Veszteségek feldolgozása, kríziskezelés

Átírás

1 Veszteségek feldolgozása, kríziskezelés Módszertani segédlet Készült A jövőt gyermekeinkkel építjük." Komplex területi társadalmi aktivitás program a versenyképes Békés megyéért! című projekt keretében TÁMOP Európai Szociális Alap 2015.

2 Tartalomjegyzék A képzési anyag rövid tartalmi összefoglalója... 5 A program tematikai egységei... 5 A képzési program célja... 6 A képzési program célcsoportja... 6 A képzés során megszerezhető kompetenciák... 6 Az egyes foglalkozásokon javasolt módszerek és munkaformák... 7 A veszteség és a krízis fogalmai... 8 Javasolt feldolgozási módszerek... 8 A változásokról... 8 Egy változás hozhat jót is az életünkbe?... 9 A változás és a veszteség A veszteségélmények A stressz A tartós stressz, ami a lelkünkön keresztül a testünket is beteggé teszi Trauma Mi okozza a traumát? Alakítsuk veszteséggé a hiányt! A veszteségek feldolgozása A krízis Mindenki másképp éli meg Az érzelmi krízis Krízishelyzetek Krízisben Javasolt feldolgozási módszerek A krízisállapot időtartama A krízis fajtái A krízis lezajlásának szakaszai A stressz mi történik testünkben, lelkünkben? (Selye J. nyomán) Mi jellemzi viselkedésünket, ha vészhelyzetbe kerülünk? Érzelmi hullámvasút a krízis során Krízisállapotok, megküzdési stratégiák, a siker és a kudarc Javasolt feldolgozási módszerek Krízisállapotra fogékony, veszélyeztetett személyek Kik a legveszélyeztetettebbek? Nehéz helyzetből krízis A krízis felismerése miért nehéz feladat? Melyek az intő jelek? Amikor túl nehéz súly nyomja a vállunkat Hogyan hárítunk? A krízisek lehetséges kimenetelei Sikeres megoldás Félúton a siker felé

3 Ha nem találunk megoldást Veszélyes megoldások A megküzdés (coping) Problémaközpontú Érzelemközpontú megküzdés Érzelemközpontú megküzdés A kétféle megküzdés Milyen személyiségjegyek segítik a megküzdést? Szocializáció és megküzdés Javasolt feldolgozási módszerek...45 Megküzdési stratégiák és szocializáció...45 Sikerkeresés kudarckerülés: a sikerorientált személyiség...45 Sikerorientált személy Kudarckerülés: a kudarckerülő személyiség Meghatározó gyermekkori hatások - a sorskönyv Miben is rejlik a Sorskönyv lényege? Hogyan befolyásolnak minket ezek a parancsok? Úgysem sikerül! Légy tökéletes! Küzdj! Ellen sorskönyv Mit tehetünk? A sorskönyv változtatható? A három fajta sorskönyv: győztes, vesztes és nem győztes (Berne nyomán) A szocializációs folyamat Mit tegyünk gyermekeink sikeréért? Szülői szerep és felelősség A gyermek- és serdülőkor fejlődési krízisei Javasolt feldolgozási módszerek A fejlődés szépsége és nehézsége A személyiség fejlődése A fejlődés szakaszai Fejlődési szakaszok Az érzelmi függetlenedés és leválás nehézségei Nemi identitás és szerepek nehézségei Pályaorientáció és a társadalmi szerep megtalálása Veszélyek A korai zárás Késői nyitás Devianciák A felnőtt- és időskor feladatai, krízisei Javasolt feldolgozási módszerek A fiatal felnőttkor fejlődési krízisei (20-40 éves korig) Intimitás az izolációval szemben Az izoláció A leválás és az önálló élet Ha nem sikerül a leválás A munka világába történő beilleszkedés A párválasztás A kitolódott családalapítás

4 A szülői szerep krízisei A felnőttkor fejlődési krízise (40-60 éves korig) Alkotóképesség vagy Stagnálás? Az életközép krízis Az életközép krízis Karrier Az életközép krízis Hormonális változások Az életközép krízis A párkapcsolatok változásai Az időskor fejlődési krízise (60 éves kortól) Integritás a kétségbeeséssel szemben A megbecsültség érzésének elvesztése Veszteség az erő és egészség területén A társas kapcsolatok Krízisek a munka világában Javasolt feldolgozási módszerek A munka szerepe A munkanélkülivé válás krízise A tartós munkanélküliség Út a fejlődés felé Az egzisztenciális krízis Teljesítmény- és karrierkrízis A munkahelyi stressz A munkahelyi stresszorok A munkaalkoholizmus, munkamánia Hogyan szabaduljon meg a munkamániától? A válás Javasolt feldolgozási módszerek A válási krízis A válás leggyakoribb okai A családi struktúra megváltozása Munkanélküliség, egzisztenciális lecsúszás és párkapcsolat Párkapcsolati nehézségek - a kommunikáció csodákat tesz! Ha házon belül nem találunk megoldást Mi is a párterápia? A fontolgatástól a döntésig Viselkedés a válás során Válságban a gyermek is! Óvatosan a szavakkal és tettekkel! A gyermek krízise a válás során Gyermekként megélni a válást A mediáció A depresszió Javasolt feldolgozási módszerek Mit gondolunk a depresszióról? A depresszió kialakulása Ki lesz depressziós? A szomorúság nem egyenlő a depresszióval! A depresszió jelei Életet ment a figyelem! A depresszió legsúlyosabb következménye

5 Mit él át a depresszióval küzdő ember? Mit ne tegyünk? Elfoglaltságok, amiről azt gondolnánk, hogy segítenek Megismerés és türelem Törődjünk saját magunkkal is! A remény A súlyos betegség és a halál Javasolt feldolgozási módszerek A súlyos betegség krízise és a halál A rosszindulatú betegség krízise Amikor a lélek betegíti meg a testet Szembesülés a krízissel A küzdelem A haldoklás Jellemző elterelő kommunikációs formák Engedjük kimondani! A családtagok érzelmi nehézségei A váratlan halál Hogyan segítsünk a gyászolónak? Kérjünk segítséget! Gyászolóként Ha elakad a feldolgozás

