1. sz. melléklet. 5. Utasi Sándorné

Átírás

1 1. sz. melléklet BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉSEK adós neve adós címe hátralék jogcíme hátralék összege behajthatatlanság ténye jogszabályi hivatkozás 1. Barti Lászlóné 1173 Budapest, Kis u. 3. I/10. bérleti, használati és fűtésdíj az adós elhunyt Számviteli tv. 3. (4) 10.a) f) 2. Bartos Imre-Halász Gyöngyi 1173 Budapest, Kis u. 3. IV/34. használati és fűtésdíj az adósok elhunytak Számviteli tv. 3. (4) 10.a) f) 3. Bartos István Györgyné 1173 Budapest, Földműves u. 15. bérleti, használati és fűtésdíj az adós elhunyt Számviteli tv. 3. (4) 10.a) f) 4. Stolcz Istvánné 1173 Budapest, Pesti út 29. VI/98. bérleti, használati és fűtésdíj az adós elhunyt Számviteli tv. 3. (4) 10.a) f) 5. Utasi Sándorné 1173 Budapest, Ferihegyi út 49. fszt. 1. bérleti és használati díj az adós elhunyt Számviteli tv. 3. (4) 10.a) f) 6. Szabó Béláné 1173 Budapest, Újlak u. 74. I/4. használati díj az adós elhunyt Számviteli tv. 3. (4) 10.a) f) 7. Bologh János József 1173 Budapest, Pesti út 29. I/18. bérleti, használati és fűtésdíj az adós elhunyt Számviteli tv. 3. (4) 10.a) f) 8. Récsei és Fia Bt Budapest, Péceli út 106. fszt. 4. bérleti díj kényszertörlés miatt Számviteli tv. 3. (4) 10.f) 9. RATA-CREDIT Bt Budapest, Kecskeméti u. 11. fszt. bérleti díj felszámolás miatt Számviteli tv. 3. (4) 10.d) 10. Drózdi Kft Budapest, Gerencsér u. 4. bérleti díj felszámolás miatt Számviteli tv. 3. (4) 10.d) 11. MOBA Kft Budapest, V. u. 40. bérleti díj felszámolás miatt Számviteli tv. 3. (4) 10.d)

2 426/2015.(XII.17.) Kt. határozat melléklete évi Belső Ellenőrzési Munkaterv Érvényes: január 1. 1

3 Az éves ellenőrzési munkatervet megalapozó kockázatelemzések Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. Az elvégzett kockázatelemzés során magas kockázatúnak minősített területekre az éves ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani. 1. A kockázatok értékelése Az ellenőrzési kockázatnak három összetevője van. a) Eredendő kockázat: a pénzügyi és gazdasági események hibás automatizmusaiból eredő folyamatok függetlenül attól, hogy létezik és működik-e belső kontroll. Ez a költségvetési szerv feladatkörével és működésével kapcsolatos olyan sajátosság, amely nem befolyásolható a szervezet által. b) Belső kontroll kockázat: annak a kockázata, hogy az ellenőrzött szervezet belső kontroll rendszerei nem képesek megelőzni vagy feltárni a lényeges szabálytalanságot vagy tévedést. c) Feltárási kockázat: annak a veszélye, hogy a belső ellenőrzés nem tár fel egy, a szervezet belső kontroll rendszerei által nem korrigált lényeges szabálytalanságot vagy tévedést. 2. Kockázatbecslés A belső ellenőrzésnek a kockázatbecslést a vizsgált szervezet tevékenységének, belső kontroll rendszereinek ismeretében, a korábbi pénzügyi ellenőrzésekből vagy más vizsgálatokból származó tapasztalatok alapján kell elvégeznie. A kockázatbecslés célja meghatározni és dokumentálni: - a lényeges szintű téves állítás speciális kockázatát, amely befolyásolja a költségvetési beszámoló megbízhatóságát; - az intézmény vezetőségének lépéseit ezen kockázatokkal kapcsolatban; - a vezetőség intézkedései függvényében a belső ellenőr lépéseit bármilyen fennmaradó kockázattal szemben, amit nem csökkentettek megfelelő szintre. Az előbbiekből következően a kockázatbecslés során a belső ellenőr akkor jár el helyesen, ha becslését a kockázatok súlypontozására alapozza. A súlypontozást a környezeti tényezők, a működésbeli (operatív) tényezők és az információs tényezők (beleértve a pénzügyi és a nem pénzügyi információs rendszereket), mint kockázati források viszonylatában kell elvégezni. A becslést minden speciális kockázat esetében el kell végezni. A kockázatonkénti elemzés alapján lehet és kell döntenie a területhez kapcsolódó ellenőrzések vonatkozásában. 2

4 I. Ellenőrzési feladatok 1.) Rendszerellenőrzés keretében lefolytatandó szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzés az önkormányzat intézményeinél Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy - a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének létrehozása, működtetése és fejlesztése eleget tesz-e a jogszabályi előírásoknak, - a szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, feladatellátása megfelelően szabályozott-e, a szabályozás megfelel-e a felsőbb szintű jogszabályoknak, - a feladatok ellátása során érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásai, - gazdálkodása megfelel-e a hatékonyság, gazdaságosság és eredményesség kritériumainak, - költségvetése, annak teljesítése biztosította-e a szakmai feladatellátást, - vagyonvédelme, vagyonnyilvántartása megfelelő-e. A vizsgálandó intézmények az alábbiak: A vizsgálat oka: az intézményvezetői megbízások lejárta és az új intézményvezetői kinevezések életbe lépése - Mákvirág Óvoda, - Micimackó Óvoda - Hófehérke Óvoda - Piroska Óvoda 2.) Feladatellátás folyamatának ellenőrzése a Polgármesteri Hivatal egyes ügytípusainak, illetve egyes tevékenységeinek vonatkozásában Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy - a belső kontrollrendszer keretében rendelkezésre állnak-e a szükséges belső szabályzatok, utasítások, ügymenet leírások, - a hatáskörök és felelősségi körök kialakítása segíti, vagy gátolja a hatékony és eredményes munkavégzést, - a munkatársak rendelkeznek-e a munkakörük ellátásához szükséges végzettséggel, a feladatellátást segítő munkaköri leírással, - a munka menete megfelel-e a hatályos jogszabályok és belső dokumentumok előírásainak, - a nyilvántartások vezetése megfelel-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek, Az ellenőrzéseket a folyamatosan változó jogi szabályozások, a szervezeti átalakítások és személyi változások teszik szükségessé. A vizsgálandó területek a következők: a.) Vagyonkezelői Iroda Ingatlangazdálkodási Csoport és Ingatlankönyvelési Csoport vonatkozásában: ingatlangazdálkodási feladatok előkészítésének folyamata, vagyonnal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, és a nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása, helyiségek pályáztatásának folyamata, igazolások, engedélyek kiadása, analitikus nyilvántartások vezetése, 3

5 bérlők/használók fizetési fegyelmének figyelemmel kísérése, szükséges intézkedések kezdeményezése, a szerződésekben foglaltaknak megfelelően a számlázások menete. b.) Polgármesteri Iroda Közrendvédelmi Csoport vonatkozásában: közterület-használati hozzájárulások kiadásának folyamata, a KRESZ szabálysértések és szabályszegések felderítése, intézkedések megtétele, az önkormányzati rendelet megszegőivel szembeni fellépések és intézkedések menete. 3.) Témaellenőrzések: Több szervezetnél vagy szervezeti egységnél végrehajtott azonos tartalmú ellenőrzés, mely valamely előtérbe kerülő fontos tényhelyzetre irányul. Célja, hogy a vizsgált témában általánosítható következetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni. A témavizsgálatok körében az alábbi intézmények vonatkozásában indokolt az ellenőrzés: Normatívák, támogatások ellenőrzése a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvényben foglaltaknak megfelelően - az önkormányzati fenntartású óvodák, - az önkormányzati fenntartású bölcsődék, - a Liget és a Holdsugár gondozási központok és idősklubok, - a gyermekjóléti és családsegítői szolgálatok statisztikai adatszolgáltatásai és nyilvántartásai alapján. 4.) Utóellenőrzések: A évben végzett vizsgálatok utóellenőrzése: (szükséglet szerint) - Rákosmenti Gyermekjóléti Központ - Rákosmenti Robogó Óvoda, - Rákosmenti Családsegítő Központ, - Gazdasági Iroda Pénzügyi és Számviteli Csoportja A költségvetési szerv vezetője által, az ellenőrzési jelentésekben tett megállapításokra, javaslatokra, észrevételekre készített intézkedési tervek megvalósulásának vagy meghiúsulásának ellenőrzése. 5.) Az Önkormányzat tisztségviselői, valamint a jegyző által igényelt ellenőrzések: A vizsgálatok tervezett ideje: felmerülési idejük szerint. A vizsgálatot végzi: a feladat elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet. 6.) A Képviselő-testület és bizottságai által igényelt vizsgálatok: A vizsgálatok tervezett ideje: felmerülési idejük szerint. A vizsgálatot végzi: a feladat elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet. 4

6 II. Az ellenőrzések ütemezése 1. Témaellenőrzések: a.) Normatíva ellenőrzés: Az ellenőrzés tárgya: Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvényben foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a jogszabálynak megfelelően történt-e az adatszolgáltatás. Az ellenőrizendő időszak: év Az ellenőrzés időszükséglete: 40 munkanap Az ellenőrzés típusa: pénzügyi ellenőrzés Az ellenőrzés tervezett ütemezése: I. negyedév Az ellenőrizendő szervezetek köre: az önkormányzati fenntartású óvodák, bölcsődék, gondozási központok, idősklubok, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások. 2. Szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzések: (rendszerellenőrzés) a.) Önállóan működő költségvetési szervek ellenőrzése: Az ellenőrzés tárgya: az intézmény működésének és gazdálkodásának ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy: - a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének létrehozása, működtetése és fejlesztése eleget tesz-e a jogszabályi előírásoknak, - a szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, feladatellátása megfelelően szabályozott-e, a szabályozás megfelel-e a felsőbb szintű jogszabályoknak, - a feladatok ellátása során érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásai, - gazdálkodása megfelel-e a hatékonyság, gazdaságosság és eredményesség kritériumainak, - költségvetése, annak teljesítése biztosította-e a szakmai feladatellátást, - vagyonvédelme, vagyonnyilvántartása megfelelő-e. Az ellenőrizendő időszak: január december 31. költségvetési év Az ellenőrzés időszükséglete: 65 nap Az ellenőrzés típusa: pénzügyi, szabályszerűségi ellenőrzés Az ellenőrzés tervezett ütemezése: III-IV. negyedév Az ellenőrizendő szervezetek megnevezése: Mákvirág Óvoda, Micimackó Óvoda, Hófehérke Óvoda, Piroska Óvoda. 3. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinél tartandó ellenőrzések (rendszerellenőrzés keretében) a.) Vagyonkezelői Iroda Ingatlangazdálkodási Csoport és Ingatlankönyvelési Csoport tevékenységeire, folyamataira vonatkozóan Az ellenőrzés tárgya: egyes tevékenységek, folyamatok ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy: az ingatlangazdálkodási feladatok előkészítése megfelel-e a helyi szabályozásnak, a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartások vezetése és a nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása megfelel-e a követelményeknek, helyiségek pályáztatásának folyamata megfelel-e az esélyegyenlőségi követelményeknek, 5

7 igazolások, engedélyek kiadása határidőben történik-e, analitikus nyilvántartások vezetése naprakész-e, bérlők/használók fizetési fegyelmének figyelemmel kísérése, szükséges intézkedések kezdeményezése a hatékonyság és eredményesség követelményeinek eleget tesz-e, a számlázások menete megfelel-e a szerződésekben foglaltaknak. Az ellenőrizendő időszak: január december 31. közötti időszak ellátott feladatokkal kapcsolatban. Az ellenőrzés időszükséglete: 17 nap. Az ellenőrzés típusa: pénzügyi, szabályszerűségi ellenőrzés. Az ellenőrzés tervezett ütemezése: II. negyedév. b.) Polgármesteri Iroda Közrendvédelmi Csoport ügyköreire vonatkozóan Az ellenőrzés tárgya: egyes ügytípusok ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy: közterület-használati hozzájárulások kiadása során tekintettel vannak-e a határidő betartására, a KRESZ szabálysértések és szabályszegések felderítésének hatékonysága érdekében milyen intézkedéseket tesznek a szervezet munkatársai, intézkedések megtétele megfelelnek-e a jogszabályokban foglaltaknak, az önkormányzati rendelet megszegőivel szembeni fellépések és intézkedések mennyire felelnek meg a rendeletben foglalt előírásoknak. Az ellenőrzés időszükséglete: 17 nap. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi ellenőrzés. Az ellenőrzés tervezett időszaka: II. negyedév. 4.Utóellenőrzések: Az ellenőrzés tárgya: a évi belső ellenőrzések megállapításaira tett intézkedések megvalósulása vagy meghiúsulása. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy a évi ellenőrzési jelentések javaslataira az intézményvezetők által meghatározott intézkedési tervekben foglalt feladatok végrehajtása megtörtént e, illetve amennyiben nem valósultak meg, annak mi az oka. Az ellenőrzés időszükséglete: 10 nap. Az ellenőrzés típusa: utóellenőrzés. Az ellenőrzés tervezett időszaka: az intézkedési tervekben foglaltaknak megfelelően. Az ellenőrizendő szervezetek megnevezése: Rákosmenti Gyermekjóléti Központ Rákosmenti Robogó Óvoda, Rákosmenti Családsegítő Központ, Gazdasági Iroda Pénzügyi és Számviteli Csoportja 6

8 KAPACITÁSFELMÉRÉS MUNKAIDŐMÉRLEG: Belső ellenőr 1 főre Munkanapok számának meghatározása: - naptári napok száma: 366 nap - munkaszüneti és szabadnapok száma: 112 nap - szabadságnapok száma: 50 nap - egyéb távollét (kötelező továbbképzés, stb.): 12 nap Tényleges munkanapok száma: 192 nap Az ellenőrzés időszükséglete - tanácsadói tevékenység (max.: 30%): 20 nap - szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzés: 99 nap - témavizsgálatok: 40 nap - utóellenőrzés: 10 nap - egyéb, eseti ellenőrzések: 13 nap - adminisztratív feladatok, továbbképzés 10 nap Összes ellenőrzési és egyéb idő: 192 nap Melléklet: évi kockázatelemzés (táblázat) Budapest, november 27. 7

9 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Óvodák Aprófalva Óvoda (1173 Budapest, Egészségház u. 3.) Vezető: Prohászka Istvánné Bóbita Óvoda (1172 Budapest, Heltai tér 1.) Vezető: Szabó Ildikó Csicsergő Óvoda (1173 Budapest, Kaszáló u. 48.) Vezető: Nagyné Szabó Etelka Csillagszem Óvoda (1173 Budapest, Újlak u. 114.) Vezető: Kissné Gyenei Edit Hófehérke Óvoda (1173 Budapest, 525. tér 1.) Vezető: Koszorúsné Tóth Katalin Hétszínvirág Óvoda (1174 Budapest, Kép u. 21.) Vezető: Márkus Lászlóné Kuckó Óvoda (1171 Budapest, Óvónő u. 3.) Vezető: Baliné Zentai Réka /9

10 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Mákvirág Óvoda (1173 Budapest, Újlak u. 108.) Vezető: Molnárné Horváth Mária Mézeskalács Óvoda (1171 Budapest, Tanár u. 7.) Vezető: Novák Henrietta Micimackó Óvoda (1172 Budapest, Diadal u. 86.) Vezető: Kovácsné Pálvölgyi Gabriella Napsugár Óvoda (1173 Budapest, Földműves u. 2/b.) Vezető: Urbán Katalin Összefogás Óvoda (1173 Budapest, Lázár deák u ) Vezető: Pappné Veszprémi Júlia Piroska Óvoda (1171 Budapest, Pesti út 368.) Vezető: dr Molnárné Bán Ildikó Robogó Óvoda (1172 Budapest, Robogó u. 3.) Vezető: Kiss Csabáné Százszorszép Óvoda (1171 Budapest, Rezgő u. 15.) Vezető: Béres Károlyné Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték /9

11 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Önkormányzati fenntartású intézmények Piacfelügyelet (1173 Budapest, Ferihegyi út 85.) Vezető: Gál Miklós Családsegítő Közpon t (1173 Budapest, Újlak u.106.) vezető: Galambos Pál megszűnés Gyermekjóléti Központ (1173 Budapest, Pesti út 80.) Vezető: Tanácsné Betéri Éva Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ ( 1173 Budapest, Gyökér utca 20. ) vezető: Bertalan Ildikó Zsuzsanna Iroda Holdsugár Gondozási Központ és Idősek Klubja Liget Gondozási Központ és Idősek Klubja /9

12 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Rákoskerti Idősek Klubja Otthonápolási Szolgálat Csibe Bölcsőde Gólyafészek Bölcsőde KippKopp Bölcsőde MirrMurr Bölcsőde Napraforgó Bölcsőde Nefelejcs Bölcsőde /9

13 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Gyermekfogászati ellátás Fogszabályozási ellátás Védőnői Szolgálat Háziorvosi alapellátás szervezése Ügyeleti ellátás szervezése Önkormányzati fenntartású önállóan működő és gazdálkodó intézmények Vigyázó Sándor Művelődési Ház (1173 Budapest, Pesti út 113.) Vezető: Klein Marianna /9

14 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Iroda Polgármesteri titkárság Sajtó és kommunikáció Közrendvédelmi Csoport Oktatási és művelődési Csoport EU programiroda Főépítészet /9

15 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Szociális és egészségügyi Csoport Jegyzői Iroda Jegyzői titkárság Humán Csoport Iktató Gondnokság Képviselő-testületi Csoport Igazgatási Csoport /9

16 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Építéshatósági Csoport Ügyfélszolgálati Csoport Informatika Gazdasági Iroda Pénzügyi és Számviteli Csoport Adócsoport /9

17 KOCKÁZATELEMZÉS A ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVHEZ (legmagasabb pontszám: 35) Kontroll környezet Szervezeti környezet Joszabályi környezet változása A közvélemény érzékenysége Kölcsönhatás más rendszerekkel Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége Munkatársak képzettsége, tapasztalata Kockázati érték Vagyonkezelői Iroda Ingatlangazdálkodási Csoport Ingatlankönyvelési Csoport Városüzemeltetési Iroda Magasépítési Csoport Mélyépítési és környezetvédelmi Csoport /9

