakosság) nyílt lehetősége a programba bekapcsolódni. Az integrált megközelítés indokoltságát a következő a tervezési folyamat és a benyújtott projektjavaslatok alapján egyértelműen visszaigazolt szempontok adják. A vízió és ehhez képest a fennálló problémák jellege, az uniós támogatásokban a as időszakban felerősödő eredménykötelem, az eddigi tapasztalatok szemléletváltást igényelnek. Az önmagában ugyan értékes, ám egymástól független, gyakran fragmentált és ezáltal korlátozott, lokális hatással bíró fejlesztések helyett összvárosi érdekeket képviselő stratégián alapuló intézkedéscsomag létrehozása szükséges. A hatékony koordináció, ennek részeként az egyedi projektek közötti szinergikus hatás feltárása és kiaknázása, az érdekeltek közötti folyamatos párbeszéd és közös probléma megoldási mechanizmusok fenntartása jelentősen javítja a beavatkozások minőségét és fenntarthatóságát. A koherens, egységes keretben kialakított és megvalósított beavatkozáscsomag hozzáadott értéke magasabb, mint az egyedileg kezelt projektek hozzáadott értékének összessége. A fókusz tekintetében teljességre törekvés értelemszerűen maga után vonja, hogy a tervezési folyamat kitért és a tervezési dokumentum magában foglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek nem csak a VEKOP, hanem az ágazati operatív programok (pl. IKOP) forrásait terhelik, mivel végrehajtásuk szervesen kapcsolódik, elengedhetetlen a barnamezős területek TFP középtávú céljainak eléréséhez. Az ágazati tervezőkkel tartott konzultációk arra is rávilágítottak, hogy a fővárosi fejlesztési igények és elképzelések fontos inputként szolgálnak a szaktárcák eszközrendszerének véglegesítéséhez. A barnamezős Tematikus Fejlesztési Program integráltsága további dimenzióban is megmutatkozott. Az érintett szereplőkkel való egyeztetésekből kiderült, hogy a barnamezős fejlesztések előmozdításához nem csupán az egyedi projektek fejlesztésére van szükség. Igény mutatkozott arra, hogy intézményi fejlesztés történjen a barnamezős területek problémáinak megoldása érdekében. A folyamat során az is egyértelművé vált, hogy a jelenlegi törvényi és szabályozási környezet bizonyos pontjai nem kedveznek a barnamezős fejlesztéseknek, más részei pedig kifejezetten hátráltatják azt. Így a munkacsoport kezdeményezte ezen elemek összegyűjtését. A barnamezős fejlesztések számára jelentős korlátokat és egyben lehetőségeket jelentenek a közlekedési infrastruktúra meglévő és tervezett elemei. Ezeken belül nagy jelentőségűek a közösségi közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések. A barnamezős területek 9

10 fejlesztését elősegítő, Budapesti Közlekedési Központ legfontosabb infrastrukturális fejlesztései a következők: M1 metró (Millenniumi Földalatti Vasút) rekonstrukciója és észak-keleti meghosszabbítása; M3 metró rekonstrukciójának előkészítése; 1-es villamos külső Bécsi úti meghosszabbítása; 3-as villamos északi meghosszabbítása és a Szegedi úti felüljáró építése; Ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása; Csepeli gerincút (Teller Ede út) folytatása új nyomvonalon, Posztógyár utca Mag utca között; Körvasút menti körút építése új nyomvonalon, több szakaszban (3. szakasz: Üllői út Soroksári út között). 10