6 A képzési anyag rövid tartalmi összefoglalója Csak egy dolog állandó: a változás talán soha nem volt a mondás annyira igaz, mint napjainkban. Bármikor bekövetkezhet életünkben veszteségélménnyel járó jelentős változás: ilyen lehet a munkahely megszűnése, egy válás vagy egy közeli hozzátartozó elvesztése. Az ehhez hasonló események alapvetően változtatják meg az addig megszokott lelki stabilitást, életminőséget, társadalmi helyzetet, családi- és szociális kapcsolatokat. Kevesek állnak készen az ilyen rendkívüli változásokra, amelyeket éppen felkészületlenségük miatt végzetes tragédiaként, traumaként élnek meg. Ha ehhez társul egyéb átmeneti időszak (pl. változó kor, életközépi válság), könnyen kialakulhat krízishelyzet, amely megfelelő mentális állapot és hatékony problémamegoldás hiányában rendszerint negatív kimenetellel zárul. Ha a krízisállapot tartósan fennáll, az elhúzódó nyomasztó hangulat, bizonytalanság, önazonosság-zavar és szorongás destruktív magatartásmintákhoz, súlyosabb esetben depresszió kialakulásához vezet márpedig a depresszió elsődleges rizikófaktora az öngyilkosságoknak. Hazánkban a lelki egészségvédelem szintje nem túlságosan magas. Emellett jellemző az életvezetési vagy lelki problémákkal küzdő emberekkel szemben egyfajta negatív (vagy tanácstalan) attitűd: azt gondoljuk, ha valaki nem elég erős, az egyfajta jellemhiba; vagy, ha szeretnénk is segíteni (pl. egy gyászoló családtagnak), tanácstalanok vagyunk, hogyan tegyük. A módszertani anyagra épülő foglalkozások révén a résztvevők a változás, a stressz, a krízis, a veszteségek feldolgozása kapcsán szereznek ismereteket. Képessé válnak felismerni az olyan élethelyzeteket, amelyek krízist okozhatnak életünkben bármely életszakaszban. Tudatosítják azokat az érzelmeket és sajátos viselkedési reakciókat, amelyek egy-egy krízishelyzetben jellemzően jelentkeznek. Megismerkednek a különböző megküzdési módokkal és a kríziskimenetel típusaival. A fejlődési szakaszok áttekintése segíti mind múltbéli, mind jelenlegi életvezetési problémáik felismerését és a megfelelő proaktív hozzáállás kialakítását. A foglalkozások során pozitív példákkal mutatjuk be, hogyan lehetséges eredményesen megküzdeni a krízissel, miközben olyan védőfaktorokra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre támaszkodva megelőzhető a depresszió kialakulása. A képzés elvégzésével árnyaltabb és egészségtudatosabb lesz a résztvevők gondolkodása és mentálhigiénés kultúrája, így környezetükben is támogatóként tudnak fellépni szükség esetén. A program tematikai egységei 1. A veszteség és a krízis fogalmai 2. Krízisben 3. Krízisállapotok, megoldások, megküzdési stratégiák. Siker és kudarc 4. Szocializáció és megküzdés 5. A gyermek- és serdülőkor: krízisek, válsághelyzetek 5

7 6. A felnőtt- és időskor feladatai, krízisei 7. Krízisek a munkavilágában 8. A válás 9. A depresszió 10. A súlyos betegség krízise és a halál A képzési program célja A képzési program célja az általános mentálhigiénés kultúra fejlesztése. Felkészítés és tájékoztatás a különböző (gazdasági, személyes) okokból bekövetkezhető változások, krízishelyzetek kezelése terén. A résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el a krízisállapotról, a különböző krízistípusokról, megküzdési módokról. Nagyobb eséllyel ismerik fel saját életükben a krízist kiváltó okokat, krízishelyzeteket, ezáltal kontroll alatt tudják tartani akár érzelmi, akár magatartási reakcióikat, és tudatosan képesek lesznek végiggondolni megküzdési stratégiáikat. A depresszióra hajlamos személyek sajátos beállítódásokkal rendelkeznek. A képzés során a hallgatók megismerik ezeket a speciális attitűdöket, és a megszerzett ismeretek eredményként fejlődik empátiájuk depresszióban szenvedő embertársaik iránt. Az ismeretek elsajátításával közvetlen környezetükben is képesek lesznek hatékony támogatást nyújtani a rászorulóknak. A képzés során kiemelt figyelmet kap a kreatív kríziskimenetel lehetősége életből vett példák segítségével. A képzési program célcsoportja A képzési program célcsoportja nemre, korra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül a lakosság, mindazok, akik nyitottak új ismeretek befogadására, egészségtudatosságuk fejlesztésére, életminőségük javítására, az önfejlesztésre-fejlődésre. A képzés során megszerezhető kompetenciák A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a krízis és trauma fogalmát, és az azok által okozott testi-lelki változásokat. Egészségtudatos szemlélete fejlődik. A lelki egyensúly értékét tudatosabban látja. A résztvevőnek a képzés elvégzését követően megismeri a krízis típusait és annak lezajlását. A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a krízis kialakulásának rizikófaktorait, a megoldás és megküzdés lehetőségeit. 6

8 A résztvevő a képzés elvégzésével megismeri a sikerorientált és kudarckerülő személyiségjegyeket. Rálátása lesz a szocializáció és a családi háttér hatásaira. Bepillantást nyer a sorskönyv témakörébe. A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri Ericson fejlődési modelljét, a gyermek- és a serdülőkor kríziseit. A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a felnőtt- és időskor feladatait és kríziseit, az intimitás fogalmát, a beilleszkedés lehetséges nehézségeit. Felismeri a tudatos életvezetés időskorra gyakorolt hatását és jelentőségét. Megismeri a munka világához és az egzisztenciához kapcsolódó krízishelyzeteket. Képessé válik azok tudatosabb kezelésére és megoldására. A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a párkapcsolatokat veszélyeztető krízis helyzeteket. Ismereteket szerez a válással, mint súlyos krízissel, és annak gyermekekre gyakorolt hatásaival kapcsolatosan. A résztvevő a képzés elvégzését követően megismerkedik a depresszió jeleivel. Felismeri annak veszélyét, és a beavatkozás jelentőségét. Ismereteket szerez a megfelelő segítségnyújtásról. A résztvevő a képzés elvégzését követően megismeri a súlyos betegségek okozta krízist. Tájékozottabbá válik a betegekről való megfelelő gondoskodással kapcsolatban. Megismerkedik a gyász okozta krízissel és a feldolgozást segítő lehetőségekkel. Az egyes foglalkozásokon javasolt módszerek és munkaformák Konzultáció Prezentációval kísért megbeszélés Egyéni munkaforma, páros megbeszélés Egyéni munkaforma, nagycsoportos megbeszélés Páros munkaforma, nagycsoportos megbeszélés Kiscsoportos munkaforma, nagycsoportos megbeszélés Tréninggyakorlatok Egyéni fejlődési terv készítése Kisfilmek megtekintése és megbeszélése 7

