Államigazgatási adatbázisok a diplomás pályakövetésben

Átírás

1 Államigazgatási adatbázisok a diplomás pályakövetésben Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Adatintegracios fuzet.indd 1

2 Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor Szerkesztők: Garai Orsolya, Veroszta Zsuzsanna Szerzők: Fodor Szabolcs, Gál Attila, Szabó Ákos, Veroszta Zsuzsanna Minden jog fenntartva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Szöveggondozás, előkészítés: PC-Szabóság Kft., Nyerges Andrea Tördelés: Professional Publishing Hungary Kft. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Nyomás és kötés: Crew Kft. Adatintegracios fuzet.indd 2

3 Tartalomjegyzék Gál Attila Adminisztratív adatok pályakövetési célú felhasználásának nemzetközi gyakorlata Szabó Ákos Államigazgatási adatbázisok integrációjának hazai közege Veroszta Zsuzsanna Fodor Szabolcs Államigazgatási adatok pályakövetési célú integrációja a hazai gyakorlatban Adatintegracios fuzet.indd 3

4 4 Adatintegracios fuzet.indd 4

5 5 Gál Attila adminisztratív adatok PÁlyakÖVeTéSI CélÚ FelHaSzNÁlÁSÁNak NemzeTkÖzI gyakorlata Az adminisztratív adatok felhasználása iránti igény A tényekre alapozott oktatáspolitikát a kétezres évek meghatározó szakpolitikai törekvéseként azonosíthatjuk (Halász, 2007). E tendencia szerint az egyes államok oktatáspolitikai döntéshozatalában egyre inkább a nemzetközi szakirodalomban evidence based education policy 1 -nak nevezett irányvonal kezd érvényesülni (Halász 2007:1). A jelenség hátterében elsősorban az oktatást is érintő gazdasági jellegű szemléletváltás és az ebből eredő irányítási technikák állnak. Eszerint a felsőoktatás és kutatás jelentős anyagi terhet ró az államokra, amelyek a bizonyítékokon alapuló oktatáspolitikával törekednek kézben tartani az oktatási és kutatási folyamatok működtetését 2 (Halász, 2007, 2009, 2010). Emellett az oktatást is érintő nagy nemzetközi teljesítménymérések nyomán egyre nő a nemzetek feletti szervezetek hatása az egyes államok oktatáspolitikájára. 3 Az oktatásban egyre erőteljesebben megjelenő teljesítményorientáció (Veroszta, 2011: ) és az azzal szorosan együtt járó minőségbiztosítási törekvések az oktatásban és kutatásban dolgozók teljesítményének ellenőrzése felé hatnak (Halász, 2007) 4. A fentiekből következően 1 A szerző utal a terminus használatának bizonytalanságára is: A tanulmányban tényekre alapozott -nak vagy tényekre épülő -nek fordítom az angol evidence-based kifejezést. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kifejezésnek egyelőre nincsen általánosan elfogadott magyar fordítása még azokon a területeken sem így az orvostudományban, ahol a használata igen gyakori. Gyakran előfordul például a bizonyítékokon alapuló vagy az evidenciákra alapozott fordulatok használata is. (Halász 2007:2) 2 A tényekre alapozott oktatáspolitika iránti igény látványos megerősödése az elmúlt évtizedben döntően e folyamathoz köthető. Emellett, ezzel párhuzamosan, egyéb hatások is érvényesültek. Ahogy azt az OECD e témában 2007 nyarán kiadott publikációja kiemelte: a rendelkezésre álló információk mennyiségi növekedése (pl. a teszteredmények nyilvánosságra hozatala nyomán), és ezzel egy időben annak a korlátozott lehetősége, hogy ezen információk minőségéről meggyőződhessünk, szükségképpen kiváltja a tudományosan alátámasztottnak tekinthető tények iránti igényt (OECD, 2007). Ez különösen így van akkor, ha az információk tartalmának növekvő tétje van. (Halász, 2007:12) 3 Ez a kutatási terület a 90-es évek közepén került az OECD látóterébe. Akkor az oktatási K+F tevékenységek nemzetközi összehasonlítása során az a tendencia rajzolódott ki, hogy az oktatáskutatás egyre nagyobb figyelmet kapott a kormányzatok szemében. E jelenség hátterében egyrészt az állt, hogy a döntéshozók felismerték az oktatás jelentőségét az innovációs folyamatokban, másrészt egyre nagyobb figyelem övezte az oktatási kiadások hasznosulását. (Gáti, 2009:13) 4 Érdemes megemlíteni, hogy a tudományosan igazolt vagy tudományos kutatások által alátámasztott tényekre épülő gyakorlat egyfajta minőségbiztosítási technológiaként is értelmezhető. (Halász, 2007:5). Fontos hangsúlyozni: itt elsősorban nem a kutatás vagy az akadémiai szempontok térnyeréséről van szó, hanem az elvégzett munka a pedagógiai beavatkozás eredményességéért és minőségéért való felelősség növekedéséről. A tények azért válnak fontossá, mert az ezekre épülő gyakorlat feltételévé válik a minőség és az eredményesség javításának. (Halász, 2007:6) Adatintegracios fuzet.indd 5

6 6 G Á L AT T I L A a tényeken alapuló megközelítés mint a minőségbiztosítás egy formája a fejlesztéspolitika részévé kezd válni (OFI, 2011: ). Ez az ellenőrzési és döntéshozatali forma pedig lehetővé teszi, hogy az oktatás tartalmát is érintő kérdéseket befolyásoljon: Az oktatási innovációs rendszer, ezen belül az oktatáskutatás egyik feladata olyan tudás létrehozása, amely lehetővé teszi azt, hogy az oktatási rendszer fejlesztését szolgáló innovációk, az oktatási gyakorlatban alkalmazott technológiai megoldások, valamint az oktatási rendszerre vonatkozó döntések megbízható tényekre alapulhassanak. (OFI, 2011:128.) A fenti folyamat értelmezhető a menedzserizmus egyik megvalósulási formájaként is (Veroszta, 2011), amelynek hátterében a közgazdasági és közigazgatási szakirodalomban új közmenedzsmentnek nevezett törekvés áll, előtérben a racionalizálás, átláthatóság, elszámoltathatóság igényével. Végső soron pedig a felsőoktatást is egyre inkább érintő piaci viszonyok (a felsőoktatás mint szolgáltatás) és verseny következményeinek tekinthetők a fentebb leírtak, amelyekkel párhuzamosan az állami felügyelet egyre erősebbé válása is bekövetkezik (Veroszta 2011). A tényekre/adatokra alapozott döntéshozás egyik megjelenési formája a diplomás pályakövetés, azaz általánosságban és röviden annak a feltérképezése, hogy a felsőoktatási intézmények kibocsátása hogyan illeszkedik a munkaerőpiachoz. A fenti gondolatmenet nyomán a szakirodalomban az adatokat felhasználó döntéshozatalhoz kapcsolódó kritika is megjelenik. Problémát okozhat például, hogy mit is tekintünk adatoknak, mit tényeknek, és hogy ezen adatokban, tényekben megragadható-e egyáltalán egy felsőoktatási intézmény társadalmi szerepe (Veroszta, 2011). A munkaerő-piaci kilépésre fókuszáló vizsgálódások felvetik a kérdést, hogy kizárólagosan a képzett munkaerő biztosítására korlátozódik-e ez a társadalmi szerep. A felsőoktatás-politikai döntéshozatalt támogató újabb kutatási irányvonal az ez idáig meghatározó nagymintás, reprezentativitás szándékával szerveződő (survey-) vizsgálatok felől a meglévő államigazgatási adatok felhasználása felé mozdul el. E törekvések célja, hogy a tények, adatok vizsgálatához a kutatók, elemzők, döntéshozók az adminisztratív adatállományokat is felhasználhassák. Az adminisztratív adatok egyre fontosabbá válása általános tendencia, amely a statisztikai és társadalomtudományi kutatásokban is egyre inkább teret kap (Berka et al., 2010). Az adminisztratív adatforrások használatának különösen régi hagyománya van a skandináv országokban, ahol széles körben alkalmazzák ezeket statisztikai célokra. E tapasztalatok jól mutatják, hogy az ilyen adatoknak számos előnye van a standard survey típusú felmérésekkel szemben. Először is, az adminisztratív adatok több információt közvetítenek a populáció egy adott részéről, mint a legtöbb survey adat. Továbbá már eleve rendelkezésre állnak, ezáltal jelentősen csökkentve a válaszadók terheit. Láthatóak azonban a kutatási és adathasználati nehézségek is: az adminisztratív adatok jelentősen függnek az adatforrást tároló és kezelő szervtől, miközben a nemzeti statisztikai intézetek kevés információval rendelkeznek ezen adatok pontosságáról és megbízhatóságáról (Berka et al., 2010). Az idézett tanulmány a felvetett előnyök és hátrányok mellett a minőségbiztosításra koncentrálva részletesen ismerteti egy olyan minőségbiztosítási és ellenőrzé- Adatintegracios fuzet.indd 6