18 A Rákosmenti Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer (RÁSZER) Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a Kt. határozatával létrehozott Rákosmenti Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer (a továbbiakban: RÁSZER) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A bizottság hivatalos megnevezése: Rákosmenti Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer 2. A bizottság székhelye: 1173 Budapest, Pesti út A bizottság állandó tagjainak névsorát az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. II. A RÁSZER CÉLJA A RÁSZER célja, hogy az Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában lefektetett célok és intézkedések mielőbbi megvalósulását támogatva 1. meghatározott időközönként a Mellékletben megjelölt tagok részvételével ülésezzen, 2. összefogja és hatékonyabbá tegye a helyben működő gyermek- és áldozatvédelmi jelzőrendszer, a Szociális Kerekasztal, az önkormányzati és más rendészeti szervek munkáját, továbbá 3. figyelemfelhívó és szemléletformáló akciók megvalósításában vegyen részt, 4. elősegítse a helyi szakemberek közötti vélemény- és tapasztalatcserét, 5. bűnmegelőzés és áldozatvédelmi témában javaslatokat tegyen az Önkormányzat és XVII. kerületi Rendőrkapitányság számára. III. A SZERVEZET MŰKÖDÉSE 1. A RÁSZER a tevékenységét jelen szabályzatban foglaltak szerint végzi. 2. A RÁSZER üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. 3. A RÁSZER tevékenységéről évente, legkésőbb a naptári év utolsó képviselő-testületi üléséig beszámol az Önkormányzat Képviselő-testületének. 4. A RÁSZER elnöke Rákosmente polgármestere. Az elnököt akadályoztatása esetén a a szociális terület igazgatásáért felelős alpolgármester helyettesíti. A RÁSZER ülését az elnök hívja össze, mellyel összefüggésben az írásbeli meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azokat a tagság és az ülésre meghívottak az ülést megelőző napig 1/3

19 elektronikus vagy postai úton megkaphassák. Az ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. 5. Az ülések időpontjáról, napirendjéről a bizottság elnöke a település lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztathatja. 6. Az ülések napirendi pontjai szakmai beszámolók, előadások és határozati javaslatok lehetnek. IV. A SZERVEZET ÜLÉSEI 7. A RÁSZER ülései nyilvánosak, az ülésről emlékeztetőt kell készíteni. 8. A RÁSZER üléseit az előre megküldött napirend szerint tartja. Az előre megküldött napirendtől eltérni csak az ülésen résztvevő szavazati joggal rendelkező tagok legalább felének egyetértése esetén lehet. 9. A RÁSZER határozatképességéhez a tagok több mint a felének a jelenléte szükséges. A határozatképességet a bizottság elnöke állapítja meg. Amennyiben az ülés kezdetekor a határozatképesség nem áll fenn, az ülést az elnök későbbi időpontra halaszthatja. A megismételt ülés a jelenlevő tagok számától függetlenül határozatképes. 10. Az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után az elnök javaslatot tesz a napirendre, melyet a bizottságnak egyszerű többséggel kell elfogadni. 11. A RÁSZER elnöke az ülés napirendi pontjainak megtárgyalását megnyitja, a vitát vezeti, összefoglalja és lezárja. Az elnök a határozati javaslat(oka)t tartalmazó napirendi pontokat megtárgyalásukat követően egyenként szavazásra bocsátja. V. A SZERVEZET DÖNTÉSHOZATALA 12. A RÁSZER döntéseit, állásfoglalásait, javaslatait, véleményét és észrevételeit határozat formájában hozza. 13. A tagok döntéshozatalkor igennel vagy nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól. 14. A RÁSZER a határozatait nyílt szavazással (kézfelemeléssel), egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot támogatottnak kell tekinteni. 15. A RÁSZER döntéseihez indokolt esetben különvélemény csatolható. A különvélemény csatolását a véleményező tagnak a szavazást követően jeleznie kell. Különvéleményt kizárólag a határozat mellékleteként lehet feltüntetni a véleményező nevének, illetve az őt delegáló szervezet adatainak feltüntetésével. 2/3

20 VI. A SZERVEZET ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE 16. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: az ülés időpontját és helyét, a jelenlévők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott határozatokat, melyekben rögzíteni kell a szervezet javaslatait, állásfoglalását, véleményét, a szavazás számszerű eredményét és az elnök és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását. 17. A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a tárgyalt írásbeli előterjesztés, az írásban benyújtott kiegészítés, a jelenléti ív. VII. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 18. A bizottsági tagok kötelesek a bizottság munkájában legjobb tudásuk, szakértelmük alapján aktívan részt venni, a bizottság üléséről való távolmaradást előre jelezni. 19. A bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek, feladatuk ellátásával összefüggő költségek megtérítésére nem jogosultak. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzat Képviselőtestületének (XII.17.) Kt. határozata alapján december 17. napján lép hatályba. Budapest, /3

21 A Rákosmenti Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer (RÁSZER) Szervezeti és Működési Szabályzata I. számú melléklet 1. A RÁSZER ülésein állandó meghívottként szavazati joggal vehet részt: Rákosmente polgármestere, Rákosmente alpolgármesterei, Budapest Főváros Kormányhivatala XVII. Kerületi Hivatalának vezetője, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVII. Tankerületének vezetője, a Budapesti Rendőr-főkapitányság XVII. kerületi Rendőrkapitányság Kapitányság vezetője, a Budapesti Rendőr-főkapitányság XVII. kerületi Rendőrkapitányság Kapitányság bűnmegelőzésért felelős szervezeti egységének vezetője, a Budapesti Rendőr-főkapitányság XVII. kerületi Rendőrkapitányság Kapitányság áldozatvédelemért felelős szervezeti egységének vezetője vagy a terület referense, a Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Iroda szociális igazgatásért felelős csoportjának vezetője, a Rákosmenti Polgármesteri Hivatal közrendvédelemért felelős csoportjának vezetője. 2. A RÁSZER üléseire kötelező jelleggel, tanácskozási joggal kell meghívni: Budapest Főváros Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály vezetőjét, a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ vezetőjét, az önkormányzati intézmények vezetőit, különös tekintettel: o a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó önkormányzati intézmények vezetőire, o a családsegítéssel és gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek vezetőire, a Szociálpolitikai Kerekasztalra meghívott szervezetek delegátjait, a XVII. kerületi egyházak, valamint az Önkormányzattal kapcsolatban álló vallási közösségek képviselőit, a kerületben működő cserkészcsapatok delegáltjait. 4/3

22 RÁKOSMENTI CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT B U D A P E S T, Ú J L A K U T E L. / F A X : , e - m a i l c í m : i n f o g y j s t - o n l i n e. h u Ikt.sz.:1198/2015. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: től

23 I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 4 I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma, hatálya... 4 I.3. Az Intézmény elérhetőségei... 5 I.4. Az Intézmény nyitva tartása... 6 I.5. Az Intézmény felügyeleti szerve... 6 I.6. Az Intézmény gazdálkodási jogköre... 7 II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI ÉS A TEVÉKENYSÉGEKET SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK... 7 II.1. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek... 7 II.2. Az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok... 7 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSI RENDJE, SZERVEZETI ÁBRÁJA... 8 III.1. Szervezeti felépítés... 8 III.2. Az Intézmény működési rendje... 8 III.3. Az Intézmény szervezeti ábrája IV. A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE, ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMA, FELADATAI IV.1. A szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma IV.2. A Szervezeti egységek feladatai IV.2.1. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat IV.2.2. A Család- és Gyermekjóléti Központ IV.2.3. Közösségi Pszichiátriai Ellátás IV.2.4. Intézményi irányítás gazdasági, személyügyi, technikai egység V. A MUNKAKÖRÖKHÖZ TARTOZÓ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, A HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA, A HELYETTESÍTÉS RENDJE ÉS AZ EZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK V.1. Az Intézmény vezetése V.1.1. Intézményvezető feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.1.2. Intézményvezető-helyettes feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai. 23 V.1.3. A szakmai vezetők feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2. A személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.1. Családsegítő feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.2. Esetmenedzser feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.3. Tanácsadó - Kórházi szociális munkás feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.4. Tanácsadó - Utcai és lakótelepi szociális munkás feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai

24 V.2.7. Tanácsadó - Mediátor munkatárs, feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.7. Pszichológiai tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.8. Fejlesztő pedagógiai tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.9. Munkavállalási tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai.. 35 V Hátralékkezelési tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai37 V Szociális asszisztens feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.3. A nem ágazatspecifikus munkakörök feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.3.1. Gazdasági ügyintéző feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.3.2. Adminisztrátor feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.3.3. Adatbázis kezelő feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.3.4. Gondnok feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.3.5. Takarító feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai VI. A MUNKAVISZONNYAL, A MUNKAVÉGZÉSSEL ÉS A MUNKAVÁLLALÓKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VI.1. A közalkalmazotti jogviszony létrejötte VI.2. A munkáltató kötelezettsége VI.3. A munkavállaló jogai VI.4. A munkavállaló kötelezettségei VI.5. A munkakör átadása VI.6. Helyettesítés VI.7. Nyilatkozat tömegtájékoztató (hírközlő) szervezetek részére VI.8. A munkaidő beosztása VI.9. A munkavállalók szabadsága VI.10. A személyes közreműködés díjazása VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25 I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma, hatálya Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. -ban előírtakat tartalmazza. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 350 / (IX. 24.) Kt. határozata értelmében úgy döntött, hogy az Önkormányzat fenntartásában működő Rákoskeresztúri Családsegítő Központot, mint gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 11. (2) és (3) bekezdései alapján a XVII. kerületi Gyermekjóléti Központba, mint gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervbe történő beolvadásával, december 31. napjával jogutóddal megszünteti. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy január 1. napjától a XVII. kerületi Gyermekjóléti Központnak a Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ nevet adja. A létrehozott intézmény neve: Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ Alapító okirat száma: RCSGYK-2015./2 Jogelőd intézmények hatályos Alapító Okirata: Gyermekjóléti Központ: 95/2015. (III. 19.) Kt. határozat, Rákoskeresztúri Családsegítő Központ: 213/2015. (V. 28.) Kt. határozat A jogelőd intézmények alapításának időpontja: március 1. - Gyermekjóléti Központ június 1. - Rákoskeresztúri Családsegítő Központot Az alapító szerv megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. Jogelőd intézmények hatályos működési engedélye: Gyermekjóléti Központ: tanúsítvány száma: BPC/020/585-1/2015. kelte: február 03. Rákoskeresztúri Családsegítő Központ: tanúsítvány száma: V-C-020/1076-4/2012 kelte: március 21. 4

26 I.2. Az Intézmény adatai Megnevezése: Rövidített neve: Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ RCSGYK Székhelye: 1173 Budapest, Újlak utca 106. Az Intézmény törzskönyvi azonosító száma: Az Intézmény adószáma: A számlavezető pénzintézet neve: OTP Bank Nyrt. Önkormányzati fiók Az Intézmény bankszámlaszáma: ÁFA alanyiság: Az Intézmény adóköteles körbe tartozik. Jogállása: Az Intézmény önállóan működő, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv. Az Intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. Fenntartó képviseletére jogosult: Polgármester I.3. Az Intézmény elérhetőségei: Székhely telefon/ fax: 06-1/ , 06-1/ , 06-1/ , telefon: 06-1/ , 06-1/ , címe: [email protected] Honlapja: Telephely címe: 1173 Budapest, Pesti út 29. Telephely telefonszáma: 06-1/ Közösségi pszichiátriai ellátás telefonszám: 06-1/ , fax szám: 06-1/ , [email protected] Az intézmény nyitvatartási idején kívül telefonos készenléti szolgálatot biztosítunk telefonszáma: 06-20/

27 I.4. Az Intézmény nyitva tartása A székhely ügyfélfogadási ideje: hétfő, szerda: kedd, csütörtök: péntek: 8 00 órától óráig 8 00 órától óráig ügyfélfogadás nincs (Belső szakmai team nap) Kapcsolattartási ügyelet: szombaton: órától óráig Közösségi pszichiátriai ellátás (1173 Budapest, Pesti út 29.) hétfő, kedd, szerda, csütörtök: péntek: 8 30 órától óráig 8 30 órától óráig ügyelet Rendkívüli nyitva tartás: az intézményvezető külön írásos rendelkezése szerint. I.5. Az Intézmény felügyeleti szerve Az Intézmény általános felügyelete: Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának Jegyzője 1173 Budapest, Pesti út 165. Az Intézmény szakmai felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatal Az irányító szerv által kijelölt, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal 1173 Budapest, Pesti út 165. Adószám: Bankszámlaszám: PIR törzsszám:

28 I.6. Az Intézmény gazdálkodási jogköre Az Intézmény gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv. a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az 50/2012. (II. 23.) Kt. határozat mellékleteként elfogadott Együttműködési megállapodás tartalmazza. II. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI ÉS A TEVÉKENYSÉGEKET SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK II.1. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek Közfeladata: szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi közszolgáltatás Meghatározó alaptevékenység államháztartási szakágazatának száma és megnevezése: Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Alaptevékenység fő TEÁOR kódja: 8899 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Alaptevékenység kormányzati funkció szerint: Gyermekjóléti szolgáltatások Családsegítés Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása II.2. Az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 7/2015. (II. 26.) számú, a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendelete 7

29 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSI RENDJE, SZERVEZETI ÁBRÁJA III.1. Szervezeti felépítés Az Intézmény a családsegítést, a gyermekjóléti és speciális gyermekjóléti szolgáltatásokat, valamint a közösségi pszichiátriai ellátást biztosítja. Az Intézmény élén egyszemélyi felelős vezető, az intézményvezető áll. Megbízott helyettese egyben az Intézmény család- és gyermekjóléti szolgálata szakmai egységének szakmai vezetője. A gazdasági ügyintéző, a technikai dolgozókat (adatbázis-kezelő, gondnok, takarító) fogja össze, közvetlen felettese az intézményvezető. III.2. Az Intézmény működési rendje Az Intézmény működésének legfontosabb alapelveit részletesen a Szakmai Program tartalmazza. Az Intézmény nyitott, a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben bárki, bármilyen problémájával felkeresheti. Az Intézmény munkatársai a tudomásukra jutott, a gondozottak és családjuk személyiségi jogait érintő adatok és tények kezelését, továbbítását és nyilvánosságra hozatalt a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint minden körülmény között biztosítaniuk kell. Az Intézmény bélyegzők és pecsétek felsorolását és használatának rendjét az SZMSZ melléklete tartalmazza. Az Intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó szabályok: 1) évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2) 1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 3) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 4) 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 5) 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 6) 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 7) évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 8) 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 9) évi CXCV. törvény az államháztartásról, 8

30 10) 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 11) évi C. törvény a számvitelről 12) 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 13) évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 14) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 15) évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 16) 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 17) 9/2000. (VIII.2.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, 18) évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, 19) 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 20) 370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 21) 226/2006. (XI.20.) Korm.rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 22) évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 9

31 III.3. Az Intézmény szervezeti ábrája 10

32 IV. A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE, ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMA, FELADATAI IV.1. A szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma Az Intézményben az alábbi szervezeti egységek működnek: Család- és Gyermekjóléti Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Közösségi Pszichiátriai Ellátás Intézményi irányítás gazdasági-, technikai, személyügyi egysége A Központban dolgozó esetmenedzser/tanácsadó létszáma: 14,5 fő. Az intézmény Központ szakmai egységének munkakörei és ellátott feladatai: Munkakör Vezető Szakmai egység vezető Esetmenedzser Tanácsadó Terület/Feladat intézményvezetés A Központ szakmai egységnek irányítója szakmai támogatás és koordináció, szociális segítőmunka végzése utcai, lakótelepi szociális munka kórházi szociális munka kapcsolattartási ügyelet fejlesztő pedagógus pszichológus mediátor munkavállalási tanácsadó adósságkezelési tanácsadó jogász 11

33 A Szolgálatban dolgozó családsegítő munkatársak létszáma: 23,75 fő. Az intézmény Szolgálat szakmai egységének munkakörei és ellátott feladatai: Munkakör Intézményvezető helyettes, Szakmai egységvezető családsegítő Terület/Feladat Az intézményvezető általános helyettese A Szolgálat szakmai egységének irányítója szociális segítő munka végzése Az intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátás szakmai egységének munkakörei és szakmai létszáma: Munkakör Terület/Feladat létszám Közösségi Koordinátor Közösségi gondozó a szakmai egység irányítása pszicho-szociális rehabilitáció 1fő 2 fő Intézményi irányítás dolgozói létszáma: Családsegítő asszisztens Asszisztensi feladatok 4fő Gazdasági Az intézmény gazdálkodásának segítése ügyintéző Adminisztrátor Az intézményvezetés adminisztrációs Adatbázis kezelő feladatainak ellátása Az intézmény informatikai rendszerének és adatforgalmának felügyelete, kezelése Gondnok Az intézmény műszaki állapotának felügyelete 1fő (30 óra) Technikai dolgozó Takarítási feladatok elvégzése 1fő 1fő 1fő 2fő (2x20 óra) 12

34 IV.2. A Szervezeti egységek feladatai IV.2.1. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény biztosítja a Szolgálat önálló szakmai egységként történő működését. A szakmai egység vezetését szakmai vezető látja el, aki egyben az intézmény intézményvezető helyettese. A szolgálat ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 64. (4) pontja szerinti családsegítés feladatait: A jogszabályban foglaltak szerinti családgondozás, szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárítása és feloldása, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése. A családsegítő szolgáltatás általános és speciális jellegű segítségnyújtás a szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak, közösségnek, a krízishez vezető okok megelőzése és megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. Az intézmény feladata továbbá a családon belüli erőszak témakörével való kiemelt foglalkozás, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, konfliktuskezelő programok és szolgáltatások biztosítása, a pszichológiai tanácsadás. Ezen belül különösen: a családi szociális feszültségek okainak feltárása, megoldásokra javaslat készítése, életvezetési (pl. nevelési, pszichológiai, egészségügyi) tanácsadás vagy ennek megszervezése, az egyének, családok kapcsolatkészségének javítása, egyéni-, pár-és családterápiás tevékenység végzése, megszervezése, krízishelyzetben segítő beavatkozás, speciális támogató, önsegítő csoportok megszervezésének, működtetésének segítése, természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése, hivatalos ügyek intézésének segítése, együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal, ingyenes jogi tanácsadás, a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítésének biztosítása. valamint a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló LXXII törvény értelmében a hozzátartozók közötti erőszak megelőzését szolgáló és a jelzési kötelezettség a bűncselekmények sértettjeinek és hozzátartozóinak, különös 13

35 tekintettel a családon belüli erőszak áldozatainak és hozzátartozóinak a családsegítői tevékenység mellett szolgáltatásokat nyújt vagy közvetít. A családsegítés speciális szolgáltatásai a munkavállalási és az adósságkezelési tanácsadás: Munkavállalási tanácsadás A program célcsoportja a kerületben élő: tartós munkanélküliek, pályakezdő fiatalok, munkanélküliség által veszélyeztetettek és a keresetpótló támogatásban részesülő ügyfelek. Az elhelyezkedési esélyjavítás, munkaerő-piaci reintegráció, a munka világába való bekapcsolódást elősegítő, támogató, készség- és képességfejlesztést, életmód formáló programok biztosítása, egyéni tanácsadás Adósságkezelési tanácsadás A szolgáltatás célja az adóssággal terhelt családok a lakásfenntartási költségek adósságcsapdájából történő kisegítése. A családsegítő szolgáltatás keretében az intézmény: - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; - megszervezi az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást; - folyamatosan működteti a családok segítése érdekében a veszélyeztetettséget, ill. krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert; - családgondozást végez, így elősegíti a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását; - közösségfejlesztő programokat valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést szervez; - tanácsadást nyújt a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére; - kríziskezelést végez, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat nyújt; 14