9 1. FOGLALKOZÁS A veszteség és a krízis fogalmai A foglalkozáson megismerkedünk olyan alapfogalmakkal, mint a veszteség, krízis, valamint a trauma. Foglalkozunk a krízis kialakulását előidéző helyzetetekkel, az azt kísérő érzelmi állapottal, valamint annak lehetséges kimeneteleivel. Javasolt feldolgozási módszerek Ráhangoló beszélgetés a képzés témaköreire, válaszok a felmerülő kérdésekre. Nagycsoportos konzultáció a változások kapcsán. Hogyan legyünk nyitottak a pozitív irányú változásokra? Hogyan legyünk rugalmasabbak? Hogyan küzdjünk meg a stresszel járó változásokkal? Prezentációval kísért előadás a stresszről. Kiscsoportos munkaformában a veszteségek feldolgozásának témája. Megbeszélés nagycsoportban. A változásokról Mi is a változás? Jó-e vagy kellemetlen? Képesek vagyunk-e könnyedén változtatni életünkön, szokásainkon? Az élet egyes színterein, és a lelkünkben, viselkedésünkben, gondolkodásmódunkban történő állandó változások életünk állandó és elkerülhetetlen jellemzője. Akkor is változunk, csiszolódunk, amikor annak nem is vagyunk egészen tudatában. Testünk, lelkünk, ízlésünk, teljes lényünk, személyiségünk változik még ha a legbelsőbb lényeg talán örök is. Változunk életkorunk előrehaladtával, szerepeink változásával, a megismert emberek, elolvasott könyvek hatására A változás gyönyörködtet? Csakugyan! Ám fontos tudnunk azt is, hogy a gyökeresen megváltozott életkörülmények mindig kihívást és megterhelést jelentenek számunkra. Ahhoz, hogy ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat tudjunk adni, tudatosnak és felkészültnek kell lennünk. Fel kell ismernünk, hogy bármennyire is erősek vagyunk lelkileg, vannak olyan élethelyzetek, nehéz időszakok, amikor az alkalmazkodás rendkívüli pszichés energiákat emészt föl. Igen, van olyan, hogy a saját magunk vagy környezetünkben élők számára egy adott helyzethez való alkalmazkodás teher. Lelki teher, amely veszélyezteti az egészséget, és amelynek cipeléséhez majd idővel letételéhez segítségre van szükség. Mindehhez szükségünk van ismeretekre, kellő érzékenységre, és arra, hogy képesek legyünk megfelelően beazonosítani az adott helyzetet és felismerni súlyát. A környezetünkben, életkörülményeinkben, és életmódunkban bekövetkező változások új megoldási, működési módokat követelnek meg tőlünk. Akkor vagyunk sikeresek az életben, ha képesek vagyunk megrögzött szokásainkat, gondolkodási sémáinkat elengedni és változni, változtatni. Ilyen, mindent felborító, az életkörülményekben beállt változások lehetnek bárki életében: munkahely megszűnése, munkahelyváltás, jövedelemcsökkenés, családi helyzet megváltozása; lakáshelyzetben, lakóhelyen, egészségügyi helyzetben bekövetkezett változás. A változásokkal szembeni ellenkezés természetes emberi válasz, 8

10 ám amikor bekövetkezik, az arra vonatkozó megfelelő válaszkeresés és alkalmazkodás nem kerülhető el. CSOPORTFELADAT Beszélgessünk az életünkben bekövetkezhető lehetséges változásokról! Milyen külső és belső változások voltak eddig meghatározóak életünk során? Milyen változást hozott magával az anya és apa szerep életünkben? Miért állunk ellent a változásoknak? Berögzült sémák Túl sok a bizonytalan összetevő az ismeretlenben Zavarodottság, meglepettség Aggodalom az új szituációban Múltbeli rossz tapasztalatok Valós veszélyek Mások ellenállásának átvétele Több munka, feladat az új helyzetben Ha a jövőbe vetett hit és a célok iránti motiváció erősebb, mint a változással szembeni ellenállás, akkor képes az egyén előrelépni a változás útján. Amennyiben a bekövetkezett változást nem megfelelő módon kezeli az ember, akkor valószínűsíthető krízishelyzet kialakulása. Egy változás hozhat jót is az életünkbe? Amikor valami változás áll be az életünkbe, hajlamosak vagyunk mindjárt az feltételezni, hogy ez 9

11 már megint a sors ellenünk irányuló munkálkodása. Nehéz dolog ugyan, de érdemes megközelíteni az előttünk álló új helyzeteket egy másik látószögből, történetesen a pozitív irányból. Az élet nem a történések állandósult folyamata, igenis el kell tudnunk fogadni, hogy a változás is életünk része. Kihozni a változásokból a legjobbat nem kis feladat, de ha sikerül, valódi személyiségfejlődésen mehetünk keresztül. PÉLDA Vegyünk egy rossz párkapcsolatot. Együtt vagyunk valakivel, amit leginkább már csak a megszokás miatt, semmi érzelem, nincs közös program, inkább vagyunk albérlő társak, mintsem egy pár. De nem könnyű változtatni, a kapcsolatot megújítani vagy véget vetni annak, ami kiszámítható, és egyfajta biztonságot nyújt. Jönnek a kérdések: Mi van, ha mással sem lesz jobb? Mi van, ha elhagyom és megbánom? Mi van, ha mindenkiben majd őt keresem? Fordítsuk meg gondolatainkat! Mi van, ha javítható a kapcsolatunk, ha máshogy szervezzük életünket? Adjunk egy esélyt annak, hogy egy mélyebb érzelmi szintet élünk meg együtt keressünk fel egy párterápiás szakembert! Ha nagyon nem megy, ne erőltessük Talán mással mindketten boldogabb lehetnénk. Mi van, ha elhagyom és rájövök, bár előbb tettem volna? Mi van, ha találok egy olyan partnert, akivel újra értelmet nyernek a mindennapok? A változás tehát nem feltétlenül kell, hogy mindig rosszat jelentsen. Nagyon sok múlik az ember hozzáállásán, hogyan néz szembe az előtte álló megpróbáltatásokkal. Meglátja-e az újban a lehetőséget, vagy ragaszkodik a múltbéli megszokott dolgaihoz. A nyitottabb emberek sokkal könynyebben képesek kezelni az ilyen helyzeteket, nem keserednek el, ha új feladatokat kapnak az élettől és a saját kezükbe veszik az irányítást. 10

12 Persze senkinek sem könnyű a változtatás. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy amiben éppen benne vagyunk, az valójában nem jó nekünk. Nem vagyunk jósok és nem látjuk egy fényes gömbben jövőnket. Nem tudhatjuk, hogy a változás, ami az életünket folyamatosan kíséri, milyen 11

13 végkimenetelű lesz. De merni kell a változás gondolatát magunkhoz engedni és más nézőpontból tekinteni életünkre. Természetesen nem minden helyzetben látja meg először az ember a pozitívumokat, és nem is kell. Vannak helyzetek, amikor meg kell élnünk a fájdalmasat, a rosszat. De törekedni kell arra, hogy tanuljunk esetleges hibáinkból és kihozzuk új élethelyzeteinkből a maximumot, amikor is elmondhatjuk, mindent megtettünk, ami tőlünk telt. A változás és a veszteség Életünkben egyetlen biztos dolog van: a változás. Semmi sem marad örökké ugyanúgy, ahogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. Különösen igaz ez a mai világban, amikor az értékek, a technológia, a munkaerőpiac és a családi szerkezet területén is egyaránt folyamatos és rekordsebességű a változás. Ennek ellenére úgy tűnik, mintha a változásra nem lennénk kellően felkészülve. A változás, ha veszteséggel jár, feszültséget okoz bennünk. Általában jelentős nehézséget jelent az elengedés és az elfogadás. Pedig az élet folyamatosan azt kéri tőlünk: tanuljunk meg elengedni és tanuljunk meg befogadni. Például önálló életet kezd a gyerekünk, megszakad egy szerelmi-baráti kapcsolatunk, belátjuk, hogy egy adott kitűzött cél elérhetetlen; elveszítjük egy szerettünket, megszűnik a munkahelyünk, vagy éppen saját magunkban csalódunk. A veszteségek természetes érzelmi választ indítanak be: a gyászreakciót. A gyászreakciót bármilyen veszteség kiválthatja. Mindenféle veszteség fájdalma egyfajta érzelmi hiányállapotból ered. 12