7 A D M I N I S Z T R A T Í V A D A T O K PÁ LYA K Ö V E T É S I C É L Ú F E L H A S Z N Á L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I G Y A K O R L A T A 7 si keretrendszer létrehozását, amely az adatbázisokból származó adatoknak nemcsak megbízhatóságát és pontosságát, hanem konzisztenciáját és összekapcsolhatóságát is biztosítja. Ezáltal válhat lehetővé a különböző államigazgatási adatrendszerekből származó adatok és egyéb adatforrások (például felsőoktatási adatok) integrálása. Az adatokat előnyben részesítő szakpolitikai döntéshozatalban a már meglévő statisztikai, adminisztratív adatbázisok tehát egyre inkább fontos szerepet kapnak. Ezek a különböző hivatali apparátusok (mint az adóhivatal, egészségbiztosítás, foglalkoztatási hivatal) munkáját támogató adatbázisok egyedi szinten összekapcsolva jelentős adatbőséget eredményeznek. A nemzetközi vizsgálat keretei Az adminisztratív adatok pályakövetési célú alkalmazásának nemzetközi tendenciáit feltáró elemzésünk során elöljáróban mintegy kutatási háttérként lényegesnek tartjuk a vizsgálat kereteinek felvázolását. Az elemző munka a szakirodalom feltárásával, a kiinduló alaptanulmányokhoz kapcsolódó hólabda módszerrel kezdődött, amelynek során a vonatkozó oktatáspolitikai, statisztikai, gazdasági szakfolyóiratokon 5 kívül egyes kutatási projektek (DEHEMS, REFLEX, TRACKIT) elektronikusan elérhető anyagaira, honlapjaira, publikált tanulmányköteteire, absztraktgyűjteményeire is kiterjedt. A fellelt szövegek tartalma szempontjából általánosságban elmondható, hogy a kutatás vezérfonalául választott felsőoktatási adatok államigazgatási adatok adatintegráció hármasság alig jelenik meg egy publikáción belül. Magának az adatintegrációnak a fontosságát azonban jelzik a szerzők, számos publikáció foglalkozik az adminisztratív adatbázisok felhasználásával (például Berka et al., 2010; Wallgren és Wallgren, 2011). Ez gyakran normatív hangvétellel társul: a szövegek szerzői utalnak a nemzetközi összevethetőség szükségességére, a technikai lehetőségek adta új elemzési és kutatási módokra, illetőleg a survey típusú vizsgálatok nehézkességére, megbízhatatlanságára és túl merev alkalmazhatóságára de az adatintegrációs gyakorlatok részletes ismertetésével már nem foglalkoznak. Ez a hiány paradox módon a szerencsés témakijelölést igazolhatja, amennyiben annak is betudható, hogy az említett törekvések olykor igen frissek és feltehetőleg sok, gyakorlati kérdések és adatintegrációs gyakorlatok szempontjából hasznos publikáció jelenleg is íródik. A tájékozódás első szakaszában a nemzeti adatintegrációs gyakorlatok feltérképezése tűnt a legtöbb eredménnyel kecsegtető eljárásnak. Elsősorban azért, mert a hazai viszonyokból kiindulva feltételeztük, hogy az adatintegrációs gyakorlatok nemzeti szinten központosítottak, vagy legalábbis valamely kutatóintézet, minisztérium felügyelete alatt, vagy annak tudtával valósulnak meg. Ebből kiindulva bíztunk abban, hogy feltárhatók karakteres, egymástól eltérő nemzeti törekvések az adatkezelésben, az adatok felhasználásának módjában. Ez az előzetes Adatintegracios fuzet.indd 7