36 A szolgálat ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 40. szerinti gyermekjóléti szolgáltatás feladatait: A Gyvt.-ben foglaltak szerint a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Ennek érdekében családgondozást illetve további, gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosít. Feladata még a családon belüli erőszak gyermekáldozataival való kiemelt foglalkozás, gyermekpszichológiai tanácsadás, fejlesztőpedagógiai tanácsadás. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében az intézmény feladata A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: tanácsot, ill. tájékoztatást ad, ill. segítséget nyújt a szükséges támogatásokhoz való hozzájutáshoz, szervezi a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó ellátásokhoz való hozzájutást, támogatja a válsághelyzetben lévő várandós anyát, segíti szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz jutását, szabadidős programokat szervez hivatalos ügyek intézéséhez nyújt segítséget. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtet, a nem állami szervek, valamint elősegíti magánszemélyek részvételét a megelőző rendszerben, a jogszabályban meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása javaslat készítése a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására, tájékoztatást nyújt az intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. 15

37 A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: A gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíti a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, elősegíti a családi konfliktusok megoldását különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, kezdeményezni egyéb gyermekjóléti, szociális és egészségügyi alapellátások valamint pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, IV.2.2. A Család- és Gyermekjóléti Központ Az intézmény biztosítja a Központ önálló szakmai egységként történő működését. A szakmai egység irányítását szakmai vezető végzi. A Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai egységének feladata kettős. Egyrészt a gyermekek családban nevelkedésének elősegítése, ill. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében speciális szolgáltatásokat nyújt, másrészt a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó, hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el. Speciális szolgáltatások utcai és lakótelepi szociális munka végzése, kapcsolattartási ügyeletet, mediáció (ide nem értve a 62/E. és a 132. (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást), kórházi szociális munka végzése, gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat biztosítása, jogi tájékoztatás nyújtása, pszichológiai tanácsadás, fejlesztőpedagógiai tanácsadás. 16

38 Utcai és lakótelepi szociális munka Célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, illetve a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A szociális munkás az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, vagy a saját szolgáltatási körében szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat, melyekbe lehetőség szerint a gyermek családját is bevonja. Kapcsolattartási ügyelet A gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti kapcsolatot segítő speciális szolgáltatás. Semleges helyet, barátságos légkört, igény esetén szakmai tanácsadást biztosít a szülőknek nevelési gondjaik megoldásában. A kapcsolatügyelethez fordulókkal történő előkészítő beszélgetések után, a kapcsolatügyeleti mediáció során a szülők és/vagy a gyermek(ek) kapcsolattartási megállapodást kötnek. A megállapodás betartásáról rendszeresen konzultálnak a résztvevőkkel. A kapcsolatügyelet munkatársai speciálisan képzett szakemberek. A kapcsolattartási ügyelet önálló szakmai programmal rendelkezik. Mediáció (közvetítés): A konfliktuskezelés egyik lehetséges módszere, amelyet a felek önkéntesen vesznek igénybe. A mediáció az a folyamat, amelynek során független szakember, ún. mediátor (közvetítő, közbenjáró; speciálisan képzett szakember) segíti a feleket a kölcsönösen elfogadható egyezség, kompromisszum elérésében. A mediáció, azaz közvetítés, egy lehetséges megoldási mód akkor, ha az érintettek, bár akarnak, de egymás közt közvetlenül már nem tudnak megegyezni. Ezért van szükség mediátorra, aki a megszakadt kommunikációt helyreállítja A mediáció meghatározott, a felek által előzetesen elfogadott szabályok szerint zajlik, a jövőben elérendő célok megfogalmazására, majd azok megvalósítására irányul. A mediátor segíti a feleket ebben, ösztönzi őket arra, hogy a megoldás érdekében minél több lehetőséget kutassanak fel, vegyenek számba. Mindezek figyelembevételével, egyeztetésével születik meg a megállapodás. 17

39 A folyamat során a gyermek érdekeit a mediátor képviseli és védi. Mediációval a következő konfliktusok rendezésére van lehetőség Intézményünkben: szülő-serdülő konfliktus párkapcsolati nehézségek válás vagy szakítás során felmerülő gyermek elhelyezési ügyek kapcsolattartási ügyek Pszichológiai tanácsadás A család életében előforduló, biztonságérzetüket megingató nehézségek, krízishelyzetek gyakran jelentenek megoldhatatlannak tűnő problémát a családtagok számára, ezekben a nehéz helyzetekben igyekszünk segítséget nyújtani ezzel a szolgáltatásunkkal is. A pszichológus a klienssel történő első beszélgetést követően elvégzi az ilyenkor szükséges pszichológiai vizsgálatokat, majd tanácsadással segíti az ügyfeleket (a szülőt a gyermeknevelésben, a gyermeket problémái megoldásában, a felnőtt klienseket az adott konfliktusos élethelyzet rendezésében). Amennyiben szükséges, rövid terápiás munkát végez. Fejlesztőpedagógiai tanácsadás Olyan játékos feladatok alkalmazása, ahol siker és a játék öröme együtt érvényesül. Igyekszünk, amikor lehet dicsérni, bíztatni, mert a legfontosabb, hogy sikerélménye legyen a gyermekeknek. Alapvetően a Meixner-módszer elvei szerint végzi a pedagógus a fejlesztéseket, de a Sindelar-módszer elemeit, valamint a mozgásfejlesztés eszközeit használja. A munka során feszítő, lazító, keresztező mozgásgyakorlatokat, beszédkiejtési és ritmus gyakorlatokat végeznek a gyerekek. Nagyon fontos az elfogadás és a pozitív megerősítés, ez a motivációjukra hat pozitívan, s azt az egyik legfontosabb fejlesztendő területnek tartjuk. Kórházi szociális munka Célja a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi segítő szakemberrel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a szükséges intézkedések megtétele. 18

40 Készenléti szolgálat Célja a gyermekjóléti szolgálat nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával szervezhető úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. Jelzőrendszeri tanácsadó A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ a) koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját, b) szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához, c) összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket, d) a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik, e) segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában, f) megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban, g) megteszi a Gyvt. 17. (4) bekezdése szerinti jelzést. Jogi segítségnyújtás Heti rendszerességgel biztosít lehetőséget a hozzá fordulóknak különböző jogi kérdések tisztázására. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó, hatósági intézkedésekhez köthető feladatok A Központ ennek keretében kezdeményezi a gyermek védelembe vételét, vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő 19

41 nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére, együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, utógondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít. IV.2.3. Közösségi Pszichiátriai Ellátás A szakmai egységben folyó ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, közösségi alapú gondozás, amelynek keretében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció a kliens otthonában, illetve lakókörnyezetében valósul meg. A közösségi ellátás feladatai: problémaelemzés, problémamegoldás készségfejlesztés, pszicho-szociális rehabilitáció. 20

42 IV.2.4. Intézményi irányítás gazdasági, személyügyi, technikai egység Feladata a kiegyensúlyozott intézményi működés biztosítása, a szükséges háttértevékenység magas színvonalú ellátása. V. A MUNKAKÖRÖKHÖZ TARTOZÓ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK, A HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA, A HELYETTESÍTÉS RENDJE ÉS AZ EZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK V.1. Az Intézmény vezetése Az Intézmény vezetését az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes, valamint a szakmai egységek vezetői alkotják. Az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyában a kinevezés, megbízás, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása tekintetében a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete, az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlásában a Polgármester jár el. Az intézményvezető-helyettes megbízására az intézményvezető jogosult. V.1.1. Intézményvezető feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Az Intézményt a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete által nyilvános pályázat útján megbízott intézményvezető vezeti, egyszemélyi felelősséggel, Az Intézményt, mint jogi személyt teljes jogkörben képviseli, A munkáltatói jogkört kizárólagosan gyakorolja az Intézmény közalkalmazottai felett az érvényben lévő jogszabályok és a jelen Szabályzatban foglaltak szerint, Az egész Intézményre vonatkozóan ad ki írásbeli utasításokat, melynek végrehajtása minden dolgozóra nézve kötelező, A dolgozóknak munkával kapcsolatos írásbeli és szóbeli utasítást adhat, Kötelezettségvállalási, utalványozási jogköre van, a pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátására kijelölt költségvetési szervvel való munkamegosztás keretében, Egy személyben felelős az Intézmény kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért, az Alapító Okiratban előírt tevékenységek megfelelő ellátásáért, az Intézmény gazdálkodásáért, tervezési, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért, A kiadott utasítással kapcsolatban módosító indítványt tenni, egyet nem értés esetén ellenvéleményt bejelenteni, mindig írásban a szolgálati út betartásával lehet. 21

43 Szervezési, irányítási feladatai: Megszervezi a gazdálkodás szabályszerű rendjét és annak folyamatosságát és együttműködik a pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátására kijelölt önállóan gazdálkodó költségvetési szervvel, Gondoskodik a Szervezeti és Működési Szabályzat és egyéb szabályzatok kidolgozásáról és betartásáról, valamint gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről, Szükség esetén megszervezi a dolgozók helyettesítését, Irányító tevékenységével biztosítja az Intézmény rendeltetésszerű és gazdaságos működését, szakmai önállóságát, valamint a törvényesség és az önkormányzati tulajdon védelmét, Rendszeresen, hetente, szakmai munkaértekezletet, TEAM-et tart, Az általa készített éves ellenőrzési terv alapján ellátja a munkavállalók ellenőrzését, Meghatározza a szakmai programok, a különféle feladatok irányelveit, azok végrehajtásának módját, formáját, költségeit, Folyamatosan gondoskodik a közalkalmazottak továbbképzéséről, konzultációs lehetőségek megteremtéséről. Információs feladatai: Rendszeresen kapcsolatot tart: a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestületével, a Polgármesteri Iroda Szociális és Egészségügyi Csoportjával a Polgármesteri Hivatal egyéb irodáival, ha az Intézmény feladatellátásához szükséges, az együttműködő társintézményekkel, a karitatív civil és egyházi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel. A fenntartó önkormányzat felé tájékoztatást nyújt a gazdasági eredményekről, Rendszeres információt nyújt a vezetése alatt álló szakterület működéséről a felügyeletet ellátó szerv, a társszervek, a társadalmi szervezetek és a sajtó részére, Biztosítja a folyamatos és pontos adatszolgáltatást valamennyi jogosult szerv részére. Ellenőrzési feladatok, felelősségi terület: Az intézményvezető valamennyi szervezési és információs feladatának végrehajtása során tett intézkedéseiért, valamint a kiadott utasítások végrehajtásának ellenőrzéséért magasabb vezetői jogállása következtében személyében felelős, Felelős a működés folyamatosságáért, a személyiségi jogok tiszteletben tartásáért és az etikai szabályok betartásáért, Felelős a költségvetési előirányzatok betartásáért. 22

44 Az intézményvezetőt szabadsága és egyéb tartós távolléte esetén megbízott helyettese helyettesíti. Képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja az Intézmény dolgozójára, illetve a helyettesére, döntési jogköre egy részét átruházhatja megbízott helyettesére. Munkáltatói jogokat és kötelezettségvállalási jogokat helyettese nem gyakorolhat. V.1.2. Intézményvezető-helyettes feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai felügyeli és koordinálja a szakmai egységek vezetőinek munkáját a bejövő írásos dokumentumokat, a beérkezett leveleket iktatás után átadja a szakmai egységek vezetőinek naponta ellenőrzi a kimenő levelezést, az intézményvezetőnél szankciót kezdeményez az elégtelen szakmai munkát végző szakalkalmazottak esetén, minden hónapban szakmai teamet tart/hív össze, ettől a csoporttal egyeztetve szükség esetén eltérhet, a teamekről feljegyzést készíttet. Utasítást számára az intézményvezető adhat. Munkáját tartós távollét esetén az intézményvezető által kijelölt személy helyettesíti. Az intézményvezető-helyettes egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.1.3. A szakmai vezetők feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai felügyeli és koordinálja az alárendelt munkakörökben foglalkoztattak szakmai munkáját, kérés esetén szakmai segítséget nyújt a szakalkalmazottaknak, felügyeli és ellenőrzi a családsegítők/esetmenedzserek beosztását, a munkaidő betartását: ügyelet, törzs-idő, terep/családlátogatás, hivatalos távollét, szabadság és helyettesítés, vizsgálja a családsegítők/esetmenedzserek leterheltségét és gondoskodik az esetek kiegyensúlyozott elosztásáról, heti rendszerességgel referációt tart, felügyeli és ellenőrzi az esetlezárásokat, képviseli az általa vezetett szervezeti egységet, adatszolgáltatások biztosítása, 23

45 elkészíti a szakmai anyagokat, jelentéseket, vezeti az előírt szakmai munka dokumentációját, javaslattal él a szakmai munka hatékonyabbá tételére, meghatározza a helyi körülmények figyelembevételével a szakmai munka irányait fogadja a szakmai gyakorlatra érkezőket, lehetőséget biztosít a szakmai megfigyelésekre részt vesz a dolgozók képzésének és továbbképzésének szervezésében és a feladatok ellátásában, valamint meghatározza a belső továbbképzések témáját, rendszerét és módszereit, közvetlen munkatársaival kapcsolatosan javaslatot tesz az intézmény vezetőjének: új munkatárs felvételére, jutalmazásra, szükség szerinti felelősségre vonásra. Utasítást számára az intézményvezető és az intézményvezető helyettes adhat. Munkáját tartós távollét esetén az intézményvezető által kijelölt személy helyettesíti. A szakmai egység vezetője egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.2. A személyes gondoskodás egyes formáiban dolgozók feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.2.1. Családsegítő feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Szakmai feladatai az Intézményen belül: Ügyelet keretében: fogadja az új vagy már aktív, nyilvántartásba vett klienseket, általános tájékoztatást és információt nyújt, ellátja a klienst formanyomtatványokkal, szükség esetén segít annak értelmezésében és kitöltésében, krízis-, vagy azonnali cselekvést igénylő esetben az ügyeletes a szükséges intézkedést megteszi, a kapcsolódó adminisztratív feladatokkal együtt, Kapcsolatfelvételi lapot tölt ki, adminisztrálja a találkozást és a megbeszélésen elhangzottakat, a már élő eset kapcsán - ha nem saját klienséről van szó - az esetgazdát szóban tájékoztatja a történtekről, az eset feljegyzéseit átadja a számára, az azonnali intézkedést igénylő esetekben segíti a klienst az ügyintézésben, amennyiben megítélése szerint a kliens által hozott probléma a családsegítés vagy a hatóság egyéb ellátási körébe tartozik, azonnal felveszi a kapcsolatot a társintézményekkel, majd erről a szükséges adminisztrációt elkészíti (átadó lap). 24

46 Esetkezelés: fogadja a hozzá érkező klienseket, illetve kapcsolatot tart velük személyesen, telefonon vagy írásban, felméri és vizsgálja a kliens által hozott problémát és a háttérben húzódó okokat, segítő beszélgetést folytat, tájékoztatást nyújt a kliensnek jogairól, lehetőségeiről, az igénybevehető szolgáltatásokról, az őt megillető juttatásokról, szükség esetén a megfelelő szolgáltatás vagy szakellátás igénybevételét kezdeményezi, szükség esetén kapcsolatot létesít, vagy segíti az ügyfelet a kapcsolat kialakításában a szociális ellátó hálózat elemeivel (pl.: önkormányzat, hivatalok, hatóságok), naprakész adminisztrációt vezet, folyamatosan vezeti az elektronikus forgalmi naplót és betartja a határidőket, határidőre elkészíti és ha kell továbbítja az írásos dokumentumokat: vélemény, javaslat, gondozási/nevelési terv, macis-adatlapok, hatóság kérésére összeállítja a kliens írásos anyagát és a továbbítható dokumentumokat eljuttatja az adatkérőhöz, a gyermek ügyében született összes dokumentumot jól áttekinthető módon aktába fűzi, működteti a jelzőrendszert, arról heti jelentést készít, probléma, nehézség, összeférhetetlenség esetén szakmai team segítségét kéri. Képviseleti és kapcsolattartási feladatai: köteles részt venni a szakmai teameken, illetve az eseti értekezleteken, a tudomására jutott információkat megosztja kollégáival, részt vesz a szupervíziókon, kapcsolatot tart a társintézményekkel, az ellátó hálózat tagjaival, illetve a jelzőrendszer elemeivel, rendezvényeken, fórumokon, szakmai kerekasztalokon képviseli az intézményt, ill. az ott szerzett új ismereteket megosztja kollégáival. Szakmai feladatai az Intézményen kívül: családgondozás keretében a klienseket felkeresi az otthonában, környezettanulmányt készít / a meghatározott szempontok szerint / majd a környezettanulmányt a klienssel aláíratja, a jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik a szakmai egységek munkatársaival a gondozási folyamat kapcsán. Egyéb feladatai: betartja az intézményvezető által megállapított munkarendet és munkaidőt, 25

47 munkájáról éves beszámolót készít minden év december 31. napjáig, a tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, betartja az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltakat, jelzési kötelezettségeinek eleget tesz, betartja kompetenciahatárait, részt vesz a kötelező szakmai továbbképzéseken. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, szakmai vezető A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a családsegítő munkakört helyettesítheti. A családsegítő egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.2.2. Esetmenedzser feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Szakmai feladatai az Intézményen belül: Ügyelet keretében: fogadja az új vagy már aktív, nyilvántartásba vett klienseket, általános tájékoztatást és információt nyújt, a már élő eset kapcsán - ha nem saját klienséről van szó - az esetgazdát szóban tájékoztatja a történtekről, az eset feljegyzéseit átadja a számára, az azonnali intézkedést igénylő esetekben segíti a klienst az ügyintézésben, amennyiben megítélése szerint a kliens által hozott probléma a családsegítés vagy a hatóság egyéb ellátási körébe tartozik, azonnal felveszi a kapcsolatot az érintettekkel, majd erről a szükséges adminisztrációt elkészíti (átadó lap). Esetkezelés: koordinációs, tanácsadói tevékenységet végez szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. fogadja a hozzá érkező klienseket, illetve kapcsolatot tart velük személyesen, telefonon vagy írásban, felméri és vizsgálja a kliens által hozott problémát és a háttérben húzódó okokat, segítő beszélgetést folytat, tájékoztatást nyújt a kliensnek jogairól, lehetőségeiről, az igénybevehető szolgáltatásokról, az őt megillető juttatásokról, szükség esetén a megfelelő szolgáltatás vagy szakellátás igénybevételét kezdeményezi, 26