14 A veszteségélmények Veszteségélményt él át a személy akkor, amikor váratlanul olyan esemény történik, amelyet ő veszteségnek érez és értékel. Ez egy szubjektív élmény. Előfordulhat, hogy a megélt veszteség más ember számára szinte semmit nem jelent, és semmiségként értékeli azt. Ezekben a helyzetben a kiváltott hatás a leglényegesebb, vagyis miként éli meg azt az érintett. A veszteség lehet konkrét tárgyvesztés az ember elveszít egy számára fontos, szeretett személyt, kapcsolatot, lezárul életének egy addig megszokott szakasza: elveszíti a munkáját, szerelmét, el kell költöznie, elköltözik a gyermeke, de lehet egy érzés is: csalódás, megaláztatás, elhagyatottság, vagy az addig élete értelmének tekintett célok elvesztése. CSOPORTFELADAT Kis csoportos beszélgetés a veszteségélményekről. A változás minden esetben vesztességgel kell, hogy járjon? Tudna-e valaki egy saját példán keresztül végigvezetni egy veszteségélményt? Hogyan élte meg? Milyen reakciókat váltott ez ki belőle? Másként csinálná-e, ha még egyszer ugyanabban a cipőben járna? Mit tehet az ember, akkor, ha nem tudja ezt megfelelően kezelni? Lehet-e segítséget kérni, vagy önmagunknak kell ezeket a problémákat kezelnünk? 13

15 Abban az esetben, ha a személy nem képes a változást és az azzal járó törést (traumát) megfelelő módon kezelni, súlyos krízist élhet át. Akkor, ha az ember segítséggel, vagy önállóan túl tud lépni a helyzeten, ha felveszi az új élethelyzet ritmusát és megoldja a feladatait, személyisége új elemekkel gazdagodik, probléma-megoldó eszközei gyarapodnak. A stressz A stressz hétköznapi életünk része. Selye János meghatározása szerint a stressz a szervezet válasza bármilyen szokatlan, alkalmazkodást igénylő új helyzetre. Amennyiben az új helyzetnek a rendezése, megoldása meghaladja erőnket, képességeinket, a stressz hatás tartóssá válik, ami megbetegedéshez vezethet. Megkülönböztetett hasznos stresszt (eustressz) és káros stresszt (distressz). A jótékony stressz pozitív energiával tölt fel, ösztönöz a kihívások teljesítésére és a cselekvéshez, alkotáshoz is szükséges kellő izgalmi állapotot is biztosítja. A tartós distressz azonban elszívja energiáinkat, csökkenti teljesítményünket, károsítja önbizalmunkat és kapcsolatainkat. Hosszútávon nagyfokú kimerüléshez vezet, ami testi, lelki egészségünket is veszélyezteti. Ugyanakkor a túl kevés stressz, az ingerszegény miliő sem egészséges: akinek a hétköznapjai unalmasak, egyhangúak, hiányzik életéből a sokszínűség, a motiváció, 14

16 gyakran érezhet elégedetlenséget, ami zaklatottá, kiegyensúlyozatlanná teheti. FONTOS TUDNI Selye János magyar származású tudós stressz elméletében megfogalmazta, hogy a stressz az élet sava-borsa, az eredmények eléréséhez, a fejlődéshez mindig jól jön enyhe mértékű stressz, kis izgalom. Kísérletei azonban azt is bizonyították, hogy az állandósult stresszhelyzet szervi elváltozásokat, betegséget idézhet elő. A tartós stressz, ami a lelkünkön keresztül a testünket is beteggé teszi Stresszhelyzetbe kerüléskor a kortizol nevű szteroid hormon felelős a válaszreakcióért. A kortizol termelésének a szabályozása a hipotalamusz feladata. Folyamatosan jelen van a szervezetünkben, de mennyisége változik napszakoknak megfelelően. A legtöbb reggel, a legkevesebb éjszaka választódik ki. A kortizolt stressz hormonnak is nevezik, csakúgy, mint az adrenalint és a noradrenalint. Ezek közös jellemzője, hogy riadóztatják a szervezetet harcra vagy menekülésre, azaz segítenek bennünket a stresszhelyzetek átvészelésében. A gond akkor van, ha állandóan azt érezzük, riadóztatva vagyunk, ugyanis a szervezetben a stressz hormonok a fertőzésekkel szembeni immunrendszert alkotó fehérvérsejtek működését gátolják. Azaz ha folyamatosan stresszelünk, nincs megnyugvásunk, immunrendszerünk nem működik elég jól, immunsejtjeink csökkennek, ami fogékonnyá tesz a különböző betegségek iránt. Egyszerűen szólva: aki sokat stresszel, nagyobb eséllyel lesz beteg. 15

17 Mit tehetünk a stressz betegségek ellen? mozogjunk, sportoljunk rendszeresen figyeljünk az étkezésünkre, kerüljük a félkész termékek fogyasztását, a sok sót, cukrot, együnk zöldségeket, gyümölcsöket. fogyasszunk gyógynövényből teákat, pl. orbáncfű vagy macsakgyökér teát, ezek jótékonyan hozzájárulnak az idegeink működéséhez, gyenge nyugtatóhatással bírnak. pihenjünk, tegyük kellemessé környezetünket TUDTA-E, HOGY? A sportolás kiváló stressz oldó módszer. A mozgás nem csupán a testet erősíti, teszi egészségessé, de a lelki egyensúlyt is segít megőrizni. Bármely számunkra élvezetes mozgásforma természetes hangulatjavítóként szolgálhat. Különösen jótékony, ha lehetőségünk van friss levegőn, napsütésben és kellemes környezetben mozogni. Ha mindezt rendszeresen tesszük, olyan, mintha egyfajta testés lélekvédő vitaminnal gondoskodnánk magunkról. Trauma Az intenzív és/vagy tartós kellemetlen, negatív események pszichológiai hatását traumának nevezzük. A trauma abban az esetben okozhat megbetegedést, ha az egyén tartós stresszt él át a nehéz esemény, valamint az érzelmi sokk hatására, és képtelen feldolgozni azt. Mi okozza a traumát? Egyes elméletek szerint a traumát nem egy adott esemény okozza, hanem egyfajta hiány megélése és állapota. Ezért fontos, hogy a két fogalmat elkülönítsük egymástól. Alakítsuk veszteséggé a hiányt! A veszteség ugyanis konkrét eseményről, történésről szól, megfogalmazható. A hiány viszont nehezen azonosítható. A hiányt át kell alakítanunk ahhoz, hogy megfogható legyen, és ezáltal veszteséggé válhasson, így adva meg a kiindulási pontot a feldolgozáshoz. 16