8 8 G Á L AT T I L A feltevésünk végül részben igazolódott is: az adminisztratív adatok kezelésének jogi szabályozása Európán belül eltéréseket mutat, mint ahogy különbözőek az adatokhoz való hozzájutás, a rögzítés technikai megoldásai is mindebből adódóan a kutatási, elemzési lehetőségek országonként eltérnek. Ugyanakkor a rendelkezésre álló szövegek minősége, mennyisége miatt nem tudtuk ellenőrizni a feltételezés helyességét. Ezért a gyakorlati tapasztalatok bemutatását célzó nemzetközi projektismertetés során az egyes országokra összpontosító elemzést egyéb jellemzési szempontrendszerrel egészítettük ki, az adatintegráció lebonyolítói és az eljárás céljai alapján alkotva jellegzetes csoportokat. A tájékozódást több tényező nehezítette, ezek mentén jelezzük elemzésünk korlátait. Az egyik az adatintegrációs gyakorlatok témájában publikáló szerzők köréhez kapcsolódik. Feltehető, hogy a témában publikáló szerzők nem az akadémiai szféra tagjai, így publikációs kényszer és szándék híján eredményeiket alig publikálják, és olykor ugyanazt a szöveget több, alig megváltoztatott formában közlik különféle fórumokon. A nemzeti gyakorlatokkal kapcsolatban nyelvi kérdések is felmerülnek. Észtország és Svédország esetében az országtanulmányban bemutatott projektek anyagai bőségesek ugyan, de részben csak svédül és észtül érhetőek el. Az angol nyelvű anyagok viszont jobbára címek és pár soros leírások kiindulási információknak megfelelőek, de mélyebb tájékozódásra jelen formájukban nem alkalmasak. További korlátot jelent a felsorolt folyóiratok korlátozott online elérhetősége. 6 Jelen összefoglaló tanulmány alapját az egyes országokra koncentráló (Ausztria, Észtország, Finnország, Svédország) esettanulmányok jelentik. Jelentősebb nemzetközi projektek Az alábbiakban két nagyobb nemzetközi projektet mutatunk be a rendelkezésre álló elektronikus tájékozódási források alapján. Mindkét projekt meghatározó a nemzetközi pályakövetés témájában, miközben gyakorlatuk az adatintegráció témakörében is hasznosnak bizonyulhat. A 2012-ben zárult nemzetközi DEHEMS-projekt (Network for the Development of Higher Education Management Systems) az alábbi adatbázisokat használja fel: az OECD oktatási statisztikákat, a 2008-as munkaerő-piaci felmérés adatanyagát (Labour Force Survey [LFS] dataset 2008, 27 tagország és Izland, több mint 4 millió adat), és az integrált REFLEX/HEGESCO-adatbázist. A kutatók az OECD oktatási statisztikáival a vizsgálat korai szakaszában dolgoztak annak érdekében, hogy a kiválasztott tárgykörök oktatási jellegzetességeiről alapjellemzőket biztosítsanak. 6 Megjegyzésünk továbbá, hogy a további tájékozódás hatékonyabb lehet a szerzőkkel való személyes kapcsolatfelvétellel, ez már jelen fázisban is hasznos megoldás volt svédországi kutatókkal, a kapcsolatfelvételtől való elzárkózást tapasztaltuk ugyanakkor észt és osztrák kollégák esetében. Adatintegracios fuzet.indd 8

9 A D M I N I S Z T R A T Í V A D A T O K PÁ LYA K Ö V E T É S I C É L Ú F E L H A S Z N Á L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I G Y A K O R L A T A 9 Ezek igen hasznosnak bizonyultak mind a részletes kutatási kérdések, felvetések megfogalmazásánál, mind a kvantitatív és kvalitatív elemzések megtervezésénél, illetve a további kutatási tevékenységi háttér biztosítása során is (Allen és Van der Velden, 2009). Az LFS jelentős adatmennyiséggel 7 dolgozó, mintavételes felmérés, amely információkat szolgáltat a munkavállalásról, munkanélküliségről és inaktivitásról. (A DEHEMS által feldolgozott kulcsadatokat azonban az integrált REFLEX/HEGESCO-adatbázis szolgáltatja.) A mintaválogatásért a nemzeti statisztikai hivatalok felelősek, ezen intézmények készítik elő a kérdőíveket, ők végzik a személyes interjúk levezetését és juttatják el az eredményeket az Eurostathoz a közös kódolási séma szerint. Az LFS módszertana olyan elveken alapul, 8 amelyek lehetővé teszik az összegyűjtött adatok összevethetőségét a részt vevő országok között. Az LFS adatbázisa adatelemzések széles körénél hasznosítható, a végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete csupán egy ezek közül. Utóbbi szempontból az adatbázis értékes információt szolgáltat a végzett hallgatók neméről, koráról és munkaerő-piaci helyzetéről, beleértve a munka jellemzőit (részmunkaidő, teljes munkaidő, ideiglenes/végleges szerződés), a munkakeresési folyamatokat, valamint a végzettek egyéb személyes jellemzőit. 9 Az LFS-adatoknak azonban számos hátránya is van, például a foglalkoztatási jellemzők értékelésének korlátozottsága. Az adatbázis nem tartalmaz olyan szubjektív elemeket, mint a munkavállalói elégedettség, vagy az aktuális munkahely és a korábbi elvárások viszonya. Ugyancsak nem tartalmaz az oktatási folyamatra vonatkozó információkat a végzés évén kívül, ezért nem tudja feltérképezni az oktatási folyamat és a munkaerő-piaci helyzet közötti összefüggéseket. A DEHEMS-projektbe bevont nemzetközi kutatások (REFLEX 10 /HEGESCO 11 ) célja a végzettek munkaerő-piaci helyzetének elemzése. Általánosságban az érdeklődés tárgyát képező csoport olyan egykori hallgatókból állt, akik legfeljebb 5 éve végeztek a felsőoktatásban és nem folytatták tovább tanulmányaikat. 12 A REFLEX-kutatás 2004 és 2007 között zajlott 16 ország részvételével. 13 Minden részt vevő országban olyan végzett hallgatókból (ISCED 5A) válogattak reprezentatív mintát, akik diplo- 7 REPORT_ pdf. 8 A kulcsfontosságú elvek a következők: ugyanazon koncepciók és definíciók használata, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation, ILO) útmutatásainak követése, közös osztályozási rend alkalmazása (például ISCED), valamint ugyanazon jellemzők rögzítése minden országban The Flexible professional in the Knowledge Society. Internet: 11 Higher Education as a Generator of Strategic Competences. Internet: 12 A minta kiválasztásánál a következő szempontokat vették figyelembe: felsőoktatás szintje, kevesebb, mint 35 éves életkor, végzés éve 2003 vagy később, illetve a jelenlegi státusz nem lehet hallgató vagy gyakornok. 13 Ausztria, Belgium-Flandria, Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Japán, Németország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország. A HEGESCO-országok: Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Törökország. Adatintegracios fuzet.indd 9