11 2. A stratégia bemutatása 2.1. Fejlesztési program célterülete Az egységes európai barnamező-fogalom meghatározása a CABERNET (Concerted Action on Brownfield and Economic Regeneration Network) szervezet nevéhez fűződik, melynek értelmében barnamezősnek tekintjük azon területeket, amelyekről elmondható, hogy: hatással volt rájuk saját, valamint a közvetlen környezetük korábbi használata, felhagyottak, vagy alulhasznosítottak, vélt vagy valós környezeti szennyezettséggel terheltek, elsősorban fejlett városi térségben találhatóak, újra hasznossá tételük beavatkozást igényel (Ferber et al. 2006, ). A TFP alapjául szolgáló Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepcióban 2 alkalmazott definíció ezt a közép- és kelet-európai országokban használt terminológiai kiegészítésekkel vette át, kihangsúlyozva azt a tényt, hogy a területek korábbiakban használatban voltak, jelenleg elhagyottak vagy kis hatékonysággal kihasználtak és melyeken legtöbb esetben megjelenik a környezeti szennyezettség problematikája is. 3 Fentiek értelmében, Budapesten a használaton kívüli, illetve alulhasznosított területek jelentős hányada klasszikus értelemben vett barnamezős területnek tekinthető (ezek az egykor ipari, közlekedési, katonai funkcióval bíró területek). A fenntartható város szempontjából ugyanakkor egyre nagyobb jelentősége van az egyéb, akár belvárosi elhelyezkedésű üres ingatlanok hasznosításának is, ahol a jövőbeli beruházás célja egy új funkció megtalálásával a környezet javítása és adott esetben az ingatlan értékvédelme, megőrzése. Emiatt a TFP keretében a CABERNET definícióhoz képest kibővített barnamezős definíció került meghatározásra. A kibővített definíció a klasszikus, CABERNET- féle meghatározáson túl magába foglalja egyéb, akár belvárosi elhelyezkedésű üres ingatlanok hasznosítását is. E definíciónak megfelelő területeken tervezett projektek kerülhettek bele a későbbiekben bemutatott indikatív projekt listába. 1 Uwe Ferber, Detlef Grimski, Kate Millar, Paul Nathanall (szerk.): Sustainable Brownfield Regeneration: CABERNET Network Report, University of Nottingham, ISBN Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció, jóváhagyva a Fővárosi Közgyűlés 767/2013.(IV.24.) határozatával, április 3 Barta Györgyi (szerk.): A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. MTA Társadalomkutató Központ, ISBN

12 2.2. Témaválasztás indoklása A takarékos és átgondolt területhasználat az egyik legfontosabb térhasználati ajánlása a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciónak (OFTK). A termőföld védelme, mivel rendkívül korlátozottan megújuló erőforrásról van szó, a legfontosabb célja a takarékos területhasználatnak. ( ) A kihasználatlan beépített területek, barnamezők jobb kihasználásával hosszú távon a nemzetgazdaság számára fontos erőforrásokat védünk, biztosítva ezzel a gazdasági növekedés alapfeltételeit, miközben a csökkent értékű területek értékét is növelhetjük. A barnamezős beruházások támogatása tehát nemzetgazdaságilag is fontos. A barnamezős területek újrahasznosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a város kompakt maradjon, és a városon belüli utazási szükségletek csökkenjenek, vagy legalább ne növekedjenek tovább. A közmű és közúthálózat fenntarthatóságát, optimális kihasználását is nagymértékben segíti, ha a város extenzív növekedés helyett belső területének intenzívebb használatára törekszik. Budapesten az elmúlt két évtizedben a beépítésre szánt területek száma folyamatosan nőtt, melynek eredményeképpen a település szétterülése volt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan viszont a város komoly területfejlesztési belső tartalékokkal rendelkezik: a városszövetben jelentős kiterjedésű, több mint 1200 hektárnyi olyan terület található, amely korábbi funkcióját elveszítve használaton kívülinek vagy alulhasznosítottnak tekinthető. Ezek a területek számos esetben ugyan rendelkeznek településszerkezeti helyzetükből fakadó területi fejlesztési potenciállal, de a megújulást a beruházások magas járulékos költségei (eseti kármentesítés, területrendezés, épületfelújítás) és a bőséges kármentesítési kötelezettséggel, bontási szükséglettel nem érintett zöldmezős területkínálat egyaránt hátráltatja. A kilencvenes évek elejétől több kiürült ingatlan és barnamezős terület funkcióváltása megindult, azonban ez a folyamat jellemzően csak a városszerkezetileg kitüntetett helyzetben lévő részeken ment végbe (pl. Váci út környéke). Azok a területek, ahol ez nem következett be, ma is sok esetben izoláltan helyezkednek el a városszövetben, és rendezetlen állapotot mutatnak környezeti és tulajdonjogi értelemben egyaránt. Fentiek alapján a városfejlesztés célterületeinek magját a barnamezős és alulhasznosított területek kell, hogy képezzék, melyben a kezdeményező és koordináló fővárosi szerepkör kiemelten fontos ( Budapest Kezdeményező városfejlesztés, 3. Egységes Budapest). A város fenntartható fejlesztési pályára állítása és kompaktságának megtartása érdekében elengedhetetlen feltétel ezeknek a területeknek újra pozícionálása, átstrukturálása és újrahasznosítása ( Budapest Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet, kompakt város). 12