18 A veszteségek feldolgozása A feldolgozatlan veszteségek rombolják életminőségünket, csorbítják önértékelésünket. Minden emberi veszteség feldolgozása típusától függetlenül gyászmunkával jár. A gyászmunka meghatározott szakaszokból áll: Elutasítás, tagadás, érzelmi lebénulás : szembesülés a veszteséggel az egyén nem akarja elhinni, hogy megtörténhetett vele az adott esemény. Ebben a szakaszban szinte semmilyen érzelmi reakciót nem ad. Ellenőrzés, összeszedettség: A szükséges ügyek intézése. Elvonják a figyelmet a veszteségről, és az így lassabb tempóban, a személy számára elviselhető módon tudatosul. Nehéz időszak, felszakadó érzelmek, a tudatosulás: a köztudatban ez a fázis jelenti a gyászt. Harag, bánat, dührohamok, kétségbeesés, bűntudat, sírásrohamok kísérik. Idővel a gyötrelmes és szinte kibírhatatlan hiányérzet lassan elmúlik. Alkalmazkodás, szembenézés: ekkor már a veszteséget átélt ember már kevésbé szomorú, újra nyitottá válik a világra, a pozitív élményekre, és képes új célokat kitűzni és megvalósítani. KÖNYVAJÁNLÓ Polcz Alaine indította útjára magyar hospice mozgalmat, amely a haldoklók méltó elkísérését tűzi ki célul. A magyar írónő élete során számos borzalmat élt át, köztük a világháború embert próbáló kegyetlenségeit. Pszichológiai munkásságában személyes indíttatásként fordult a halál témája felé. Könyvei segítenek megérteni és feldolgozni az elszenvedett veszteségeket, a halált és a gyászt. 17

19 A krízis Életünk során mindenki többször kerülhet olyan nehéz helyzetbe, amely megterheli érzelmileg és meghaladja alkalmazkodó képességét. Olyan helyzetek ezek, amelyeket nem kerülhetünk el. A szakítást, a válást, szerettünk elvesztését, váratlan megélhetési válságot vagy ezek valamelyikét szinte mindenki átélte már vagy valószínűleg át fogja élni. Még a boldog események házasságkötés, gyermekszületés is előidézhetnek olyan érzelmeket, amelyek nem kezelhetők az addig megszokott módszerekkel, és ezért bizonytalanságot, félelmet váltanak ki bennünk. DEFINÍCIÓ A krízis görög eredetű szó, döntést, fordulatot jelent, ugyanakkor régi orvosi fogalom, jelentése: válságot, kritikus időszakot jelent a beteg állapotában. Ha szimbolikusan tekintjük, akkor világossá válik, hogy olyan állapotról, időszakról van szó, ami kockázatos, mert két kimenetel is benne van a képzeletbeli pakliban. Eredményezhet bukást, de fejlődést és előrelépést is. Ezért óriási a jelentősége annak, ami krízishelyzetben történik. Amennyiben új megoldási eszköztárral meg tudjuk oldani a krízishelyzetet, úgy pozitív eredménnyel lezárhatjuk, és ebben az esetben a krízis személyes fejlődésünket támogatta és megteremtette, annak lehetőségét, hogy továbbléphessünk az életünkben. Mindenki másképp éli meg Ugyanazokat az eseményeket és helyzeteket nem egyformán éljük át: vannak, akik könnyedén megoldják egy-egy változás kihívásait, és átlendülnek egy-egy helyzeten, másokat intenzívebben érint, veszélyhelyzetnek élik meg ugyanazt, és keresik az optimális megoldást. Elsősorban nem a probléma mértéke, összetettsége a döntő, hanem, az, hogy miként éli meg a kialakult krízist az érintett személy. Az érzelmi krízis Miről kell döntenünk krízishelyzetben? Arról, hogyan folytatódjon az életünk a külső körülmény 18

20 megváltozása után, hiszen az addig megszokott módon már nem lehet élni. Pl.: súlyos balesetet, válást követően. Ilyenkor egy adott döntés azért születik meg nehezen, mert az új életről még elképzelésünk, és talán nem is tudjuk kialakulni mindaddig, ameddig a fizikai-lelki veszteségeket nem dolgoztuk fel. Az érzelmi krízis olyan intenzív, fájdalmas állapot, amelyben, mintha egy ingatag mérlegen állnánk, megvan az esélye annak, hogy a jobb vagy a rosszabb irányba billenjen el a mérleg nyelve, vagyis a helyzetünk. Fontos tudni, hogy nem minden nehéz vagy fájdalmas esemény válik krízissé életünkben. ÉRDEKESSÉG A kríziselmélettel Lindemann (pszichiáter) az 1942-ben, a tragikus bostoni mulatótűz hatására kezdett foglalkozni. A tűzben mintegy ötszázan veszítették életüket és kétszáz ember sérült meg. A túlélőkkel és a halottak hozzátartozóival foglalkozott Lindemann, és ott szerzett tapasztalatai alapján fogalmazta meg az érzelmi krízis definícióját. Krízishelyzetek A krízist az életünkben bekövetkezett negatív és pozitív események egyaránt kiválthatják. 19

21 Ahogy arról már szó volt, hogy például a válás, a haláleset, az anyagi biztonság elvesztése negatív eseményt jelent. Ugyanakkor drámai változást jelenthetnek, és akár krízishez is vezethetnek azok a várt és örömteli események is, mint a házasságkötés vagy a gyermek születése is. A fenti két helyzetben az a közös, hogy mindkettő alkalmazkodást, új, ismeretlen utak kitaposását, új problémamegoldó eszközök bevetését kívánj meg tőlünk. Vagyis ahhoz, hogy megőrizzük vagy visszanyerjük egyensúlyunkat, fejlődnünk kell, fel kell nőnünk az előttünk álló feladathoz, kihíváshoz. Optimális esetben a személyiség a krízishelyzetek által érettebbé válik, és sikerül túljutnia a krízis időszakán. Mindezt úgy éri el, hogy egy olyan optimális megoldási módot választ, amely eredményre vezet. A krízishelyzet azért veszélyes, mert zavart kelt és az egyensúlyvesztésből eredően rombolhat, pusztíthat. Ugyanakkor esélyt jelent a fejlődésre, a továbblépésre. DEFINÍCIÓ A krízisállapot külső események hatására kialakult, lélektanilag kritikus állapot, amely során az egyén kénytelen a fenyegető körülményekkel szembenézni, azaz nem elkerülhető. (Pető, 1999) Caplan meghatározása szerint (Hajduska, 2012) krízisállapot akkor jön létre, ha a személy: 1. Olyan többnyire külső körülményekkel találja váratlanul szembe magát, amely addigi életét nagyban megváltoztatja és veszélyezteti lelki harmóniáját. 20