48 szükség esetén kapcsolatot létesít, vagy segíti az ügyfelet a kapcsolat kialakításában a szociális ellátó hálózat elemeivel (pl.: önkormányzat, hivatalok, hatóságok), naprakész adminisztrációt vezet, folyamatosan vezeti az elektronikus forgalmi naplót és betartja a határidőket, határidőre elkészíti és ha kell továbbítja az írásos dokumentumokat: vélemény, javaslat, gondozási/nevelési terv, macis-adatlapok, hatóság kérésére összeállítja a kliens írásos anyagát és a továbbítható dokumentumokat eljuttatja az adatkérőhöz, a gyermek ügyében született összes dokumentumot jól áttekinthető módon aktába fűzi, működteti/koordinálja a járási jelzőrendszert, probléma, nehézség, összeférhetetlenség esetén szakmai team segítségét kéri. Képviseleti és kapcsolattartási feladatai: köteles részt venni a szakmai teameken, illetve az eseti értekezleteken, a tudomására jutott információkat megosztja kollégáival, részt vesz a szupervíziókon, kapcsolatot tart a társintézményekkel, az ellátó hálózat tagjaival, illetve a jelzőrendszer elemeivel, rendezvényeken, fórumokon, szakmai kerekasztalokon képviseli az intézményt, ill. az ott szerzett új ismereteket megosztja kollégáival. Szakmai feladatai az Intézményen kívül: családgondozás keretében a klienseket felkeresi az otthonában, környezettanulmányt készít / a meghatározott szempontok szerint / majd a környezettanulmányt a klienssel aláíratja, a jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik a szakmai egységek munkatársaival a gondozási folyamat kapcsán. Egyéb feladatai: betartja az intézményvezető által megállapított munkarendet és munkaidőt, munkájáról éves beszámolót készít minden év december 31. napjáig, a tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, betartja az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltakat, jelzési kötelezettségeinek eleget tesz, betartja kompetenciahatárait, részt vesz a kötelező szakmai továbbképzéseken. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, szakmai vezető 27

49 A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör az esetmenedzser munkakört helyettesítheti. A családsegítő egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.2.3. Tanácsadó - Kórházi szociális munkás feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Ügyelet keretében, esetkezelés keretében végzett feladatai, valamint képviseleti és kapcsolattartási, illetve egyéb feladatai megegyeznek a családsegítő munkakörben foglalkoztatottak feladataival. Szakmai feladatai Intézményen kívül: részt vesz a központ és az egészségügyi intézmények együttműködési megállapodásának előkészítésében és kidolgozásában, kórházi szociális szakemberrel, kórházi védőnővel együttműködve segítséget nyújt a nőgyógyászati-szülészeti osztályon fekvő, szociális válsághelyzetben lévő anyának és gyermekének, a gyermeket veszélyeztető tényezők megelőzésében és megszüntetésében, a kórházi szociális szakember, a kórházi védőnő jelzésére, gyermekosztályon fekvő gyermek bántalmazása esetén jelzéssel él a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat, illetve a hatóság felé, környezettanulmányt készít / a meghatározott szempontok szerint /, a jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolatot tart, részt vesz az Intézmény és a kerületi családok átmeneti otthonai/anyaotthonai együttműködési megállapodásának előkészítésében és kidolgozásában. Folyamatosan kapcsolatot tart velük, együttműködésüket segíti. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a kórházi szociális munkás munkakört helyettesítheti. A kórházi szociális munkás egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.2.4. Tanácsadó - Utcai és lakótelepi szociális munkás feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai 28

50 Általános szakmai feladatai: a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként, elsősorban közterületen, önálló szakmai tevékenységet végez a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, csellengő gyermekek segítése érdekében, részt vesz a gyermekek problémáinak felkutatásában, valamint a számukra legmegfelelőbb szolgáltatások elérésében, együttműködik a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatásában, hazakerülésének elősegítésében, szükség esetén kezdeményezi a fiatal gyermekvédelmi gondoskodásban történő ellátását, munkája során információkat gyűjt célcsoportja szabadidő eltöltési, viselkedési szokásairól, mely alapján gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat szervez. Speciális szakmai feladatai: feltérképezés, utcai szociális térkép/veszélyeztetettségi térkép készítése: rendszeresen, ugyan abban az időben, ugyanazon a helyen megjelenve feltérképezi a gyermekek jellemző tartózkodási helyét (terek, parkok, forgalmas közlekedési csomópontok stb.), útvonalterv készítése: a megfigyelt gyermekcsoportok bejelölésével, valamint otttartózkodásuk időpontjának rögzítése, a területen tartózkodó fiatalok számának, arányának feltérképezése, kulcsemberek megismerése, szolgáltatások feltérképezése, adatbázis összeállítása azokról a fontos intézményekről, személyekről, akikhez a fiatalokat probléma esetén küldeni lehet, kapcsolat-felvétel, kapcsolat-fenntartás (szórólapok terjesztése a fiatalok között), veszélyeztetettség esetén jelzés a gyermekjóléti központ felé. Szakmai feladatok Intézményen kívül: a jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolatot létesít, a gyermekek érdekében velük együttműködik. Egyéb szakmai feladatai: szervezi és felügyeli a Család- és Gyermekjóléti Központ szabadidős programjait, sportrendezvényeit, részt vesz a Család- és Gyermekjóléti Központ drog-prevenciós, ifjúsági programjainak lebonyolításában. Képviseleti és kapcsolattartási, illetve egyéb feladatai megegyeznek a családsegítő munkakörben foglalkoztatottak feladataival. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör az utcai szociális munkás munkakört helyettesítheti. 29

51 Az utcai szociális munkása havi munkaterv szerint önállóan dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű szakmai felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. V.2.6. Tanácsadó - Kapcsolattartási ügyeleti munkatárs, feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Szakmai feladatai: Kapcsolatügyeletet ad fogadja az új vagy már aktív, nyilvántartásba vett klienseket, általános tájékoztatást és információt nyújt, ellátja a klienst formanyomtatványokkal, szükség esetén segít annak értelmezésében és kitöltésében, krízis-, vagy azonnali cselekvést igénylő esetben az ügyeletes a szükséges intézkedést megteszi, a kapcsolódó adminisztratív feladatokkal együtt, Kapcsolat felvételi lapot tölt ki, adminisztrálja a találkozást és a megbeszélésen elhangzottakat, a már élő eset kapcsán - ha nem saját klienséről van szó - az esetgazdát szóban tájékoztatja a történtekről, az eset feljegyzéseit átadja a számára, az azonnali intézkedést igénylő esetekben segíti a klienst az ügyintézésben, segíti a felbomlott XVII. kerületi családokat, kontrollálja a kapcsolattartásokat, segít a szülő-gyermek kapcsolat ápolásában, fenntartásában, illetve újraépítésében, segít a gyermeki jogok érvényesítésében, együttműködik az esetgazda családsegítővel, amennyiben megítélése szerint a kliens által hozott probléma a családsegítés vagy a hatóság egyéb ellátási körébe tartozik, azonnal felveszi a kapcsolatot a társintézményekkel, majd erről a szükséges adminisztrációt elkészíti (átadó lap). Esetet kezel fogadja a hozzá érkező klienseket, illetve kapcsolatot tart velük személyesen, telefonon vagy írásban, felméri és vizsgálja a kliens által hozott problémát és a háttérben húzódó okokat, segítő beszélgetést folytat, tájékoztatást nyújt a kliensnek jogairól, lehetőségeiről, az igénybevehető szolgáltatásokról, az őt megillető juttatásokról, konfliktuskezelő, - segítő szolgáltatást nyújt, tanácsot ad, feloldja a szülők (nagyszülők) közötti konfliktust, a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vérszerinti szülők, vagy más kapcsolattartásra jogosult rokok között kapcsolatot biztosít, a felek közötti megállapodást előkészíti, létrehozza és betartatja, kizárólagos helyiség biztosítása esetén a védett helyiséget előkészíti és biztosítja a kapcsolattartás zavartalan lebonyolítását, 30

52 szükség esetén a megfelelő szolgáltatás vagy szakellátás igénybevételét kezdeményezi, szükség esetén kapcsolatot létesít, vagy segíti az ügyfelet a kapcsolat kialakításában a szociális ellátó hálózat elemeivel (pl.: önkormányzat, hivatalok, hatóságok), naprakész adminisztrációt vezet, folyamatosan vezeti az elektronikus forgalmi naplót és betartja a határidőket, határidőre elkészíti, és ha kell, továbbítja az írásos dokumentumokat: vélemény, javaslat, hatóság kérésére összeállítja a kliens írásos anyagát és a továbbítható dokumentumokat eljuttatja az adatkérőhöz, a gyermek ügyében született összes dokumentumot jól áttekinthető módon aktába fűzi, működteti a jelzőrendszert, reagál a külső megkeresésekre, probléma, nehézség, összeférhetetlenség esetén szakmai team segítségét kéri. Képviseleti és kapcsolattartási, illetve egyéb feladatai megegyeznek a családsegítő munkakörben foglalkoztatottak feladataival. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a kapcsolattartási ügyeleti munkatárs, mediátor munkakört helyettesítheti. A kapcsolattartási ügyeleti munkatárs, mediátor egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.2.7. Tanácsadó - Mediátor munkatárs, feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Szakmai feladatai: Mediátori tevékenységet folytat fogadja az új vagy már aktív, nyilvántartásba vett klienseket, általános tájékoztatást és információt nyújt, ellátja a klienst formanyomtatványokkal, szükség esetén segít annak értelmezésében és kitöltésében, a mediátor segíti a feleket a közös megoldás keresésében, ösztönzi őket arra, hogy a megoldás érdekében minél több lehetőséget kutassanak fel, vegyenek számba amennyiben családgondozás is zajlik az intézményben, együttműködik az esetgazda családsegítővel, adminisztrálja a találkozást és a megbeszélésen elhangzottakat, előkészíti a megállapodásokat. 31

53 Esetet kezel fogadja a hozzá érkező klienseket, illetve kapcsolatot tart velük személyesen, telefonon vagy írásban, felméri és vizsgálja a kliens által hozott problémát és a háttérben húzódó okokat, tájékoztatást nyújt a kliensnek jogairól, lehetőségeiről, az igénybevehető szolgáltatásokról, konfliktuskezelő, - segítő szolgáltatást nyújt, tanácsot ad, feloldja a szülők (nagyszülők) közötti konfliktust, a felek közötti megállapodást előkészíti, létrehozza, naprakész adminisztrációt vezet, folyamatosan vezeti az elektronikus forgalmi naplót és betartja a határidőket, határidőre elkészíti, és ha kell, továbbítja az írásos dokumentumokat: vélemény, javaslat, hatóság kérésére összeállítja a kliens írásos anyagát és a továbbítható dokumentumokat eljuttatja az adatkérőhöz, a gyermek ügyében született összes dokumentumot jól áttekinthető módon aktába fűzi, működteti a jelzőrendszert, reagál a külső megkeresésekre, probléma, nehézség, összeférhetetlenség esetén szakmai team segítségét kéri. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör mediátor munkatárs, mediátor munkakört helyettesítheti. A mediátor egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.2.7. Pszichológiai tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai A munkakör szakmai tartalma: Pszichológiai munkára szocializálás; nevelési, életvezetési tanácsadás; diagnosztikai munka; pszichoterápia; családkonzultáció; konzultáció a családsegítőkkel, pedagógussal, segítő beszélgetés, átirányítás más intézménybe. Szakmai feladatai: a megfelelő szakmai ismeretek birtokában diagnosztikai, tanácsadói, terápiás, konzultációs munka végzése, elvégzi a diagnosztikus munkát, a kapott információk, adatok, ismeretében részt vesz a klienseket érintő döntésekben, tanácsadás formájában segíti a szülőt, illetve a gyermeket, 32

54 szükség esetén szakmai ismereteinek és a probléma jellegének megfelelő terápiát végez, a terápia lehetőségei: gyermekekkel végzett munka esetén: a tüneteik megszüntetését célzó egyéni rövid pszichoterápiás eljárásokat alkalmaz, szükség esetén a szoros terápiás munka lezárása után további tanácsadó üléseket iktat be a terápia eredményességének növelése, fenntartása céljából, szülőkkel végzett munka esetén: a szülői szerepet megerősítő, valamint családi konfliktusok megoldását célzó rövid egyéni pszichoterápiát, krízisintervenciót, párkonzultációt végez, családokkal végzett munka esetén: családkonzultációt végez, családterápiás, párterápiás, konfliktuskezelő módszereket alkalmaz, a családsegítőket konzultáció formájában segíti abban, hogy az Intézmény alapfeladatai minél teljesebb mértékben ellátásra kerüljenek. Képviseleti és kapcsolattartási feladatai: köteles részt venni a szakmai teameken, illetve az eseti értekezleteken, a tudomására jutott információkat megosztja kollégáival, lehetőség szerint szupervízión vesz részt, kapcsolatot tart Intézményen belül a családsegítőkkel, pszichológiai tanácsadóval és fejlesztő pedagógiai tanácsadóval, kapcsolatot tart Intézményen kívül a pedagógusokkal, védőnőkkel, háziorvosokkal, szakorvosokkal, rendőrséggel és a pszichológus kollégákkal, rendezvényeken, fórumokon, szakmai kerekasztalokon képviseli az Intézményt, ill. az ott szerzett új ismereteket megosztja kollégáival. Adminisztrációs feladatai: nyilvántartást vezet, a kliensekről, az órákon végzett munkáról feljegyzéseket ír. Egyéb feladatai megegyeznek a családsegítő munkakörben foglalkoztatottak feladataival. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a pszichológiai tanácsadó munkakört helyettesítheti. A pszichológiai tanácsadó egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Saját munkáját a pszichológiai segítséget igénybevevők igényeinek figyelembevételével tervezi és szervezi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 33

55 V.2.8. Fejlesztő pedagógiai tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Szakmai feladatai az Intézményen belül: fogadja az új vagy már aktív, nyilvántartásba vett klienseket, általános tájékoztatást és információt nyújt, tevékenységét az egyéni bánásmódra és az egyéni haladási ütemre szoruló gyermekek szükségleteinek megfelelően szervezi, egyéni fejlesztési terv alapján, fogadja a hozzá érkező klienseket, illetve kapcsolatot tart velük személyesen, telefonon vagy írásban, kapcsolatot létesít és együttműködik a gyermek családjával, tájékoztatást ad munkájáról, magántanulók fejlesztését kizárólag az oktatási intézménnyel együttműködve, a tanuló tanáraival egyeztetve végzi, felméri és vizsgálja a kliens által hozott problémát és a háttérben húzódó okokat, segítő beszélgetést folytat, támogatja a tanulási és/vagy magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlődését, reszocializációját, a foglalkozások rendje igazodik az oktatási intézmények működési rendjéhez, naprakész adminisztrációt vezet, folyamatosan vezeti az elektronikus forgalmi naplót és betartja a határidőket, határidőre elkészíti, és ha kell, továbbítja az írásos dokumentumokat: vélemény, javaslat, egyéni/csoportos fejlesztési terv, a gyermek ügyében született összes dokumentumot jól áttekinthető módon aktába fűzi, probléma, nehézség, összeférhetetlenség esetén szakmai team segítségét kéri. köteles részt venni a szakmai teameken, illetve az eseti értekezleteken, a tudomására jutott információkat megosztja kollégáival, lehetőség szerint szupervíziókon vesz részt, kapcsolatot tart a társintézményekkel, az ellátó hálózat tagjaival, illetve a jelzőrendszer elemeivel, rendezvényeken, fórumokon, szakmai kerekasztalokon képviseli az Intézményt, ill. az ott szerzett új ismereteket megosztja kollégáival. Szakmai feladatai az Intézményen kívül: feltáró munkát végez a fejlesztést megelőzően, pedagógiai munkáját az órák látogatásával kezdi és az oktatási intézményben tapasztaltakhoz igazítja a tanuló fejlesztési tervét, az oktatási intézményt tájékoztatja, egyeztet a gyermekkel foglalkozó pedagógusokkal, a jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolatot tart, szervezi és működteti az Intézmény szabadidős rendezvényeit, programjait. Egyéb feladatai megegyeznek a családsegítő munkakörben foglalkoztatottak feladataival. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. 34

56 A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a fejlesztő pedagógiai tanácsadó munkakört helyettesítheti. A fejlesztő pedagógiai tanácsadó egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.2.9. Munkavállalási tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Általános szakmai feladatai az Intézményen belül: Segítséget nyújt a szociális problémák, illetve egyéb lakhatási krízishelyzetek miatt segítségre szoruló családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése érdekében. Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. Megismeri az intézmény alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit. Munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott elvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végzi. Mindennapi tevékenységét az intézmény gazdálkodási lehetőségeinek ismeretében szervezi és végzi. A feladatellátása során tudomására jutott adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli. Az adósságkezelő csoport, valamint a családsegítő intézmény munka-, eset-, valamint a team-megbeszélésein, továbbá a heti referálókon aktívan részt vesz. Részletes szakmai feladatok Működési területén munkavállalási-álláskeresési tanácsadást végez, a jogszabályi kereteknek megfelelően kezeli a munkanélküliek problémáit. Az álláskeresők együttműködési programjában szociális tanácsadást és problémakezelést végez Szervezi és működteti a beilleszkedési program álláskereső teaház programját. Folyamatos munkakapcsolatot tart a munkaerőpiaci szervezetekkel és szolgáltatókkal, valamint az önkormányzati szervekkel a kliensek ügyeinek intézése céljából. A családsegítési szolgáltatás munkafolyamatának tartalmát és menetét írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíti. A megállapodásban meghatározza - a szolgáltatást igénybevevő személy problémáit, - az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, - az együttműködés módját, - a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, - a találkozások rendszerességét, - a segítő folyamat várható eredményét és 35

57 - a lezárás időpontját. Szociális, életvezetési tanácsadást tart. Részt vesz a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezésében és bonyolításában. Biztosítja a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A vezető útmutatásai alapján szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. A menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedési feladatokat lát el az intézményvezető felkérése alapján A családsegítés keretében végzett tevékenységét a a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig kiterjeszti az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Vezeti az esetnaplót és a forgalmi naplót, valamint a munkavállalási, beilleszkedési szolgáltatás speciális nyilvántartásait. Egyéb feladatai: betartja az intézményvezető által megállapított munkarendet és munkaidőt, munkájáról éves beszámolót készít minden év december 31. napjáig, a tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, betartja az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltakat, jelzési kötelezettségeinek eleget tesz, betartja kompetenciahatárait, részt vesz a kötelező szakmai továbbképzéseken. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, szakmai vezető A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a családsegítő munkakört helyettesítheti. A tanácsadó egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 36

58 V Hátralékkezelési tanácsadó feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Általános szakmai feladatai az Intézményen belül: Segítséget nyújt a szociális problémák, illetve egyéb lakhatási krízishelyzetek miatt segítségre szoruló családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése érdekében. Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. Megismeri az intézmény alapdokumentumainak körét, ezen belül az egyes dokumentumok funkcióját, tartalmát, főbb összefüggéseit. Munkáját az alapdokumentumokban megfogalmazott elvek, célok szerint a meghatározott szervezeti és működési keretekhez igazodva, a bennük rögzített jogok és kötelezettségek figyelembevételével végzi. Mindennapi tevékenységét az intézmény gazdálkodási lehetőségeinek ismeretében szervezi és végzi. A feladatellátása során tudomására jutott adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli. Az adósságkezelő csoport, valamint a családsegítő intézmény munka-, eset-, valamint a team-megbeszélésein, továbbá a heti referálókon aktívan részt vesz. Részletes szakmai feladatok Működési területén adósságrendezési tanácsadást végez, a jogszabályi kereteknek megfelelően kezeli a díjhátralékosok problémáit. A lakossági díjhátralék-problémák megoldását az adósságkezelés speciális eszközeivel végzi. Az önkormányzati és a Hálózat Alapítványhoz benyújtandó támogatási kérelmekhez az adminisztrációs, pályázat-előkészítési feladatokat bonyolítja. A lakossági szolgáltató intézményekkel folyamatos munkakapcsolatot tart fent, és együttműködik a cégekkel a díjhátralékos esetek megoldásában. A családsegítési szolgáltatás munkafolyamatának tartalmát és menetét írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíti. A megállapodásban meghatározza - a szolgáltatást igénybevevő személy problémáit, - az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, - az együttműködés módját, - a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, - a találkozások rendszerességét, - a segítő folyamat várható eredményét és - a lezárás időpontját. Szociális, életvezetési tanácsadást tart. Részt vesz a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezésében és bonyolításában. 37