13 2.3. Hosszú távú célok, víziók A fenti indokok alapján a TFP hosszú távú vízióját, összhangban a Budapest 2030-ban foglaltakkal a következőképpen határoztuk meg. A fejlesztések kulcsterületei a barnamezők ( Budapest A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei), ahol a fejlesztések összehangoltan és integráltan zajlanak; a kezdeményező és koordináló Főváros információs adatbázissal segíti a kialakuló új barnamezős területek folyamatos átalakulását. Az egykori barnamezők környezeti és egészségre ártalmas kockázatot nem jelentenek amennyiben ( Budapest Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás; Budapest Egészséges környezeti feltételek megteremtése): teljes körűen megtörtént a kárelhárítás; a környezetterhelő termelő tevékenységek jelenléte korlátozott; a barnamezős beruházások zöldfelületekben gazdag helyszínek létesítésével hozzájárulnak a korszerű rekreációs igények kielégítéséhez; a területeken az élhető városszövetbe illeszkedve kiegészül városi zöldfelületi rendszer elősegítve ezzel a városi hősziget-hatást enyhítését; a barnamezős beruházások révén a beépített energia megőrzésre kerül, a megújuló energiák helyi vagy közeli rendszerekben kerülnek alkalmazásra; a környezetbarát technológiákat alkalmazó termelő tevékenységek jelenléte megerősödik, a termelő tevékenységek modern korszerű, tiszta és jogilag rendezett környezetben működnek; jelentősebb szállítási tevékenységet vonzó raktározási funkció létesítése csak olyan esetekben valósul meg, ami városszerkezeti szempontok alapján megalapozottnak tekinthető. Az egykori barnamezők a városfejlődés új értékközpontjai, amennyiben ( Budapest Az egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése): az új beépítések magas színvonalú, karakteres, fenntartható és innovatív építészeti megoldásokkal létesülnek; az egyedi védett, a megőrzésre érdemes városkarakter és az újonnan kialakított értékek egymást erősítik; a meglévő épületállomány felhasználása esetén különleges lakáskínálat is kialakul. 13

14 A megújuló barnamezős területek a kompakt városfejlődés motorjai, amennyiben ( Budapest Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet, kompakt város; Budapest A Dunával együtt élő város): a barnamezős területek átstrukturálása a meglévő közlekedési infrastruktúrák kihasználását javítja, megszűntetve a területeket érintő közlekedési anomáliákat, környezetkímélő közlekedési megoldásokat alkalmazva. a területtakarékos, a meglévő konszolidált területhasználathoz és a rendelkezésre álló infrastruktúrához igazodó, összehangolt és kiegyensúlyozott vegyes használat biztosítja a fenntarthatóságot, ahol a barnamezős területek átalakulása nyomán kialakuló kompakt településszerkezet differenciált központrendszerével a lakosság ellátását teljes körűen biztosítja, és megvalósítja a rövid utak városát; a lakófunkció jelenléte a környezeti szempontból megfeleltethető területeken, a szükséges ellátó rendszerekkel együtt épül ki; a Duna menti területeken a város és víz kapcsolata szoros, a part közcélú, funkcióbővítő hasznosítása megvalósul. Az egykori barnamezős területeken megjelenő gazdasági tevékenységek a gazdaságfejlesztés fő irányait követik, amennyiben ( Budapest Önfenntartó városgazdálkodási rendszer; Budapest Tudás-, készség- és zöldalapú gazdaságfejlesztés): a beruházások ösztönzése és az innovatív mikro és kkv-ok támogatása folyamatos, a vállalkozási kultúra széleskörű és igényes; a jelentős hozzáadott értéket termelő tudás-intenzív ágazatok nagyszámú és klaszterekbe szerveződő megjelenése jellemző az átalakult területeken; az önkormányzat, a gazdaság szereplői, valamint a képző- és kutatóhelyek között szoros kapcsolati háló működik, mely a barnamezős területeken növeli a kutatás, fejlesztés és innováció potenciálját. 14