22 2. Az érzelmileg veszélyes helyzet és annak túlélése kitölti minden pillanatát 3. Az érzelmileg fenyegető helyzeteket képtelen megoldani az addig tanult és alkalmazott problémamegoldó módszereivel a kialakult helyzetet súlyosbítja ilyenkor a tehetetlenség érzése 4. ismeretlen helyzetben az addig működő, egyéni problémamegoldó módszerek nem mindig működnek ez növeli a krízisbe kerülés veszélyét, hiszen az egyén nem tud mit kezdeni a helyzettel 1. Szubjektív veszélyhelyzet A veszélyeztetettség ténye szubjektív természetű, kívülről nem ítélhető meg. Azt, hogy az egyén számára mi jelenti az érzelmileg fenyegető helyzetet, azt csak ő tudja és érzi. Egy másik ember számára az ő élethelyzetben az ő múltjával és tapasztalataival lehet, hogy nem jelent veszélyt. Tehát a veszélyeztetettség kívülről nem ítélhető meg. Fontos, hogy soha ne értékeljük alul a másik ember helyzetét, ne legyintsünk arra, pusztán azért, mert azt gondoljuk, hogy a helyzete számunkra nem jelente kihívást. 2. A helyzet túlélésére irányuló törekvés A válságot átélő egyén gondolatait szinte kizárólag a kialakult krízishelyzet és a megélt fájdalom körül forognak. Ennek eredményeként nem tud másra és saját magára összpontosítani, egyéb megszokott tevékenységeire is jóval kevesebb figyelmet fordít, esetleg el is hanyagolja azokat. Többnyire akkor is így van ez, ha a külvilág elől mindezt igyekszik elrejteni. FONTOS TUDNI Tárcsázzunk, ha baj van! A telefonos lelki segély szolgálatok azonnali segítséget nyújtanak a krízishelyzetbe került embereknek. Sokszor más az is túllendíthet az első sokkon, ha valakinek beszélhetünk a minket megrázó eseményről, érzéseinkről, ha valaki megértően, türelmesen, ítéletmentesen meghallgat. Forrás: 3. Tehetetlenség érzése A tehetetlenség érzése abból fakad, hogy az egyén nem találja a kiutat ebből a számára ijesztő és félelmetes helyzetből. Lehetséges azért, mert a kialakult helyzet valóban megváltoztathatatlan, visszafordíthatatlan. Például szeretett személy halála, egy kapcsolat megszakadása. A tehetetlenség érzése származhat abból is, hogy a szokásos megoldási módszerei jelenesetben csődöt mondanak. Természetesen van megoldás amely lehet, hogy fájdalommal jár és időigényes is, de ezt az adott helyzetben az érintett nem érzékeli, nem hiszi, és nem látja. 21

23 22

24 4. Szocializációs probléma megoldás A sajátos, ránk jellemző problémamegoldó eszközöket a családi szocializáció során tanuljuk meg. Krízishelyzetben gyakran azért nem vagyunk képesek ezeket (jól) alkalmazni, mert a gyötrő, aggasztó érzések szinte beborítanak és minden erőnket felemésztik. érte, egyáltalán ebben a helyzetben elegek vagyunk-e mi, vagy kell a külső segítség? 3. Milyen helyzetek alakíthatnak ki ilyen krízist? A tehetetlenség érzéséből hogyan lehet felülemelkedni? Van-e, akinek sikerült önmagától? Kiket ajánlanának segítségül? 4. Miért nem működhetnek ezekben a helyzetekben a tanult viselkedésminták? CSOPORTFELADAT Keressünk példákat krízis helyzetre a mindennapi életből! 1. Ebben a bizonyos szituációban ki, hogyan reagálna a helyzetre? Hogyan segítene azoknak, akik drámaiabban fognák fel a helyzet komolyságát, mint ÖN? 2. Milyen jelekből lehet észrevenni, ha az egyénnél nagy lehet a baj? Mit tudunk tenni ÉRDEKESSÉG A kríziselméleten alapuló módszerek, terápiák segítségével eredményesen támogatható a lelki egészségvédelem, a mentálhigiéné. A kríziselmélet (1964) Gerard Caplan nevéhez kötődik, ő dolgozta ki a krízisintervenciót, amelynek segítségével támaszt lehet nyújtani válsághelyzetben. Felhasznált irodalom Bakó Tihamér (2003): A krízis kezdeti szakasza és a gyász. In: Kharón (7.évf.) 1-2. sz. pp Bakó Tihamér (2002): Verem mélyén. Bp., Psycho Art K. Bede Nóra (2008): Traumaelméletek és a kollektív trauma elbeszélhetősége. Traumatikus történetek empirikus vizsgálata : értekezés. PTE DT [online] Dávid Imre Fülöp Márta Pataky Nóra Rudas János (2014): Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Bp. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége [online] Hajduska Marianna (2012) Krízislélektan. Bp., ELTE Eötvös Kiadó Harvey, John H.- Miller, Eric D. (1999): A veszteségpszichológia felé. In: Kharon (3. évf.) 3. sz. Kast, Verena (1999): A gyász : egy lelki folyamat stádiumai és esélyei. Bp., Park K. Kékes Szabó Marietta (2011): Veszteségélményeink és a lelki egészségfejlesztés útjai. In: Kharón, (15. évf.) 2-3. sz. p Németh Katalin: Krízis-, krízisintervenció-, krízismegelőzés. [online] Osváth Péter (2012): Az életciklus-krízisek jelentősége: pszichopatológia és öngyilkos magatartás. In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. (12. évf.) 4. sz. pp Pető Csilla (1999): A krízis pszichológiai vonatkozásai krízisintervenció. In: Polgári Védelmi Szemle (4. évf.) 4. sz. pp Selye János (1976): Stressz distressz nélkül. Bp., Akad. K. Ajánlott oldalak A munkahelyi stresszről valamint a pszichoszoszociális kockázatok kezelésének lehetőségeiről 23

25 2. FOGLALKOZÁS Krízisben A foglalkozás során megismerkedünk a krízis típusaival. Részletes foglalkozunk annak lezajlásával és időtartamával. Feltárjuk az egyes szakaszok jellemzőit és hatásait. Javasolt feldolgozási módszerek A krízisállapot időtartama Prezentációval kísért előadás a krízisek típusairól, jellegzetességeiről. Egyéni munkaforma: színes újságképekből egy olyan válsághelyzet képi megjelenítése, amelyet a résztvevő élete során sikeresen megoldott. A feladat elvégzését nagycsoportos megbeszélés követi. Kiscsoportos munkaforma: a krízis szakaszainak feldolgozása, nagycsoportos megbeszélése. Páros munkaforma: a gyászmunkára vonatkozó egyéni tapasztalatok megosztása. Érzékenyítő beszélgetés: a krízisben lévő emberek részére nyújtott segítségnyújtásról. Kisfilmek megtekintése A krízis időtartama egyénenként változó, mert a krízisszakaszok pillanatok, órák, vagy napok alatt is végbemehetnek, de általánosságban elmondható, hogy érett személyiség esetében 6-8 hét alatt lezajlanak a szakaszok. A krízis kezdeti fázisa, amikor szembesülünk a váratlan eseménnyel, órákban mérhető. Ezt követi a rettegés és az idegesség periódusa, ami általában pár nap alatt lezajlik. Amíg alkalmazkodunk az új helyzethez, az néhány hétig eltarthat, majd következik a megbillent egyensúly visszaállása, ami néhány hónapot vesz igénybe. Mindez változó, egyéni és helyzetfüggő. Lehetséges az is, hogy egy kezdeti periódusban megoldódik a probléma, és helyreáll az egyensúly. Több tényező is segítheti ezt a folyamatot: a személy lelkileg erős, edzett és jól tudja mozgósítani megküzdési repertoárját, erőfeszítései eredményként olyan 24