10 10 G Á L AT T I L A májukat öt évvel a felmérés elkészítése előtt szerezték meg (ez a legtöbb REFLEXországban az 1999/2000 év volt). A REFLEX adatgyűjtési szakasza tehát 2005-ben volt. A kiküldött kérdőívek az alábbi témákra koncentráltak: a felsőoktatásban töltött időt megelőzően és az alatt szerzett tapasztalatok, a munkaerő-piaci átmenet, az első munkahely jellege, a szakmai karrier jellegzetes vonásai, a jelenlegi munka, a munkahelyi szervezet, a megszerzett és elvárt képességek értékelése, az oktatási program értékelése és néhány életrajzi adat (Melink Pavlin, 2012). 14 A végzettek munkaerő-piaci helyzetének leírására számos változót alkalmaztak, amelyek közül a munkaerő-piaci státusz alapvető fontosságú. E szempontból a végzettek három csoportba sorolhatók: munkahellyel rendelkezik, munkanélküli és gazdaságilag inaktív. Noha az LFS-adatbázis rengeteg információval szolgált a végzettek munkahelyeinek különböző vonatkozásairól és annak eltéréseiről, az oktatási folyamatra vonatkozó információk hiánya nem tette lehetővé következtetések levonását a munkaerő-piaci sikert meghatározó jellemzőkről és az oktatást érintő faktorok szerepéről. Ennek a hátránynak a leküzdésére alkalmazták a REFLEX/HEGESCO-adatbázist, amelynek során a DEHEMS-országok egymás közti és EU-átlaghoz viszonyított összevetése vált lehetővé, ami kiegészült az alapkülönbségeket jelző jellemzők azonosításával is. A DEHEMS-projekt keretében elvégzett kutatás alapvetően három fő kérdésre kereste a választ. 15 Melyek a meghatározó elemei a végzettek (korai) sikeres karrierjének, és hogyan különböznek az oktatási területek ilyen tekintetben? A felsőoktatás vezetése miként veszi figyelembe az adatokat a végzett hallgatók munkaerőpiacon való alkalmazhatóságáról? A felsőoktatás vezetésének miként kellene figyelembe vennie az adatokat a végzett hallgatók munkaerő-piaci alkalmazhatóságáról, milyen mértékben lehet bizonyítékvezérelt az oktatáspolitika? A másik, általunk kiemelten vizsgált jelentős nemzetközi kutatási program, a TRACKIT-projekt a felsőoktatási intézmények rendkívül változatos utánkövetési rendszerének és gyakorlatának feltérképezésére irányult. A vizsgálatot vezető EUA (European University Association) fő célkitűzése ezen gyakorlatok összefoglalása és áttekintése volt, a nemzeti jellegzetességek kiemelésével és ezek hatásainak, előnyeinek, hátrányainak és veszélyeinek felmérésével. Ezen keresztül kívántak hozzájárulni az intézményi pályakövetési gyakorlatok fejlesztéséhez. A projekt tevékenységeit három fázisban végezték el. Az első fázisban (2010. október augusztus) háttér REPORT_ pdf 15 A DEHEMS-projekt elemzési szakasza több lépésben zajlott. Az adatbázis előkészítése; a függő változók kiválasztása a kutatás kérdései és elméleti megfontolások alapján; magyarázó változók kiválasztása a kutatás kérdései és elméleti megfontolások alapján; a modell megfelelő működési formájának kiválasztása és a legmegfelelőbb becslési eljárás meghatározása; diagnosztikus tesztek; végül az eredmények értelmezése. Adatintegracios fuzet.indd 10

11 A D M I N I S Z T R A T Í V A D A T O K PÁ LYA K Ö V E T É S I C É L Ú F E L H A S Z N Á L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I G Y A K O R L A T A 11 kutatások folytak. E fázisban jól látszott, hogy a rendelkezésre álló anyagok többnyire az adatgyűjtési módszerek megismertetésére és az adatok elemzésére vonatkoznak, de nem szólnak arról, hogy a kapott eredményeket hogyan alkalmazzák az intézményi gyakorlatok tökéletesítésére. Az adatgyűjtési szakaszban 31 európai ország rektori konferenciájának és néhány esetben független felsőoktatási intézményeknek küldték el a pályakövetési gyakorlatot felmérő kérdőívet. E szakasz eredményeit egy háttérjelentésben foglalták össze, amelyben helyet kaptak az egyes országok gyakorlatait bemutató írások is. A második fázisban (2011. szeptember március) a projekt szervezői helyszíni látogatást tettek 11 ország 23 felsőoktatási intézményében. 16 A meglátogatandó intézményeket a háttérjelentés alapján választották ki, és szem előtt tartották a célt, hogy Európa különböző részeiből különböző pályakövetési gyakorlatokat mutathassanak be. A harmadik fázis (2012. március szeptember) a további adatgyűjtés időszaka volt és ekkor került sor az előzetes eredmények elemzésére is ezeket a Tracking the Higher Education Student Lifecycle konferencián mutatták be 2012 júniusában, Koppenhágában. A konferencián a projektben részt vevő intézmények vezetői és a tudományos élet képviselői mellett döntéshozók és kutatók is részt vettek, jelezve a projekt céljainak fontosságát. A projekt összefoglalását a szeptember 13-án Dublinban tartott, valamint a szeptember 19-én Brüsszelben megrendezett konferenciák jelentették, amelyek mind a döntéshozói/politikai oldalt, mind a felsőoktatási közösséget megcélozták. A TRACKIT-kutatás elsősorban a következő témakörökre fókuszált: a hallgatók felsőoktatáson belüli karrierútja; a végzettek munkaerő-piaci kilépése és beválása; a diplomázás utáni felsőoktatási életutak. Az adatgyűjtés, adatelemzés olyan intézményi vonatkozásokra is kiterjedt, mint az elszámoltathatóságra, átláthatóságra vonatkozó vezetői igények vagy a forráselosztás. A kutatási eredmények szerint szinte minden európai országban működik a pályakövetés valamilyen gyakorlata. A vizsgált 31 országból kilencben 17 végez a felsőoktatási intézmények teljes köre pályakövetést ciklikus adatfelvétel vagy meglévő adminisztratív adatok felhasználása révén. További tizenöt országban 18 az intézmények többségét jellemzi valamilyen pályakövetési gyakorlat. Az intézményi gyakorlatok néhány esetben egyfajta hálózatba rendeződnek, amelyek közös pályakövetési módszerrel dolgoznak (pl. Finnország). Lengyelországban, Észtországban, Litvániában és Szlovéniában független felsőoktatási intézmények végzik ezt a feladatot, Izlandon, Liechtenstein és Luxemburg határain belül pedig nem érhető tetten pályakövetési tevékenység. Az adminisztratív, államigazgatási adatok pályakövetési felhasználása kevés országban bevett gyakorlat. Ausztriában például négy intézmény alkalmaz hasonló technikát pályakövetési céllal, anonimizált társadalombiztosítási adatok és 16 Közöttük Magyarországon is, a Zsigmond Király Főiskolán és a Semmelweis Egyetemen. 17 Belgium/flamand közösség, Csehország, Dánia, Görögország, Írország, Málta, Hollandia, Szlovákia és az Egyesült Királyság. 18 Ausztria, Belgium/francia közösség, Bulgária, Ciprus, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország. Adatintegracios fuzet.indd 11