15 2.4. Helyzetértékelés Helyzetértékelés a hosszútávú célok szempontjából A következőkben a budapesti barnamezős területek helyzetértékelése kerül bemutatásra. A helyzetértékelés legfőbb célja, hogy a barnamezős területek jelenlegi állapotát a hosszú távú célok tükrében mutassa be. Ekképpen nyerhető világos kép arról, hogy mely területeken van a legnagyobb lemaradás a kitűzött célokhoz képest, s milyen beavatkozások szükségesek középtávon ahhoz, hogy a hosszú távú célok elérhető közelségbe kerüljenek. A helyzetértékelés tehát a középtávú célok megalkotásának fontos lépése. 15

16 A város szövetében nagy mennyiségben találhatóak barnamezős területek. Barnamezős területek Budapest egész területén elszórtan találhatók. Nagyobb, egybefüggő egységként való megjelenésük, sűrűsödésük elsősorban az átmeneti zónában, főképp vasúti területekkel határos térségében, továbbá Csepelen és Dél-Budán található. A település történeti magjában a használaton kívüliség leginkább foghíjtelkekben, üresen álló épületekben mutatkozik meg. 16

17 A barnamezős területek részben használaton kívüliek, részben alulhasznosított területek, utóbbiakhoz a fejlesztésre alkalmas vasúti területek is társulnak. A városszöveten belül nagy arányban találhatóak olyan területek, melyek korábban funkcióval rendelkeztek, ma azonban használaton kívüliek. Itt megkülönböztetjük azokat, amelyeken ma is épületek találhatók, illetve ahol elsősorban megkezdett beruházások miatt az épületek lebontásra kerültek, de a gazdasági válság következtében a fejlesztés nem indult el. Ezeken felül megkülönböztethetőek olyan területek is, amelyek belső tartalékkal rendelkeznek és alulhasznosítottnak tekinthetőek. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az adott terület a távlati hasznosítás mellett rendelkezhet további lehetőségekkel, másrészt, hogy a területen, annak városszerkezeti elhelyezkedése miatt a környező városrészekhez jobban illeszkedő területhasználat lenne ésszerű. Utóbbiak sorába tartoznak például a nagy kiterjedésű vasúti pályaudvarok is (pl. Nyugati pályaudvar környéke). 17

18 A barnamezős területek egy része értékes műemléki épületállománnyal rendelkezik, amelynek állapota folyamatosan romlik. A barnamezős területek egy részén a korábbi gazdasági és ipari hasznosítás emlékét őrző, jelentős építészeti értéket képviselő épületállomány található. A fejlesztési szándékok megjelenésével az értékes épületek környezete általában szanálásra került. A torzóként megmaradt épületek a gazdasági válság hatásaként, a fejlesztői szándék csökkenésével számos esetben romlásnak indultak. Az épületek felújítást követő használata nagyban segítheti a terültek identitásának növekedését. A megmaradt épületállomány megóvása sürgető feladat. A védett épületállomány mellett számos egyéb építészeti érték is jelen van a területeken, amire kiváló példa az egykori Csepel Művek területe. 18

19 Az új beépítések csak kis arányban képviselnek innovatív építészeti értéket. pozitív és negatív példa Sajnos a város több részén az értékes épületállomány folyamatosan pusztul, ezáltal a városkarakter is sérülékennyé válik. Ennek egyik oka a megfelelő karbantartás elmaradása. Számos esetben előfordul, hogy a védelmek hiányosságait kihasználva, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyva értékes épületeket bontanak el, helyettük gyenge építészeti minőségű, sokszor silány, új épületek létesülnek értékes környezetben. A gazdasági válságot megelőző években a fejlesztések hangsúlya sok esetben a mennyiségen volt (számos lakópark, kereskedelmi létesítmények); minőségi, jövőbe mutató fejlesztések ennél jóval ritkábbak voltak (pl. K+F). 19