26 stratégiát talál, amellyel sikerül helyreállítani az egyensúlyt. Külső segítséget is kérhet, illetve támaszkodhat rájuk, valamint a véletlen is a segítségére siethet. ÉRDEKESSÉG A kríziselmélet és krízisintervenciós modell kialakulásához egy történelmi esemény is hozzájárult. A koreai, és a vietnami háborús veteránok többsége a háborús élmények miatt pszichés zavarokban szenvedett. Közülük sokan az átélt borzalmak hatásai miatt hoszszú időn keresztül küzdöttek a poszttraumás stressz-szindrómával, a be-bevillanó borzalmas emlékképekkel. Sokan váltak drogfüggővé, vagy alkoholistává. Gyógyításukra krízisintervenciós terápiás csoportokat hoztak létre A krízis fajtái Fejlődési (normatív) krízis A normatív krízis természetes jelenség, és minden ember életéhez hozzátartozik. Az emberi életút és személyiségfejlődés szakaszokból áll, amely szakaszokat egy-egy átmeneti időszak köt össze. Ezek, mintegy kapcsolódási pontokként jelentik egy-egy időszak lezárását, és egyben valaminek a kezdetét is. A formálódás időszakai 25

27 ezek, amelyek megterhelőek, és mint amikor valaki az enyhe tavaszi időben leveszi a téli meleg pulóverét, de még bizonytalan, mit is vegyen fel helyette átmenetileg védtelenné teszik a személyt. Ezek az időszakok belső és külső konfliktusokkal, bizonytalanságokkal és próbatételekkel járnak. Ilyen jól ismert fejlődési krízis a serdülőkor. Esetleges (akcidentális) krízis Derült égből a villámcsapás! Előfordulhat olyan hirtelen fellépő, az egyén számára veszélyt jelentő élethelyzet, amely egy előre nem látható, kiszámíthatatlan esemény vált ki, mint egy betegség vagy baleset. Időzített krízis Kiszámítható életesemény változások, amelyek nem váratlanok, ugyanakkor nagy változást, felfordulást eredményeznek az addigi életben, és ettől megterhelőek, még akkor is, ha pozitív életesemények. Ezek a jó, de nehéz helyzetek. Tanulmányok megkezdése, befejezése, házasságkötés, gyermek érkezése. A krízismátrix a baj nem jár egyedül Előfordul, hogy a különböző krízisfajták vagy egy krízis típuson belől több is egyszerre jelenik meg az életünkben. Fejlődési krízis közben jelentkezik egy esetleges krízis és/vagy időzített krízis. Egy életközép válságban lévő egyént elhagy a házastársa, miközben megszűnik a munkahelye is. Fejlődési krízis + Esetleges krízis + Esetleges krízis. Nagyon fontos, hogy megfelelő érzelmi-támogató közegre találjon ilyenkor a krízisben lévő, ahol meghallgatják, megértik, ahol ki tudja engedni a nyomasztó érzelmeket (düh, fájdalom, szomorúság), hogy ezek bénító hatásától legalább meg tudjon szabadulni. Jó módszer lehet erre a kibeszélés vagy a terápia, vagy a hipnózis. Az ÉLETKÖZÉPI VÁLSÁG A Midlife Crisis-t, mint jelenséget Jacques Eliott határozta meg először 1965-ben. Ez az életközépi krízis az érett felnőttek életének válságos időszaka, leginkább a negyvenes korosztályra jellemző. Ilyenkor a munkájában kiteljesedett ember megreked és elfogy a lelkesedése, céltalanság érzése keríti hatalmába, nem tudja, hogyan érdemes tovább folytatni. A krízis lezajlásának szakaszai Szembesülés a megtörtént eseménnyel. Ez a pillanat sokkhatást jelent, ilyenkor a jellemző reakció az esemény tagadása, elnyomása. Időtartama órákban, de napokban is mérhető. Megrettenés a helyzettől Káoszt él meg az érintett, az érzelmek vegyesek, általában a fájdalom, a szorongás, a düh a jellemző. Próbálja megoldani a számára kellemetlen szituációt, de nem jár sikerrel, mert az eddigi élete során alkalmazott megoldásai most nem működnek. Napok, hetek telhetnek el ebben a periódusban. Kiútkeresés A szabadulás útjainak a feltérképezése, bejárása. Ekkor már segítséget kér, vagy kipróbál új megoldási eszközöket. Kicsit már higgadtabban képes áttekinteni a helyzetét és különböző terveket készít. Általában heteket is igénybevevő periódus. 26

28 27

29 Döntés vagy döntések sorozata Az alkalmazkodás időszaka, amelynek során az átgondolt lehetőségek közül választ. Az egyensúly helyreállása Oldódnak a kínzó érzések és enyhül a stressz szintje, az ember már képesnek érzi magát a kiegyensúlyozott életre, és arra, hogy építkezzen a folyamat tapasztalataiból, fejlődjön az általa megélt eseményekből. A sikeres megoldás járhat szemléletváltozással, és általános jellemzője a fejlődés, a megoldási eszköztár bővülése, a személyiség erősödése. GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK Milyen viselkedés jellemzi Önt vészhelyzetben? Idézzen fel életéből legalább négyféle stresszhelyzetet! Változott-e ezekhez való hozzáállása az évek során? Hogyan viselkedik stresszhelyzetben? Milyen fizikai tüneteket észlel magán? Hogyan tud küzdeni ellenük? A stressz mi történik testünkben, lelkünkben? (Selye J. nyomán) A készenlét Az ugrásra kész tigris Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szorongunk, izgulunk: ez lehet egy vizsga, egy verseny, egy előadás, interjú vagy akár egy izgalmas randevú is. Ezek közül néhányat már biztosan megtapasztalhattuk vagy észleltünk másokon. Felgyorsul a szívverésünk, megemelkedik a vérnyomásunk, kapkodjuk a levegőt, remeghet kezünk, lábunk, és kitágulnak a pupilláink. Ezek vész- vagyis alarm reakciónak, azaz a szervezet a veszély elhárítására készen áll. A test mellett a lélek is reagál: a kiváltó eseményre összpontosul a figyelem és az érzékelés, mint amikor minden idegszálunkat bevetjük. A küzdelem A labirintusban futkosó kisegér A kísérletezés, a helyes út megtalálásának szakasza. Ebben a szakaszban a gondolkodásnak van tere: a megoldásokat az értelem keresi. Ha eredményre vezető gondolattal, tettel sikerül megoldanunk a helyzetet, akkor a feszültség lecsengésével lassan visszaáll a rend, a béke és a harmónia. Teljes joggal elkönyveljük a sikert, vállon veregetjük, és kihúzzuk magunkat. Tegyük is meg! Azonban, ha erőfeszítéseink sorra kudarcba fulladnak, sokunk egyre inkább kezdi elveszteni önmagába vetett hitét és bizalmát. A sikertelenség a feszültséget növeli, és ezáltal az összeszedett cselekvés esélye csökken, megtörhetünk a reménytelenség érzésének súlya alatt. A kapkodás A csapdába esett farkas Amennyiben az előző, értelem-vezérelt szakaszban nem születik megnyugtató megoldás, a racionális gondolkodás csődöt mond, és az érzelem 28