59 Biztosítja a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A vezető útmutatásai alapján szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. A családsegítés keretében végzett tevékenységét a a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül a szükséges mértékig kiterjeszti az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Vezeti az esetnaplót és a forgalmi naplót, valamint az adósságkezelési szolgáltatás speciális nyilvántartásait. Egyéb feladatai: betartja az intézményvezető által megállapított munkarendet és munkaidőt, munkájáról éves beszámolót készít minden év december 31. napjáig, a tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, betartja az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltakat, jelzési kötelezettségeinek eleget tesz, betartja kompetenciahatárait, részt vesz a kötelező szakmai továbbképzéseken. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, szakmai vezető A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a családsegítő munkakört helyettesítheti. A tanácsadó egyénileg dolgozik, munkájáról a vezetője által előírt módon folyamatosan beszámol, ahhoz segítséget kérhet. Teljes körű egyéni felelősséggel tartozik az általa gondozott kliens szakszerű ellátásáért. Szakmai munkáját a segítő kapcsolatra építve és ennek keretében végzi. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V Szociális asszisztens feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Általános szakmai feladatai az intézményvezető utasításának megfelelően segíti a szakalkalmazottak szakmai munkáját, részt vesz az intézmény rendezvényeinek lebonyolításában. Részletes szakmai feladatai Recepciós feladatok: fogadja az Intézménybe érkező klienseket, ügyfeleket, vendégeket, az érkezők adatait, illetve a telefonos megkereséseket rögzíti a forgalmi naplóban, 38

60 az üzeneteket átveszi, majd a kollégáknak átadja, általános információkat nyújt a kompetenciahatárait figyelembe véve. Asszisztensi feladatok: kezeli az Intézmény gondozottjainak iratanyagait: a beérkezett, iktatott leveleket átadókönyvbe írja, esetosztásra előkészíti és átadja a vezető családsegítőnek, a másolati példányokat irattárba helyezi és a határidőket nyomon követi, a kezelési feljegyzéseket, a határidőket és az irattárba helyezés idejét rögzíti az Intézmény elektronikus iktatókönyvében, az intézményvezető utasítására iktatja az intézményi iratanyagokat, vezeti az Intézmény Postakönyvét és ellátja a postázási feladatokat, vezeti az Intézmény Kézbesítőkönyvét és ellátja a kézbesítői feladatokat, kezeli és folyamatosan frissíti az elektronikus nyilvántartást, a családsegítőkkel folyamatosan egyeztet, statisztikai adatokat szolgáltat, lezáráshoz előkészíti a gondozottak iratanyagait: közreműködik a dokumentáció, iratgyűjtőben történő rendezésében, régi esetek tekintetében összesítő listát készít, a lezárt eseteket irattárba helyezi, az eset feléledésekor onnan kiemeli, a gondozottak családgondozást nem igénylő, általános ügyeiben levelezést folytat a vezető családsegítő utasításának megfelelően, a recepción folyamatosan pótolja az Intézmény hivatalos nyomtatványait, az iratgyűjtő egységcsomagokat, szóróanyagokat, közreműködik a könyvtári állomány leltározásában és selejtezésében, közreműködik az iratselejtezésben. Egyéb feladatok: rendezvényeken, fórumokon képviseli az Intézményt, az Intézmény rendezvényein részt vesz, azok szervezéséhez segítséget nyújt, közreműködik az intézményi vagyon (tárgyi eszközök, készletek) leltározásában, selejtezésében. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a szociális asszisztens munkakört helyettesítheti. A szociális asszisztens a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, felettesei utasításainak megfelelően látja el. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 39

61 V.3. A nem ágazatspecifikus munkakörök feladat-és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai V.3.1. Gazdasági ügyintéző feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Általános szakmai feladatai Alkalmazza az Intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb jogszabályokat, előírásokat, Folyamatosan gondoskodik a jogszabályok megismeréséről és megismertetéséről, Tevékenysége során érvényesíti a hatékonyság és gazdaságosság követelményeit. Részletes szakmai feladatai Bér- és munkaügyi feladatok: kezeli az alkalmazottak személyi anyagát, gondoskodik az alkalmazási okiratok, rendelkező levelek (pl.: kinevezés, átsorolás, megszüntetés, stb.), jelentések, statisztikák és a közalkalmazotti alapnyilvántartások elkészítéséről, nyilvántartja a munkaköri leírásokat, vezeti az Intézmény továbbképzési nyilvántartását és a munkavállalók szabadság nyilvántartását, nyilvántartja a munkavállalókról készült Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményeket, a munkavállalók részére kiadott munkaruhák juttatási idejéről nyilvántartást vezet, vezeti a szociális és gyermekvédelmi működési nyilvántartással kapcsolatos dokumentumokat, lebonyolítja a munkavállalóknak nyújtandó természetbeni juttatások adminisztrációját és az ehhez kapcsolódó elszámolásokat, kiemelt figyelmet fordít az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésére. Gazdasági feladatok: közreműködik az intézményi költségvetési tervezet elkészítésében, a szöveges és számszaki részek összeállításában, a Polgármesteri Hivatallal egyezteti a költségvetés kiemelt előirányzatait, az egyeztetés során felmerülő módosításokat elvégzi, elkészíti az Intézmény elemi költségvetését, a személyi juttatási előirányzatok és a dologi kiadások önálló gazdálkodásra kijelölt részelőirányzatai felhasználásáról analitikus nyilvántartást vezet, melyet a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája által az intézményi költségvetés teljesítéséről készített megfelelő időszak pénzforgalmi beszámoló adataival egyezteti, szükség szerint javaslatot tesz a költségvetési előirányzatok átcsoportosítására, illetve módosítására, 40

62 közreműködik a pénzmaradvány, valamint a személyi juttatások maradványának meghatározása feladataiban, ehhez részletező nyilvántartást vezet, lebonyolítja az Intézmény készpénzforgalmát, kezeli az intézményi házipénztárt, gondoskodik az utalvány használatáról, ellenőrzi a számlák tartalmi és alaki helyességét, az ellátmány elszámolását a kifizetéseket igazoló bizonylattal, számlával legalább havonta egyszer elvégezi, készpénzfelvétel esetén elszámol a felvett készpénzzel, vezeti a kötelezettségvállalással kapcsolatos nyilvántartásokat, gondoskodik az Intézményben használt szigorú számadású nyomtatványok beszerzéséről, nyilvántartásáról, őrzéséről és kezeléséről, kiemelt figyelmet fordít az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésére. Vagyongazdálkodási feladatok: közreműködik az intézményi vagyon leltározásában a jegyző által jóváhagyott Eszközök és Források Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatában foglaltak szerint, az intézményi vagyonleltárt évenként egyezteti a Gazdasági Iroda Számviteli Csoportjával, elkészíti a leltárfelvételi íveket és azokat az intézményvezető aláírásával ellátva továbbítja a Gazdasági Iroda Számviteli Csoportjának, minden tárgyi eszközt leltári számmal lát el, hiányzó számok esetén pótolja azokat, számláik másolatát megőrzi, a vásárolt eszközöket bevételezi értékhatártól függően, folyamatosan vezeti a leltárban szereplő tárgyi eszközök és készletek kartonjait, lebonyolítja a munkavállalóknak személyi használatra kiadásra kerülő eszközökkel kapcsolatos adminisztrációt, közreműködik az intézményi selejtezés végrehajtásában a jegyző által jóváhagyott Eszközök Hasznosítási, Selejtezési Szabályzatában foglaltak szerint, részt vesz a könyvtári állomány leltározásában és selejtezésében. Iratkezelési, adminisztrációs feladatok: az Intézmény Iratkezelési Szabályzatában foglaltak szerint kezeli, iktatja az intézményi iratokat és részt vesz azok selejtezésében, figyelemmel kíséri az intézmény irattári terve alapján az általános részbe tartozó iratokon feltüntetett határidők betartását, az Intézmény dolgozói számára kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet, az Intézményben használt bélyegzőkről nyilvántartást vezet. Egyéb feladatok: részt vesz az Intézmény FEUVE rendszere működtetésében, fejlesztésében, az Intézmény Munkavédelmi Szabályzata szerint az Intézményben használt védőeszközökről nyilvántartást vezet, gondoskodik azok selejtezéséről, az intézményi tűzoltó készülékekről nyilvántartást vezet, negyedévente elvégzi azok üzemben tartói felülvizsgálatát. 41

63 Utasítást adó munkakör: intézményvezető. A munkakörnek alárendelt munkakör: gondnok, takarító. A munkakör a szociális asszisztens munkakört helyettesítheti. A gazdasági ügyintéző a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, az intézményvezető utasításainak megfelelően látja el. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.3.2. Adminisztrátor feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Általános szakmai feladatai az intézményvezető utasításának megfelelően segíti a szakalkalmazottak szakmai munkáját, részt vesz az intézmény rendezvényeinek lebonyolításában. Részletes szakmai feladatai Asszisztensi feladatok: Egyéb feladatok: kezeli az Intézmény iratanyagait: a beérkezett, iktatott leveleket átadókönyvbe írja, esetosztásra előkészíti és átadja a vezető családsegítőnek, a másolati példányokat irattárba helyezi és a határidőket nyomon követi, a kezelési feljegyzéseket, a határidőket és az irattárba helyezés idejét rögzíti az Intézmény elektronikus iktatókönyvében, az intézményvezető utasítására iktatja az intézményi iratanyagokat, vezeti az Intézmény Postakönyvét és ellátja a postázási feladatokat, vezeti az Intézmény Kézbesítőkönyvét és ellátja a kézbesítői feladatokat, a recepción folyamatosan pótolja az Intézmény hivatalos nyomtatványait, az iratgyűjtő egységcsomagokat, szóróanyagokat, közreműködik a könyvtári állomány leltározásában és selejtezésében, közreműködik az iratselejtezésben. rendezvényeken, fórumokon képviseli az Intézményt, az Intézmény rendezvényein részt vesz, azok szervezéséhez segítséget nyújt, közreműködik az intézményi vagyon (tárgyi eszközök, készletek) leltározásában, selejtezésében. Utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági ügyintéző A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a szociális asszisztens munkakört helyettesítheti. Az adminisztrátor a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, felettesei utasításainak megfelelően látja el. 42

64 Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.3.3. Adatbázis kezelő feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Általános feladatai: Az intézményvezető utasításának megfelelően segíti a szakalkalmazottak szakmai munkáját Napi feladatai: Kezeli az intézmény ügyfeleinek személyes adatait, ellátja a 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási feladatokat, a Szociális, ill. a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott adatokat legkésőbb az igénybevétel első napját követő munkanap 24. óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban, kezeli és folyamatosan frissíti az intézmény elektronikus nyilvántartását, az érintett szolgáltatást végző kollégákkal folyamatosan egyeztet, statisztikai adatokat szolgáltat. Alkalmankénti feladatai: közreműködik az intézményi vagyon (tárgyi eszközök, készletek) leltározásában, selejtezésében, közreműködik a könyvtári állomány leltározásában és selejtezésében, közreműködik az iratselejtezésben. Utasítást adó munkakör: intézményvezető, gazdasági ügyintéző. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a gondnoki munkakört helyettesítheti. Az adatbázis-kezelő a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, az intézményvezető és a gazdasági ügyintéző utasításainak megfelelően látja el. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.3.4. Gondnok feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Napi feladatai: munkaidejének kezdetekor az Intézmény épületének kinyitása (főkapu, főbejárat), az Intézmény nyitását és zárását az Intézmény nyitásáról és zárásáról szóló vezetői utasítás szerint végzi, az Intézmény helyiségeit minden szolgálat alatt átnézi, az ott tapasztalt, azonnali beavatkozást igénylő karbantartási munkákat, illetve a karbantartó füzetbe bejegyzett 43

65 hibákat amennyiben ez tőle elvárható és a szükséges feltételek biztosítottak kijavítja, amennyiben ezt nem tuja elvégezni, értesíti az intézményvezetőt, gondoskodik az Intézmény és telephelye megfelelő világításáról, a mindenkori szükségletnek megfelelően, Alkalmankénti feladatai: amennyiben szükséges, biztosítja az Intézmény megközelíthetőségét (hóeltakarítással, falevelek összesöprésével), az Intézményhez tartozó zöldfelületet rendben tartja, gondozza (fűnyírással, locsolással), illetve megöntözi az Intézményben található cserepes növényeket, rendezvények idején külön szolgálatot lát el az intézményvezető megbízása szerint, téli időszakban gondoskodik az Intézmény megfelelő fűtéséről, fűtési szezon kezdete előtt ellenőrzi a fűtőberendezéseket, meghibásodás észlelése esetén értesíti az intézményvezetőt, részt vesz az Intézmény kisebb karbantartási, felújítási munkálataiban, az Intézmény kültéri kukáit a hét kijelölt napján a kiürítésre kijelölt helyre helyezi, azokat a kiürítés után kimossa, és tisztán szállítja a szeméttárolásra kijelölt helyre. Utasítást adó munkakör: intézményvezető, gazdasági ügyintéző. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a takarító munkakört helyettesítheti. A gondnok a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, az intézményvezető és a gazdasági ügyintéző utasításainak megfelelően látja el. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. V.3.5. Takarító feladat- és hatásköre, helyettesítése, felelősségi szabályai Napi takarítási feladatai az Intézmény takarítandó helyiségeiben: szemetes edények ürítése, kitisztítása, a szemét kijelölt helyre történő kihordása, helyiségek szellőztetése, járófelületek felseprése, nedves felmosása, szőnyegek, lábtörlők porszívózása, folttisztítása, asztallapok szabad részeinek vegyszeres letörlése, bútorok portalanítása, WC-fajanszok, mosdókagylók, mosogató fertőtlenítő takarítása, vízkőtlenítése, tükrök, csempefelületek, bejárati ajtó üvegfelületeinek tisztítása, mikrohullámú sütők külső-belső tisztítása, a mellékhelyiségekben folyékony szappanok, egészségügyi papírok, kéztörlők folyamatos kihelyezése. Alkalmankénti takarítási feladatai: a kárpitozott bútorok porszívózása, tisztítása, a helyiségek ajtajainak és bútorzatának lemosása, egyéb berendezési tárgyak, fűtőtestek, csövek portalanítása, 44

66 ablakok, ablakpárkányok, korlátok tisztítása, kapcsolók, ajtókilincsek környékének tisztítása, függönyök, sötétítők, drapériák leszedése, kimosása, visszahelyezése, textíliák kimosása, szükség szerinti vasalása, zuhanyzó tisztán tartása, cserepes növények szükség szerinti portalanítása, átültetése, pókhálók leszedése, monitorok, klaviatúrák, nyomtatók, telefonok, hűtőszekrények, mosógép tisztítása. Utasítást adó munkakör: intézményvezető, gazdasági ügyintéző. A munkakörnek alárendelt munkakör nincs. A munkakör a takarító munkakört helyettesítheti. A takarító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, az intézményvezető és a gazdasági ügyintéző utasításainak megfelelően látja el. Köteles az Intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 45

67 VI. A MUNKAVISZONNYAL, A MUNKAVÉGZÉSSEL ÉS A MUNKAVÁLLALÓKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VI.1. A közalkalmazotti jogviszony létrejötte A kinevezés írásba foglalásával és aláírásával jön létre a munkáltató és az intézményi közalkalmazott között. Az intézményvezető a kinevezési okmányban határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja. VI.2. A munkáltató kötelezettsége A közalkalmazottat a kinevezés, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint kell foglalkoztatni. A munkát úgy megszervezni, hogy a közalkalmazott a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja. A munkáltató köteles a közalkalmazott számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni. A munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. Köteles a közalkalmazott számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a kinevezésben foglaltaknak megfelelően elvégzett munka után munkabért fizetni, a évi I. törvényt a munka törvénykönyvéről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat betartani. VI.3. A munkavállaló jogai Végzett munkájáért a évi I. törvény, a évi XXXIII. törvény, valamint a munkaszerződés és a belső szabályzatok alapján a részére járó bért, keresetet, juttatást, kedvezményt megkapni. Megkövetelni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását. A munkáltató utasítását nem teljesíteni, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályba ütközik, vagy ha annak végrehajtása saját vagy más életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti. VI.4. A munkavállaló kötelezettségei Jogai érvényesítését az Intézmény érdekeinek megfelelően gyakorolni, munkáját az Intézmény vezetőivel és munkavállalóival együttműködve végezni. A munkakörével összefüggő jogszabályokban, a munkaköri leírásban, belső szabályzatokban és utasításokban foglalt előírásokat megismerni, azokat munkavégzése során maradéktalanul alkalmazni, végrehajtásukat elősegíteni és ellenőrizni. 46

68 Munkahelyén az előírt időpontban munkára képes állapotban megjelenni, a munkarenddel kapcsolatos fegyelmet megtartani. Munkaidejét beosztásának megfelelő, hatékony munkavégzéssel eltölteni, munkaköri feladatait az előírt határidőre és jó minőségben végrehajtani, munkakörével járó ellenőrzési feladatokat folyamatosan és következetesen ellátni. A felettese által kiadott munkát a kívánt időben megkezdeni, a vonatkozó jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően, legjobb tudása szerint határidőre végrehajtani, és tevékenységéről felettesének beszámolni. Vezetőjének bejelenteni a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését. Szakmai felkészültségét folyamatosan fejleszteni, az előírt szakmai oktatásokon, továbbképzéseken részt venni, a munkája ellátásához szükséges és előírt szakképesítést megszerezni. A munkavégzés során észlelt hiányosságokat feltárni, és azok megszüntetését kezdeményezni. A munkavállaló felelős a munkavégzése során kezelt iratokért, megsemmisülésük vagy eltűnésük esetén köteles azokat legjobb emlékezete szerint pótolni. VI.5. A munkakör átadása Munkakör átadása a vezető beosztású közalkalmazott és a nem vezető beosztású munkatársak esetén szükséges. A munkakör átadását és átvételét, a felmentést vagy a kinevezést, illetve más változást követő 8 napon belül (vagy korábban) kell lefolytatni és jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza: a munkakör átadás okát, a szervezeti egység és munkakör megnevezését, az átadó és átvevő nevét, a felmentő és kinevező irat keltét és számát, az átadás-átvétel megkezdésének és befejezésének dátumát, az átadott-átvett szervezeti egység, illetve munkakör átadáskori állapotát, a legfontosabb jellemző adatokat, a szervezeti egység működését jóváhagyó határozatokat, engedélyeket, a folyamatban lévő és tervezett feladatokat, kötelezettségeket, a szükséges intézkedéseket, dokumentációkat, iratokat, az átadás-átvételben résztvevők névsorát, az átadó nyilatkozatát, mely szerint a munkakörrel kapcsolatos minden lényeges ügyben tájékoztatást adott, az átadó, az átvevő és a résztvevők aláírását. 47