12 12 G Á L AT T I L A intézményi adminisztratív adatok összekapcsolása útján. Annak ellenére, hogy az adminisztratív adatok mind állami, mind intézményi szinten a pályakövetés legfontosabb eszközei lehetnek, jelenleg a végzetteket döntően survey-k segítségével mérik fel. A társadalombiztosítási és munkaerő-piaci adatok pályakövetési alkalmazhatóságának alapvető feltétele ugyanis a törvényi keretek biztosítása. A jogi háttér miatt sok esetben nehézségekbe ütközik a teljes hallgatói életpálya áttekintése, amely lehetővé tenné a gyűjtött adatok szisztematikus alkalmazását. Felsőoktatási adatintegrációs gyakorlatok országos szinten Az alábbiakban az adatintegrációs gyakorlatok és elemzések egy lehetséges csoportosítását kínáljuk. E tipizálás hátterében a vizsgálati célok, illetve a kutatásba bevont adatkörök állnak. A fentiek alapján a diplomás pályakövetést első megközelítésben az adminisztratív adatok felsőoktatás-politikai felhasználásának fő terepeként azonosíthatjuk. E téren a korábbi időszakok gyakorlatát vizsgáló irodalomban foglaltakhoz képest (például Fábri et al., 2008) jelentős módszertani és technikai hangsúlyeltolódás tanúi lehetünk. Egyre inkább megjelenik az igény a nagyobb adatállománnyal rendelkező, a felhasználói adatigényt gyorsaságban és hasznosíthatóságban inkább követő megoldások felé. Az előbbiekben bemutatott nemzetközi projektek is ezt a trendet példázzák. A felsőoktatásban végzettek adatainak összekapcsolása más (adminisztratív, államigazgatási) adatbázisokkal sokrétegű, többszereplős folyamat, mivel az adatintegráció eredményei számos területre hatással lehetnek, jelentősen megnövelve az adatok felhasználásának lehetőségeit. A hallgatók utánkövetése az egyik ilyen kiemelt felhasználási terület az adatintegráció gyakran e témával kapcsolódik össze. A diplomás pályakövetés (tracking) minden érdekelt fél számára fontos: jelentősége van a felsőoktatási intézmények számára, mivel visszajelzést kapnak oktatási programjuk munkaerő-piaci beválásáról; fontos a munkaadó számára is, akinek érdeke a megfelelően képzett munkaerőhöz való hozzájutás. Ennek köszönhetően a pályakövetés révén folyamatos kapcsolat alakulhat ki a felsőoktatási intézmény és a munkaadói oldal között, amelyben utóbbi visszajelzéseket küldhet frissdiplomás igényeiről. E rendszer elemeinek kiépítése már több országban folyamatban van. Az adatintegrációs gyakorlatoknak ebben az országos szintet megcélzó típusában a cél a hallgatói utánkövetés; a vizsgálat megrendelői és végzői állami szervek, vagy nagyobb nemzeti statisztikai intézetek. A felsőoktatási adatkezelés osztrák és német gyakorlata Ausztria esetében a rendelkezésre álló publikációk tanúsága szerint az adatintegrációs törekvések megjelennek ugyan, de még napjainkban is meghatározóbb a survey típusú, utánkövetéses vizsgálat. Régebben is voltak elszórt kísérletek a végzettek állami szintű pályakövetésére, majd 2009/10-ben egy egyszeri állami frissdiplomás- Adatintegracios fuzet.indd 12

13 A D M I N I S Z T R A T Í V A D A T O K PÁ LYA K Ö V E T É S I C É L Ú F E L H A S Z N Á L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I G Y A K O R L A T A 13 felmérésre is sor került óta a Hallgatói Szociális Felmérés (Student Social Survey 19 ) szolgáltat ugyan adatokat a végzettekről, még sincs olyan állami szintű kezdeményezés, amelynek kifejezett fókuszpontja a végzettek követése. (A Student Social Survey a tanulókra koncentrál, és fő célja a képzési irányelvek megtervezése, adminisztráció és statisztikai adatszolgáltatás.) A kutatást 1999 óta a bécsi felsőoktatási intézet (Institute for Advanced Studies in Vienna, Institut für Höhere Studien, IHS) végzi. A felmérés fő célja az osztrák tanulók aktuális helyzetének felmérése lakhatásuk, pénzügyi helyzetük, életviteli költségeik, tanulással töltött idejük, munkaerő-piaci helyzetük és nemzetközi mobilitásuk szempontjából óta a felmérés alapja egy, az összes állami egyetemre, főiskolára és egyéb felsőoktatási intézménybe beiratkozott tanulóból választott minta. Jóllehet a felmérést országos szinten végzik, eredményeiről intézményi szinten is lehet információkat szerezni. A felsőoktatási intézmények kérhetnek speciális saját magukra szűrt jelentéseket, de az elmondottak alapján ezt a lehetőséget elég kevesen veszik igénybe. Annak ellenére, hogy a Student Social Survey nem azért jött létre, hogy kövesse a tanulók fejlődését és előrehaladását, mégis ez az egyetlen állami szintű kezdeményezés, amely bizonyos mértékig lehetővé teszi a hallgatók pályakövetését. A kimondottan a végzettekre vonatkozó országos pályakövetési kutatás, az ARUFA ben indult. Ennek keretében az osztrák, kutatással és tudománnyal foglalkozó minisztérium (Austrian Ministry for Science and Research, Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung) megbízta a Kasseli Egyetem Felsőoktatási Kutatóközpontját (German International Centre for Higher Education Research Kassel, Internationales Zentrum für Hochschulforschung [INCHER] Kassel), valamint a klagenfurti Alpok-Adria Egyetem szociológia tanszékét egy állami szintű, végzettekre fókuszáló kutatás elvégzésével. A kutatás a felsőoktatás végzettjeinek munkaerő-piaci helyzetére összpontosít olyan mutatók révén, mint a foglalkoztatási státusz, vagy a munka és a tanulmányok illeszkedése. Mindemellett információkat tartalmaz a felsőfokú tanulmányokról, a hallgatók személyes jellemzőiről (például szociodemográfiai hátterükről), és szerepelnek benne a tanulmányokra, intézményre vonatkozó nyitott kérdések is. Az egyszeri adatfelvétel rendszeressé tételére jelenleg nincsenek tervek. Azt sem lehet tisztán látni, hogy az osztrák végzettek oktatási és szakmai előrehaladását vizsgáló survey eredményei milyen módon és irányban hasznosulnak. A frissdiplomások pályakövetéséhez ahogy Pernkopf-Konhäusner (2012) előadásában összegzi számos alapvető fontosságú kutatói kérdés kapcsolódhat: Hogyan változtak a végzettek karrierelképzelései? Miért fontos kérdés ez a felsőoktatási intézmények számára? Előnyben részesítik-e a felsőoktatási intézmények azokat a karrierutakat, amelyek a munkaerő-piaci elhelyezkedésre nagyobb esélyt adnak? Adatintegracios fuzet.indd 13