30 azokat a köröket róják, nem képes helyzetét kívülről látni. Tetteit pillanatnyi hangulatok határozzák meg, érzelmi libikókán telnek napjai. Megjelenhetnek igen veszélyes és romboló magatartásminták is, az ember könnyen fordulhat önmaga vagy mások ellen. Ilyenkor leginkább a külső támogatás segíthet, sokat jelent egy megértő barát, a környezetváltozás, a mindennapokból való kiszakadás. Mi jellemzi viselkedésünket, ha vészhelyzetbe kerülünk? veszi át az irányítást. Kapkodás a szakasz jellemzője, hiszen az elemzőképesség és a kontroll helyett az indulatok és az érzelmek vezérlik a személy tetteit. Gyakori, hogy nő az agresszivitás ebben a periódusban. A krízis megoldására azonban még itt is van esély: ha az egyén egy megnyugvásos periódusban képes tisztán látni és reálisan átértékelni a történteket, vagy valamilyen nem várt, kedvező körülmény is segítségére lehet. Negyedik szakasz: az összeomlás Parton hánykolódó bálna Ha az előző három fázisban nem sikerült eredményesen megoldani a krízist, ebben a szakaszban az személyiség kibillen az egyensúlyából, elveszíti alkalmazkodóképességét. Látásmódja, tudata beszűkül. Gondolatai kényszeresen ugyan- A vészhelyzetek egyaránt érintik testünket, gondolkodásunkat, érzelmeinket, viselkedésünket és leggyakrabban mindezeket egyidejűleg. Ebből is érzékelhető, hogy ez egy igen megterhelő folyamat, amely során hirtelen minden más lesz, megváltozik bennünk. Semmi sem véletlen, a tét nagy, hiszen éppen szimbolikusan vagy valóságosan a túlélésért küzdünk, amely iszonyatosan megterhelő. Egyszerre lehetünk emberfeletti teljesítményre képesek, vagy összeroppanhatunk a súly alatt. Fizikai tünetek: Remegés, verejtékezés, légszomj, falfehér vagy épp lángvörös arc, ürítési ingerek, ólmos fáradtság, tompultság. Gondolkodás megváltozása: Döntési nehézségek, figyelmetlenség, szétszórtság, koordinálatlanság, emlékezet torzulás, kiesés, figyelemmegosztás hiánya 29

31 Érzelmek jellemzői: Szinte minden, ami a negatív érzelmek körébe tartozik. Harag, düh, elkeseredés, félelem, szorongás, kiszolgáltatottság, mások vagy önmagunk hibáztatása. Viselkedés sajátosságai: Dermedtség, tehetetlenség, kapkodás, cselekvési kényszer, támadás, teljes passzivitás vagy hiperaktivitás, folyamatos kommunikáció vagy épp némaság. Érzelmi hullámvasút a krízis során A krízissel járó veszteségélményt a gyászmunka követi, ami egy érzelmi hullámvasutat eredményez. Ezek szakaszai egyfajta szabályrendszer alapján követi egymást, és azonos sorrendben történik. Mindez a feldolgozást segíti, annak érdekében történik. Előfordul az is, hogy miután túljutunk valamelyiken, vagyis átlépünk egyik szakaszból a másikra, később visszacsúszunk ez előzőbe. Gondot az jelenthet, ha egy idő elteltével sem látható egy haladási irány, hanem hosszú 30

32 megrekedés, stagnálás, beragadás tapasztalható. Ez megnyilvánulhat a napi szokások, rutinok vagy a gondolkodás rögzült rugalmatlanságában egyaránt. Ez egy figyelmeztető jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy az érintett képtelen túllépni az eseményeken. Nem tud megküzdeni az őt ért veszteséggel, és segítségre van szüksége! Tagadás A személyiség ebben a fázisban még nem áll készen arra, hogy a nehéz helyzettel megbirkózzon, ezért hárít, tagad, mintegy kizárja az életéből a megrázó eseményt. Ez nem történhetett meg, lehetetlen Harag Jellemző a harag, a felelősök keresése, akik miatt a személy ebbe a helyzetbe került. Ilyenkor a leginkább kiszámíthatatlan a viselkedés. A felelős keresés irányulhat a külvilágra, de vonatkozhat az érintett személyre is. Ha nagyon mély vagy hoszszasan elhúzódó ez az érzése, súlyos károsodással vagy cselekedettel is járhat. Hozzátartozók esetében jellemző például az orvos hibáztatása, esetleg a rokonok között a bűnbak-keresés. A harag hosszú évekig, évtizedekig elkísérheti a krízisben lévő személyt, megkeserítve saját és mások életét. Alkudozás Gondolati szinten egyezkedés a világgal, a körülményekkel, a másik emberrel (szakítás esetén), hátha még visszaállítható a korábbi állapot. A problémát az jelenti, hogy nem előre, hanem viszszafelé halad az érintett, és a probléma lehetséges megoldása helyett a letűnt, elveszett múltban bóklászik, a múlton rágódik. A lehetetlent keresi a lehetséges helyett. 31

33 Kilátástalanság A megnevezés önmagáért beszél. A személy rájön és elfogadja, hogy a történtek valósak, de nem látja a kiutat, még a fény legkeskenyebb sugarát sem, nemhogy az alagút végét. Úgy érezheti, hogy lehetetlen kikecmeregni a gödörből és Beletörődés A kivezető út első lépése, a pirkadat első fénye és színe, a kivezető út egy fontos lépcsője. A beletörődés mellett az elfogadás a kulcs. Az érzelmi terhek mázsás súlyai könnyebbé, elviselhetőbbé válnak. megtenni az első lépést. Márpedig a fölfelé vezető út az egyetlen út. Az első, bátortalan, kicsiny, de megtett lépés. Ne feledjük, ebben az állapotban az érintett tényleg nem látja a külvilágot, csak a gödör alját, vakon tapogatózik. A kimászáshoz segítségre, bíztatásra, megértésre Lelkesedés A kifelé, a külvilág felé nyitás periódusa, az új, lehetséges utak kutatása, óvatos próbálgatása. Újult erő, gondolkodás és cselekvés, a megoldás érdekében tett összpontosítás jellemzi. van szüksége! Senki sincs a másik bőrében. Ne ítélkezzünk! Ne nézzük magas lóról, azt az embert, aki a padlón vagy a gödör mélyén hever! Ha segítünk, azt a legtisztább szándékkal és alázattal tegyük, és véletlenül se forduljunk felé türelmetlenül, lekezelően! Visszarendeződés Egyfajta új egyensúly kialakulása, amikor már újra működőképes az élet. A megszerzett tapasztalatok beépülnek, rutinná válnak, és a megküzdés eredményeként fejlődik a személyiség is. Felhasznált irodalom Bakó Tihamér (2002): Verem mélyén. Bp., Psycho Art K. Bolgár Judit, Szekeres György (2009): Katasztrófa és kríziskommunikáció lélektani alapjai. [online]. Bp., Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Borgen, A., Amundson, N. (1992): A munkanélküliség dinamikája. In: Ritoókné Ádám Magda (szerk.): A tanácsadás pszichológiája. Bp., Tankönyvkiadó 32