69 VI.6. Helyettesítés A helyettesítés általános szabálya: Az Intézmény operatív szervezeti rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a vezetőnek legyen helyettese. Az állandó helyettesítés szabályai: Állandó helyettes az, aki a kijelölésre jogosult vezetőtől írásban helyettesítési megbízást kapott. Az állandó helyettes teljes jogkörrel eljárhat mindazon ügyekben, melyek egyébként a helyettesített hatáskörébe tartoznak. Az eseti helyettesítés szabályai: Eseti helyettes az, akit a kijelölésre jogosult vezetője a helyettesítéssel meghatározott időre, eseményre, vagy feladatra jelöl ki írásos vagy szóbeli megbízás alapján. Beosztott dolgozó helyettesítésére lehetőleg azt a dolgozót kell kijelölni, akinek munkaköre azonos, vagy hasonló. A vezető helyettes jogai és kötelezettségei: A helyettes joga, hogy az Intézmény belső szabályainak megfelelően a helyettesítési feladatok ellátásában a helyettesített feladat és hatáskörben fellépjen, vezetői jogokat gyakoroljon. A helyettes kötelessége megismerni a helyettesítendő személy feladatait. A helyettes köteles a helyettesítési tevékenység során hozott döntéseiről, intézkedéseiről a helyettesített személyt utólag maradéktalanul tájékoztatni. A helyettes nem hozhat döntést olyan ügyekben, melyekben a döntés elhalasztása a vezető akadályozatásának megszűnéséig lehetséges. VI.7. Nyilatkozat tömegtájékoztató (hírközlő) szervezetek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül, és kizárólag az intézményvezető írásos jóváhagyásával adható. A felvilágosítás adás, nyilatkozat során az alábbi eljárást kell követni: Az Intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott munkatárs jogosult. A nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat kell, hogy adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 48

70 VI.8. A munkaidő beosztása A munkarendet a hatályos jogszabályok szabályozzák. A munka kezdését és befejezését, valamint bármilyen ok miatti megszakítását jelenléti íven kell regisztrálni. A szokásos munkarendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt, illetve A családsegítők munkarendje: A családsegítők délelőtti és délutáni beosztásban váltják egymást előre elkészített terv szerint, kötelező terepnapjukat a heti beosztás tartalmazza. A beosztást az érintettek megkérdezése után a családsegítők koordinátora készíti el, legkésőbb a beosztást megelőző heti team kezdetéig. Az intézményi értekezlet (team) időpontja péntek délelőtt. A team 9 00-től óráig tart, melyen a megjelenés kötelező. A prevenciós és speciális ellátást biztosító csoport munkatársai kéthetes munkaidő keret alapján elkészített beosztás szerint dolgoznak. VI.9. A munkavállalók szabadsága Az alap- és pótszabadságból álló rendes szabadság kivételéhez előzetesen éves tervet kell készíteni. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére az intézményvezető jogosult. VI.10. A személyes közreműködés díjazása A munkavállaló illetményét a kinevezési okmányban kell rögzíteni. 49

71 VII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK, KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYZATOK, LEÍRÁSOK JEGYZÉKE Az intézmény Alapító Okirata Az intézmény székhelyének, telephelyeinek működési engedélye, tanúsítványai Szakmai program Szakmai protokollok o gyermekjóléti szociális munka (családgondozás) protokollja o pszichológiai tanácsadás protokollja o kapcsolattartási ügyelet protokollja o mediáció protokollja o családon belüli erőszakkal érintett gyermekek ellátásának protokollja o megelőző pártfogással érintett gyermekek ellátásának protokollja o iktatás / iratkezelés protokollja o iskolai és óvodai igazolatlan hiányzások családsegítői protokollja Munkaköri leírások Házirend Iratkezelési szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelemmel kapcsolatos szabályozások Számvitel politika Számlarend Leltározási és Leltárkészítési Szabályzata Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata Önköltség számítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat Gazdálkodási szabályzat Beszerzések lebonyolításának szabályzata Kiküldetések szabályzata Anyag- és eszközgazdálkodás szabályzata Reprezentációs kiadások kezelésének szabályzata Vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata Együttműködési megállapodás a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata Kockázatkezelési szabályzat Szabálytalanságok kezelési szabályzat Ellenőrzési nyomvonal 50

72 Bélyegző kezelési szabályzat Kulcs- és riasztókód kezelési szabályzat Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat Közérdekű adatok szabályzata Vagyonvédelmi szabályzat Eszközök magáncélú használatának szabályzata A helyiségek és berendezések használatának szabályzata Gyakornoki szabályzat Munkaruha szabályzat Utazási költségtérítési szabályzat Készenléti szabályzat Szabályzat a nemdohányzók védelmének helyi szabályairól Katasztrófavédelmi szabályzat Belső szabályzatok kezelési rendje 51

73 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézményvezető köteles gondoskodni arról, hogy a Szabályzatban foglaltakat valamennyi illetékes szerv, az Intézmény dolgozói megismerhessék és magukra nézve kötelezőnek ismerjék el. A Szabályzat január 01. napján lép hatályba, visszavonásig, illetve a módosítás hatálybalépéséig érvényes. Budapest, december 10. Tanácsné Betéri Éva intézményvezető Záradék: Jelen Szabályzatot a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a sz. határozatával jóváhagyta. 52

74 RÁKOSMENTI CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT B U D A P E S T, Ú J L A K U T E L. / F A X : , e - m a i l c í m : i n f o g y j s t - o n l i n e. h u Ikt.sz.: 1197/2015. SZAKMAI PROGRAM Érvényes: től

75 Tartalomjegyzék 1. Az intézmény adatai 4. oldal 2. Az intézmény ellátási terület, az ellátottak köre 5. oldal 2.1. Lakónépesség 6. oldal 2.2. Lakhatás 6. oldal 2.3. Munkaerő-piaci helyzet 7. oldal 2.4. A gyermeket nevelő családok helyzete 7. oldal 3. Az intézmény szolgáltatásainak célja, feladata, alapelvei 8. oldal 4. A Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak szakmai keretei 9. oldal 5. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatai 11. oldal 5.1. Tájékoztatás 11. oldal 5.2. Szociális segítő munka családgondozás 12. oldal Gondozást igénylő gyermekjóléti szociális segítő munka 12. oldal Gondozást igénylő, családsegítés keretében végzett szociális segítő munka 14. oldal 5.3. Szervezési feladatok 14. oldal 5.4. Hivatalos ügyintézés 15. oldal 6. A Család- és Gyermekjóléti Központ feladata 15. oldal 6.1. Speciális szolgáltatások 15. oldal 6.2. A gyermekek védelmére irányuló (esetmenedzseri) tevékenység 18. oldal A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó, hatósági intézkedéshez köthető feladatok 19.oldal 7. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer 26. oldal 8. Közösségi pszichiátriai ellátás, mint a Család- és Gyermekjóléti Központ önálló szakmai egysége 29. oldal 9. Az intézmény szolgáltatási elemei 30. oldal 10. Az intézmény szolgáltatásairól szóló tájékoztatás, az ellátás igénybevételének módja 33. oldal 11. Intézményi kapacitások Szakmai, szervezeti információk 34. oldal 12. Intézményen belüli együttműködés 36. oldal 13. Jogvédelem 37. oldal 14. Szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása 38. oldal 2

76 A hivatás hitvallása CREDO A folyóparton egy vidám társaság mulat önfeledten: esznek, isznak, beszélgetnek. Egyszer csak segélykiáltást hallanak a folyó felől. A folyóban valaki fuldoklik. A társaság egyetlen úszni tudó tagja beugrik a vízbe és kimenti a fuldoklót. Ezután folytatják a pikniket. De újra hangokat hallanak a folyóból. Az újabb fuldoklót is kimenti az úszni tudó férfi. Aztán egyre több kiáltás hallatszik a folyóból. A társaság egyetlen úszni tudó tagja szinte állandóan a vízben van, sorra menti ki a fuldoklókat. Amikor éppen megpihen egy pillanatra a folyóparton, odalép hozzá az egyik barátja, és a következőket mondja neki: fantasztikus dolgokat művelsz itt a folyóban. De nem lenne hatékonyabb azon gondolkoznunk, hogy miért estek ezek az emberek a vízbe? Rappaport 3

77 A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást megalapozó jogszabályok együttesen annak érdekében jöttek létre, ill. arra adtak felhatalmazást, hogy a családok, ill. a családban nevelkedő gyermekek számára a szociális munka eszközeivel nyújtsanak segítséget. A szolgáltatási funkciót nem csak a nevében hordozza az intézmény. Tevőleges szerepet vállal az egyének, a családok, ill. a gyermekek számára szervezett szolgáltatások és támogatások biztosításában, ill. közvetítésében. A Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ vezetése minden esetben arra törekszik, hogy magas színvonalú szakmai munkával segítse a hozzá fordulókat, a vele kapcsolatban állókat a problémáik megoldásában. 1. Az intézmény adatai Az intézmény megnevezése: Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ Az intézmény székhelye: 1173 Budapest, Újlak utca 106. A fenntaró neve: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata A fenntartó székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. Alapító Okirat száma: RCSGYK-2015./ Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény a szolgáltatási körébe tartozó feladatait a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), valamint a végrehajtásukra kiadott kormányrendeletek és ágazati miniszteri rendeletek, valamint a Budapest Főváros XVII. Kerületi Önkormányzat Képviselő testületének rendeletei határozzák meg. Az intézmény feladatait önálló szakmai szervezeti egységek útján látja el. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat 1173 Budapest, Újlak utca 106. Család- és Gyermekjóléti Központ 1173 Budapest, Újlak utca 106. Közösségi Pszichiátriai Ellátás 1173 Budapest, Pesti út 29. 4

78 A költségvetési szerv szakmai alaptevékenysége: A költségvetési szerv a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv. 86. (1) bekezdése e) pontja alapján, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 15. (2) bekezdés a) pontja, 94. (3) bekezdés d) pontja alapján kötelező önkormányzati feladatokat lát el. A költségvetési szerv szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölése: Gyermekjóléti szolgáltatások Családsegítés Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása 2. Az intézmény ellátási területe, az ellátottak köre Budapest XVII. kerülete a főváros legnagyobb területen elterülő városrésze, egyike a legritkábban lakott kerületeknek hektárnyi területén már több, mint ember él, a 0-18 éves korosztály lélekszáma átlagosan fő körül mozog. A városrész hivatalos elnevezése Rákosmente. A kerület január 1-én jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták. Ma 9 településrészre (városrészre) tagolódik. Városrészek: 1. Akadémia-Újtelep 2. Madárdomb 3. Rákoscsaba 4. Rákoscsaba-Újtelep 5. Rákoshegy 6. Rákoskeresztúr 7. Rákoskert 8. Rákosliget 9. Régiakadémiatelep A kerületet északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, Délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja, s ezekről a településekről sokan járnak át dolgozni és tanulni is. A kerület szociális és gyermekjóléti feladatainak megfogalmazását, a kapacitások kialakítását nagymértékben meghatározza a mindenkori lakosság korösszetétele, jövedelmi helyzete, gazdasági aktivitása és egészségi állapota. 5

79 2.1. Lakónépesség: Rákosmente kiváló fekvése, fejlődése miatt a főváros egyik olyan kerülete, ahol nem csökkent, hanem növekedett a lakosságszám, ma már meghaladta a főt. A növekedés nagymértékben köszönhető a beköltözéseknek, amelyek jellemzőek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életminőséget biztosító kerületeiből. A beköltözők aránya magas a környező településekről. Elvándorlások kevéssé jellemzik a kerületet Lakhatás: A kerületben élők szociális összetétele, társadalmi rétegeződése igen eltérő, amit a település szerkezete is jól mutat. A régi kertváros ódon épületei mellett a nyolcvanas években megjelentek a panelházas lakótelepek, az ezredfordulón pedig gyönyörű lakóparkok épültek kerület szerte. Egyre több többgenerációs, nagycsaládos háztartást találunk már a kerületben, az élettársi kapcsolatban élők, ill. a gyermekét egyedül nevelő szülők lélekszáma stagnál. A panelházas lakótelepek lakói általában alacsony jövedelműek, a kerületben élő lakosság arányaihoz viszonyítva magasabb a szociális támogatásokra szorulók száma. Legfőbb gondot e területen a közös költség, a lakbér- és rezsihátralékok emelkedő tendenciája jelenti, mind a családok, mind a háztartások számát és a tartozások nagyságrendjét illetően. Változatlanul kihívást jelent az intézmény számára az hátralékkezelésben a jelzálog típusú és deviza hitelesek fizetésképtelensége, kiváltképp, ha ez munkahelyelvesztéssel is párosul. A kertvárosi részeken lakók vezető problémái között előkelő helyet foglalnak el a hiteltartozással összefüggő, a válásokat követő gyermek-elhelyezési és vagyonmegosztással kapcsolatos családi konfliktusok, amelyeknél gyakran találkozunk a lelki és fizikai bántalmazások nyomaival. Különösen veszélyes ez a folyamat a gyermekek esetében, akik nem csak tanúi, de elszenvedői is családjuk válságának. Rákoshegy külterületéről, az úgynevezett Homoki szőlők területéről külön kell szólnunk. Ezt a területet az 563. utca, Orgoványi utca, Baross utca és a Bélatelepi út határolja. A lakóingatlanok alacsony komfort-fokozatúak, a reptér közelsége miatt építési engedélyt nem ad ki az Önkormányzat. Az itt élő családokat alacsony iskolázottság jellemzi, magasabb arányú a munkanélküliség is. A gyermekes családok életét a megfelelő infrastruktúra hiánya is megnehezíti. Sok esetben hiányzik a szilárd burkolatú út, a csatornahálózat és a megfelelő vízhálózat Munkaerő-piaci helyzet: A kerületi Családsegítő Központ beszámolója szerint 2014-ben a segítséget kérő ügyfelek problémái nagyobb részben anyagi jellegűek voltak, amelyek a felhalmozott különféle adóssággal függtek össze, ill. foglalkoztatással és/vagy munkanélküliséggel kapcsolatosak voltak. 6

80 A segítő intézmények látóterébe került családok esetében általánosan elmondható, hogy a jövedelmek erőteljes csökkenése figyelhető meg a kiadások növekedése mellett. Az ezzel járó negatív hatások pedig elkerülhetetlenek: az egzisztenciális lecsúszás nagyon gyakran együtt jár a családok belső egyensúlyának felborulásával és következményként felbomlásával is A gyermeket nevelő családok helyzete: A statisztikai adatok alapján a kerület lakosságának lélekszáma 2014-ben fő volt, ebből fő kiskorú. Korcsoport Fiú (fő) Lány (fő) Összesen (fő) 0-2 éves éves éves éves Összesen: A gyermekeket nevelő családok helyzetének egyes mutatói: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben augusztus 1-jén 1655 kiskorú és 72 nagykorú gyermek, november 1-jén 1521 kiskorú és 77 nagykorú gyermek részesült. A jogosultak részére a fenti két időpontban 5.800,- Ft-os természetbeni támogatást nyújtottuk Erzsébet-utalvány formájában. Az erre a célra felhasznált összeg a évben ,- Ft volt, melyet teljes egészében visszaigényelhettünk az állami költségvetésből. A gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya: A szociális tanulmányi ösztöndíjban részesülő gyermekek esetében a szociális rászorultságon túl az iskolában elért tanulmányi eredmény határozza meg, hogy részesülhet e a gyermek támogatásban, ha igen milyen mértékű ösztöndíjra jogosult ben összesen 232 gyermek részesült ebben a támogatásban, összesen Ft összegben év folyamán 72 gyermek részére, 87 alkalommal állapították meg az önkormányzati rendelet által biztosított étkezéstérítési díjkedvezményt, összesen ,- Ft összegben. 7

81 Az Önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki három- illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról, pénzbeli támogatást, óvodáztatási támogatást folyósított. A támogatás folyósításának további feltétele a szülő önkéntes nyilatkozata, miszerint gyermekének hároméves koráig legfeljebb általános iskolai tanulmányait fejezte be sikeresen év májusában hat gyermek, decemberében pedig egy gyermek részesült összesen ,- Ft összegű óvodáztatási támogatásban, mely összeget teljes egészében visszaigényelhette az Önkormányzat az állami költségvetésből. (Forrás: HEP 2015.) 3. Az intézmény szolgáltatásainak célja, feladata, alapelvei A Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ célja, hogy szolgáltatásainak biztosításával a kerületben élő, szociálisan hátrányos helyzetű, egészségügyi, mentálhigiénés állapotuk miatt szükséget szenvedő emberek az intézmény keretein belül megfelelő ellátásban részesüljenek. Célunk továbbá a gyermekek törvényben foglalt jogainak képviselete, a szülői kötelezettségek teljesítésének támogatása, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, ill. megszüntetése érdekében végzett magas színvonalú szociális munka végzése. Az intézmény gyermekjóléti szolgáltatást és családsegítést végez a hatályos jogszabály alapján, miszerint gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) keretében működtethető. Feladata, hogy ellássa a Gyermekvédelmi törvény 39. és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási, valamint a Szociális törvény 64. (4) bekezdése szerinti feladatokat. A Család- és Gyermekjóléti Központ a fenti szolgáltatásokon túl közösségi pszichiátriai ellátást is biztosít a rászorulók részére. Intézményünk alapelvei segítő munkánk alapvető filozófiáját tükrözik. Arra törekszünk, hogy intézményünkben minden hozzánk forduló (gyermek, felnőtt, szülő, családtag, stb.) a neki legmegfelelőbb ellátást kapja. Segítő tevékenységünk az emberi méltóság tiszteletén alapul, az önrendelkezés, a részvétel, az esélyteremtés, az eredményesség, ill. a legkisebb beavatkozás elvére épül. 8

82 4. A Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak szakmai keretei Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében az intézmény A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: tanácsot, ill. tájékoztatást ad, ill. segítséget nyújt a szükséges támogatásokhoz való hozzájutáshoz; szervezi a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó ellátásokhoz való hozzájutást; támogatja a válsághelyzetben lévő várandós anyát, segíti szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz jutását; szabadidős programokat szervez; hivatalos ügyek intézéséhez nyújt segítséget. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtet, a nem állami szervek, valamint elősegíti magánszemélyek részvételét a megelőző rendszerben; a jogszabályban meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása; javaslat készítése a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására; tájékoztatást nyújt az intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről; A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat. 9

83 A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: A gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíti a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását; elősegíti a családi konfliktusok megoldását különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében; kezdeményezni egyéb gyermekjóléti, szociális és egészségügyi alapellátások valamint pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét. A családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítő szolgáltatás keretében az intézmény: szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; megszervezi az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást; folyamatosan működteti a családok segítése érdekében a veszélyeztetettséget, ill. krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert; családgondozást végez, így elősegíti a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását; közösségfejlesztő programokat valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést szervez; tanácsadást nyújt a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére; kríziskezelést végez, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat nyújt. 10

84 A közösségi pszichiátriai ellátás Közösségi ellátás a pszichiátriai betegek részére nyújtott alapellátás. Az alapellátás keretében biztosítani kell: lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában; a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését; a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését; a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást; az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését; megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. 5. Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatai 5.1. Tájékoztatás A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a) a szülőt, illetve ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével, b) a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, c) a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és d) az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését. 11