14 14 G Á L AT T I L A A különböző karrierutak különböző kompetenciákat és képességeket jelentenek-e, amelyeket a felsőoktatási intézményeknek fejleszteni és segíteni kell? A felsőoktatási intézményeknek létérdeke az odafigyelés és reagálás a hallgatói igényekre. A felsőoktatási tanulmányokkal a teljes munkaerő-piaci életút alapozódik meg, a munkaerő-piaci megfelelés elősegítése tehát az egyetemek, főiskolák számára is a növekedés, fejlődés egyik kulcseleme. Az OECD ajánlásai is abba az intézmények által egyébként felismert irányba mutatnak, hogy a hosszú távú intézményi stratégiába be kell építeni a kapcsolattartást a munkaadókkal és a munkaerőpiac más szereplőivel ez a sikeres fejlődés egyik alapja. A frissdiplomások munkaerő-piaci szerepe és súlya egyre jelentősebb. A felsőoktatás tömegessé válásával olyan munkaköröket is diplomások töltenek be, amiket korábban középfokú végzettséggel láttak el mindez a felsőfokú végzettségűeket a munkaerőpiac rendkívül fontos részévé emeli (Mayrhofer et al., 2005). Az idézett tanulmányban ismertetett kutatás az osztrák műszaki felsőoktatásban végzettek egy mintáján keresztül dolgozza ki a karrierválasztás személyes hátterét és legfontosabb alapelemeit. Noha a vizsgálat csupán felsőoktatási adatokat használ ezért jelen kutatás keretei közé elvben nem illeszthető, mégis felhívjuk rá a figyelmet, mert az eredmények államigazgatási adatokkal történő öszszevetése (például 5 évvel a végzést követően) rendkívül hasznos információkat kínálhatna. A hallgatói és végzettkutatások körülményei Ausztriában igen kedvezőek. Minden osztrák egyetem gyűjt adminisztratív adatokat a hallgatóiról, az információkat pedig megosztják az oktatási statisztikával foglalkozó közintézményekkel. Más országok többségével ellentétben a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük van anonim formában összekapcsolni tanulóik és hallgatóik adminisztratív adatait társadalombiztosítási adatokkal (lásd erről lentebb: Unger, 2012), ami lehetővé teszi a végzettek oktatási és szakmai karrierjének elemzését. Ezen kívül számos felsőoktatási intézmény végez független survey típusú adatgyűjtést is. E téren a gyakorlati képzést nyújtó intézmények (szakfőiskolák) különösen aktívak. Miként Unger és Raggautz (2012) 21 kifejti, viszonylag régóta készülnek már tanulmányok a felsőoktatásban végzett hallgatók helyzetéről, azonban e munkák legtöbbször nemzeti vagy regionális, vagyis tulajdonképpen intézmények feletti nézőpontot képviselnek. Ezeket a tanulmányokat általában a regionális szervek vagy állami minisztériumok rendelik meg. Ez a helyzet jellemzi Ausztriát, de hasonlóképpen alakultak Németországban az 1974 óta elvégzett pályakövetési kutatások, illetve a svájci, 1977 óta készülő végzett-adatfelvételek (legújabban BfS 2011). A végzettek vizsgálatainak középpontjában esetenként olyan 21 DEHEMS_Conference_Paper_Long_term_career_tracking_of_graduates_using_data_from_the_ social_security_system.pdf Adatintegracios fuzet.indd 14

15 A D M I N I S Z T R A T Í V A D A T O K PÁ LYA K Ö V E T É S I C É L Ú F E L H A S Z N Á L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I G Y A K O R L A T A 15 speciális területek állnak, mint a BA-/BSc-hallgatók, a felsőoktatási rendszer bizonyos szektorai vagy egyes tanulmányterületek. Időnként a végzett hallgatók teljesítményével kapcsolatos kérdések is vizsgálódás tárgyát képezik ilyen például Ausztriában az AMS, illetve Németországban az IAB által elvégzett munka. Ezeket a tanulmányokat főként a munkaerő-piaci adminisztrációs szervezetek, intézmények rendelik meg. Az egyetemek bizonyos karai által indított egyéni kezdeményezéseken kívül Ausztriában a felsőoktatási intézmények csak az új szakfőiskolák ( Fachhochschul 22 3-Sector) rendszerének 1994-es bevezetése óta mutatnak érdeklődést a végzett hallgatók teljesítménye, eredményei iránt. A tanulmányok akkreditációja a kezdetektől fogva kötelező volt ebben a szektorban, és ez magában foglalta a munkaerőpiac elvárásainak elemzését is. Az egyetemek csak nemrégiben kezdték el végzett hallgatóik teljesítményének szisztematikus vizsgálatát, miután 2004-től kezdve egyre több autonómiát élveztek. Németországban jelenleg nagyjából 60 felsőoktatási intézmény vesz részt az INCHER által koordinált KOAB-projektben, amelynek során megállapodtak egy, a végzett hallgatók megkérdezéséhez tervezett alapkérdőív tartalmán, amelyet az intézmények maguk töltetnek ki; egyúttal azonban teret engedve az intézmények feletti elemzéseknek is. 23 A végzett hallgatók helyzetének intézményi szintű kutatása iránti igény a Bologna-folyamatból szintén egyre hangsúlyosabban következik. Például A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (ENQA, 2009) 24 dokumentum minden intézménytől a saját végzettjeinek munkaerőpiaci foglalkoztathatóságára vonatkozó adatokat és információkat kér. A Bologna-folyamaton belül a foglalkoztathatóság például a következő formában kerül említésre: Minthogy a munkaerőpiac egyre inkább támaszkodik a magasabb képességszintekre és az egymásba fonódó kompetenciákra, a felsőoktatásnak a tanulókat azzal a magasabb szintű tudással, képességekkel és kompetenciákkal kell felszerelniük és ellátniuk, amelyekre szükségük lesz szakmai karrierjük során. A foglalkoztathatóság képessé teszi az egyént, hogy teljes mértékben kihasználja a munkaerőpiacban rejlő lehetőségeket. (A Leuven-Communiqué preambuluma, április.) A felsőoktatással szemben támasztott első és központi követelmény eszerint tehát az, hogy olyan képességeket és kompetenciákat ajánljon fel, amelyek relevánsak a munkaerőpiac szempontjából. A tanterveknek (curriculum) olyan módon kell felépülniük, hogy biztosítsák végzett hallgatóik számára a lehető legjobb felkészülést a munkaerő-piaci belépéshez, a tanulmányok során szerzett kompetenciáknak a lehetőségek szerint összeegyeztethetőnek kell lenni a munkaerőpiac által megkívánt képességekkel. A fő cél összes- 22 Az ún. szakfőiskolákat (Fachhochschulen) ma már az alkalmazott tudományok egyetemeiként ( Universities of Applied Sciences ) említik. 23 Lásd: 24 Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (ENQA 2009) Adatintegracios fuzet.indd 15

16 16 G Á L AT T I L A ségében a végzettek munkaerő-piaci foglalkoztathatóságának növelése (lásd Leuven-Communiqué 2009, ill. Európai Közösségek Bizottsága [Commission of the European Communities] 2006). 25 A végzett hallgatókra irányuló kutatásokat általában kérdőíves módszerrel végzik, és két téma köré építik fel: a munkaerőpiacra történő átmenet és a tanulással töltött időszak megítélése köré. A sikeres munkaerő-piaci átmenet és a foglalkoztathatóság kifejezéseket gyakran használják egymással felcserélhető mutatóként, noha a munkaerőpiacra történő sikeres belépés csak része a foglalkoztathatóság fogalmának. A közép- és hosszú távú teljesítmény, valamint a foglalkoztathatóságra való képesség megőrzése hasonlóan fontos aspektusok (lásd például Foglalkoztathatósági Munkacsoport [Working Group on Employability], 2009). 26 A fentiekben elmondottakhoz hozzá kell tennünk, hogy a hosszú távú perspektíva hagyományos kutatásokkal csak nehézségek árán vizsgálható, mivel a végzett hallgatókkal való kapcsolatfelvétel a végzés dátumától távolodva egyre nehezebb. Németországban panelkutatásokkal próbálják ugyan áthidalni e problémákat, de a panelkopás (43 százalék tíz év alatt) legfeljebb középtávú elemzést tesz csak lehetővé. Ezt a folytonossági hiányt csak adminisztratív adatok alkalmazásával lehetséges megszüntetni, amelyek sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre minden országban (Ausztriában e tekintetben a lehetőségek kedvezőek). A felsőoktatási adatkezelés svéd gyakorlata Az adatintegrációs gyakorlat kiszélesítésében és példaadásban élen jár Svédország, ahol minőségbiztosítási és elemzési céllal 2006-ben kezdték el kiépíteni azt az adatbázist (LADOK), amely mára az ország összes végzettjeinek 10 százalékáról tartalmaz információkat, beleértve munkahelyi adataikat is. Ez a rendszer lehetővé teszi a hosszú időn át tartó pályakövetést, amelynek visszacsatolása az adott intézmények számára is egyértelműen hasznos információ: a foglalkoztatási adatokból saját képzési programjaik sikerességére következtethetnek, és saját hallgatóik felé nyújtott szolgáltatásaikat bővíthetik, javíthatják, ezáltal szintén növelve hallgatói létszámukat. Az adminisztratív adatok pályakövetési célú felhasználására Svédország esetében számos egyéb példát is találunk. A skandináv állami statisztikai intézetek e szempontból különleges helyzetben vannak, hiszen hivatalos azonosítási rendszerük széles kört fog át. Ezen inté- 25 A felsőoktatás itt tárgyalt erős munkaerő-piaci orientációját szintén sok kritika éri, minthogy a megközelítést túlságosan egyoldalúnak tartják employability_wg_report.pdf Adatintegracios fuzet.indd 16