20 A védett építészeti értékek környezetében sokszor szlömösödésre érzékeny, alulhasznosított vagy használaton kívüli területek fekszenek. Az új beépítések csak ritkán jelentenek városkaraktert erősítő hozadékot. Az egyedi városkarakter, a megőrzött történetiség egyre nagyobb értékei az európai településeknek. E tényezők jelentős szerepet játszanak a lakosság magasabb életminőségének biztosításában, kedvezően befolyásolják a város megítélését, erősítik annak gazdasági pozícióit. Budapest egyedi városkarakterét alkotó elemek többségében a belső városrészekben, továbbá az egykori történeti peremtelepülések központjaiban, jellemzően csoportosan helyezkednek el. 20

21 A környezetterhelő termelési, raktározási funkciók szétszórtan helyezkednek el a városban. Budapesten a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően a jelentős környezetterhelést okozó ipari termelés fokozatosan háttérbeszorult, barnamezős, alulhasznosított területeket hagyva maga után. Jelenleg a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó, a fő környezeti konfliktus a meglévő termelő és jelentős közúti forgalmat generáló raktározási funkciók elhelyezkedéséből adódóan ered. A konfliktusok csökkentése érdekében a területhasználat optimalizálására való törekvés mellett, környezetkímélő technológiákat, zaj- és levegőtisztaság-védelmi beruházásokat kell alkalmazni a meglévő és tervezett tevékenységeknél egyaránt. 21

22 A város belső tartalékai ellenére folyamatosan terjeszkedik, szétterül UTÁN LEZAJLOTT VÁLTOZÁSOK A rendszerváltás óta az üresen álló területeken a gazdasági és lakófunkciók térnyerésének eredményeképpen zöldmezős fejlesztések zajlottak le. Ezen felül a főváros peremén elhelyezkedő egykori zártkertek lakóterületi átalakulása is megfigyelhető. A város szétterülése leginkább ezen folyamatoknak volt köszönhető. Az 1990-es évektől az ipari termelés visszaszorulásának következményeként a megmaradt barnamezős területek egy részén az átalakulás már megindult, elsődlegesen a kitűntetett városszerkezeti helyzettel bíró városrészeken (pl. Váci út térségében vagy a Duna mentén). 22

23 A használaton kívüli területekre jellemző, hogy azok általában a gazdasági térségek szomszédságában helyezkednek el. Szinte egybefüggő, nehezen átjárható struktúrájú gazdasági térségek helyezkednek el az átmeneti zónában, jelentős terjedelmű használaton kívüli és alulhasznosított barnamezős területekkel keveredve. 23

24 A barnamezős területekre a zöldfelületek kritikusan alacsony aránya jellemző. A zöldfelületi intenzitási térképen egyértelműen kirajzolódnak azok a zöldfelület-hiányos térségek, melyek a belvárosi zóna mellett jelentős részben egybeesnek a használaton kívüli, barnamezős területekkel. A városklímát kedvezőtlenül befolyásolja az e térségben jellemző sűrű beépítettség és a mesterséges, magas hőelnyelésű burkolt felületek nagy aránya, mely elősegíti és fokozza a hősziget-hatást. Általánosságban elmondható, hogy a barnamezős területek zöldfelület-hiányosak, de jelentős fejlesztési lehetőséget hordoznak magukban. 24

25 A barnamezős használaton kívüli és alulhasznosított területek a zöldfelületi rendszer potenciális területei. Budapest zöldfelületi rendszere hiányosnak mondható. A város peremén lévő beépítetlen területek kapcsolatot képeznek az agglomerációs zöldfelületi elemekkel, ugyanakkor a zöldfelületi ékek a belső területeken fokozatosan elkeskenyednek és megszakadnak. Hiányoznak az ékeket összekötő, gyűrű irányú zöldfelületi rendszerelemek és a városi parkrendszer is bővítésre szorul. A barnamezős és alulhasznosított területek kulcsfontosságúak a főváros zöldfelületi rendszer fejlesztése szempontjából, kedvező elhelyezkedésük révén alkalmasak a hiányzó kapcsolatok kialakítására. 25