85 5.2. Szociális segítőmunka - Családgondozás A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében a) segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, b) az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe, c) koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését, d) az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve az előbbiek mellett a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez, e) a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és f) közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében. A szociális segítőmunka során valamennyi család esetében legalább havi három személyes találkozást kell megszervezni és dokumentálni Gondozást igénylő, gyermekjóléti szociális segítő munka A gyermekjóléti szociális segítő munka során olyan segítő kapcsolatot kell létrehozni, mely a gyerek kedvezőtlen helyzetét oly módon változtatja meg, hogy az a gyerek fejlődése szempontjából legalább elfogadható legyen. Feltétele: A gyerek (család) önként, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának, illetve bárki másnak a javaslatára jelentkezik a gyermekjóléti szolgálatban, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának írásos jelzése alapján kezdeményezett megkeresésre nyitottan reagál. (Ebben az értelemben ide tartozik az a kapcsolatfelvételi mód is, amikor más szolgáltatás, vagy ellátás igénybevétele során válik szükségessé a gyermekjóléti szociális segítő munka igénybevételének szükségessége.) 12

86 A gyerek, illetve a család kéri, vagy elfogadja a segítséget. A gyerek (család) a gyermekjólét szolgálatról való tájékoztatás meghallgatása után nyilatkozik annak megtörténtéről Az adott családban találunk olyan problémát, gondot, amely a gyerekkel kapcsolatos, vagy közvetlenül hat rá, s amely a gyermekjóléti szolgálat kompetenciájába tartozik, vagy amelynek megoldásában a gyermekjóléti szolgálat segíthet. Gondozási terv készítése A gyerekkel, családdal közös tervkészítés, amely egyfajta felelősségvállalás a segítők és a családtagok részéről. Esetkonferencia A gyermekjóléti szolgáltatás során esetkonferenciát abban az esetben kezdeményez a szolgálat családsegítő munkatársa, ha a gyermekkel, családdal több szakember foglalkozik, s több mindenki közös együttműködésének összehangolása szükséges a gondok enyhítéséhez, megszüntetéséhez. Az esetkonferenciát a szolgálat családsegítője hívja össze. A megbeszélést lehetőleg az esetkezelésben nem érintett szakember (esetmenedzser) vezeti. Az ő feladata a megbeszélés mederben tartása, annak elérése, hogy a megbeszélés végére megállapodás szülessen, vagy az esetlegesen eltérő álláspontok tisztázódjanak, egyértelművé váljanak. Az esetkonferenciáról mindig készül írásos emlékeztető. Az emlékeztetőt lehetőség szerint olyan személy írja, akinek az esetkonferencia során kizárólag ez a feladata. Az elkészült emlékeztetőt minden, az esetkonferencián részt vevő személy megkapja. A gondozási folyamat lezárása, átalakulása Tudni kell a gondozási folyamatot a megfelelő időben lezárni. Amikor a gondozási tervben megfogalmazott problémák rendeződnek, a segítő folyamatot le kell zárni. Tájékoztatni kell a gyereket, családot arról, hogy új probléma jelentkezése, vagy a most kezelt probléma újrajelentkezése esetén a segítő szakember nyitott újra együttműködni a gyerekkel, családdal. A család további egészséges működésének fenntartása érdekében fontos, hogy a gyerek, család értse és megértse, kinek mi volt a szerepe a gondok megoldódásában, csökkenésében. Lehetséges az is, hogy a gondozási folyamat azért fejeződik be, mert a család elköltözik, vagy a gyerek másfajta ellátásban fog részesülni. Ezekben a helyzetekben az eset átadásáról, illetve továbbküldéséről a gyereket (családot) részletesen tájékoztatni kell. 13

87 Gondozást igénylő, családsegítés keretében végzett szociális segítő munka A családsegítés keretében végzett szociális segítő munka a szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára- az okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Ezen feladatain túl a családsegítés speciális feladatokat is ellát: Munkavállalási tanácsadást nyújt Hátralékkezelési tanácsadás nyújt Csoportokkal végzett szociális munkát folytat Jellemző problématerületek a kerületi lakosok körében: Megélhetési problémák Foglalkoztatással, munkavégzéssel kapcsolatos problémák Lakhatással kapcsolatos problémák Kapcsolati problémák mentálhigiénés problémák 5.3. Szervezési feladatok A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében a) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit, b) a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében, c) a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és d) segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél az a) pont szerinti programok megszervezését. 14

88 5.4. Hivatalos ügyintézés A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat a) segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez, b) tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, c) a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, és d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről. Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a család- és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó szolgáltatás, intézkedés szükségessége merül fel, esetmegbeszélést kezdeményez. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. 6. A Család- és Gyermekjóléti Központ feladata A Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai egységének feladata kettős. Egyrészt speciális szolgáltatásokat nyújt, másrészt a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó, hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el Speciális szolgáltatások A gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatások: utcai és ha a helyi viszonyok azt indokolják lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást (mediációt), ide nem értve a 62/E. és a 132. (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást, kórházi szociális munkát, gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, jogi tájékoztatásnyújtást pszichológiai tanácsadást, fejlesztő pedagógiai tanácsadást 15

89 Utcai és lakótelepi szociális munka Célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, illetve a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A szociális munkás az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, vagy a saját szolgáltatási körében szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat, melyekbe lehetőség szerint a gyermek családját is bevonja. Kapcsolattartási ügyelet A gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti kapcsolatot segítő speciális szolgáltatás. Semleges helyet, barátságos légkört, igény esetén szakmai tanácsadást biztosít a szülőknek nevelési gondjaik megoldásában. A kapcsolatügyelethez fordulókkal történő előkészítő beszélgetések után, a kapcsolatügyeleti mediáció során a szülők és/vagy a gyermek(ek) kapcsolattartási megállapodást kötnek. A megállapodás betartásáról rendszeresen konzultálnak a résztvevőkkel. A kapcsolatügyelet munkatársai speciálisan képzett szakemberek. A kapcsolattartási ügyelet önálló szakmai programmal rendelkezik. Mediáció (közvetítés): A konfliktuskezelés egyik lehetséges módszere, amelyet a felek önkéntesen vesznek igénybe. A mediáció az a folyamat, amelynek során független szakember, ún. mediátor (közvetítő, közbenjáró; speciálisan képzett szakember) segíti a feleket a kölcsönösen elfogadható egyezség, kompromisszum elérésében. A mediáció, azaz közvetítés, egy lehetséges megoldási mód akkor, ha az érintettek, bár akarnak, de egymás közt közvetlenül már nem tudnak megegyezni. Ezért van szükség mediátorra, aki a megszakadt kommunikációt helyreállítja. A mediáció meghatározott, a felek által előzetesen elfogadott szabályok szerint zajlik, a jövőben elérendő célok megfogalmazására, majd azok megvalósítására irányul. A mediátor segíti a feleket ebben, ösztönzi őket arra, hogy a megoldás érdekében minél több lehetőséget kutassanak fel, vegyenek számba. Mindezek figyelembevételével, egyeztetésével születik meg a megállapodás. 16

90 Mediációval a következő konfliktusok rendezésére van lehetőség Intézményünkben: szülő-serdülő konfliktus párkapcsolati nehézségek válás vagy szakítás során felmerülő gyermek elhelyezési ügyek kapcsolattartási ügyek Pszichológiai tanácsadás A család életében előforduló, biztonságérzetüket megingató nehézségek, krízishelyzetek gyakran jelentenek megoldhatatlannak tűnő problémát a családtagok számára, ezekben a nehéz helyzetekben igyekszünk segítséget nyújtani ezzel a szolgáltatásunkkal is. A pszichológus a klienssel történő első beszélgetést követően elvégzi az ilyenkor szükséges pszichológiai vizsgálatokat, majd tanácsadással segíti az ügyfeleket (a szülőt a gyermeknevelésben, a gyermeket problémái megoldásában, a felnőtt klienseket az adott konfliktusos élethelyzet rendezésében). Amennyiben szükséges, rövid terápiás munkát végez. Fejlesztőpedagógiai tanácsadás Olyan játékos feladatok alkalmazása, ahol siker és a játék öröme együtt érvényesül. Igyekszünk, amikor lehet dicsérni, bíztatni, mert a legfontosabb, hogy sikerélménye legyen a gyermekeknek. Alapvetően a Meixner-módszer elvei szerint végzi a pedagógus a fejlesztéseket, de a Sindelar-módszer elemeit, valamint a mozgásfejlesztés eszközeit használja. A munka során feszítő, lazító, keresztező mozgásgyakorlatokat, beszédkiejtési és ritmus gyakorlatokat végeznek a gyerekek. Nagyon fontos az elfogadás és a pozitív megerősítés, ez a motivációjukra hat pozitívan, s azt az egyik legfontosabb fejlesztendő területnek tartjuk. Kórházi szociális munka Célja a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi segítő szakemberrel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a szükséges intézkedések megtétele. Gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat Célja a gyermekjóléti szolgálat nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával szervezhető úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. 17

91 Jogi segítségnyújtás Heti rendszerességgel biztosít lehetőséget a hozzá fordulóknak különböző jogi kérdések tisztázására A gyermekek védelmére irányuló (esetmenedzseri)tevékenység Az esetmenedzser tevékenysége során kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét, javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére, együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, utógondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez, védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít, szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára. A család- és gyermekjóléti központ a járás területén működő család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak szakmai támogatása érdekében havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a szolgálatok számára és szükség szerint konzultációt biztosít. Tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról. Ha a család- és gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, a Gyvt. 40/A. (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására 18

92 A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó, hatósági intézkedésekhez köthető feladatok A Központ esetmenedzsere ennek keretében: kezdeményezi a gyermek védelembe vételét; javaslatot készít a gyermek védelembe vételére, illetve egyéb hatósági intézkedésre; együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel; a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez ; utógondozást végez az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez; védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítő munkát koordinál és végez. A feladatellátás tartalma Javaslattétel hatósági intézkedésre Amennyiben a kialakult veszélyeztetettség az önkéntesen igénybe vehető gyermekjóléti alapellátások útján nem szüntethető meg, a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere az esetkonferenciát követően javaslattal élhet a gyermekvédelmi gondoskodás valamely formájára. Javaslat A család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek a) védelembe vételére, b) megelőző pártfogására, c) ideiglenes hatályú elhelyezésére, d) nevelésbe vételére, e) családba fogadására, f) harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére, g) családbafogadó gyám kirendelésére, h) tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, i) gondozási helyének megváltoztatására, j) után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. 19

93 A javaslattétel során a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell elsősorban figyelembe venni. Az esetmenedzser a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, bevonva a szolgálat családsegítő munkatársát. A védelembe vétel kötelező jelleggel valósul meg a tankötelezettség elmulasztása esetében, az iskoláztatási támogatás megszüntetésével kapcsolatban, függetlenül az intézmény javaslatától. Amennyiben a védelembe vétel nem vezet eredményre, vagy a gyermek azonnali elhelyezése válik indokolttá, akkor az esetmenedzser javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésére, leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. Az esetmenedzser felkérésre javaslatot készít továbbá a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására, megszüntetésére. A bűnismétlés megelőzése, és ezen keresztül a további bűnelkövetés megelőzése érdekében együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel. Védelembe vétel A védelembe vétel a Központ javaslatának figyelembevételével, továbbá tárgyalásos eljárás keretében alkalmazható gyámhatósági intézkedés. Az önkéntes együttműködés hiánya esetén csak akkor vehető védelembe a gyermek, ha egyébként a veszélyeztetettség ténye is fennáll. Védelembe kell venni a gyermeket, ha a veszélyeztetettséget a szülő (törvényes képviselő) a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges ellátás önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja. Egyúttal feltételezhető, hogy a veszélyeztetettség családi környezetben, a szülő felügyeleti jogának megtartásával, gyermekjóléti szociális segítő munka eszközével megszüntethető. Védelembe vehető a gyermek a szabálysértési hatóság, a nyomozóhatóság illetve a rendőrség, ügyészség és a bíróság jelzése alapján, jogszabályban meghatározott esetekben. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a javaslatban elegendő csak a veszély tényét és jellegét megnevezni. A többi adat mellőzhető, melyeket a hatóság felhívásától függően kell beszerezni. A védelembe vételre vonatkozó javaslatban minden esetben közölni kell, ki volt a gyermeket korábban gondozó családsegítő, egyúttal javaslatot kell tenni a védelembe vétel során közreműködő személyekre, szervezetekre. Védelembe vétel esetén a gyámhatóság felhívja a család- és gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására és a család- és gyermekjóléti szolgálattal együtt a védelembe vétel melletti szociális segítő munka biztosítására. 20

94 Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a család- és gyermekjóléti központ javaslatára indult, a központnak a gyámhatóság megkeresését követő 15 napon belül kell a fenti tartalmú javaslatát megtenni. Amennyiben a gyámhatóság az általa folytatott eljárás alapján nem tartja indokoltnak a család- és gyermekjóléti központ által javasolt gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, úgy felhívja a család- és gyermekjóléti központot a gyermeknek az alapellátás keretében történő ellátása megszervezésére. Családsegítő feladata A védelembevétel keretében folytatott családgondozás megegyezik az alapellátásban nyújtott szolgáltatással. A családsegítő mellett az esetmenedzser a hatóság által szerepkörében megerősítve, s egyben megnövekedett feladat- és eszközrendszerrel látja el a feladatát. Célja: a gyermek, illetve a szülő fogadják el, és vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazottakat, továbbá működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében, a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására, a veszélyeztetettség megszüntetését követően a védelembevétel mielőbbi megszüntetése. A családsegítő, a védelembe vétel időtartama alatt köteles az esetmenedzsert tájékoztatni (szükség szerint, illetve a felülvizsgálat keretében) a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülmények alakulásáról. Amennyiben a gyermek, vagy a szülő együttműködésének hiánya veszélyezteti az egyéni gondozásinevelési tervben foglaltak megvalósítását, úgy e tényt haladéktalanul köteles írásban jelezni az esetmenedzsernek, fel kell hívnia a szülő és a gyermek figyelmét az esetleges jogkövetkezményekre, továbbá szükség esetén javaslatot tesz (lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően) a család-és gyermekjóléti központ esetmenedzserének a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására. Esetmenedzser feladata A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani. 21

95 A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser a) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, b) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről, c) elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezi a megvalósítását, d) közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában Az együttműködés keretében a) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő szükség szerint közösen végeznek családlátogatást és közösen hallgatják meg a gyermeket, b) a család- és gyermekjóléti központ lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez. Feladatkörében az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy b) a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére. Egyéni gondozási-nevelési terv Az esetmenedzsernek a védelembe vétel jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjának alkalmazásával egyéni gondozási-nevelési tervet kell készítenie. A terv elkészítésébe be kell vonnia a szolgálat családsegítő munkatársát, a gyermeket, a szülőt, más érintett személyeket és szükség esetén egyéb szakembereket. A szülő és a gyermek által megismert és aláírt tervet az esetmenedzser tájékoztatásként megküldi a gyámhatóságnak, továbbá egy másolati példányát a családnak. Fontos, hogy a tervben feladattal megbízott minden érintett írásban megkapja a tervből rá vonatkozó információkat. 22

96 A védelembe vételt megelőző családgondozás gondozási tervét és tapasztalatait is szem előtt tartó egyéni gondozási-nevelési tervnek minden esetben tartalmaznia kell: a) a veszélyeztető körülmények megjelölését b) a védelembe vétel megszüntetéséhez, a családból kiemelt gyermek visszahelyezéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával, c) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, d) az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataiknak és azok határidejének meghatározásával együtt, e) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket, és f) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén fa) az esetmenedzser, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és fb) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait. Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe az esetmenedzser bevonja a) a gyermeket és családját, b) a család- és gyermekjóléti szolgálatot, c) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a megelőző pártfogót, és d) az eset szempontjából érintett, szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat. Az esetmenedzser az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében a) bevonja a gyermekkel és családjával kapcsolatos szociális segítőmunkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot, b) bevonja a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket, az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat, valamint tevékenységüket koordinálja, c) elősegíti a szülő és gyermek esetében ca) az egyéni gondozási-nevelési terv céljainak elfogadását, azokban való közreműködését, 23

97 cb) azt, hogy a szülő és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozattal vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak betartásában, megvalósításában történő együttműködést, cc) a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítását, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének szülő általi biztosítását, így a védelembe vétel megszüntetését. Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser értékeli a) szükség esetén módosítja vagy kezdeményezi a módosítását, b) amennyiben a megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges ba) írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak, bb) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, és bc) javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására, és c) amennyiben a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak. Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése A családból kiemelt gyermek visszahelyezését és amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges családbafogadását (a továbbiakban együtt: visszahelyezés) a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján kell elősegíteni. A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről kivéve, ha a gyermek örökbefogadható. 24

98 A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll. Az esetmenedzser javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a család- és gyermekjóléti központ tájékoztatja a gyámhivatalt a) a gyermeknek a szülővel, valamint a más kapcsolattartásra jogosult személlyel való kapcsolatának alakulásáról, b) a szülők életkörülményeinek alakulásáról, és c) a családbafogadás lehetőségéről. Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Ennek keretében segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését, lakókörnyezetébe történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását. Az utógondozás során az esetmenedzser szükség szerint együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel. Felülvizsgálat A védelembevétel hatékonyságát és indokoltságát a gyámhatóság legalább évente egy alakalommal (kérelemre bármikor) felülvizsgálja, és eljárás keretében dönt a védelembe vétel fenntartásáról, megszüntetéséről, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás más módjának alkalmazásáról. Az esetmenedzser a felülvizsgálat során írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a védelembe vétel körében végzett esetmenedzseri/családsegítői tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, továbbá szükség esetén a gyámhivatal által teendő intézkedésekre. 25

99 Megszűnés A védelembe vétel jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg, vagy kell megszüntetni. Ha a megszüntetés oka az, hogy a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, úgy szükségszerű az önkéntes együttműködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítő munka további alkalmazása. Utógondozás Az utógondozás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központ, a fiatal felnőtt utógondozását a szakellátás családsegítője látja el. Az utógondozást végző szakembert a gyámhatóság határozatban rendeli ki. A segítő szakember a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhatóság határozata alapján látja el. Lehetőség szerint az utógondozást az a szakember végezze, aki azt megelőzően a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást biztosította. A családsegítő feladata a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának segítése. Ennek megvalósítása érdekében együttműködik az érintett gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával. A kirendelt családsegítő az utógondozás eredményéről félévente, illetve az utógondozás megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. A gyámhatóság szükség esetén ezen túlmenően is kérhet a tájékoztatást az utógondozás alakulásáról. 7. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer Az intézmény az ellátási körzetében a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszert (jelzőrendszert) működtet. A család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a jelzőrendszer vonatkozásában figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét, a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban krízishelyzet esetén utólagosan történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, 26