17 A D M I N I S Z T R A T Í V A D A T O K PÁ LYA K Ö V E T É S I C É L Ú F E L H A S Z N Á L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I G Y A K O R L A T A 17 zetek már engedélyeztek hivatalos azonosító rendszer felhasználásán alapuló többszörös adminisztratív adatbázis-kapcsolást (Nordbotten, 2010). Ennek következtében számos különböző témát átfogó regiszter, hivatalos adatbázis már rendelkezésre áll. Az adminisztratív adatok ilyen módon történő felhasználása a skandináv országokban biztos alapokra nyúlik vissza. Finnországban és Svédországban az 1700-as évek közepétől léteznek az állampolgárokat felmérő adatbázisok, amelyek minden személyt a lakóhelyén regisztrálnak, ahol adatokat vezetnek a születésekről, halálozásokról, házasságokról és költözésekről. Emellett igen korán Svédországban már 1947-ben bevezették az egyéni azonosító rendszert. Ezeket az azonosítókat a közszféra minden adminisztratív egysége használja, ezen kívül a bankok, biztosítótársaságok is átveszik. Amint azt a számítógépes technika fejlettsége lehetővé tette, a papíralapú regisztereket felváltották a számítógép-alapúak, és az 1960-as évektől a statisztikai hivatalok mind ezeket használják. Ma már arra is lehetőség van, hogy az adminisztratív adatok felhasználásával részlegesen regiszteralapú jelentések készüljenek, és a survey-k mindegyike szintén alkalmaz regisztereket. Az alapsokaságra vonatkozó statisztikák legnagyobb része teljesen ezen a regisztereken nyugszik, és a mintavételes kutatásokban is döntően ezeket veszik alapul (Carlsson és Holmberg 27, Wallgren és Wallgren, 2011). A Högskoleverket/Swedish National Agency for Higher Education report éves elemzése főként a svéd statisztikai hivatal (Statistics Sweden) által biztosított adatokból, valamint a svéd nemzeti felsőoktatási ügynökség (Högskoleverket [HSV]/ Swedish National Agency for Higher Education) által összeállított és rendelkezésre bocsátott adatbázisokból dolgozik. Az adatok szerint a felsőoktatásban végzettek legnagyobb része viszonylag gyorsan beilleszkedik a munkaerőpiacra. Általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási programok első és második képzési szintjein (vagy ezek megfelelőin) végzettek 80 százaléka vetette meg a lábát a munkaerőpiacon a végzést követő 1 1,5 évben és 75 százalékuk végzett felsőfokú végzettséget igénylő munkát. A 2000-ben és a 2002-ben PhD-fokozatot szerzők esetében 2008-ban tízből kilencen rendelkeztek biztos pozícióval a munkaerőpiacon, a 2005-ben kilépők között ez az arány 80 százalékos. A pályakövetési adatok általános tanulsága, hogy a felsőoktatási részvétel javuló munkaerő-piaci státuszt eredményez. A munkanélküliségi statisztikák azt mutatják, hogy az 1991 és 2000 közötti időszakban a felsőoktatásban képesítést szerzettek között volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Folke Carlsson Anders Holmberg: Availability, infrastructure, Use and Reuse of Administrative Data in Statistics Production a Scandinavian Example uo. Adatintegracios fuzet.indd 17

18 18 G Á L AT T I L A A svédországi felsőoktatási adatgyűjtő szervezeteket a TRACKIT-projektben részt vevő intézmények körének azonosításával soroljuk fel (Gaebel et al. 2012). 30 LADOK. A Lokalt ADB-baserat dokumentationssytem (LADOK) elnevezésű rendszert a svéd felsőoktatási intézmények működtetik, adatokat gyűjtve oktatókról és hallgatókról. A rendszert központilag irányítják, és helyileg a felsőoktatási intézményekben kezelik. Minden hallgatói adatbázisnak ez az alapja. Nemzeti felsőoktatási ügynökség (Högskoleverket [HSV], National Agency for Higher Education) éves jelentései. A HSV éves jelentéseket tesz közzé a felsőoktatási rendszerről, amelyhez az adatokat az SCB és a felsőoktatási intézmények bocsátják rendelkezésére. A svéd egyetemek és főiskolák éves jelentése (Swedish Universities and University Colleges Annual Report) információkat tartalmaz a jelentkezők előrehaladásáról és a hallgatók képzési életútjáról. Egy másik jelentésben a HSV a végzetteket másfél évvel a végzés után vizsgálja, állami megbízás alapján. Egy 2012-ben megjelent tanulmány pedig a tanulási stratégiák, mintázatok 1977-től kezdődő elemzését végzi el. NU statisztikai adatbázis. Az SCB a felsőoktatási intézményektől gyűjti öszsze (pl. a LADOK-on keresztül) a felsőoktatásra vonatkozó információkat. A HSV egy NU statisztikai adatbázisnak nevezett gyűjteményt is működtet. Ez az adatbázis kereshető formában nyújt publikálásra alkalmas statisztikákat a jelentkező hallgatók száma a regionális különbségek, a gazdasági helyzet és a lemorzsolódás témakörében. Svéd audit iroda (Swedish National Audit Office SNAO). A SNAO az elmúlt években jelentette meg Az egyetemi hallgatók elhelyezkedési esélyei című jelentését, amely tartalmazza a kormányzat és az egyes felsőoktatási intézetek foglalkoztathatóságra vonatkozó erőfeszítéseit és intézkedéseit. NyA adatbázis. Az NyA adatbázist a svéd felsőoktatási szolgáltatások ügynöksége (Swedish Agency for Higher Education Services) működteti. Ez a cég koordinálja a központosított jelentkezéseket és a felsőoktatási felvételi rendszert. Az adatbázis támogatja a LADOK-ot a hallgatói felvételek adataival. Caroline Berggren hívta fel a figyelmünket a Göteborgi Egyetem kutatói projektjeire, amelyek szorosan kapcsolhatók a pályakövetési célú adatintegráció témaköréhez. A FUR néven ismert kutatócsoportban régóta folyik a munka olyan klasszikus kutatási problémák megválaszolására, mint az oktatáshoz kapcsolódó várakozások, az oktatás erőforrásai és szervezése, vagy a képzés egyéni és rendszerszintű hozadéka. A kutatás átfogó célja olyan kétutas elméletek kidolgozása, amelyek magukban foglalják mind az egyéni különbségeket, mind a társadalmi, oktatási és környezeti faktorok képességekre és az eredményekre gyakorolt hatásait. Ezen kívül cél a fent említett problémák összefüggéseinek feltárása is. A FUR-kutatócsoport munkájában a különböző adatforrások együttes használatának fontosságát hangsúlyozza, különös figyelmet fordítva az oktatás személyes, intézményi és munkaerő-piaci eredményeinek felmérésére, Adatintegracios fuzet.indd 18