100 tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad, a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait, az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a Gyvt. 17. (2a) bekezdése szerinti zárt adatkezelés kötelezettségét, a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak, a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít, egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez, éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat több családsegítőt foglalkoztat, közülük települési jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására. Esetkonferencia, esetmegbeszélés Az esetmegbeszélésre meg kell hívni a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki megelőző pártfogás alatt áll, a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll, vagy ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges, és a járási jelzőrendszeri tanácsadót. 27

101 A család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal szakmaközi megbeszélést kell szervezni. A szakmaközi megbeszélésre meg kell hívni a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-éig készíti el. Az intézkedési terv tartalmazza: a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait, az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket, az éves célkitűzéseket, a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket. Az éves szakmai tanácskozást minden év február 28-áig kell megszervezni, és arra meg kell hívni a települési önkormányzat polgármesterét, a képviselő-testület tagját (tagjait) és a jegyzőt, a gyermekjóléti alapellátást és a szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, a településen szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, a gyámhivatal munkatársait, a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét, és a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort. A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját, szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához, összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket, a család- és gyermekjóléti szolgálat 9. (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik, segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában, 28

102 megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban, megteszi a Gyvt. 17. (4) bekezdése szerinti jelzést, és a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal, a család- és gyermekjóléti központ a járás területén működő jelzőrendszer koordinálására járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki. A gyermek bántalmazására, elhanyagolására vonatkozó jelzéssel érintett személy részére nem biztosítható betekintés a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre. 8. Közösségi pszichiátriai ellátás, mint a Család- és Gyermekjóléti Központ önálló szakmai egysége Közösségi ellátás a pszichiátriai betegek részére nyújtott alapellátás. Az alapellátás keretében biztosítani kell: lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A feladatellátás tartalma: A kliensek pszichés állapotának és életvitelének felmérése, valamint a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása jelenti a feladatellátás tartalmát. A közösségi ellátás elsősorban a betegségük miatt izolálódott emberek közösségi programokba történő bevonását, a társadalmi reintegrálódásuk támogatását, a környezetükkel és az egészségügyi ellátórendszerrel történő kapcsolattartás biztosításátnvállalja feladatául. 29

103 Fontos eleme a közösségi gondozásnak a pszichoedukáció; tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről, a tünetek korai felismeréséről. A családtagok és a közvetlen környezet tájékoztatása a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról szintén fontos eleme a munkának. Egyes esetekben az ellátott súlyos állapotromlásának észlelésénél az akut egészségügyi ellátásuk megszervezése vagy oda eljuttatása is a közösségi gondozók felelőssége. A szakmai egység önálló szakmai programmal rendelkezik. 9. Az intézmény szolgáltatási elemei Tanácsadás Esetkezelés Szolgáltatási elemek Tevékenységek A tanácsadás célja valamilyen cselekvésre való ösztönözés, vagy valamely nem kívánatos magatartás elkerülése, megfelelő, pontos információ, tájékoztatás nyújtásával, szakszerű információ nyújtása a kliens kérdésére, vagy felvetésére; Módja: közvetlen személyes, kommunikációs kapcsolat. Lehet egyszeri, vagy több alkalommal zajló. Formái: jogi, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés. Egyéni esetkezelés, családokkal végzett szociális munka: Olyan problémamegoldó folyamat, mely a kliens és a segítő közötti (szóbeli vagy írásbeli) megállapodás alapján zajlik. A megállapodás tartalmazza a megoldani kívánt problémákat, a feladatok megosztását, határidőket. A segítő szakember részéről az esetkezelés tudatos és tervszerű folyamat. A gondozási-nevelési terv részletes kidolgozása, az erőforrások felmérése, a feladatok személyre bontása, a vállalások folyamatos számon kérése, végigkövetése elősegíti a gondozási folyamat eredményességét és a veszélyeztető tényezők hatékony megszüntetését, mivel a feladatok és vállalások közös döntésen alapulnak. 30

104 Megkeresés Az észlelő- és jelzőrendszer a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését gátló, vagy akadályozó magatartás, mulasztás vagy körülmény miatt kialakuló állapot megelőzése és kezelése érdekében működtetett feltáró, informatív és segítő szociális kapcsolatrendszer. Fontos a gyermek közvetlen környezetében lévő állami, nem állami szolgáltatók és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, az együttműködés megszervezése, a hatékony és kölcsönös információáramlás biztosítása. A felnőtt korú lakosság, ill. családok segítése érdekében is működik veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer. Közösségi fejlesztés Szabadidős programok szervezése, vezetése Pedagógiai segítségnyújtás Fejlesztés, felzárkóztatás (korrepetálás), vizsgákra történő felkészítés Gondozás Családokkal végzett szociális munka, a kliens és szociális munkás tervezett együttműködése megállapodás alapján (családgondozás). Az együttműködésről szóló megállapodást a nagykorú felnőtt, vagy a szülő a gyermek érdekében megfogalmazott gondozási-nevelési terv aláírásával erősíti meg. Az együttműködés célokat, azok eléréséhez szükséges feladatokat tartalmazza határidők megjelölésével. A szociális ellátórendszerben a családgondozás általában önként igénybe vett segítség. A gyermekek (mint önmaguk védelmére koruknál fogva képtelen személyek) jólétét elősegítő családgondozás lehet önkéntes, ill. a gyermekekkel foglalkozó szakemberek által kezdeményezett. Egyéni készségek fejlesztése Amennyiben a gyerekkel kapcsolatos problémák hátterében egyéni vagy társas készségek működési zavara is fennáll, és emiatt korrekcióra van szükség, a probléma kezelését az alábbi szolgáltatási elemek biztosíthatják: fejlesztőpedagógia, pszichológiai tanácsadás, konfliktuskezelő technikák, tematikus csoportfoglalkozások, 31

105 tervezett szabadidős programok, stb. gyerekek, családok, szülők részére. Információnyújtás Szociális, egészségügyi, rehabilitációs, és egyéb támogatások (pénzbeli és természetbeni), valamint szociális és rehabilitációs és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, és a hozzájutás lehetőségeiről, feltételeiről ad tájékoztatást a szolgáltató. Továbbá családi-, kapcsolatiélethelyzetekhez igazodó tájékoztatás, segítségnyújtás a problémák megoldási lehetőségeiről, szolgáltatásokról és a megfelelő oktatási- nevelési intézmények igénybevételéről. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése Esetkonferencia tartása Szakmaközi megbeszélés szervezése, vezetése Az észlelő- és jelzőrendszer kialakítása, működtetése, szemléletének formálása, folyamatos továbbképzése a gyerekek érdekében végzett szolgáltatás része. Nem közvetlenül az esetkezeléshez tartozik, de ahhoz kötődik, illetve a gyermekvédelem minőségét alapvetően meghatározza. Szükség esetén a szolgáltató esetkonferenciát hív össze. Ez az esetmegbeszélés egyik formája. Egy adott család ügyében tartott megbeszélés, amelybe a családot, és a családdal foglalkozó szakembereket is be kell vonni. Az aktuális probléma megbeszélő csoporton az adott esettel kapcsolatosan - a családgondozás folyamata során akár több alkalommal is - az összes érintett (legalább 3 szakember, szülő, korától függően a gyermek is) és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény bevonása indokolt lehet. Egyéni esetkezeléshez közvetlenül nem köthető tevékenységek: -kapcsolattartási ügyelet -készenléti szolgálat -kórházi szociális munka -utcai és lakótelepi szociális munka -szakmaközi megbeszélés szervezése, -munkacsoportok szervezése, vezetése 32

106 -helyi gyermekvédelmi felmérések, helyzetértékelések, szükségletfelmérés, szolgáltatástervezés készítésében, előkészítésében való részvétel - Együttműködés szakmai fórumokkal, egyesületekkel, civil szervezetekkel Együttműködés helyi kulturális, szabadidőszervező, Speciális szolgáltatások: - Kórházi szociális munka - Utcai, lakótelepi szociális munka - Kapcsolattartási ügyelet - Gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálat 10. Az intézmény szolgáltatásairól szóló tájékoztatás, az ellátás igénybevételének módja A Család- és Gyermekjóléti Központ a kerület valamennyi lakosa számára nyújt szolgáltatást. A vonatkozó jogszabályok alapján gondozási tevékenységet végez, segítséget nyújt szociális, vagy mentálhigiénés problémák, krízishelyzetek megelőzéséhez, megoldásához, valamint segíti az ellátásokhoz való hozzájutást. Az intézmény az alapfeladatain túl, az alapellátás keretén belül speciális szolgáltatásokat is nyújt. A fentiekről szóló tájékoztatást az intézmény a helyben szokásos módon hozza a kerület lakosainak tudomására: a helyi-kerületi újságban közzé teszi programjait, a fenntartó Önkormányzat honlapján minden közérdekű információt megjelentet, saját honlapot üzemeltet és annak tartalmát folyamatosan frissíti, szóróanyagokat, ismertetőket készít és ad át a hozzá fordulóknak. 11. Intézményi kapacitások Szakmai, szervezeti információk Az Intézményben az alábbi szervezeti egységek működnek: Család- és Gyermekjóléti Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Közösségi Pszichiátriai Ellátás Intézményi irányítás gazdasági-, technikai, személyügyi egysége A Központban dolgozó esetmenedzser/tanácsadó létszáma: 14,5 fő. Az intézmény Központ szakmai egységének munkakörei és ellátott feladatai: 33

107 Munkakör Vezető Szakmai egység vezető Esetmenedzser Tanácsadó Terület/Feladat intézményvezetés A Központ szakmai egységnek irányítója szakmai támogatás és koordináció, szociális segítőmunka végzése utcai, lakótelepi szociális munka kórházi szociális munka kapcsolattartási ügyelet fejlesztő pedagógus pszichológus mediátor munkavállalási tanácsadó hátralékkezelési tanácsadó jogász 34

108 A Szolgálatban dolgozó családsegítő munkatársak létszáma: 23,75 fő. Az intézmény Szolgálat szakmai egységének munkakörei és ellátott feladatai: Munkakör Intézményvezető helyettes, Szakmai egységvezető családsegítő Terület/Feladat Az intézményvezető általános helyettese A Szolgálat szakmai egységének irányítója szociális segítő munka végzése Az intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátás szakmai egységének munkakörei és szakmai létszáma: Munkakör Terület/Feladat létszám Közösségi a szakmai egység irányítása 1fő Koordinátor Közösségi gondozó pszicho-szociális rehabilitáció 2 fő Intézményi irányítás dolgozói létszáma: Szociális asszisztens Asszisztensi feladatok 4fő Gazdasági ügyintéző Adminisztrátor Az intézmény gazdálkodásának segítése Az intézményvezetés adminisztrációs feladatainak ellátása Adatbázis kezelő Az intézmény informatikai rendszerének és adatforgalmának felügyelete, kezelése Gondnok Az intézmény műszaki állapotának felügyelete 1fő (30 óra) Technikai dolgozó Takarítási feladatok elvégzése 1fő 1fő 1fő 2fő (2x20 óra) 35

109 12. Intézményen belüli együttműködés Intézményi Munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal munkaértekezletet hív össze és tart, melyre meghívást kap az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozója. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. Az intézményvezető az értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését értékeli az intézményben dolgozók élet-, és munkakörülményeinek alakulását ismerteti a következő időszak feladatait Az értekezletről írásos összefoglaló anyagot, emlékeztetőt kell készíteni, jelenléti ív kíséretével, melyen fel kell tüntetni a távolmaradás okát. Vezetői értekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vesznek a szakmai szervezeti egységek vezetői és a gazdasági ügyintéző. Az értekezleten a szakmai vezetők és a gazdasági ügyintéző beszámolnak az adott időszakban végzett tevékenységükről: a csoportok közötti együttműködésről, a munkamegosztásról, az elvégzett feladatokról, a soron következő, vagy folyamatban lévő feladatok szervezési, eszközgazdálkodási, pénzügyi igényeiről, meghatározzák és rögzítik az operatív szervezési, munkaszervezési intézkedéseket. Team megbeszélés Az intézmény szervezeti egységei heti rendszerességgel, pénteki napokon team megbeszéléseket tartanak, melyet a szakmai vezetők szerveznek és irányítanak. A megbeszélések alkalmat adnak az esetek megbeszéléséhez, az intézmény és a szakmai csoport működésével kapcsolatos kérdések, felvetések, javaslatok, tények átadásához, megvitatásához. Az esetmegbeszélésekről, team megbeszélésekről minden esetben írásos feljegyzés készül. Az egységes szakmai normák kialakítását és működtetését a szervezeti egységek szakmai vezetőinek bevonásával, az intézményvezető irányítja. 36

110 Referáló A szakmai egység vezetője hetente két alkalommal, állandó időpontban referáló/szakmai egyeztető megbeszélést hív össze az ügyeletes családsegítők, ill. az érintett munkatársak részvételével. 13. Jogvédelem A szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme Az intézmény ügyfelei panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél az évi XXXI. Tv a alapján. Az intézmény vezetője 15 napon belül - a panaszt kivizsgálva ad tájékoztatást a panaszos félnek, mely tartalmazza a panasz orvoslásának más lehetséges módját is. Az ügyfél az intézmény fenntartójához vagy a szakmai felügyeletet ellátó szervhez fordulhat, ha az intézmény vezetője meghatározott időn belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Panaszával fordulhat az ellátott jogi, a gyermekjogi képviselőhöz, a fenntartóhoz, a szakmai felügyeletet ellátóhoz is, amelyek neve és elérhetősége az intézményben jól látható helyen kerültek kifüggesztésre. Tájékoztatási kötelezettség Az intézmény ügyfeleinek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kötelező tájékoztatás megvalósításának módja: A családsegítő az első interjú során tájékoztatja az ügyfeleket (a gyermeket, a szülőt) kötelezettségeikről és jogaikról, valamint az intézmény szolgáltatásairól, ezt a tájékoztatót írásban is átadja számukra. Az átvétel megtörténtét aláírásukkal igazolják A szolgáltatást nyújtók munkavégzéssel kapcsolatos jogainak védelme A Gyermekvédelmi, ill. a Szociális törvény értelmében az ágazatban foglalkoztatottakat - megilleti a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket elismerjék és értékeljék. Az intézménynél foglalkoztatott munkatársak a gyermek/család gondozása során hivatalból járnak el, e tevékenységgel kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülnek. Az intézmény dolgozóinak védelmét szolgálja a rendszeresen megtartott team, lehetőség szerint a szupervízió és az esetmegbeszélő csoport, mely intézményen belül működik. A dolgozók panasszal élhetnek az intézményvezetőnél, fenntartónál, szakmai felügyeletet ellátó szervnél, akik kötelesek kivizsgálni a panaszok jogosságát és erről írásban kötelesek értesíteni a feleket. 37

111 14. Szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása: - Rendszeres szakmai továbbképzés: A központ munkatársai részt vesznek szakmai továbbképzéseken, szakmai konferenciákon. Jelenlétük elengedhetetlen a segítő intézmények megbeszélésein, tájékoztató értekezletein, szakmai rendezvényein. - Szupervízió, - A szakmai személyiség védelme, fejlesztése (burn out megelőzés, konfliktuskezelő tréning). Budapest, december 10. Tanácsné Betéri Éva intézményvezető Záradék: Jelen Szakmai Programot a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a.. sz. határozatával jóváhagyta. 38

112 Okirat száma: GYEJÓ-MÓD-2015./2. Módosító okirat A Gyermekjóléti Központ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által március 19. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII. 17.) számú határozatára figyelemmel a következők szerint módosítom: 1. Az alapító okirat bevezető szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ alapító okiratát a következők szerint adom ki 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv megnevezése: Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ rövidített neve: RCSGYK 1.2. A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest Rákoskeresztúr, Újlak utca telephelye(i): telephely megnevezése Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ telephely címe 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Pesti út Az alapító okirat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

113 2.2 A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése székhelye Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1173 Budapest-Rákoskeresztúr 1 Újlak utca Az alapító okirat 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete székhelye: 1173 Budapest, Pesti út A költségvetési szerv fenntartójának megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata székhelye: 1173 Budapest, Pesti út Az alapító okirat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: gyermek-és ifjúságvédelmi közszolgáltatás, szociális közszolgáltatás 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: család-és gyermekjóléti központ működtetése, folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, 2

114 a területi gyermekvédelmi szolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezi, családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez, tanácsadást végez a tartós munkanélkülieknek, fiatal munkanélkülieknek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdődnek, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére, a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat szervez, működtet, segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, a meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében, elősegíti e betegeknek a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldását és problémáik megoldását, továbbá a szociális és mentális gondozásukat és az egészségügyi ellátásához való hozzájutásukat, ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját elsősorban a pszichiátriai beteg otthonában, illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása Gyermekek átmeneti ellátása Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekjóléti szolgáltatások Családsegítés 4.4. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest Főváros XVII. kerület 6. Az alapító okirat pontja elhagyásra kerül. 7. Jelen módosító okiratot január 1. napjától kell alkalmazni. Kelt: Budapest, december 17. P.H. Riz Levente polgármester 3

115 Okirat száma: RCSGYK-2015./2 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Rákosmenti Családés Gyermekjóléti Központ alapító okiratát a következők szerint adom ki: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv megnevezése: Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ rövidített neve: RCSGYK 1.2. A költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest Rákoskeresztúr, Újlak utca telephelye(i): telephely megnevezése Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ telephely címe 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Pesti út A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata székhelye: 1173 Budapest, Pesti út A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése székhelye Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1173 Budapest-Rákoskeresztúr 1 Újlak utca 106.

116 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete székhelye: 1173 Budapest, Pesti út A költségvetési szerv fenntartójának megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata székhelye: 1173 Budapest, Pesti út A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: gyermek-és ifjúságvédelmi közszolgáltatás, szociális közszolgáltatás 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: család-és gyermekjóléti központ működtetése, folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a területi gyermekvédelmi szolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezi, 2

117 családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez, tanácsadást végez a tartós munkanélkülieknek, fiatal munkanélkülieknek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdődnek, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére, a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat szervez, működtet, segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, a meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében, elősegíti e betegeknek a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldását és problémáik megoldását, továbbá a szociális és mentális gondozásukat és az egészségügyi ellátásához való hozzájutásukat, ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját elsősorban a pszichiátriai beteg otthonában, illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása Gyermekek átmeneti ellátása Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekjóléti szolgáltatások Családsegítés 4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest Főváros XVII. kerület 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: - A megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete - A megbízás időtartama: határozott idejű - A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 közalkalmazotti jogviszony évi XXXIII. törvény 3

118 6. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot április 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv augusztus 29. napján kelt Alapító okiratát visszavonom. Kelt: Budapest, december 17. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet 5. (4) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár nevében igazolom, hogy jelen alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okiratnak a Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ december 17. napján kelt,.. napjától alkalmazandó GYEJÓ-MÓD-2015./2. okiratszámú módosító okirattal végrehajtott módosítása szerint tartalmának. Kelt: Budapest, P.H. Magyar Államkincstár 4

119 1. számú melléklet Nyilvántartási szám Gyártási szám Megnevezés Mennyiség Érték (Ft) GÉ CD3512J1V HP Pavilion 15-n200sh 1 db notebook KG CZC23127J9 HP PRO 3500 MT számítógép 1 db NDHBCY529 LG Flatron L1742S TFTmonitor 1 db

120

121

122

123

124