19 A D M I N I S Z T R A T Í V A D A T O K PÁ LYA K Ö V E T É S I C É L Ú F E L H A S Z N Á L Á S Á N A K N E M Z E T K Ö Z I G Y A K O R L A T A 19 értékelésére. E vizsgálatok kapcsán többnyire széles alapokon nyugvó, gyakran regiszteralapú kutatásról beszélhetünk. A kutatócsoport a svéd statisztikai hivatallal együttműködésben 1961 óta végzi az egymást követő kohorszok longitudinális vizsgálatát. Az ebből felépülő különlegesen értékes adatbázis neve svéd betűszóval UGU (Utvärdering genom uppföljning értékelés pályakövetés útján). Az adatbázist a különböző kutatási projektekből származó kutatási adatokkal többek között regiszteradatokkal folyamatosan bővítik. A FUR kutatási profiljának emellett azok az adatbázisok is részét képezik, amelyeket a tanulók tudásának és képességeinek felmérésére szolgáló komparatív vizsgálatok során gyűjtöttek öszsze. E vizsgálatok mindenekelőtt az olvasási képességeket helyezték fókuszba, de sor került a matematikai és a természettudományos képességek felmérésére is. 31 A FUR-projektek 32 közül vizsgálatunk számára leginkább releváns a TEL (Individual and institutional factors influencing the transfer from higher education to the labour market) rövidítés alatt futó kutatás. A projekt fő célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átmenet vizsgálata, főként a nemi és társadalmi különbségek mentén. A kutatás fókuszpontjai az alábbiak: Vannak-e olyan programok, amelyek diplomáihoz kedvezőtlen munkaerő-piaci esélyek társulnak? Előfordul-e, hogy egy magas presztízsű program eltérő elhelyezkedési eredményeket biztosít a különböző hallgatói csoportok számára (pl. nemzetiségi alapon)? Egy frissen alapított felsőoktatási intézmény által kibocsátott képesítés ugyanazon elhelyezkedési esélyeket biztosítja-e, mint egy régebb óta működő intézmény diplomája? További FUR-projektek: - ETF Cohort-sequential longitudinal databases Evaluation through follow-up - COMPEAT Center for Comparative Analyses of Educational Achievement - GRAM Grades and grade assignment: Functions and effects - GRASP Effects of age and schooling on the development of intellectual performance - TEL Individual and institutional factors influencing the transfer from higher education to the labour market - FIL Changes in reading literacy during 30 years: An international comparison - RIDDLE Reading Acquisition: Individual Differences, Development, and Enhancement - RAFT Reading and Fluency Training based on phonemic awareness - LOBB Lärarkompetens och ekonomiska resurser: bestämning och betydelse för pedagogiska resultat - STOFF Specialpedagogiska stödåtgärder i skolan: effekter och konsekvenser - CESS Causes and Effects of School Segregation in Swedish Schools - COMP Grades: Comparability, prognostic validity and effects on learning Befejezett projektek: - VALUTA Validering av den högre utbildningens antagningssystem - PIRLS2001 Progress in international reading literacy study Sverige - SALS Studier av läsfärdigheten i Sverige - SOLO Sambandet mellan social bakgrund och läsprestation i olika länder Adatintegracios fuzet.indd 19

20 20 G Á L AT T I L A A Göteborgi Oktatási Longitudinális Adatbázis (GOLD Gothenburg Edu cational Longitudinal Database) 33 számos különböző forrásból nyeri az információkat, felhasználva azt a tényt, hogy Svédországban az államigazgatási adatokat egy személyi azonosító számmal ellátva tárolják. Az első adatokat 1961-ben gyűjtötték az Egyéni Statisztika (Individual Statistics IS) projekt keretében. Az IS-adatbázis jelenleg 8 kohorsz adatait tartalmazza 1948 és 1992 között, minden egyes kohorsz mintája nagyjából 9000 főből áll. A projekt során pályakövetési adatokat is gyűjtöttek, amelyekkel a hivatalos statisztikai adattartalmat (például katonai bevonulók adatai, tanulás finanszírozására vonatkozó információk, felsőoktatási vizsgák, bevétel) egészítették ki. A GOLD másik kulcsfontosságú alkotóeleme az 1972 óta fennálló, 16 évesekről összeállított regiszter. Ebben az egyéni szintű adatbázisban olyan adatokat kapcsolnak folytatólagosan össze, mint például a családi háttér, iskolai eredmények, felsőoktatási részvétel, a tanulmányok finanszírozása, felnőttoktatás, a svéd iskolai tesztek eredményei, munkahely és jövedelem. Az adatbázis jelenleg körülbelül 2,2 millió, 1972 és 1992 között született személyről tartalmaz információkat, miközben az újabb kohorszokkal és frissülő adatokkal folyamatosan bővül. A felsőoktatási adatkezelés finn gyakorlata Finnországban a többi skandináv államhoz hasonlóan több évtizedes hagyománya van az államigazgatási adatok szervezett, rendszerszerű gyűjtésének. Ezen adatok, adatbázisok oktatási célú felhasználása, illetve ezek összekapcsolása oktatási, felsőoktatási jellegű adatbázisokkal ugyan újabb keletű jelenség, de a vizsgálati témák korántsem azok: a fiatalok munkához jutása, munkanélküliség, nemzetközi tanulmányok. Arra, hogy e témák Finnországban is központi jelentőséggel bírnak, kiváló példa Saar, Unt és Kogan (2008) vizsgálata. E munka célja, hogy a fiatalok munkaerő-piaci átmenetének útját és módozatait kutassa (az ezt feldolgozó tanulmány különösen érdekes számunkra, mivel részletesen elemzi a (kelet-)közép-európai országok helyzetét). A vizsgálat ugyan survey alapon zajlott, ám a témafelvetés és számos módszertani elem már az államigazgatási adatok használatának irányába mutat. E két forrás (mintavételes kutatás és államigazgatási adatbázisok) kombinálására jó példa Garam (2005) vizsgálata is, amelynek adatgyűjtési módszere ugyan munkáltatói kérdőíves megkeresés, ám maguk az alapsokaságra vonatkozó információk regiszteralapú adatbázisból származnak Adatintegracios fuzet.indd 20